Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-10 / 219. szám, péntek

(Folytatás az 5. oldalról.) létrejöjjenek az EFSZ-ek egész tevékenységének felelősebb ellenőrzési lehetőségei, hogy harcot folytassanak a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a társadalmi érdekek érvényesítéséért, a különféle magántulajdoni irányzatokkal, a rendetlenséggel és a hanyagsággal szemben, amiből minden esztendőben jelentős veszteségűn^ van. A népgazdaságban és egész társadalmunkban jelentős változásokra került sor, amióta rögzítettüK a termelési és kereskedelmi vállalatokban működő pártszervezeteknek a vállalatvezetőség ténykedése fölötti ellenőrzési jogát. A népgazdaság irányításának, pénzügyi ellátásának és tervezésének átszervezése növelte az irányítás alacsonyabb fokú láncszemeinek szerepét és jogkörét, ugyanakkor azonban változatlan maradt az alapszervezetek jogköre a vállalatok tevékenységével kapcsolatban. Bár az alacsonyabb fokú irányító szervek szerepének növelése kedvező eredményekkel járt, negatív jelenségek is mutatkoznak, amelyekről pártunk Központi Bizottságának ülésein beszéltünk, és amelyek ellen főleg a pártszervezeteknek erélyesebben kell fellépniük. Ezért a pártszervezetek ellenőrzését az üzem, illetve a vállalat vezetőségének tevékenysége fölött újszerűen javasoljuk. Ennek értelmében- a pártszervezet határozata kötelezi a gazdasági vezetőséget. Ugyanakkor kiemeljük a pártszervezetnek azt a kötelességét, hogy egyesítse a szakszervezet, az ifjúsági szervezet és a gazdasági vezetőség igyekezetét e határozatok teljesítése érdekében. Természetesen a párt alapszervezetének határozata összhangban kell álljon az országos érdekekkel. Az a tény, hogy az alapszervezet határozata kötelezni fogja a gazdasági vezetőt, nem jelenti az egyszemélyi vezetés elvének megszegését, mivel a pártszervezet ellenőrzésének elő kell segítenie az állami terv feladatainak teljesítéfžt és a társadalmi szükségletek biztosítását. Pártunk Központi Bizottsága áprilisi plenáris ülésének szellemében az alapszabályzat tervezete megszövegezi azt a cikkelyt is, amelynek értelmében a termelő, közlekedési és kereskedelmi üzemekben, illetve vállalatokban működő pártszervezetek hatáskörükben véleményt mondhatnak a gazdasági vezetők kinevezéséről. Újszerűen fogalmazzuk meg a minisztériumokban, központi, kerületi, járási és városi hivatalokban, a kulturális, tudományos és más intézményekben működő pártszervezetek kötelességeit és jogait is. Az eddigi megfogalmazástól eltérően — amely hangsúlyozza, hogy ezek a szervezetek nem alkalmazhatják az ellenőrzés jogát — az új tervezet elsősorban megszabja a feladatokat, ezeknek, a párt-szervezeteknek a jogait és kötelességeit. Az alapszabályzat tervezetében javasoljuk továbbá központi ellenőrző és revíziós bizottság létrehozását, amelynek tevékenysége felölelné a párt eddigi központi revíziós és ellenőrző bizottságának munkakörét, kerületi és járási viszonylatban pedig felölelné az eddigi revíziós és fegyelmi munkakört. Továbbá javasoljuk e szerv hatáskörének bővítését, megbízását azzal a feladattal, hogy figyelemmel kísérje a párt alapszabályzatának és a pártélet normáinak betartását, a pártszervekhez benyújtott javaslatok, észrevételek és panaszok haladéktalan és helyes elintézését. E javaslatok alapvető értelme az, hogy az ellenőrző és revíziós bizottság a Központi Bizottság irányítása alatt olyan politikai szervvé váljon, amely az eddiginél nagyobb szerepet töltene be az ellenőrzésben. Az új alapszabályzat tervezete magában foglalja a párt és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség viszonyával foglalkozó fejezetet is. Nemcsak a kommunizmus közeli perspektívája és ebből következőleg az ifjúság nevelésének elmélyítése vezet minket arra, hogy komolyan foglalkozzunk a fiatalok nevelésének problémáival, hanem néhány más jelenség is. Egyelőre az a hely?et, hogy az ifjúság egy kis részére, életszemléletének alakulására nem a pártszervezetek gyakorolnak befolyást, hanem burzsoá szemléletű emberek, ellenségeink, akik az egekig dicsérik és népszerűsítik a nyugati életmódot, szépítik az életet a tőkés világban. Ezért úgy véljük, hogy a párt és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség viszonyáról szóló fejezet be.iktatása az alapszabályzatba az Ifjúsági Szervezet jellegének, küldetésének és a párthoz való viszonyának megfogalmazása elsősorban azt domborítsa kl, hogy a pártszervezetek felelnek az ifjúság neveléséért és a Csehszlo-I vák Ifjúsági Szövetség szervezeteinek tevékenységéért. Ez azonban semmiképpen sem jelenheti azt, hogy az ifjúság fölött valamiféle gondnokságot vállalunk. A javaslat értelme abban rejlik, hogy segítséget akarunk nyújtani a fiataloknak. Nem akarjuk életét beskatulyázni. űrömteli, élénk, kezdeményező, az újat, a haladót megértő, a maradiság, az elvtelenségre és a felelőtlenségre vezető burzsoá ideológia ellen küzdő ifjúságot akarunk. A szocializmusnak vonzania kell a fiatalokat, létre kell hoznia ifjú életük megfelelő környezetét és a fiataloknak közre kell működniük az ilyen környezet kialakításában. A fiataloknak természetesen tudatosítaniuk kell, hogy nekik is bíráló szemmel kell tekinteniük a különféle reakciós elemek által — amelyek gyakran közvetlenül a Nyugat zsoldjában állnak —, közéjük becsempészett vadhajtások ellen. Nekik maguknak kell leszámolniuk az efféle elemekkel és nem szabad vállrándítással, elsiklaniuk az ilyen kétes jelenségek fölött. A fiatalok is szocialista társadalmunk egyenragú tagjai, ők is felelősek további fejlődésünkért. Az új alapszabályzat tervezete az általam említett legfontosabb módosítások mellett számos további változtatást és módosítást tartalmaz. Végül csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy az új alapszabályzat tervezete kidomborítja és továbbfejleszti a pártépítés és a pártmunka szervezésének lenini alapelveit. Oj alapszabályzatunk megteremti ezt a feltételt, hogy pártunk még tökéletesebben és sokoldalúbban betöltse a munkásosztály és az egész nép élcsapatának szerepét és belső életével példaképe legyen a jövő kommunista önigazgatásában érvényesülő kapcsolatoknak és szervezeti formáknak. Beszédem záró részében röviden vázolni szeretném, hogy szervezési szempontból hogyan készítettük elő a nyilvános pártvitát, milyen legyen annak lefolyása. Az ütemterv szerint augusztusban tartják meg a Csehszlovákia Kommunista Pártja új alapszabályzatának tervezetét megvitató taggyűléseket. Augusztus 25-től szeptember 30-ig a párt taggyűlésein a többi meghívott dolgozó részvételével megtárgyalják a „Szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének távlatai" című dokumentumot. Teljes joggal feltételezhetjük, hogy a párttagok és a többi dolgozók a vitában nagy aktivitást tanúsítanak, számos javaslatot és észrevételt terjesztenek elő, és sok kérdés megmagyarázását kérik majd. A pártszerveknek ezért a Központi Bizottságtól kezdve egészen az alapszervezetekig mindent meg kell tenniük, hogy ez az aktivitás semmiképpen se veszszen kárba, hogy a vita növelje a párttagok és a többi dolgozók öntudatosságát, ismereteit, mélyítse a párt eszmei egységét, népünk politikai és erkölcsi egységét. A dolgozók vitáival kapcsolatban már gazdag tapasztalataink vannak, amiket teljes mértékben fel kell használnunk. Keressük a problémák magyarázatának új formáit, a dolgozók helyes javaslatainak megvalósításához vezető utakat az élet minden szakaszán. Egyszóval erőnk teljéből kell törekednünk arra, hogy a vita magas színvonalú legyen, népünk politikai fejlettségének iskolájává váljon és valóban tevékenyen előkészítse társadalmunk vezető erejének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusát. A párt az egész néphez fordul, és kéri, hogy minden szocialista módon gondolkodó és érző dolgozó nézete kifejtésével hozzájáruljon annak az útnak a meghatározásához, amelynek célja, hogy szocialista társadalmunk elérjen a kommunista holnapba. Két, számunkra fontos szakasz mezsgyéjén ájlunk. Az egyik azzal fejeződött be, hogy az emberi munka minden ágazatában győzött a szocialista rendszer. A másik szakasz azzal kezdődik, hogy erre a győzelemre alapozzuk az új célkitűzéseket, a szocialista társadalom valamennyi pozitív megnyilvánulásának fejlesztését, az ember felemelésének célját. Ennek a szakasznak a jelentősége abban is rejlik, hogy a kommunista alapelvek szellemében az egységes gazdaság alapján közelebb kerülnek egymáshoz a szocialista államok és létrejön a szocialista rendszer szilárd egysége. Meggyőződésünk, hogy a nyilvános pártvita hozzájárul szocialista köztársaságunk további szilárdításához, a párt és minden dolgozó egységének további erősítéséhez, egész népünk alkotó erejének további fejlődéséhez. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA harcolni szocialista életmód nemcsak a közös kultúrális munkát jelenti ^ Megírjam? Ne írjam meg? Ez a § kérdés foglalkoztat már több, mint i egy hete. Mert könnyű volt a Koláfc rik-brigádról megírni az első ripor^ tot, amelyben munkájukról volt szó. ^ Nagy tettet vittek véghez: új ember^ hez méltóan viselik gondját a rájuk § bízott gépeknek. Jóval túlteljesítik a ^ termelési tervet. A XII. pártkongfc resszus brigádja címért ' dolgoznak ^ Ilyen jól. Meg a becsületért. Ha az ^ olvasó csak ebből, a munkáról szóló ^ riportból akarná megítélni a brigá^dot, azt gondolhatná, hogy azzal, ha i valaki szocialista munkabrígád tagfc jává lesz, egy csapásra makulátlan § jellemmé is válik. Leírtam egy eseamely a brigád munkaidőn kíŠ tet, § vüli életét ábrázolja § A műhelyvezető végigvezetett ^ n iiiuiit/lj> vcíc LU VC515VCÍ.CICU c ^ gondjaira bízott részlegen. Aztán £ fc műhely végében megállt és az egyil a 5 műhely végében megállt és az egyik i 18 év körüli' fiúra mutatott anélkül, i hogy az észre vette volna. ^ — Ez a fiú is a Kolárlk-brigádba ^ tartozott. Ö volt a tizenharmadik. ^ —Tartozott...? i — Talán észrevette — folytatta ^ tovább KefiKa elvtárs —, hogy nem ^ szívesen beszélnek a brigádban a § szocialista életmódról. Miatta — és ^ a fiúra mutatott — van ez így. Miat^ ta nem élünk szocialista módon, i Újra a fiúra mutatott, í; Valóban? — kérdeztem tőle této^ ván és gondolatban átugrottam az ^ évek során át összejárt gyárakba, ^ brigádokba és a brigádkrónikákból a i szocialista életmódról olvasott mon^ datok cikáztak át agyamon. ^ „... és elhatároztuk, hogy ezután ^ minden héten egyszer az egész bri^ gád moziba megy ..." i Vagy például ilyen mondatra is ^ emlékszem: § „A szocialista módon élés keremindennap újságot olva\ tében n i sunk ..

ľ I - F

e Feltalálták a spanyolviaszt, § mondta egyszer valaki és becsmér^ lően vigyorgott. Hát azelőtt talán ^ nem jártak a fiatalok moziba? Meg ^ az újságolvasást is csak azóta ta^ lálták ki, amióta szocialista munkafc brigádok vannak? ^ Mérgelődtem, mert tudtam, hogy ^az illetőt nem a segíteni akarás ve^ zette az ilyen szavakhoz. ^ Hanem magamban egy kicsit iga^ zat adtam neki. ^ Mert hát valóban, nincs az új élet^ módnak más megnyilvánulási lehető^ sége, csak az, hogy közösen járnak ^ moziba, hogy a brigád egy helyre ^ jár táncolni? Hiszen az élet ezerfc szerte bonyolultabb ennél i i Hirtelen visszazökkentem § keimből, és a fiúra ^ szélgetést. Talán a fiú nem szeret a töbemlétereltem a bebiekkel moziba járni? Vagy nem olvas könyveket, mint a többiek? A műhelyvezető a fejét rázta. Aztán csak ennyit mondott: — Lopáson kaptuk a gyereket, öt szekrényből elvitte társai pénzét. Mert mit kezdjen az ember vele, ha ilyesmi derül ki róla. — Dobjuk ki a gyárból? — kérdeztem a brigádot. — Ne dobjuk kii — szóltak valami négyen. — Hiszen mégis csak munkatársunk ... — Semmi keresnivalója közöttünk az ilyennek — válaszolták néhányan mások a fiúk közül. — Adjuk át a bíróságnak? — kérdezem a brigádot. — Az talán mégsem szükséges, — válaszolták egytől egyik. Valamit majd csak kezdünk a gyerekkel. — Az utóbbi időben már gyanús volt nekem az a gazember — kötötte az ebet a karóhoz egy azok közül, aki a bűnös kidobása mellett foglalt állást. — Hiába hívtuk őt magunkkal — folytatta —, állandóan félrehúzódott tőlünk. — Csendre intettem a fiúkat — emlékezik Kečka elvtárs. — És szaván fogtam a gyereket, aki azt állította, hogy a bűnös az utóbbi hetekben olyan furcsán viselkedett. — És arra nem vagytok kíváncsiak — kérdeztem tőle —, vajon miért változott meg? — Csakugyan, — álmélkodtak el a fiúk, — erre nem is gondoltunk. — A fiú szülei itt laknak az egyik közeli faluban, ők talán majd bővebb felvilágosítást adhatnak gyermekükről — ajánlottam. — Őket kérditek meg? — -ugrott fel erre a tettenért fiú. — Hiszen miattuk követtem el... * • * — A fiú, úgy hallom, rendezett családi körülmények között él,

1

1 — mondta egyszer az egyik brigádtag. Túlságosan is rendezett körülmények között — bólintott erre a műhelyvezető. — Azt hiszem, a szülők agyonnevelték a gyereket. A félrelépés egy megcsontosodott nevelési módszer eredménye. Aztán Kečka műhelyvezető csak úgy „kapásból" valamelyik fiúhoz fordult: — Mennyi pénz van most nálad? A kérdezett meglepődött, de aztán mégis végigkotorta zsebeit, megszámlálta a kisebb-nagyobb bankókat íjpeg az ércpénzt és bemondta az összeget. — 42 korona 20 fillér. — Hát nálad? — fordult a műhelyvezető egy másikhoz. Az is megszámlálta, aztán megmondta. Újra egy meglepő kérdés következett: — Hát ti miért nem loptatok valakitől pénzt? A fiúk megint meglepődtek, talán még jobban, mint az előbb. Aztán az egyik megszólalt: — Mindig van zsebpénzem! Hiszen kapunk ösztöndíjat. — Nekem meg még azonfelül is „csúsztat" néha az édesanyám egyegy tízest — felelt a másik. A fiúk valamennyien végigkotorták zsebeiket", jeléül, hogy egytől-egyig mindegyiknek van zsebpénze. • * * A bűnös brigád tag szülei meglepődtek, amikor megtudták, mit követett el a fiúk. — Érthetetlen — sopánkodott az anyja, amikor túl volt az első meglepetésen. — Hiszen minderre megvan, amit szeme, szája kíván. Enni ingyen adunk neki, a moziba velünk jár, mindig megveszem neki a jegyet ... — Még az autóbusz-hetijegyet is megveszem neki minden hétfőn — tette hozzá az apja. — Autóbuszjegyet? Hiszen azt a gyerek maga is meg tudná venni...! — Hogyisne, hogy pénz kerüljön a kezébe? Azért ilyen romlottak a mai fiatalok, mert pénzzel tömik őket otthon. A mienknek mindent megadunk, amire szüksége van, de azt nem engedjük, hogy készpénz, akárcsak egy korona is legyen nála. Mert minden rossznak a pénz az okozója. — És az ösztöndíja...? — Azt minden hónapban pontosan betesszük a bankba. Jól jön majd neki, ha egyszer megnősül. » * • A fiú szülei — ez úgy tűnik az egész brigádnak, s mindenki másnak, aki tud az esetről — nagyon feledékeny emberek. Elfelejtették, hogy szalad az idő. Elfelejtették, hogy a fiuk már 17 éves, aki maholnap havonta majd ezer, talán ezerötszáz, az is lehet, hogy annál is több koronát keres. Elfelejtették, hogy 17 éves fiuk már önállóan is szeretne egyet lépni az életben. A szülők rosszul vizsgáztak. Ha gyermeknevelésből kellene őket osztályoznom, ötöst adnék nekik. Azt is tudom a brigádot hogyan kellene osztályozni. Mert hogy egy 17 éves fiatalt megmentettek az elzülléstől, az már egészen bizonyos. A tévútra lépett fiút ideiglenesen kizárták a brigádból. De a gyárban maradt. A társadalom szeme továbbra is rajta nyugszik. Ott dolgozik nem messze a Kolárik-brigádtól. Jól van ez így, mert kell a gyereknek a segítség. A fiú egy-egy biztató pillantásukból hadd lássa, hogy van visszaút. Tóth Mihály , tunk, három ZM-330-as a köz^ ségtől délkeletre, négy SZK-3-as pe^ dlg a gazdaság központjához közel ^ dolgozott. A rendre vágott búza gaz^ dag termést ígért. A kombájnosokfc nak alaposan munkához kellett látfc nliik. Seeítfíik alig győzték a szemet pótkocsikra ömlesztenl. Szőcs Sándor, Er§ dély József és Juhász Baltazár július ^ 19-én próbálták ki első ízben rendS vágójukat 42 hektáron. A próba jól S sikerült. A kombájnok egykettőre vé^ geztek a csépléssel. Egy hétre rá ^ hozzáláttak a 250 hektárnyi tavaszi ^ árpa aratásához. Július 28-ig 5425 fc mázsát <;7JílHtr(trflik a felvásárlási teS mázsát szállítottak a felvásárlási fc lepre. Nem volt könnyű munka, O !_. ^ amint egyértelműen mondják, visszaaz első napokra. Annál örülnek az elért sikernek. § Hisz az egész területen néhány nap ^ alatt levágták és kicsépelték a gafc bonát. § Időközben rendekre vágtak és kicsépeltek 20 hektárnyi rozsőt, s 4 ^vagonnal szállítottak a felvásárlási ^ raktárba. Ez 64 mázsával több az ^ eredetileg tervezettnél. Valóban jó 4 év ez. Néhány nappal ezelőtt meg^ kezdték a zab aratását is. A kom^ bájnok egy-kettőre végeztek a mun^ emlékezve ^ jobban ^ kával. S máris várt rájuk a búza - 440 hektáron. § A nagy táblákra, ahol a rendekre ^ vágott búzát SZK-3-as kombájnnkkal ^ csépelték, a munka a nagy hőség el^ lenére is jól haladt. A traktorosok, §akik a kicsépelt gabonát a kombaj^ noktól szállították, a községben azt ^beszélték, hogy a kombájnvezetők % önmagukat akarják felülmúlni. A tábla egyik végén Na,gy István csépelte a gabonát segítőjével, Benkő Ferenccel. Napi teljesítményük mintegy 5 vagon kicsépelt gabona. Néhány méterrel odébb Juraj Vik (a képen) csépelte a búzát Jaroslav Tylssel, akik kombájnuknal a náchodi járásban levő Lhota pod Hoŕičkou-i „Február 25" EFSZ-ből jöttek ide. A tábla másik végén Sándor Ferenc hazai kombájnvezető csépelt segítőjével, Szőcs Alajossal, mellette nem messze pedig Miroslav Hák cseh kombájnvezető Vladimír Kladinskýval. Fiatal ember, aki csak nemrégen végezte el a mezőgazdasági gépesítő iskolát. Bizony, ott náluk a náchodi járásban, a zaloni Vasmír EFSZ-ben nincsen ilyen hőség. De a minden akadályt leküzd. Űk sem hagyták magukat. Sándor Ferenc a szomszédos kombájnról barátságosan mosolyog rájuk. Hisz azért jöttek, hogy barátilag segítsenek. Eljöttek, hogy a magtárak mielőbb megteljenek aranysárga gabonával. Az ő érdemük is, hogy a búzának csaknem a felét már kicsépelték. Az ő munkájuk gyümölcse is az az 52 vagon búza, amelyet a galántai felvásárlási raktárba szállítottak, az elsők között a járásban. Azt mondhatnánk, a gépek jók, az emberek kiválóak, az időjárás kedvező, a termés nagyszerű — nos, ez kész siker. Nem egészen így van. A szép eredmények mögött jó szervezés rejlik. A HNB épületében, a titkár irodá™ jában naponta tanácskozásra ül össze az aratás vezérkara. Ott található Bartalos Lajos, a szövetkezet elnöke, Juhász Dezső agronómus, Sárkány Maximilián, a HNB elnöke, Puskás János, titkár, az SZLKP üzemi szervezetének elnöke, a pártbizottság propagandistája, a szövetkezet gépesítője és a zootechnikus. Naponta értékelik munkájukat, megfelelő intézkedéseket javasolnak, majd beosztják a munkát a következő napra, úgy. hogy a gabona betakarítását és az összes többi munkát, így a szalma összehúzását és kazalba rakását, a tarlóhántást, a tarlókeverékek vetését, a vetőmag tisztítását mielőbb befejezzék. A versenyfutás az idővel, a harc minden egyes gabonaszemért tetőfokára hágott Trsticén is. Jozef Sluka ÜJ SZO 6 * 1962. augusztus 10.