Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-31 / 240. szám, péntek

ffllilffllif Visszhang...! Visszhang... Visszhang..* Őszinte szó a televízió címére Az orvostudomány égető jeladata: A hazánk további szocialista fejlő­^ désének távlatairól szóló pártdoku­k imentum a többi között foglalkozik a o , . - . . . . , , , .. A mM lw n 1 1 n M In m. ^ 11 § televízióval is, mégpedig az éles elvi I äK eiieni ICHZCI@Í6 M*——­E Z——^ i a technikának ez az aránylag nem ^ nagy múltra visszatekintő vívmánya ^ ^ _ ^ ^mind nagyobb érdeklődésnek és nép­Lazas kutatas folyik világszerte • Keresik a rakbetegseg hatásos ellenszeret ^ szerűségnek örvend, nálunk is mii­• A szovjet tudósok figyelemre méltó sikerei | ü ľéšz^ b tog^téko^ľ at bn­S ban akad m< N y t k o l a j Vasztlfevics Lazar e v, a hírneves szovjet gyógy­szervegyész, a leningrádi Onkológiai Intézet kísérleti laboratóriumá­nak vezetője, a Nauka t zsizny fTudomány és Elet) című folyóirat tudósítójának adott Interjújában érdekes részleteket közölt a rák elleni hatásos gyógyszerek készítéséről. B Hatalmas kutatómunka A rák elleni küzdelem ma világ­szerte az orvostudomány egyik első­rendű problémája. Ezen nem ls cso­dálkozhatunk, hiszen a statisztikák évtizedenként egyre riasztóbb adato­kat közölnek a rákbetegek számáról. Park amerikai orvos már 1889-ben kijelentette, hogyha a rákbetegség továbbra is ily gyorsan fog terjedni, akkor 1909-ben New Yorkban több ember hal meg majd rákban, mint gümőkórban, feketehimlőben és has­tífuszban együttvéve. Az orvosok a XIX. század végén még nem vették figyelembe ezt az indokolt intést, mert teljesen lekötötte őket a külön­böző fertőző betegségek elleni sike­res harc. Doktor Park nem tévedett. New York államban 1928-ban 25 százalék­kal több ember halt meg rákban, mint gümőkórban. Ez a betegség az említett évben világszerte másfélmil­lió embert ölt meg. Évről évre riasz­tóbbak lettek az erre vonatkozó sta­tisztikai adatok. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet 1952-ben közzétett ada­tai szerint 1950-ben minden hatodik­hetedik ember rákbetegségben halt meg. Ma már senki sem vádolhatja azzal a tudósokat és az orvosokat, hogy kevés figyelmet szentelnek é problé­mának. Lettre német kutató például több mint 3700 rákellenes készít­ményt. próbált ki laboratóriumában. Domagi, a szulfomanidok feltalálója, több mint 15 000 készítmény hatását ellenőrizte. Az amerikai rákkutató Intézetek és laboratóriumok a leg­hatásosabb gyógyszer feltalálására törekedve évente mintegy 40 000 el­lenszert próbálnak ki. Ezért minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a. tu­domány történetében szinte példátlan az olyan lendületes kutatómunka, mint a rákbetegség elleni gyógysze­rekkel kapcsolatban. Sajnos, a tudo­mányos dolgozók fáradozásait mind­eddig nem koronázta kellő siker. Természetesen nem volt hiábavaló, sem fölösleges a rákbetegség leküz­désén fáradozó vegyészek és gyógy­szervegyészek munkája. Bizonyos ké­szítményekkel már eddig is figyelem­re méltó eredményeket sikerült elérniük. Igen hatásos például az L. F. Larionov, szovjet tudományos dolgozó által feltalált szarkolizin és dopan, valamint más külföldi gyógy­szerek is. A tudomány, nevezetesen a gyógyszervegyészet azonban eddig általában csak csekély eredményekkel járult hozzá a rák leküzdéséhez. B Új elgon do lások Ami a rákellenes gyógyszerek fel­találását illeti, e tudományos dolgo­zók. többnyire még ma ls azon az úton haladnak, amelyet több mint fél évszázaddal ezelőtt Paul Ehrlich mu­tatott. A nagy német orvos olyan gyógyszer feltalálását tűzte ki céljául, amely a beteg szervezet kötőszöve­tében és sejtjeiben nem tenne kárt, de ugyanakkor elpusztítaná a kór­okozó mikróbákat. Ami a szulfona­midok és az antibiotikumok gyógy­hatását illeti — ez a gondolat győ­zedelmeskedett. A rák gyógyításában azonban nem érvényesülhetett az Ehrlich-féle vegyiterápia. Ugyanis mindeddig csak igen kevés olyan szert ismerünk,, amely hatásos a rosszindulatú daganatok gyógyítására, ha t>edig. hatásos, akkor sajnos nem­csak a daganatot pusztítja, hanem a szervezet egészséges részeit is. Lazarev professzor szerint a me­tasztázisok (a betegség gócainak át­helyeződése) akadályozzák e legna­gyobb mértékben Ehrlich elméletét és gyakorlatát. Az elsődleges daganat­tól Idővel elváló rákos sejteket ugyanis a vérkeringés és a limfati­kus utak további szervekhez Juttat­ják. Mi tehát a további teendő? Ne kí­sérletezzenek a tudományos dolgozók különböző készítményekkel? Termé­szetesen igen, mert a jelenlegi hely­zetben nélkülözhetetlen ez az óriási mennyiségű homok átmosása után néhány apró aranyszemcsére bukkanó kincskereső munk^tóra sokban ha­sonlító módszer Ilyen csillogó aranyszemcse lenne a már évek hosz­szú során át keresett hatásos rák elleni gyógyszer ls. Az eddigi bal­siker azonban új utak készteti a tudósokat. keresésére 200% halói = 200% élet Mint már említettük, a rák elleni gyógyszerek a beteg és az egészséges sejteknek egyaránt árthatnak. Ez a legnagyobb akadály a hathatós gyógyszert keresők útjában. Szovjet tudósok kísérletezték ki a Dibazolt. Gyógyhatása teljesen új elgondo­lásra késztette egy szovjet laborató­rium dolgozóját. A szarkomával be­oltott kísérleti egerek gyógyítására a pirimidin derivátok csoportjába tar­tozó készítményt használta. A gyógy­szer kis adagolásban teljesen hatás­talannak bizonyult, de amikor növel­te az adagokat, azonnal megnyilvá­nult a gyógyszer káros hatása. Pusz­tította a beteg sejteket, amelyek azonban a szervezet más pontjain, különösen a kísérleti állatok agyában és beleiben ugyanakkor elburjánzot­tak. Galina Felisztovicsova egy nap a következőt jegyezhette a laboratórium naplójába: „A kísérleti állatoknak olyan adagot adtam, amely kétszer nagyobb a halálos adagnál; ugyan­akkor más készítményt — sejtek sza­porodására ingerlően ható szert is kaptak." És íme, a legtöbb kísérleti állat életben maradt és rákos daganataik gyorsan összezsugorodtak. A stimu­láns nyilvánvalóan meggyorsította az egészséges sejtek szaporodási folya­matát, amivel csökkent a rák elleni gyógyszer káros, de változatlan ma­radt kedvező hatása. Galina Felisztovicsova kísérleteinek eredménye természetesen nem jogosít bennünket általánosabb következte­tésekre.. A kísérleti egerek és patká­nyok-.gyógyításától ugyanis még na­gyon hosszú az út az emberek klini­kai gyógykezeléséig. E kísérletek azonban mégis új utakat mutattak a toxicitás hatástalanítása felé, ami azt jelenti, hogy megszüntethető a rák elleni gyógyszerek élő szervezetekre gyakorolt mérgező hatása. B A megszokást is le lehet gyozm Minden túlzás nélkül azt állítha­tom — mondotta egy alkalommal Lazarev professzor —, hogy tapasz­talt gyógyszervegyészeink már ma is feltalálhatnák a legalább bizonyos daganatokkal szemben hatásos gyógy­szereket. A gyógyhatású készítmé­nyek már említett toxicitásán kívül még egy kedvezőtlen tényezőt kel­lene figyelembe vennünk, éspedig az adaptációt, vagyis a szervezet alkal­mazkodó képességét. A szervezet ugyanis idővel megszokja az adott gyógyszert és nein reagál többé rá. Ennek következtében két újabb prob­léma merül fel a tudomány előtt: • Mi a teendő, hogy a rosszindu­latú daganat „ne szokja meg" az adott gyógyszert? • Mi okozza a megszokást és ho­gyan lehet megszüntetni? Szerintem nagyon sok fejtörést okozna a gyógyszervegyészeknek, ha választ akarnának adni erre a két kérdésre — mondotta Lazarev pro­fesszor. Gyakorlatilag az vált rend­szeressé, hogy az említett megszokást előidéző gyógyszert nem adták to­vább a betegeknek. A tudományos dolgozók véleménye szerint ugyanis a megszokást sem megelőzni, sem pe­dig megszüntetni nem lehet. A moszk­vai onkológusok legújabb kutatásai­nak eredményei azonban azt bizo­nyítják, hogy van lehetőség a rák elleni gyógyszerek megszokásának kiküszöbölésére. Munkatársaink egy szaklapból ér­tesültek bizonyos törvényszerűség el­méletéről, amelyet G. L. Zsgyanov fiatal moszkvai tudományos dolgozó munkatársnőjével — J. V. Szorokino­vával dolgozott ki. Szorokinovova a kísérleti állatok szarkomáját két ké­szítménnyel gyógyította — dopannal és merkantopurínnal. A kísérleti ege­rek naponta és egyszerre kapták ezt a két gyógyszert. Szorokinovova megállapította, hogy így nem volt különös hatás, ezért megváltoztatta taktikáját. Felváltva — egy nap do­pant, másnap pedig merkantopurint adott a szarkomás kísérleti állatok­nak. Ezzel meglepő, az eredetinél ^ ban akad bove négyszer nagyobb hatást ért el. Mi ^ Elsősorban is ezeket elemzi a RU­történt tulajdonképpen? fc DÉ PRÄV0 augusztus 19. számában I. V. Szorokinovova a tudományos S megjelent szerkesztőségi cikk. Igaz folyóiratban nem tett közzé hipoté- fc ugyan, hogy az utóbbi két esztendő­zist a rák elleni készítmények hatá- ? ben tapasztalható bizonyos minőségi sának saját tapasztalatok alapján $ fejlődés, és az is letagadhatatlan, észlelt folyamatáról. Mi azonban igen ^ hogy egy-egy műsorszám elviseli a értékesnek tartjuk. Én ezt a törvény- & legkomolyabb bírálatot is. így pel­szerűséget következőképpen magya- S dáulnéhány televíziós játék, számos ráznám. § gyerek- és ifjúsági műsor, a külföldi A daganat ellen használt szer nem- | fesztiválokon is eredményes TV-fil­csak a daganat életképességét csök- $ mek, a műkorcsolyázó- és a szertor­ke n tette, hanem a rákos sejtekben $ na-világbajnokság közvetítése elts­végbemenő egyes biokémiai folyama - $ menéssel nyugtázható. Nem lehetünk tokát is megzavarta. A sejtek erre i azonban elégedettek, mert ez csak a támadásra ellentámadással vála- ä néhány csúcsteljesítmény, amelytol szóltak és más folyamatok segítsé- § az átlag messze elmarad, gével az előzőtől eltérő biokémiai $ A televízió elsősorban azért érdem­reakcióval „rukkoltak ki". Bebizo- ^ » meg az elmarasztalást, mivel mu­nyosodott, hogy ugyanannak a készít- § sorkoncepciója nem elégge céltudatos ménynek további támadása az első- S és megengedhetetlenül nagy a szín­nél már kevésbé „veszélyezteti" a S vonalkülönbség egyes műsorszámok beteg sejteket, amelyek megszokták § között. A belpolitikai adások legko­az adott gyógyszert. Merőben más a § molyabb gyengéje a kifejezestelen helyzet, ha másodszor már nem S képanyag, a kommentárok, a belpoli­ugyanaz a szer, hanem más készít- S "kai témákról folytatott beszélgeté­mény a kísérletező „fegyvere". A sej- S sek kevéssé vonzó formája. Tartalmi ^^ 1 , O cľomnnntKnl wíownt nrt h i ó n t­első támadásba űj é le t le h _ _ újabb, ismeretlen"eilen^éggel találták § s amelyek az érdeklődés központjá­magukat szemben, amely minden ed- k b a" állna k- A külpolitikai kommen­digi „fáradozásuk" eredményét meg- § tálásban ezzel szemben elég gyakran semmisítette. A sejtek alig „tértek § tanúi lehetünk annak, hogy a: z erde­magukhoz" s alkalmazkodtak a vá- | kes forma keresese következtében ratlan változáshoz — és íme a har- $ elsekelyesedik a mondanivaló, sőt a madik napon ismét az első támadóval S közérthetőség is csorbát szenved, kellett „farkasszemet nézniük". Mind- $ A művészi programban ls jelen­ez más szóval azt jelenti, hogy két s *°sek az aránytalanságok^ Így pél­különböző gyógyszer váltakozó alkal- § a tav a'y bemutatott 40 televíziós mazása megzavarta a ráksejtek „szer- ^ játék között nem egy még éretlen vezettségét". Most már nem válthat- $ kidolgozatlan volt, egyes filmek sem tak ki a gyógyszerrel szembeni.ellen- ^ érdemelték meg a bemutatást és a hatást és így nem kerülhetett tfr $ nezok elégedetlenek - joggal - a alkalmazkodásra, illetve megszokáľra $ különféle kvízekkel, nem is beszélve se m 5 arról, hogy az esztradműsorok java Ebben látom a moszkvai -kolléganő | aluli színw­kísérleteinek értékét. Lehet, hogy ő A J* 1™?" 1 kapcsolatban he­maga mindezt másként látja. Kísér- § > yesen birá!)ák 0Zt a t körülményt, letel ázonban így vagy amúgy, de | « ^^eft teľevíz £ ľép'­kétségkívül rávilágítanak a sokat ke- § késéssel kerülnek a televíziós kép­resett odavezető utak egyikére, hogy ^ a ráksejtek már nem szokhatják meg & ,, . ... a rák elleni szereket. Az onkológia Š 7 Ó. k™ k szakképzettséguFfe általános terén világszerte ténykedő gyógy- | műveltségük gyarapításában Ezért szervegyészek és orvosok pedig 8 min- ^l^^L^ 8 ľ'Ä,^ den kutatómunkájukkal ezt a célt | ? v ,' öbb lly e"J^' 8y ú "klust követik s tekinthetünk meg, a többi között ma­^ tematikai és fizikai, politechnikai és B Döntő támadásba! ^mezőgazdasági tanfolyamokat, továb­^ bá, hogy oroszul és angolul tanul­Az onkológusok kísérletei alapján ^ hatunk, bizonyos következtetésekre jutottak. | A RU DE PRÁVO szerkesztőségi cik­Ha a kísérleti állat rákban megbe- § zárórésze azt a követelményt tegedett végtagját amputálják, akkor ^ hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a a beavatkozás után rohamosan me- ^ televízió országos jellegét, kiegyen­tasztázisok keletkeznek a szervezet- i súlyozni színvonalát és az Intervízió ben. Egészseges végtag amputálását fc keretében, a műsorszámok átvételé­azonban nem követik metasztázisok. § néj növelni kell az igényességet. Látszólag képtelenség, de az elsőd- ^ leges daganat bizonyos mértékben | A Keser ű • ^ megakadalyozza ujabb rákos gocok ^ - 2 keletkezését. S a természet tehát azt i Egr i Viktor Keserű égbolt című sugallja, hogy olyan vegyszereknek fc novellagyűjteményéről a hazai magyar is kell lenniük, amelyek megakadá- N s ajtón kívül több értékelést olvastunk lyozhatják a metasztázist okozó rák- § má s lapokban is. így például a ma­sejtek élősködését. ^ gyarországi NÉPSZABADSÁG és a MA­Laboratóriumunk munkatársai kü- ^ GYÁR NEMZET közölt a minap me­lönböző utakon haladva iparkodnak Ä leghangú, elismerő bírálatot erről a a közös cél elérésére. E helyen em- ^ könyvről. A PRAVDA augusztus 24­i lítést kell tennünk az utak egyikéről. S számában Magda Gregorová írása fe­Amikor a rosszindulatú daganatok a ^ dezi fel Egrit — a novellistát. Első­sejtek aktív szaporodása esetén sok- ^ sorban arra mutat rá, helytelen je­kal jobban reagálnak a rák elleni ^ lenség a szlovák olvasót nem tájé­ágensek (hatáskiváltó tényezők) ^ koztatni a hazai magyar irodalomról, csapásaira", mint máskülönben. Bi- § A Z t j S kifogásolja, hogy kevés alko­conlrnnmro yoloi'rrlriín />r> Dnlnilrí-nnim O . - • ..<..., . . t, - * i , K. ük ^ gyarországi irodalomtól törvénysze ugyanis a rosszindulatú sejtek szapo- ^ rűen eltérő, sajátos vonásokkal ren­rodását jelentősen támogató szereket ^ delkezik és nézete szerint érdekes adtak be a kísérleti állatoknak. Első ^ volna kimutatni a cseh, szlovák és a irodalom kölcsönhatá­benyomásunk csak az lehet, hogy ez § hazai magyar a módszer okvetlenül sietteti a kí- ^ sát. sérleti állatok pusztulását. Amikor § Magáról a könyvről a cikkíró az azonban a kísérletezők röntgentherá-^ elismerés, a dicséret hangján szól. piával is próbálkoztak, megállapítot- ^ „Míg első prózai írásaiban nem egy­ták, hogy a besugárzás sokkal hatá- ^ szer irodalmi példákat követett — sósabb az előbb említett állatokra, ^ írja Egriről — és a divatos irodalmi mint azokra, amelyeknek daganatait i ízlésnek hódolt, később a fokozatos a rosszindulatú sejtek szaporodásá- ^ emberi és írói érés folyamatában el­nak mesterséges előidézése nélkül § mélyül életszemlélete, művei sajátos sugározták be. E szerint a ráksejtek ^ és egyéni jelleget öltenek." A Keserű tulajdonképpen előbb „lépremennek" ^ égbolt novellái közül részletesebben a serkentő szernek, amelyet azután S hármat ismertet (a címadó elbeszé­„nyakoncsíptek". Tréfásan vagy ko- & lés, Anna, A tűzpróba), mint az egye­molyan ítélve meg ezt a kis sikert, $ temes csehszlovákiai novellatermés mindenesetre el kell ismernünk, hogy ^ nagy mértéktartással megírt hozadé­ez a módszer is figyelemre méltó. ^ kát. Különben kiemeli még a mű stl­Magától értetődő azonban, hogy ezt ^ lusgazdagságát, valamint a legjobb a „provokatív" módszert még szám- S elbeszélések drámaiságát, talanszor ki kell próbálnunk a kísér- !s letí állatokon, mielőtt új fegyver- i Válságban a nyugati film ként sorolhatnánk a rák elleni harc $ — s arzenáljába. § Giuseppe de Santist, a kiváló olasz (Nauka i Zsizny) fc filmrendezőt az elmúlt években al­kalmunk volt megismerni a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál Sza­bad Fórumának vitáiban. Világhírű művein kívül szenvedélyes hangú és egyben megalapozott felszólalásai is arról tanúskodtak, hogy érett mar­xista művész. De Santis most a NOVÄ DOBA 34. számában jelentkezik néhány nézete szerint szubjektív észrevételt tolmá­csoló elemző cikkel, amely a jelen­legi nyugati filmgyártással foglalko­zik. Hangsúlyoznunk kell, hogy sza­vait szinte fenntartás nélkül alá­írhatjuk. A nyugati világ embere jelenleg válságban él, s különösen az értel­miség elhagyatottnak érzi magát. Ez visszatükröződik a filmekben is, első­sorban az olasz alkotásokban. A leg­jobb rendezők igyekeznek felfedni az • emberi egyéniség legrejtettebb zugait, de a nagy mesterségbeli tudás és te­hetség ellenére távolról sem eléggé eredményesen. Ezt az a körülmény magyarázza, hogy az ember kérdé­seihez a metafizika síkján közeled­nek, vagyis nem vizsgálják az ember problémáit a környezetbe' ágyazva. A nyugati filmtermés további jellem­ző vonása a naturalizmus, az erotika, sőt a szadizmus elemeinek térhódí­tása. De Santis ezzel kapcsolatbari leszögezi, hogy az olasz neorealizmus válságban van. Érdekes megfigyelni a filmvállalkozók azon törekvését, hogy a tömegek figyelmét el akarják terelni az égető szociális kérdések­ről. így például melegen támogatják az antifasiszta élű háborús filmek forgatását, hiszen ezek egyrészt rend­szerint közönségsikert aratnak, más­részt nem érintenek időszerű szociá-; lis kérdéseket. De Santis rangsorolása szerint a nyugati kinematografiák közül jelen­leg a japán áll az élen, mivel legjobb alkotásaiban a felette időszerű téma nagy művészettel karöltve jelentke-; zik. Az olasz filmgyártás a második, míg a francia, bizonyos visszaesés után, a fiatal rendezők „frontáttöré­sének" szakaszába lépett. Az „új hul-: iám" képviselői ugyan még tartalmi viszonylatban nem hoztak sok újat és kimagasló alkotásuk ls aránylag kevés, viszont törekvéseik érdekesek és reménytkeltőek. Ezzel szemben az; amerikai film eljutott a mélypontra. Ennek egyik tünete például a tehet­séges, de Hollywood által béklyóba vert Marilyn Monroe tragikus halál* Is. Amerika csak egy-két kiváló ren­dezői egyéniséget mutathat fel, ami^n lyen például ütanley Kramer, Georgri Stevens és Dávid Lean. A többi nyu­gati filmgyártást is elsősorban a so­rozatban készülő kommersz áru jel-­Iemzi és csak elvétve érvényesül egy-egy nagy rendező. De Santis azzal zárja sorait, hogy a nyugati film válságának okait a burzsoá társadalom általános válsá­gában kell keresnünk. Elsősorban a társadalom fejlődésétől függ, milyen utakat fog a jövőben követni a nyu­gati filmművészet. A kamaraz ené ben nagyhatalom vagyunk Általánosan ismert tény, hogy a zene cseh előadóművészei világszerte a legnagyobb elismerésnek örvende­nek. Talán még fokozottabb mérték­ben vonatkozik ez kamaraegyütte­seinkre, amelyek közül a legjobbak bebarangolják az összes földrészeket és sorra aratják a babért a leghíre­sebb hangversenytermekben. A TVORBA 33. számában meginter-i júvolta egyik neves kamaraegyüttes sünknek, Prága kvartettjének tagját, Bŕetislov Novotnýt. A válaszokból megtudjuk, hogy a világsiker főleg a magas fokú technikai tudással páro­suló átélésnek köszönhető. Kamara 7 együtteseinkre továbbá az is jellemző, hogy az első ütemtől kezdve meg­fogják a közönséget,, láthatatlan kap­csolatot létesítenek vele. Az előadóművészét az elmúlt év­tizedben jelentős fejlődésen ment ke­resztül, s ennek legjellemzőbb voná­sa az a törekvés, amelynek célja a •művek mélységeinek és magasságai­nak feltárása. Ezzel magyarázható az, hogy a programokból kezdenek kiveszni a kimondottan technikai csillogásra, a közönség elkápráztatá­sára építő müvek. Ezzel a folyamattal párhuzamosan növekszik az érdeklő­dés a kamarazene iránt. Ezen a téren Bŕetislav Novotný szavai szerint nagyhatalomnak számi-' tunk. Végeredményben nem csekély­ség az, hogy nálunk több kvartett érte el az élvonalat, míg mondjuk például Franciaországban, Olaszor­szágban, a Német Szövetségi Köz­társaságban, Spanyolországban büsz­kék egyetlen egy ilyen együttesre is. Már nem is beszélünk arról, hogy míg nálunk csak Prágában két ope­raszínházunk van, addig egész Spa­nyolországban egy, Olaszországban pedig a világhírű milánói Scala csak félévet játszik. Egyszóval nem csoda, ha irigyel­nek minketl G. I. . C TI SZLÖ 5. * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom