Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-30 / 300. szám, kedd

A munka iránti szocialista viszonyért, a munkásbecsületért, a parasztbecsületért! (Folytatás az 1. oldalról) sok földjein? Fel kellene már egy­szer tenni e kérdéseket mindazok­nak, akik így járnak el. Ezrekre megy a számuk, akiknek a munkáért és a jó eredményekért jíró becsületes jutalmon kívül örö­met szerez az a tudat is, hogy jó mun­kánk mindnyájunkat szolgálja. Pél­damutatással, jó szóval és bírálattal kellene segftenttnk mindazokat, akik a társadalomért végzett munkát még nem tekintik életük értelmének. Ma már nem elegendő, hogy egyesek jól dolgozzanak, s ne törődjenek azzal, hogyan megy a munka másoknak. Hisz mindnyájunk kárára megy, ha egyesek nem használják ki teljesen a munkaidőt, ha jó készítmények he­lyett selejtet termelnek, ha nem használják fel a technikát, sőt tönk­retesznek emberi munkával létre­hozott értékeket. Vajon iehet-e fi­gyelmen klviil hagyni azt, amikor a termelés szervezői nem teremtik meg az ilyen csökeványek egyszer s min­denkori felszámolásának feltételeit, hogy teljes mértékben megnyíljék az űt az új munkamódszerek előtt? Va­jon helyes-e csak legyinteni, közöm­bösen viselkedni a pazarlással, a naplopással és a hanyagsággal szem­ben? Nfilnnk már régen nem érvé­nyes a közmondás: „Akinek nem in­ge, ne vegye magára! „Őrködjék min­denki közvetlenül, kérlelhetetlenül közös tulajdonunk feletti A munkásbecsület, a becsületes gazdák, a. mezőgazdasági dolgozók lelkiismerete arra kötelez bennünket, hogy erélyesen harcoljunk a kényel­messég, az önzés, a kapzsiság, a fe­gyelmezetlenség minden megnyilvá­nulása ellen, az állami fegyelem megszegése, a munkamulasztás, a munkahely indokolatlan változtatá­sa, a közös tulajdon iránti felelőtlen viszony ellen. Tudjuk például, milyen nehézségek származnak népgazdasá­gunk számára, abból, ha a dolgozók egy része üzemről üzemre vándorol és szüntelenül változtatja foglalkozá­sát. Országos viszonylatban óriási összegeket és energiát fordítunk a dolgozók betanítására és kiképzésé­re. Ébresszünk minden dolgozóban felelősségtudatot üzemének meneté­ért és fejlesztéséért. Neveljük k! mindegyikben az üzem, a szakma iránti hűség nagyszerű tulajdonságát Szocialista társadalmunk érdeke megkívánta, hogy mindnyájan mélyít­sük és szilárdítsuk kölcsönös elvtár­si kapcsolatainkat a szocialista er­kölcs alapelvei szellemében, köl­csönösen segítsük egymás mnnkáiát, önzetlenül adjnk át fó tapasztalata­inkat. együttes erővel kii zd Hl k 1b a munkában és az életben felmerülő mindennapos gondokat és nehézsége­ket. Ez az érdek megkívánja, gon­doskodjunk arról, hogy mindegyikünk =»7. pddieiné! t«bb*?t adhasson a tár­sadalomnak. Mérlegeljük, mennyivel lobban dolgozhatunk, ha mindenütt gondoskodni fogunk a bevált mód­szerek elterjesztéséről, ha önzetlenül átadiuk egymásnak jó munkatapaszta­latainkat! Hazánkban erre az útra léptek első­sorban az iparban, az építészetben, a közlekedésben és a mezőgazdaság­ban dolsnró szocialista munkabrigá­dok A 80(100 kollektívába tömörült több mint egymillió dolgozó, akik a szocialista munkabrigád mozgalmá­ban versenveznek, nagy erőt ielente­nek a munkához való szocialista vi­szonyért folyó harcban. Ezért min­denekelőtt Önökhöz, a szocialista munka kollektívfiihoz és brigádjai­hoz fordulunk. Terjesszék a munka iránti szocialista viszonyt valamennyi dolgozó körében! A munka iránti szo­cialista viszony kialakul a szocialista munkaversenyben is. A szocialista munkaverseny a dolgozók termelés irányításában való részvételének je­lentős formája. Sem a dolgozók ne­velésének, sem a népgazdaságnak nem válik azonban javára, ha csu­pán formálisan hajhásszák a kötele­zettségeket, tekintet nélkül arra, meg vannak-e a feltételek teljesíté­sükhöz. Ne engedjék, hogy ezt a nagy erőt, amit a szocialista munkaver­seny jelent, megbénítsa a megenged­hetetlen alakisági Hol és mit termeljünk (Folytatás az 1. oldalról) juk azt az elvet, hogy a társa­dalmi érdekek és szükségletek szem előtt tartásával mindenütt azt termeljék, aminek a helyi, az éghajlati és termelési tapasztala­tok a legjobban megfelelnek, ak­kor a mezőgazdasági termelés sza­kosítása sokkal tágabb értelme­zést kap. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági termelés­ben a termelési és éghajlati adott­ságuknak megfelelő s azokat ma­ximálisan hasznosító termelési körzeteket alakítsunk ki. Pártunk Központi Bizottságának dokumen­tuma megállapítja: „A gazdálko­dás haladó rendszerének érvénye­sítése feltétlenül megköveteli a termelés célszerű összpontosítását és szakosítását. A növénytermesz­tés szakosítása megköveteli, hogy az állami terv feladatait az egyes járások és mezőgazdasági üzemek éghajlati, valamint gazdasági fel­tételeivel összhangban bontsuk fel és egyes növények termelését ki­sebb számú mezőgazdasági üzem­ben összpontosítsuk". Kétségtelen, hogy a mezőgazda­sági termelés szakosítása, a ter­melési s éghajlati adottságok hasznosítása — ami a gépek jobb kihasználásának is egyik alapve­tő feltétele — alapos és körülte­kintő munkát igényel. Lényegében és elsősorban abból kell kiindul­ni, hogy a szakosítás a társadalom szükségletelnek kielégítését szol­gálja, vagyis megfelelő összhan­got kell keresni és teremteni a lehetőségek és a szükségletek, az állami terv termelési feladatai és a termelési lehetőségek között. Nem lehet tehát elfogadható szempontnak tekinteni azt, hogy a szövetkezetek csak azt termeljék, ami számukra a legjobban kifize­tődik, a legnagyobb hasznot adja s ugyanakkor mellőzzék azt, ami­re az államnak szüksége van. Vi­szont helyteleníteni kell a terme­lési feladatok megállapításának azt az egyes helyeken még min­dig fellelhető rendszerét is, amely az osztás és a szorzás azon egy­szerű műveletén alapszik, hogy a gazdaság területéhez mérten, ha keveset is, de mindent termelhet, amit a terv előír. Nagyon kényel­mes és bürokratikus eljárás ez és csak arra jó, hogy akarva, nem akarva akadályozza a nagyüzemi termelési módszerek meghonosítá­sát, a termelés szakosítását. Egy járás területe — különösen a te­rületi átszervezés óta — elég nagy ahhoz, hogy szem előtt tarthassák az egyes gazdaságok termelési feltételeit és adottságait. Fölösle­ges, sőt káros, például a kukorica termesztés'ét erőszakolni a kavi­csos, égevényes talajokon, amikor ott jobban megterem az árpa, vi­szont miért termeltessenek árpát a vizenyős talajokon, amikor az árpa a „lábvizet" nem bírja. Vég­eredményben egy járás termelési feladatait semmiféle csorba nem éri, ha szakítanak a „tervszétírás" mechanikus módszerével és alkal­mazkodnak az egyes gazdaságok termelési feltételeihez. Éppen el­lenkezőleg, jelentősen növekedné­nek a hektárhozamok, több lenne a mezőgazdasági termék, nemcsak az egyes gazdaságok, hanem az egész járás is könnyebben és hiánytalanabbul tehetne eleget az állam, a társadalom Iránti köte­lezettségeinek. Igaz viszont az ls, hogy a termelési adottságok fi­gyelembe /Vétele a helyzet, neve­zetesen az egyes gazdaságok föld­jei talajszerkezetének, termelési, feltételeinek és éghajlati adottsá­gainak alapos ismeretét követeli meg. Mindezt számba venni nem könnyű és máról holnapra nem megoldható feladat, de olyan mun­ka, amelynek eredményei bőven kárpótolják a fáradságot. A mezőgazdasági termelés, az élelmiszerellátás döntő tényező az életszínvonal alakulásában. Mit eszünk és mennyiért eszünk, ez az emberek életében mindennapos probléma. Minden ember, egész társadalmunk érdeke hát, hogy a mezőgazdasági termelést mielőbb olyan színvonalra emeljük, hogy kielégítse társadalmunk egyre nö­vekvő szükségleteit. Társadalmunk érdekei, a mindennapos ellátás követeli meg tehát, hogy minden darab földről a lehető legnagyobb termést takarítsuk be, hogy a tár­sadalom szükségleteivel összhang­ban minden földön azt termeljük, amire az a föld a legjobban meg­felel s amiből a legnagyobb ter­mést adja. A szocialista munka valamennyi úttörőjéhez, valamennyi munkáshoz, mezőgazdászhoz, technikushoz és gazdasági dolgozóhoz, mindazokhoz fordulunk, akiknek szívén fekszik szocialista társadalmunk fejlődése. Szocialista építésünk időszakában ki­váló dolgozóink ezrei kaptak már ki­tüntetést a társadalom fejlesztésében szerzett érdemelkért. Elsősorban ne­kik kellene minden erejUket a tár­sadalom további fejlesztésének, mun­katársaik nevelésének, az fi) munka­módszerek és tapasztalatok elterjesz­tésének szentelniük! Bontakoztassunk ki széleskörű moz­galmat a munka iránti szocialista vi­szonyért! Indítsunk mozgalmat a munkaidő maradéktalan kihasználá­sáért, az új technika telies felhasz­nálásáért és bevezetéséért, az új munkamódszerek alkalmazásáért és elterjesztéséért, a t termékek kiváló minőségének eléréséért, a selejt csökkentéséért, a magas fokú gazda­ságosságért, az anyag-, tüzelőanyag és energia megtakarításáért, a köl­csönös elvtársi segítség megszervezé­séért népgazdaságunk gyenge pont­jainak leküzdésében, a mezőgazda­ság termelési és felvásárlási felada­tainak teljesítéséért! Erőnkhöz mérten tegyünk meg mindent, hogy szocialista hazánk még gyorsabb ütemben fejlődjékl Hogy még erősebb, a védelemre fel­készültebb legyen, méltó részét ké­pezze a szocialista országok család­jának. Közös munkánkkal nemcsak hazánkban, hanem az egész világon hozzájárulunk a szocializmus és a kommunizmus győzelméhez! Dolgozzunk és éljünk mindnyájan úgy, ahogy e?t megköveteli a mun­kásbecsület, a szocialista ország me­zőgazdaségi dolgozójának becsületei JOSEF TROUSIL, a hlužovlce! EFSZ tehéngondozója, a szocialista mun­ka hőse, JOSEF VOHNICKÝ, a vsetfni Októberi Forradalom Üzem gépszerkesztője, a szocialista munka hőse, MÁRIA KUDRONOVA, a ružomberoki Lenin Gyapotfeldolgozó Üzem szö­vőnője, a szocialista munka hőse, FRANTIŠEK SECKAR, gépjavító, a bfeclavl GTÄ kombájnvezetője, a szocialista munka hőse, JOSEF HAMPL, a szocialista munka úttörője, a prágai Épületszerelő n. v. csapatvezetője, EDUARD ČERVENÝ mozdonyvezető, a České Budéjovice-i Mozdonycsar­nok dolgozója, a szocialista munka úttörője, JANA VITECKOVA, a náchodl Tepna n. v. 03-as üzemének szövőnője, a szocialista munka hőse, KAREL BALAZOVIC mozdonyvezető, a Mosti Vasútigazgatóság dolgozó­ja, a szocialista munka hőse, LADISLAV KARÁSEK bányász, az os­trava-karvinna-i körzet Eduard Urx Bányájának dolgozója, a CSKP XII. kongresszusa szocialista munkabri­gádjának vezetője, JOSEF BALEK, a benešovi Járásban levő vracovicei EFSZ agronómusa, VILIAM KOCH, a komárnói Járásban levő Öulov Dvor-i Állami Gazda­ságnak CSKP XII. kongresszusa ne­vét viselő komplexbrigádjának ve­zetője. KOMMENTÁRUNK Elnök, vagy császár? jyranclaország eddigi történelme ha a k|pal bonyolult helyzet közepette ť folyamán népszavazás útján Franciaország súlyos belső válság elfitt egyetlen elnököt választottak, mégpe- állna. ------- - - A z igennel történt szavazás folytán dig Bonaparte Lajost 1848 decemberé­ben. Bonaparte Lajos három évvel ké­sőbb puccsot hajtott végre éi a követ kexő évben császárrá kiáltatta kl ma­milyen sors vár Franciaországra? Mi­lyen lesz a novemberi választások eredménye? Nagyon valószínű, hogy a gát. A vasárnapi népszavazás eredmé- parlamentben a hagyományos burzsoá nyeképpen a jövőben, minden francia középnek lesz többsége, vagyis azok elnököt népszavazás útján választanak. Ez a következő kormányok hatásköré­nak a pártoknak, amelyek nemmel sza vaztak. Es milyen lesz ezűttal nek lényeges korlátozását jelenti, eredmény, ha tekintetbe vesszük, Üogy A népszavazást rendszert az űj paria- a legutóbbi választások folyamán a leg­ment kapja „ajándékképpen", amelyet tObb szavazatot (3,9 mllllőt) • kom' most novemberben választanak meg. Ax Ismert francia Larousse lexikon munlsta pírt kapta és ennek ellenére a parlamentben csupán 10 mandátnm­a népszavazást a kivetkezőképpen ha- hoz jutott, míg De Gaulle Szövetség az tározza meg: „A népszavazás gondola­tát olyképpen alkotják meg, bogy ma­gában véve szllkségképp annak a ta­gadását jelenti, amit álcáz. A demok­rácia túlzása és paródiája. Oj Köztársaságért pártja 3, B millió sza­vazatával 206 képviselői mandátumra tett szert. Egyesek komolyan felvetik azt a kér­dést. vajon De Gaullenak nincs-e szán­Számos választó előtt a népszavazás fkában felfljítani a monarchiát Fran­csupán egy érdektelen _ és^ látszólag ciaországban. De Gaulle soha sem tlt­i ^„jjg a mo narchista hagyományok irán­ti csodálatot és Párizs grófjához (a francia trónkövetelő) intézett üzeneté­ben azt mondotta: „Ön Franciaország nem fontos alkotmányi kérdés megöl dása volt. Az ellenzéki erők nem tud­ták kellőképpen megmagyarázni vá­lasztóiknak, hogy alapjában véve a rendszer egész politikájáról van szó hagyományainak és reményének meg a bonni revanslstákkal kötött szövet- testesítője!" ségtől kezdve, egészen a magán, az egyházi és az állami iskolák kérdéséig. De Gaulle azonban ugyanezt állítja A.Yavazőkrészvétéle^ nagymértékben 8 al Sf m a* 6< 6' U "««* m a "I ax igaxl csökkent Mi. 1958 ban a fáľasz ók 84 egyeduralkodó. Párizs grófja-e, vagy százaléka, addig mos?^ csupán 77 száza »» 1 8 léka szavazott, i csak ezeknek 81 szá hetne megállapítani. Ha tekintetbe vesszük azoknak a vé­iTr^r nľr.-'iír.'i'.i lasztéknak a véleményét, akik nem jelent, hogy De Gaulle első ízben nem . ,-„_«_„.•,„„_ . •_„„ rendelkezik a szavazatra jogosított vá- leszögezhetjük, hogy a fran­zaléka szavazott Igennel. Ex annyit I.ĽÁVA 6I kék ,F BB8É8ÉNEK 82AV8ZA,ÁVAL ,4 B' 2 1 S^I^MTM? £ De Ganile a népszavazés során a ve- > S rJ helyzetének látszatát, sxedelmes „va bangue"-ot játszotta". Rä- Ne n> bizonyos, hogy De Gaulle el«­viddel a szavazás előtt kijelentette, gedett. Debré azonban axt blsxl, hogy lemond, ha nem nyeri el a szavazat- » népszavazás e/edménye elegendő ax többséget. Ez főképpen a középrétege' ket arra késztette, hogy igennel sza­vazzanak. Nem látták volna szivesen, alkotmány megváltoztatására. Nem szomorú ez, Marianna? (C. K.) LEGFRISSEBB HÍREK KUBÁRÓL Kuznyecov U Thanttal tárgyal New York (CTK) — V. V. Kuznye­cov, a Szovjetunió külügyiminiszteré­nek első halyettese, hétfőn, időszámí­tásunk szerint 17 óra 15 perckor, az ENSZ titkárságán tárgyalásokat kezdett ü Thanttal, az ENSZ ügyvivő főtit­kárával a kubai kérdés körül kialakult helyzetről. A tárgyalásokon V. V. Kuz­nyecovon kívül jelen van Platón Moro­zov és Valerian Zorln, a Szovjetunlfi állandó ENSZ küldöttségének vezető képviselői. Stockholm (CTK) — A Békevilágta­nács elnöksége október 28-tól 29-ig ülésezett Stockholmban. A tanácskozás résztvevői az USA Kuba ellenes agresz­szív akciói folytán bekövetkezett nem­zetközi válsággal kapcsolatban kiált­ványt intéztek a világ békeszerető erőihez. Az illésen a német kérdésről ts szó esett. Bonn (CTK) — A bonni Schaum­burgi-palotában hétfőn Adenauer el­nökletével kezdődött a szövetségi kor­mány rendkívüli ülése, amely a nem­zetközi helyzettel foglalkozik. A DPA hírügynökség jelentése sze­rint bonni politikai körökben feltéte­lezik, hogy a szövetségi kormány az ülés után hivatalos nyilatkozatot tesz az N. Sz. Hruscsov és J. F. Kennedy közötti üzsnetváltásról. A jemeni kormány napirendjén: az ország gazdasági fejlesztése Kairó (CTK) — Abdallah Szalal, a Jemeni Köztársaság miniszterelnöke a Kairói Rádió levelezőjével folyta­tott beszélgetésében kijelentette, hogy a jemeni kormány most, a za­vargások elnyomása után elsősorban az ország gazdasági fejlesztésére for­dítja figyelmét. A kormány kidolgozta már a gazdasági tervet, amelyet a san'ai értekezlet elé terjesztett. A terv szerint megalakítják a köz­ponti bankot, különféle mezőgazda­sági reformokat hajtanak végre. Ezek közé tartozik a gyapot- és a kávéültetvények kibővítése. Megfele­lő piacot kell találni a jemeni mező­ÍTÉLET OSTRAVÄBAN (CTK) — Az ostravai kerületi bí­róság tanácsa hétfőn, október 29-én ítéletet hirdetett egy kártevő csoport felett. A csoport tagjai szocialista államunkkal szembeni ellenséges ér­zülettől vezetve, hosszú időn át és nagy méretekben az észak-morvaor­szági kerület különböző helyein sú­lyos kártevő akciókat követtek el a kohászat és a bányaipar, a mezőgaz­daság és a légi közlekedés fontos szakaszain. A csoport tagjait gyilkos­ság, kártevés, szabotázs, a köztérsa­A vasárnapi bányászműszak eredménye: 164 322 tonna szén (CTK) — A CSKP XII. kongresszu­sának tiszteletére a szénbányák vá­járjai o vasárnap rendkívüli műszako­kat dolgoztak le. E műszakok ered­ménye örvendetes. Együttvéve 184 322 tonna szenet fejtettek, mégpedig el­sősorban a két legnagyobb barna­szénkörzet — az észak-csehországi és a sokolov] körzet — érdeméből. A kladnói Egyesült Kőszénbányákban vasárnap csaknem 8000 tonna kősze­net bányásztak s egyben behozták az egész októberi hiányt. A vasárnapi műszak sikerében két­ségtelenül nagy részük van a vasuta­soknak is, akik az egyes körzetek számára igyekeztek elegendő vasúti kocsit biztosítani. ság felforgatása, a szocialista tulaj­don szétlopkodása és lopás bűntettei­vel vádolták. Ján Vanök 22 éves vádlottat halál­büntetésre, Pavel KaSpőrek 21 éves vádlottat 12 évi szabadságvesztésre, o 23-éves Michal Legdant 10 évi sza­badságvesztésre, Miroslav Kašpáreket 8 évi és az 38 éves Florián Kašpáre­ket 8 évi szabadságvesztésre ítélték. A Szakszervezeti Világszövetség küldöttsége Algériába utazott (CTK) — A Szakszervezeti Világ­szövetség öttagú küldöttsége az Algé­riai Dolgozók Altalános Szövetségé­nek (UGTA) meghívására hétfőn Prá­gából Algériába utazott. A küldöttség Ibrahim Zakarijnak és Edvin Chle­bounnak, a Szakszervezeti Világszö­vetség titkárainak vezetésével részt vesz az algériai forradalom nyolcadik évfordulójának ünnepségein. ,, v f a (CTK) — Az Algériai Nemzeti Fel­szabadítősl Front Nemzeti Ifjúsági Főbiztosi Hivatalának meghívására gazdasági termékek számára és kiü» földi hitelt kell szerezni, mert a for­radalom kitörésének pillanatában az állampéztár üres volt. Jemenbe szak­értőket hívnak a világ minden tájá­ról, hogy segítséget nyújtsanak az or­szág gazdasági fejlesztésében és a jemeni nép életszínvonalának eme­lésében. Az a tény, hogy sikerült meghiúsí­tani a köztársaság ellenségeinek ösz­szeesküvését, nem jelenti azt, hogy „éberségünk lankadhat" — mondotta a miniszterelnök. • • f Bajdani, Jemen miniszterelnökének helyettese fogadta Nagy-Britannia kö­vetét. A Jemeni Arab Köztársaság nevében óva intette Nagy-Britanniát Bajhan angol védnökség uralkodójá­nak Jemen belügyeibe való állandó beavatkozásától. Bajdant közölte, hogy a jemeni kormánynak a bajhanl uralkodó felforgató tevékenységét bi­zonyító okmányok állnak rendelkezé­sére. „Feltétlenül szükséges, hogy Nagy-Britannia véget vessen ellensé­ges akcióinak, mert ellenkező eset­ben a jemeni forradalmi kormány minden intézkedést valóra vált, ame­lyet szükségesnek tart" — mondotta Bajdanl. ^^^^^^ Straussról ismét lerántották a lep'et Bonn (CTK) — Bonni újságíró­körökben kétségtelennek tartják, hogy a Der Spiegel hetilap elleni rendőrségi beavatkozás Strauss had­ügyminiszter műve, akinek botrá­nyos megvesztegetési esetét a lap leleplezte. A Der Spiegel legutóbbi számá­ban beszámol arról, hogy Strauss miniszter a parlamenti képviselők összejövetelén durva támadást Inté­zett a szociáldemokrata képvise­lők ellen. A lap idézi a hadügymi­niszter néhány kijelentését. A szo­ciáldemokrata képviselőkről azt ál­lította, hogy a Der Spiegel mal­mára hajtják a vizet. Kahn-Acker­hétfőn, október 29-én Algírba uta- i mann szociáldemokrata képvlselő­zott a CSISZ KB küldöttsége. A kül- j nek ezt mondotta: Ha önt nem vé­döttség Imrich Platnica titkár veze- , dené a mentelmi jog, a Bundes­tésével részt vesz az algériai felkelés wehr megsértéséért egy félévre a évfordulójának ünnepségein. hűvösre tennék. Ül SZÖ 2 * 1982. Október 30.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom