Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-16 / 317. szám, péntek

A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában jól jelszerelt állandó csillagvizsgáló nyílt meg, amely a Kultúra és Pihenés Parkja dolgozóinak ajándéka a CSKP XII. kongresszusára. (A. Prakeš — CTK felvétele) Jíutíiíw Ufttfll KOPÁR SZIGET című filmje, melyre már tavaly, a II. moszkvai nemzetközi filmfesztivál alkalmából felfigyeltek. Nem mindennapi film — ezt az is bizonyítja, hogy Csuhraj Tiszta égboltjával együtt ez a film nyerte el a moszkvai fesztivál nagydíját. A Kopár sziget sajátos stílusú film. Áz elején azt hihetnénk, idillikus történet játszódik le a néző előtt, ám hamar meggyőződünk, hogy alkotói az élet nyers drámaiságát, az ember és az elemi erők küzdelmét ábrázolták olyan társadalmi viszonyok között, melyekben az ember „farkasokkal" van körülvéve, melyekben magánál hatalmasabb erőkkel kell megküzdenie. A Kopár sziget paraszttárgyú film. Egy házaspár nehéz életét, drámai létküzdelmét, tragédiáját mutatja be egy elhagyott kopár szigeten. Vitába lehetne szállni a forgatókönyv-író és rendező Szindoval, reális-e a cselekvés színhelye, de nem ez a lényeg. A lényeg egészen más valami, amit a film alkotója kevés beszéddel, de annál többet mondó cselekvéssel, képekkel fejez ki. A két fadézsa, melylyel a házaspár napjában többször megteszi az utat földjeire, hogy életadó nedűt vigyen a zsenge növényeknek, szinte jelképpé emelkedik a két csendes, az élettől agyongyötört ember nehéz sorsának ecsetelésében. Szindo remekül oldotta meg az atmoszféra fokozását a filmben. Elején poézist vitt a cselekményekbe, melyeket úgy vezet végig, hogy a filmtörténet légköre drámaivá feszül,' amikor sorscsapások érik a két földhözragadt embert, amikor a föld véres verejtékkel megszerzett termésének java részét oda kell adniuk a tulajKorunk életérzésének kifejezője Jozef Kôstka, a modern szlovák szobrászat úttörője, aki a hazai plasztikát költői képzőművészeti tartalommal gazdagította, idén töltötte be 50. életévét. Ez alkalomból a Szlovák Nemzeti Tanácsnak ajándékozta 1961ben alkotott száz rajzát, melyeket a Tanács a Szlovák Nemzeti Galériának juttatott. A nemrég megnyílt grafikai kabinetben mutatják be november végéig ezek egy részét, s az utolsó három év terméséből is több lapot. Szobrászaink közül az erősen impulzív Kostka rajzolt a legintenzívebben, nemcsak előtanulmányként, hanem lelki szükségből is. Jellemző, hogy egy-egy fejlődési korszaka végén s egy újabb periódust megelőzőleg fokozódik rajzbeli tevékenysége. A felszabadulás után egy évtizednél tovább képezték alkotása súlypontját a felkelés, a partizánharcok, a felszabadulás motívumai, az országépítés eszméje, ami több nagyvonalú emlékműben nyert kifejezést. Később visszatért a kisebb, intimebb témájú plasztikákhoz és az utóbbi években az aktrajzhoz. Ecsettel, tollal, ceruzával, vízfestékkel és tussal veti papírra villanászerű ötleteit. Problémáira választ keresve több oldalról világítja meg a motívumot. A mozdulatlan s a mozgó női test foglalkoztatja. Különböző helyzetekben, támaszkodva, ülve, hajolva, guggolva, összekuporodva, mindennapi elfoglaltsága és különböző munkafolyamatok közben figyeli meg modelljét. A változó, pillanatnyi helyzetek közül a legcélszerűbb, legjellemezöbb és legkifejezőbb mozdulatot igyekszik megragadni. Az egyszerű formára, a kifejezés tisztaságára való törekvést fejezik ki spontán és biztos vonalai. A tudomány és a jólét A szovjet filmfesztivál művei szerepelnek továbbra is műsoron; egyetien < űj film bemutatóját tűzték műsorra. Ez Kaneto Szindo középkorú japán rendező donosnak, akitől bérlik a földeket. A film atmoszférája tragédiává fokozódik, amikor a hosszas keresés ] után orvossal hazatérő apa holtan találja gyermekét és anyai fájdalmában a téboly szélén a feleségét. Szindo tovább, a végletekig tudja feszíte-1 ni az események légkörét, majd az j élet igazságát, az „ember küzdj és i bízva bízzál" jelszót viszi győzelem-' re az utolsó jelenetekben. Az élet,, bármilyen nehéz és reménytelen, erősebbnek bizonyul a sorscsapásoknál. A nagyszerű, szokatlan stílusú ren-1 dezésen kívül Kijomi Kurodát illeti dicséret a szép és ötletes fényképe- | zésért. A film alkotójáról, Kaneto Szlndóról még annyit, hogy ötven éves és a japán rendezők középkorú nemzedékéhez tartozik. Tagja az ún. függetle- i nek csoportjának. Azok a japán alkoj tóművészek tömörültek a függetlenek alkotó kollektívájába, akik a művészi ] hivatás nevében felvették a harcot öt japán filmtársaság monopoluralmával. Természetesen, nagy nehézségekkel küszködnek, nincs rendes műtermük, < önsegéllyel forgatják filmjeiket. Szindo maga is parasztszármazású, a szüleinek, illetve „soha sem beszélő ] panszkodó, de némán tűrő anyjának" sorsa késztette filmje alkotására. 1 Szándékát így magyarázta : „Ogy véltem, az olyan film, amelyben a szavak és a párbeszédek helyét képek foglalják el, a legjobban fejezi ki a természettel egyedül viaskodó paraszt ' érzésvilágát". Érdekessége a filmnek, hogy — anyagi okokból — csak két hivatásos színész szerepel benne; rájuk hárult a legnagyobb feladat. L. L. — Rajzai festőiek, mindamellett, hogy jellegzetesen plasztikai látással, a térben, három kiterjedésben érezteti az erősen hangsúlyozott körvonalakkal körülzárt, szinte mintázott figurát. A finom színérték-megoldások, a pirosak, a lila, a halványzöld és sárga lavirozások szervesen egészítik ki a szobrászi előadást és fokozzák a lágyságot és a lírai elemet. Rajzaiból, melyek minőségénél fogva önálló művészi értékkel rendelkeznek, szobrászi munkamódszerére következtethetünk. Érdekes kép alakul ki, ha összevetjük egymással a rajzok között dekorációs szándékkal elhelyezett kisebb plasztikáit: az 1948-as Leányfejet, az 1953-as Hála bizonyos fokig barokkos lendületét, az öt évvel későbbi Csók néhány még impresszionista részletét, az 1960-as Élet egyszerűsödő mozdulatát, majd a Szobrász tömörebb figuráját, s a legújabb keletű Anya-szobor tömbszerűséget mutató vázlatát. — A részletező felület megoldástól az egyre összefogottabb, konstruktívabb forma felé vezető út világosan rajzolódik ki ezek alapján. A múltban Kostka az emberi nyomorúság s a szenvedő nő ábrázolója volt. Ma új szépségeket érzékeltet: az anyai boldogságot, életvidám gyermekeket, tűnődő és gondolkodó újarcú fiatal teremtéseket, alkotásra ihlető, a ma esztétikai igényének megfelelő modelleket és a Május 1-et virággal köszöntő öntudatos leányt. — A mozdulat harmóniájában, az emberi szépségben való gyönyörködésével Kostka mester korunk életérzésének művészi kifejezője. Bórkány Jenőné A jövő' legjelentősebb anyagai az új szintetikus [mesterségesen előállított) polimerek lesznek — a plasztikus anyagok, szintetikus rostok és szálak, a műgumi, a műbőr és a szintetikus szőrmék. Kétségtelen, hogy ezek az anyagok, amelyeket a vegyészek az utóbbi években fedeztek fel, már a mi évszázadunkban uralkodó helyet foglalnak majd el az iparban, az építészetben és mindennapi életünkben egyaránt. A számológépek és az alkotómunka A telemechanika, az elektronika, a a termelési folyamatok automatizálása — mindez óriási lehetőségeket nyit az emberi munka megtakarítására. Míg a mechanikai munkát végző gépek a nehéz testi munka végzése alól szabadítják fel az embert, az elektronikus számológépeknek az a rendeltetésük, hogy mentesítsék az embert a nem alkotó jellegű, hanem jelentős mértékben gépies szellemi munkák — amilyen például a termelési vonalak irányítása, a szállítás, közlekedés irányítása, számos különféle irodai munka — terhétől. Ez azonban még korántsem minden. Az elektronikus gépek úgy vannak megszerkesztve, hogy „emlékezőtehetségük", gyorsaságuk, valamint adatelemzésük pontossága — többé-kevésbé szűk szelvényű szakosításuk keretei között — messze felülmúlja az emberi agy lehetőségeit. A közeljövő számológépei óriási volumenű anyagra vonatkozóan tudnak majd felvilágosítást nyújtani, éspedig rendszerezett és részben kielemzett felvilágosítást. Ez a vívmány rendkívül nagy mértékben tágítja az emberi alkotó munka lehetőségeinek kereteit. Mentesíti ugyanis az agyat annak a mérhetetlen tényanyagnak az emlékezetben tartásától és elsődleges elemzéstől, amelyet napjainkban az embernek tudományos, vagy bármilyen más természetű alkotómunkája során feltétlenül szem előtt kell tartania. Kenyér... 30 milliárd ember számára Most pedig térjünk át a táplálkozás kérdésére. Az emberiség jelentős régze: a gyarmati és félgyarmati országok, a kapitalista elnyomást sínylő országok lakossága még nem táplálkozik kielégítő mértékben. Vannak olyan helyek is, ahol gyakori vendég az éhség. A mai szántóterület megművelési, trágyázási és öntözési módszereinek a modern technika színvonalára emelésével azonban (nem ls beszélve a megművelhető terület növeléséről) nemcsak a Föld jelenlegi lakosságának minőségi szempontból kiváló, a mennyiséget illetően pedig teljesen kielégítő táplálkozását biztosíthatnánk, hanem a mostaninál sokkal nagyobb számú lakosságét is. Ez könnyen elérhető lenne, ha a népek közös, jól szervezett erőfesztíéseket fejtenének ki e célkitűzés valóraváltására. Az ember normális napi táplálékadagja körülbelül 1 kilogramm száraztáplálék, amiből a növényi tápláléknak 750 grammot, az állati termékeknek pedig 250 grammot kell kitennie. Egy embernek tehát évenként mintegy 270 kilogramm növényi és 80 kilogramm állati eredetű táplálékra van szüksége. A Föld három milliárd lelket számláló lakosságának évenként — száraz súlyban számítva — 800 000 000 tonna növényi és 270 mijlió tonna állati eredetű táplálékra va* szüksége. E célból — kétségtelenül azzal az előfeltétellel, hogy nagy terméseket érünk el — összesen 130 000 000 hektár szükséges ez emberi táplálkozást szolgáló növények és 180 000 000 hektár a mezőgazdasági állatok számára szükséges takarmánynövények termesztéséhez. Ez a terület bolygónk (az Antarktisz nélkül számított) egész szárazföldterületének mindössze 2,2 százaléka. A valóságban azonban még ennél is kevesebb, mert a déli övezetekben évenként két-három termés is elérhető. Nem látok azonban semmilyen nyomós okot arra, miért ne használhatnánk fel a jövőben megfelelő agrotechnikai és öntözési körülmények között, a szárazföld-felületnek, például, akár 30 százalékát is vetőtei-ületként. Amikor gyakorlatilag kimeríthetetlen villamosenergia-források állnak majd rendelkezésünkre a melegágyak öntözésének és fűtésének megszervezésére, még ' jobban növelhetjük majd a megművelhető területet. A tudomány központi problémái Melyek a jelenkori tudomány legfontosabb elvi problémái? Jómagam két ilyen kérdést látok. Az egyik a fizika hatásköréibe tartozik: az elemi részecskék elméletének és a mezők elméletének kidolgozása. E probléma megoldása a természet egyik titkára, talán legfontosabb titkára vetne fényt, arra, amely meghatározza a világegyetem rendszerének alapjait. Ogy hiszem, hogy a Világűr-kutatás során szerzett tapasztalat óriási szerepet tölt majd be e probléma tanúlmányozásában és megoldásában. A második probléma megoldása a kémia- és a biológia feladata: az élő szervezetekben végbemenő molekuláris-fizikai-vegyi folyamatok alapjainak reprodukálásáról van szó, másszöva] az életfolyamatok titkainak felfedéséről. A nukleinsavak A fehérjék és a nukleinsavak alkotják az élő anyag legfőbb összetevőit, éspedig nemcsak mennyiségi szempontból, hanem az életben, vagyis az anyagcserében, a sejtek növekedésében és szaporodásában és az á töröklésben betöltött aktív szerepük folytán is. E rendkívül bonyolult összetételű polimer-molekulák nemcsak anyagokat, hanem hogy úgy imondjuk, molekuláris gépeket is jelentenek, amelyek szokatlan sajátossággal és könnyedséggel hajtják végre a szervezetben a legkülönfélébb vegyi reakciókat; magas hatásfokkal alakítják át a vegyi energia egyik alakját egy másikká, a vegyi energiát mechanikai energiává és így tovább. A fehérjék és nukleinsavak lényegében nagy polimer-molekulák, amelyek sok száz és sok ezer monomercsoportot tartalmaznak. A csoportféleségek száma nem nagy: összesen mintegy 25 különféle aminocsoportot ismerünk az összes fehérjefélékben és mindössze négy purin- és piridincsoportot a nukleinsavakban. Minden fehérjeféle szigorúan meghatározott a technika •mú gŽxr

BjjSl^

iSoQ AV.4 Ellenőrzés alatt álló sugárzás A radioaktív anyagokat egyre szélesebb körben alkalmazzák az iparban, mezőgazdaságban, tudományban és gyógyászatban. Ezért a leningrádi radiációs higiéniai kutatóintézet ellenőrzési és higiéniai módszereket dolgoz ki olyan személyek számára, akik érintkezésbe kerülnek a radioaktív kisugárzással, tanulmányozza a levegő, a víz, a talaj, az élelmiszerek radioaktivitásának mérésével kapcsolatos kérdéseket. Erre a célra az intézetben vastag falú öntöttvas-kamrákat létesítettek, melyekkel kiküszöbölhető a kozmikus sugárzás hatása és megmérhető a legcsekélyebb mértékű radioaktivitás is, amely minden élő szervezet és minden tárgy jellemzője. A képen: kis folyadékos számláló a Gamma aktivitás mérésére. változatban, alakban található miri-í den adott szervezetben. A legkomplexebb polimerek foto-; szintézis-folyamatai az élő szervezet-, ben a laboratóriumainkban alkalmazottakéitól teljesen eltérő fizikaivegyi elvek alapján mennek végbe. Ezenkívül a szervezet életét számos más egyszerű reakció kíséri nyomon és határozza meg. Ezek a reakciók a szervezetben lévő különféle katalizátorok, az úgynevezett fermentumok (enzimek: erjesztő hatású vegyületek) hatására következnek be. Az enzimek a mai katalizátorainkéitól eltérő fizikai-vegyi elvek alapján végzik tevékenységüket és olyan körülmények között hajthatnak végre egyes folyamatokat, amelyek számunkra megvalósíthatatlanok. A nit-, robaktériumok enzimei például, rendes hőmérsékleti és légnyomási körülmények között vegyi szempont-j ból könnyűszerrel rögzítik a levegő-: ben található nitrogént. Ezzel szem-t ben vegyiparunk nitrogénes műtrás gyát gyártó gépeinek előbb vegytisz-! ta hidrogént kell előállítaniuk, pél

J dául metánból (mocsárgáz) továbbá vegytiszta nitrogént a levegőből és ezt követően kell e kettőt ammóniákká egyesíteniük, rendkívül magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt. Az izori — valóságos minta-berendezés Rendkívül fontos funkciót töltenek be a biopolimerek, amelyek jó ener-; gia-átalakítók. így például az izmok tevékenységében testet öltő mecha-í nikai energiává alakítják át a táp-í anyagok oxidálódása során felsza-i baduló vegyi energiát. Szokásos gépeinkkel a következőképpen hajthatjuk végre ezt a műveletet. Tüzelő-! anyagot égetünk el a kazánban, ily-: módon hőenergiát nyerünk. A hőenergia segítségével gőzt állítunk elő, amely mozgásba hozza a gőzgép dugattyúját, vagy a körmozgást végző turbinát. Ez a folyatna t rendkívül előnytelen, mert az elvileg könnyen és veszteségmentesen mechanikai energiává átalakítható vegyi energiát előbb alsóbbrendű energiává — hőenergiává — alakítjuk át, aztán a hőenergiát alakítjuk át mechanikai energiává. A szervezet molekuláris gépe (az izom) másképpen cselekszik. Különleges, foszfort tartalmazó molekulái is vannak. E molekulák mikroszkópikus „kazánok" szerepét töltik be, amelyek megőrzik az élelmiszerek oxidálása során felszabaduló vegyi energiát, éspedig nem hőenergiává, hanem vegyi energia alakjában. A foszfortartalmú molekula, miközben egyesül a fehérje-molekulával, számunkra egyelőre ismeretlen útoij átadja az energiát a fehérje-molekulának. Ennek az energiának a ha-; tására eddigeié nem kielégítően ismert átcsoportosulás következik ba a fehérje-molekulákban. Ez megváltoztatja a fehérje-molekula alakját, ami az izom összehúzódását vonja maga után. Láthatjuk tehát, hogy az izom a gőzgéptől erősen eltérő típusú gép. És ez a tökéletesített gép, az izom csaknem 70 százalékos hatásfokkal dolgozik! Szilárd meggyőződésem, hogy a fentebb említett életfolyamatok fizikai-vegyi alapelveinek felfedezése lehetővé teszi majd, hogy a szerveze-í ten kívül folytassunk le — az alap-; elvek alkalmazásával — ilyen folya-. ma tokát. Használjuk fel a napenergiát j

obban, mint a növények. A madarak repülésével kapcsolatosan tett megfigyelések lehetővé tették a szárnyak, később pedig a repülőgép elméletének kidolgozását. A repülőgép semmiképpen sem madár, s bizonyos vonatkozásban, éspedig a teljesítőképességet és a sebességet illetően összehasonlíthatatlanúl felülmúlja a madarat. Kétségtelen, hogy ez egy erősen leegyszerűsített hasonlat. Meg vagyok azonban győződve, hogy ehhez hasonlóan, mihelyt megismerjük a fehérjék és nukleinsavak funkciójának alapelvét, időszerűvé válik a felsőrendű szervezettségű anyag folyamataira vonatkozó általános elmélet kidolgozása. Biztos vagyok abban, hogy a szervezetben végbemenő vegyi folyamatok mechanizmusára vonatkozó kutatás és az e folyamatok alapját képező új fizikai-vegyi elvek felfedezése egyre közelebb visz majd bennünket a kémia, a vegyipar esetleg a kohászat, az energetika és a gépgyártás terén eljövendő nagy forradalomhoz. N. Szemjonov akadémikus 1962. november 18. * (JI SZÓ 5