Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-24 / 325. szám, szombat

Szlovákia eredményei és további fejlődése a szocialista Csehszlovákiában /Folytatás a 8. oldalról) volna, ha műsorukon több olyan dal szerepelne, amelyek az emberek közötti, a fiúk és lányok, férfiak és nők közötti őszinte kapcsolatokat, a gyermeknek anyja iránti és az anyának gyermeke iránti szeretetét éneklik meg. Egyszóval, amelyek az emberi kapcsolatoknak ezen a területén is hozzájárulnak a kommunista erkölcs kialakításához. A párt és a tömegek mindennapi kapcsolaténak jelentős eszköze a politikai agitáció. Az agitáció nagyban hozzájárult a szocialista termelési viszonyok győzelméhez a falun, elősegíti a szocialista munkaverseny fejlődését, és a feladatok teljesítését. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek az üzemeinkben és falva in kon folyó politikai agitáció jelenlegi állapotával. Főként a személyes agitáció marad le, mert kampányszerű s rugalmas rendszer helyett néhány járásban különféle szabványokba akarják beszorítani. Az agitációs csoportokat nem tekintjük egyszer s mindenkorra adott merev kollektíváknak. A járási pártbizottságoknak és pártszervezeteknek az agitációs munkába mindig azokat az elvtársakat kell bekapcsolniuk, akik a kérdések Ismeretében a legmeggyőzőbben hathatnak a dolgozókra. Jobban kell támogatnunk az olyan agitációs formákat, mint a beszélgetések és előadások rendezése a munkahelyeken, valamint minden olyan helyen, ahol emberek jönnek össze. A kommunista nevelésben Igen fontos helyet tölt be a sajtó, a rádió, a televízió és a kiadói tevékenység. Az utolsó kongresszus óta lényegesen megnövekedett az újságok, a folyóiratok és a könyvek példányszáma. Szélesedett a rádió és televízió hálózata. Évről évre emelkedik a politikai, a politikai-népművelő és szakirodalom, a pártsajtó példányszáma, s emelkedik a színvonaluk. 1960-tól szlovák nyelven ls megjelenik a Rudé právo. A sajtótól, a kiadóktól, a rádiótól és a televíziótól elvárjuk, hogy még bátrabban fejleszti és érvényesíti a pártosság, a harcos kommunista elvhűség lenini hagyományait. Határozottabban érvényre kell juttatni mindazokat a haladó tapasztalatokat, amelyek a XX. kongresszus utáni szovjet újságírást jellemzik, s amelyek a tömegeknek az újságok, a rádió és televíziós műsorok alkotásában való további fokozott részvételére irányulnak. El kell mélyíteni a kiadói tevékenység pártos Irányítását. Minden szerkesztőségnek még jobban el kell mélyítenie a munkás- és parasztlevelezőkkel végzett munkáját, jobban fel kell használni a dolgozók leveleit, valamint az országos vitában a sajtóval, rádióval és a televízlóval kapcsolatban elhangzott észrevételeiket. Fejleszteni kell a pártos kritikát, minden bíráló anyagnak a tények alapos felülvizsgálásán kell alapulnia. Azok, akiket a bírálat Illet, kötelesek a sajtóban, a rádióban és a televízióban elhangzott bíráló megjegyzésekre válaszolni és Intézkedéseket tenni a bírált fogyatékosságok kiküszöbölésére. A bíráló cikkek megtárgyalásán kívül a pártbizottságoknak és a helyi szerveknek gondosan figyelemmel kell kísérniük azokat a cikkeket, amelyek a haladó munkamódszereket népszerűsítik s utat mutatnak az Ipari és a mezőgazdasági termelés tartalékainak feltárásához. Sürgős feladat lényegesen emelni a televízió műsorának tartalmi és művészi színvonalát, s gondoskodni arról, hogy jobban segítsék a dolgozók eszmei, politikai nevelését, művelődését, hogy a televízió a szórakoztató műsorok kellő megválogatásával megteremtse a szocialista típusú népi szórakozás alapjait. Szlovákiában a termelő erők fejlődése és a kommunista nevelés szempontjából különös jelentőségű a dolgozók műveltségének és szakképzettségének növelése. Az utóbbi hat év alatt Szlovákiában megkétszereződött a középfokú szakképzettséggel rendelkező dolgozók száma A szakmai tanulóhelyek és tanonciskolák 88 000 fiatal szakmunkást készítettek elő A munkásbérek átrendezése Idején csaknem 100 000 munkás vett részt szakoktatásban, hogy magasabb fokú minősítést szerezzen A mezőgazdasá gi műszaki középiskolákban több mint 8000 technikus szerzett képesítést A szocialista mezőgazdasági üzemek többéves termelési gyakorlattal ren delkező tapasztalt funkcionáriusai számára bevezették a rövidített főis kolai és középiskolai tanulmány for máját. A mezőgazdasági szaktaninté zetek eddig 44 000 fiatal szakképzett dolgozót neveltek. A magasabb mű veltségre és szakmai képzettségre irányuló törekvés fokozatosan népi mozgalommá válik. A CSKP XI. kongresszusán Jóvátia gyott és a Központi Bizottság 1959 áprilisi határozatában kidolgozott elvek szellemében az Iskolák szorosabb kapcsolatba kerültek a gyakorlattal tartalma tovább közeledett az élethez. Az alapfokú kilenčéves Iskolák ban az üzemek, az EFSZ-ek és a szü lők segítségével Iskolai műhelyeket és kísérleti parcellákat létesítenek Az alapfokú Iskolák részére az utób bi öt év alatt 5821 tanterem épült, vagyis a gyermekek negyed része ú| iskolaépületben tanul. Az alapfokú oktatás további fejlesztése során a fő figyelmet a nevelés és az oktatás színvonalának emelésére helyezzük, hogy minden tanuló sikerrel elvégez ze a kilencedik évfolyamot Ugyan akkor a váltásban történő tanítás csökkentésére és megszüntetésére tö rekszünk. Rugalmasabban kell megoldanunk a különféle testi és szellemi fogyaté kosságban szenvedő gyermekek kü lönleges nevelő intézetekben való elhelyezését is. Ma a legnagyobb figyelmei a mezőgazdasági Iskolák és tanoncisko Iák érdemlik Elsősorban arra törek szünk, hogy a mezőgazdasági isko larendszer jobban megfeleljen a korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés szükségleteinek s teljesítsük azt a tervet, mely szerint a 15 éves fiatalokat meg kell nyernünk a mezőgazdasági tanonciskolák számára. Arról van szó, hogy ezeknek az iskoláknak fejlődését a káderek szempontjából és anyagilag is biztosítsuk. Ez mindenekelőtt fokozott gondoskodást kíván a nemzeti bizottságok és az EFSZ-ek vezetőségei részéről. Az iskola munkájában elsősorban a kommunista nevelést kell szem előti tartani. Az oktatás és a nevelés egész tartalmának arra kell irányulnia, hogy kialakítsa a kommunista társadalom jövő építőjét és tagját. Az ifjúság nevelésében különösen fontos a munka és a társadalmi tulajdon iránti öntudatos viszony ápolása. Továbbra ls fokozott figyelmet kell fordítani az ifjúság oktatására és nevelésére a magyar és az ukrán tannyelvű iskolákban. Főként a magyar tannyelvű iskolákban el kell mélyíteni a csehszlovák szocialista hazaszeretetre és a proletár nemzetköziségre irányuló nevelési és meg kell javítani a szlovák nyelv tanítását. Újból hangsúlyozzuk, hogy e kérdések megoldása az ezekben az Iskolákban tanuló növendékek legsajátabb érdeke, hogy teljes mértékben érvényesülhessenek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és kulturális életének bármely szakaszán. Az iskolák nevelő és oktató munkájának színvonala mindenekelőtt a tanítók szakmai színvonalától és nevelő művészetétől függ. A párt megbecsüli és értékeli a tanítók érdemes munkáját. Sokan közülük kimagasló eredményeket érnek el a nevelésben s tevékenyen részt vesznek a kulturális népnevelő munkában, főként a falvakon. Elvárjuk, hogy példájukat valamennyi tanító követni fogja. E törekvés élén a kommunista tanítóknak kell állniuk. Továbbra is nagy figyelmet fogunk szentelni a fiatal tanítók nevelésére az egyetemeken, a tanítóképző intézetekben és pedagógiai iskolákban, hogy valamennyi típusú Iskola részére elegendő magas képzettségű tani tónk legyen. Ezzel egyidejűleg a pártszerveknek és a nemzeti bizottságoknak gondoskodniuk kell a tanítók szakmai továbbképzéséről, további politikai, szakmai és pedagógiai fejlődéséről. A legutóbi kongresszus óta főiskoláinkon is jelentős változások történtek. Szorosabb kapcsolatba kerültek az élettel és a szocialista építés gyakorlatával, főként a műszaki fakultások. Az oktatásban jobban érvényesülnek a tudomány és a technika legújabb ismeretei. Megjavult a hallgatók marxi—lenini világnézet szefle mében való nevelése is. Az elért eredmények azonban csak az első lépést jelentik a főiskolák forradalmi átépítésének hosszan tartó folyamatában. Főiskoláinkon is alapvető feladat a hallgatók kommunista nevelésének elmélyítése. E feladat teljesítése ma elsősorban a főiskolai tanulmány tartalmi átépítésének következetes megvalósításától függ. Ez egyben megszabja a pártszervezetek, a főiskolák és fakultások munkájának fő irányát a következő időszakban. A főiskolák tanítóitól és valamennyi tanszékétől, főként a marxizmu—leninizmus tanszékeitől elvárjuk, hogy céltudatosabban és hatékonyabban munkálkodjanak a hallgatók -marxista—leninista világnézetének kialakításán, s az előadásokon és szemináriumokon behatóbban megvilágítják pártunk kongresszusai, konferenciái és a központi bizottság ülései határozatainak elméleti és gyakorlati horderejét. Pártunk igen nagy jelentőséget tulajdonít a dolgozók továbbtanulásának. A szlovákiai főiskolákon négy év alatt csaknem megkétszereződött a dolgozó magántanulók száma és ma már több mint 12 000-et tesz kl. A szlovákiai szak- és középiskolákban mintegy 30 000 dolgozó tanul, ami több mint ötszöröse az 1954. évi szintnek. Az ipari középiskolákban csaknem 19 000 a dolgozó magántanulók száma, vagyis több a rendes tanulók számánál. A tanulás e módjának kl használásával a felsorolt adatok ellenére sem lehetünk elégedettek. Ez különösen a mezőgazdasági oktatásra vonatkozik. Mezőgazdasági közép- és műszaki iskoláinkat csak 2764 dolgo zó látogatja, vagyis gyönge egyhar mada a rendes tanulók számának. Ugyanakkor csak 184 dolgozó tanul a mezőgazdasági gépesítési szakon és 250 a mezőgazdasági ökonómiai szakon. Egyes munkahelyeken még mindig nem tanúsítanak kellő megértést a dolgozók foglalkozásuk félbeszakítása nélküli tanulása iránt. Akadnak olyan vezetők, akik ezt a dolgozók magánügyének tekintik s nem értékelik kellőképpen ennek társadalmi jelentőségét. A munkahelyeken működő párt- és társadalmi szervezeteknek ezért nagyobb figyelmet kellene szentelniük nemcsak a tanulni akaró dolgozók kiválogatásának, hanem az eredményes tanulás feltételei megteremtésének is. A termelés műszaki színvonala s a munkatermelékenység tervszerű növelése szerves részének kell tekintenünk a dolgozók foglalkozásuk félbeszakítása nélküli tanulmányát. Iskolaügyünknek és az illetékes munkahelyeknek ezért elsőrendű figyelmet kell szentelniük a tanulmányok e módjának. A szocialista társadalom építése el sem képzelhető a tudomány sokoldalú fejlődése nélkül. Pártunk ezért állandó figyelmet szentel a tudományos kutatómunkának. Míg a volt Szlovák Tudományos és Művészeti Akadémiának 1949-ben csak 52 dolgozója volt, a mai Szlovák Tudományos Akadémián sok száz dolgozó ténykedik. Főiskoláinkon és minisztériumi tudományos-kísérleti Intézeteinkben több száz tudományos dolgozó fejti ki tevékenységét. Tudo mányos dolgozóink túlnyomó része szocialista építésünk folyamatában fejlődött. Az olyan kiváló tudósok, mint Blaškovlč, Siska, Schwarz, Vašátko és más elvtársak tevékenységének eredményét magas állami kitüntetésekkel méltattuk. Munkásságuk küldfödön is a legjobb hírnévnek örvend. Tudósaink az utóbbi években számos figyelemre méltó sikert értek el a természet-, műszaki, orvos- és társadalomtudományok terén. A szlovákiai tudományos munkahelyeknek a tudomány további fejlesztése folyamán az eddiginél még nagyobb mértékben kell foglalkozniuk olyan feladatok megoldásával, melyek maximális hasznot hozhatnak társadalmunknak Tapasztalataink ar ról tanúskodnak, hogy a kutatómun ka feladatainak komplex és kollekt'lv megoldása a leghatásosabb. A tudo mány területén ls meg kell szűnnie minden tárcasovinizmusnak és lokálpatriotizmusnak. A Csehszlovák Tu dományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, a főiskolák s a minisztériumi tudományos kísérleti intézetek tevékenységének következe tes összehangolásával el kell érnünk az egységes tudományos front kialakulását, amely — kezdve az elméleti kérdésektől egészen a gyakorlati al kalmazásig — megoldana minden problémát. El kell érnünk azt is, hogy a főiskoláinkon dolgozó tudósaink az eddiginél sokkal többel foglalkozza nak tudományos kutatómunkával. A tudomány további fejlesztése a tudományos dolgozók eddiginél céltudatosabb előkészítését igényli. Élenjáró tudósaink rendkívül megtisztelő feladata, hogy értékes tapasztalataikat adják át minél több fiatal, tehetséges kísérleti dolgozónak, és minél több tudományos dolgozót neveljenek. A szocialista kulturális forradalom kibontakozásának folyamatában igen fontos, az irodalom, a színház, a film, a képzőművészet és a zeneművészei szerepe. A szocialista kultúra és művészet aktív szerepe abban rejlik, hogy segítséget nyújt a sokoldalú ember formálásában Ezzel az anyagiműszaki alap fejlesztését is befolyásolja és kihat az új társadalmi kapcsolatok megszilárdítására. A CSKP XI. kongresszusa óta több kimagasló irodalmi, képzőművészeti, színművészeti, film- és zeneművészeti alkotás látott nálunk napvilágot, amelyek meggyőzően ábrázolják a nép progresszív fejlődését és forradalmi küzdelmeit. Ilyen például Rudolf Jašík „A holtak nem énekelnek" című regénye, Vladimír Mináč trilógiája, Peter Karvaš „Antigoné és a többiek" című drámája, Ján Cikker „Feltárna dás" és Eugen Suchoň „Svätopluk" című operája, a „Dal a szürke galambról" c. film és a Slavín alkotóinak műve. A művészet mesteri magaslatára emelkedett a Pavel OrszághHviezdoslav Színház együttesének tevékenysége, amit meggyőzően bizonyít szovjetunióbeli vendégszereplése is. Ugyanakkor készültek olyan alkotások is, amelyek leegyszerűsítik és elferdítik való életünket, gyengítik a szocialista művészet eszmei hatékonyságát és pártosságát. E fogyatékosságok gyökere az életnek s a marxizmus—leninizmus elméletének hiányos ismerete, továbbá az, hogy egyes alkotóművészek nem ismerik kellőkép pen a nép és a kommunista párt igényeit, sem forradalmi gyakorlatát. A személyi kultusz és a dogmatizmus következményeinek gyökeres felszámolásáért vívott harcnak ezért e szakaszon Is a marxizmus-leninizmus pozíciói megszilárdítását kell eredményeznie és nem ellenkezőleg. Pártunk továbbra is küzd mind az alkotó gondolkodás megbénítása, mind a szubjektivizmus és az empíriában való egyoldalú megbízás ellen. A művész ott találhatja meg ihletének forrásait, ahol a döntő küzdelem folyik a szocializmusért, a kommunizmusért, a szocialista ember erkölcsi arculatáért. Derűlátással csak azok a művészek gazdagíthatják művészetünket, akiket mélységesen áthat a kommunizmus végső győzelmének hite. Művészetünk jövője és virágzása nem a dekadens példák utánzásától és a kifejezőeszközök formális korszerűsítésétől függ, hanem a téma fontosságától, a művészet Ismeretterjesztő szerepet érvényesítésének serkentő s meggyőző hatásától, a nevelésre együttható szerepétől, s a kapitalizmus csökevényeivel szembeni engesztelhetetlen állásfoglalásától. A művészetnek állandóan keresnie kell és fel Is kell tárnia mindazt, ami az új, boldogabb élet tartós alapjaként fejlődik, hangsúlyoznia kell a társadalmi törté-: nés pozitív oldalait, ezzel párhuzamosan pártosan bírálnia kell a fog<;atékosságokat. Korunknak nagy gondolatokat és érzéseket kifejező, s az embereket lelkesíteni tudó művészetre van szüksége. E küldetésnek a legjobban a szocialista realizmus művészete tesz eleget, amelyre az új utak keresése jellemző. A szocialista művészetnek semmi köze sincs az idegen nyugati példák lélektelen utánzásához, mivel ez a formai elemek átvétele mellett a hanyatlás és a valóság eltorzítása életünktől és felfogásunktól idegen világnézetének átvételére ls vezet. A dolgozók számára érthetetlen absztraktművészet, a burzsoá erkölcsöt népszerűsítő különféle tartalmatlan dalok megtévesztik a dolgozókat s károsan hatnak az emberek gondolkodásmódjára és cselekedeteire. A szocialista művészet célkitűzéseinek s jellegének megvilágításában nagy feladatok várnak kritikusainkra és teoretikusainkra. A műbírálat mindeddig — csekély kivétellel — kevés aktivitást tanúsít a művészeti vitákban s nem vesz részt kellő mértékben a szocialista művészet értékeinek kialakításában. Egyes kritikusaink írásaiban megnyilvánul a szubjektivizmus, az esetlegesség és a korosztály-szolidaritás káros csökevénye. Ha minden művészünk, teoretikusunk és kritikusunk szorosan felzárkózik kommunista pártunk körül, ez kezessége lesz annak, hogy művészetünk szocialista társadalmunk további fejlesztésében teljesíteni fogja társadalmi küldetését. vn. Párton belüli munka, pártépítés Szocialista társadalmunk további fejlesztésének feladataival összhangban kell lennie a párt eszmei, politikai és szervező munkája színvonalának. A párt feladatai megkívánják a pártélet lenini normáinak, a párton belüli demokráciának következetes kibontakoztatását és alkalmazását, a kommunisták és a többi dolgozók kezdeményezésének fejlesztését, annak az érzésnek megszilárdítását, hogy magasfokú felelősséget viselnek társadalmunk további fejlődéséért. Ezt sz^m előtt tartva különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól" és „A CSKP új alapszabályzat-tervezetéről" szóló pártdokumentumok kongresszus előtti megvitatásának. A vita bebizonyította a kommunisták nagyfokú politikai aktivitását, fejlettségét és felkészültségét. A CSKP Központi Bizottsága címére csupán Szlovákiából 10 350 határozat és levél érkezett, amelyeknek túlnyomó többsége egyetértést fejezett ki az előterjesztett javaslatokkal. Szlovákiában több mint 220 000 párttag és tagjelölt vett részt a pártgyűléseken az alapszabályzat-tervezet megvitatásában és közülük mintegy 80 000-en szólaltak fel a vitában. Ez a tény ls meggyőzően bizonyltja, hogy a párt tagjai és tagjelöltjei nagy érdeklődéssel foglalkoztak az alapszabályzat-tervezettel. A párton belüli vita pártunk értékes iskolája volt és jelentősen hozzájárult a párt eszmei, politikai s szervezeti egységének megerősödéséhez. A figyelem különösen a párttagság gal kapcsolatos kérdésekre, a tagok jogaira és kötelességeire, a kommunisták politikai és erkölcsi arculatára, valamint munkájára összpontosult. Az elvtársak megértették, hogy pártunkban a marxizmus-leninizmus elvein alapuló eszmei egység a legfontosabb. Az új alapszabályzat-tervezet értelmében a párttag alapvető kötelessége az, hogy következetesen érvényesítse a párt politikáját, magyarázza meg azt a tömegeknek és nyerje meg őket megvalósítására; hasson oda, hogy szilárduljon és elmélyüljön a párt kapcsolata a népjpel, kövesse figyelemmel a dolgozók nézeteit és szükségleteit, ezekre Idejében reagáljon, harcoljon minden ellen, ami megbontja a párt egységét és politikájának elveit. A pártszervezetek túlnyomó részében éppen ezt szem előtt tartva komolyan fontolóra vették, miként növelhető a párt minden tagjának, s tagjelöltjének aktivitása. Csak szórványosan fordultak elő egy^p párttagok részéről helytelen nézetek. A tagság fokozott eszmei nevelése helyett tömeges átigazolást, s mindazok pártból való kizárását javasolták, akik még nem rendelkeznek a párttagoktól megkövetelt tulajdonságokkal. Sok szervezetben különösen alaposan vitatták meg a párton belüli demokrácia érvényesítésének kérdését. Kedvezően értékelték, hogy a személyi kultusz marodványainak kiküszöbölése általában sikeres, az elmúlt Időszakban elmélyült a kollektív vezetés, valamint a kommunisták tevékeny részvétele a pártmunkában. A párttagok teljes egyetértéssel fogadták az alapszabályzatnak a bírálatra vonatkozó cikkelyét, melynek értelmében a párttagok jogosan követelhetik a bírálatot elfojtó, vagy annak elfojtását elősegítő személyek szigorú felelősségre vonását egészen a párt soraiból való kizárásig terjedően. A vitában egyes felszólalások a demokratikus centralizmus elvének, a pártépítés e lenini alapelvének meg nem értéséről tanúskodnak. Egyesek például azt javasolták, hogy a párt alapszervezetei hozzászólhassanak a kongresszusi küldöttek megválasztásához, akiket már a párt járási, illetve kerületi konferenciáin megválasztottak. Egyes szervezetekben viszont azt kívánták, hogy a küldöttek-, nek, különösen a kerületi konferenciák küldötteinek egy részét — az alapszervezetekben válasszák meg. Olyan nézetek is előfordultak, hogy a párt Központi Bizottsága minden javaslatát eldöntés előtt a párttagság elé terjessze megítélés céljából. Az említett követelmények teljesítése elkerülhetetlenül a párt egységének, akcióképességének megbontására ve-i zetne. Helytelennek kell tartanunk azokat a javaslatokat is, hogy honosítsuk meg a titkos szavazást a pártbizottságok megválasztásában, pontosan határozzuk meg az új pártbizottsági funkcionáriusok arányszámát és azt, hogy mennyi ideig láthat el a párttag bizonyos funkciót. A funkcionáriusok megválasztásával kapcsolatos szavazás kérdésében teljesen egyértelműen helyeseljük a CSKP Központi Bizottságának javaslatát. Ez a Javaslat pártunk bevált hagyományaira építve szögezi le a pártszervek és vezetőségi tagok nyilvános szavazás szerinti megválasztásának alapelvét. Eddigi gyakorlatunk ls azt bizonyltja, hogy a nyilvános szavazás nincs ellentétben a párton belüli demokráciával. A párt alapszabályzata lehetőséget nyújt minden tagnak, (Folytatás a 10. oldalon) 1962. november 21. * (J

j SZÖ 3