Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-24 / 325. szám, szombat

t Szlovákia eredményei és további fejlődése a szocialista Csehszlovákiában (Folytatás a 9. oldalról) hogy a pártéiet valamennyi kérdésé­ben kifejezze nézetét. Nem érthetünk egyet egy további nézettel sem, mely szerint meg kelle­ne állapítanunk, milyen százalékarány szerint kerüljön rendszeresen sor új funkcionáriusok megválasztására. Ta­pasztalataink arról tanúskodnak, hogy az alapszervezetek pártbizottságainak megválasztása során évente — külö­nösen a nagyobb szervezetekben — kicserélődik a bizottsági tagoknak át­lag több mint a 30 százaléka. Termé­szetes folyamat a járási és a kerületi bizottságok tagjainak rendszeres ki­cserélődése is, amely átlag eléri a 40 százalékot is. A CSKP kongresszusa megtárgyalja a párton belüli vita eredményeit és jóváhagyja a párt új alapszabályza­tát. Kizárólag tőlünk függ, hogy az új alapszabályzat értelmében maga­sabb színvonalra emeljük párton be­lüli életünket. Pártunk életében a közelmúltban jelentős esemény volt különösen az, hogy 1960-ban megvalósítottuk a párt-, állami- és társadalmi szer­vezetek területi elv szerinti átépí­tését. A nemzeti bizottságok, a vállalatok, ez üzemek jogkörének bővítésével lé­nyegesen fokozódott a kerületi és já­rási pártszervek felelőssége s fel­adataik. A káderekkel kapcsolatos és a szervezési módosításokat úgy kel­lett végrehajtanunk, hogy mindenütt felelősségteljesen teljesíthessék az új, igényesebb feladatokat. A kerületek és járások számának csökkentésével lehetővé vált, hogy képzettebb, szer­vezési és politikai munkára rátermet­tebb dolgozókkal erősíthessük meg a kerületi,, illetve járási szerveket. Sok elvtárs, akik azelőtt a járási pártbizottságokon dolgoztak, üzemi és falusi pártmunkára mentek át. Ennek következtében aránylag rövid idő alatt megszilárdult az új kerületi és járási pánbizottságnk helyzete, esz­mei és szervezeti egysége. Ezek az új pártbizottságok hatáskörükben olyan központok lettek, amelyek tár­sadalmunk gazdasági, politikai és kulturális életének irányításában ér­vényre juttatják pártunk vezető sze­repét. Ezeknek az eredményeknek eléré­séhez jelentősen hozzájárult az SZLKP Központi Bizottsága Is, amely eleget tett legfontosabb feladatának a CSKP Központi Bizottsága határozatai tel­jesítésének kezdeményező biztosításá­ban s azoknak a szlovákiai konkrét feltélelek szerinti alkalmazásában. Az SZLKP Központi Bizottsága — a CSKP Központi Bizottsága elé ter­jesztve javaslatait — kezdeményezzen járult hozzá országos jelentőségű po­litikai és gazdasági problémák meg­oldásához. Hozzájárult a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új alkotmá­nyának, különösen a szlovák nemzeti szervekre vonatkozó részének kidol­gozásához javaslatokat dolgozott ki továbbá a magyar és ukrán nemzeti­séggel összefüggő kérdéseknek, a ci­gányszármazású polgárok problémá­jának és egyéb kérdéseknek megol­dására. Az SZLKP KB az SZLKP legutóbbi kongresszusa óta 20 teljes ülést tar­tott, amelyen megvitatta a CSKP KB­nak az ipari és a mezőgazdasági ter­melés fejlesz'ésére vonatkozó határo­zatai konkretizálásának szlovákiai feladatait. Az SZLKP KB ülésein szá­mos jelentős határozatot hozott, ame­lyek nagy segítséget nyújtottak a ke rületek és a járások gyakorlati tevé­kenységében. Szlovákiában az általában sikeres munka mellett előfordultak olyan esetek is, hogy lényegbevágó kérdé­sekben megszegték a párt irányvo­nalát Ezekkel az esetekkel a CSKP Központi Bizottságának Is foglalkoz­nia kellett, amely elvi jellegű, köte­lező döntéseket hozott. A szóban for­gó esetek közé tartozik, hogy a kelet­szlovákiai kerületben és a senicai járásban adminisztratív nyomást gya­koroltak a földmfívesszövetkezetek létesítése során, a „Nový Liptov" EFSZ-ben, Humennén, Michalovcén és Rožňaván megsértették az állami fegyelmet stb. Ezeket a fogyatékosságokat a CSKP KB elvi jelentőségű határozata alap­ján és az SZLKP KB hozzájárulásával többnyire felszámoltuk. Erről számos tény tanúskodik. így például fokoza­tosan megállapodtak a viszonyok az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi szer­vezetében. Az SZLKP KB plénuma s úgyszintén valamennyi szlovákiai kerületi pártbizottság plénuma és irodája mélyrehatóan foglalkozott a CSKP KB-nak „A kelet-szlovákiai ke­rület további politikai és gazdasági fejlődésének egyes kérdéseiről" ho­zott határozatával. Azok a következtetések, amelyekre a pártszervek ezzel kapcsolatban ju­tottak. lehetővé tették a pártmunka módszereinek és stílusának tökélete­sítését. Ez végeredményben nemcsak Ű] SZÓ 10 * 1982. november 24 a kelet-szloVákiai kerületben, hanem Szlovákia többi kerületében is visz­szatükrözödik az állandóan javuló helyzetben. Az' SZLKP Kelet-szlovákiai kerületi szervezete elsőrendű feladatának azonban még ma is azt kell tekin­tenünk, hogy a pártmunkát a hazánk többi kerületében végzett pártmunka színvonalára emelje. Szlovákia valamennyi kerületi és járási pártbizottságának el kell mé­lyítenie irányító, és politikai-szervező munkáját. Ennek az a feltétele, hogy behatóan és konkrétan ismerjék a helyzetet, a fejlődés távlatait, és kö­vetkezetesebben mozgosítsák a kom­munistákat és a pártonkívülieket a tervfeladatok teljesítésére. Számos járásban, például a Dunaj­ská Streda-i, poprádi, martini, topol­canyi, komárnói és a Žiar nad Hro­nom-! járásban emelkedett a párt­munka színvonala, ami — különösen a mezőgazdasági termelés szakaszán — az adott problémák céltudatos, tárgyszerű megoldásában nyilvánul meg. Az elért sikerek ellenére azonban még sok járási pártszervekben jelen­tős fogyatékosságok észlelhetők, ame­lyeket fel kel! számolnunk. A pártszervek határozatai gyakran formálisak, általánosak, ami megne­hezíti teljesítésüket és ellenőrzésü­ket. A problémákat sok esetben csak globális szempontok figyelembevéte­lével ítélik meg, megoldásukkal nem foglalkoznak pártos szellemben Az SZLKP járási bizottságai többszöri figyelmeztetés ellenére is gyakran olyan problémák megoldásával fog­lalkoznak, amelyek kizárólag az ál­lami, illetve gazdasági szervek hatás­körébe tartoznak A iárási pártbizott­ságok így helyettesítik ezeket a szer­veket. Ez csökkenti az Illetékes gaz­dasági, valamint állami szervek és dolgozóik felelősségét és kezdemé­nyezését. Egyben károsan hat a párt munkájára is, mert eltéríti a pártot a legfontosabb küldetésétől, attól, hogy politikailag irányítsa, biztosít­sa, szervezze és ellenőrizze a párt politikájának gyakorlati érvényrejut­tatását. A pártmunka sikerének legfőbb mércéje az elért eredmény. Tegyük föl a kérdést: Megfelelnek-e a szlo­vákiai mezőgazdasági termelés ered­ményei az irányítás valamennyi fo­kán végbemenő ülésezés és különféle tanácskozás mennyiségének? Határo­zottan állíthatjuk, hogy nem! Íme egy példa. Az SZLKP kerületi bizott­ságainak irodái ez év elejétől össze­sen 68 ülésen tárgyaltak mezőgazda­ságunk alapvető problémáiról és szá­mos határozatot hoztak. Mezőgazdasá­gi problémákkal foglalkoztak ezen­kívül az SZLKP kerületi bizottságai nak 6 plénumán, amelyeken elvi in­| tézkedéseket foganatosítottak. Az em­lített üléseken az elvtársak százai vettek részt. Arról nem is beszélek, hány esetben tárgyaltak mezőgazda­sági kérdésekről az SZLKP járási bi­zottságai és a nemzeti bizottságok. Mindezekkel az ülésekkel és tárgya lásokkal koránt sincsenek kellő arányban a mezőgazdasági termelés ben elért eredmények. Az SZLKP kerületi és járási bizott ságainak munkájában tehát helytelen­nek és károsnak kell tekintenünk azt, hogy az elvtársak erőfeszítésük túl­nyomó részét beszámolók kidolgozá­sára, határozatok felbontására fordít ják, de kevés időt szentelnek a szer­vező, és nevelőmunkának éppen ott, ahol életbe léptetik a határozatokat. Emellett gyakran nem ellenőrzik a ha­tározatok teljesítését, és hasonló, új határozatokat hoznak. Elvtársak, ezen a helyzeten feltét­lenül változtatnunk kell. Hiszen te­vékenységünk értelme a határozatok teljesítése és főleg a szervező munka kibontakoztatása. A kerületekben és a járásokban folyó tanácskozásokat, tájékoztató értekezleteket és a külön­féle üléseket nem tarthatjuk a leg­fontosabbnak, bár időnként szüksé­gesek. A gyakori tárgyalások és tanácsko­zások — az ezzel kapcsolatos anya­gok előkészítése — úgyszólván lehe­tetlenné teszik nemcsak a mezőgaz­daságban, hanem gazdaságunk más ágazataiban is a tervteljesítés prob lémáinak áttekintését és konkrét meg­oldását. A gyárakban és a mezőn dolgozó emberek körében Végzett mindennapi szívós munkának kell képeznie tevé kenységünk legfőbb tartalmát. Keres­sük az ilyen munkában rejlő tartalé kokat, mert ez a kulcsa gazdasági feladataink megoldásának. Üzemeink­ben és földművesszövetkezeteinkben szép számmal vannak újítók, a hala­dó munkamódszereket alkalmozó nagyszerű emberek, járási pártbizott­ságaink kötelessége, hogy konkrétan szervezzék a legkiválóbb dolgozók tapasztalatainak és munkamódszerei­nek érvényre juttatását. A párt és politikai tömegmunka, valamint a szervező munka élvonalá­ban elsősorban a választott pártszer­vek tagjainak kellene állniuk. Az új alapszabályzat értelmében az új já­rási és kerületi pártbizottságok tevé­kenységének már a közeljövőben meg kell mutatkoznia a pártmunka maga­sabb minőségi színvonalában. A jóváhagyott határozatok teljesí­tését rendszeresen ellenőrizni kell. Ez elsősorban megköveteli a párt­ellenőrzés rendszerének elmélyítését. A pártellenőrzés főleg a kollektív szervek feladata. Az új alapszabály­zat-tervezet alapjaiban újszerűen szö­vegezi meg és elmélyíti ezeket a kér­déseket. Kongresszusunkon is újból hangsúlyoznunk kell, hogy az ellen­őrzés tökéletesítése jelenleg a poli­tikai és szervezési vezetés egyik leg­főbb feladata, s a népgazdaság fej­lesztésével kapcsolatos feladatok jobb teljesítésének fontos eszköze. Az el­lenőrzés elmélyítése minden párt szervben és -szervezetben a káderek nevelése terén is fontos szerepet töli majd be. Az alulról helyesen megszer­vezett ellenőrzés ugyanakkor a párt­ós állami fegyelem megszilárdulásá­hoz fog vezetni, növelni fogja a mun­kamegbízatással járó felelősséget, s egyben elősegíti a bírálat és a pártos elvhűség kibontakoztatását. Ahol elhanyagolják az ellenőrzést, ott gyakran vétenek a kollektív ve­zetés elve ellen, ott a pártos elvhűség helyére a kritikátlanság és a helvtelen haverkodás" lép. Ez pedig a helyi és személvi érdekek előnybe helye­zésének. sőt gyakran a szocialista törvényesség megsértésének is a táp­talaja. Pártunk járási bizottságaiban ki kell alakítanunk a fogyatékosságok, a hibák, a hivalkodás és az erkölcs­telenség elleni, megalkuvás nélküli harc légkörét. A párt- és az állami fegyelem megsértése elleni küzdelem leghatásosabb eszköze az, hogy min­den párttag teljes nyíltsággal bírál-­hasson és észrevételeit, panaszait gondosan megvizsgáljuk és elintéz­zük. Elvtársak! A feladatok és határozatok teljesí­téséről emberek döntenek, s ez po­litikai és szakmai színvonaluktól, he­lyes kiválasztásuktól, nevelésüktől, elhelyezésüktől, valamint munkájuk ellenőrzésétől függ. Pártunk XI. kongresszusa óta a kádermunka sza­kaszán további kedvező eredménye­ket értünk el. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy a káderek kivá­lasztásával, nevelésével és elhelyezé­sével pártszerveink s a vezető dol­gozók is következetesebben foglal­koznak. A járási és kerületi párt­bizottságok 1965-ig kidolgozták ká­dernevelési távlati terveiket. Az utóbbi időben az állami és gaz­dasági szerveknek az emberek köré­ben végzett tevékenysége is javult. Ennek ellenére a pártszervek és -szervezetek sok esetben megtűrik, hogy a vezető gazdasági dolgozók nem tartják be azokat az elveket, amelyeket a kádermunka kérdései­ben a CSKP KB tűzött ki. Előfordul például, hogy a káderkérdések meg­oldásában helytelen az üzemvezető­ség és a pártszervezet kapcsolata. Megnyilvánul ez — ahogyan erre az SZLKP KB ez év júliusi ülésén is fi­gyelmeztetett — két helytelen, ellen­tétes, a párt vezető szerepének meg nem értéséből eredő irányzatban. Akadnak vezető gazdasági dolgozók, akik káderkérdéseket a pártszerv, il­letve szervezet megkérdése nélkül oldanak meg. Másrészt vannak olyan vezető gazdasági dolgozóink is, akik különösen a nem népszerű káderpro­blémák megoldását a pártszervezetre igyekeznek hárítani. Nagy jelentőségű a választott szer­vek apparátusának összetétele. Min­denekelőtt az apparátusnak kell biz­tosítania a pártszervek határozatai­nak teljesítését. Legutóbbi kongresszusunk óta lé­nyegesen tökéletesedett a pártszer­vek dolgozóinak összetétele és emel­kedett színvonaluk. Az SZLKP járási bizottságainak legtöbb vezető titkára és sok titkára is elvégezte a főisko­lát. Pártunk valamennyi dolgozójának 27,8 százaléka fő- és középiskolai végzettséggel rendelkezik. A párt­munkások 37 százaléka hosszabb idő­tartamú pártiskolát végzett. Jelentős részük foglalkozása félbeszakítása nélkül, vagy bennlakásos iskolákban elmélyíti politikai, illetve szakmai is­mereteit. Ez a jövőben kétségkívül kedvező hatású lesz a kerületi és já­rási pártbizottságok munkájának tö­kéletesítésére. Egyre bonyolultabb és komolyabb feladataink sikeres teljesítése megkö­veteli, hogy minél szélesebb körű aktívát kapcsoljunk be a pártmunká­ba. Kiinduló pontunk e téren a tár­sadalmi fejlődés törvényszerű iránya, az a célkitűzés, hogy hovatovább mindinkább a választott szervek és a széles körű aktíva végezze a párt­munkát. Ha azt akarjuk, hogy pár­tunk és irányító tevékenysége a jövő­beni kommunista társadalom előképe legyen, akkor ebben a viszonylatban is az élvonalban kell állnia és utat kell mutatnia. Szem előtt tartva azokat a felada­tokat, amelyek megoldásával pártunk foglalkozik, és a munkahelyeken vég­zett pártmunka színvonalát, teljes komolysággal előtérbe lép annak szükségessége, hogy megjavuljon pár­tunk alapszervezeteinek munkája. Az alapszervezetek közvetlenül a dol­gozók körében működnek, felzárkóz­tatják őket pártunk körül és egye­sítik törekvéseiket a pártpolitika megvalósítása érdekében. Munkájuk színvonalától függ a határozatok tel­jesítése. Pártszervezetek működnek minden jelentősebb munkahelyen ós minden faluban. Azzal, hogy a nagyobb EFSZ­ekben alaoszervezetek létesültek, kedvező feltételeket teremtettünk a pártmunka tökéletesítésére, s a párt befolyásának növelésére ezen a sza­kaszon ls. Az eltelt időszakban alap­szervezeteinkben számos tapasztalt pártfunkcionárius fejlődött., Az SZLKP legutóbbi kongresszusa meghagyta, hogy jobban gondoskod­tunk pártunk összetételéről, erősödé­séről és az eddiginél sokkal több, döntő fontosságú szakaszon dolgozó munkást, szövetkezeti tagot és fiatalt vegyünk fel a pártba. E feladat tel­jesítését az SZLKP KB s a többi párt­szerv és szervezet mindig szem előtt tartotta. Szlovákia Kommunista Párt­iának létszáma a legutóbbi kongresz­szus óta 1958-hoz viszonyítva 27 száza­lékkal gyarapodott. Különösen nagy­ra értékeljük, hogy fiatalabb, első­sorban az anyagi termelésben dolgo­zó elvtársakat vettünk fel a pártba. A párt fejlődésének és összetételé­nek előterjesztett konkrét elemzése alapján láthatjuk, mely szakaszon ér­tünk el nagyobb sikereket és mire kell a jövőben összpontosítanunk figyelmünket. A GSKP KB kitűzte azt az elvet, hogy pártunk létszáma maradjon meg a mostani színvonalon és nagy­jában csak annyi új tagjelöltet ve­gyünk fel, amennyivel a természetes kiesés következtében apad a tagság létszáma. Különösen Szlovákiában nö­velnünk kell a párt befolyását azo­kon a szakaszokon, ahol csekély a pártszervezetek létszáma, vagyis a mezőgazdaságban, az építőiparban és az erdőgazdaságban. A jövőben na­gyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy kiváló tudományos és műszaki dolgozók, a kísérleti intézetek és a tervező szervezetek dolgozói sorából vegyünk fel tagjelölteket. A főiskolai ifjúság körében is meg kell erősíte­nünk pártunk sorait. Emellett nem szabad megfeledkeznünk a szigorúan egyéni kiválasztás elvéről, s tagjelöl­tek neveléséről, összhangban pártunk szükségleteivel és azokkal az igé­nyekkel, amelyeket az új alapszabály­zat támaszt a kommunistákkal szem­ben. Pártunk mindig küzdött sorai tisz­taságáért. Tudatában volt annak, hogy a becsületes és a szocializmus­hoz hű munkások, parasztok és a dolgozó értelmiségiek ezrei mellett igyekeznek befurakodni pártunkba különféle karrieristák, a szocializ­mus számára idegen, sőt ellenséges elemek is. Pártunk alapszabályzata ezért tulajdonít oly nagy jelentősé­get a párt tagjelöltjei és tagjai egyé­ni kiválasztásának és alapos megíté­lésének. Kongresszusunkon meg kell monda­nunk, hogy a tagok felvétele folya­mán tanúsított minden elővigyázatos­ságunk és igényességünk ellenére is sikerült sorainkba befurakodni erre érdemtelen karrierista és kivételes esetekben ellenséges elemeknek is, akik visszaéltek párttagságukkal. Mindez azt bizonyítja, hogy a pártba való felvétel jelentkezési íveit csak felületesen vizsgálták, s a bennük feltüntetett adatokat nem ellenőriz­ték, de különösen hiányosan vizsgál­ták felül a jelentkezőknek az ún. szlovák állam idején kifejtett tevé­kenységét. Mindez ismételten annak hangsú­lyozására késztet bennünket, hogy a káderpolitikában feltétlenül be kell tartanunk a kommunista éberség el­vét. A fejlett szocialista társadalom épí­tésének időszakában jelentősen meg­növekszik a társadalmi szervezetek, főként a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom jelentősége és szerepe. Mindinkább ezek veszik át az állam feladatait. A szakszervezetek munkája a párt vezetésével egyre szélesebb körben érvényesül az anyagi termelés szaka­szain és a dolgozók nevelésében. A szakszervezetek eredményesen részt vesznek a műszaki fejlesztési tervek, a tematikus feladatok* és a termelési tervek összeállításában. A szakszervezetek a termelési ér-: tekezletek és a szocialista munkaver-: seny, főként a fejlettebb versenyfor-; mák segítségével a feladatok telje-: sítésére mozgósítják a dolgozókat s a népgazdasági terv teljesítésével össz­hangban fokozottabban gondoskodnak a dolgozók munkafeltételeinek, mun­kabiztonságának és egészségvédelmé­nek megjavításáról. Nálunk a szakszervezetek lényegé-, ben a társadalmi élet valamennyi kér­désének megoldásában részt vesznek, s megvannak a feltételeik jogaik ér­vényesítésére és kötelességeik telje­sítésére. A szakszervezetek tevékenységének pozitív értékelése mellett azt is hang­súlyoznunk kell, hogy sok szakszer­vezet jobb eredményeket érhetne el, ha nem nézné munkáját szűk szem-, pontból és ha a szociális jellegű kér-, dések megoldását jobban egybekap-: csolná a termelés, a műszaki fejlesz-; tés problémáival és a dolgozók szak-: mai-politikai nevelésével. E kérdések megoldása álljon a Szlovák Szakszervezeti Tanács, a ke­rületi és járási szakszervezeti szervek figyelmének központjában. E szervek dolgozói sokkal kritikusabban érté­keljék munkájukat, küzdjenek a for­maiasság ellen, s ne elégedjenek meg az elért eredményekkel. Kívánatos, hogy bátrabban és kez->. deményezőbben fejlesszék a szocialis­ta munkaversenynek, főként a szo­cialista munkabrigádok mozgalmának valamennyi formáját. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség is egyre szemmelláthatóbban kiveszi ré­szét társadalmi fejlődésünk feladatai-: nak teljesítéséből. Eredményesen fej-: leszti az Ifjúság aktivitását és mun­kalendületét, segíti a pártot az ifjű nemzedék kommunista nevelésében. A CSISZ legmegtisztelőbb feladata, hogy az új társadalom tevékeny és öntudatos építőivé nevelje a fiatalo­kat. A párt felhívására fiúk és lányok a népgazdaság legfontosabb szaka­szain vállaltak munkát. A CSISZ if­júsági kollektívái eredményesen dol­goznak a bányákban és a fontos épít­kezéseken. Az ifjúság kezdeményezé­se és lelkesedése megnyilvánult a komplexbrigádok megalakításában, a föld termővé tételében és a trágya­öntözéses gazdaságok létesítésében, főként a közép-szlovákiai kerületben. Nyáron a főiskolás brigádosok is eredményesen bekapcsolódtak ebbe az akcióba, örvendetes jelenség, hogy fiataljaink szívügye, becsületbeli dol­ga, munkahősiességének tanújele lett az ifjúsági szövetség jelszava: „Vará­zsoljuk hazánkat virágoskerttél" Foly­tassuk tovább ezt a tevékenységet. Tömegalapon bontakozzék ki az if-. júság és a pionírok mozgalma a gyü-: mölcsfák kiültetésében és ligetek lé-j tesítésében. A nagyszerű távlatok megkövetelik, hogy az ifjú nemzedék növelje tudá­sát és szakképzettségét, sajátítsa el a modern technikát, hogy szocialista értelemben véve mindent megismer­jen, ami a termelésben, a kultúrában és a művészetben új, forradalmi. Eb­ben az ifjúsági szövetség tagjai, fő­ként funkcionáriusai mutassanak pél­dát. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és pioriírszervezete pozitív eredményei mellett látnunk kell, hogy sok alap­szervezet munkája még alacsony szín­vonalú. Ez különösen a CSISZ falusi szervezeteire vonatkozik, amelyek még csekély befolyást gyakorolnak a fiatalságra. Politikai nevelőmunkájuk még nem hatja át az egész ifjúságot, aminek következtében a fiatalok egy része más, gyakran nem kívánatos irányban fejlődik. Meg kell magyarázni a fiataloknak a legbonyolultabb gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és technikai folyamatokat, meg kell tanítani őket az ismeretek alkotó érvényesítésére a gyakorlatban és a társadalmi élet­ben. A CSISZ szerveinek és szerveze­i teinek nevelőmunkáját tehát céltuda­j tosan, a marxizmus—leninizmus szel­: lemében, a szocialista hazafjság, és a proletár' nemzetköziség szellemében kell irányítani. Az ifjúsági munka nem tűr formalizmust, szürkeséget, érdektelenséget; ez a munka legyen eleven, vonzó, meggyőző, és egyre változatosabb. Az ifjúság kommunista nevelésével kapcsolatban az a követelésünk, hogy a ifjúság a munkaidő és az oktatás után naponta érdekes és gazdag te­vékenységet fejtsen ki. Az ifjúsági (Folytatás a 11. oldalon) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom