Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-24 / 24. szám, csütörtök

Äz 1963-os évi terv teljesítése dönti e! o hétéves terv sikeres megkezdését Michal Sabolčík elvtársnak, az SZLKP KB elnöksége tagjának, a Szlovák Tervbizottság elnökének az SZLKP KB január 17—18. ülésén elhangzott beszámo lja A CSK? KB plenáris ülése ez év január 4-én megtárgyalta az 1963. évi terv fő feladatait és kitűzte teljesítésük útjait és irányait. Az 1963. évi terv jelentős szerepet tölt be népgazdaságunk jelenlegi nehézségeinek leküzdésében. E terv sikeres teljesítése képezi az 1964—1970. évi hétéves terv szilárd alapja megteremtésének feltételét. Ezért a kormány ez év január 10-én, amikor jóváhagyta az 1963. évi tervet, egyúttal akciós programot hagyott jóvá, amely a minisztériumok és a többi irányító gazdasági szerv munkáját az idei terv teljesítésének és progresszivitása növelésének fő kérdéseire irányltja. Gazdaságunkban az utóbbi években számos komoly fogyatékosság merült fel, amelyek befolyá^lják Csehszlovákia gazdaságának ökonómiáját és a fejlődés arányosságának megzavarásához, a források és a szükségletek között aránytalan feszültséghez vezettek. A népgazdaság helyzetére kedvezőtlenül hatott a múlt évi terv nem teljesítése is, főként az év utolsó hónapjaiban. Szlovákiában az anyagi termelés egy ágazatban sem érte el a tervezett színvonalat. Az előzetes adatok szerint az ipar feladatait csak 98,6 .százalékra teljesítette. Ez annyit jelent, hogy az előző évhez viszonyítva a termelés csak 7,1 százalékkal növekedett a tervezett 8,6 százalék helyett. Leginkább a nehéz gépipari vállalatok maradtak le, amelyek feladataikat csak nem egészen 90 százalékra, s az élelmiszeripari vállalatok, amelyek 96,1 százalékra teljesítették feladatalkat. Az 1963. évi terv feltételezi az alapvető nyersanyagágazatok gyorsabb fejlődését, ahol a termelésnek 3,2 százalékkal kell növekednie, míg a feldolgozó ágazatokban a tervezett növekedés 1,8 százalékot tesz ki. Emellett például a gépiparban növekszik a több munkát kívánó, műszakilag igényesebb termelés hányada, a vegyiparban elsősorban az alapvető vegyészet növekszik és az építőanyagtermelésben az eddiginél Nagyobb hányadot képezi majd az előregyártott elemek termelése. Emellett még hangsúlyózni kell, hogy az 1963. évi termelésben a legnagyobb mértékben takarékoskodni kell az anyagokkal, főkénl azokkal, amelyekből kevés van. Nagy feladatok állnak a vegyipar előtt, amelynek valamennyi iparágadat kii/ül a legnagyobb, — 10,6 százalékos gyarapodást kell elérnie Elsősorban a mezőgazdaság szükségleteit elégíti ki, főként a műtrágya és a Mezőgazdasági vegyszerek szállításával. E vegyszerek termelése lényegesen gyorsabban növekszik majd, mint a vegyipari termelés általában. A termelés növelését 90 százalékban új ipari létesítmények biztosítják, feltéve, ha a kitűzött határidőben üzembe helyezik őket s főként ha komolyabb zavarok nélkül fognak működni A termelés növeléséhen elsősorban a šalai nitrogéngyár veszi ki részét^ amelyben előállítják a nitA CSKP XII. kongresszusa feladatul tűzte ki, hogy 1963-ban szervezett erőfeszítéssel törekedjünk a gazdaság fejlődésében lévő aránytalanságok fokozatos megszüntetésére. Ebben az időszakban meg kell szilárdítani gazdaságunkat, mert ez a hétéves terv előkészítésének nélkülözhetetlen feltétele. E törekvés jellegzetes vonása az, hogy át kell térni a források erőteljesebb kihasználására, nagyobb fokú hatékonyságok elérésére. Szlovákia 1SS3. évi gazdaságfejlesztési terve az országos lehetőségeken és szükségleteken alapul. Az általános fejlődés gyorsabb lesz az országos fejlődésnél. Az ipari termelés több mint 2 százalékkal növekszik, mégpedig elsősorban a vegyi- és élelmiszeripar gyors fejlődése következtében. A mezőgazdasági termelésnek a múlt évre feltételezett állapottal szemben 13 százalékkal kell emelkednie. Az építkezésre mintegy 2 százalékkal több eszközt fordítunk, mint 1962-ben, emellett az építkezési munkák terjedelme lényegében nem változik. A szocialista szektor dolgozóinak száma 22 300-al növekszik. Röviden ezek a terv mennyiségi feladatai. Az anyagi termelésben legfőbb feladatnak elsősorban a termelés minőségi teljesítését kell tekinteni, főként az egyes iparágak szerkezeti átalakítását, továbbá azt, hogy az ipar fejlődése az anyagi források jobb kiaknázásától függ. A mezőgazdasági termelés tervében a párt XII. kongresszusa irányelveinek megfelelően különös figyelmet szentelünk annak, hogy megteremtsük a növényi termelés fokozatos növelésének és szerkezeti átalakításának feltételeit. Elsősorban a takarmányalap bővítésére, ezen belül különösen néhány növény, így a kukorica, a hüvelyesek és a cukorrépa fokozott termesztésére törekszünk. A terv kitűzi a gazdasági állatok hasznosságának, mégpedig főként a tejhozamnak és az állatok vágósúlyának növelését Szembeszökő minőségi változásra kerül sor a beruházási építkezésben is. E változás lényege, hogy erőnket nagy mértékben a döntő fontosságú építkezések befejezésére összpontosítjuk. Összesen 61 termelőhelyet, ebből 20 ipari termelőhelyet helyezünk üzembe. Csak egyes esetekben kerül sor új építkezések megkezdésére, öszszesen csak 13 építkezést, túlnyomó részt nem termelési építkezéseket kezdenek el. A bevételek 3,3 százalékos növekedése alapján a kiskereskedelmi forgalomnak 2,7 százalékkal kell növekednie. A kiskereskedelmi forgalom elsősorban az élelmiszercikkek eladása folytán fog növekedni A terv számol azzal, hogy az éielmlszereladás a múlt évhez viszonyítva 4,6 százalékkal növekszik. Az ipari cikkek eladásának 0,7 százalékkal kell növekednie, emellett meg kell javítani e cikkek szállításának összetételét. A terv továbbá a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mintegy 9 százalékos növekedésével számol. E gyarapodást kétségtelenül túl lehet szárnyalni, tekintettel arra, hogy e téren jelentős tartalékaink vannak. Emellett tudjuk, hogy e szakaszon még nem kielégítő a helyzet. rogénes műtrágyák és a szintetikus kaucsuk első ezer tonnáit. A Slovnaft új részlegeiben meginduló termelés e vállalat általános termelését több mint 20 százalékkal növeli, elsősorban a nyersolaj fokozott feldolgozásával. A vegyiparnak másik komoly problémája a minőségi iavulás, mert a világszínvonalhoz viszonyítva számos vegyipari termék minőségével nem lehetünk elégedettek. A minőség javításához megvannak a feltételeink. Oj vegyipari létesítményeket építünk, a meglévőket korszerűsítjük és rendszeresen növeljük a káderek szakképzettségét A kutató- és fejlesztési munkahelyek széles bázisával rendelkezünk. Csak az a fontos, hogy munkájukat célszerűen felhasználjuk. Hogy e téren jó eredményeket lehet elérni, azt a poliamidrost liumennéi termelésének példája mutatja. Ebben az üzemben a bonyolult termelés számos nehézségével megtudtak birkózni és ugyanákkor lényegesen javították a termékek minőségét. A termelés növekedésére számít a terv a szénbányákban is. A barnaszén jövesztése 7 százalékkal növekszik. E többlet döntő részét a Clgel' bányában kell kitermelni, ahol a fejtés a bánya feltárásával párhuzamosan folyik majd. Valamennyi bányában tartós 'feltételeket kell teremteni a munkaszervezés javítására, a káderek állandósítására és képzésére, a gépek kihasználására, üzemzavaraik csökkentésére, mert mindez alapvető feltétele a tervfeladatok egyenletes teljesítésének. Értékelni kell a szlovákiai szénbányák dolgozóinak erőfeszítését, akik a múlt évben nemcsak tervfeladataiknak tettek becsülettel eleget, hanem a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére még 100 ezer tonna szenet bányásztak terven felül. Ez év első napjaiban megindult a fejtés túlszárnyalására irányuló kötelezettségvállalási mozgalom is. A novákyi bányák dolgozói már kötelezettséget vállaltak, hogy az első negyedévben 5000 tonna szenet jövesztenek terven felül. A gazdaság villanyenergia ellátásának helyzete feszült. A villanyenergiaforrások és a szükséglet közötti aránytalanság az idén is fokozott szabályozó intézkedéseket követel meg, valamint" maximális gazdaságosságot az üuemek és a háztartások áramfogyasztásában. Ezért az energetika terén rendszeresen a villanyművek legnagyobb mérvű rugalmas teljesítőképességére kell törekedni, a tüzelőanyag megtakarítást további 1 százalékkal kell növelni, fokozva az áramszolgáltatás megbízhatóságát a termelő- és elosztóberendezések idejében és jól végzett karbantartásával. Kétségtelen, hogy a jelenlegi időszakban megvalósított szabályozó intézkedéseket teljes mértékben be lehet tartani. Annál nagyobb figyelmet kell szentelnünk -a beruházási építkezésnek, főként új termelőhelyek (Nováky III. villanymű, a Hričov—Mikšová—Považská Bysti'ica-i vízikaszkád, a Križovany-i és Lemešany-i elosztók és a Lemešany—Luduš 400 kW-os vezeték) idejében való üzembehelyezésének. Különös figyelmet kell fordítani a Vojany villanymű építésére is, amelynek erőteljesebben kell befolyásolnia Szlovákia 1965 utáni villanyenergia mérlegét. Fokozott figyelmet fordítunk a magnezit ipar fejlesztésére. Az 1963-évi terv arra számít, hogy a magnezittéglák termelése 5,8 százalékkal, az égetett magnezité 9,8 százalékkal fog növekedni. E feladatok teljesítésének fontosságát hangsúlyozza az a tény is, hogy a magnezitipar jelentős szerepet tölt be kiviteli feladataink teljesítésében. A magnezitipar fejlesztésének kérdéseivel több ízben foglalkoztak pártszerveink és számos alapvető intézkedést foganatosítottak a jelenlegi állapot megjavítása céljából. Folyamatban van a lovinobanai üzemek, valamint a lubeňíki üzem, a podrečanyi és a mikovái bányák bővítése stb Az idén javulást kell elérnünk a magnezit-termékek technológiája és minősége terén is, főként a košicei üzemben. A fémkohászatban az 1983. évi feladatok kifejezik azt a törekvésünket, hogy 1965-ben zárt kohászati ciklust érjünk el a Kelet-Szlovákiai Vasműben. Az idén kell üzembe helyezni az előmelegítőt, meg kell valósítani az ötszékes hengermű szállításának és szerelésének lényeges részét, és biztosítani kell a szükséges berendezések gyártását a széles szalagú hengersor számára. A feladatok súlypontja tehát a technológiai berendezés szállításán és szerelésén lesz. Az építkezési munkákban Is igen igényes feladatok várnak ránk, hisz lényegesen növekszik a befejező és a műszaki szempontból nehezebb betonozó munka. E feladatok megkövetelik a szállítói fegyelem lényeges szilárdítását és az építés új hacmonogramjának kidolgozásét, egészen az építkezés teljes befejezéséig Az építési problémákon kívül továbbra ls nagy figyelmet kell fordítanunk a szakkép zett dolgozók idejében való kiképzé sére. E legfontosabb építkezésünk folyamatos építésének biztosításáról valamennyi illetékes szervnek gondoskodnia kell. Abból kell kiindulnunk, hogy minél előbb fejezzük be az építést, annál hamarabb oldhatjuk meg a hengerelt anyag összetételének minőségi megváltoztatását is a pléhek javára és tehermentesítjük a népgazdaságot, a kapitalista államokból .történő jelentős pléhbehozataltól. A gazdaságunk fejlesztésében 1962ben elért eredményeket jelentősen befolyásolta a gépipar feladatainak kedvezőtlen teljesítése. E kedvezőtlen eredményekhez döntő mértékben hozzájárult a koSicei Kelet-Szlovákiai Gépgyár, a komárnól Szlovák Hajógyár, a poprádi Tatra Vagongyár, a tlmaöi Sz. M. Kirov Üzem, a martini Gépgyár, az Orava— Nižná-i Tesla Üzem A szlovákiai gép ipari vállalatok több mint 400 millió korona értékű termékekkel marad tak adósak népgazdaságunknak. » Ml az oka annak, hogy a gépipari vállalatok ilyen nagy mértékben nem teljesítették a tervet? Ennek oka elsősorban az anyagiműszaki ellátás és a vállalatok közötti együttműködés komaly fogyatékosságaiban rejlik, amelyek kihatottak a termelési feladatok teljesítésére. E tényből eredő következmények annál is súlyosabbak, mert a terv felbontása során nem gondoskodtak a termelési terv és az anyagi fedezet lehetőségeinek összhangjáról és ez a gépipari vállalatok jelentős részének munkájára kihatott. A termelési programban eszközölt változtatások, a gyártmányok nem megfelelő összetétele, főként a kohászati anyagoknál, azzal a következménnyel jár, hogy a termelési terv nem teljesítése mellett a gépipari vállalatokban aránytalanul nagy készletek halmozódtak fel. A munka helyes értékelése azonban megkívánja annak leszögezését, hogy a feladatok nem teljesítésében jelentős részük volt az egyes válla-" latok belső fogyatékosságainak is. Számos vállalat igen lassan építi ki szerkesztési, tervezési és technológiai alakulatait. így késedelmet szenvedett az új termelési folyamatok jó műszaki előkészítése. Ezenkívül lemaradt a műszaki fejlesztési feladatok megvalósítása, a szakképzett dolgozók nevelése és ez teljes mértékben megmutatkozott a munkatermelékenység színvonalában. Ezek nem új problémák. Minden alkalommal hangsúlyoztuk megoldásuk sürgősségét A gépipar fejlődésének átmeneti Az Idén az e^ész népgazdaság fejlődésének reális volta a mezőgazdasági feladatok teljesítésétől függ. Emellett a terv a CSKP XII. kong resszusának határozatából indul kl, amely kitűzte, hogy egész társadalmunk fő feladatának kell ma tekintenünk a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A mezőgazdasági termelés lényeges fellendítése nélkül nem biztosíthatjuk sem a népgazdaság arányos fejlődését, sem a nép életszínvonalának emelkedését. Az 1963. évi terv arra számit, hogy a mezőgazdasági nyerstermelés a szlovákiai kerületekben 13 százalékkal, országos viszonylatban pedig 9,5 százalékkal növekszik a múlt évhez viszonyítva. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében kulcsszerepe \fan a növényi termelés fejlesztésének. E téren 21,5 százalékos növekedéssel számolunk, míg az állattenyésztési termelésben 5,1 százalékos növekedést akarunk elérni. A nyerstermelés gyarapodásának négyötöde tehát a növényi termelés gyorsabb fejlődésétől függ. Felmerül a kérdés, vajon e feladatok reálisak-e? Több éves tapasztalataink azt mutatják, hogy ilyen gyarapodást már elértünk. A terv progresszivitását hosszabb időtartamra, s az egyes termények hozamai alapján keli megítélni. Az 1963. évi terv olyan hektárhozamokat tételez fel, amelyek ugyan az 1362-es évhez viszonyítva jelentősen nagyobbak, de az egyes terményeknél a múlt években már elértünk ilyen hozamokat. Például a cukorrépa és a silókukorica, valamint a szemeskukorica tervezett hozamait már 1960-ban elértük, s a rétiszéna tervezett hozama valamivel alacsonyabb, mint amilyen 1359-ben volt. 'Hasonlóképpen az 1963-ra tervezett búza és árpa hektárhozamok alacsonyabbak a múlt évi színvonalnál, vagy pedig ugyanazon a színvonalon mozognak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az előző évhez viszonyítva az 1963 évi tervezett hektárhozamok teljesítéséhez kedvezőbb anyagi feltételeink vannak. A műtrágya szállítása például 1960-hoz viszonyítva 9,6 százalékkal, vagyis 14 ezer tonna tiszta tápanyaggal növekszik. Az utóbbi években talajjavítási munkákkal sok ezer hektárnyi földterület termőképessége növekedett, megjavult az egész ágazat műszaki ellátása stb. Hasonlóképpen az állattenyésztési termelésben is a gazdasági állatok tervezett hasznossága és az állattenyésztési termékek tervezett felvásárlása tekintetbe veszi a múlt évi takarmányalap ked vezőtlen hatását. E szempontból pozitívan kell értékelni azt, hogy miután a múlt év őszén túlszárnyaltuk az ősziek vetését, lényegesen megnövekedett a nagyhozamú búzafajlák hányada. Nem szabad azonban elhallgatnunk azt, hogy az idei terv teljesítése kedvező feltételeinek kialakítására irányuló intézkedések közül néhánnyal már elkéstünk. Így például a szlovákiai kerületekben csaknem 90 ezer hek tárnyi területen nem végezték el a mélyszántást, az Istállótrágyát pél 1 lassulása 1963-b»n ieiitiővé teszi e kérdés gyökeresebb megoldását. Ebben az ágazatban 1963 tervfeladatait korlátozzák a termelés anyagi fedezésének lehetőségei. Ezért a nehézipar termelése ugyan 1,7 százalékkal növekszik, de az általános gépiparé a múlt évhez viszonyítva valamivel kisebb lesz. A termelés fejlődési ütemének lassulása az Idén nagy lehetőséget nyújt arra, hogy céltudatosabban előkészítsük a következő évek termelését. Ezért minden erőfeszítésünket a szerkesztési, tervezési és technológiai alakulatok megerősítésére, a szerelési központok, a döntő fontosságú részlegek, így a szerszámgyártó, karbantartó .műhelyek stb. megfelelő kiépítésére kell összpontosítanunk. Megfontoltan kell megoldanunk egyes döntő vállalatok termelési programjának állandósítását is, mégpedig tekintetbe véve az egész szocialista tábor keretében folyó termelési szakosítást. A többi ágazat közül sajátos helyzet alakul ki a közszükségleti iparban. Itt a korlátozott nyersanyag- és anyaglehetőségek nem engedik a termelés bővítését. A közszükségleti iparvállalatok fő feladata ezért az lesz, hogy a korlátozott nyersanyaglehetőségek mellett célszerűen gazdálkodjanak ezekkel az anyagokkal, következetesen betartsák a tervezett termelési választékot úgy, hogy az megfeleljen a lakosság követelményeinek, s fokozottan törekedjenek termékeik minőségének javítására. dául a kelet-szlovákiai kerületben csak 27 százalékban, a nyugat-szlovákiai kerületben pedig 68 százalékban szántották be csupán. Az őszi mezei munkák folyamán elhanyagolták egyes takarmányfélék betakarítását, mégpedig olyan mértékben, hogy például a kukoricát, a cukorrépát és « kukoricakórőt sok helyen csak decemberben takarították be, úgyhogy a termés nagy része elértéktelenedett. Emellett a múlt év őszén általában igen kedvező feltételei voltak a betakarításnak. Becslések szerint decemberben a kukoricakórót még mintegy 30 ezer hektárnyi területről nem takarították be, vagyis a kukorica vetésterületének mint«gy 15 százalékáról. E tények felett alaposan el kell gondolkodnunk már most a téli hónapokban, hogy a jó termés előkészítésében, főként az idei tavaszi munkák előkészítésével kedvező feltételeket teremtsünk a tervfeladatok teljesítésére. Miben lássuk a növényi termelés füfeladatait 1983-ban? A fő feladat az lesz, hogy elérjük a takarmányfélék, de elsősorban a döntő fontosságú takarmányfajták, így a szemes- és silókukorica, a cukorrépa, az évelőtakarmányok, a burgonya, és a füves vetemények hektárhozamainak feltételezett növekedését. A nyugat-szlovákiai kerületben és a kelet-szlovákiai kerület déli körzeteiben a takarmányalap szempontjából döntő fontosságú termény a szemes- és silókukorica. Tudatosítanunk kell, hogy amennyiben nem érünk el alapvető fordulatot e •örvény gondozásában, kezdve a talaj előkészítésétől, a vetőmag megválasztásától egészen a helyes agrotechnikáig és a veszteségmentes betakarításig, |iem tudunk elegendő takarmányt biztosítani az állattenyésztési termelés tervezett fejlesztéséhez. A múlt évi aránylag kedvezőtlen feltételek ellenére egyes kerületeinkben és járásainkban elég példa van arra, hogy a kukorica gondozása kifizetődik. így például a trnavai járásban levő Bašovce i EFSZ szemeskukoricából 60 mázsa átlagos termést ért el, a tópoľčanyi járásban levő Štitáre-i EFSZ 69 hektárnyi területen 510 mázsa silókukoricát termelt, a levicei járásban levő Ipefský Sokolec-i EFSZ több mint 600 mázsa silókukoricát termelt stb. A közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben elsősorban arra kell törekednünk, hogy lényegesen nagyobb gondot fordítsunk a burgonya és a füvesvetemények ápolására. Az 1963-as évre tervezett hektárbozamot — 120 mázsa burgonya, vagy 31,5 mázsa rétiszéna — a múltban rendszerint elértük s ha szélesebb mértékben érvényesítjük a poprádi és a Banská Bystrica-i mozgalom tapasztalatait, akkor megteremtjük a feltételeket e feladatok túlszárnyalására, az állattenyésztési termelés szükségleteinek kielégítésére, és megfelelő takarmánytartalék létesítésére. Végre alapos intézkedésekei kell foganatosítani a zöldségtermelés növelésére Nem lehel szüntelenül szemet hunyni az olyan közönséges zöldiF-ilv'atáp a i oldalonI A mezőgazdaságban elért szlovákiai eredmények rosszabbak az országos átlagnál. Az előzetes számítások szerint 1962-ben a tervben feltételezett színvonalnak csak 86 százalékát értük el. Annyi mezőgazdasági terméket sem termeltünk, mint 1961-ben. Elsősorban kevesebb takarmányfélét termeltünk, úgyhogy a takarmányszükséglet az új termésig csak mintegy 90 százalékban van fedezve. Hanyatlott az állattenyésztési termelés is, és ennek következtében komolyan lemarad az állattenyésztési termékek felvásárlása. A tejfelvásárlás országos lemaradásának majdnem egyharmadát és a tojásfelvásárlásnak csaknem felét mi okoztuk. A húsfelvásárlás nem teljesítését gyakorlatilag Szlovákia lemaradása okozta. Nem kielégítő a beruházási építkezés feladatainak teljesítése. Harmincöt fontos ipari létesítmény közül csak 25-t fejeztek be. és azokat "is jelentős késéssel és számos hibával. Ennek oka túlnyomó részt a gépek és berendezések szállításának nem teljesítése volt. Az előzetes eredmények szerint az építkezés tervét 94 százalékra teljesítettük, ami a tavalyi évhez viszonyífva csak 2,9 százalékos emelkedés a tervezett 9,5 százalék helyett. A múlt évben tovább csökkent a munka termelékenységének a termelés növekedésére gyakorolt befolyása. A munka termelékenységének növekedése 1962-ben mind az iparban, mind az építészetben az utóbbi évek alatt a legcsekélyebb volt. Ezek az említett fogyatékosságok mind alaposan kihatottak népgazdaságunk fejlődésének hatékonyságára. Az ipar fő feladatai A mezőgazdasági termelés igényes, de reális terve 19f3 ianttáj 24 * P • CV*0 3