Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-26 / 26. szám, szombat

Dél-Vietnamban az amerikaiak irányításával tovább folyik a gyalázatos ír­tófcáború. Az amerikai sajtó jelentése szerint a „hadüzenet nélküli háború­ban" már 12 000 amerikai katona közvetlenül is részt vesz. A Dél-Vietnam-i diktátor több százezres hadserege, az amerikai „tanácsadók és a legkorsze­rűbb haditechnika sem képes megtörni a hazafiak szabadságharcát. Az ameri­kaiak tanácsára a falusi lakaságot Agynevezett „stratégiai falvakba" terelték, amelyek, amint azt képünk is bizonyítja, lényegében koncentrációs táborok. A BONN—PÁRIZS PAKTUM a nyugat-európai reakció összeesküvése Berlin (CTK) — A Német Demokra­tikus Köztársaság külügyminisztériuma a Franciaország és Nyugat-Németor­szág együttműködéséről szóló szerződés aláírásával kapcsolatban január 24-én nyilatkozatot közölt, amelyben rámutat arra, hogy a Bonn—Párizs paktum a nyugat-európai reakció f6 erőinek ösz­szeeskiivése a nemzetközi enyhülésre irányuló törekvések és a béke ellen. Ez a paktum a békés együttélés, a le­szerelés és a nemzetközi kérdések bé­kés rendezése ellen irányai. E támadó jellegű paktumban a ka­tonai kérdések játsszák a fő szerepet. Ezek közé tartozik a hadügyminiszté­riumok és vezérkarok együttműködése, a hadianyag és felszerelés közös gyár­tása, beleértve az atomfegyvereket is. A nyilatkozat szerint a legdurvább de­magógia, hogy az Adenauer és Ds Gaul­le közötti egyezményt „a német és a francia nép közötti kibékülés" színében tüntetik fel. De Gaulle Franciaország külpolitikájáról Párizs (CTK) — De Gaulle francia elnök január 24-én fogadást rende­zett a képviselők tiszteletére. Az összejövetelen Franciaország külpoli­tikájáról beszélt. Franciaország köztársasági elnöke ismét hangsúlyozta, hogy a francia ós nyugatnémet kormány közötti egyezményt Európa alapjának tekin­ti. Hozzáfűzte, hogy az angol kor­mány érdekei eltérnek a többi nyu­gat-európai ország érdekeitől. De Gaulle elnök a kormány január 24-i ülésén is elnökölt. Amint Peyre­fltte tájékoztatásügyi miniszter sajtó­nyilatkozatából kitűnik, a kormány január 24-i ülésén elsősorban a fran­cia—nyugatnémet szerződés megkö­tésével, a brüsszeli tárgyalásokkal és Nagy-Britanniának a Közös Piachoz csatlakozásával foglalkozott. Azzal kapcsolatban, hogy a nyu­gatnémet kormánynak szándékában van Brüsszelben január 28-án javas­latot tenni a holtpont áthidalására, Peyrefitte kijelentette, hogy a fran­cia kormány nem lát lehetőséget a tárgyalások felújítására és indokolat­lannak tartja eddigi álláspontjának megváltoztatását. A francia kormány legfeljebb hajlandó áttanulmányozni a nyugatnémet küldöttség javaslatait. CINKOSOK (Kamb rajza az Humanitéban} Folytatódnak a tárgyalások az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről Washington (CTK) — Január 24-én volt Washingtonban N. T. Fedoren­kónak, a Szovjetunió állandó ENSZ­képviselőjének és Sz. K. Carapkinnak hetedik összejövetele W. Fosterrel, a fegyverzet és leszerelés feletti ellen­őrzéssel megbízott amerikai hivatal igazgatójával és Ch. Stellel. Az ülé­sen részt vett Ormsby Gore, Nagy­Britannia washingtoni nagykövete is. Az államférfiak az atomfegyver-kí­sérletek beszüntetésének kérdéséről tárgyaltak. A tárgyalásokat e napokban foly­tatják. Az SZKP KB és a Minisztertanács határozata a biológiai tudomány továbbfejlesztéséről Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda pénteki számában közölte az SZKP KB Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatát a biológiai tudomány to­vábbfejlesztéséről és gyakorlati ér­vényesülésének előmozdításáról. A határozat megállapítja, hogy a szovjet tudomány jelentős sikereket ért el az általános élettanban, főként a szerves világ fejlődési elméletének kidolgozásában. Ennek alapján a gyakorlati életben nagy mértékben hozzájárulhat a mezőgazdaság, az or­A munkanélküliség a konzervatív kormány gazdasági és politikai kudarcának bizonyítéka London (CTK) — Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának politikai irodája a munkaügyi minisztériumnak a munka­nélküliségről szóló jelentésével kapcso­latban január 24-én nyilatkozatot adott ki. A politikai iroda nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a nagy-britanniai nagymérvű munkanélküliség a konzerva­Az indiai parlament jóváhagyta a colomból értekezlet javaslatait Delhi (CTK) — Az indiai parlament alsóháza Január 25-i ülésén 349 sza­vazattal 59 ellenében jóváhagyta a Nehru-kormány politikáját az India és a Kínai Népköztársaság közötti ha­tárkérdés békés rendezésének ügyé­ben. Nehru miniszterelnök január 25-én a parlamentben ismét hangsúlyozta, hogy az indiai kormány a colombói értekezlet javaslatait teljes egészé­ben elfogadja és két napon belül ebben az értelemben ad választ a colombói értekezlet valamennyi résztvevőjének. Todor Zsivkov Belgrádban Belgrád (CTK) — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a Németország Szocialista Egységpártjának VI. kongresszusán részt vett bolgár pártküldöttség töb­bi tagjával január 25-én Belgrádba érkezett. A bolgár vendégeket a belgrádi pályaudvaron Joszip Broz-Tito, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és más ve­zető képviselők fogadták. tlv párt és a kormány gazdasági és po­litikai kudarcát bizonyítja. Nagy-Britan­niában a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma 814 000. A politi­kai iroda rámutat továbbá arra, hogy Nagy-Britanniában a máit évben a mun­kanélküliség sokkal nagyabb mértékben növekedett, mint más kapitalista orszá­gokban. A nyilatkozat a munkanélküli segély csekély emelését a dolgozókra nézve sértőnek tekinti. A nyilatkozat kiemeli: „Lényegesen le kell szállítani a fegyverkezési kiadá­sokat és a megtakarított összeget a szociális biztosítás programja és az ál­lami ipari szektor kibővítésére kell felhasználni". vostudomány és különféle iparágak fejlesztéséhez. A szovjet micsurinisták világméret­ben vezető helyen állnak a növény-, és fajnemesítésben, az öröklődés sza-: bályozásában. Az orvostudományban Pavlov tanítása alapján olyan sike^ reket értek el, amelyek lehetővé tet­ték számos gyakorlati kérdés meg­oldását, például az élettevékenység felújítását a sokk vagy a klinikai halál állapotában. A szovjet biológu­sok kutatásaikkal hozzájárultak az űrrepülés megvalósításához. A határozat ugyanakkor megállaz pltja, hogy számos esetben az élet-! tani kutatás alacsony színvonalod áll. Meddő vitákba bocsátkoznak; melyeknek semmi gyakorlati jelentő-) ségük sincs. A határozat ezért fel-i adatul tűzi ki a biológiai tudomá­nyok komplexumának általános fej-í lesztését. Az orvostudományban pél­dául a veszélyes vírusos, szív- és egyéb betegségek megelőző és gyógy­módjainak felfedezésére kell irányul­nia a kutatásnak. A határozat értel­mében már az idén problémák sze-i rinti szaklaboratóriumokat létesíte-: nek, a mezőgazdaságban pedig létre-í hozzák az agrárbiológiai osztályokat. Nagy figyelmet fordítanak a tudós­képzésre, tekintettel lesznek e kutaí tó intézetek és a termelési szervei zetek szükségleteire. Kennedy sajtóértekezlete Washington (CTK) — Kennedy, az Egyesült Államok elnöke január 24-1 sajtóértekezletén nyilatkozatot olva­sott fel, amelyben felszólította Nyu­gat-Európát, szilárdítsa meg egysé­gét az USÁ-va) a NATO keretében fennálló szövetségben. Felszólítását „a kommunista veszedelem és a kom­munista előretörés veszélye" elcsé­pelt érveléssel igyekezett indokolni. A guineai felkelők eredményes támadást intéztek a portugálok hadáHásai ellen Lisszabon (CTK) — A portugál had­ügyminisztérium jelentette, hogy a felkelők egy csoportja Portugál Gui­neában, a szenegáli határ közelében támadást intézett a portugál hadse­reg hadállásai ellen. A támadás fo­lyamán több portugál katona életét vesztette. A fenti jelentéssel kapcsolatban az AP hírügynökség tudósítója meg­jegyzi, hogy ez a portugál katonai parancsnokság első hivatalos jelen­tése a Portugál Guineában lezajlott fegyveres összeütközésről. Arra a kérdésre, milyenek a kilá­tások az atomfegyver-kísérletek be­tiltására vonatkozó egyezmény meg­kötésére, valamint az USA elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke között le­folyt üzenetváltás eredményét illető­leg, Kennedy azt válaszolta, az a tény, hogy a Szovjetunió egyetér­tett a helyszíni ellenőrzéssel, „rend­kívül fontos". Az újságírók arra kérték az elnö­köt, kommentálja a kubai katonai előkészületek állítólagos fokozásá­ról szóló híresztelést, amint arról az amerikai sajtó Irt és számos szená­tor is beszélt. Az USA elnöke válaszában megál­lapította, hogy az Egyesült Államok kormányának rendelkezésére álló adatok szerint Kuba szigetére nem szállítanak támadó fegyvereket és ennek folytán ott egyáltalán nincse­nek háborús előkészületek. A SZÓFIA! BlROSÄG a kémkedéssel vádolt Wolfgang Jahn, nyugat-németor­szági állampolgárt, 8 évi börtönbünte­tésre, két cinkostársát, Hoffmann Fried­richet és Hoffman Hubertet, négy hó­napi börtönbüntetésre ítélte. (CTK) J£étségtelen, hogy az elmúlt hét legkiemelkedőbb politikai ese­ménye Hruscsov és Kennedy levél­váltása volt. A karibi válság megol­dása után ez az első jelentős ese­mény, amely bebizonyította, hogy a kölcsönös engedmények politikája, a kompromisszumok alapján ts megold­hatok az akut problémák. A békesze­rető emberiség örömmel üdvözölte a nukleáris fegyverkísérletek teljes be­tiltásának egyre valószínűbb lehető­ségét és reménykedve várja a wa­shingtoni tárgyalások eredményeit. A nemzetközi feszültség szításának hívei sem tétlenkedtek. A Párizs— Bonn tengelyt szerződéssel szentesí­tették. A békés egymás mellett élés legcsökönyösebb ellenségei összefog­tak, hogy megakadályozzák az embe­riség feje felett tornyosuló vészfel­hők eloszlatását. • A józan ész atomcsendet követel A leszerelés bonyolult problémájá­nak az atomfegyver-kísérletek betil­tása csupán egyetlen részletkérdése, mégsem sikerült megoldani. A hideg­háború légkörében a bizalmatlanság újabo és újabb akadályokat gördített a megegyezés felé. A Szovjetunió so­rozatos kompromisszumos javaslatait a kubai válság idején tanúsított bölcs szovjet politika által kialakult biza­kodó légkörben még egy határozott lépés toldotta meg: beleegyezett a helyszíni ellenőrzésbe és ezzel elvi­leg eltávolította a legnagyobb aka­dályt az egyezmény útjából. Vessünk egy pillantást a jelenlegi helyzetre, hogy felmérhessük a szov­jet engedmény jelentőségét. A genfi 18-hatalmi leszerelési tárgyalásokon már egyetértettek abban, hogy a vi­lágűrben, a légkörben és a víz alatt végzett kísérletek nemzeti eszközök kel, vagyis az egyes országok ren­delkezésére álló műszerekkel ellen­őrizhetők. A föld alatti robbantások i nagyvilágban ellenőrzése azonban vitás maradt. Az Egyesült Államok azt állította, hogy ezt a problémát csakis helyszíni nem­zetközi ellenőrzéssel lehet megolda­ni. Ekkor a Szovjetunió azt ajánlot­ta, hogy a kijelölt vidékeken helyez­zenek el lezárt automatikus jelzőmű­szereket („fekete dobozokat"), ame­lyek regisztrálnák a rendellenessége­ket. Washington ezt a megoldást sem tartotta megbízhatónak, Moszkva pe­dig — az elmúlt évek tapasztalatain okulva — attól tartott, hogy a nem­zetközi ellenőrzés kémkedéssé faful. Az így holtpontra jutott tanácskozá­soknak aztán Hruscsov és Kennedy levélváltása szabott reményteljes új irányt. A Szovjetunió ugyanis beleegyezik, hogy három automatikus szeizmikus állomást azon a területen helyezze­nek el, ahol az USA óhajtja és egyet­ért évenkénti háromszori helyszíni ellenőrzéssel, ha kizárják a kémke­dés lehetőségét. Hogy mit jelent a Szovjetuniónak ez a következetes, megegyezésre va­ló törekvése, annak illusztrálására ímé néhány idézet: Fulbright ameri­kai szenátor, a külügyi bizottság el­nöke kijelentette, hogy véleménye szerint a szovjet kormányfő a feszült­ség enyhítésére törekszik. „Ez nagy engedmény Hruscsovtól". (Daily Sketch), Hruscsov javaslatai nagy re­ményekre jogosítanak fel (New York Times). • • A tárgyalások folytatódnak Természetesen a két államfő levél­váltása még nem oldott meg minden problémát. Kennedy sokkal több hely­színt ellenőrzést szeretne, mint amennyit a Szovjetunió felajánlott. Ezenkívül más részletkérdésekben is akadnak még eltérések az álláspon­tokban. Ezek az ellentétek azonban már nem akkorák, amelyeket a levél­váltás szellemében, egy kis jóindulat­tal ki nem lehetne küszöbölni. Wa­shingtonban már folytatják is az eszmecserét és a tárgyalások új sza­kaszába Anglia is bekapcsolódott. A megbeszélések zárt ajtók mögött folynak, s Jelentést sem adnak ki a megvitatott problémákról. A világ közvéleménye bízik a józan ész dia­dalában. A Nyugat is meggyőződhe­tett róla, hogy az egyoldalú előny­szerzési törekvések csakis zsákutcá­ba vezethetnek. Egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása, az ésszerű engedmények viszont meg­nyitják a megegyezés felé vezető utat. Ha a washingtoni megbeszélé­sek minden résztvevőjét őszinte meg­egyezési szándék fogja vezérelni, elő­készíthetik a februárban összeülő 18­hatalmi leszerelési értekezlet számá­ra a nukleáris fegyverkísérletek be­tiltásának végleges szerződésterveze­tét és rövid időn belül létrejöhet a megegyezés, amelynek rendkívül nagy nemzetközi jelentősége lenne, és a teljes leszerelés összekuszált kérdése kibogozásának kezdetét je­lenthetné. Tovább javulna a nemzet­közi légkör, és így a törökországi rakétatámaszpontok leszereléséről napvilágot látott hírt a külföldi tá­maszpontok tényleges felszámolása követné, ami az általános leszerelést megkönnyíthetné. • Franciaország veszélyezteti a megegyezést Miközben Washingtonban folynak a nukleáris fegyverkísérletek betil­tásáról a háromhatalmi tárgyalások, De Gaulle és Adenauer szerződéssel pecsételte meg a Párizs—Bonn ten­gely reakciós szövetségét. De Gaulle nyíltan kijelenti, hogy ellenzi az atomfegyver-kísérletek betiltását és folytatni akarja nukleáris fegyverei­nek tökéletesítését. Adenauer pedig mindenáron atomfegyverhez akar jut­ni. Az Egyesült Államok által a NATŐ-nak ígért sokoldalú nukleáris erő — úgy látszik — nem nagyon elégíti ki a bonni kancellárt, sokkal jobban bízik De Gaulleban. A most megkötött szerződés csak nagy álta­lánosságban beszél a katonai együtt­működésről és mélyen hallgat az atomfegyverekről. Az AFP hírügynök­ség azonban nyíltan megírja, hogy jelenleg is legalább negyven nyugat­német tudós tevékenykedik a Francia Atomkutató intézetekben. Az úgyne­vezett Euratom szervezet költségve­tésének 60 százalékát pedig e két ország fedezi. Valószínűtlen, hogy a francia elnök megtagadná hűséges barátjától, Adenauertől az atomtitkot Franciaország így két úton is igyek­szik megtorpédozni az atomcsend létrejöttét: • ignorálni fog minden megegye zést, akárcsak a genfi leszerelési ér­tekezletet, • az atomtitok átjátszásával növeli a nukleáris hatalmak számát, ami még jobban megnehezíti a megegye­zést. • Veszedelmes együttműködés A két konok vénembernek már a NATO politikája sem elég militarista, nem elég hidegháborús. Aláírt szer­ződésük az európai vezető szerepre vágyó Gaulle-izmus és a békére leg­veszedelmesebb bonni revansizmus szövetsége. A francia és nyugatné­met burzsoá sajtó egy konföderáció magvának tekinti a jelenlegi megál­lapodást, amely „az egyesített Euró­pa csírája lehet". A szerződés leszögezi, hogy poli­tikai, katonai és gazdasági téren a legteljesebb együttműködésre törek­szenek és egymás tudta nélkül sem­miféle lépéseket sem tesznek, össze­hangolják a hadsereg fegyverkezését, sőt még a diplomáciai tevékenységet is. A Párizs—Bonn tengely a nem­zetközi feszültség fenntartásának paktuma, amely ellenszegül minden­nemű ésszerű megegyezésnek, ellen­zi a békés egymás mellett élést. Az igaz, hogy gyengíti a NATÖ-t is és kiélezi az ellentéteket a nyugati ka­tonai tömbben, vitássá teszi az USA vezető szerepét és alárendelt helyet szán Angliának. A fő veszedelem azonban abból ered, hogy fő célja a fegyverkezés további fokozása és a szocialista országokkal a megegye­zés megakadályozása. A párizsi egyezmény napjainkbaT? különösen veszedelmes, mivel a Szov­jetunió következetes békepolttikája reális lehetőséget teremtett a nem­zetközi helyzet javulására. Adenauer és De Gaulle a reakció kezére ját­szik, amely az Egyesült Államokban is ellenez mindenféle békés meg­egyezést. Ezek az erők veszedelme­sek azonban egyre erőtlenebbek. SZŰCS BÉLA 1983. január 26. £ 0] SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom