Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-11 / 11. szám, péntek

ir W T r KOMPLEX A tapasztalat jó tanítómester Í Sii GÉPESÍTÉSÉ A JÖVŐ A mezőgazdasági dolgozók új reményekkel, eddig nem tapasztalt becsvággyal kezdték meg az 1963-as esztendő feladatainak teljesítését. Az új év első napjaiban faluszerte és az állami gazdaságokon a rövid téli napokat éjfélbe nyúló estékkel hosszabbítják meg, hogy az idei terveik megfontolt és gondos előkészítésével lerakják a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szilárd alapjait. Ebbeli igyekezetükben nagy segítségükre szolgálnak a pártkongresszus határozatai, melyek mint a világító fáklya mutatják a helyes irányt sokrétű, felelősségteljes munkájukban. A

határozatok leszögezik, hogy ez idén sokkal belterjesebben, Jobban kell gazdálkodnunk, mint tavaly, mert másképpen nem tudnánk kielégíteni az ország lakosságának egyre növekvő élelmiszerszükségleteit. „Hogyan tovább?" — ez ma a falu dolgozóinak legfőbb kérdése, hogy minél több mezőgazdasági termékkel gazdagíthassák az ország ellátását. Az előző és a múlt év tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy csakis a korszerű gépekkel felszerelt mezőgazdasági nagyüzemek birkózhatnak meg sikeresen az idei év megnagyobbodott feladataival. Szövetkezeteinknek a munkafolyamatok gépesítése és az új technológia alkalmazása terén is tovább kell lépniük. Tavaly már jelentős számú csoport véEmeljük az ipar színvonalára a mezőgazdasági termelést gezte munkáját az egyetemes gépesítés jegyében. Mezőgazdasági üzemeink azonban távolról sem használták ki a lehetőségeket, s csupán a Dunajská Streda-i járásban dicsekedhetnek figyelemre méltó eredményekkel. A komplexbrigádok a járás területén a gabonatermelésben csaknem teljesen megszüntették a kétkezi munkát, s a kukoricának hatvan százalékát takarították be kombájnokkal. A gépek tökéletes kihasználása a takarmánytermelésben is eddig nem tapasztalt forradalmi változást eredményezett, hiszen a mezőgazdasági üzemek zomeben emberi kéz érintése nélkül került a széna a kazlakba. Ha közgazdasági szempontból elemezzük a komplex gépesítésben elért eredményeket, akkor csakis a ráfordítási költségek, az élőmunka csökkentéséről beszélhetünk. Az utóbbi két év alatt a gépek több mint ezer pár lófogatot szorítottak ki a mezei munkákból. A Blahová Dedina-i és más szövetkezetekben pedig a meglevő gépek számát is csökkenthették es mégis minden munkát idejében elvégeztek. A komplex gépesítés tehát a gazdaadgosság mellett a gépek erejenek még jobb kihasználását és a mezogazdaságbah rejlő további tartalékok feltárását is lehetővé' teszi. Ezelőtt — tévesen — sokan azt vallották, hogy mezőgazdaságunk csak akkor lesz versenyképes a fejlett tőkés orszáNemcsak a gépek száma a döntő gok mezőgazdaságával, ha több gépet kap az államtól. A Dunajská Streda-i tapasztalatok ezt az érvelést is megdöntötték, mert aránylag kevesebb géppel minden munkát idejében elvégeztek és az agrotechnikai határidőket sem lépték túl. Iparunk folyamatosan igyekszik kielégíteni a Küzdjünk a közömbösség ellen szövetkezetek igényeit, de az illetékeseknek el kell végre ismerniük, hogy gépparkjukat nem használják ki tökéletesen. A Nové Zámky-i járás szövetkezetei például a kombájnokat a tavalyi gabonabetakarltásnál csak 60 százalékra használták ki, még 80 hektárról sem aratták le a gabonát, ugyanakkor az előbb említett járásban egy-egy gabonakombájn teljesítménye jóval túlszárnyalja a 150 hektárt. A Kvetoslavovi Állami Gazdaságban a gépesítés magasabb formája mér nemcsak a növénytermelésben, hanem az állattenyésztésben is érvényesül. Komplex módon oldották meg a sertéshízlalás. a fejés és a növendékállatok tenyésztésének gépesítését és ezzel a lépéssel teljesen kiküszöbölték az eddig mutatkozó munkaerőhiányt. A szabadistállótól az önetetésig a gazdaság minden ágában fellelhetjük az új technológiát, egyetlenegy gépük, berendezésük sem hever kihasználatlanul. Ezzel szemben hány mezőgazdasági üzem, szövetkezet van az országban, ahol a munkásosztály gyártotta korszerű gépeket, kombájnokat, fejőberendezéseket, traktorokat, kevésbé használják ki. A Rimavská Sobota-i és a luceneci járás szövetkezeteinek raktárhelyiségeiben, padlásain sok fejőberendezés pihen, helyettük még most is kézzel fejik a tejet, nem tették kulturáltabbá a paraszti munkát. Próbáljunk csak egy kiesig a jövőbe nézni, milyen lesz a mezőgazdasági termelés, mondjuk tíz év múlva? A következő évtizedben, de már a hétéves terv időszakában a népgazdaság ebben az ágazatában is a gépesítésé lesz a döntő szó. Azok a felfedezések, amelyek a kutatóintézetekben, fejlettebb mezőgazdasági üzemeinkben születnek, sok-sok meglepetést tartogatnak. Átalakul, az iparhoz haÄ példaadó traktorosok A gbelice! szövetkezetben már két éve meglakult egy komplexbrigád. A versenyben jól megállja a helyét, kerületi méretben az élen jár. -Kiváló traktorosok tejlődtek kl a csoportban. A háromnegyedévi mezőgazdasági idényben Bacta Imre 720,8 hektárnak megfelelő középmélyszántást végzett el. A szövetkezetben a középmélyszántásra átszámítva értékelik a traktorosok minden munkáját. Jezso Gyula ls példaképe lehet sok traktorosnak. Zetor 25-ös traktorával 16 820 liter üzemanyagot használt el főjavítás nélkül, holott a norma 9300 liter üzemanyag elhasználása után írja elő a szóban forgó Javítást. A brigádban sok traktoros érdemel dicséretet. Az 6 érdemük hogy évente több mint 27 000 munkaegységgel kevesebbre van szükség, mint azelőtt, (i) Több gépet kap a mezőgazdaság sonlóvá formálódik a mezőgazdasági termelés, de ennek alapjait már most, lehetőleg minél előbb keli leraknunk. A közönyt, mely még gátolja a fejlődést, a mezőgazdaság-tudomány eddigi vívmányainak népszerűsítésével, alkalmazásával számolhatjuk fel a leggyorsabban. Pártunk és kormányunk mindig támogatta a mezőgazdasági dolgozók igyekezetét és ez idén további nagy teljesítményű gépeket bocsát rendelkezésükre, hogy tehermentesítse őket a nehéz fizikai munkától s felszabadult erejüket, tudásukat a termelés fokozásának szolgálatába állithassák. A cukorrépa egyelését az NDK-ból behozott 1300 RS-09 jelzésű csokrosítógép könnyíti meg. A szálas takarmányok betakarítását pedig 1200 járvaszecskázó-, 480 boglyázőgép teszi egyre gyorsabbá. Számos gépet kapnak a talajjavító szövetkezetek és azok a mezőgazdasági üzemek, ahol az állam biztosítékát látja kihasználásuknak. Természetesen itt is a komplexbrigádokat helyezik előtérbe, mert ezek- már a jövedelmező, az ipari termeléshez hasonló nagyüzemi gazdálkodás megteremtésére vettek irányt. Tavaly már nemcsak az élenjáró, hanem a közepes eredményeket felmutató szövetkezetek is élvezték az egyetemes gépesítés előnyeit. Bámulatosan rövid idő alatt elvégezték a munkákat, nagyobb termésre kényszerítették a földeket. SZOMBATH AMBRUS ZATYKÖ ISTVÁN, a szövetkezet elnöke készséges ember. Mihelyt megtudja, hogy a komplex gépesítés iránt érdeklődünk, máris invitál az illetékes helyre. A szűk Irodában Vicena Árpád gépesítőn és Szegi Andráson, az újonnan alakuló ifjúsági komplexbrigád vezetőjén kívül még néhányan tartózkodnak, így sok szó esik a brigádról. Igen, a vojnicei szövetkezetben (komárnói járás) szükségét látják egy új komplexbrigád megalakításának, amire ma már nagyon jó feltételeik vannak. — Ugyanis a tapasztalat azt mutatja — mondja az elnök —, hogy az eddigi három csoportot nem tarthatjuk olyan egységeseknek, amelyek valóban komplex módon végezték volna a munkát, mert hisz a lovas fogatokon kívül még sok gyalogmunkás dolgozott egy-egy csoportban, ami bizony nem tükrözte az egyetemes gépesítés jellegét. LÉNYEGÉBEN A CSOPORT vagy a brigád megalakításával kapcsolatban nem is az volt az elgondolás — és most sem az —, hogy egy-egy ilyen alakulatnak csupán gépekkel kell elvégeznie a munkát, mert a szükséges felszerelést egyik napról a másikra nem lehet beszerezni. Egyszerre nagy kiadást jelentene a gazdaságnak. A csoport megszervezésének azonban mégis megvan az előnye, mivel gondoskodik a rábízott földterület megműveléséről, a termény betakarításáról, még akkijr is, ha azt részben kézi munkával kell elvégezni. A vojníceiek persze ezzel már nem elégednek meg és tovább mennek. A fiatalokból egy olyan 25-tagú csoportot alakítanak, amely 500 hektár föld megművelését valóban gépekkel végzi. — Lesz kivétel e ml brigádunknál is — mondja Szegi elvtárs mert hisz a kazalrakást nem oldhatjuk meg kézi munka nélkül, de ettől eltekintve minden más munkát, a gabonaneműek betakarítását, a szénagyűjtést, a trágyateregetést gépekkel végezzük el. EZ RENDJÉN VAN és nem ls lehet ellene semmi kifogás, de vajon mi történik a kapásnövények megművelésével? — teheti fel a kérdést az érdeklődő. A szövetkezet vezetői erre Is azt válaszolják, hogy gépekkel művelik meg. Az 50 hektár kukoricaföldet Simazin gyomirtó szerrel permetezik be és ezáltal fölöslegessé válik a kézi kapálás. A kötekedő természetű emberek persze fölvetik, hogy a kézi munkára mégis szükség lesz, mert ritkítani is kell a kukoricát. Igen ám, de ezek az emberek nem veszik figyelembe, hogy a hagyományos kukoricaművelés mellett egy teljesen új eljárás alakul kl, ami gyökeres változást jelent a kukoricatermesztésben és csaknem a gabonatermesztéssel teszi egyenlővé. Tavaly a Dedina Mládeže-i szövetkezetesek két hektáron végeztek említésre méltó, nagy jelentőségű kísérletet. Gyomírtónak szintén a Simazint alkalmazták, a kukoricát nem kapálták, nem fattyazták és mégis gyönyörű hozamot értek el, 105 mázsa szemes termést hektáronként. Ebben az esetben nem a hozamon van a hangsúly, hanem a kukoricatermesztés új módszerén. Igaz, hogyha a szövetkezetesek nem biztosították volna á növényeknek a szükséges nedvességet, ilyen nagy termést nem érhettek volna el. De kitűnik, hogy kézi munkaerő nélkül is lehet sok kukoricát termeszteni. Ez a véleményük a vojnicei szövetkezeteseknek Is: — A cukorrépatermesztést is gépesítjük — mondja az elnök. — Egycsírájú vetőmagot kap a brigád, így egyelnie sem kell. S ha mégis sűrű lesz a répa, különleges gépekkel fogják kiritkitani. A GÉPESÍTÉSSEL úttörőmunkát végeznek a szövetkezetben. Szükség ls van rá, méghozzá több szempontból, mondják a vezetők. A valóság az, hogy a tagság életkora nem a legkedvezőbb és az egy tagra eső terület elég nagy, így kézi erővel soká tart a megművelése.'A másik tényező a gépek olcsó munkája mellett szól, ami csökkenti a termelési költséget. Éppen ezért a vojniceieknek az a célja, hogy három éven belül az egész területen alkalmazzák a komplex gépesítést. (bj) Boldogulásukat az egyetemes gépesítésben látják Aki ismeri a svodini szövetkezet viszonyait, nagyon jól tudja, mennyi bajjal kellett megküzdeniük eddig éppen a munkaerőhiány miatt. A tagság és a vezetőség mégsem a jó barátot, hanem inkább az ellenséget vélte látni a gépekben. A sok munkaegységszerzési hajsza olyan méreteket öltött,, hogy elhanyagolták a gépesítést s ennek senki más, mint saját maguk látták kárát. Az agrotechnikai határidőket nem tartották be, soványan fizetett a gabona és nagy volt a szemveszteség. De hagyjuk a tegnapot, hiszen a szövetkezetesek idővel rájöttek arra, hogy gépek nélkül hiábavaló a törekvésük. Tavaly kísérletképpen 1900 hektár megművelését bízták a komplexbrigádra. Az eredmény? Kora tavasszal hét nap alatt földbe tették a magot, húsz nap, alatt elvégezték a gabonabe.lakarítást, mely ezelőtt másfélhónapi izzasztó munkájába kerüli a szövetkezetieknek., — Ez idén — tájékoztatott Boris Cermák, elnök — határunk másik felét is a komplexbrigád gondjaira bízzuk, mert így korszerűbb és olcsóbb lesz a termelés. (th.) • • • A komplexbrigádok érdemdús munkát végeztek az elmúlt esztendőben, de szervezésükben még elég sok hibát követtek el. Kevésbé tették érdekeltté őket a nagyobb hozamok elérésében s prémiumot csupán a gépek jobb kihasználásáért kaptak. Most már a munkák minőségét is szem előtt kell tartaniuk, hogy a termelés iparosítása a hozamok szüntelen fokozását eredményezze. Komplexbrigádok és a munkabiztonság Az utóbbi években lényegesen megváltozott a mezőgazdaságban a munkaszervezés, amit a munkatermelékenység és a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése tett szükségessé. A szövetkezetekben és állami gazdaságokban különösen az idén nagyon jó eredményeket értek el a komplexbrigádok és csoportok. A mezőgazdaság gépesítése az ipari és a mezőgazdasági munka kiegyenlítésének az alapja. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legtöbb helyen ezt helyesen miért történnek balesetek? Nehéz egyöntetű választ adni. Elsősorban azért, mert a brigádok tagjait csupán némelyik gép kezelésére tanították. A munkabiztonságról legtöbbször nem esett szó. Azzal intézték el: Vigyázz magadra! A helyzet azonban megköveteli, hogy a brigádok tagjai ismerjék valamennyi gép kezelésének módját. Ez annyit jelent, hogy a 15— 35 tagú csoport — esetleg nagyobb — bizonyos földterületen saját tervvel egy önálló egységet alkot. Hogy a tervet teljesíthessék és a baleseértelmezték. Ám néhol azt gondolják, te

ket megelőzhessék, szükséges, hogy hogy elegendő csupán az eddigi me- a biztonsági előírásokat alaposan iszei munkacsoportokat brigádokra és merjék. csoportokra átszervezni. Nem! Jelen Nem elegendő az egyszerű iskoláesetben egy teljesen új munkaszer- z

á«. a gépek felületes ismerete. Ismervezésről van szó, amely főleg a gé- ni keI1 a gépek biztonságos üzemelpek munkáján és teljes kihasználásán tetését. Ennek az elhanyagolása kedalapszik. vezőtlenül befolyásolhatja a brigád Sokat hallottunk már a kvetoslavo- működését. Minden kiesés a termelési vi, Ďulov Dvor-i, želiezovcei állami költségek növekedését jelenti. Értjük gazdaságok, a gbelcei, Dedina Mláde- ezen a betegség idején nyújtott seže-i és gabčíkovói szövetkezetek jó tapasztalatairól. Ezeknek a brigádoknak a szervezői átvették a szovjetunióbeli tapasztalatokat. A jó tapasztalatokat átvettük, ám egyről megfeledkeztünk, amit a Szovjtunióban előtérbe helyeznek — a munkabiztonságról. A brigádok és csoportok alakításánál n,em szabad figyelmen kívül hagyni ezt a fontos tényezőt, s a vezetők és csoportok minősítésénél azt is szem előtt kell tartani. A balesetek kihatnak a gazdaságosságra, amiről sok helyen legtöbbször a baleset után győződünk meg. Hogy gélyt stb. A terv nem számol a munkából való kieséssel és a balesetekből származó későbbi csökkentett munkaképességgel. így a balesetek kétféle módon befolyásolják a brigád gazdálkodását. Csökkentik a termelést és növelik a termelési költségeket. Az idén Szlovákiában 6480 baleset történt a mezőgazdaságban. Ebből 55 halálos kimenetelű. A balesetek 155 ezer munkanap kiesését okozták és 1 millió 750 ezer koronát kellett kifizetni kártérítés fejében. Nincs kimutatás arról, hogy ebből hány baleset történt a komplexbrigádokban. Valószínűleg nem kevés. Vajon hány kiváló traktorossal lett szegényebb a mezőgazdaság. Csupán azért, mert az embereket nem oktatták kl kellőképpen. Hiányzott az emberről való gondoskodás, ami valFTnennyi munkahelyen mindennél előbbre való. Felmerül a kérdés: Mit tettek ezen a téren a helyi és járási nemzeti bizottságok, amelyek felelősek a munkabiztonságért? Szerveztek-e Iskolázásokat és foglalkoztak-e tanácsüléseiken ezzel a problémával? Hány gépet állítottak le, amelyek üzemeltetése veszélyeztette az ember egészségét? A kérdésre az eddigi tapasztalat alapján így lehetne válaszolni: Első a termelés és a terv teljesítése. Munkabiztonság? Arra nem jut idői Helytelen álláspont. Sajnos a mezőgazdaságban nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a munkabiztonságnak. Pedig a termelés egyik fontos tényezője, Tartsuk be a biztonsági rendszabályokat és meglátjuk, milyen jó hatással lesz a termelésre, tervteljesítésre, amelyek miatt elhanyagoljuk. A nemzeti bizottságok tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a baleseteket a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük. Ez módunkban áll és kötelességünk is, hiszen emberek, a mezőgazdasági dolgozók életéről és egészségéről van sző, akik megérdemlik a gondoskodást. VLADIMÍR DOLEŽAL, a Szlovák Nemzeti Tanács munkabiztonsági oszt. dolgozója ÜJ SZÖ 4 * 1983. január V