Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-10 / 280. szám, szerda

A KUBA ELLENI BLOKÁD az ENSZ alapokmányának megsértése Dorticos elnök beszéde a közgyűlés vitájában Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztár­saság elnöke hétfő délelőtt beszédet mondott az ENSZ közgyűlésén. Dorticos előbb kifejtette Kuba állás­pontját a fontos nemzetközi kérdé­sekben, majd áttért a kubai kérdés ismertetésére. A kubai kérdés miatt jöttünk ide — mondotta —, mert e probléma körül háború veszélye kezd kialakulni. Azt mondják, Kuba fenye­geti az amerikai kontinenst, egyesek ezt teszik alapvető kérdéssé. Az Egye­sült Államok és Kuba ellentétei azon­ban sóikkal régebben kezdődtek, még azelőtt, hogy Kuba szocialista állam­nak nyilvánította magát. Az agrárre­form végrehajtása után megkezdőd­tek a különböző provokációk, sértő jegyzékek, légitámadások, a cukor­vásárlás megszüntetése, az olajzárlat, az elszigetelés. Ez volt az oka már régóta a feszültségnek. Az Egyesült Állatnak minden erejével arra törek­szik, hogy megdöotse kormányunkat: a szabotázs, a kémkedés, a merény­letek után sor került az ismeretes tavalyi fegyveres invázióra, amelyet az Egyesült Államok szervezett, pén­zelt és készített elő. Azóta is tovább folytatódott a be­szivárgás Kubába, új szabotázsakciók történtek, és kubai ellenforradalmá­rokat képeznek ki ellenünk az ame­rikai hadseregben. Az agresszió és a provokáció folytatódik Havannából most is láthatók amerikai hadihajók, amelyek partjaink közelében cirkál­nak. Ez a helyzet mégis más, mint a tavalyi Invázió előtti volt — muta­tott rá Dorticos. — Azelőtt ugyanis ez Egyesült Államok bejelentette, hogy nincs támadó szándéka, azon­ban az Egyesült Államok elnökének utólag vállalnia kellett a felelősséget a támadásért. És most, bár ismét mondják, hogy nem akarnak bennün­ket megtámadni, az amerikai külügy­minisztérium nyilvánosan kijelentette: a Kubával kapcsolatos amerikai poli­tika vezető motívuma az, hogy meg­döntsék a forradalmi kormányt és megsemmisítsék a forradalom ered­ményét- Egészen odáig mentek, hogy kijelentik: egy baráti állam által Ku­bában létesített halászati kikötő ve­szélyezteti az Egyesült Államok biz­tonságát. Hering — mint háborús ve­szély! — mondotta Dorticos a kül­döttek nagy tapsa és derültsége kö­zepette. A kubai elnök ezután a latin-ame­rikai államok külügyminisztereinek legutóbbi washingtoni konferenciá­járól beszélt, és megkérdezte, vajon miért nem mozgósították az Amerikai Államok Szervezetét a múlt évi In­vázió idején- A mostani washingtoni konferencián tiszteletre méltó latin­amerikai államférfiak megvédték a be nem avatkozás elvét. E szónoki emelvényről felkérem őket, mondják el az ENSZ ben, miről beszéltek Was­hingtonban a konferencián és a kon­ferencián kivül, hogy mindenki meg­tudja, nem Kuba fenyeget, hanem Kuba a fenyegetés áldozata — mon­dotta. Ezután Dorticos Ismertette az Egye­sült Államok egyoldalú bejelentését, amelynek értelmében megtorló intéz­kedéseket alkalmaznak a Kubába árut szállító hajók ellen. Ez blokád béke­időben — mondotta a kubai elnök, és megkérdezte —, vajon ez nem há­borús cselekmény-e, vajon ez nem ímegsértése-e az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának? Kuba felkéri az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, ítélje el ezeket az agresz­szív akciókat — mondotta Dorticos nagy taps kíséretében. A szabad ke­reskedelem elvének ez a megsértése is kudarcra van ítélve — mondta a kubai elnök. Dorticos ezután hangoztatta, hogy Kuba soha nem fogja saját forradal­mának eszméjét határain kívülre ex­portálni. — Remélem — folytatta —, eldobhatjuk fegyvereinket, mert bé­két akarunk. Kuba azt válaszolja az amerikai kongresszusnak: Ha az Egyesült Államok megfelelő biztosí­tékot adna Kubának, hogy tisztelet­ben tartja területi épségét, hogy meg­szünteti az ellenforradalmi terrort, Kubának nem lenne szüksége hadse­regre. Ha azonban megtámadnak ben­nünket, szembe találják magukat fegyvereinkkel. A legveszélyesebb azonban — folytatta —, hogy az Egye­sült Államok magának tulajdonítja a jogot, hogy megmondja, mikor telje­Kihirdették Uganda függetlenségét Kampala f CTK) — Hétfőről kedd­re virradó éjjel ünnepélyesen kihir­dették Uganda függetlenségét. Ez­zel véget ért az angolok majdnem 70 éves uralma ebben a kelei-efri­kai országban. A függetlenség kihir­detése előtt népgyűlést és katonai díszszemlét rendeztek. Éjfélkor a díszemelvényről a kivilágított pályá­ra Apollo Milton Abote miniszterel­nök lépett, fogadta a távozó angol kormányzó tisztelgését és köszöntöt­te az újjongó tömeget. Az ünnepélyen, mint az ugandai kormány vendége részt vett 60 or­szág képviselője, köztük a csehszlo­vák küldöttség Is, élén Jozef Valóval, 3 Nemzetgyűlés alelnökével. I Moszkva (CTK) — Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke jókívánságait fejezte kl Uganda kormányának és népének az ország függetlensége kikiáltásá­nak alkalmából. Apollo Milton Abo­tenek, Uganda miniszterelnökének küldött táviratában többek között ez áll: „A Szoivjet kormány ünnepé­lyesen kijelenti, hogy elismeri Ugan­dát, mint önálló és független orszá­got, s hajlandó felvenni vele a dip­lomáciai kapcsolatokat." A Szovjet­unió, amint a távirat hangsúlyozza, hajlandó együttműködni Ugandával az egyenjogúság, a függetlenség tisz-. teletben tartása és az egymás bel­ügyeibe való be nem avatkozás elve alapján. Az ENSZ közgyűlése felvette a világszervezetbe Algériát Václav Dávid felszólalt a hétfői ülésen New York [CTK) — Az ENSZ köz­gyűlése hétfőn délelőtt a világszer­vezet 109. tagállamaként felvette az Algériai Demokratikus Népköztársa­ságot. Az új tagállamot 42 küldött­ség vezetői üdvözölték. Elsőként Cou­ve de Murviile francia küldött emel­kedett szólásra és a küldöttek meg­rökönyödésére „Franciaország máso­dik világháború után megkezdett fel­szabadító küldetése betetőzésének" nevezte a szabad algériai állam fel­vételét. A tunéziai, Indiai és a jor­dániai küldött után Menysikov szov­jet küldött üdvözölte az új tagállamot és hangoztatta: a nemzeti felszabadító harc győzelmes előretörése azt bizo­nyltja, hogy nemsokára az egész vi­lág felszabadul a gyarmati rendszer alól. A líbiai küldött után Václav Dávid csehszlovák külügyminiszter mondott beszédet. Szívélyesen üdvözölte a hős algériai népet, s hangoztatta, hogy kormányunk mindenkor védelmezte az algériai nép érdekelt. „A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya népünk kívánságának megfelelően ápolni és fejleszteni fogja a csehszlo­vák—algériai kapcsolatokat, eredmé­nyes együttműködésre fog törekedni a haladás és a világbéke nevében. Az algériai állam felvétele az ENSZ-be nemcsak Algéria, hanem a Világszervezet életében is nagy ese­mény. Olyan nép lett az ENSZ tagja, mely hősies harcával lényegesen hoz­zájárult az ENSZ egyik fő feladatá­nak teljesítéséhez — a gyarmati rend­szer felszámolásához. A dél-afrikai fajüldözés kérdése az ENSZ különleges politikai bizottságában Az ENSZ különleges politikai bi­zottsága hétfői ülésén a Dél-afrikai Köztársaságban dühöngő fajüldözésről tárgyalt. A dél-afrikai kormány fi­gyelmen kívül hagyta az ENSZ előjző felszólításait és fokozottabban üldöz­te a bennszülött lakosságot. A felszó­laló ghanai küldött rámutatott, hogy a dél-afrikai viszonyok elfajulásában a NATO-országok ls bűnösek, mert fegyvert szállítanak a dél-afrikai kormánynak. A Dél-afrikai Köztársa­ság kormányét elítélő, évről évre Is­métlődő határozatok helyett konkrét megtorló Intézkedéseket követelt, töb­bek között a Dél-afrlkal Köztársaság hajóinak bojkottálását, az ENSZ-álla­mok hajóinak lehorgonyzását dél­afrikai kikötőkben, a légi és táv­összeköttetés megszakítását az ország fajüldöző kormányával. sednek azok a feltételek amikor ka­tonai eszközöket alkalmazhatnak elle­nünk. Ez hallatlan megsértése a nem­zetközi jognak. Dorticos kijelentette: a guantána­mói amerikai katonai támaszpontot sohasem fogják fegyverekkel elfoglal­ni. Kuba jogait megfelelő Időben nemzetközi fórumok előtt fogja érvé­nyesíteni. Az elnök hangoztatta: Kuba eddig ls kész volt tárgyalni az Egyesült Államokkal, az amerikaiak azonban visszautasították Kuba tárgyalási készségét, mert csak egy céljük van: szétzúzni a kubai kormányt és a forradalmat­A kubai elnök ezután hangoztatta: Kuba tiszteletben tartja a latin-ame­rikai népek szuverenitását. Nem Kuba, hanem az ínség, a nyomor, a kultú­ra hiánya, az Írástudatlanság és a beavatkozás az amerikai félteke prob­lémája. Az amerikai félteke igazi problémája az Egyesült Államok politi­kája, amely nem tartja tiszteletben a latin-amerikai népek szuverenitását. A döntő szót a történelem fogja kimondani, és Kuba bízik a történe­lemben, mert szabadságban, függet­lenségben és békében él s akar élni — fejezte be beszédét Dorticos. Ezután szót kért Stevenson, az ame­rikai küldöttség vezetője. Bejelentette, hogy mivel Dorticos mint államfő be­szélt, nem szólhat a válasz jogán,­ezért csak röviden kíván néhány szót mondani. Azzal vádolta Dortioost, hogy államfő létére visszaél helyze­tével, és hogy rágalmakkal illeti az Egyesült Államokat. Gromiko meglátogatta Osvaldo Dorticost New York (CTK) — Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, az ENSZ közgyűlésén részt vevő szovjet küldöttség vezetője, meglátogatta dr. Osvaldo Dorticos Torradot, a Kubai Köztársaság elnökét. A szívélyes be­szélgetésen részt vett Ráül Roa ku­bai külügyminiszter és V. Sz. Szem­janov, a Szovjetunió külügyminiszter helyettese. Ben Bella Kubába látogat New York (CTK) — Ahmed Ben Bella, az Algéria Demokratikus Nép­köztársaság miniszterelnöke október 16-án hivatalos látogatásra Kubába utazik. Gromiko vacsorát adott Dorticos tiszteletére New York (CTK) — Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán r^zt­vevő szovjet küldöttség vezetője ok­tóber 8-án a szovjet küldöttség szék­házában vacsorát adott dr. Osvaldo Dorticosnak, a Kubai Köztársaság elnökének tiszteletére. A vacsorán részt vett Raul Roa, kubai külügyminiszter, dr. M. Gar­da Inchaustegui, Kuba állandó ENSZ-képviselője és V. Sz. Szemjo­nov, a Szovjetunió külügyminiszter helyettese ls. A vacsora szívélyes elvtársi légkörben folyt le. Tüntetés az ENSZ épülete előtt New York (CTK) — Az ENSZ New York-i épülete előtt tüntetést rendez­tek, melyen az amerikai kormány ku-: bai politikája ellen tiltakoztak. A tün­tetők transzparenseket vittek, melye­ken felhívták a kormányt, tárgyaljon a két ország viszonyának rendezéséről, és elítélték az Egyesült Államok Kuba-ellenes agresszióját. Az ENSZ épületétől nem messze kubai emig­ránsok gyülekeztek, akik megtámad­ták azokat a New York-1 polgárokat, akik a tüntetőkhöz akartak csatlakoz­ni. Több" személy megsérült. U Thant ebédet rendezett Dávid miniszter tiszteletére New York (CTK) — Hétfőn U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára ebédet áíott Václav Dávid külügy­miniszter, a csehszlovák küldöttség vezetője tiszteletére. Az ebéden ez ENSZ gyűlésén felvetődő kérdéseket tárgyalták meg. Az ebéden részt vet­tek a főtitkár helyettesei, Jevgenyij Kiszeljov, Omar Lutfl, C. V. Narasim­ham és Jlfl Nősek, valamint a cseh­szlovák küldöttség tagjai. New Yórk-i tudósításunk Kuba erkölcsi győzelmet aratott az ENSZ-ben Dorticos kubai elnök várva várt beszéde az ENSZ-ben nagy meglepe­tést keltett. Ez érthető is, hisz az Egyesült Államok Kuba elleni pro­pagandahadjáratát a múlt héten a latin-amerikai külügyminiszterek washingtoni tanácskozása tetézte be. Az Egyesült Államok megtorlással fenyegetett minden országot, mely­nek hajói árut szállítanak Kubába. Ez persze elgondolkoztatta az embe­reket : Mit szól Kuba képviselője a fokozódó agresszióhoz? Vajon nem Ijed-e meg a kis forradalmi ország a legnagyobb tőkés hatalom íenyege­téseitől? Dorticos mindenkit meggyőzött ar­ról, hogy Kuba egy cseppet sem „rendült meg", amint ezt az ameri­kai lapok várták, sőt, határozottan szembeszáll az újabb agresszióval. A beszéd drámai légkörben hang­zott el. Az ENSZ titkárságának ille­tékes osztálya kubai ellenforradai­márokat csempészett be a nézők számára fenntartott helyre. Ezek hisztérikus zenebonát csaptak, szit­kozódtak és röplapokat dobáltak szét. Többször félbe akarták szakí­tani Dorticos elnököt, aki három íz­ben fordult az elnöklő Zafrullah kánhoz, hogy teremtsen rendet. Az elnök néhányszor kijelentette, hogy ha nem lesz csend, kizárja a hall­gatóságot, ám szavai a falaknaü szóltak, cselekvésre pedig nem ha­tározta el magát. Különben, valaki­nek érdeke volt, hogy a kubai el­nök beszéde botrányosan végződjék. Persze a botrány rendezői elszá­mították magukat. Mihelyt Dorticos előjött az amerikai imperializmust elmarasztaló érveivel, sok küldőit lelkes tapssal fejezte kl tetszését. Dorticosnak több ízben nem az el­lenforradalmár csőcselék, hanem a küldöttek tapsvihara miatt kellett félbeszakítania beszédét. Ez pedig hideg zuhanyként hatott a provoka­tőrökre. Dorticos elnök beszéde a forradal­mi Kuba erkölcsi győzelme volt az ENSZ-ben A tények az amerikai küldöttek ellen fordultak Nem Kuba a „nyugati félteke problémája", — amint az amerikai küldöttség állítja — hanem a latin-amerikai országok nyomora, ínsége és elmaradottsága, a reakciós rendszerek támogatása az Egyesült Államok részéről ott, ahol a nép maga akarja kormányozni or­szágát. Dorticos beszéde olyan hatásos és meggyőző volt, hogy Stevenson ame­rikai küldött csupán tompítani pró­bálta a felhozott érvek élét, és elő­re elkészített nyilatkozatot olvasott fel. Arcátlanul kijelentette, hogy az Egyesült Államok addig nem fog tárgyalni Kubával, míg a szigetor­szág vissza nem tér az ún. Amerika­közi együttélés elveihez és nem szünteti be együttműködését a Szov­jetunióval. Ez nem más, rnint diktá­lás egy szuverén • országnak. Az Egyesült Államok soha nem éri meg, hogy a kubalak kapituláljanak és elárulják forradalmukat. Kuba Igazságos harca és céljai erőt adtak az elnök beszédének. Kuba erkölcsi győzelmet aratott, az Egyesült Államok pedig ismét alul maradt az ENSZ-ben. . Emil Sfp Kubában mcst van a kávétermás betakarításának idénye. Oriente tartományban, ahol a legtöbb kávéültetvény van, négyezer diák segít a betakarítási munkák elvégzésében. Tettrekészen reagáltak a kormány fel­hívására, hogy mielőbb raktárban legyen a termés. A képen: telnek a zsákok. (CTK — Prensa Latina felv.) dalom előtt a tanköteles gyermekeknek csupán 40 százaléka látogatta az Iskolá­kat. (CTK) SZOVJET SZAKEMBEREK csoportja utazott a Szomáli Köztársaságba. Vizs­gálatokat vég3znek majd az Adeni-öböl­ben Berbera új tengeri kikötő tervezésé­vel és felépítésével kapcsolatban. (ČTK) IZLANDBAN november második felé­ben tartják a közlekedési alkalmazottak szakszervezetének kongresszusát. A kül­döttek megválasztásakor a szavazatok kétharmadát, tehát döntő többségét Iz­land Egységes Szocialista Pártja nyerte -91. (CTK) ANGLIÄBAN évente 25 ezer ember hal meg tüdőrákijen. A közlekedési balese­teknek körülbelül 7 ezer áldozata van. évente. (ČTK) AZ NDK katonai küldöttsége Heinz Hofman honvédelmi miniszter vezetésé­vel a Szovjetunió honvédelmi miniszté­riumának meghívására Moszkvába érke­zett. (CTK) GHANÁBAN az 1962—83-as pénzügyi évi költségvetés 127,7 milllő font ki­adást Irányoz elő. Ennek több mint két ötödét a Volta folyón építendő erőműre fordítják, mely olcsó árammal fogja ellátni az országot. (CTK) KUBÁBAN az idén 132 ezer gyermekkel több Jár iskolába, mint tavaly. A fórra­SZÉLJEGYZETÜNK 1 ^ —— • 1 • ­k „előny" szói törlik oz ongol nyelvből? A világsajtó időnként vissza-visz­n szatér a szovjet tudomány nagy sikeréhez — Popovics és Nyt­kolajev űrhajósok csoportos repü­léséhez. A páros űrrepülés természe­tesen nagy visszhangot keltett Nyu­gaton ts. Emlékezzünk csak vissza, hogy Kennedy, az Egyesült Államok elnöke is kénytelen volt elismerni ezt a sikert, sőt üdvözlő táviratot küldött Moszkvába. Ebből az alka­lomból kl ls jelentette, hogy a Szov­jetunió a rakétatechnika terén meg­előzte a Nyugatot. Elismerések' özö­ne áradt akkor a világ minden tá­járól. Csak Bonn hallgatott mélyen. Mindmáig hivatalosan Bonnban nem ismerték el a két űrhajós létezését. Végül is ez a helyzet arra késztet­te az NSZK sajtóját, hogy Bonn hi­vatalos köreinek szegezze a kérdést: hogyan lehetséges ez? A kormány sietett a válasszal: „Mivel Nylkolá­jev és Popovics startjának napján egyházi ünnep volt, nem lehetett ta­lálni olyan hivatalos személyiséget, aki az űrrepüléssel kapcsolatban nyilatkozott volna." Pont, aláírás. Az eset akaratlanul is Adenauer kancellár álláspontjára emlékezteti, aki Gagarln űrrepülése idején arra a kérdésre, mit szól hozzá, a követ­kezőket válaszolta: „Hogyan csinál­ták ezt az oroszok, az nem érdekel, úgy sem hiszem el." Függetlenül at­tól, hogy Adenauer elhitte-e vagy sem, Gagarln mégis kijutott a világ­űrbe és utána Tyitov, Popovics és Nylkolajeu ts. Méghozzá Konrád Adenauer jóváhagyása vagy tudo­másul vétéle nélkül. Hogy őszinték legyünk, hasonló „szellemeskedés" nem Adenauer ki­váltsága. Truman, az Egyesült Álla­mok volt elnöke ugyancsak kije­lentette a máspdik is harmadik űr­hajós útja idején, hogy semmi ilyet nem hisz el. Ezután az újságírók Eisenhower volt elnökhöz fordultak, hogy kommentálja a Szovjetunió előnyét a vllágürkutatásban. Eisen­hower, a négycsillagos tábornok nyugodtan ezt felelte: „Semmilyen előnyt nem Játok. Es egyáltalán, az, "előny szót nem szeretem." Megértjük Mr. Elsenhowert, s el­hisszük, hogy ez a szó nem tetszik neki. Csakhogy sem az 6, sem a hozzá hasonlók kedvéért a fejlődés nem áll meg. A nagyhangú nyilat­kozatok ellenére az „előny" szót az angol nyelvtan még elismert és el­ismerik a reálisan gondolkodó em­bermilliók ls. .—riv— 1962 . oktőber 10. * fjj SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom