Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-25 / 265. szám, kedd

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁG NÉPE Teret hódít a dolgozók kezdeményezése és alkotó lendülete Az állami gazdaságokban, szövetkezetekben, a falusi lakosság nyilvá­nos gyűlésein és összejövetelein a községek dolgos népe a nagyüzemi termelés jelentőségéről és előnyeiről vitatkozik. A gondosan elkészített beszámolók és az ezt követő felszólalások a legfőbb feladat elemzése mellett utat mutatnak, mit kell tenni egy-egy gazdaságban, hogy na­gyobb lendületet vegyen a termelés. A hibák feltárásával, az elért si­kerektől lelkesítve arra törekszenek mindenütt, hogy egészségesebbé, korszerűbbé, virágzóbbá tegyék a mezőgazdaságot. A gyűléseken, a viták során a helyi adottságoknak megfelelően ke­resik a legjobb megoldásokat, összefogni minden erőt a célkitűzések végrehajtására. A KRÄĽ. CHLMECI Állami Gazda­ságban ezekben a napokban a legtöbb szó a kongresszusi vitaanyagról ős a jöyő évi tervfeladatokkal kapcsolat­ban hangzik el. A dolgozók olyan fel­adatok megoldását vállalják, melyeit még nem ls olyan régen távollaknak tetszettek. A gazdaság dolgozói a párt XII. kong­resszusának brigádja címért verse­nyeznek. Feladatul tűzték több hús, tej, zöldség, burgonya és más termék termelését. A gazdasági év még nem fejeződött be. De már meg lehet álla­pítani, hogy helytállnak és ígérettel­jesen végzik vállalásaikat. Korai burgonyából átlagban 110 má­zsát termeltek, egy hektárra számít­va az elsq félévben 202 literes tejho­zamot értek el. Egész évi húseladási tervüket szeptemberben teljesítették. A kongresszusi vita folyamán további 300 mázsa sertéshús eladására tettek felajánlást. A gazdaság dolgozói felismerték: ahhoz, hogy a tervet valóra váltsák, mindennap helyt kell állniuk. A jő eredményeket döntően befo­lyásolta, hogy a mag idejében került a földbe, jól végezték a növények ápolását, a kezelők nagy gondot for­dítottak az állatállományra. A NÉGYEZER hektáros állami gaz­daság minden részlegén megértették a dolgozók, hogy a mezőgazdaság to­vábbfejesztése szorosan összefügg a többtermeléssel és az önköltségek csökkentésével. Említsünk néhány ter­melési adatot, amely bizonyítja, hogy ebben a gazdaságban egyre nagyobb teret hódít a dolgozók kezdeménye­zése, alkotó lendülete. 1961 1962 A búza átlaghozama 22,80 q 29,14 q A rozs átlaghozama 22,24 q 27,30 q Az árpa átlaghozama 22,07 q 25,­q A napi fejés egy tehéntől 6,27 1 6,43 1 (előreláth. A szarvasmarha napi húsgyiitdi,ui... Jj 39 dkg 50 dkg A sertés napi húsgyarapodása 35 dkg 42 dkg 1961-hez viszonyítva az önköltséget egy kilogramm marhahús kitermelé­sénél előreláthatólag 5,76 fillérrel, sertéshúsnál 1,76 fillérrel, tejnél 14 fillérrel csökkentik. — A kongresszusi vitaanyag alap­ján milyen távlati terveket készít a gazdaság? — tesszük fel a kérdést Lefkovics József igazgatónak. — A továbbfeljesztésre minden le­hetőségünk megvan. Folyamatban van a kishozamú rétek és legelők feltörése, feljavítása. Földterületünk 30 százalékán takarmányt fogunk ter­melni. Ezzel két célt érünk el: önel­látókká válunk s egyúttal javítjuk földjeink termőképességét is. Több­éves tapasztalatok alapján a lóheré­ről áttérünk a lucerna termesztésére. A lucerna évelő takarmány, több öven át kaszálható és jó termést hoz, a ló­here csak egy-két évig ad nagy ter­mést. Gazdaságunkban fokozatosan 50 százalékra megvalósítjuk az öntözéses Csökkentik az önköltséget # Lesi takarmány bőven • igéretteljes a vállalósok teljesítése % A jövő terve: a növénytermesztés szako­sítása gazdálkodást. A kalászosoknak szánt terület nagyobb felét saját termésű Intenzív vetőmaggal vetjük be. Míg a hagyományos búzafajta 26—28 mázsát adott hektáronként, a „Pavlovka" 35 mázsát. TOVÄBBÄ a növénytermesztés sza­kosítása, az állatállomány fajállalok­kal való feltöltése, egyes növényfaj­ták, mint a késői burgonya, kender termesztésének teljes leépítése, korai burgonya és más növények termesz­tése, a komplex gépesítés kiszélesíté­se és több más, a mezőgazdaságot előmozdító célkitűzés szerepel az 1963-as és a távlati tervekben. Sok-sok értékes kezdeményezés szü­letik a kongresszusi versenyben. Kü­lönösen jelentős a gépek jobb kihasz­nálásáért Indított mozgalom. El akar­juk érni, hogy a traktorok éjjel-nap­pal nyújtott és kettős műszakokban dolgozzanak. A következő napokban különösen nagy szükség vah erre. A traktorosok helytállásán sok min­den múlik. A hosszú Ideje tartó szá­razság rendkívüli erőfeszítést kíván embertől és géptől, hogy elvégezzék a talajelőkészítést s megfelelő mag­ágyat készítsenek az őszleknek. Ren­geteg tennivaló vár a gazdaság dol­gozóira. A kukorica, cukorrépa még a mezőn van. Rövidesen megkezdődik a szüret is. Jól szervezett, gondos munkára van szükség, hogy ezeket a munkákat a következő hetekben elvé­gezhessék. Sok a tennivaló, sok fá­radságos napnak kell még eltelnie, hogy elmondhassuk: a mezőgazdaság dolgozói mindent megtettek tervük teljesítéséért. Az állami gazdaság dol­gozói egész évi versenyükre azzal te­hetik fel a koronát, ha idejében és veszteség nélkül betakarítják a ter­mést, a főidbe teszik e jövő esztendei kenyérnek valót. EZZEL ALAPOZZAK meg a kong­resszusi versenyben vállalt feladatok teljesítését és a jövő évi célkitűzések elérését. MÓZES SÁNDOR MUNKÁNKÉRT FEIE10SSE6EIVAUAIUNK A karlíni Invalldovna kísér­leti lakótelepén dolgozom ti­zenhárom tagú munkacsopor­tommal együtt. Nem művészet a nagyméretű panelek szerelé­se, de azért, mint minden mun­kához, ehhez is érteni kell. A szaktudáson kívül a lelkiis­meretes, kitartó munka, szorga­lom és nem utolsósorban a fe­gyelem meghozza a gyümöl­csét. Csoportunk az évek során annyira összeszokott, hogy egy­más tekintetéből kiolvassuk a gondolatokat. Társaim mind igen önérzetesek. Törekvésük kötelezettségeinkben is meg­nyilvánul: jól kihasználjuk a munkaidőt, betartjuk a bizton­ságos munka előírásait és ál­landóan a Jobb munkaszervezé­sen törjük a fejünket. Pártunk XII. kongresszusának tisztele­tére vállaltuk, hogy a heti ter­vet öt nap alatt teljesítjük, a hatodik napon végzett mun­kánk eredményét pedig az épít­kezésben mutatkozó országos hiányok csökkentésére szánjuk. Az értékelés szerint jó minő­ségű munkát végzünk. Bizonyí­ték erre a kezeslevél, melyben aláírásunkkal felelünk a kifo­gástalan munkáért. Azelőtt a házkezelőségnek és a lakóknak fogalmuk sem volt róla, sze­mély szerint kinek a munkáját kifogásolják, mire, vagy inkább kire emeljenek panaszt. Ma ilyen esetben közvetlenül a brigádvezetőhöz fordulnak, aki csoportja tagjaival a beköltö­zéstől számított két hónapon belül díjmentesen köteles kija­vítani a hibákat. Nálunk ilyes­mire szerencsére eddig még nem került sor és tudom, nem is fog. Hiszen már 1960 óta a szocialista munkabrigád büsz­ke elmének a viselői vagyunk. Munka után gyakran vitatko­zunk arról, hogyan lehetséges, hogy az építkezések minőségét mostanában általában kifogá­solják. Gyakran felkérnek, mondjak bizonyos építkezések­ről szakvéleményt. Hazatérve rendszeresen beszámolok mun­katársaimnak a tapasztalt hi­bákról, fogyatékosságokról és óva intem őket hasonló hibák elkövetésétől. Ezekből a beszél­getésekből valamennyien sokat tanulunk. A pártdokumentumot alapo­san megvitattuk. Véleményem szerint mindazoknak az üze­meknek, amelyek az építkezé­sekhez az anyagot szállítják, az Építésügyi Minisztérium ha­táskörébe kellene tartozniok. Ezzel elejét vennénk a rend­szertelen és késedelmes szállí­tásoknak, amelyek bennünket, munkásokat annyira feltarta­nak. Nagyon helyesnek tartom a vállalat és az üzem közti fe­lesleges összekötőkapocs — az építkezési Igazgatóságok (Stavební správaj megszünteté­sét. Ezek csak akadályozták a folyamatos, zökkenőmentes munkát. Huszonöt éve dolgozam épü­leteken, bár eredeti szakmám szerint bőrcserző vagyok. Tár­saimtól eltérően tehát nem va­gyok szakmunkás, mégis kér­kedés nélkül állíthatom, hogy megbecsülnek, elismerik Jó munkámat. Ezért bízták rám az építészeti tanoncok oktatását, ezért választottak meg munka­társaim üzemi bizottságunk el­nökévé is, és ezért részesültem tavaly abban a megtiszteltetés­ben, hogy a gyönyörű és ké­nyelmes Amur nevü szovjet ha­jón, a Duna kék vizén ringa­tózva végiglátogathattam a né­pi démokratikus államokat, s végül ls Ogyesszában kötöttünk ki. Felejthetetlen emlékeimből merítek munkám közben mu­tatkozó nehézségeimnél. De hát kommunista vagyok, nem ria­dok vissza a harctól és a ne­hézségektől. FRANTIŠEK ZAMECNIK, a Szocialista Munka Üttörője című kitttntetés viselője E zekben a napokban az építő­ipar dolgozói is. komolyan és felelősségteljesen foglalkoz­nak a második fontos kongresszus előtti vitaanyaggal — a „Szocialis­ta társadalmunk további fejlődésének távlatai" című dokumentummal. Az építőipar dolgozói beszélnek arról, milyen irányban halad a beruházási építkezés, s milyen intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy az építőipar a nagyüzemi ter­melés színvonalára emelkedjék. Ezért az építkezések és az építő­anyagokat gyártó üzemek dolgozói főleg a munka szervezésének és irá­nyításának kérdéseivel foglalkoznak. Természetesen a vita középpontját képezik a termelés előkészítésének, az anyagellátásnak, a terv egyenletes teljesítésének, a gépek és berendezé­sek kihasználásának, az építkezési határidők csökkentésének, az építke­zések minőségének és a haladó tech­nológia bevezetésének kérdései is. Nem kevésbé fontos azonban a dol­gozókról való gondoskodás, a mun­kabiztonság és a dolgozók szakkép­zettségének növelése. Csökkenteni kell a megkezdett építkezések számát A beruházási építkezések szakaszán az a legnagyobb fogyatékosság, hogy Igen sok a megkezdett építkezés s ennek következtében az építkezési idő túl hosszú. Hogy ezt az kérdést mind­máig nem sikerült megoldani, kiha­tással van az egész népgazdaságra s az építőiparnak ls sok kárt okoz. A feleslegesen sok megkezdett építkezés a munkatermelékenység rovására megy, megnehezíti a munkaszerve­zést, a munkaerő és a gépek alapo­sabb kihasználását. A kongresszus előtti vitaanyag ezért helyesen hang­súlyozza, hogy a Jelenlegi építkezé­sek számét három-négy éven belül 30 —40 százalékkal csökkenteni kell, s ugyanakkor rövidíteni kell az átla­gos építési időt. Ez a célkitűzés megköveteli, hogy a beruházási épít­kezés szakaszán dolgozók megfeszít­Javítsuk meg az állóalapok kihasználását aZ építö'parban lfla : " 1' rnol ( ' B w MRfei W m egblrntqa sék erejüket s bizonyos intézkedé­seket foganatosítsanak. Arról van szó, hogy elsősorban a beruházók gondoskodjanak kötelessé­geik teljesítéséről. Idejében el kell készíteniük az új építkezések tervét és tervrajzát, összhangba kell hoznlok az építkezési munkákat az építkezés technológiai részével, biztosítaniuk kell az építkezési munkák folyama­tosságát és az építési Idő lerövidíté­sét. A kerületi építkezési szervezetek­nek gondoskodniok kell a termelési program idejében való jóváhagyásá­ról, hogy ezáltal elejét vegyék az utó­lagos változtatásoknak, ami nemcsak az építőiparnak okoz sok gondot, ha­nem a népgazdaságot ls megkárosítja. Mindemellett oda kell hatnlok, hogy az építkezéseket gyorsan, minőségi szempontból kifogástalanul fejezzék be. Az olyan építkezések megkezdé­sét, amelyeknek a tervrajzai nincse­nek Idejében elkészítve, sőt be sin­csenek tervezve — nem szabad en­gedélyezni! A gépeket és a szállítóeszközöket is jobban ki kell használni A nagyszámú megkezdett építke­zés természetesen sok gépet és berendezést vesz igénybe, azon ban ezek nincsenek tökéletesen ki­használva. Am az építkezési gépek ki­használásával összhangba kell hozni a szállítóeszközök kapacitását is. A CSAD-nak, valamint az építővállala­tok szállítóinak idejében és teljes mértékben biztosítanlok kell az anyag szállításra háruló feladatokat a többműszakos termelés igényeinek megfelelően Is. Tudatosítani kell, hogy bizonyos építkezéseknél más­más gépekre van szükség. Ezért a gé­pek átcsoportosítását — az egyik építkezésről a másikra — Irányítani és szervezni kell. A megkezdett épít­kezések gyors befejezése érdekében szükséges, hogy hazai gépiparunk és külkereskedelmi vállalataink sokkal több géppel lássák el építőiparun­kat. Különösen nagy szükségét érez­zük a befejező munkálatokat végző gépeknek s az olyan gépeknek, me­lyek meggyorsítják az építészet ipa­rosítását és elősegítik a szerelés bő­vítését. Mindemellett neirn szabad megfeledkezni az elavult gépekről, melyek teljesítménye már nem gazda­ságos, mert karbantartásuk aránylag sokba kerül. Ezeket a gépeket olyan szakaszokra kell áthelyezni, ahol még tehetnek jó szolgálatot, vagy pedig fokozatosan ki kell vonni az üzemel­tetésből. A munkatermelékenység növelésére nagy tartalékok rejlenek még az épí­tőipari gépek kihasználása terén. A többműszakos termelés bevezetésével a gépeket jobban kl lehet használni. Szlovákiában például nagyobbrészt csak egy műszakban dolgoznak a gé­pek s csak kevés helyen találkozunk meghosszabbított vagy kétműszakos termeléssel. Az első félévben például a kotrógépek 1,54 műszakban — a vakolőgépek pedig csak 1,00 műszak­ban dolgoztak. Ez a műszakarány nem kielégítő. A rossz állapot oka első­sorban a helytelen munkaszervezés­ben keresendő. Az építkezési szer­vezetek nem gondoskodnak kellőkép­pen az építőipari gépek többműsza­kos üzemeltetéséről s nem szentel­nek kellő figyelmet a dolgozók szak­képzettségének növelésére. Ugyanakkor egyes építészeti vállala­tok megértették a gépek több mű­szakban való kihasználásának jelen­tőségét. Ezek közé tartozik a bratis­lavai Priemstav és a Hydrostav. Ezeknél az üzemeknél a kotrógépe­ket 1,7 műszakban használják kl. Ez­zel szemben a humenhéi Chemkostav­ban a gépek kihasználásának műszak­aránya csupán 1,12. Ezért szükséges, hogy az építészeti vállalatok a jövő évj terv előkészítése folyamán meg­teremtsék a feltételeket a gépek többműszakos üzemeltetésére. A gé­pek alaposabb kihasználása terén mutatkozó tartalékok feltárása — el­sőrendű feladat. A többműszakos üzemeltetés *» az építési idő lerövidítésének legfőbb eszköze A gépek kihasználásával szorosan összefügg a többműszakos termelés. Szlovákiában az Építésügyi Miniszté­rium által irányított vállalatoknál 1960-ban a műszakarány 1,11 — 1961­ben pedig 1,13 volt. Az Idei ered­mények szerint úgyszólván egy vál­lalat sem tett lépést előre. Sőt, a ke­rületi nemzeti bizottságok által Irá­nyított vállalatoknál csökkent a tnű­szakarányl Annak ellenére, hogy ez év januárjában Bratislavában orszá­gos aktíva foglalkozott e kérdések­kel — az építészeti vállalatok mind­máig nem tettek komoly lépéséket a többműszakos termelés bevezetése ér­dekében. Ez az értekezlet pedig több példával szemléltette, milyen konk­rét feltételeket kell megteremteni ar­ra, hogy a többműszakos termelés meghonosodjék s a maximális gazda­ságosság mellett elősegítse az épí­tési idő lerövidítését. Tudatosítanunk kell, hogy a több­műszakos termelés az építési Idő le­rövidítésének, az állóalapok jobb ki­használásának, különösen pedig a gé­pi eszközök kihasználásának legfőbb eszköze. Hogy milyen eredményes munkát lehet ezen a téren végezni, azt a bratislavai Hydrostav példázza, mely országos viszonylatban is kiváló eredményeket ér el. Ez a siker első­sorban a többműszakos termelésnek köszönhető. A vállalat például sike­resen megszervezte a többműszakos termelést a Kelet-Szlovákiai Vasmű meleghengerdéjének és ötszékes hen­gersorának építésénél. A többműsza­kos termelés eddigi eredményei te-: hát azt igazolják, hogy ez az üt he-; lyes és szükséges az építőipari ter-í melés hatékonyságának növelése ér s dekében. A tapasztalatok azonban azt mutat­ják, hogy a többműszakos termelést nem szükséges mlndeh építkezésen és minden körülmények között be­vezetni. A többműszakos teriflelést elsősorban ott kell előtérbe helyez­ni, ahol erre megvannak a feltételek és az építkezési határidő ezt meg-, követeli. A többműszakos termelés sl-: keres bevezetése pedig attól ftlgg, megteremtjük-e a szükséges feltéte­leket. Már a tervben kifejezésre kell juttatni a megkezdett építkezések csökkentését, biztosítani kell a gé­peket és építőanyagokat, elő kell ké­szíteni a dolgozókat a két-, esetleg háromműszakos termelésre, gondos­kodni kell a dolgozók szállásáról, el­látásáról stb. Az állöalapok jobb kihasználása az építőanyag-termelésre is vonatkozik. A kérdés lényege itt ls a termelés hatékonyabbá tétele. Cementgyáraink­ban a termelési kapacitás a múlt év­hez viszonyítva csökken. A termelő­terület kihasználása terén jelenleg az a helyzet, hogy kisebb beruházási In­tézkedésekkel 50 százalékkal növelni lehetne a termelési kapacitást. Ter­mészetesen egyidejűleg a termelést is jobban meg kellene szervezni. A kongresszus előtti vitában az építőipari dolgozóknak ezekkel a kérdésekkel kell behatóan foglalkoz­niuk. Erre kötelez bennünket a jelen­legi, nem kielégítő helyzet a terv teljesítése terén. Erre kötelez ben­nünket a szocialista társadalom épí­tésében kitűzött célok teljesítése. Az építőipari dolgozók Jelenlegi legna­gyobb feladata az, hogy teljesítsék az évi tervet, s teljesített kötelezett­ségvállalásaikkal köszöntsék pártunk XII. kongresszusát. Jól fel kell ké­szülni a téli hónapokra és a Jövő évi feladatok teljesítésére I Cl SZÖ 2 * 196 2. szeptember 17,

Next

/
Oldalképek
Tartalom