Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-11 / 251. szám, kedd

A TÉNYEK DICSÉRNEK k u 1 r ú r z* Pár héttel ezelőtt a Csallóköz című járási újságban olvastuk ezt a pár soros hírt: „Táncos Sándort, az Opatovský Sokolec-i szövet­kezet elnökét, a gépesítés és öntözéses gazdálkodás megszervezé­sében elért sikeres munkájáért a Dunajská Streda-i JNB 1SOO koro­na jutalomban részesítette." E RÖVIDKE hír szabta meg utunk célját. Ahogyan mondani szokták, Irány az említett szövetkezet. Les­sünk el egyet-mást Táncos Sándor munkájából, nemcsak dicsérő szóval, hanem anyagi jutalmazással is ells-. mert tevékenységéből. Dél felé jár már az idő, mire a fa­luba érünk. Először ls az irodában keressük, de ott azt az útbaigazítást kapjuk: Nézzék csak meg otthon, ma még nem láttuk. Már a delet is elharangozták, mire ráakadunk a kis kertes házra. A ke­rítésen túl sok a gyümölcsfa, meg a virág. Az egész udvar gondozott kis ligetecskére emlékeztet. Hűvös, csinosan berendezett kis szobában fogad az elnök. Nyomban el is árulja, hogy éppen csak most bújt ki az ágyból. Hajnalban jöttek haza. öt napig járták az országot au­tóbuszon. Szórakoztak, meg tanultak is egy kicsit, ötnapos út után ráfér az emberre egy kis pihenés. Kávét szürcsölve ismerkedünk. Táncos Sándor nem öreg még až elnöki tisztséghez. Mindössze máso­dik esztendeje került a szóban forgó közös gazdaság élére. Azelőtt a já­rási nemzeti bizottságon dolgozott. Tlz évig volt járási agronómus, két esztendeig pedig a mezőgazdasági ügyosztály vezetője. A területi átszer­vezéskor, amikor arról volt szó, hogy kádersegltséget kell nyújtani a szö­vetkezeteknek, ő ís megvált a járá­si nemzeti bizottságon betöltött tiszt­ségétől. Maga választotta mostani munkahelyét. Látta, hogy Opatovský Sokolecen kell a segítség, akár éhes embernek egy falat kenyér. Táncos elvtársat a falubari már régebben ismerték. Tudták róla, hogy ugyancsak ért a mezőgazdasághoz, és mint kommunista is rászolgált ar­ra, hogy megbecsüljék szorgalmát, tettrekészséget tanuljanak tőle. AZ Oj ELNÖKNEK első dolga volt szót érteni a falusi pártszervezettel, tartalmat, alkotó-kezdeményezést vin­ni a pártéletbe. Egyik legaktívabb szorgalmazója volt annak, hogy az ezer hektáros szövetkezetben önálló szövetkezeti,pártalapszervezet alakul­jon. Ezt azért tartotta szükségesnek, hogy a jövőben a pártgyűléseken még többrtidő -jusson a közös gazdálkodás ügyének és a szövetkezetben dolgo­zó kommunisták tevékenységének ge­rincét a szövetkezeti gazdálkodással járó problémák megoldása képezze. Elgondolását a kommunisták döntő többsége támogatta, és ennek az eredménye, hogy ma már 30-tagú pártalapszervezet működik a szövet­kezetben. Csupán ez a tény azonban még távolról sem volna elegendő ahhoz, hogy most megdicsérjük akár az elnököt, akár pedig a szövetkeze­ti pártszervezetet. Az első lépést azonban újabbak kö­vették. A pártszervezet egyre körül­tekintőbben kezelte a közös ügyét. És amikor látták, hogy szavuk nem csupán pusztába kiáltott szó, egyre több konkrét, az ügyet szolgáló javas­lat hangzott el a gyűléseken. Kifogá-; solták például, hogy megvan az ön­tözőberendezés, de nincs kihasznál-i va. Ha pedig az elnök jött valami-: lyen jó javaslattal, az elvtársak bíz­tatták: „Csináld csak meg Táncos elvtárs, Ml majd segítünk ..." És ha most véleményt akarunk' mondani a szövetkezeti pártszervezet, vagy pedig az elnök munkájáról, az­zal kezdhetnénk: az Opatovský So-; kolec-i pártszervezetet és ennek ke-; rétén belül Táncos Sándor munká-: ját a tények dicsérik. Munkájuk ered-' ményt, nagyszerű sikereket hozott. A pártszervezet ma már a szó legszoro­sabb értelmében vezető erőnek szá-i mit a szövetkezetben. És a kommu-: nisták jó gazda módjára végzett mun­kájának eredménye a gazdasági si-' kerekben tükröződik. A járás egyik' leggyengébb szövetkezete a jó, hoz­záértő vezetés következtében már meglehetősen magas színvonalra ju­tott. Kezdetben szűkiben voltak a munkaerőnek, hiányoztak a fiatalok. Ma mér nincs Ilyen gondjuk. Ezt a problémát egyrészt a géppark gyara­pításával, az egyes munkafolyamatok gépesítésével, másrészt az ifjúság soraiban végzett eredményes felvilá­gosító, nevelőmunkával oldották meg. AZ 58 HEKTÁROS lucerna föld ön-: főzésére készített, stabil öntözőháló­zatot is újból üzembe helyezték. És' az eredmény? Az, hogy évente, ötször is kaszálhatják a lucernát. A múlt esztendőben például, amíg lucernából járási méretben a hektárhozam át-: lag alig haladta meg az 50 mázsát,­náluk egy-egy hektárról 110 mázsa száraztakarmányt nyertek. Az elnök szerint az egy hektárra eső termelé­si költség az öntözés következtében maximum 100 koronával emelkedett, ez azonban több mint tízszeresen meg­térült az elért eredményekben. Ez azonban az öntözésnek csak az egyik formája, mivel a szövetkezet két hordozható öntözőberendezéssel is rendelkezik. A szövetkezet határá­ban nyolc kutat ástak és az öntöző­berendezés segítségével ezeknek a vizét ls felhasználják. így az előbb már említett 56 hektár lucernáson kívül még 120 hektár egyéb ter-'. ményféleséget is öntözhetnek, . ami-: nek következményeként cukorrépából, másodvetésű silókukoricából, krump-' liból szintén jóval túlszárnyalják á járási átlagot. A vaskezű Féliksz Dzerzsinszkij születésének 85. évfordulójára R okonszenves alakja hősként él a forradalmárok nemzedéké­nek emlékezetében. Mozgalmas, vi­szontagságos élete a forradalom ügyének önfeláldozó, megalkuvást nem ismerő, példás szolgálata volt. Fegyelmezett párttagnak, elszánt, hivatásos forradalmárnak, magánéle­tében szerény, háttérbe vonuló em­bernek ismerték a kortársai Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkijt. Kisnemesi lengyel családból szár­mazott, már gimnazista korában be­kapcsolódott a forradalmi mozga­lomba. Megszökött az iskolából és a hivatásos forradalmárok életét élte szíve utolsó dobbanásáig. Ismerték őt a cári Oroszország valamennyi forradalmi központjában. Tevékenységét leginkább Lengyelor­szág és a balti államok területén fej­tette ki- Éveket töltött börtönben. Ott is vezérüket látták benne a be­börtönzött forradalmárok. Mivel vív­ta ki nagy tekintélyét, rabtársai ra­jongását? Két nemes tulajdonságá­val : bilincsekbe verve sem hajtott fejet az önkény előtt, és sohasem kívánt magának kiváltságokat, visz­szautasította a hivatalok minden olyan enyhítő intézkedését, mely a börtön falai között ártott volna a forradalmi szellemnek. Súlyos betegen szabadult ki a for­radalom győzelmekor. Űj korszak kezdődik életében. A párt fontos feladattal bízza meg harcedzett, hű fiát: meg kell szerveznie az ellen­forradalmárok, szabotőrök és más szovjetellenes bandák ellen az Oroszországi Rendkívüli Bizottságot, a CSEKÁT. Az irodalombarát, hu­manista Dzerzsinszkijnek olyasmivel kellett foglalkoznia, ami nem élet­eleme, de pontosan, lelkiismeretesen teljesíti pártfeladatát. Könyörtelenül lesújt a szovjetország életére törő ellenségre, ám vasszigora ellenére a meggyőző és nevelőmunka híve, s ebben példát mutat. Közeli munka­társa így jellemezte őt: „... forradalmunk szerencséje volt, hogy a Rendkívüli Bizottság elnöké­vé Feliksz Edmundovics Dzerzsin­szkijt nevezték ki. Kristálytiszta jel­lem, önfeláldozó, erős akaratú, ha­tározott egyéniség volt Dzerzsin­szkij, villámgyorsan tudott cseleked­ni, nem hátrált meg az akadályok előtt, egyéni érdekeit alárendelte a forradalom érdekeinek, magáról is megfeledkezett s még az ellenség­gel szemben is igazságos volt." A polgárháború, az ellenforradal­mi összeesküvések leverése után Dzerzsinszkij a megváltozott körül­mények között javaslatot terjeszt be, hogy szüntessék meg a polgárhábo­rú viszonyai között indokolt töme­ges letartóztatásokat, csak a szovjet­hatalom megátalkodott ellenségeit zárják a kiürített börtönökbe, s fejt­senek ki széles körű társadalmi ne­velőmunkát. D zerzsinszkij 1921-től a közleke­désügyi nápbiztosi tisztséget is betöltötte. Gazdasági szervezőként is nagyszerűen megállta a helyét, több talpraesett javaslattal bizonyí­totta be szervező képességét. A pihe­nést nem ismerő, lázasan tevékeny­kedő forradalmáron elhatalmasodott a börtönben szerzett súlyos betegsé­ge, és 1926-ban megszűnt dobogni nemes szive. A hű leninistát, a tör­hetetlen jellemű, kristálytiszta er­kölcsű pártharcost tisztelik benne a kommunisták és a szovjet nép. ÍL] Ä növénytermelésben elért sikerek az állattenyésztésben ls lényeges ja­vulást idéztek elő. Vegyük például a tejtermelést. Az 1960-as esztendőhöz viszonyítva tavaly már százezer liter­rel volt nagyobb az évi tejtermelés, az Idén pedig előreláthatólag még 70 000 literrel fejnek többet, mint a múlt esztendőben. A gépesítés és a bőséges takar­mányalap megteremtésének eredmé­nye az ls, hogy nem egészen két esz­tendő leforgása alatt a sertéshúster­melést ls több mint kétszeresére emelték. A szükséges takarmányalap megte­remtésén kívül ezen a téren nagy sze­rep jutott a gépesítésnek. A mecha­nikus takarmánykeverő és takar­mányszállító eszköz felszerelése után nyomban két ember munkája vált fölöslegessé. Már magában ez a tény is kihatással volt a termelési költ­ségek alakulására. Lényegesen na­gyobb eredmény azonban az, hogy a szakszerű munka a nagyüzemi jel­legű sertéstenyésztés nyújtotta elő­nyök és lehetőségek kianázása kö­vetkeztében lényegesen növekedett a hústermelés. Míg 1960-ban csak 4,5 vagon sertéshúst tudtak értékesíteni, tavaly már 8 vagonra valót adtak el. Az idén 10 vagon eladáséra kötöttek szerződést és most, hogy pártunk kö­zelgő XII. kongresszusa előtt szám­ba vették a lehetőségeket, elhatároz­ták, eredeti tervüket még egy vagon hússal megtoldják. AZ IDEI ARATÁS Is gazdag volt ä szövetkezetben. Búzából átlag 29, árpából 30 mázsát arattak le egy-egy hektárról. Volt azonban olyan 20 hek­táros búzatáblájuk is, amely jóval többet fizetett az átlagnál. A Diana­búzafajta például hektáronkint 42 mázsát adott. Ezt a tényt azonban nemcsak tu­domásul vették a szövetkezet veze­tői, hanem levonták belőle a tanul­ságot is. Az országos vita keretében, amikor föltárják a rejtett tartaléko­kat, számbaveszik a lehetőségeket, már felmerült a gondolat, hogy fo­kozatosan áttérnek a gazdagabbari termő gabonafélék termesztésére. És ha már szóba hoztuk az ara­tást, ne hallgassuk el azt se, hogy a gépesítést, az új technológia alkalma­zását erre a munkaszakaszra is ki­terjesztették. Összes gabonaféléjüket kétmenetesen aratták le. Az elnök szavaival élve ez a módszer jó­riak bizonyult. Az Idén 5 nap­pal rövidebb ideig tartott az ara­tás, mint a múlt esztendőben. Sőt, ami igen lényeges, az eddig 10 —14 százalékos szemveszteséget 1—3 százalékra csökkentették. Ez a kü­lönbség pedig olyan szövetkezetben, ahol közel félezer hektárt kellett le­aratni, vagonszámra ment. A KOMMUNISTÁK tehát Opatovský Sokolecen ls megtalálták a haladás útját. A szövetkezet élén pedig olyan ember áll, aki politikai felkészült­ségén, bátor kommunista kiállásán, példaadó munkáján kívül megfelelő szaktudással is rendelkezik. És amint a dicsérő szavak helyett elmondott tényekből is láthatjuk, a gondos munka gazdag gyümölcsöt érlel. SZARKA ISTVÁN Még melegen simogat az őszeleji napsugár... (T. AndrejCák — CTK íelv.j; A prágai Nemzeti Színház tervei Bedfich Prokoš, a prágai Nemzeti Színház igazgatója, valamint az ope­ra-, prózai- és balettegyüttes vezetői tájékoztatták a sajtó képviselőit az idei színházi idény műsortervéről és az 1963-as jubileumi esztendő előké­születeiről, amikor a Nemzeti Színház fennállásának 80. évfordulóját ün­nepli. Pártunk XII. kongresszusa tisztele­tére Jan Fischer: Romeo, Júlia ás a sötétség című operáját, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom előestéjén Miloslav Stehlík — Solohov Oj baráz­dát szánt az eke című regényéből Irt drámáját mutatják be. A februári győzelemről Milan Jariš Prokop Holý című színművével emlékeznek meg. Az operabemutatók közül a legkl­| emelkedőbb esemény a néhány évtize­des szünet után előadásra kerülő Wagner zenemű, a Trisztán és Izolda. Karel Kovaŕovic Kutyafejűek, Smeta­na: Az ördög fala, Weber: Bűvös va­dász, Mozart: Don Jüanjának felújítá­i sa a prágai világbemutató 175. év­fordulója alkalmából szerepelnek még a műsortervben. A prózai együttes a Shakespeare-év i alkalmából a Három királyok és a Vi­har című drámákat adja elő. Bemu­tatásra kerül továbbá Osztrovszkij és O'Neill egy-egy színműve. A Nemzeti Színház mint más években, szorosan i együttműködik a cseh drámaírókkal és több Időszerű témával'foglalkozó darabot szeretne a színpadra vinni. Ä balettegyüttes egyebek között a Legenda a szerelemről című balettel{ Gershwin és Schulhoff műveivel mu­tatkozik be a közönségnek. A Nemzeti Színház prózai együtte­sének színészei novemberben Lengyel­országban vendégszerepelnek, az ope­ra részt vesz tavasszal a wiesbadenl fesztiválon, Júniusban Szlovákiában lép fel. A művészek a 80. évforduló tiszte­letére opera, prózai és balett művek­ből műsort tanulnak be és május 9—30. között bemutatják az ország nagy ipari központjaiban. Jövő ősszel azután szeptembertől novemberig a vidéki közönség részére fenntartott ünnepi előadássorozatot rendeznek. Az évforduló napján, november 18-án Smetana Eladott menyasszonyát új rendezésben és szereposztásban, dísz­előadás keretében hozzák színre. A Nemzeti Színház történetéről és munkájáról rendezett kiállítás, isme­retterjesztő film, rádió és televízió műsorok egészítik ki a jubileumi év­forduló megünneplését. -va­A művelődés ügyét szolgálja Eredeti kiállítás Prága történelmi emlékműveinek egyik ékessége a Várban levő Loret­ta. A tiszta barokk stílusú épületet, a benne őrzött kincseket, káprázatos ékszereket, csodálatos szépségű erek­lyéket naponta számos belföldi és külföldi turista tekinti meg. A prá­gai honismereti múzeum a Loretta ódon környezetében rendezte meg a „Régi pénzek, emlékérmek és érdem­rendek a társadalom szolgálatában" című kiállítását. A valóban eredeti és a maga ne­mében egyedülálló kiállítás teljes képet ad a pénzverés történetéről az időszámításunk előtti 2000 évtől kezdve napjainkig. Az ásatások so­rán talált legrégibb pénz a kelta időszakból származik. A dinárok, ga­rasok, tallérok, koronák, papírpénzek egész Európa történelmét visszatükrö­zik. Rendkívül érdekesek az évfordulók alkalmával, vagy kimagasló személyi­ségekről kibocsátott emlékérmek. Képzőművészeink megörökítették a neves zeneművészek, festők, tudósok portréit, a sorozatban az utolsó a Nobel-díjas Hejrovský tanárról kiadott emlékérem. Történelmi nevezetessé­gű a müncheni események ellen til­takozó, titokban készült emlékérem. A világ minden tájáról és a külön­böző időszakokból származó magas katonai, állami kitüntetések, térd­szalag-, becsület- és más érdemren­dek gazdag gyűjteménye egészíti kl a látogatók körében nagy tetszést arató kiállítást. —va Ä Hviezdoslav téri kiállítási csar­nok reprodukciótárlata a Szlovák Képzőművészeti Alap tevékenységéről tájékoztat. A körülbelül négy éve fennálló, eredményesen működő in­tézménynek feledata a képzőművészet széles körű ism'ertetése. Törekvése, hogy a művészet iránt érdeklődők Igényeit minél teljesebben kielégítse. Sokrétű tevékenységével a kulturális forradalom ügyét szolgálja. Ezúttal elsősorban a közelmúlt mestereinek és olyan élő festők al­kotásainak 6Zínes sokszorosításával találkozunk, akik már jelentős élet­művel rendelkeznek. A bemutatott kis seregszemle a hazai poligráfia jó | színvonaláról győz meg. Egyszersmind megfelelő áttekintést ad nevesebb festményeinkről. — A nagyobb tis értékesebb, képtárakban őrzött mű­veket közelünkbe hozza, s mindazt, amit eredetiben nem szerezihetünk meg, bizonyos fokig helyettesíti a !sikerült reprodukció, mely a szép­érzék fejlődésére feltétlenül hat s egyre tágabb rétegekkel szeretteti meg a művészetet. Otthonainkat, az iskolákat és a hivatalok helyiségeit ls derűsebbé teszi egy-egy jól meg­választott reprodukció. Sőt, a szov­jet példához híven, a földművesszö­vetkezetek, s az üzemi klubok tagjai-. nak örömére, lelki és szellemi éle­tük elmélyítésére is egész kis képtárn rá valót lehetne csekély anyagi be­fektetéssel vásárolni. A Képzőművészeti Alap gondozásá-: ban eddig megjelent 15 kötet kul-s turáltan szerkesztett,' igényes tanul­mányokkal bevezetett, gazdag kép-: anyaggal rendelkező sorozatát ls itt láthatjuk, mely alkotóik művészi arc­élével, esztétikai és művészetelméleti kérdésekkel, és a szlovák iparművé-; szettel foglalkozik népszerű, tudomá­nyos formában. Kiadványaik közé tartoznak még 6 művésznaptárak, az egyes festők leg-; szebb képei után készült levelelző­lapok, s a kedves, ötletes"köszöntő kártyák. Tarkán sorakoznak egymás mellé a finom megoldású, változatos tár­gyú címkék, melyek országunk ter-í mészeti és építészeti szépségeiről) iparcikkeinkről, városaink szállodái­ról adnak hírt. Ezek a kisgraflkák is a közízlés formálói és nemesítől. BÁRKÁNY JENÖNÉ • •••••••• A fasizmus elleni harc hete Ä Csehszlovák Rádió bratisla^: vai adóállomása A fasizmus elle-; ni harc hetében azaz a szeptem­ber 10-től 16-ig terjedő időszak-J ban az operaszerzők halhatat­lan műveinek megszólaltatásán kí­vül olyan zeneműveket is műso­rába iktatott, amelyek népünk antifasiszta harcát tükrözik. Mű­sorra kerül többek között Ruth Zechlinová Lidice című kantátád ja, s Dmitrij Sosztakovics Iközis-i mert VII. Leningrádi szimfóniá­ját is meghallhatjuk. Sosztako­vics e művét Leningrád védőinek emlékére írta 1941-ben. Véget ért a vakáció, a sárkány is leszáüt a földre, amely a martini pe­dagógiai intézet épülő tnternátusta fe­lett lebegett. (P. Haško felvétele) 1932. szeptember 11. * (JJ SZÖ 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom