Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)
1962-11-09 / 310. szám, péntek
Más lapokban olvastuk |A trebišovi kommunisták fő célja | a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése Sok újat tudnak meg i § A TREBIŠOVI JÄRÄSI PÁRTKONFE 1 Megbízhatatlan Nagy lelkesedéssel, egyenesen az iskolából került az üzletbe. A szocialista kereskedelemről szerze t elméleti ismereteit a gyakorlatban akarta érvényesíteni. Becsületes akart lenni, úgy, ahogy az iskolában tanulta. Nem akarta meglopni a vevőket, de végül mégis kénytelen volt. A vezető ráparancsolt, hogy az egyes árufajtákat ne mérje pontosan, a másikat pedig drágábban árulja. Csak az élesztőn naponta 10 —20 koronát kellett keresnie. Nem értett ezzel egyet, szomorú volt. Végül nem tűrhette tovább, felszólalt. Legközelebb azonban már nem kapott prémiumot, s egyszerre megbízhatatlan lett. Egy másik üzletbe ment dolgozni. Bekapcsolódott a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe és rövidesen példás dolgozó lett. Örömmel dolgozik, vidáman jár haza a jól végzett munka érzésével. Az első üzletet bezárták, vezetője pedig bíróság előtt felel majd tetteiért. A második, ahol most dolgozik, példaképe lehet a többi üzletnek. Igazán, meddig lesz még üzleteinkben olyan különbség a munkafeltételek között és némely vezető meddig bánhat ilyen felelőtlenül az ifjú generációval, amelyet nevelni kellene? állati termékek termelése is sokkal még jobb felhasználásával akarják ezt ^ RENCIÁN legtöbb szó a mezőgazdasá- kedvezőbb lesz. • valóra váltani. ^ got érintő kérdésekről hangzott el. A növénytermesztésben a szárazság Mátyás István, Buttky Sándor, La% Mind a beszámoló, mind a küldöttek ellenére több szövetkezetben figyelem- dányi Mária és további harminc fel^ felszólalásai hangsúlyozták, hogy a re méltó termést értek el. Veľké Ka- szólaló a vitában egyszerű szavakkal, § konferencia közötti időszakban tovább pušanyban búzából átlagban hektá- tapasztalataik alapján beszéltek az* ^ erősödött a párt befolyása és vezető ronként 37 mázsát, kukoricából (intenzív búzafajták termelésének elő^ szerepe. Ezt tükrözi vissza az állami Zemplínské Hradištén, Lelesen 60 má- 'nyélről, a földalappal való jobb gaz^ gazdaságok és szövetkezetek megerő- zsát, Maié Trakany, Polany községek^ södése, közös vagyonuk gyarapodása, ben pedig 50 mázsát takarítottak be. ^ az új technika és technológia széles Egyre több az olyan gazdaság, ahol ^ körű alkalmazása, a saját termésű már nem megy ritkaságszámba a ^ takarmányszükséglet megteremtésére 350—400 mázsás cukorrépahozam. / ^ irányuló törekvés. Vannak azonban olyan szövetkeze^ A beszámoló kedvezően értékelte a tek is, melyekben a kalászosokból i közös gazdaságok saját forrásból tör- alig 15 mázsa termést értek el. Még i ténő beruházásait. A járásban lénye- van sok olyan község és gazdaság, fcgesen növekedett a szövetkezeti ala- ahol az állatállomány sűrűsége igen ^ pok feltöltése. Az utóbbi évek folya- alacsony és hasznosságuk sem kielégí§ mán a szociális és kulturális alapok tő. A tapasztalatok arról tanúskodnak, $ feltöltése 7 millió koronáról 18 millió- hogy azokban a gazdaságokban, ahol ^ ra emelkedett. Az oszthatatlan alap bátran alkalmazzák a haladó módsze^ hét százalékkal gyarapodott. Az egy reket, a komplex-gépesítést, olcsóbban > hektárra eső piaci termelés két év és többet termelnek. Az állami gazfc alatt 700 koronával, a munkatermeié- daságok 350 liter tejet adnak el egy ^ kenység ugyanebben az időszakban hektár mezőgazdasági terület után. § egy dolgozóra számítva 5500 koronáS val növekedett. v Az állami gazdaságokban és szövetA vojkai, bodrogi és több más szövetkezeiben 250 litert, de egész sor közös gazdaságból csak hatvan liter tejet adnak a 'közellátásnak. Hasonló különbségek mutatkoznak a mezőgazVecebHik. Egy kis megértést Az eső, és a kabát alá belopakodó hideg szél a račai temetőnél a megállón várakozókat bizony nem egy epés megjegyzésre kényszeritette a bratislavai közlekedési vállalat értelmetlen intézkedése miatt. A régi váróbódét ugyanis lebontatták, de az újjal senki sem törődik. Azok, akik néhány nap egymás után ennél a megállónál fagyoskodtak és este köhögve, prüszkölve értek haza, úgy vélik, hogy jobb volt a régi, kicsit rossz tetejű váróterem, mint most a semmilyen. Nem győződhetnének meg erről a közlekedési vállalat dolgozói személyesen? Ez is szolgáltatás? Éppen vacsoránál ültem s egyszer csak csörömpölni kezdett az üveg. Mire felugrottam, a tettesnek már nyoma veszett. Illetve — egy jókora kavics maradt utána. Másnap elindultam Moldavára, hogy üveget vegyek. Gondoltam, levágják az üveget, otthon berakom és kész. Alaposan meglepődtem tehát, amikor a kommunális szolgálatok üvegezőműhelyében csodálkozó szemekkel kérdezte a fiatalember: „S hol hagyta a keretet?" Hiába magyaráztam, hogy az üveg az ajtóba kell, az ajtó pedig nehéz, kár lenne Moldavára cipelnem. Ö csak a magáét hajtogatta, hogy állítólag az üveget tilos darabonként árulni. így aztán üveg nélkül érteni haza. Az úton azon gondolkoztam, hogy milyen szolgáltatás ez? Hogyan képzelik Moldaván, hogy az ember Jasovról cipelje az egész ajtót, ha egy darab üveget kell pótolni. Véleményem szerint elég ilyen esetben egy darabka papír, amelyre ráírták a pontos méretet. fc kezetekben 182 munkaközösség ^ négyezer egyén vesz részt a szociális ^ ta munkaversenyben, öt kollektíva a daság többi ágazatában is. ^ párt XII. kongresszusának brigádja A KÜLDÖTTEK MEGÄLLAPlTOTTÄK, § címért versenyez. A mezőgazdaság ott ahol a szövetkezeti gazdálkodás ^ élenjáró dolgozói kitűzték a föld ter- nem éri el a kívánt szintet, egy hely^ mőképességének növelését, a terme- ben topog, kizárólag az elégtelen po^ lés fokozását, a költségek csökkenté- litikai tevékenység és az ebből eredő i sét, a saját termésű takarmányalap rossz munkaszervezés, a gépesítéstói % megteremtését és a haladó munka- való idegenkedés megszüntetésével le^ módszerek alkalmazását. het a helyzetet megoldani. ^ KÉT ÉV ALATT a járásban felszán- A konferencia bizakodó hangulatá^ tottak 6300 hektár kis hozamú rétet ból, a bátor és nyílt felszólalásokból ^ és legelőt, s takarmányfélékkel vetet- kicsendült: az idei tervfeladatok vafc ték be. Ezerkétszáz hektárról ez idén lóra váltásával indulnak a járás kom^ et szénabegyűjtést a legújabb módsze- munistái a jövő elé. Politikai-szervező ^ rek szerint végezték el. A szántóföld tevékenységükben az elsődleges helyet ^ 19 százalékán kukoricát vetettek, az új technika és technológia beveze^ Mindezek az intézkedések nagyban téséért vívott harc fogja képezni. A ^ elősegítették, hogy a legtöbb gazda- szocialista munkaverseny kiszélesíté^ ságban nemcsak az állatok áttelelte- sével, példamutatással, a gépesítés ^ tése okoz kevesebb gondot, hanem az tökéletesítésével, a helyi adottságok dálkodásról, a talajjavítási munkálatok eredményeiről és a termelés szükséges szakosításáról. A hektárhozamok növelését elsősorban a talaj idejében történő megművelésévei, a jó vetőmaggal és öntözéssel kell biztosítani, nem pedig csupán a tervezett vetésterület betartásával. A szántóföld további bővítése elsőrendű feladat a trebišovi járásban. Már az 1963-as évben felszántanak legalább kétezer hektár kis hozamú rétet és legelőt. 1966-ig az így nyert új szántóterületek terjedelme meghaladja a hétezer hektárt. AZ EDDIGI GAZDAG TAPASZTALATOK ALAPJÁN még nagyobb gondot fordítanak a takarmánytermesztésre. Növelik a szántóföldön termesztett évelő takarmányok vetésterületét. Legnagyobb súlyt az idén is a bő termést hozó kukorica termesztésére helyezik, amit 1963-ban már a szántóföldek 20 százalékán akarnak termelni. A termelés sokat emlegetett szakosítását is megoldják a trebišovi járásban. A jövő év közepéig a járás állami birtokai és tíz szövetkezete részére kidolgozzák a szakosítási tervjavaslatot olyan formában, hogy az 1963—1964-es években megvalósítást nyerjen. Sor kerül az új technika és technológia nagyobb méretű alkalmazására, a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének növelésére és egyéb fontos feladatok teljesítésére. A konferencia azt bizonyítja, hogy a kommunisták még szervezettebb munkájával a járás további sikereket könyvelhet majd el. Mózes Sándor A Csehszlovák- i Szovjet Baráti | Szövetség račai | körzeti bizottsága ^ Bratislava legak- ^ tívabb CSSZBSZ ^ szervezetei közé ^ tartozik. Hogy mi- S ^ lyen széles körű a tevékenysége, ^ ^ azt az is bizonyítja, hogy 15 cso-§ ^ portja működik tevékenyen. A hei ^ lyi csoport 107-tagú, az EFSZ f ^ mellett működő pedig 86. $ dag műsort állított össze a cseh-1 ^ szlovák—szovjet barátság hónapjá-1 ^ ra. Orosz nyelvtanfolyamot, szov- ä N jet filmbemutatókat rendeznek, S ^ meghívták a Bradlan együttes-, J ^ előadásokat tartanak a Szovjetí ^ unióról, szovjet könyvkiállítást i % rendeznek, stb. § | A račai CSSZBSZ egyik legnai i; gyobb csoportja az egységes föld- § ^ müvesszövetkezet mellett műkő- fc ^ dik. A tagok kötelezettséget vál- ^ ^ laltak, hogy 40 új tagot szerez- \ , A tagok nemcsak novemberben ^ $ tevékenykednek. Példásan vesznek ^ § részt iskolázásokon, tanfolyamo- ^ § kon. Mindnyájan tudásuk, szak- ^ ^ képzettségük elmélyítésére törek- ^ % szenek. A szövetkezeti iskolát $ | majdnem mindenki rendszeresen ^ ^ látogatja. A szovjet munkamód-$ $ szerekről tartott előadások is nagy ^ ^ érdeklődésnek örvendenek. Sike- ^ $ res volt a gyümölcstermesztők is- * i lrntávíea A; ĽCC7 áimnta Irk 1E S S munkatársaiknak a ^ szerzett élmé- ^ $ nyeikrol, tapasztalataikról. $ A haladó munkamódszerek J i beszámolnak ^ Szovjetunióban { n iiuiuuu jiiuiiHauiuuxzereK ^ § iránti érdeklődés — különféle ^ § előadások, a sok szovjet szak- ^ ^ könyv — mindennapi munkájuk- 4 ^ ban is megmutatkozik. A CSSZBSZ * ^ tagjai a legjobb dolgozók közé $ ^ tartoznak. A fiatalok is nagy ér-1 ^ deklődést tanúsítanak a szovjet ^ ^ munkamódszerek iránt. § Biztosak vagyunk abban, hogy ^ ^ a szoveiKezeteseK az ez evi oa- ^ ^ rátságí hónapban is sok újat tud- ^ Az észak-csehországi szénkörzet teplicei Rekultivációs Vállalatának dolgozói újból termővé teszik a bányamunkák következtében elértéktelenedett földeket. (CTK felvétel) a. Jó! bánnak a gépekkel Szövetkezetünkben kombájnok segítségével takarítjuk be a cukorrépát. Szűcs Gyula traktoros, Zsemlye Vince és Renczés Mihály kombájnvezetők rendszeresen gondoskodnak a gépek karbantartásáról. Eddig még egyetlen egyszer sem fordult elő üzemzavar. Lelkes munkájukkal a rendkívül száraz talajon húsz nap alatt 43 hektár termését takarították be s több mint 100 szövetkezetes helyett végezték el a munkát. Tóth Vince agronómus, Horná Pôtoň Dolná Seč-i levél Ä minapi esőzések jól előkészített magágyban találták a Dolná SeC-1 szövetkezet őszi gabonáját. Még a kukorica és a cukorrépa betakarítása okoz gondot, de ezzel a feladattal is sikeresen megküzdünk. Az aszály ellenére 40 mázsás szemes kukoricával számolunk hektáronként. Rosszabb a helyzet a cukorrépánál, alig érjük el a 250 mázsás hozamot. A téli takarmányt, főként silót így ls elegendőt biztosított a szövetkezet. Egy-egy lábasjószágra számítva 40 kôbmšter nedvdús takarmány jut. Húsbői eddig 100 mázsával teljesítette túl szövetkezetünk előirányzott tervét és 30 ezer tojással adott el többet a közellátásra a tervezettnél. Kis Gyula, Dolná Seč már csaknem elfeledkeztem, pedig egy Időben meglehetősen sokat emlegették őket a faluSan. Különösképpen sok szó esett róluk szüretkor. Találóan megválasztott s szinte művészien variált jelzők tömegéből idézhetnék, melyekkel a falu népe, hogy úgy mondjam elhalmozta a három asszonyt. Állítólag az Iskolában megkérdezte a tanító: —- Nos, gyerekek tudjátok-e, mik a szőlő legismertebb kártevői? — A filoxéra — mondja az egyik. — A peronoszpóra — így a másik. — A lisztharmat — feleli a harmadili. A gyerekek így, szépen felsorolnak minden ismertebb szőlőbetegséget és kártevőt, nem feledkezve meg a szőlőorbáncról és a gyökérgolyváról sem; a tanító nagyon elégedett, hiszen mindez nincs is a tananyagban, ki-ki önszorgalomból tanulta meg otthon, a szüleitől. Már éppen befejezné az órát, amikor az utolsó padból a kis fitos Jóska nyúftja a kezét. — Tanító elvtárs, vannak kártevők, melyek ellen nem használ sem a Dynol, sem ti kénpor, de még a bordóilé sem. — Például...? —- Hát... például a három asszony ellen; tetszik ismerni őket... — és mondfa a nevüket. Mit tehet szegény tanító? Nevet ő is a huncut felele ten. Mondom, a hárorh asszonyról már csaknem elfeledkeztem. Vasárnap délelőtt azonban megszólal a községi hangszóró s egyszeriben azt látom, hogy az utca minden lakófa kint áll a házak előtt s élénk figyelemmel hallgatja a közvetítést. — „Figyelem, figyelem — hallom a titkár jólismert hangját — a HNB mellett működő közrendvédelmi szakbizottság most tárgyalja Stolár Ilona, Györgyik Ilona és Varga Mária vádlottak ügyét. A tárgyalást a községi hangszórón közvetítjük. Nevezettek az imént érkeztek meg a HNB irodájára ..." Öt perc múlva én ís ott ülök az irodában s az utcára néző ablak mellett figyelem a tárgyalást. A három asszonyról Néha egy-egy pillantást vetek az utcán ácsorgó emberekre. Elsőként Stolár Ilona áll a mikrofon elé. Meglepődve veszem tudomásul, hogy az asszony szinte elképesztően nyugodt, megfontolt tárgyilagos válaszokat ad a feltett kérdésekre. Mindent beismer, mindent megbán. A gyerekéinek lopott, akik megkívánták a szőlőt. Mennyit? Egy hátikosárral. Á bizottság úgy tudja, hogy több mint 1400 korona havi jövedelme van a gyereksegéllyel együtt. Rá van utalva a lopásra? Dehogy/ Már meg is bánta, nagyon megbánta. Mintha könyvből olvasná. Látszik, hogy jól felkészült a tárgyalásra. Nézem az arcát: egykedvű, a megbánásnak nyoma sincs rajta. Kinézek az ablakon. Az emberek csóválják a fejüket. A bizottság elnöke felolvassa az egységes földművesszövetkezet vezetőségének véleményét, mely szerint Stolár Ilona, aki a növénytermesztő-csoportban dolgozik, munkáját rendszeresen elhanyagolja. Egy fintor az asszony ajkán jelzi: nem érdekli őt túlságosan az egész. Erkölcstelen élet — hallom a vádat. Űjabb fintor. Az elnök hangja reszket az idegességtől. Györgyik Ilona már kevésbé magabiztos. Nem hajlandó a mikrofon elé állni. Sír. Azt állítja, hogy Stolár Ilona beszélte őt rá a szőlőlopásra. Egyébként a szőlőt ő is a gyermekeinek lopla. Szegény gyerekek! Megbánta? Meg. ámbár... ő ezt nem tartja lopásnak. Attól lopott, akinek van. Mert neki nincs. Mi ez akkor, ha nem lopás? — kérdi az elnök. Az asszony ránt egyet a vállán. Segített megkapálni azt a szőlőt? — Nem, azt nem.., Míg Stolár Ilona özvegyasszony, Györgyikné 'szalmaözvegy. A férje börtönben ül verekedés közben elkövetett súlyos bűntett miatt. Családfa megélhetése biztosítva van. Az asszony először áll a büntetőbizottság előtt. S végül a harmadik vádlott: Varga Józsefné. Magas, barna asszony; harmincöt éves, akárcsak a két előbbi. — Mit szólt a férje, amikor megtudta, hogy a feleségét lopáson csípték? — hangzik az elnök első kérdése. — Veszekedett — törik el nyomban a mécses —< azóta mindig csak veszekszik. — Igaza van a férjének. Mindja csak, mi vitte rá magát a lopásra? Az asszony hallgat. Kinézek az ablakon. Az emberek, mintha egy kicsit szomorúbbak lennének. Vargánét ezelőtt rendes, becsületes embernek ismerték. Az elnök is ezt állítja: — Magára még soha nem volt panasz. A munkájára sem. A szövetkezet vezetősége ezt írja: „Szorgalmasan, rendesen dolgozik." Nem gondolja, hogy legjobb lenne minél előbb felhagyni ezzel a „barátsággal"? •Az asszony bólint és a szemét törülgeti. Amíg a bizottság meghozza döntését, a három asszony a szomszéd helyiségben várakozik. Az öttagú bizottság csaknem egy órán át tárgyalja az ügyet. Végül behívják a három asszonyt és felállva meghallgatjuk a döntést. A döntés szövege rövid: Mind a három asszony kártérítést és fejenkint kétszáz korona büntetést fizet. A pénzt mindenki saját maga viszi el a károsultnak. A Z.-i HNB tanácsa mellett működő közrendvédelmi szakbizottság figyelmezteti Stolár Ilonát, akinek viselkedése már többször felháborította a község lakóit, hogy a legkisebb hasonló kihágás esetén feljelentést tesz ellene a járásbíróságon. ZSÉLYI NAGX LAJOS Ül SZÖ 4 * 196 2' november 9.