Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-12 / 343. szám, szerda

A kutatás és a termelés kapcsolata A szénnemesítés és a vízfogyasztás * Tudósok a bányában * Napi 40-50 tonna koksz „hulladékból" * • * A napokban ünnepelte a Csehszlovák Tudományos Akadémia megala­kulásának tízéves évfordulóját, fontos fordulópontot jelentett ez a tu­domány és a kutatás tervszerű fejlesztésében. Az elmúlt évtizedben sikerült a tudományos életnek olyan központját kiépíteni, amely nagy­ságában, szervezésében és eredményeiben a világon az elsők közé tartozik. Száztizenhat intézetében több mint másfélezer tudományos dolgozó működik, akik közül nem egy elismert tekintély az ország határain túl is. A Csehszlovák Tudományos Akadémia egyik kevésbé ismert, de annál fontosabb intézete a Bá­nyászati Intézet. Ennek a szénneme­sítés kutatásával és tökéletesítésével foglalkozó osztályát az idei bányász­nap alkalmából nagy kitüntetés érte. Tlzenkéttagú kollektívája az akadé­mia tudományos munkahelyei és ösz­szes tudományos dolgozója közül el­sőként kapta meg a szocialista mun­kabrigád címet. — Kutatómunkásokbői álló szocia­öt mérnök (egy docens, egy kan­didátus, három kandidátusjelölt) négy technikus, két laboránsnő és egy tit­kárnő képezik a brigádot, összefor­rott, baráti kollektíva, kevés kivétel­lel több mint tíz éve együtt dolgoz­nak. Hogy ml mindennel foglalkoztak, milyen feladatokat oldottak meg az elmúlt esztendők folyamán azt le­hetetlen lenne egy cikk keretében megírni. A szénnemesítés olyan mű­velet, amelynek kutatásán, módsze­rein a szakemberek egész serege lista munkabrigéd valóban ritka je­lenség. Vajon minek köszönhetik a könyveikbe temetkező, laboratóriu­maikban begubózó tudósok ezt a megtiszteltetést? — gondolkodtam magamban, amikor Prága libeňi ne­gyedében levő kutatóintézet felé tar­tottam. Mindjárt a bemutatkozásnál meglepetést ért. . Harminc év körüli mosolygós fiatalember fogadott, csöp­pet sem tudós külsejű. Kimentette az elfoglaltsága miatt késve érkező fő­nökét, az osztály és a brigád veze­tőjét. Vladimír Hősek vegyésztechni­kus az ipariskola befejezése után je­lenlegi munkahelyére került és így bár korban fiatal, de a szakmában tapasztalt erőnek számít. Ö a-bri­gádnapló krónikása és hitelesen tá­jékoztat a brigád munkájából', életé­ről. A1 ŰJ SZÓ Megünnepeltük a barátság hónapját A csehszlovák szovjet barátság hó­napjai a mi alakulatunkban is megün­nepeltük. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján nyilvános ün­nepélyes taggyűlésen emlékezett meg a pártszervezet e történelmi eseményről. A barátság hónapjában beszélgetést tartottunk Rutner elvtárssal, a Vagy Októberi Szocialista Forradalom részt­vevőjével. Megrendeztük a szovjet filmek hetét, melyet az Emberek a hídon című szovjet film bemutatásával nyitottunk ' meg. A hónap folyamán még egy beszél­getést rendeztünk egy elvtárssal, aki több éven át a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. A hó végén műsoros est keretében katonáink az orosz és szovjet költészet legjobb alkotásait hallgathat­ták majd meg. December 11-én a helyi középiskola tanulóival közösen rende­zett ünnepi esttel zártuk le a barát­ság hónapját. Gottlieber Ferenc, főhadnagy Jól megszervezték Borsában — trebišovi járás — jól megszervezték a barátság hónapját. Előadásokat, vitaesteket rendeztek, amelyeken a község lakosainak túlnyo­mó része részt vett. Az előadások után kulturális műsorral léptek fel az isko­iásgyerekek és a tömegszervezetek tag­jai. A CSISZ-tagok a \OSZF 45. évfor : dulójára nagyon szép ünnepélyt ren­deztek. A közelmúltban alakult CSEMADOK szervezet is lelkesen kezd tevékenyked­ni. A barátság hónapjában ők is so kat segítettek a műsor összeállításá­ban. ELENA ONOFREJOVÁ Trebiiov Vi'lalásukat betartották A Rimavská Sobota-I járás otroíoki szövetkezetének tagjai sem maradtak ki a kongresszusi versenyből. Vállalták, hogy a hús és tejeladás tervének no­vember végéig eleget tesznek. A hús­eladást 101,2 százalékra november 25-ig teljesítették, a tejeladást Is teljesítet­ték hiánytalanul. Mindez főleg az asszonyok érdeme. A szövetkezet tízéves fennállása óta az idén érte el a legjobb termelési erei ményeket, ami szintén a kongresszus előtti fokozott szorgalomnak köszünhető. Eggenhofer Ilona, Šafárikovo dolgozik nálunk és külföldön is. Ellentmondásként hangzik, de a kollektíva nem a kutatómunkában el­ért eredményeiért kapta meg a szo­cialista munkabrigád címet. Azért, hogy az állami kutatófeladatok telje­sítésén kívül rendszeresen segítenek a bányászati és kohászati üzemeknek problémáik megoldásában. Hárommil­lió korona megtakarítást jelent a népgazdaságnak, hogy a kollektíva elméleti ismereteit készségesen és kezdeményezően gyümölcsözteti a mindennapi munkában. Nem frázis, betű szerint így van: tevékenységük iskolapéldája a kutatás és a termelés közötti jó kapcsolatnak. Nézzük meg közelebbről, miben rejlik ez az együttműködés. Az időközben megérkező Gustáv Sebor mérnök, osztály- és brigádvezető, A kongresszus tiszteletére Vefký Blh a Rimavská Sobota i járás nagyobb községei közé tartozik. A kong­resszus előtti idészakban itt is sok ér­tékes kötelezettségvállalás született a gabonafélék hektárhozamának növelésé­re. a felvásárlási feladatok túlteljesí­tésére. Gabonafélékből a vállalást túlteljesítet­ték. Többek között búzából 31, árpából 29. kukoricából 45, burgonyából 130 má­zsás hozamot értek el. ÁDÄM BARNA, Verký Blh Kertészek a kongresszusnak A Veiké Trakany-i szövetkezet ker­tészetének dolgozói a párt XII. kong­resszusa tiszteletére vállalták, hogy a tervezett 400 000 korona bevételt 10 szá­zalékkal túlteljesítik. A tervet azonban, főleg a Csonka József vezette csoport érdeméből nem tíz, hanem 50 százalék­kal szárnyalták túl. Zelenák István, Prlbentk Teljesítésről adnak számot Magda Bandová ifjúsági munkacsoport­ja a Tekovské Lužianky i szövetkezetből örömmel jelentette a CSKP kongresz­szusának. hogy vállalását teljesítette. A csoport tagjai 10 hektáron dohányt termelnek, amelyből 16 mázsás hozamot akartak elérni. Szorgos munkával azon­ban 19 mázsát termeltek ki hektáron­ként. Azonkívül segítettek a komposzt­készítésnél ás az aratásnál. Pasztorek Iván. Már a tavaszt várják A Trhové Mýto-i szövetkezet határa elpihent Az idei termést betakarítot­ták. a jövő évit. összesen 451 hektá­ron a tőidbe tették még október első felében. Decemberig befejezték a mély­szántást. továbbá 90 hektárt előkészí­tettek a cukorrépa alá, ami azt je­lenti, hogy kellőképpen magtrágyázták is beszántották. A napokban kidolgozták a téli isko­lázás tervét, amelyet deeeinber 14-én kezdenek. A lehető legtöbb tag bevo­násával el akarják érni. hogy minél többen elsajátítsák az ój munkamód­szereket. a többtermelés legfontosabb előfeltételét. PATASi ISTVÁN, Dun. Streda Zdenék Volštcký, Václav Bortiák ne­hezen ugyan, nehogy kérkedésnek tűnjék, néhány esetükről részleteseb­ben beszámolnak. — Közismert dolog — mondja Vác­lav Bortlík —, hogy a szénnemesítés­hez sok vízre van szükség és a víz a szenny miatt használhatatlanná válik. Eljárást dolgoztunk ki, amely­nek lényege, hogy a vízhez hozzá­adott vegyület következtében a szenny lecsapódik, üledék keletkezik és a víz többször is felhasználható, vagy veszély nélkül a folyóba, tóba engedhető. A kladnói Nősek Bányá­ban nyolc hónap alatt 278 000 koro­nát takarítottak meg ezzel az eljá­rással. A vezetésnél magunk. is száz brigádórát dolgoztunk. —• Persze az egész nem olyan egy­szerű, — szólt közbe Gustáv Šebor. — Az igazság az, hogy gyakran a konzervatizmus ellen is küzdeni kell. Félnek az újtól, bizalmatlanok, ami lényegében érthető is, hiszen a ku­tatómunkának nem szabad megzavar­nia a termelést. A Nősek Bánya re­mek partner, „semmi jónak nem va­gyunk az elrontói" elvből kiindulva minden kísérletbe belemennek. Sze­rencsére eddig még nem fizettek rá. Végeredményben nekünk is érdekünk és mi is tanulunk azzal, ha a gya­korlatban kipróbáljuk, amit a labora­tóriumokban „kisütünk". A Nősek Bá­nyában elérf eredmények után az észak-csehországi, ostravai, príbrami bányák is jelentkeztek. Az eljárást nem lehet egy kaptafára mindenütt egyformán alkalmazni, de a körül­ményeket tekintetbe véve ezeken a helyeken is bevezetjük. Most például olyan problémán dol­gozik a kollektíva, amelynek meg­oldása az egész bányaipar számára óriási jelentőségű. A darabos szenet jelenleg kézzel osztályozzák, ami sok időt vesz igénybe és igen fárasztó. A brigád egyik tagja, dr. František Špetl docens szabadalmaztatott egy olyan berendezést, amelynek segítsé­gével a darabos szén emberi beavat­kozás nélkül osztályozható. A Nősek Bányában már működik a kísérleti berendezés. A munkatermelékenység 1,5 százalékkal emelkedett. A Most melleti Herkules Bánya dolgozói azzal a kérdéssel for­dultak a kollektíva tagjaihoz, legye­nek jelen az új szénnemesítő beren­dezés átvételénél, így biztosak lesz­nek abban, hogy ínég az esetleges rejtett hibák sem kerülik el a kuta­tók figyelmét. A kollektíva, bár száz­húsz brigádórát töltött a Herkules Bányában, nem utasította vissza a kérést. — Ügy véljük — mondotta Vladimír Hošek —, kötelességünk a termelésben dolgozók kéréseit, kíván­ságait teljesíteni és nem zárkózunk el attól sem, hogy gyakorlati taná­csokkal a helyszínen segítsünk. Mondjunk, el még egy példát, ami­nek az anyagi eredménye valameny­nyit felülmúlta. A kevesebb vasat tartalmazó vasércet olvasztás előtt dúsítani kell. A dúsítás következté­ben mint hulladék kokszot tartalma­zó salak keletkezik. A feladat az volt, elválasztani a salakot a koksz­tól oly módon, hogy a koksz felhasz­nálható legyén. A laboratóriumi kí­sérletek után sikerült egy ilyen be­rendezést megszerkeszteni > és elké­szíttetni. A berendezést Mníšekben helyezték üzembe. Naponta 40—45 tonna kokszot nyernek és még a sa­lak egy részét is felhasználják a ce­mentgyártásban. Előzetes becslés sze­rint évi másfél millió korona megta­karítása lesz az üzemnek, nem szá­mítva bele az építőanyag előállítá­sánál felhasznált hulladékot. Šebor mérnök, aki egyben a CSKP üzemi pártszervezetének elnöke is, a beszélgetés során kitért arra, mi­lyen összhang uralkodik a kollektí­ván belül. — A szellemi munkásoknál ahhoz, hogy valami nagyot, értékeset alkossanak, az egyéni szorgalmon, tehetségen kívül, feltétlenül szüksé­gük van egymásra, egymás tudására, gondolataira, ötleteire. Az őszinte, nyílt, bizalommal áthatott légkör olyan táptalaj, amelyben az egyén szellemi adottsága sokszorosan meg­termékenyül, alkotóereje kibontako­zik. Mi abban a szerencsés helyzet­ben vagyunk, hogy ilyen légkörben dolgozunk, megbecsüljük, önzetlenül segítjük egymást — mondotta. Nem véletlen, hogy Sebor elvtárs osztályán ilyen légkör uralkodik. Az ö személyében a tapasztalt szakem­ber a példás kommunistával párosul. Azt már a többiek árulják el róla, milyen megfoijtolt, fáradtságot és ál­dozatot nem ismerő vezető, milyen közvetlen igazi barát. A kollektívát az elmúlt évek tapasztalatai megtanították arra, hogy a siker záloga a kutatómunká­ban is a gyakorlati élettel tartott rendszeres kapcsolat. Ilyen szellerri­ben kívánják a jövőben is munkáju­kat folytatni. KIS ÉVA k u l r ű u z* 80 éve született II Ŕ I MAHEN 80 év telt el Jiŕí Maiién, eredeti nevén Antonín Vauimra születése óta. A neves cseh író ahhoz az irodalmi nemzedékhez tartozott, amely S. K. Neumann jtöré csoportosult. Otthon a nagyszámú család nagy szegénységben élt, Mahen a čáslavi gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait és 1902-ben jött Prágába filozófiát hallgatni jifí Mahen elő­ször verseket írt, tanítóskodott és később hosszú évekig a brnói Lidové noviny szerkesztőségében dolgozott.. Az első világháború utón a brnói színházhoz került mint dramaturg, majd a konzervatórium drámai osztá­lyán tanított. 1908-ban adta ki „Bal­ladák" c. verseskötetét, később a „Szivárvány" és „Csöndes szívek", majd a harmincas években „Búcsú a Déltől" és a „Tátrai tüzek" c. ver­sesköteteit. A verseken kívül még sok elbeszélést, néhány regényt és több drámát írt. Első regénye a „A szabad­ság bajtársai" 1910-ben jelent meg. A regény sok önéletrajzi -utalást és saját nemzedékére vonatkozó gondo­latot tartalmaz. Második regényében a „Legjobb kalandban" (1929) Mahen ennek a nemzedéknek további sorsát kíséri figyelemmel. Drámáival Mahen köztársaságunk színpadain soKkal nagyobb sikert ért el, nagy népsze­rűségre tett szert. Sikerült megtalál­nia a társadalmi összefüggéseket. Is­meretesek „Jánošík" és a „Holt-ten­ger" c. drámái Bennük a hősiessé­get, a jellemet, a családi és nemzeti hagyományokat, a szociális elnyoma­tást, a hazaszeretetet jellemzi. Mahen sok drámai munkájában nemzedéké­nek problémáival és a cseh nemzet hagyományaival foglalkozik, melye­ket az ő sajátos és élénk lírájával telített. Mahen nagyon sokoldalú ember volt. Részt vett a kulturális életben. A színházon kívül az utolsó évtize­dekben könyvtárosi munkájában ki­váló eredményeket ért el, s eredmé­nyesen segített a brnói képzőművé­szetnek is. Az ő kezdeményezésére alapították a Brnói Festő-akadémiát. Mahen, aki annyira reagált a világ minden megmozdulására és eseményei­re, sehogyan sem tudott megbarát­kozni az 1939. évi náci-megszállással. Egészségi állapota egyre rosszabbo­dott, az idegei felmondták a szolgá­latot és 1939. május 22-én önként ve­tett véget életének. g-k Pislákoló fényű lámpás Alois Jirásek Lámpásának bemutatója a MATESZ színpadán A Magyar Területi Színház egyik alapvető fontosságú feladata közön­ségével megismertetni a közös hazá ban élő nemzetek drámairodalmának gyöngyszemeit. S bér úgy véljük, hogy ebben a viszonylatban ls in­kább a mai darabokon, mint a múl i klasszikus örökén van a hangsúly, a cseh nemzeti irodalom nagy alakja, Alois Jirásek iránti régi adósság tisz­teletet kiváltó lerovását látjuk egyik legnépszerűbb művének bemutatásá­ban. A Lámpás költői néprege, amely­lyel Jirásek újra hitet tett a nép sza­badságszeretete, minden úri dölyfön diadalmaskodó, izmosodó ereje mel­lett. A félig-meddig meseszerű, de mondanivalójának lényegében mélyen realista mű jelképessége közérthető tolmácsolásán, értelmi felismerésén áll vagy bukik e színmű szerzői szán­dékkal egyezd hatása. Ez az előadás legnagyobb buktatója, ha eltekintünk attól, hogy a nép szabadságharcának problémája világviszonylatban ugyan még mindig időszerű kérdés, de ná­lunk idestova lassan két évtizede le­került a napirendről. A Lámpás cse­lekményében például nem csekély szerepet játszik az az öreg, csodatevő hárs, amelyet a nép szabadságakara­tát, küzdő szellemét megtestesítő Molnár véd meg a kidöntését szán­dékoló úri-ispánl világgal szemben. A hárs a cseh népmesékben általá­ban a leigázott nép egységét és bék­lyótörésre kész erejét jelképezi. Ez a cseh néző számára magától értető­dő, ismert dolog, de az átlagos ma­gyar néző mit sem tud róla. Világos, hogy a darab veszít hatásából, ha a közönség csak a műsorfüzet alapján tájékozódhat arról, mit is kell kihá­moznia a romantikus történet mese­palástja alól. Lelkes Julika, aki Hanicska szerepét játszotta, (Nagy László felv.] Sajnos, ezzel a buktatóval nem bir­kózott meg a rendezés. Ezt elsősor­ban az magyarázza, hogy még a pró­bák időszakában hirtelen elhunyt a darab rendezője, Munk István, aki­nek ez a színház oly sokat köszön­het. Az együttessel Konrád József fejezte be a munkát. Ez a körülmény akarva-akaratlanul ls rányomja bé­lyegét az előadásra. Erősen érzünk bizonyos koncepcióbeli kettősséget. Az egyik helyen a mesebeli, szimbo­likus vonások domborodnak ki a reá­lis elemek rovására, másutt viszont fordított a helyzet. A mondandó va­lós felfogása kerül ugyan túlsúlyba és ez helyes is volna, ha... Ha ilyen rendezői beállítás mellet a da­rab zárójelenetében nem hatna igen zavaró törésként. Deus ex machina­ként az öreg hárs csodaszerű feléle­dése. Az ilyen szemléletű rendezés­nek különben nem felel meg, sőt el­lentmond Zora Mathonová szimboliz­musra túlzottan törekvő és az esz­közök leegyszerűsítését szinte a sem­mitmondó öncélúsággal helyettesítő díszlete. (Főként az öreg hárs képző­művészeti megoldását kifogásoljuk.) Az adott műszaki feltételek mellett, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az előadások kilencven száza­lékát az együttes vidéken játssza, ki­csit erőszakoltnak találtuk a kezdet­leges vetítési technika alkalmazását. Ezzel szemben tetszettek a kosztü­mök. A népes szereplő gárda lényegében kijátszotta képességei átlagát. Ha­nicska szerepében először láttuk a MATESZ színpadán Lelkes Julikét. Reméljük, hogy jövőre sikerül beirat­koznia a Zene- és Színművészeti Fő­iskolára, mert nemcsak bájos és üde jelenség, hanem játékával ennél sok­kal többet és értékesebbet ls bizo­nyított: tehetséget. Erőteljes, érett alakítást láttunk Fazekas Imrétől. Ízig-vérig hiteles Ispánja egy pilla­natra sem hagy kétséget afelől, hogy korlátolt szájhős, alárendeltjeinek érzéketlen és lelketlen hajcsára, míg uraival szemben kenyere a talpnya­lás. Klászekné, a talpraesett, semmit válaszolatlanul nem hagyó, senkitől meg nem riadó és a férjurát jól „el igazító" asszonyság szerepében több ízben tapsolhattuk még Lőrincz Mar­git kimagaslóan jó, bővérű játékát Rokonszenvesen, meggyőző belső erő­vel formálta meg Nádasdy Károly is a Molnár testreszabott szerepét és az átlag fölé tudott emelkedni Gyurko­vics Mihály (Moszat), Nagy Eszter (Hercegnő) és Kovács József (Braha). összegezés: Jirásek műve többet mondana színházunk közönségének, ha áttételes gondolatait igényesebb rendezés tette volna érthetőbbé. Ez, sajnos, hiányzott és ezért & Lámpás­nak csak pislákoló fénye maradt: u komikus helyzetek, a töbtá-kevésci sikerült nevettető ötletek, a szóra­koztatás. Az utóbbihoz hozzájárult fellegi Istvánnak a színpadi nyelv követelményeihez Igazodó, néljol ugyan nem eléggé pontos, de ízes, hangulatos fordítása is. Kétségtelen azonban, hogy a szerző a szórakoz­tatás mellet valami többet is akart. Ezzel a többel adósunk maradt a mi­napi bemutató... Gály Iván 1962. december (12 * (jj SZŐ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom