Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-24 / 325. szám, szombat

Szlovákia eredményei és további fejlődése a szocialista Csehszlovákiában (Folytatás a 3. oldalról J Kelet-Szlovákiai Vasmű építésének biztosítására. A termelési feladatok megoldása megköveteli, hogy biztosítsuk a szakmunkások nevelését és iskolázását. Űjból hangsúlyozni kell az Illetékes vállalatok felelősségét azért, hogy kö' vetkezetesen gondoskodjanak a szükséges szakmunkások neveléséről, iskolázásáról, és szabaddá tételéről a Kelet-Szlovákiai Vasmű számára, mivel e téren a feladatokat nem teljesítik kielégítően. A népgazdaság érdekei megkövetelik, hogy lényegesen növeljük a magnezit bányászását és feldolgozását saját kohóiparunk, a szocialista országok és általában külkereskedelmünk számára. Ezért jelentősen tovább kell bővíteni a meglévő termelési létesítményeket, emelni kell a fennálló üzemek műszaki és technológiai színvonalát. A hazai vasércek és színes fémek bányászatában főként a gazdaságosság növelését kell szem előtt tartanunk, amit a fejtés összpontosításával, az ércek fémtartalmának dúsítá sával és minden fémes elem komplex kihasználásával érünk el. A vaskohá-. szat fejlesztése mellett tovább bővítjük a másodlagos kohóipari termelést ís. Az elmúlt időszakban megvetettük a korszerű vegyipar alapjait, elsősorban nagy vegyipari kombinátok építésével, amilyenek a bratislavai Slovnaft és a Salai Duslo, ezek az üzemek biztosítják a termelés gyarapodásának zömét. Egyidejűleg a többi üzemet is korszerűsítettük és kibővítettük. Gazdaságunk fejlesztésében szüntelenül nőni fog a vegyipar szerepe. Azzal számolunk, hogy a jövő évben további 14 százalékkal növelik termelését. A vegyiparnak hatékonyabban hozzá kell járulnia mezőgazdaságunk fejlesztéséhez azáltal, hogy több műtrágyát, takarmányfehérjét és vegyszert szállít; nagyobb hatással kell lennie a feldolgozó iparágak, főleg a gépipar és a közszükségleti cikkeket gyártó ipar széles körű fejlődésére; jelentősen elő kell segítenie az építőipar fejlődését, és nagyobb mértékben kell résztvennie a fanyersanyag feldolgozásában, ennek a nyersanyagnak a kihasználása még mindig nem kielégítő. A vegyipar fejlesztésével kapcsolatos komoly feladatok teljesítésére kedvező feltételeket biztosítanak elsősorban a Barátság Kőolajvezeték kiépítése, valamint a Dunának, a Vág, a Garam és a Bodrog^ alsó folyásának víztenergia-forrásai. A szénbányászat területéri az elmúlt időszakban jelentős sikereket könyvelhettünk el. Lényegesen előbbre jutottunk a bányamunkák gépesítése, a káderek állandósítása területén. Nagyra értékeljük bányászaink áldozatkészségét, akik a tüzelőanyag ellátási helyzet megjavítása érdekében a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy terven felül 94 500 tonna szenet fejtenek. November 21-ig már 75 000 tonna szenet fejtettek ki terven felül. A szénbányászat további fejlődése érdekében követni kell a Cígeľ bánya építésének példáját, amely az előirányzott időpontnál fél esztendővel előbb kezdte meg a fejtést, idejekorán és jól elő kell készíteni a novákyl Ifjúsági Bánya, valamint a Modrý Ka- meň melletti Strháre bánya építésének második szakaszát. Az elért eredmények ellenére még inkább meg kell gyorsítani a gépesítés fejlesztését, a kombájnos fejtést, emelni kell a bányamunka műszaki színvonalát. Csakis így biztosíthatjuk, hogy 1963-ban Szlovákiában a szénfejtés további 7 százalékkal emelkedjék, csakis így teljesíthetjük az előttünk álló nagy távlati feladatokat. A szén és érc, valamint más ásványi nyersanyagok bányászatának további fejlődését csak azzal biztosíthatjuk, ha sokkal nagyobb gondot fordítunk a földtani kutató munkákra, ha a leghaladóbb kutatási módszereket, a korszerű technikát alkalmazzuk. Az energetika területén komoly feladatok állnak előttünk. Befejeztük a községek viltanyosítását, megnőttek a népgazdaság és a lakosság igényel a villanyáram fogyasztás területén. Emellett látnunk kell, hogy az igények növekedése nem mindig indokolt, hogy gyakran fölöslegesen tékozolják a villamos energiát. Ezért elsőrendű kötelességünk, hogy a villanyáram fogyasztás területén biztosítsuk a szigorú gazdaságosság elveinek betartását. A villanyáram-ellátásban fellépő további szükségletek kielégítése szempontjából fontos, hogy Slejekorán üzembe helyezzük a tervbevett áramtermelő berendezéseket. Külön figyelmet kell szentelni a novákyl villanyerőmű kibővítésére, valamint a vojani nagy villanyerőmű építésére, amely behozott szovjet szenet hasznosít. Rendkívüli gonddal kell támogatnunk azt a mozgalmat, amely a párt. Központi Bizottságának felhívására indult azzal a céllal, hogy tüzelőanyagot és villamos energiát takarítsunk meg. Népgazdaságunk fejlődésének hatékonysága jelentős mértékben a feldolgozó iparágak munkájának eredményeitől függ. E tekintetben elsőrendű jelentőségű a gépipar, amely népgazdaságunk fejlődésének műszaki bázisát jelenti. Meg kell azonban mondanunk, hogy a szlovákiai gépipari, főleg nehézgépipari vállalatok azok, amelyek leginkább elmaradnak a terv teljesítésében. Ebben bizonyára komoly részük van az anyagellátási nehézségeknek is, de magukban a vállalatokban is sok a hiba. Ez főleg a termelés idejekoráni és gondos előkészítésére, a káderek nevelésére, a termelés megszervezésére, a szállítási határidők betartására és lerövidítésére, a gyártmányok minőségére stb. vonatkozik. A gépiparban mindenekelőtt emelnünk kell a műszaki és szervezési színvonalat, ezzel egyidejűleg javítani kell a gyártmányok minőségén is. Noha már bizonyos sikereket értek el a szerkesztő és tervező Intézetek létesítése során, ezt a munkát még sokkal gyorsabb ütemben kell folytatni. Ugyanakkor sürgősen fokozni kell minden dolgozó, főként a műszakiak képesítését, s gondoskodni kell a szakemberek neveléséről, hogy biztosíthassuk az új gyártmányok termelését. A termelési technológia területén be kell vezetni a megmunkálás haladó módszereit, jelentősen fokozni kell a sajtoló, formázó, finomkovácsoló és hegesztő munkák arányát, a forgácsoló megmunkálás rovására. Tekintettel a rendelkezésünkre álló munkaerőforrásokra, valamint az új vasműből származó gyártmányokra, előnyösnek mutatkozik, hogy a szlovákiai' gépiparban bevezessük a nagy munkaigényű termelési ágakat, valamint olyan gyártmányok termelését, amelyekhez kiváló minőségű lemezre van szükség. Külön gondot kell fordítani a termelési terület és a gépek jobb kihasználására. Ezt foként a műszakok számának növelésével érhetjük el, mivel e tekintetben jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Az álló alapok jobb kihasználása fontos útja annak, hogy könnyebben oldhassuk meg a beruházási építkezésekkel kapcsolatos sok más problémát. A lakosság növekvő Igényel komoly feladatok elé állítják a közszükségleti cikkeket előállító iparágakat. A közszükségleti cikkeket gyártó iparban az eddiginél sokkal hatékonyabban kell kihasználni a nyersanyagokat, fát, üveget, stb. Szlovákiában kiterjedt bazalt-telepek vannak. Mielőbbi kiaknázásuk lehetővé teszi, hogy jelentős megtakarítást érjünk el nagy keménységű acélötvözetekben és egyéb anyagokban, amelyekben nem bővelkedünk. Az üvegipar gyors fejlődése megköveteli, hogy keressük az üveggyártáshoz alkalmas homok célszerű kihasználásának lehetőségeit. A lakosság jobb élelmiszer ellátása érdekében ki kell bővíteni az áruk választékát, s a mezőgazdasági nyersanyagok teljesebb kihasználásával jobb minőségű, nagyobb tápértékű élelmiszereket kell előállítani. Oj üzemek építése mellett a meglevő gyárakat is korszerű gépekkel és berendezésekkel kell ellátni. A helyi ipar és a termelőszövetkezetek szakaszán bővíteni kell a lakosság szükségleteit szolgáló javító és karbantartó munkákat. A további fejlődés fontos feltétele, hogy a termelésből kiküszöböljük a kettősséget, egybehangoljuk ezeknek az Iparágaknak munkáját a központilag irányított vállalatok, termelésével. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy a helyi ipari és termelő szövetkezeti vállalatok termelését a rendelkezésre álló nyersanyagforrások lehetőségeihez alkalmazzák, s ezáltal biztosítsák a lakosság pótlólagos szükségleteinek kielégítését. Valamennyi iparágban a vállalatok rendkívül fontos feladata, hogy biztosítsák a kiviteli árualapokat. Jelenleg e téren a helyzet nem kielégítő, mert számos vállalat nem teljesíti exportfeladatait, ez főként a nehézgépiparra vonatkozik; ilyen vállalatok például a komárnói hajógyár, a košicei Kelet-Szlovákiai Gépgyár, a bratislavai Villamossági Művek, továbbá a magnezitművek, üveggyárak, fafeldolgozó vállalatok stb. Szlovákia iparának eddigi fejlődését azzal biztosítottuk, hogy jobban kihasználtuk a meglevő termelő létesítményeket, — és messzemenő beruházási építkezéseket végeztünk. 1958-tól 1961-ig csupán Szlovákiában 15,7 milliárd koronára rúgott az ipari beruházások összege. Megkezdtük olyan fontos vállalatok építését, amilyenek például a Kelet-Szlovákiai Vasmű, a seredi Nikkelkohó, a Salai Duslo, a poprádi Tatra Vagongyár, a rudňanyi új ipari üzem stb. Ám az eddigi fejlődés elemzése azt mutatja, hogy sok esetben nem használják fel gazdaságosan a beruházási építkezésekre fordított összeget. Elhalasztják a munkák határidejét, s ennek következtében megkésve helyezik üzembe a termelő létesítményeket. Az idén 38 fontos ipari létesítményből csupán 14-et adtak át határidőre, a többit 1—8 hónapos késéssel helyezik üzembe. A kerületi építőipar lemaradása — főként a közép- és kelet-szlovákiai kerületben — azzal a veszéllyel fenyeget, hogy nem készül el ezernél több lakás, hatvan iskolai tanterem és több más, a lakosság javát szolgáló épület. Külön figyelmet igényel, hogy megoldjuk a befejezetlen építkezések nagy szálfiának kérdését. A párt és a kormány határozatait nem teljesítik kielégítőn. 1962-ben háromnegyed év alatt Szlovákiában a nem központilag Irányított építkezések szakaszán 3039 épület készült el, ugyanakkor 3700 építkezést kezítek meg; a harmadik negyedév végén több mint 6229 épület áll befejezetlenül, előirányzott értékük 14,7 milliárd korona. Ez a helyzet annak következménye, hogy az építőiparban a tervezés nem történik kellő időelőnnyel, a minőség sem kielégítő, rendkívül sok olyan építkezést vesznek tervbe, amelyek gyakran nem rendelkeznek megfelelően előkészített tervekkel, késftek a gépi szállítások, s az' építtetők nem mutatnak kellő fegyelmet a beruházások tervezésénél. .Ehhez az állapothoz hozzájárul az építőipar is, amely nem összpontosítja kellőképpen erőit az építkezések befejezésére, ellenkezőleg, gyakran lehetőségeket- keres arra, hogy új, a vállalat szempontjából előnyösebb építkezéseket kezdjenek meg. Az építőipar területén tapasztalható alapvető hibák a következők: alacsony ;a munka irányításának és szervezésének színvonala, elégtelen az új technika kihasználása és bevezetése, főként a befejező munkák során, alacsony a műszakok száma, nem használják ki jól a munkaidőt. Előtérbe kell helyezni a vállalaton belüli tervezést, az építkezéseken folyó munka általános előkészítését. Véget kell vetni az eddigi helytelen gyakorlatiak,. amely a terv egyenetlen teljesítésére vezet és abban nyilvánul meg, hogy a munka több mint 30 százalékát az utolsó negyedévben végzik el. Jobban meg kell szervezni a műszakváltást, a gépek- és a munkaidő jobb kihasználását az építkezésen, fokozni kell a dolgozók szakképzettségét, biztosítani kell az állandó kádereket. A beruházási építkezések területén fennálló és röviden vázolt helyzet megköveteli, hogy minél előbb lényegesen növeljük az építkezések hatékonyságát, mind a tervezés, az előkészítés, mind pedig a tulajdonképpeni építkezés vonalén. Az előirányzott anyagi, eszközöket a fennálló helyzet számbavételével kell felhasználni, hogy kellőképpen kihasználjuk az illető iparágak álló alapjait. A pártnak és a kormánynak egyes építkezések beszüntetésére tett intézkedései múlhatatlanul szükségesek ahhoz, hogy erőinket a döntő fontosságú építkezések befejezésére összpontosítsuk. A beruházási építkezések feladatainak biztosítása megköveteli az építőipartól. hogy meggyorsítsa az építkezéseken a nagyüzemi módszerek bevezetésének ütemét. A haladó technológia alkalmazása legyen az uralkodó módszer a lakás- és Iskolaépítkezések, személyes, mezőgazdasági és ipari építkezések gyakorlatában. E tekintetben sikeres munkát végeznek a bratislavai Magasépítő Vállalat és az Ipari' Építő Vállalat dolgozói. Az építőipar feladataival megfelelőn fejleszteni kell mindenekelőtt a könnyű építőanyagok termelését, e célra bőséges nyersanyagforrások áll na"k rendelkezésünkre, s kihasználásukkal elérhetjük az építkezések súlyának csökkentését, az új termelési módszerek alkalmazását. Az építőipar anyagi és termelési bázisának megteremtése során ügyelni kell az egyes termelési létesítmények helyes területi elosztására, hogy csökkentsék a szállítási távolságot. A népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy a közlekedés idejében teljesítse feladatait. Jelenleg főleg a vasúti közlekedés nem elégíti ki kellőképpen a vele szemben támasztott igényeket. A jelenlegi hátrányos helyzet fő oka mindenekelőtt az irányító és szervező munka alacsony színvonalában keresendő. Ez a minden fokon megnyilvánuló hiány az oka, hogy elégtelenül használják ki a legfontosabb szállító eszközöket, s hogy nem csekély mértékben csökken a munkafegyelem. A helyzetet még rosszabbá teszi, hogy gyakran nem gazdaságosak a szállítások, egyforma szállítmányok haladnak ellenkező irányban, ami viszont a fogyasztási viszonyok rendezetlenségéből és gyakran a termelőerők nem gazdaságos elosztásából ered. A vasúti közlekedés szakaszán tapasztalható hibák nagy részét maguk a szállíttatok okozzák. A közlekedés egyre növekvő feladatai megkövetelik, hogy gondoskodjunk a vasúti kocsik minél jobb kihasználásáról, körforgásuk idejének csökkentéséről, a vagonok- teljes megterheléséről. A vasúti közlekedés továbbfejlesztésében döntő szerep jut a vasútak korszerűsítésének, s ezzel karöltve a további villamosításnak, Diesel-mozdonyok és vagonok üzembeh^lyezésének. A kocsipark korszerűsítésével kapcsolatban még sürgősebbnek mutatkozik a be- és kirakodó munkák gépesítése, mind a vasútállomásokon, mind a szállíttatok mellékvágányain és az üzemeken belüli szállításokban. A Szovjetunióból érkező szállítmányok mennyiségének gyors növekedése a következő években megköveteli, hogy jelentősen fokozzuk átrakodó és szállító eszközeink kapacitásét, elsősorban Čierna nad Tisoun. A népgazdaság fejlődésévei egyidejűleg fokozódnak a gépkocsi- és vízi szállításokkal szemben támasztott igények. Ezért biztosítani kell a különböző jellegű szállítások hatékony egybehangolását, hogy elérjük a szállító eszközök egyenletes és gazdaságos kihasználását. A távösszeköttetés területén azt a feladatot tűzzük magunk elé, hogy tovább bővítsük a telefonállomások hálózatát, ugyanakkor növeljük a helyi hálózatok önműködő telefonközpontjainak teljesítóriépességét. A távközlő hálózatot úgy kell korszerűsíteni, hogy a termelés jobb irányítása érdekében biztosítsa az értesülések és jelentések gyors továbbítását. A televízió további fejlesztésének keretében mindenütt megjavítjuk a vételi lehetőségeket. Pártunk legutóbbi kongresszusán külön hangsúlyozták annak szükségét, hogy a legnagyobb gondot fordítsuk a gazdaság hatékonyságának fokozására, a rendelkezésünkre álló tartalékok sokoldalú mozgósítására és a szocialista gazdaság előnyeinek teljesebb kihasználására. • Különösen a munkatermelékenység növelésének fontosságára mutattak rá, hisz ezáltal kellett biztosítani az ipari termelés növelésének kétharmadát, s az építő ipar termelésének teljes gyarapítását. Ezt az alapvető irányelvet azonban nem teljesítik. A munkatermelékenység növelésének üteme elmarad az előző évekétől. Ez év első kilenc hónapjában a munka termelékenysége az ipari üzemekben csak 2,2 százalékkal, az építő iparban 1,7 százalékkal nőtt, bár az elmúlt három esztendőben átlag az iparban 8 százalékkal és az építőiparban 9,5 százalékkal emelkedett. Komoly hiba, hogy egyre rosszabbodik a munkaidő kihasználása, ezzel szemben viszont nő a túlórák száma. Több ipari és építőipari vállalatban nem tartják be a munkatermelékenység és az átlagkereset növekedésének szükséges arányát. A termelés gazdaságosabbá tételét tekintve is kedvezőtlen a helyzet, mert az iparban az idei 9 hónap alatt 0,3 százalékkal, az építő iparban 2,1 százalékkal lépik túl az előirányzott költségeket. Ennek oka a munkatermelékenység növekedésének lassúbb üteme is, mivel a tervfeladatokat az előirányzottnál több dolgozóval kénytelenek teljesíteni. Emellett az anyagi költségek még mindig magasak, főként az iparban, de az építőiparban is. Ebben része van a selejt nagy százalékának is, amely az iparban a folyó év' első kilenc hónapjában már meghaladta a 130 millió koronát. Az elmúlt években több intézkedést tettünk, hogy csökkentsük a fontos nyersanyagok, főleg fémek, üzemanyagok és villanyáram fogyasztását. Noha elértünk bizonyos eredményeket, kereken meg kell mondani, hogy a helyzet nem alakult kielégítőn. Számos vállalatban, például a komárnói hajógyár, a košicei Kelet-szlovákiai Gépgyár, a sninai Vihorlat és a bratislavai Villamossági Művek, amelyek nem tartják be a fémfogyasztás tervét, s nem is teremtik meg a fémek gazdaságosabb felhasználásának szükséges feltételeit. Ennek oka a termelés szerkezeti problémáinak lassú megoldása mellett főképpen az, hogy még mindig kevéssé alkalmazzák az új gyártási módszereket. A legfontosabb fogyasztók, például a közlekedés, a kohóipari vállalatok és az építésügyi minisztérium vállalatai jelentősen túllépik a villanyáram és a tüzelőanyagok fogyasztási tervét; csupán az első félévbeií közel '50 000 tonna egységes fűtő-i anyaggal többet használtak el. Emel-í lett számos vállalatunk van, amelyek' eredményes intézkedéseket tettek an-í' nak érdekében, hogy a jobb minő-i ségű tüzelőanyagokat kevésbé értén kes anyagokkal helyettesítsék; ilyen nek a ružomberoki V. I. Lenin gya-i potfeldolgozó vállalat, a žilinai Slo-* vena, a nižnái Tesla-Orava, Kysucké Nové Mestoban a Finommechanikai Üzemek, a sviti Chemosvit stb. Gazdasági életünkben főképpen aá utóbbi időben tovább nő a készletek mennyisége, s ez is ázt bizonyítja, hogy nem teljesítik a hatékonyság növelését szolgáló alapvető feladatokat. Egyfelől sok vállalat folyamatos; termelését zavarja, hogy nem kap-; ják rendszeresen és a kellő válasza tékban a szükséges anyagokat, násfelől viszont nőnek a készletek. Ennek jellemző példáját szolgáltatja a gép-i ipar, ahol januártól szeptember végéig a termelési készletek több mint 501 millió koronával emelkedtek. Népgazdaságunk hatékonyságának növelésében ma különös jelentősége van annak, hogy gazdasági életünk minden területén sürgősen bevezes-. sük a korszerű technikát és hiánytalanul felhasználjuk a tudományos kutatás legújabb eredményeit. Le kell szögeznünk, hogy az utób-i bi években fokozódott gazdaságunk műszaki ellátottsága. Megnőtt az ál-i lóalapok aktjv részének, főként a gé-i peknek és gépi berendezéseknek az aránya, ezek túlnyomó része már jó műszaki színvonalat ér el. Az építőipar ls további új gépeket és berendezéseket kapott. Emelkedett a legfontosabb gépfajták aránya. Ám itt is fennáll a követelmény, hogy a gépeket dokkal jobban kell kihasználni. Noha az üzemeket egyre újabb és újabb gépekkel és berendezésekkel látjuk el, a komplex gépesítés csak lassan halad előre. Elégtelen egyes gyártási folyamatok, főként a segédmunkák, nevezetesen az üzemen belüli szállítások gépesítése. Ezért minden gyárban nagyobb figyelmet kell szentelni az üzemen belüli szállítások, az anyagmozgatás és anyagkezelés gépesítésére, szélesebb mértékben kell bevezetni az anyagmozgatás szakosítását nem csupán az üzemen belül, hanem a szállítók és a fogyasztók között is, hogy ezáltal egészben véve nőjjön a társar, dalmi munka hatékonysága. Minden üzemben tervet kell kidolgozni, hogyan rendezzék gépsorokba a gyártási berendezéseket, be kell vezetni a folyamatos gyártási módszereket az egyedi és kissorozatos termelésben is, csökkenteni kell a veszteglési időket, az anyagra és alkatrészekre való várakozást. Számos vállalatban a sorozatos, folyamatos munkamódszerre való áttéréssel 30—40 százalékkal növelték a munkafolyamatok termelékenységét. Nagy hatékonyságot érhetnénk el az iparágakban az üzemek korszerűsítésével, műszaki rekonstrukciójával. Nem arra gondolunk, hogy a korszerűsítést csupán a gépek kicserélésével hajtsák végre; ne feledkezzünk meg a meglevő gépek és berendezések nagyjavítások útján történő korszerűsítéséről sem, amelyekkel egyben biztosítanunk kell a gépek és berendezések fokozott teljesítményét, a villanyáram és a nyersanyagfogyasztás csökkentését, stb. Főként azokat a munkaszakaszokat kell gépesíteni, ahol a legnagyobb a munkaerő-szükséglet s ahol a gépesítés minél több munkát takaríthat meg. Valamennyi vállalatban dolgozzák ki a meglévő berendezések korszerűsítésének tervét, teremtsék meg a tervező irodák kibővítésének anyagi és káderpolitikai feltételeit. A műszaki fejlesztés kérdéseinek megoldásában továbbra is nagy szerepet fognak játszani a mintaüzemek, kutató- és üzemfejlesztő intézetek. Az utóbbi években számos fontos feladatot oldottunk meg, új gyártmányok termelésének kidolgozása és bevezetése, új gyártási módszerek alkalmazása terén. Munkánkban azokból a gyártási módszerekből kell kiindulnunk, amelyeknek jövőjük van és amelyek lehetővé teszik, hogy lényegesen fokozzuk gazdaságunk hatékonyságát. A vállalatok pillanatnyi érdekei nem szoríthatják háttérbe a fejlődés távlati szükségleteit. Kellő gondot kell fordítani a gyártást előkészítő létesítmények építésére. Az a törekvésünk, hogy a termelés műszaki színvonalát a világ legfejletteb országainak színvonalára emeljük, csak akkor hozza meg a kívánt eredményeket, ha a vállalatokban, kutató- és tervező intézetekben dolgozó elvtársak világosan látják, milyen úton érhetik el a kitűzött célokat. Ezért az eddiginél sokkal nal F oly tat ás az 5. oldalog/ ÜJ SZÖ 4 * 1862. november 24,