Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-01 / 332. szám, szombat

Mikojan a kubai ' á r tárgyalt Kennedy vei Washington (ČTK) — Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Miniszterta nácsa elnökének első helyettese john F. Kennedy amerikai elnökkel a no vember 30-ára virradó éjjel (közép­európai időszámítás szerint) tárgyalt A Fehér Ház a tanácskozás után ki­adott közleményében megállapítja, hogy a két államférfiú a két felei érintő problémákról, főképpen a ku­bai kérdésről értekezett. A közlemény szerint megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseket képviselőik útján New Yorkban folytatják. A tanácskozáson jelen volt Anato­lij Dobrinyin, a Szovjetunió washing­toni nagykövete. Dean Rusk, az USA államtitkára és Lewellyn Thompson amerikai nagykövet, akit az elnök a Szovjetunió és az USA közötti ügyek rendezésével bízoti meg. A New York-i megbeszéléseken a Szovjetunió részéről Vaszilij Kuznyecov, az USA képviseletében Adlai Stevenson és John McCloy vesz részt. Anasztasz Mikojan és John Kennedy eszmecseréje csaknem három és fél órát tartott. Brazília elutasítja az USA katonai ellenőrzési terveit Rio de Janeiro (ČTK) — Brazília külügyminisztériuma elutasító állás­pontot foglalt el az Egyesült Álla­mok javaslatával szemben, hogy az Amerikai Államok Szervezete „Ame­rikaközi Védelmi Kollégium" címen alakítsa meg a vezérkarok ellenőrző és koordinációs tervét. Az USA e kollégium számára ugyanis olyan hatáskört kíván bizto­sítani, hogy beavatkozhatna a latin­nlélhláln AZ EAK állambiztonsági legfelsőbb bí­rósága Alexandriában 7—15 év kényszer­munkára ítélt el hét vádlottat, akik a NATO államoknak és Izraelnek kémked­tek. (CTK) TOROKORSZÁGBAN nagy az orvos­hiány. Egyes tartományokban 20 000— 30 000 lakosra csak egy orvos jut. (ČTK) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ez év tava­szán jegyzékeket nyújtott át a braziliai kormánynak, melyekben felszólítja Bra­zíliát, nyújtson Amerikának további ke­reskedelmi és pénzügyi előnyöket és hagyjon fel a „megkülönböztetéssel", mely előnyben részesíti a szocialista államokkal folytatott kereskedelmet. (CTK) A RŰMAI ÉPÍTŐMUNKÁSOK múlt heti tüntetésének hét résztvevőjét „a nyil­vános rend megsértése" miatt 2— B hó­nap börtönbüntetésre és 10 000—22 000 líra pénzbüntetésre ítélték. (CTK) OLASZORSZÁG külkereskedelmi mi­nisztériumának alkalmazottai fizetés­emelésért háromnapos sztrájkba léptek. (CTK) MIHAIL LESZECSKO, a Szovjetunió Ml­~ nisztertanácsának alelnöke fogadta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonai küldöttségét, melyet Kim Kwang­Hjop, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának alelnöke vezet. (CTK) OLASZ KÉPVISELŐK egy csoportja In­terpellációt nyújtott be a parlamentben, melyben érdeklödnek a külügyminiszter­nél, milyen intézkedéseket szándékszik tenni a Stern nyugat-németországi lap ellen, mely sértően nyilatkozott az olasz­amerikai államok nemcsali katonai, hanem politikai ügyeibe is. Brazília külügyminisztériuma kijelenti, hogy azok a feladatok, amelyeket az USA javaslata szerint a kollégiumnak kel­lene megoldania, kizárólag a latin­amerikai államok hatáskörébe esnek és e feladatoknak rendkívüli szerve­zetek hatáskörébe utalása a latin­amerikai államok szuverenitásának korlátozását jelentené. országi ellenállásról, kiváltképp Nápoly népének 1943-as évi felkeléséről. (ČTK) A FRANCIA KOMMUNISTA PART Központi Bizottsága úgy határozott, hogy az év végén megtartandó országos konferenciát jövö év február 2-ára és 3-ára halasztja. A FRANCIA BÉKEVÉDOK elnöksége fel­hívással fordult valamennyi franciához, hogy különböző akciókkal követeljék Franciaország azonnali részvételét a Genfi leszerelési értekezleten. (CTK) U THANT, az ENSZ főtitkára bejelen­tette, hogy katonai tanácsadóját, Rikhje tábornokot Leopoldvillébe küldte, hogy a Kongóban állomásozó ENSZ egységek parancsnokával Csőmbe légierői észak­katangai támadásainak meghiúsításáról tárgyaljon. (CTK) AZ AS SAHÄFA libanoni lap főszer­kesztőjének kérdésére, vajon úgy véli-e, hogy Hruscsov eljárása a kubai kérdés­ben emberséges volt. Bertrand Russell angol filozófus így válaszolt: „Hruscsov tette a kubai kérdésben bátorságra és nemeslelküségre vall. Nem tudom elkép­zelni, hogy Kennedy — így cseleke­dett volna, ha Formózával kapcsolato­san hasonló helyzetbe kerül — Hrus­csov világháború kitörését akadályozta meg". (ČTK). A BRAZÍLIAI parlament jóváhagyta. Hermes Lima miniszterelnöknek októ­ber 17-én alakított ideiglenes kormá­nyát. (CTK) A JEMENI biztonsági szervek 50 sze­mélyt tartóztattak le, akik egy kém­hálózat tagjaiként* Szaúd-Arábiának, az adeni angol hatóságoknak és Francia Szomália fővárosa francia hatóságai­nak közvetítettek híreket. (ČTK) Az atomenergiát a béke szolgálatába! New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlése november 29-i reggeli ülésén jóváhagyta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség évzáró jelentését. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Argentína, Brazília, Bulgária, Kanada, Magyarország, japán, Lengyelország, a Szovjetunió, az USA, Jugoszlávia, India és Pakisztán küldöttségeinek határozati javaslatát az atomerö bé­kés kihasználásával tárgyaló harma dik nemzetközi »értekezlet összehívá sáról az ENSZ védnökségével. A ha tározati javaslat utasítja az ENSZ főtitkárát, hogy az értekezletet ideje­korán és alaposan készítse elő. Erősödik a Francia Kommunista Párt Párizs (ČTK) — A Francia Kommu­nista Párt politikai irodája az 1963. évre szóló tagsági igazolványok ki­cserélésének megkezdésekor kiadott nyilatkozatában közölte, hogy az utóbbi évben 48 000 új tag lépett a Francia Kommunista Pártba. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a mostani feltételek lehetővé teszik a párt megszilárdítását. A parlamenti választások során 4 millió francia fe­jezte ki egyetértését a Francia Kom­munista Párt politikai irányvonalával és tevékenységével. A francia dolgo­zók látják, hogy a párt lankadatlanul küzd a De Gaulle-kormány és káros politikája, továbbá a személyi hata­lom rendszere ellen. Afrikában tovább folyik a harc A moszkvai Trud Afrika napjáról Moszkva (ČTK) — A moszkvai Trud november 30-i számában cikket kö­zölt Afrika napjáról, amelyet a vi­lág népei december 1-én ünnepel­nek. N. Gavrilov a cikkíró szerint a nemzeti felszabadító mozgalom sikerei az afrikai országokban nem jelentik azt, hogy a mozgalom har­cosainak küzdelme véget ért a poli­tikai függetlenség kivívásával. Ezt a harcot gazdasági téren folytatják. A fiatal afrikai államokra rendkívül komoly feladat vár, fel kell számol­niuk a gyarmati múlt maradványait. Az imperialisták az afrikai nemze­tek útjába akadályokat gördítenek. Ezeknek az akadályoknak leküzdése nehezerb. mint nyílt harcban lever­ni az imperializmust. A gyarmatosí­tók az új feltételek között az úgy­nevezett segélynyújtás és egyezmé­nyek köpönyege alatt folytatják te­vékenységüket ... Az imperialista hatalmak jelenlegi politikájának egyik jellemző vonása az a törekvés, hogy mindenképpen megakadályozzák az afrikai orszá­gok együttműködését a szocialista Laosz fejleszti gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval Moszkva (CTK) — Souvanna Phouma. laoszi minisztereUiök a moszkvai Prav­da tudósítójával "folytatott beszélgetésé­ben kijelentette, hogy a „laoszi . kor­mány sokoldalúan fejleszti majd gaz­dasági kapcsolatait a Szvojetunióval és mindazokkal az i országokkal, amelyek megértik Laosz célkitűzéseit". A belpo­litikai helyzetről szólva hangsúlyozta: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy teljes egyetértést érjünk pl vala­mennyi laoszi között és hatékonyan teljesítsük az 1960. évi genfi értekezlet határozatait". ATHIZ! — Éhezünk! — kiáltják a nyomor és a munkanélküliség ellen tün­tető török munkások. A rendörök pedig durván szétverik a tüntetést. (ČTK — felvétele) tábor országaival. E cél elérésére gazdasági és politikai nyomást, zsa­rolást és néha terrort is alkalmaz­nak a haladó vezetők ellen, akik nincsenek ínyére az imperialisták­nak. „Afrika elszigetelése azonban a vi­lág többi részétől teljesíthetetlen óhaj, — állapítja meg a cikkíró. — A kommunistaellenes propaganda egyre gyakrabban kudarcot vall. Az afrikaiak növekvő érdeklődést tanú­sítanak a szocializmus eszméi, vala­mint a Szovjetunió sikerei iránt." A cikk befejező része így hangzik: „A szovjet nép nem titkolja sike­reit és azokat szívesen megosztja barátaival. A Szovjetunió • fejleszti sikeres gazdasági kapcsolatait az Egyesült Arab Köztársasággal, Gha­nával, Guineával, Malival, Tunéziá­val, Etiópiával, Szudánnal, Szomáliá­val és más afrikai államokkal. A Szovjetunió segítségével csupán az Egyesült Arab Köztársaságban 90 gyár és üzem épül". Tíz évi börtönre ítélték Portugália Kommunista Pártjának titkárát Lisszabon (ČTK) — A lisszaboni bíróság tíz évi börtönbüntetésre ítél­te Joaquim Pires Jorgét, Portugália betiltott Kommunista Pártjának titká­rát. A Reuter hírügynökség jelentése szerint az 54 éves Jorget 1961 decem­berében tartóztatták le. Csőmbe bombáz, az ENSZ tanulmányoz Leopoldville (ČTK) — Az ENSZ pol­gári missziója közölte, hogy a katan­gai repülőgépek az utóbbi három hé­ten folytatták az észak-katangai tele­pek bombázását. E telepeken helyez­ték el a kongói nemzeti hadsereg egységeit. A katangal repülőgépeket idegen zsoldosok vezetik. Az ENSZ leopoldvillei összekötő missziója által kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete a katangai légi had­erő akcióit provokációknak tekinti, amelyeket minden rendelkezésére álló eszközzel kész megakadályozni. A köz­leményből kitűnik, hogy az ENSZ lé­giereje abban a térségben, ahol Csőm­be pilótái végeznek berepüléseket, csupán felderítéseket végez, hogy megállapítsa Csornbe támadó hadmű­veleteinek következményeit. 74 BÁNYÁT helyeztek üzemen kívül a japán Kyushu-szigeten, minek követ­keztében 13 000 bányász lett munkanél­küli. Japánban a közeljövőben előrelát­hatólag még 40 000 bányászt bocsátanak el a szénipari bányaüzemekből. (ČTK). A zt hiszik, olyan könnyű meg­egyezni az Egyesült Államok­kal? Nem, ez egyáltalán nem olyan könnyű dolog — válaszolta A. I. Mi­kojan szovjet miniszterelnök-helyettes az újságíróknak, amikor New York-i tárgyalásainak eredményei felől ér­deklődtek. Természetesen nem várhat­juk Mikojan elvtárs amerikai útjától, hogy egyszeriben megoldja az elinté­zetlen kérdéseket. A karibi válság még most, a közvetlen veszély elmúl­tával is igen bonyolult kérdés. A szov­jet miniszterelnök-helyettes minden­nek ellenére derűlátóan nyilatkozott eddigi megbeszéléseiről az USA veze­tő személyiségeivel. Ez a derűlátás abból ered, — legalábbis az eddigi fejlemények arra engednek következ­tetni — hogy jó légkör alakult ki a Kubával kapcsolatos kérdések meg­oldására. Ez lényeges mozzanat, amelynek némi haladást jelentő eredményét a Mikojan—Kennedy ta­lálkozóról kiadott közleményben ta­láljuk meg: megállapodás lőtt létre az USA elnöke és a szovjet kormány képviselője között a tárgyalások foly­tatására megbízottjaik útján. Ez nem kis eredmény, ha figye­lembe vesszük az amerikai kormány­nak a kubai kérdésben elfoglalt ál­láspontját — egyoldalú előnyök meg­szerzését, csökönyös ragaszkodást Kuba gazdasági blokádjához. Fidel Castro öt pontja, amelyet a Szovjet­unió támogat, természtesen nincsen az Egyesült Államok ínyére éppúgy, mint az egész karibi térségre kiter­jedő nemzetközi ellenőrzés javaslata. Pedig ezek a szempontok képezik a karibi válság végsű rendezésének egyetlen ésszerű alapját. Hogy az USA mégis a tárgyalások folytatására kényszerült, az mindenekelőtt a kö­vetkezetes, türelmes szovjet békepo­litika eredményének tudható be. Je­lentős szerepet játszik a kérdés megoldásában az is, hogy az USA az ENSZ-ben nem számíthat támogatásra Kuba-ellenes politikájában, mert a vi­lág közvéleménye előtt egészen nyil­vánvaló az amerikai követelőzés tart­hatatlansága. A Szovjetunió tökélete­sen kivette a szelet az imperialista diplomácia vitorláiból, olyannyira, hogy ma már Lincoln White, az USA külügyminisztériumának szóvivője sem utasíthatja el kereken a kubai javaslatokat, s egyik e heti sajtóérte­kezletén kitért az egyenes válasz elől ebben a kérdésben. Gyakran hangoztattuk, hogy az im­perialistákat rá kell kényszeríteni az ésszerűbb álláspontra. Pontosan ez történik most Kuba kérdésében: Míg azelőtt a nyílt agresszió volt az ame­rikaiak egyetlen „kiútja" a kubai kérdésben, csak úgy visszhangzott a nyugati világ a „lerohanás", „felszá­molás" szavaktól, fenyegetőzésektől, addig most a tárgyalások folytatására kényszerült az USA. Míg azelőtt a Kuba-ellenes invázió akut veszélye fenyegetett Kuba kérdésében, addig ma létezik az USA elnökének ígérete, hogy nem valósítanak meg inváziót Kuba ellen. Persze ott vannak még a szélsőséges, de befolyásos amerikai körök, ame­lyek nem adták fel a reményt és min­denáron zavarni, akadályozni igye­keznek a megegyezést. Igen, „az Egyesült Államokkal nem olyan könnyű megoldást találni". A kubai helyszíni ellenőrzés kérdésében még jelentős nehézségek várhatók. De az amerikai csatahajók már visszatértek támaszpontjaikra, azután kirajzoló­dott a tárgyalások alapja, s most a tárgyalások is megvalósulnak. Mindez a szovjet békepolitika győzelmeinek sorozata. S ez biztató jelenség a nem­zetközi életben. Milyenek az atomcsend kilátásai? Az atomfegyver-kísérletek betiltásá­nak kérdése ma újra az érdeklődés homlokterébe került. Több nemzetközt fórum foglalkozik jelenleg az alom­csenddel és némi előrehaladást is ta­pasztalhatunk. A múlt héten felújí­tott genfi 18-hatalmi leszerelési érte­kezleten és az ENSZ közgyűlésén to­vábbi kezdeményezésnek lehettünk tanúi. Az ENSZ közgyűlésén a politi­kai bizottságban 17 állam javaslata alapján határozat született. Eszerint a főtitkár tegyen lépéseket egy nuk­leáris fegyverek betiltásáról tárgyaló értekezlet összehívására. Genfben ugyanakkor Svédország küldötte ter­jesztett be javaslatot az atomfegyver­kísérletek betiltására. Ha összegezzük az atomfegyver-kí­sérletek betiltásának ügyében folyta­tott eddigi tárgyalásokat, megállapít­hatjuk, hogy ezen a téren nincsen jelentősebb akadály a megegyezés út­jában. Hogy mégsem született meg a megállapodás, azt a föld alatti rob hántások ellenőrzése kérdésében ta­núsított nyugati álláspont okozta. Az USA küldöttei mind Genfben, mind az SNSZ-közgyülésen azzal „érvelnek" hogy mindmáig nem lehet megkülön böztfitni nemzeti eszközökkel a nuk leáris földalatti robbantásokat a földrengésektől. Az igazság viszont az, hogy igenis meg lehet különböz­tetni ezeket a robbantásokat. Mind az amerikai jelzőkészülékek, mind a szovjet szeizmikus állomások teljes biztonsággal megállapították a föld alatti robbantásokat. Az erre vonat­kozó Genfben benyújtott szovjet tu­dományos adatok igen kényes hely­zetbe hozták az amerikaiakat. Ezen­kívül a Szovjetunió egy további lehe­tőséget is felkínált az USA-nak — az úgynevezett „fekete dobozokat". Ez nem más, mint lepecsételt,. auto­matikus robbantásellenőrző állomás. Az ilyen állomások hálózatát megha­tározott időközökben egy nemzetközi bizottság ellenőrizné. Érdekes ezzel kapcsolatban idézni dr. Keilisz-Borok szovjet tudós szavait: „A tudósok sok­kal nagyobb problémákat is megol­dottak a fegyverkezés érdekében ..." Tudományos téren az amerikaiak­nak nincs többé mivel érvelniök. Csu­pán arról van szó, hogy nem akar­ják megvalósítani az atomcsendet. Ezt az akadályt a világ közvéleménye, s nem utolsó sorban maga az amerikai nép van hivatva áthidalni azzal, hogy nyomást gyakorol a nyugati kormá­nyokra álláspontjuk megváltoztatásá­ra. Egy atomlovag alatt meginog a talaj Bonnban tetőfokra hág a kormány­válság. A kormány lemondott, lázas tevékenység folyik a pártok vezető­ségében, a Strauss-botrány által fel­kavart politikai élet hullámzása nap­ról napra új találgatásoknak ad táp­talajt. A helyzetet bonyolítja Strauss pártjának bajorországi választási győ­zelme, mert ez még nehezebbé teszi Strauss eltávolítását. A szabad demok­raták ugyanis ehhez a feltételhez kö­tik részvételüket az új kormányban (nélkülük a CDU-nak nem lenne meg a kormányalakításhoz szükséges több­sége). Egyes hangok szerint Strauss nem távozik, csak tárcát változtat és alakítanak számára egy vadonatúj mi­nisztériumot „a NATO-val való kap­csolatok fenntartására". A nyugatné­met lapok szerint, ha a válság sokáig fog tartanf, Strauss magával ragadja Adenauert is a bukásba. Ezt a fel­tételezést arra építik, hogy Strauss nyíltan kijelentette, Adenauer tudott „üzleteiről". Vannak a kormányvál­ságnak teátrális jelenetei is — Mende például nem volt hajlandó az Aden­auer rendezte vacsorán asztalhoz ül­ni, mert ott ült Strauss is ... De van­nak az eseményeknek jellemzőbb mozzanatai is: a Spiegel szerkesztő­jére kiadott letartóztatási parancsot például Saeuecke, volt SS Haupt­sturmführer írta alá Strauss utasítá­sára. Ez a Saevecke a háború végén a milánói Gestapo főnöke volt... Az utóbbi, időben sok minden ki­tudódott Straussról, az NSZK leghan­gosabb atomlovagjáról, s ennek foly­tán erősen megingott lába alatt a ta­laj, de csak piszkos üzletei, botrányos önkényeskedése miatt. Korántsem a politika miatt, amelyet oly hangosan propagált. Megtörténhet, hogy távoz­nia kell az NSZk kormányából, de kétségtelen, hogy az atomfegyver-kö­vetelés a Bundeswehr számára to­vábbra is a bonni militarista politika sarkalatos célja marad. Az uralkodó körök Nyugat-Németországban minden személyi kérdés ellenére, minden „vacsoratüntetés" mellett egyek cél­jaikban: minden demokratikus erő el­fojtásában, a szélsőséges kommunista­ellenességben, a revansvágyban, a mí­litarizmusban. V. G. 1982. december 1. * tjj SZÖ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom