Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)
1962-10-21 / 291. szám, vasárnap
HÁROM ASSZONY FÉRFIRUHA-ÜZLET Galántán csak 'egy van. Kirakata ízléses, rendezett. Aki csak elhalad mellette, megáll néhány percre szemlélődni... Aztán továbbsiet, kt-ki a maga dolgára. Azaz mégsem mindenki. Sokan betérnek vásárolni, vagy közelebbről megnézni, amit a kirakatüvegen keresztül láttak. A tágas üzletben három asszony fogadja jókedvűen, udvariasan az érkezőket. Három asszony... Alžbeta Gatová üzletvezető, Magdaléna Maderková, Melánia Barancová elárusitónők. Három asszony, akik a párt XII. kongresszusának munkabrigádja címért versenyeznek. Az üzletvezető nemrég lett tagjelölt, a másik kettő pártonkívüli ... Három asszony, akik a közelgő kongresszus tiszteletére becsülettel teljesítik vállalásukat és várják a megtisztelő címet. — Április 2-án kezdtük a versenyt — emlékszik vissza az üzletvezető. — Egyre-másra olvassuk a lapokban, hogy kisebb-nagyobb kolektívák itt is, ott is versenyeznek a kongresszusi brigád címért. Összedugtuk a fejünket és tanakodtunk. Aztán megszületett az elhatározás... Beszélgetésünk félbeszakadt, újabb vevők érkeztek. Nem kell sokáig várniuk, Gaiová elvtársnő ts segít a kiszolgálásban. Én közben a kimutatásokban lapozgattam. Az első oldalon kötelezettségvállalás: „A második és a harmadik negyedévben 55 OOO koronával túlteljesítjük a forgalom tervét. A leértékelt ruhákból 30 000 korona összegben adunk el többet a tervezettnél. A költségeken 550 koronát takarítunk meg." Három tétel. A nem szakembernek semmi különöset nem mond. A vásárlónak sem. Annál többet beszél az üzlet kollektívájáról, a készséges, udvarias három kiszolgálóról. Pedig most mintegy 20-an várnak a pult előtt. Csereda József, a galántai Bútorgyár dolgozója télikabátot vásárol. Hármat is felpróbál, míg végre megtalálja, amit keresett. Barancová elvtársnőnek ugyanannyiszor kellett a létrán „fel- és le sétálnia", és ez csak egy vásárló ... A MÁSIK OLDALON Maderková szolgálja ki Zoborský fogorvost, akt feleségével és kislányával jött ruhát vásárolni. Kettő is tetszik neki s tanácstalan, melyiket vegye meg. Felesége és az elárusítónő segít. l/égre választ. Már elmenőben akad meg tekintete az egyik kabáton. Az elárusítónő készséggel hozza. Hiába tiltakozik a vevő, hogy csak később, pár hét múlva tudja megvenni. — Nem tesz semmit — mosolyog az elárusítónő — azért rheg lehet nézni. Jó órába telik, mire az üzlet elnéptelenedik. Az üzletvezető visszatér, tovább beszélgetünk. Látja a szétnyitott iratcsomót s legfelül a kötelezettségvállalásokat. — Nemcsak teljesítettük, de túl is szárnyaltuk vállalásainkat — mondja. A forgalmat 119 284 koronával, vagyis a vállaláson felül 64 284 koronával túlszárnyaltuk. A leértékelt ruhákból ls 44 420 koronával többe árusítottunk a tervezettnél. Egy pillanatra elhallgat. Sóhajt, majd így folytatja: — Csupán az önköltség okoz gondot. Hideg volt a tavasz, soká kellett fűteni. Ennyit mond a vállalások teljesítéséről. Még nem tudja, mikor jutnak a megtisztelő cím birtokába. Azt annál inkább, hogy már a negyedik negyedévre is elkészítették a kötelezettségvállalást. Nem kevés az, amit a terv előirányoz. A negyedik negyedévre 1050 000 korona a forgalom. 15 000 koronával akarják túlteljesíteni a tervet. A leértékelt ruhákból 5000 koronával többet árusítanak a tervezettnél. A három asszony mindent megtesz, | hogy a tervezett forgalom még a vállalásoknál is nagyobb legyen. Pedig odahaza a háztartásban is sok munka vár mindhármukra. Munkájuk a bizonyíték, hogy a három asszony a közeljövőben bizonyára megszerzi a büszke címet. Ez anynyit jelent, hogy a lehető legmeszszebbmenően elégítik kl a vásárlók igényeit. Ha valaki olyan árut kér, amelyből pillanatnyilag nincs raktáron, egyikük mindjárt beírja a ktsfüzetbe, hogy a megrendeléskor ki ne felejtsék a keresett árut. Így tudják elérni, hogy naponta 100—120 vevő elégedetten távozik az üzletből. HÁROM ASSZONY... Hányan Ismerik őket szorgalmukról, készségükről. S hányan fogják majd megismerni őket a közeljövőben, de nemcsak mint három egyszerű asszonyt, hanem mint egy olyan kis kollektívát, amely a CSKP XII. kongresszusának brigádja cím büszke és jogos tulajdonosa. NÉMETH JÁNOS Jól, gyorsan és olcsón Elmondja Jiŕí Vatrs, a dobčanyi közszolgáltatási üzem igazgatója Ötezer lelket számláló községünk lakossága elégedett szolgáltatásainkkal. Legalábbis tudtommal nincs panasz. Nincs is rá okuk, hiszen vállalatunk 38 dolgozójával mindenben igyekszünk a kedvükben járni.' Célunk, hogy jól, gyorsan és olcsón dolgozzunk és lehetőleg önellátók legyünk, vagyis e javítási és más munkálatokért ne kelljen a szomszédba, vagy Plzeftbe, a kerületi városba járniuk. Nagy időveszteséget Jelentene ez a lakosságnak, no meg szégyen is volna, ha nem bíznának bennünk, falubelijeikben. Tizenötféle szolgáltatás És mégis kevés. A fodrász- és a borbélyüzem a nemrég megnyílt lábápolással együtt a késő esti órákban, sőt vasárnap délelőtt ís tárt ajtókkal várja a falu népét. A női szabóság a megrendeléstől számított tizennégy napon belül elkészíti a divatos ruhát, vagy kabátot, esetleg újat varázsol a divatjamúlt ruhadarabból. Az ágyneműjavítás, de még e fehérnemflmosás, mángorlás, a ruhavasalés sem okoz problémát. A gyorstisztító, igaz, nem a mienk. A helyhiány miatt az összegyűlt ruhát saját teherautónkkal szállítjuk a šzemszédos Prestlcébe. Noha nem rossz ez a megoldás, mégis gyorsabb lesz a körforgás, ha megkapjuk az új helyiséget. Rövidesen más helyiségekhez is hozzásegít bennünket a nemzeti blB f hatnák az ésszerűen gondolkodó, ötletes embereket. A dolgozók öntudatáról tanúskodik, hogy mindezek őllenére egyre szaporodnak az újítási javaslatok. Mindenekelőtt a szocialista munkabrigádok végeznek eredményes újítómunkát. Az újítótevékenység azonban csak egyik, bár Igen hatékony eszköze a műszaki fejlesztésnek. A műszaki előrehaladás döntő módja azonban a-műszaki fejlesztési terv teljesítése, a műszaki-szervezési intézkedések terv szerinti valóra váltása. Az ércbányák felelősei éppen akkor követték el a legnagyobb hibát, amikor ennek a feladatnak még ebben az évben sem szentelnek kellő figyelmet. Mert mi másról tanúskodik az a tény, hogy az év első felében a műszaki fejlesztésre szánt 150 000 korona évi tervfedezetböl alig 10 000-et használtak fel. • íztatóak azonban Jozef Šiška mérnöknek, a műszaki osztály vezetőjének szavai, aki elmondta, hogy a műszaki fejlesztési terv legfontosabb feladatát már csaknem teljesítették — most épp a próbaüzemeltetés folyik —, s bár ez az akció sokba fog kerülni, végül ls gazdaságos lesz, eredménye számottevő értékei képvisel majd. Egyébként a bányákban felhasznált vlí tisztításával foglalkoznak, ami rendkívül fontos a ködágyúk és az öblítéses fúrók zavarmentes üzemel tetése érdekében. Hosszas és máris eredményre vezető kísérletezéseket folytatnak a robbantás 'hatékonyságának növeié séért és költségeinek csökkentéséért. A további számos műszaki feladat teljesítése mellett most már éberen fi gyeinek a gépek karbantartására Is. A gazdaságos termelésnek ma a gé pek alkalmazása a létalapja, s ezért a gépekről való gondoskodás egyik legfontosabb feladatuk. A ro2űaval bányászok tapasztalták, mit Jelent az, ha nem törődnek a gépekkel, a műszaki fejlesztéssel. A műszaki fejlesztés olyan tartalék, melyre számit a terv, s ha nem használjuk ki ezt a tartalékot, a tervet sem tudjuk teljesíteni. Krúž elvtárs és a bánya számos további lelkiismeretes kommunistája felismerte ezt a törvényszerűséget. Helyesen cselekedtek, amikor elhatározták, hogy teljesen kiküszöbölik a volt vezetőségnek a műszaki fejlesztéssel szemben tanúsított nemtörődöm magatartását és az ebből eredő komoly fogva tékosságokat. A CSKP Központi Bizottságénak a párt XII. kongresszusa előtti vitaanyagét a rožftavai bányászok is alaposan megtárgyalták. A viták folyamán az egyéb komoly problémák mellett nem kerülte el figyelmüket a műszaki fejlesztés kérdése sem. Feltárták azokat az akadályokat, melyek gátolják őket a sikeres műszaki előrehaladásban. Felismerték a műszaki fejlesztés jelentőségét, amikor elhatározták, hogy napirenden tartják ezt a feladatot. Így aztán nem is kételkednek abban, hogy a műszaki előrehaladás náluk ls eredményes lesz. Ezt bizonyítják azok a felajánlások, melyeket a vitaanyag megtárgyalásakor a XII. kongresszus tiszteletére tettek, éspedig: két koronával csökkentik egy tonna érc fejtési költségét, 580 ezer korona értékben túlteljesítik e negyedév fejtési tervét és az önköltségeken több mint egymillió 300 ezer koronát takarítanak meg. Tdeje, hogy — a legújabb gazdasági eredmények alapján — a rožftavai ércbányák megálltak a lejtőn. Minden lehetőségük megvolt erre, s a felemelkedéshez is adva vannak a feltételek. A pártbizottság és a bányák gazdasági vezetősége közti eredményre vezető, céltudatos, szoros együttműködés minden bizonnyal megtermi a maga gyümölcsét. A legsürgetőbb feladat most a kongreszszus előtti vitaanyag megtárgyalásakor elhangzott ésszerű javaslatok érvényesítése a gyakorlati életben. Ha a bányák vezetősége figyelembe veszi és megvalósítja a dolgozóknak a problémák megoldását jelentő Javaslatait, jelentősen meggyorsítja a felemelkedés ütemét. SZABÓ GÉZA zottság. Egyesíteni akarjuk az asztalos-, bádogos-, lakatos-, rádiójavító- és szerelőműhelyeket. Ha egy helyen lesznek és a felelősség egy vözetőt terhel majd, bizonyára tovább, javul szolgáltatásunk minősége közönségünknek pedig nagyobb kényelemben lesz része, hiszen egy helyen többfélét elintézhet. Nekünk is jót tesz az, hogy jobb lesz az áttekintésünk a szolgáltatások felett és a költségek is csökkennek. Tovább fejleszteni, javítani... A pórtdokumentum vitájának alapján elhatároztuk, hogy a bútorjavításon kívül — tekintettel az üzletekben mutatkozó hiányra —» ezentúl a szobaberendezések kiegészítésére váró bútordarabok elkészítését ls vállaljuk. A szerelőműhely, kerékpár- és autójavító-műhellyel bővül. Persze a jaíltásra váró járművek nem maradhatnak a szabadban, kitéve az időjárás viszontagságainak. Gondoskodnunk kell megfelalő elhelyezésükről. Tetőt készítünk föléjük. A lakatosműhely szerszámgépeinek a kiegészítése hosszabb tdeje esedékes. A nemzeti bizottság már régen megadta hozzá beleegyezését, de hát ebből még nem futotta esztergapadra, meg fúrógépre. Most ez a problémánk is megoldódott. A pénzt megkaptuk, most már csak ügyesen kell gazdálkodni vele. Tanácskozni, segíteni... Van problémánk elég. Persze a nemzeti bizottság megértő támogatása nélkül nem volna olyan egyszerű... Posledný elvtárs, az ipari bizottság elnöke ugyan elfoglalt ember, de foglalkozása mellett tiszteletbeli funkciója gyakorlására is mindennap talál Időt. Ha csak néhány percre is, gyakran benéz hozzám, nincs-e szükségem valamire. Mert ha teljesítettük is a félévi tervet, ha nincs ís lemaradásunk, azért sohasem lehet tudni. Az ördög nem alszik... Nem vagyunk csalhatatlanok. Gyakran tanácskozunk a munkatérsakkal, a nemzeti bizottság dolgozóival ls, mert még a jó munkán ls mindig lehet javítant. Azt hiszem, ez a titka a jól működő kommunális szolgáltatásoknak. (-km) imiHimiiiiiimiiiMimiiimuiuiiiiiiiii A kosicei Malom gát lakótelepen a műit hónapban egy új, korszerűen berendezett mosodát és tisztítót helyeztek üzembe. Képünkön Jozef Jurčák kiemeli a ruhát a Trimer 25 mosógépből, amely 53 perc alatt 25 kg ruhát tisztít ki trichlóretilénben Es meg is szárltja. [M. Tuleja — CTK felvétele) A Lounyi Aliarai Gazdaságon e napokban vetik el az őszi búza utolsó hektárjait. Képünkön L. Louda traktoros a búza vetésénél. (ČTK — Jitt'Finda felvétele) sirň-snwsiBiaan-rnH:^ | g|Z ÜLÖK, Ievelok FÓRUMA Jíió, diáÁoÁ — n agy gxmdoA Egy hétlet ezelőtt arról Irtunk ebben a rovatban, hogy ax elsősök, a legifjabb iskolaköteles nemzedék életében mennyi problémát vet fel az új élet, a* 6 j környezet. Nos. amikor arról beszéltünk, hogy a gyermek, • kisiskolás ezernyi problémáinak megoldásában mennyi mindent tehet a szülő, akkor nem hallgathatjuk el azt sem, hogy csupán a szülők nem segíthetik át az if|fl emberkéket az előttük tornyosuló akadály-rengetegen. Hiszen a gyermeknek az iskola második otthonává vilik. Pedagógusaival és iskolatársaival tulajdonképpen több időt tölt el, mint otthon. S ez a tény már magában jogossá teszi a következtetést, hegy a szülőknél is nagyobb befolyást gyakorolhat a kis elsősre a pedagógus és természetesül az iskolai élet, az iskola ifjúsági szervezetei, esetleg a szülői munkaközösség tevékenysége. Mindenekelőtt elórebocsáthatjuk, hogy a kisdiákot csakis a nevelésben él oktatásban illetékesek mankójának szoros összhangja segítheti át azokon • problémákon, melyeket új élete hozott számára. Arról már szóltunk, hogy mit tehet ennek érdekében a szülő. Szóljunk talán röviden arról is, hogy mit tehet ezen a téres a szakember, a hivatásos nevelő. Gondolom, helytelenül járnánk el, ha e rovat keretén belül az oktatói és nevelői munkára receptet írnánk. Egyébként is a szakemberek dolga a nevelés módszertani részének kidolgozása. Itt inkább csak véleményem akarom tolmácsolni arról, hogyan, milyen módon látom megvalósíthatónak, hogy valamennyi kis elsős minél rövidebb időn belül igazán otthonénak érezze az iskolát, tanitóiban, nevelőiben jóakaróját lássa és összeforrjon a közösséggel. Ugyanis a gyermek — még akármennyire gyermek és akárhány százról van is szó — van annyira egyéniség, hogy nevelésében semmiféle sablon nem válik hasznára, (ha egyeseknél be is vélik). Egyéniség — talán innen kell kiindulnunk. Egyik gyermek jellemvonásait az otthon, sokét a bölcsőde és óvoda, egyesekét a fogadott nevelő (mert ilyen is akad), nem kevés gyermek jeliemét pedig az utca, a környezet élete formálta. Tegyük hozzá, hogy egyik gyermeknek ilyen, a másiknak olyan a készsége, érzéke. Gyakran akad szinte betegesen érzékeny, elkényeztetett gyermek is az elsősök között, de olyan ls, aki akár botot emelne tanítójára, amikor az követelményeket állít vele szemben. Egészen természetes tehát, hogy amikor a pedagógus egylányú. és egyenlő „munkába" fogja vaíamenynyit, amikor a tanterv követelményeit egyformán törvénynek tartja valamennyi elsős számára, akkor az ellentétek már eleve elkerülhetetlenek. S bizony ilyenkor sok kis elsős szíves örömest fordítana hátat az iskolának. Ezekben a napokban tehát különlegesen nehéz feladat vár a pedagógusokra. Természetesnek tartom, hogy ezt ők maguk tudják a legjobban. Azt is bizonyéra valamennyi pedagógus tudja, hogy leghatékonyabb akkor lesz a munkája, ha ismerni fogja valamennyi tanítványa jellemét, szokásait és családi körülményeit. Azaz ezzel az utóbbival kellett volna kezdenem, mert a legtöbb esetben ez határozza meg a gyermek viszonyát az iskolához, a pedagógushoz s a tanuláshoz. Szóval a pedagógus mindezt tudja, hiszen a hivatására való felkészülés idején a többi között ezt is megtanulta. Igen ám, de az elmélet és a gyakorlat között — mint az élet minden más területén — itt ls nehéz megteremteni az egységet. Mert ugyebár elméletben milyen szépen megoldható, hogy a pedagógus rendszeres szülői látogatással legfeljebb két-három hónap alatt megismeri elsősei szokásait, az otthoni környezet ráhatását és ezekből az ismeretekbői aztán már könnyen kialakltja az illetékes elsősökkel szemben legeredményesebb oktató, nevelő módszerét. Ez az elmélet, igy lenne szép és hasznos. S a valóság? Elég gyakori, különösen az osztatlan iskolákon, hogy a gyermeket mér negyedik éve ugyanaz a pedagógus tanítja, tanítványa családi életiről azonban még mindig vajmi keveset tud. Megszülhetnénk kötelessé gének felelőtlen teljesítése miatt a tanítót. és egyes esetekben talán nem Is jogtalanul. De az az érzésem, hogy az esetek nagyobb részében igazságtalanok lennénk a pedagógussal szemben. Nem minden a pedagóguson múlik, ehhez nem férhet kétség, mert tulajdonképpen a gyermek a szülőé, a szülő tehát egyúttal a saját érdekében kezdeményezi a kapcsolat felvételét gyermeke tanítójával. Míg a szülő részéről (a különleges kivételektől eltekintve) csupán egy elsős áll - ha áll — az érdeklődés középpontjában. a tanítónak egy egész osztály, a szakosított Iskolákon néhány osztály tanulói. Ha már most statisztikát készítenénk a pedagógusok napi munkájáról a szakmájában. a tömegszervezetekben, sőt (különösen faltainkban) a nemzeti bizottságoktól kapott megbízatásokat is számításba vesszük, akkor kiderül, hogy a gyakori szülői ' látogatásról alkotott nézet tulajdonképpen csak ideil. Nem ritkaság, hogy a tanító napi munkája (gyűléseket, előkészületet, tömegszervezeii munkát i« beleértve) 12—14 óra. Eléggé nyilvánvaló, hogy Ilyen megterheltsóg mellett a pedagógus képleten lenne megbirkózni azzal a feladattal, hogy báronként egyszer találkozzék elsős tanítványai szüleivel. Már úgy értem, hogy • otthon, a szülők lakásán. Azt Jelenti-e ez, hogy * tanító eleve lemondjon a lehető legigényesebb pedagógiai feladatának teljesítéséről? Korén elvetnénk a sulykol, ha emellett törnénk pálcát. Ugyanis a család és az iskola együttműködésének talán legeredményesebb, de nem egyetlen módja a szülői látogatás. Különösen az elsősök esetében nagyon célszerfien jár el az a tanító, aki nagy súlyt helyez a szülői értekezletekre. Fontos persze az la, hogy az Ilyen összejöveteleket ne csapén a szülőknek címzett meghívóval „intézze" el a pedagógus, hanem vonja be a szervezésbe a szülői munkaközösség ós a pionír-, esetleg CSISZ szervezőt tagjait ls. Ha a tanító eléri, hogy mér Itt, a szülői értekezleten ls megjelenik a meghívottak többsége s ha ezek nagyobb részével kialakul a bizalmas viszony, akkor már kevesebb családnál kell kilincselnie. így ls marad elég tennivalója a tanítónak. ha alaposan meg akarja Ismerni éppon azokat a szülőket. Illetve azoknak a tanítványoknak a családi viszonyait, akiknek szülei nem nagyon hallgatnak a pedagógus hívó szavára. Csapén szerény megjegyzés, de szerintem ezen a téren nagyon is sikeres mnnkét végezhet a pedagógus Javéra a szülői munkaközösség és a nagyobb diákok, a pionírok, a CSISZ-esek. Ök is meglátogathatják a szülőket és az sem kizárt, hogy a nem hivatalos formájú gyakori pajtást, vagy a szülői munkaközösség részéről az űgymondhatnám sorstársi látogatás még eredményesebb lehet a pedagógus félévente egyszer sorrakerii16 látogatásinál. Természetesen nem könnyű munka az Ilyen szervezeit ás céltudatos, ugyanakkor mégsem hivatalos Jellegű látogatások megszervezése. A pedagógus részéről nagyon Jó együttműködésre van szükség az amlitoftekkel. Fáradságos munka ez, de megért. A jövőről van szó. A „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól" szóló pártdokumentum is hangsúlyozza az iskola, a család és a társadalmi szervezetek szoros együttműködését a nevelésben. Azt a nemzedéket nevelik, oktatják, amely már a kommunizmusban fog élni. S a kommunizmust még építő, de már a kommunizmusban szükséges jeliemmel rendelkező ember szellemi formálását elsősorban az első osztályban kell megkezdeni. Tegyük tehát minden lehető eszközzel kellemesebbé az új emberekké formálódó kis első6ök iskoláskorának gondokkal teli napjait. HARASZTI GYULA 1982. október 21. • ÜJ SZÖ 5 *