Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-29 / 358. szám, szombat

Hruscsov elvtárs javasFatai utal nyitnak o német kérdés békés megoldásúhoz A szovjet miniszterelnök levelének visszhangja Berlin A szovjet állam évek óta küzd a német és nyugat-berlini kérdés békés megoldásáért — jelentette ki Richard Zänkner, az NDK Béketanácsának he lyettes főtitkára a TASZSZ tudósítójá­nak. Hangoztatta, hogy Hruscsov elv­társ javaslatai utat nyitnak a német kérdés békés megoldásához. Párizs „Az NSZK-nak semmilyen joga sincs Nyugat-Berlinre" — e szavakkal kezd­te beszámolóját az AFP sajtóiroda Hruscsov elvtárs Adenauerhez inté­zett leveléről. Az Humanité kiemeli a levélnek azt a részét, amelyben a szovjet kor­mányfő rámutat arra, hogy a bonni kancellár üzelmeivel gátolja a nagy­hatalmak megegyezését és lassan elő­készíti a közvéleményt egy német testvérháború lehetőségére. A Liberation is hangoztatta, hogy Adenauer mit sem tett a nemzetközi feszültség enyhítésére, ellenkezőleg, politikájával bonyolulttá teszi és el­odázza az égető kérdések megoldá­sát, köztük a német békeszerződés aláírását és a nyugat-berlini helyzet rendezését. Az Echo, a francia keres­kedelmi körök lapja megjegyezte, hogy Hruscsov levele „vádirat". A bonni kormány elutasí­totta Hruscsov elvtárs levelét A bonni kormány — szokásához hí­ven — sietett reagálni Hruscsov elv­társ levelére, s a kormány szóvivője „élesen visszautasította" a szovjet kormányfő levelét. Kijelentéséből érezhető, hogy a bonni kormányt leg­inkább az a megállapítás érintette, hogy Nyugat-Németország testvérhá­borúra készül az NDK ellen. A bonni kormány nem adott tárgyilagos vá­laszt-Hruscsov elvtárs levelére, s azt állította, hogy „a levél semmi újat nem tartalmaz". Elvi megállapodás a kínai—pakisztáni határkérdésben Peking (CTK) — Az Űj ' Kína hírügy­nökség nyilvánosságra hozta a Kínai Népköztársaság és Pakisztán kormányai­nak közös nyilatkozatát a két kormány képviselőinek 1962.- október 12-től foly­tatott tárgyalásairól. A közlemény sze­rint a két fél között elvi megállapo­dás jött létre a Szin-tyiang kínai tar­tomány és a Pakisztán által ellenőrzött közeli területek. (Kasmír) határkérdésé­Ismét zavarogtak a nyugat-berlini fasiszták Berlin (CTK) — A nyugat-berlini fasiszta garázdálkodók a péntekre virradó éjjel 10 kg tnt erőnek meg­felelő robbanóanyag felhasználásával merényletet követtek el a Német De­mokratikus Köztársaság berlini állam­határának biztonsági berendezése el­len. Teljesen érthetetlen, hogy a me­rénylet elkövetőit nem fogták el, mert a robbanás idején egy nyugat­berlini rendőr a merénylet színhelyé­től 50 m-nyi távolságra tartózkodott. A robbanás az NDK határbiztonsági berendezésén csekély kárt okozott. Annál nagyobb a kára a pyugatberlini lakosságnak. A légnyomás mintegy 600 ablaktáblát kitört. Az AP hírügy­nökség beismerése szerint a merény­let a nyugat-berlini lakosság körében nagy felháborodást keltett. ben. A közlemény szerint mind a két fél egyetért azzal, hogy a két ország közötti határra vonatkozó egyezményt mielőbb aláírják. • * • Delhi (CTK) — Az indiai tájékoztató szolgálat közli, hogy India külügymi­nisztériumának képviselője ínyilatkozott a Kína és Pakisztán tárgyalásról. A mi­nisztérium képviselője rámutatott arra, hogy az indiai kormány, — amikor tu­domására jutott a Kínai Népköztársa­ság és Pakisztán szándéka, hogy két­oldalú tárgyalásokba bocsátkozik a kas­míri határkérdésről, — még ez év máju­sában tiltakozó jegyzéket küldött a két ország kormányának,­s kijelentette, hogy ezeket a tárgyalásokat törvényellenes­nek tekinti, mert Pakisztán Kasmir te­rületének egy részére sem tarthat törvé­nyes jogot, mert azt a területet erőszak­kal foglalta el. Az indiai kormány állí­tása szerint ez a terület India elválaszt­hatatlan szerves része. Meghalt TopcsijeY akadémikus . Moszkva (CTK) — Alekszandr Top­csijev akadémikus, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának alelnöke, a neves szovjet vegyész 56 éves korá ban Moszkvában elhunyt. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa részvét­nyilatkozatot adott ki a neves szov­jet tudós halála alkalmából és kor­mánybizottságot nevezett ki a temetés rendezésére. mm #1 *sm ; „ŕ*'.-.-! W th'^i ülésezett a JKSZ végrehajtó bizottsága Belgrád (CTK) — A Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizott­ságának végrehajtó bizottsága Joszip Broz Titonak, a JKSZ KB főtitkárának elnökletével tartott plénumán meg­tárgyalták a párt tevékenységével kapcsolatos kérdéseket. J. B. Tito a végrehajtó bizottságot tájékoztatta a jugoszláv küldöttség szovjetunióbeli útjáról. A végrehajtó bizottság jóváhagyta' J. B. Tito beszámolóját és azoknak a tárgyalásoknak értékelését, amelye­ket a küldöttség N. SZ. Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kével és más szovjet államférfiakkal folytatott. Elutazott Kongóból az amerikai katonai misszió Leopoldville (CTK) — Az Egyesült Államok katonai missziója — Truman altábornaggyal az élen — befejezte kongói látogatását és hazautazott. A „szigorúan bizalmas" tárgyalások eredményéről nem adtak ki hivatalos jelentést. Truman a hazatérése előtt rendezett leopoldvillei sajtóértekezle­ten azzal az indokolással tagadta meg a tanácskozások kommentálását, hogy a tárgyalásokról előbb jelentést kell tennie Washingtonban a vezérkari főnökök testületének. 60 000 kikötőmunkás sztrájkol New York (CTK) — Az USA kikötőiben már öt napja megbénult a munka 60 000 kikötőmunkás sztrájkja következtében. A munkások az ellen tiltakoznak, hogy a munkaadók csökkenteni akarják a munkacsoportok létszámát. A kormány a hirhedt Taft-Hartley törvényt alkal­mazta a sz^jájkolók ellen. Megkezdődött a Guineai Demokrata Párt VI. kongresszusa Conakry (CTK) — Conakryban meg­kezdődött a Guineai Demokrata Párt VI. kongresszusa, amelyen mintegy 1700 küldött vesz részt. Számos afrikai ország küldöttei mint vendégek és meg­figyelők vannak jelen a kongresszuson, amelyet az Afrika egységéért, az afrikai kontinens teljes felszabadításáért és az afrikai országok gazdasági függetlensé­géért folyó harc jelszavainak jegyében rendeznek. Sekou Touré, a párt főtitká­ra a megnyitó ülésen elhangzott beszé­dében hangsúlyozta, hogy a kongresz­szus a párt életében új forradalmi kor­szak kezdetét jelenti. A Szovjetunió nemzetközi tekintélyével a szabadságát védő kubai nép mellé állt és megvédte a világbékét. A kubai nép fokozott munkalendü­lettel hatványozza a béke győzelmét. A képen: a Texaco köolajfinomitó, hajdan az amerikai monopóliumok tulajdona. (CTK felvétele)' Nagy-Britannia Kommunista Pártja a munkásellenes törvényjavaslatról London (CTK) — Az angol kor­mány a közelmúltban „Munkás-alap­okmány" címen törvényjavaslatot ho­zott nyilvánosságra, amely egyéni munkaszerződések kötését feltételezi a vállalkozók és a dolgozók között. Ennek az alapokmánynak értelmében a munkások 2—4 héttel előbb kötele­sek jelenteni a munkaadónak távo­zásukat a munkából, vagy pedig sztrájkba lépésüket. Nagy-Britannia sámlii ESCAMBRAYBAN, Kubának hajdanában e legelmaradottabb részében 29 állami gazdaság működik 1 278 000 hektár föl­dön és 16 ezer munkást alkalmaztat. Valamikor itt tejhiány volt, most pedig Las Villás tartomány egy részét látják el tejjel. (CTK). AZ ARGENTIN SZOCIALISTA PÁRT do­kumentumot adott ki. melyben a nafta­termelésről szóló eddigi szerződések hatálytalanítását követeli. A párt a ha­zai Yacimientos Petrolíferos Fis'cales kő­olajintézmény megerősítése mellett fog­lal állást. (CTK). ARGENTÍNA Pártközi Bizottsága, mely­ben a peronista, kommunista, szocialista és más pártok képviseltetik maguköt, gyűlést rendezett, melyen Andres Fra­mini vezető peronista személyiség be­számolójában kijelentette, hogy Argen­tínában megérett a helyzet egy szociá­•lis forradalomra. Az imperializmus és az oligarchia legyőzése az egyetlen út a nemzeti felszabaduláshoz. (CTK). PEKINGBEN jegyzőkönyvet írtak alá a kínai és japán kereskedelmi körök tárgyalásairól. Többek között, abban egyeztek meg, hogy 1963-ban Pekingben és Sanghajban japán, 1964-ben pedig To­Kommunista Pártjának politikai bl» zottsága nyilatkozatot adott ki, amely­ben a konzervatív kormány munkás­ellenes dicstelen törvényjavaslatát képmutatásnak nevezi, amely csupán a vállalkozók érdekeit tartja szem előtt. Teljesen figyelmen kívül hagy­ja a munkások érdekeit, a szakszer­vezeteket és a kollektív szerződések rendszerét. kióban és Oszakában kínai kereskedelmi kiállítást rendeznek. (CTK). AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ez év december 24-én 188 millió volt a lako­sok száma. (CTK). ARGENTÍNA fővárosában 48 órája sztrájkolnak a dokkmunkások. Az állami vasutakat és a többi állami közlekedési vállalatot is megbénította a sztrájk. JUGOSZLÁVIA Szövetségi Népi Szkup. stinájának mindkét kamarája megtár­gyalta az 1963-as évre szóló népgazda­ságfejlesztési terv javaslatát. (CTK). A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége felmentette Nyikolaj Ignato­vot a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesi, valamint az állami felvá­sárlási bizottsága elnöki tisztsége alól és új tisztséggel bízta meg. (CTK) AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA és a Szovjetunió Minisztertanácsa jókíván­ságait'fejezte'kl Moszkva és Leningrád dolgozóinak az idei terv határidő előtti teljesítéséhez. A moszkvai ipari üzemek december 24-én, a leningrádiak pedig e hó 25-én teljesítették a tervet. (CTK) EDVARD KARDELJ jugoszláv elnökhe­lyettes hivatalos háromnapos látogatásra Bagdadba érkezett. (CTK) A mai békés évvégét egy kétség­telenül mozgalmas, külpolitikai eseményekben gazdag év előzte meg. A néhány nap múlva múlttá változó 1962-es évet találóan jelle­mezte a Novoje Vremja vezércikkíró­ja: olyan év volt ez, amelyben az emberisőg a legmagasabbra emelke­dett a csillagok felé, s amelyben a legközelebb állt ahhoz, hogy a ter­monukleáris háború szakadékába zu­hanjon. Az év legjelentősebb esemé­nyeire éppen ez az ellentmondás nyomta rá bélyegét. De éppen az ellentmondások voltak azok, amelyek minden eddiginél szemléltetőbbé tet­ték a kikristályosodás folyamatát, azt a folyamatot, amelyben félreérthe­tetlenül megmutatkozott, ki milyen ügyet védelmez, ki oldalán van a jog és az igazság, mely erők viszik előre az emberiség haladását, s melyek gá­tolják, fékezik. Maga az a tény, hogy az óévet poharak csengése mellett búcsúztathatjuk, s nem atommáglyák fényénél, pusztító robbanások zajá­nál — a békeerők, a haladás, a szo­cializmus táborának nagy győzelmét hirdeti. Igen, a múlt évet is búcsúz­tathattuk volna ugyanezekkel a sza­vakkal, hiszen akkor sem dúlt világ­háború — mégis az 1962-es évre jel­lemzőbb a békeerők győzelme, mert minden eddiginél nagyobb veszélyt sikerült elhárítani. • 500 millió éhező és 250 ezer megatonna Ennek az alcímnek a két adata ta­lán a legkifejezőbben mutatja az ál­talános és teljes leszerelés szüksé­gességét. Igen, napjainkban ötszáz millió ember éhezik és további egy­milliárdnak alig van megélhetése, s ugyanakkor 250 000 megatonna ere­jű nukleáris fegyverkészletet hal­moztak fel a nagyhatalmak. Soha nem létezett ekkora fegyverkészlet az emberiség elpusztítására. Soha nem volt talán ekkora szükség rá, mint most, hogy az emberiség meg­szabaduljon ettől az irdatlan mennyi­ségű pusztító eszköztől. Mit tett az emberiség az elmúlt év­ben a leszerelésért? Mindenekelőtt a genfi Egy év a nagyvilágban • leszerelési bizottság munkájáról kell szólnunk ezzel kapcsolatban. A genfi tárgyalásokat a nyugati hatalmak részé­ről a huzavona, a Szovjetunió részéről pedig az utat mutató javaslatok jellem­zik. A Szovjetunió a tizenhéthatalmi ér­tekezleten szinte mindegyik kérdésben kompromisszumra törekedett és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vette a nyugati álláspontokat a hagyományos fegyveres erők létszámának megállapí­tásában, a nukleáris leszerelés kérdésé­ben. A Nyugat részéről a' válasz a ja­vaslatok kerek elutasítása volt. Igy volt ez az atomfegyver-kísérletek beszünteté­se kérdésében is, amelyben a Szovjet­unió a tudomány legújabb vívmányaira támaszkodva a helyszíni ellenőrzéssel szemben a nemzeti, saját területről vég­zett ellenőrzés elvét védte. Hogy a le­hető legelfogadhatóbbá tegye a kérdés reális megoldását, itt is új, mindenki számára elfogadható javaslattal állt elő (az automatikus szeizmikus állomások hálózatával történő helyszíni ellenőrzés­re tett javaslattal.) De mint a leszerelés kérdésében, úgy az atomfegyver-kísérle­tek kérdésében sem került sor meg­egyezésre a nyugati hatalmak csökönyös magatartása miatt. „A Nyugat csökönyös magatartása" — hányszor írtuk ezt le az elmúlt évben a leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban! S az emberiség nem tud ez ellen semmit sem tenni? Még a feje felett Damoklesz kardjaként függő 250 000 megatonnányi atom­bomba sem tudja tettre késztetni az embereket? De igen, a veszély tettre késztette az embereket — bizonyí­téka ennek a múlt év nagy jelentősé­gű eseménye, • A moszkvai leszerelési béke világkongresszus, amely nagy sikerének könyvelhető el a Béke Világtanács befolyásán kí­vül álló pacifista és békemozgalmak közeledése, a békeerők egyre na­gyobb tömörülése az általános és teljes leszerelésért folytatott harc­ban. A békemozgalom Nyugaton is egyre erősödik. Példa erre, hogy szá­mos pacifista szervezet, amely egy­formán bírálta el az imperialista ha­talmak és a Szovjetunió tetteit a bé­ke szempontjából — most ráébred, hogy a szovjet békepolitika támoga­tása egyenlő a béke ügyének támoga­tásával. Ennek a moszkvai béke világkongresszus hatása alatt meg­indult folyamatnak szemléltető meg­testesítője Bertrand Russell angol fi­lozófus, békeharcos, aki a karibi vál­ság idején teljesen egyértelműen adott kifejezést annak, kinek az érdeme a világbéke megőrzése. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a bé­kemozgalom tért hódít ott is, ahol úgy vélték, nincs rá megfelelő elő­feltétel — Afrikában. A moszkvai kongresszus után Afrikában 14 or­szágban alakult meg a békeszer­vezet, s magán a kongresszuson 37 afrikai ország 200 képviselője jelent meg. A múlt év a béke hadállásainak újabb megerősítését jelentette. Milyen erőt képviselnek a békemozgalmak, mivé gyarapodhatnak —, azt szem­léletesen bizonyítják a japán béke­védők, akik egy-egy akciójuk során milliókat tudtak megmozgatni. • A legerősebb békevédő azonban nagyhatalom — a Szovjet­unió. A Szovjetunió békepolitiká­ja az elmúlt évben is teljes mér­tékben kifejezésre juttatta, nem­csak a Szovjetunió népeinek, ha­nem az egész emberiségnek leg­hőbb óhaját. Nem véletlen, hogy a múlt év — nyugodtan beszélhetünk az elmúlt másfél évtizedről is — leg­veszélyesebb válságának, a karibi válságnak megoldása után a hála­adó levelek ezreit nem Washing­tonba címezték, hanem Moszkvába — Nyikita Hruscsovnak. Senki sem gondolt hálával a USÄ-ra, azért, hogy „nem valósította meg az invá­ziót Kuba ellen", hanem a Szovjet­uniót emlegette mindenki, azt a ha­talmat, amely az inváziót megakadá­lyozta, megmentette a világbékét. A karibi válság és megoldása a bé­kés egymás mellett élés kikényszeríté­sének iskolapéldája lett. Bebizonyítot­ta azt a tételt, hogy a háború ma már nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hogy a szocialista világrendszer határozza meg a világfejlődést, hogy a békeerők képesek elhárítani egy világháború ki­robbanását. Mindezek a reális helyzet felméréséből, az erőviszony értékelé­séből elméletileg levont tételek a ka­ribi válság napjaiban a gyakorlatban bi­zonyosodtak be. Most, az új év küszö­bén a dolognak éppen ezt a gyakorlati részét kell figyelembe vennünk, hogy helyt állhassunk a béke védelmében a jövőben ls, hiszen az Imperializmus há­borús kalandorai még nem mondtak le terveikről, a békét még sokfelől fenye­geti veszély. • A kölcsönös engedmények módszere az, amire a karibi válság megtanított. Ezen alapul a békés egymás mellett élés. Ez az a módszer, amely lehetővé kell hogy tegye a béke megőrzését és a vitás nemzetközi kérdések megoldá­sát a jövőben is. Hogy ez lehetséges — azt éppen a karibi válság megoldá­sa mutatta meg. A Szovjetunió éppen ebben a szellem­ben igyekszik megoldani. a legégetőbb kérdéseket — mindenekelőtt a német kérdést. A múlt évben a szovjet és ame­rikai képviselők között számos megbe­szélést folytattak — külügyminiszteri szinten is — a német kérdésről. A Szov­jetunió e téren is már megtette az engedményt — beleegyezett abba, hogy Nyugat-Berlinben maradhatnak katonai csapatok a békeszerződés megkötés^ után is — egy kikötése van csupán, hogy ezek ne a NATO támadó tömb csapatai legyenek, hanem az ENSZ zászlaja alatt tartózkodjanak ott, és az ENSZ töltse be az ellenőrző szerv funkcióját. A nyugat-berlini helyzet — ál* landó banditatámadások az NDK hatá­ra ellen, alagutak, diverziós tevékeny­ség az NDK, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Nyugat-Berlin­ből — a múlt évben megérett a megol­dásra. Most a nyugati hatalmakon a sor. Értsék meg és fogadják el vég­re a Szovjetunió ésszerű javaslatait, mert Nyugat-Berlinben ugyanaz a ve­szély lappang, amely a karibi térség­ben oly akút válsággá fajult. T aoszban megegyezés jött létre, -L' a kínai—indiai határ mentén is elhallgattak a fegyverek. Az ENSZ tagállamainak száma 110-re gyarapodott. További népek szaba­dultak fel a gyarmati rabság alól. Angolában azonban véresen tombol a gyarmati elnyomás, Dél-Vietnamban hadüzenet nélküli háborút folytat az USA: Kongó kincsem tovább mara­kodnak a régi és az új gyarmatosí­tók. Algéria hat éves harc után ki­vívta függetlenségét. Nyikolajev és Popovics szovjet űrhajósok csopor­tos űrrepülést hajtottak végre, a Ve­nus és a Mars felé űrállomások szá­guldanak... A múlt é v eseményei­nek egy-egy mozzanata. Mindez a szocialista világrendszer igazát bizonyítja — a világűr békés kutatá­sában (az amerikai magaslégköri atombomba-robbantásokkal szemben), a gyarmati népek felszabadításáért küzdő és őket segítő szovjet politi­kában, az újgyarmatosítók mester­kedéseivel szemben a leszerelési kompromisszumos szovjet javaslatok­ban (a Nyugat csökönyösségével szemben). Sorolhatnánk tovább a példákat. De ennyiből is világos, hogy a múlt évben minden eddiginél job­ban meglátszott: a szocialista vi­lágrendszer mutatja az egyedüli jár­ható utat az emberiségnek — a bé­kés egymás mellett élés, a leszere­lés, a vitás kérdések tárgyalásos megoldásának útját. V. G. 1 m- december 29. {JJ S20 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom