Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-13 / 344. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPQNTI BIZOTTSÁGÁN &IC NAPILAPJA Bratislava, 1962. december 13., csütörtök * 30 fillér * XV. évf., 344. szám Jövedelmezőbb mezőgazdaságot ­hatékonyabb termelést A CSKP XII. kongresszusán sok szó esett a mezőgazdasági ter­melés mai helyzetéről, jövőbeni feladatairól ls. A mezőgazdaság sorsa nem csupán a falu, hanem a város dolgozóit is érdekli, ilyen értelemben szóltak hozzá e kér­déshez a szövetkezetek és állami gazdaságok küldöttein kívül az üzemek, a bányák kommunista képviselői is. És az,, hogy nem közömbös senki számára, hogyan küzdik le a föld művelői a nehéz­ségeket, jó jel már azért is, mert ez is. a munkás-paraszt szövetség széttéphetetlen szálainaik egyik nagy bizonyítéka. A küldöttek he­lyesen értelmezték, hogy 1970-re nagy hatékonyságú, a fejlett ipar színvonalát elérő mezőgazdaság­gal rendelkezzünk, annak már ma le kell rakni a szilárd alap­jait. Mezőgazdaságunkban lassú a fejlődés, lemarad a népgazdaság többi ágazataitól. Pedig a.fogyasz­tás jelentősen növekedett és nö­vekszik. Például 1936-ban az egy személyre eső kalóriafogyasztás 2545 volt s ez 1960-ra már 3150­re ugrott, tehát 123 százalékra emelkedett. A termelés ugyaneb­ben az Időszakban csak 103,1 szá­zalékra szökött. Hiba volna, ha behunyt szemmel járnánk s nem látnánk azt a valóságot, hogy a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének éveiben, a nagy tár-: sadalmi átalakulások korszaká­ban mégsem csökkent, hanem el-: lenkezőleg, növekedett a termelés. Most, amint ezt a XII. kong-, resszus határozata kidomborít­ja, olyan időszak következik, melyben nagy erőfeszítéseket te^ szünk majd a mezőgazdasági ter­melés gyors fellendítésére, a bel-: terjes növénytermesztés megho­nosítására. Csakis így érjük el, hogy súlyosabb kalászt, dúsabb füvet teremjen a föld, nagyobb hozamot hajtson a jószág s ezzel párhuzamosan csökkenthessük az élelmiszerbehozatalt. Más szóval Itt az ideje, hogy a mezőgazda­ság elegendő termékkel lássa el az országot, hogy ne kelljen be-; hoznunk drága pénzért külföld­ről. Ehhez az szükséges, hogy 7—8 év alatt, tehát 1970-ig a ter­melés, amint ezt a párt XII. kong-i resszusának a határozata is hang-: súlyozza, a mezőgazdasági terű-: let egy hektárjára számítva elér­je a következő értékeket: 87 kg marhahús, 86 kg sertéshús, 10 kg baromfi, kereken 340 tojás és 630 liter tej. Eddig lassú volt a fej­lődés. Az 1956—1960-as években — tehát öt év alatt — a tojásho­zam csupán 6,3-al emelkedett. Tavaly egy hektár földön össze­sen 132 kg húst, 528 liter tejet és 324 tojást termeltünk. A jövő­ben többet akarunk, több állat­tenyésztési terméket, ennek vi­szont az intenzív növény termesz-, tés az alapfeltétele. A termelés gyors fejlesztésének több a módja, hiszen igen sok még e téren a rejtett tartalék. Egy kiugró példa: ha az észak-' csehországi kerületben a 3/4 évi malacelhullást (19 000 választott malac pusztult el), meg tudnák akadályozni, nem tartozna a szó­ban forgó kerület az államnak 15 ezer mázsa sertéshússal, sőt túlteljesíthetné feladatait. Szá­mos példát találhatnánk még já­rásról-járásra, faluról-falura jár­va, arra, milyen úton-módon lehet minél hamarabb gyors növekedést elérni a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Ennek lényeges alapfeltétele a szántóterület teljes kihasználása a belterjes gazdálkodás útján. Természetesen a termelés növelé­sének különböző formái vannak. Ezek közül említsük meg a lénye­gesebbeket. Nagy jövője van a mezőgazdasági termelésben a ke­mizálásnak. A jól bevált vegysze­res gyomirtás, avagy a nitrifíká­lás egyre nagyobb tért hódít. Ez érthető, hiszen a vegyszeres gyomirtás sokkal gazdaságosabb, mint a gépi, esetleg a kézi kapá­lás. A jövő mezőgazdaságát minél előbb függetleníteni kell az idő­járástól, a természet vad erőitől. Ezért nagy öntözéses gazdaságo­kat létesítünk, melyekben megfe­lelően tudjuk öntözni a ter­mékeket. Minden mezőgazdasági üzemnek arra kell törekednie, hogy saját erőinek felhasználásá­val szomját tudja oltani a föld­nek, vagy ha túl sok a víz, a fö­löslegeset vízlevezető csatornák­kal gyűjtőtavakba, halastavakba kényszerítse. Nem kisebb feladat a termelés szakosítása, összponto­sítása az egyes termelési ágak­nak az illető szövetkezet legked­vezőbb termelési viszonyainak te­kintetbevételével. Fontos lépés lesz a jövőben az állattenyésztési termelés gépesítése, automatizá­lása is. Persze e nagy munkák megvalósításához a népgazdaság minden ágazata dolgozóinak va­lamivel hozzá kell járulniuk. Sokan ezt még nem értelmezik helyesen. Most csak egyet látnak, a ma még fennálló nehézségeket, egyes mezőgazdasági felelős ve­zetők hanyagságát és rossz vi­szonyát a társadalom iránt, de a segítségben, politikai meggyőző támogatásban szűkmarkúak. En­nek folytán sok jóakaratú ember is akként vélekedik, jobb volna, ha a mezőgazdaságot nem tar­tanánk a népgazdaság egyik kulcsfontosságú ágazatának, s az így felszabaduló anyagi eszkö­zöket az ipar még nagyobb fej­lesztésére fordítanánk, külföldről importálva az élelmiszert. Tegyük fel nyomban a kérdést: Honnan? A szocialista országok a fejlődés­nek azt az útját járják, mint mi, náluk is roppant gyorsan emel­kedik az életszínvonal, az élel­miszerfogyasztás. A kapitalistákra bízzuk magunkat, hogy ők lássa­nak el élelmiszerekkel — amint ezt Hruscsov elvtárs egyik beszé­dében fölvetette — amikor saját hazánkban temérdek a ki nem használt, rejtett tartalék? Hatékonyabb termelést: ez a fő cél. S elérhető ez néhány év alatt? Sok mezőgazdasági üzem eddigi sikerei bizonyítják, hogy igen. Nem egy olyan automatikus sertéshizlaldánk van, melyben egy-egy dolgozó, kis önköltség­gel, évente 1 millió kg sertés­húst ls termel. Több olyan kol­lektíva is dolgozik már, melyek egy tehéntől évente 4000—5000 liter tejet fejnek. Számos növény­termesztési csoport dicsekedhet, hogy kukoricából 120 mázsa sze­mestermést értek el, 400 mázsa burgonyát termeltek a föld hek­tárján. Gabonából is megtermett már nem is egy helyen 50—60 mázsa, cukorrépából pedig 700— 800 mázsa hektáronként, jó példa tehát szépszerével akad, csak kö­vetni kell a példamutatókat, ki­használni a termelés további fo­kozására a természet kedvező ha­tását, a gépeket és tudni kell me­ríteni a haladó mezőgazdasági tu­domány mély kútforrásaiból. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa folytatja munkáját Célunk a világháború elhárítása és a világbéke megszilárdítása Nyikita Szergejevics Hruscsov beszámolója a jelenlegi nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szerdán a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön ülésével folytatta munkáját. A felszólalók el­sősorban a népgazdaság gyors fejlesztésének problémáival, az ipari- és a mezőgazdasági-műszaki fejlesztés kérdéseivel, az egyes szövetségi köz­társaságok és területek gazdaságfejlesztési feladataival foglalkoztak. A délutáni ülésen beszédei mondntt Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A nemzetközi helyzetet és a szov­jet állam külpolitikáját elemezte. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszédét az alábbiakban részletes kivonatban közöljük. Képviselő elvtársak! A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak legutóbbi ülésszaka óta eltelt hét hónap alatt rendkívül komoly vi­lágesemények történtek. Néhány ese­mény komolyan veszélyeztette a bé­két. A szovjet kormány kötelességé­nek tartja a jelenlegi nemzetközi helyzet elemzését és legutóbbi külpo­litikai lépéseinek megvilágítását. A külpolitika és a diplomáciai te­vékenység megköveteli a szocialista országok hatalmon lévő politikai párt­jaitól és államférfiaitól, hogy tudo­mányosan elemezzék a nemzetközi élet jelenségeit'és nagy politikai ké­pességekkel rendelkezzenek, hogy a reális helyzet tekintetbe vételével, az erőviszonyok objektív mérlegelésével olyan döntéseket hozzanak, amelyek­nek eredményei megszilárdítják a szocializmus pozícióit és megfelelnek a békeszerető népek érdekeinek. A békés egymás mellett élés lenini elveit követő szovjet kormány min­dent megtett és megtesz a béke meg­őrzésére. A szovjet kormány és a többi szo­cialista ország kormányai külpoliti­kai tevékenységének fö eredménye, a békeszerető erők harcának ered­ménye jelenleg abban rejlik, hogy elhárították az Egyesült Államok im­perialista köreinek Kuba ellen terve­zett támadását. Meghiúsult a termo­nukleáris háború közvetlen veszélye, mely a karibi válsággal kapcsolatban merült fel. A világ közvéleménye, a világ kü­lönböző részein élő és különböző po­litikai meggyőződésű emberek öröm­mel. fogadták a józan ész politikájá­nak győzelmét. Népünk és pártunk mipdig büszke lehet az aggasztó napokban tett dön­tő lépéseinek eredményeire. Az ese­mények igazolták, hogy a békéért küzdő erők a legveszélyesebb nem­zetközi válságot is el tudják hárítani és megfékezik az imperialista agresz­szorokat. I. Célunk a béke, az építés és a kommunizmus Egyetemes népi államunk szocialis­ta jellege, a kommunista társadalom építésének nemes céljai határozzák meg a Szovjetunió békepolitikáját. Minden törekvésünk célja az építés nnn^rr ~ •vnv Hpfif ír - JBrMPf :Wká WF^ J A IflÉtffc^ Äi ^n^sjmjj mmmBM HBHH ' K9H9R A prostéjovi Agrostroj-üzem a generáljavítások idei tervét 28 nappal határidő előtt teljesítette. Képünkön Alojz Hrbáček, Ladislav Zboril és František Huňka a generáljavítás befejező munkáit végzi. (CTK — Nesvadba felvétele) és csakis az építés, a kommunizmus felépítése. A Központi Bizottság no­vemberi plénuma ismét pártunk és népünk nemes célkitűzéseit igazolta. A Központi Bizqttság plénuma meg­vitatta a szovjet társadalom fejlődé­sének, a párt- és államépítésnek, a népgazdaság pártirányítása megjaví­tásának fontos kérdéseit. Határozatai az SZKP új programjában kitűzött kommunista építőfeladatok mielőbbi teljesítését szolgálják. A plénum ar­ról tárgyalt, hogyan építsük még eredményesebben a kommunizmust, hogyan fejlesszük még gyorsabban a gazdaságot, hogy népünk egyre több anyagi és szellemi értéket kapjon. A plénum egész munkája és hatá­rozatai meggyőzően igazolják, hogy pártunk támogatja és fejleszti az újat és haladót, elveti az elavultat, ugyan­akkor a lenini irányvonal szellemé­ben szilárdan és következetesen elő­rehalad. A párt Irányvonala, bel- és külpolitikája, a legutóbbi években a gazdaság irányításának megjavításá­ra' tett intézkedései nagyszerű ered­ményekre vezettek. A nehézipar elsődleges fejlesztése alapján növekvő szovjet ipär a hét­éves terv első négy évének összter­melési tervét 104,5 százalékra telje­sítette. A teljes termelés átlagos nö­vekedése ebben az időszakban a ter­vezett 39 százalék helyett 45 száza­lékos volt. (Folytatás a 3. oldalon) S '//////////////////////////////////^^^^ s r S A KONGRESSZUS UTAN... KIS KOFFERREL és egy nagyobb zavartalanul hallgathassa férje fö- ság problémájának előterjesztésé­csomaggal a kezében lépett ki az városi élményeit. vei egyszer már felsült az állat­autóbuszból. A kis Janko és a he- — Eletemben még soha sem vet- gondozók előtt. Természetesen a tedik osztályos Zsuzsi lestek a tem részt ilyen országos jellegű, végletekig nem mehet ez így to korcsma előtti megállónál. hatalmas pártmegnyilvánuláson. En- cabb, mielőbb cselekedni kell. Nem voltak a csomagok nehe- nek ellenére önkéntelenül meg- — Tudod mit javaslok, János — zek és a két virgonc szívesen se- éreztem, milyen szilárd és egysé- szólal meg ismét rövidebb hallga­gédkezett. ges a mi pártunk. Ezért nyugodtan tás után — beszélj te is az embe­— Mit hoztál nekem Prágából, mondhatom, közös erővel, belát- rekkel... ha tőled is ugyanazt hall­cdesapám — kíváncsiskodott Jan- ható időn belül túljutunk a mostani jak, könnyebben hajlanak majd a kú. nehézségeken. Ám most beszélj te, szóra, meg aztán az elnök mégis — Neked villamosvonatot, Zsu- mi minden történtemig nem voltam csak te vagy... zsának babát küldött a prágai Tél- itthon? Bozsík János ásít, de Péter sza­apó. A pártelnök újjaival mély baráz- vaí elűzik testéből a fáradságot. A gyerekek örömükben alig vár- dákat szánt ritkuló hajában, ráncos A kongresszuson ugyanis nemcsak ták, hogy hazaérjenek. arcán a gondterheltség vonásai a beszámolókat hallgatta figyelme­Bozsik Jánost, a példás család- láthatók, majd megszólal: sen, hanem tanult is, tapasztalato­apát, egyhetes távollét után a je- — Hát csak annyit mondhatok, kat szerzett. Trousll észak-morva- § lesége is szerelettel köszöntötte, a hogy azóta már pontot tettünk a országi fejőtől sok újdonságot hal- ^ legjobb főztjével kínálta. mélyszántás után. Derék gyerekek lott, éppen az etetés gazdaságossá- ^ A kongresszusi küldött hazaérke- a ml traktorosaink. Képzeld, a gáról, a tejhozam növeléséről, zésének híre csakhamar az egész kongresszus tiszteletére három éj- — Jó, hát akkor holnapra hívj ^ falut bejárta. Még ki sem kana- jeli műszakon át fáradhatatlanul össze nyilvános pártgyülést, a szö- \ lazta az asszony ízeserj. elkészített hasították a barázdát. vetkezetesek jelenlétét én biztosi- s BIRCÁK ELVTÁRS szinte elharap- to m Egyébként nem kell a vész- Š ta az utolsó mondatot, azon top- harangot meghúzni, van elegendő fc r . 1 , . V,, 1 nlrnr> m rím 11JIttl" Ä m r-t m ír- i nrr*t 7-i/is-ik V ebédjét, Peter Birčák, a jalust párt­szervezet elnöke kopogtatott és lé­pett be a konyha ajtaján. — No János, hogy érezted ma­gad a fővárosban? Mi mindent lát- gán és aggályait sem titkolta el, tál, hallottál a kongresszuson? Íziben elmondta panaszát. — Hát kedves barátom, ezt egy ••• Csak azt akartam mondani szuszra nem is lehet elmondani. Jínos, hogy míg oda voltál, fel­Reszélgettem a párt vezető elvtár- mértük a szövetkezet takarmány­aival, akik olyan közvetlenek vol- készletét, március végéig sem tak hozzánk, akárcsak mi egymás- tartunk ki vele... hoz a pártszervezetben. Annak is — Hiszen Te -engett, hogyan folytassa tovább, takarmányunk. Ám az is igaz, hogy i Kisvártatva azonban erőt vett ma- akkor kell takarékoskodni, míg § — Van, s ezt a mi fejőink, állatgon- § dozóink ís megértik. Nem áll rosszul a Krásná Ves-t szövetkezet szénája, hiszen terme­lési tervét jól teljesíti, a kongresz­szus tiszteletére e hó elsejéig tíz­ezer liter tejet, tizenhét mázsa ser­téshúst adott el terven felül a köz­.. ...... . ,. , v a9y a takar- ellátására. A jó gazda természete­nagyon orulok, hogy láthattam es manyfelelos, úgy igyekezz beosz- sprt a , övör e / s J ondol és a leh e_ hallgathattam a testvérpártok kül- tani a készletet, hogy jusson ts, tőségekhez méri a gazdálkodás to­dotteit. A kongresszus tanacsko- n.aradjon is az új termésig. Mi- v ábbi arányos fejlesztését zúsai és az egész légkör Igen nagy előtt elutaztam volna, többször A FAL U VEZETŐI a kommunisták hatással voltak rám, jeledhetetlen hangoztattam, ne pocsékolják az oedig ] ó gazdák, okosan táraual­benyomásokkal búcsúztam el a etetők a takarmányt. Persze a pré- nak a z emberekkel, hasznosan gaz­mium sarkallja őket. De mi lesz, dálkodnak a közös vagyonával. Ez ha ma feletetjük a holnapot? kongresszusi palotától... .4 gyerekek vígan élvezték a já­ték örömeit, az asszony is ritka szorgalommal igyekezett az edé­nyek elrakásával, hogy aztán ő is A takarmányfelelős nem vála­szol rögtön. Úgy látszik rest ki­mondani, hogy a takar ékos­a megfontolás segítette őket a leg­jcbb szövetkezetek közé a topolča­nyi járásban. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom