Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-24 / 24. szám, csütörtök

Äz 1963-as évi terv teljesítése dönti el a hétéves terv sikeres megkezdését íFolvtatás a 3. oldalról) ségfajták ellátásában mutatkozó komoly fogyatékosságok felett, mint amilyen a répa, a hagyma, sőt még a savanyúkáposzta is. E feladat felelősségteljesebb teljesítését meg kell követelnünk a szabad piac lényeges korlátozásával kapcsolatban is, mert ez visszahatólag megnyilvánul a kereskedelmi hálózatban eladásra kerülő zöldség iránti fokozott igényekben. Ezért következetesen valóra kell váltani az SZLKP KB irodájának 1962. szeptember 7-én kelt határozatát, amely lehetővé tette azt, hogy a kerületek és a járások saját termelésükkel önellátókká váljanak már lS63-ban a késői zöldség szükségletének fedezésében. A meleget igénylő zöldségfajták, így a paprika, a paradicsom, a dinnye és más zöldségfajták, valamint a korai burgonya termelését a terv alapján Dél-Szlovákiában kell biztosítani. Az állattenyésztési termelésben a terv fö feladata leküzdeni a tehénállomány és a gazdasági állatok hasznossága terén mutatkozó eddigi kedvezőtlen fejlődést, mégpedig elsősorban az új termésig. Ebben az időszakban főként arra kell törekednünk, hogy a leggazdaságosabban használjuk fel a múlt évben termett takarmányt a gazdasági állatok sikeres átteleltetésére és hasznosságuk megőrzésére. Különösen igényes feladat gondoskodni a tervezett tehénállomány betartásáról, hasznossága biztosításáról és az ezzel kapcsolatos feladatok, elsősorban a tejfelvásárlás teljesítéséről. A tervezett tehénállomány elérése érdekében rendkívül nagy figyelmet kell fordítani az üszők hágatására, s az üszőknek a tehénállományba való áthelyezésére. A járásoknak és a mezőgazdasági üzemeknek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a növendékállatok nevelésére, a jó minőségű, jó erőben levő üszők hányadának növelésére, s ezáltal jövőbeli magas fokú hasznosságuk leltételeinek megteremtésére. Az állattenyésztési termelés szakaszán, elsősorban a dolgozók húsellátásának megjavítása szempontjából a második igényes feladat teljesíteni a vágósertés termelésének és felvásárlásának tervfeladatait. E téren füleg minőségi javulást kell elérni a sertéshizlalás intenzitásában. Szlovákiában 1962-ben a sertések napi súlygyarapodás az utóbbi évek közül a legalacsonyabb volt. A sertéshizlalásban elért csekély súlygyarapodás következtében a hizlalási idő 12—14 hónapra meghosszabbodott és ezáltal nem volt gazdaságos a takarmány kihasználása és így nem teljesítették a vágósertés felvásárlásának tervét. A CSKP XII. kongresszusa egész társadalmunk döntő fontosságú feladataként kitűzte a mezőgazdaság színvonalának 1970-lg az ipar színvonalára való emelését. Ebből következik, hogy az EFSZ-eknek már az idei termelési-pénzügyi terveikben rögzíteniük kell a mezőgazdasági termelés fejlesztésének új irányait úgy, ahogy azokról a CSKP XII. kongreszszusa tárgyalt és határozatot hozott. Elsősorban azt akarjuk, hogy azokat az eszközöket, amelyekkel az 1963. évi terv számol, céltudatosan felhasználják olyan ágazatok, technológiák és építkezések fejlesztésére, amelyek a mezőgazdasági termelés magas fokú belterjességét és termelékenységét biztosítják. Nagy feladat vár a nemzeti bizottságokra a föld tcrmővétételére szolgáló eszközök hatékony kihasználásában. Számos körzetben a talajnedvesség határozza meg a hektárhozamok nagyságát, de ennek ellenére a múlt évben még a tervben előirányzott eszközöket sem merítettük ki az építkezésekre. Ezt az idén nem szabad megengednünk. Nagy jelentőségűek a helyi talajjavltási intézkedések is. Rendszerint olyan építkezésekről van szó, amelyeket a mezőgazdasági üzemek saját forrásaikból j)énzelhetnek, mert aránylag kevéssé költséges és ugyanakkor gyorsan megtérülő beruházásokról van szó. Az eredmények azt mutatják, hogy az öntözökutak s a megfelelő berendezések építése a beruházási költségeknek mintegy harmada mellett ugyanolyan hasznot hajt, mint az igényes, »agy beruházások. E lehetőséget helyesen megértették például a tomášovi EFSZ-ben, ahol kutakból öntöznek 170 hektárt, Okočon 396 hektárt, Blahován 238 hektárt, Opatovský Sokolecben 156 hektárt stb. Az Ifjúsági Falu EFSZben a vizet lefolyócsatornákban fogták fel, ezáltal 46 hektár terület öntözésével 585 mázsa cukorrépát termeltek hektáronként, vagyis 189 mázsával többet', mint az öntözetlen földeken. A legközelebbi időszakban el kell érni azt, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem, amely folyók és csatornák közelében, főként a Csallóközben gazdálkodik, kezdeményezüen és saját eszközeivel használja fel e vízforrást a környező földek öntözésére. A hegyi- és hegyaljai körzetekben hasonló jelentőségű a tárgyalével való öntözés kiépítése, ami a réti széna termelését 50—100 százalékkal növeli. E téren jó tapasztalatokkal rendelkeznek például a Banská Bystrica-i járásban. A mezőgazdasági feladatok teljesítése nagy igényeket támaszt a pártszervezetek és a nemzeti bizottságok szervező, irányító munkájával szemben. Az irányító munka eddigi színvonalát bírálták a kongresszusi anyagokról lefolyt vitában, valamint az SZLKP kongresszusán és a CSKP XII. kongresszusán is. A XII. kongresszus és a CSKP KB ez év január 4-i plenáris ülése megfelelő határozatokat hozott a mezőgazdaság irányításának egy központba való összpontosításáról a párt közvetlen vezetésével. A mezőgazdaság irányítása így a CSKP KB és a kormány mezőgazdasági bizottságának hatáskörébe ment át. A mezőgazdaság irányításának új rendszerét részletesen kidolgozták és már ez év első negyedében életbe léptetjük. Ezzel kapcsolatban gondoskodni kell arról, hogy a tervezett intézkedések hatása mielőbb megnyilvánuljon a feladatok, elsősorban az állattenyésztési termékek felvásárlásának jó teljesítésében. Nagy feladat áll a kerületek és a járások pártszervei és nemzeti bizottságai előtt abban, hogy a terv előkészítésének és teljesítésének időszakában a mezőgazdaság minden dolgozója magasfokú aktivitást, kezdeményezést és ötletességet tanúsítson. Mire kell figyelmet fordítani az építészetben és a közlekedésben? Szlovákiában az építkezés egész terjedelme a múlt évhez viszonyítva csaknem 2 százalékkal növekszik. A megkezdett építkezések befejezésének irányzatával kapcsolatban növekszik a gépszállltás, s a beruházásoknak 50 százalékát fogja kitenni, míg a múlt évben nem egészen 43 százalékot tett ki. Az építkezés súlypontja továbbra is az ipari építkezésen, mégpedig elsősorban a kohászati és vegyipari építkezéseken nyugszik. Az idei év fő problémája — s erre kell figyelmünket összpontosítanunk a beruházási építkezésben — továbbra is az lesz, hogy elsősorban a döntő építkezéseket kell ellátni, amelyeket a legközelebbi időben üzembe helyezünk, hogy erősítsék és bővítsék energetikai és nyersanyagbázisunkat. Számos fontos ipari létesítményről van szó, elsősorban a nehézipari ágazatokban. A már említett energetikai létesítményeken kívül üzembe keli helyezni egy új ipari üzemet Rudüanyban, egy magnezitbányát Podrečanyban, a lubeníki IV. és V. építkezési szakaszt, a hlohoveci drót- és sodronygyárat, a Slovnaft, a ]. Dimitrov vegyipari üzem és a Sal'ai nitrogéngyár további termelőrészlegeit. Kibővülnek a breznói, preSovi és a bánovcei gépipari üzemek, s új üzemet adnak át rendeltetésének Skalicán. A beruházási építkezés előtt igényes feladatok állanak, s teljesítésük rendkívUli erőfeszítést követel az építésben részt vevő dolgozóktól. Lényeges változásra kerül sor, főként az ipari építkezés szerkezetében. A befejezett építkezések megnövekedett számának következtében nagyobb igények hárulnak a kompietizáió gépipari ágazatokra — a légtechnikai, elektrotechnikai, mérő- és szabályozó műszer gyártásra. Ezek a szakaszok a múlt években döntő hatást gyakoroltak a termelőhelyek idejében való komplex üzembehelyezésére. Építőinkre igényes feladatok várnak, főként a lakás- és a polgári építkezés szakaszán. Az állatni, a szövetkezeti és a vállalati építkezés keretében az idén 17 327 lakást kell befejezni, vagyis 8,7 százalékkal többet, mint a múlt évben. Ezen kívül 1400 tantermet kell építeni az általános műveltséget nyújtó iskolák számára. A feladatok sikeres teljesítése egyenletes teljesítésüktől függ. El kell érni azt, hogy az első negyedévben a lakások egész évi számának legalább 18 százalékát, s az első félévben 45 százalékát befejezzék. Kedvező feltételek alakultak erre főként azáltal, hogy ez év január elsejéig már megkezdték azun lakások 87 százalékának építését, amelyeket az idén kell befejezni. Hasonló a helyzet az iskola- és az egészségügyi építkezés szakaszán is. A munkák túlsúlya tehát az építkezések befejezésére hárul. E feladat sikeres teljesítése szempontjából döntő jelentőségű az, hogy az építészet* melléktermelés kapacitását az egész év folyamán egyenlei tesen kihasználják.* A beruházási építkezés ütemének átmeneti lassulása megnyilvánul általában az építészei! termelésben. Emellett azonban az építészeti szervezetek 1963. évi feladatai igényesebbek — főként a munka szervezése tekintetében — a múlt évek feladatainál. A beruházási eszközöknek az építkezések gyors befejezésére való összevonása lényegesen megváltoztatja az építkezési munkák szerkezetét és erős nyomást gyakorol a befejező munkák bővítésére. E munkálatok terjedelme 7—9 százalékkal növekszik, míg a főbb munkák csökkennek. Az építészeti termslés fontos feladata lesz az idén az anyaggal, főként a fémekkel való takarékoskodás lényeges megjavítása és a közlekedés legcélszerűbb felhasználása. Az 1963. évi feladatok az-építészeti szervezeteknek lehetővé teszik, hogy végre rendet teremtsenek az építkezési munkák minősége terén is. A rosszul végzett építkezési munkák, s gyakran a tervek szerkesztési hibái is, amelyek már évek őta előfordulnak, népgazdaságunknak jelentős károkat okoznak, s a lakás- és polgári építkezés terén elégedetlenséget keltenek a lakosságban. A lassúbb fejlődési ütem lehetővé teszi a terv minőségi oldalainak megoldását is, és megteremti a jobb munkaszervezés feltételeit. Azt mondhatjuk, hogy a munkatermelékenység tervezett színvonala számol ezekkel a szükségletekkel. Ennek következtében csökkenteni kell a túlórák számát, amelyek 1962-ben az építészeti ágazatban a ledolgozott óráknak 7 százalékát tették ki. Jobb munkaszervezéssel csökkenteni kell a veszteségidőket is, amelyek a múlt évben az építészetben több mint 14 ezer munkanap veszteséget okoztak. Fontos feladatokat tűz ki a terv a közlekedésben. E szakaszon a helyzetet még komolyabbá teszi az, hogy a közlekedés. főként a vasúti kôzlekeďés, az utóbbi években fékezte gazdaságunk fejlődését. A szállítás terjedelme a jövö évben 4,6 százalékkal növekszik. Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a vasúti kocsik ki- és berakásának meggyorsítására, főként e munkák gépesítésével, s a berakodás bizonyos állomásokra való összpontosításával. Szélesebb körben kell érvényesülnie a vasúti kocsik jobb kihasználására irányuló trebušlcei felhívásnak is, főként a vasúti kocsik körforgásának növelésével és a javítások meggyorsításával. A Szovjetunióval folyó gazdasági együttműködésünk további fejlődése igényes feladatok teljesítését követeli meg az áruszállítás terén ls a Čierna nad Tisou-i és a Veiké Kapušany-i vasútállomásokon. A népgazdaság általános szállítási szükségleteinek biztosítása szempontjából tovább kell javítani a közlekedés egybehangolását. Főként a szállítási munka helyes és gazdaságos megosztásáról vau sző a vasúti és a gépkocsiszállítás közölt. A gépkocsiszállítást még jobban igénybe keli venni, foként a rövidebb és középtávolságokon, hogy igy tehermentesítsék a vasúti közlekedést. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell a motoros járművek és a teherpótkocsik jobb kihasználásáról. A szállítókkal együttműködésben nagyobb mértékben kell több műszakos üzemeltetést bevezetni és a szállítási irányokat jobban kell kihasználni. Előtérben a fejlődés minőségi oldala Kell,, hogy valamennyi dolgozó erőfeszítése a népgazdaság fejlesztésének minőségi oldalára összpontosuljon. Valamennyi ágazatban a vállalati tervek összeállításának és megvalósításának részeként hatékony Intézkedéseket kell kidolgozni a termelési fogyasztás csökkentésére, az alapvető nyersanyagok és anyagok jobb értékesítésére és kihasználására, valamint a munka termelékenységének további növelésére. A legnagyobb tartalékot, melynek feltárása és kiaknázása lehetővé teszi a gazdaság feltételezett fejlődési színvonalának emelését, elsősorban a normán felüli készletek jelentik, főként a gépiparban. E szakaszon már hosszabb ideje érezzük a kedvezőtlen fejlődés hatását, de nem ismertük e készletek fontos összetételét. A készletek összetételének és megoszlásának tisztázása az 1983 január elsején végrehajtott fizikai leltár alapján lehetővé teszi e készletek felhasználását a gazdaság javára. A népgazdaság valamennyi ágában nem csekély tartalékot képeznek a fogyasztási normák is. Több példa van arra, hogy az anyagfogyasztási normákat nemcsak hogy nem tartják be, hanem magasan túl is lépik. Anyagpazarlást jeleni a rendkívül nagy selejt is. A múlt év 11 hónapja alatt a szlovákiai iparvállalatokban a selejtokozta veszteség 165 millió koronát, ebből a gépipari vállalatokban több mint 120 millió koronát tetki. jelentős szerepet kell játszania a hulladék nyersanyagok kihasználásának is. Nem értékeljük kellőképpenaz ócskavas és a többi nyersanyag hulladék gyűjtésének jelentőségét. Rugalmasabb munkával jelentfis értékeket nyerhetünk. A munkaerők maradéktalan kihasználásáuak biztosításával kapcsolatban szükséges, hogy a vállalatok mindjárt az év első hónapjaitól ne lépjék túl a tervezett létszámot, s az alkalmaztaioitság egész évi feladatainak az egyes negyedévekre való elosztásánál számoljanak az iskulák- és szakmai tanulóhelyek végzett növendékeinek felvételével, akik ez évben jelentős számban lépnek munkaviszonyba. Továbbá meg kell erősíteni a vállalatok műszaki alakulatainak azon részeit, amelyek döntő fontosságúak a műszaki fejlesztés és a munkatermelékenység fokozása szempontjából. Elsősorban a gépipari vállalatok fejlesztési, szerkesztési, és a termelést előkészítő alakulatairól van sző. Fontos feladat lesz továbbá idejében gondoskodni megfelelő szakképzettségű munkaerőkről azon vállalatok részére, amelyekben növekszik a termelés és a foglalkoztatottság, és népgazdaság döntő ágai valamint az olyan új vállalatok részére, mint a Kelet-Szlovákiai Vasmű, a hlohoveci kohászati üzem, a seredi nikkelkohó, a šalai Duslo, a bratislavai Slovnaft. Ugyanakkor fel kell használni a lehetőségeket a mezőgazdaságnak, főként a EFSZ-eknek politikailag és szakmailag fejlett dolgozókkal, szakképzett gépesítűkkel és gépjavítókkal való megerősítésére. Az idén mintegy 82 ezer tanuló fejezi be kötelező iskolalátogatását, s közülük 35 százalékot vesznek fel szak- és általános középiskolákba, 57 százalék pedig tauoncviszonyba lép. Ezzel kapcsolatban különösen fontos feladat az ifjúság tervezett számát felvenni tanonuviszanyba, mégpedig a mezőgazdaságban, az építészetben és a szénbányákban. Több éves tapasztalataink azt mutatják, hogy a megfelelő források ellenére sein teljesítjük az ifjúságnak ezen ágazatokba való megnyerését. Ebből a szempontból a legkomolyabb problémák a mezőgazdaságban mutatkoznak, ahol például a múlt évben az ifjúság feltételezett számának csak 56 százalékával kötöttek tanoncszerződést, és több mint hétezer tanonc nem lépett munkába. Az 1963, évi tervben számos olyan megoldás található, amelyek a CSKP XII. kongresszusa irányelveinek megfelelően jelenlegi fogyatékosságaink és problémáink megszüntetésének határozott kezdetét jelentik. E feladatok megvalósításának kedvező feltételei érdekében már számos intézkedést valósítottunk meg, vagy készítünk elő az irányítás terén. Ma a legfontosabb kérdések közé tartozik, amint erre Široký elvtárs a CSKP KB januári plenáris Ülésén mondott beszámolójában rámutatott, lényegesen elmélyíteni és emelni a tervezés, főként a távlati tervezés színvonalát. Elsősorban a tervezés tudományos módszereinek elmélyítéséről van szó, mégpedig a tudományos intézetek, főiskolák, az üzemi szakemberek, stb. szélesebb körű bevonásával és felhasználásával. A XII. kongresszus célkitűzéseivel összhangban elsőrendű követelmény elérni egész gazdaságunk folyamatos, harmonikus fejlődését, megteremteni arányos fejlődésének feltételeit. Ugyanakkor meg kell teremteni a munka társadalmi termelékenysége növelése alapvető feltételének, a technika fejlesztésének feltételeit is. Konkrét feladat biztosítani a hétéves terv kidolgozását, gondoskodni meg-, felelő stabilitásáról, s az egyes ága-: zatok közötti kölcsönös összhangról, valamint az ágazatokon belüíl összhangról, úgyhogy a terv a központi irányítás, az egész szervező munka erősítésének fó eszközévé váljon. A XII. kongresszus megállapította, hogy hazánkban is törvényszerűen sor kerül az irányító pártmunka és az állami gazdasági szervek irányító tevékenységének közvetlen egybekapcsolására. Ez annyit jelent, hogy a pártszervek egyre konkrétebben foglalkoznak majd a népgazdaság irányításának kérdéseivel. Irányító munkájukban abból kell kiindulniuk, hogy gazdasági életünk fejlesztésében erőteljesen előtérbe kerül a céltudatos szervező munka jelentősége. A pártszervek elvhű és meg nem alkuvó állásfoglalása valamennyi téren jelentős mértékben hozzájárulhat népgaz-: dóságunk hatékonyságának növeléséhez. Ebből következik az az elsőrendű feladat, hogy az adminisztratív mód-; szereket váltsa fel a saját tapaszta-: la-tokon alapuló konkrét munka. E szakasz fogyatékosságainak elem-; zése kidomborítja a személyes fele-s lösség megnövekedését, főként a ve-: zető dolgozók .fokozott felelősségét a feladatok teljesítéséért, a rájuk bízott; szakaszon. De nemcsak a yezető dolgozók személyes felelősségéről van szó, legyen az bármilyen fontos. Nekünk a jelenlegi időszakban sokkal többre kell törekednünk. Hazánk minden egyes lakosának — dolgozzék gazdaságunk bármelyik szakaszán, — szocialista építésünk problémáihoz, az átmeneti nehézségek megoldásához és leküzdéséhez és általában a mindennapos kö-. telességek teljesítéséhez való viszo-: nyáról van szó. Éppen az Ilyen jellegű fogyatékosságok gátolnak ben-s nünket gyakran a gyorsabb haladás-: ban és okoznak nehézségeket dolgo-: zöink mindennapos szükségleteinek kielégítésében ott is, ahol erre nincs semmilyen ok. Vegyük például az anyaggal és energiával való takarékoskodás kérdését iparüzemeinkben és építkezéseinken, vagy pedig a termékek és a lakások gyakran rossz minőségét. Sokan közülünk naponta közömbösen megyünk el a földeken heverő gépek mellett. A lakosság ellátásában, a szolgáltatások minőségé-: ben, a közétkeztetésben is számos felesleges fogyatékosság fordul elő, amelyeket jelentős mértékben a dolgozók ötleteinek és érdekeinek mel-i lőzése okoz. De számos dolgozó van sorainkban, akinek új a ruunka, a kötelességteljesítés iránti viszonya. Emlékezzünk csak gazdaságunk kiváló dolgozóira, akik felhívással fordultak valamennyi dolgozóhoz „A munka iránti szocialista viszonyért, e imuikásbecsiiletért, a parasztbecsületért". E felhívás számos munkahelyen nagy visszhangra talált. Mindannyiunk közös feladata lesz minden dolgozóban felkelteni a fele- . lősségérzetet a rábízott feladatokért. A munka iránti új viszony útjára léptek a szocialista munkabrigádok és a XII. kongresszus büszke cím elnyeréséért versenyző kollektívák ls. Ezért minden munkahelyen konkrét feltételeket kell teremteni a szocialista munkaverseny ezen formáinak további bővítésére, ki kell küszöbölni minden alakiságot és gondoskodni kel) arról, hogy minden egyes dol-: gozönk egyre nagyobb mértékben járuljon hozzá közös célunk eléréséhez. A plzeiii I.enin Művek III. részlegében Miroslav Záruba lakatos brigádja hatalmas. 75 tnnna horderejű állványokat készített. Képünkön Cink és Novák lakatosok az utolsó simításokat végzik. j CTK — Uhllf — lelvételejl 0] SZÖ 4 * 198

3- i

anu

á»' 2

4-