Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)
1962-08-31 / 240. szám, péntek
ffllilffllif Visszhang...! Visszhang... Visszhang..* Őszinte szó a televízió címére Az orvostudomány égető jeladata: A hazánk további szocialista fejlő^ désének távlatairól szóló pártdokuk imentum a többi között foglalkozik a o , . - . . . . , , , .. A mM lw n 1 1 n M In m. ^ 11 § televízióval is, mégpedig az éles elvi I äK eiieni ICHZCI@Í6 M*——E Z——^ i a technikának ez az aránylag nem ^ nagy múltra visszatekintő vívmánya ^ ^ _ ^ ^mind nagyobb érdeklődésnek és népLazas kutatas folyik világszerte • Keresik a rakbetegseg hatásos ellenszeret ^ szerűségnek örvend, nálunk is mii• A szovjet tudósok figyelemre méltó sikerei | ü ľéšz^ b tog^téko^ľ at bnS ban akad m< N y t k o l a j Vasztlfevics Lazar e v, a hírneves szovjet gyógyszervegyész, a leningrádi Onkológiai Intézet kísérleti laboratóriumának vezetője, a Nauka t zsizny fTudomány és Elet) című folyóirat tudósítójának adott Interjújában érdekes részleteket közölt a rák elleni hatásos gyógyszerek készítéséről. B Hatalmas kutatómunka A rák elleni küzdelem ma világszerte az orvostudomány egyik elsőrendű problémája. Ezen nem ls csodálkozhatunk, hiszen a statisztikák évtizedenként egyre riasztóbb adatokat közölnek a rákbetegek számáról. Park amerikai orvos már 1889-ben kijelentette, hogyha a rákbetegség továbbra is ily gyorsan fog terjedni, akkor 1909-ben New Yorkban több ember hal meg majd rákban, mint gümőkórban, feketehimlőben és hastífuszban együttvéve. Az orvosok a XIX. század végén még nem vették figyelembe ezt az indokolt intést, mert teljesen lekötötte őket a különböző fertőző betegségek elleni sikeres harc. Doktor Park nem tévedett. New York államban 1928-ban 25 százalékkal több ember halt meg rákban, mint gümőkórban. Ez a betegség az említett évben világszerte másfélmillió embert ölt meg. Évről évre riasztóbbak lettek az erre vonatkozó statisztikai adatok. Az Egészségügyi Világszervezet 1952-ben közzétett adatai szerint 1950-ben minden hatodikhetedik ember rákbetegségben halt meg. Ma már senki sem vádolhatja azzal a tudósokat és az orvosokat, hogy kevés figyelmet szentelnek é problémának. Lettre német kutató például több mint 3700 rákellenes készítményt. próbált ki laboratóriumában. Domagi, a szulfomanidok feltalálója, több mint 15 000 készítmény hatását ellenőrizte. Az amerikai rákkutató Intézetek és laboratóriumok a leghatásosabb gyógyszer feltalálására törekedve évente mintegy 40 000 ellenszert próbálnak ki. Ezért minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a. tudomány történetében szinte példátlan az olyan lendületes kutatómunka, mint a rákbetegség elleni gyógyszerekkel kapcsolatban. Sajnos, a tudományos dolgozók fáradozásait mindeddig nem koronázta kellő siker. Természetesen nem volt hiábavaló, sem fölösleges a rákbetegség leküzdésén fáradozó vegyészek és gyógyszervegyészek munkája. Bizonyos készítményekkel már eddig is figyelemre méltó eredményeket sikerült elérniük. Igen hatásos például az L. F. Larionov, szovjet tudományos dolgozó által feltalált szarkolizin és dopan, valamint más külföldi gyógyszerek is. A tudomány, nevezetesen a gyógyszervegyészet azonban eddig általában csak csekély eredményekkel járult hozzá a rák leküzdéséhez. B Új elgon do lások Ami a rákellenes gyógyszerek feltalálását illeti, e tudományos dolgozók. többnyire még ma ls azon az úton haladnak, amelyet több mint fél évszázaddal ezelőtt Paul Ehrlich mutatott. A nagy német orvos olyan gyógyszer feltalálását tűzte ki céljául, amely a beteg szervezet kötőszövetében és sejtjeiben nem tenne kárt, de ugyanakkor elpusztítaná a kórokozó mikróbákat. Ami a szulfonamidok és az antibiotikumok gyógyhatását illeti — ez a gondolat győzedelmeskedett. A rák gyógyításában azonban nem érvényesülhetett az Ehrlich-féle vegyiterápia. Ugyanis mindeddig csak igen kevés olyan szert ismerünk,, amely hatásos a rosszindulatú daganatok gyógyítására, ha t>edig. hatásos, akkor sajnos nemcsak a daganatot pusztítja, hanem a szervezet egészséges részeit is. Lazarev professzor szerint a metasztázisok (a betegség gócainak áthelyeződése) akadályozzák e legnagyobb mértékben Ehrlich elméletét és gyakorlatát. Az elsődleges daganattól Idővel elváló rákos sejteket ugyanis a vérkeringés és a limfatikus utak további szervekhez Juttatják. Mi tehát a további teendő? Ne kísérletezzenek a tudományos dolgozók különböző készítményekkel? Természetesen igen, mert a jelenlegi helyzetben nélkülözhetetlen ez az óriási mennyiségű homok átmosása után néhány apró aranyszemcsére bukkanó kincskereső munk^tóra sokban hasonlító módszer Ilyen csillogó aranyszemcse lenne a már évek hoszszú során át keresett hatásos rák elleni gyógyszer ls. Az eddigi balsiker azonban új utak készteti a tudósokat. keresésére 200% halói = 200% élet Mint már említettük, a rák elleni gyógyszerek a beteg és az egészséges sejteknek egyaránt árthatnak. Ez a legnagyobb akadály a hathatós gyógyszert keresők útjában. Szovjet tudósok kísérletezték ki a Dibazolt. Gyógyhatása teljesen új elgondolásra késztette egy szovjet laboratórium dolgozóját. A szarkomával beoltott kísérleti egerek gyógyítására a pirimidin derivátok csoportjába tartozó készítményt használta. A gyógyszer kis adagolásban teljesen hatástalannak bizonyult, de amikor növelte az adagokat, azonnal megnyilvánult a gyógyszer káros hatása. Pusztította a beteg sejteket, amelyek azonban a szervezet más pontjain, különösen a kísérleti állatok agyában és beleiben ugyanakkor elburjánzottak. Galina Felisztovicsova egy nap a következőt jegyezhette a laboratórium naplójába: „A kísérleti állatoknak olyan adagot adtam, amely kétszer nagyobb a halálos adagnál; ugyanakkor más készítményt — sejtek szaporodására ingerlően ható szert is kaptak." És íme, a legtöbb kísérleti állat életben maradt és rákos daganataik gyorsan összezsugorodtak. A stimuláns nyilvánvalóan meggyorsította az egészséges sejtek szaporodási folyamatát, amivel csökkent a rák elleni gyógyszer káros, de változatlan maradt kedvező hatása. Galina Felisztovicsova kísérleteinek eredménye természetesen nem jogosít bennünket általánosabb következtetésekre.. A kísérleti egerek és patkányok-.gyógyításától ugyanis még nagyon hosszú az út az emberek klinikai gyógykezeléséig. E kísérletek azonban mégis új utakat mutattak a toxicitás hatástalanítása felé, ami azt jelenti, hogy megszüntethető a rák elleni gyógyszerek élő szervezetekre gyakorolt mérgező hatása. B A megszokást is le lehet gyozm Minden túlzás nélkül azt állíthatom — mondotta egy alkalommal Lazarev professzor —, hogy tapasztalt gyógyszervegyészeink már ma is feltalálhatnák a legalább bizonyos daganatokkal szemben hatásos gyógyszereket. A gyógyhatású készítmények már említett toxicitásán kívül még egy kedvezőtlen tényezőt kellene figyelembe vennünk, éspedig az adaptációt, vagyis a szervezet alkalmazkodó képességét. A szervezet ugyanis idővel megszokja az adott gyógyszert és nein reagál többé rá. Ennek következtében két újabb probléma merül fel a tudomány előtt: • Mi a teendő, hogy a rosszindulatú daganat „ne szokja meg" az adott gyógyszert? • Mi okozza a megszokást és hogyan lehet megszüntetni? Szerintem nagyon sok fejtörést okozna a gyógyszervegyészeknek, ha választ akarnának adni erre a két kérdésre — mondotta Lazarev professzor. Gyakorlatilag az vált rendszeressé, hogy az említett megszokást előidéző gyógyszert nem adták tovább a betegeknek. A tudományos dolgozók véleménye szerint ugyanis a megszokást sem megelőzni, sem pedig megszüntetni nem lehet. A moszkvai onkológusok legújabb kutatásainak eredményei azonban azt bizonyítják, hogy van lehetőség a rák elleni gyógyszerek megszokásának kiküszöbölésére. Munkatársaink egy szaklapból értesültek bizonyos törvényszerűség elméletéről, amelyet G. L. Zsgyanov fiatal moszkvai tudományos dolgozó munkatársnőjével — J. V. Szorokinovával dolgozott ki. Szorokinovova a kísérleti állatok szarkomáját két készítménnyel gyógyította — dopannal és merkantopurínnal. A kísérleti egerek naponta és egyszerre kapták ezt a két gyógyszert. Szorokinovova megállapította, hogy így nem volt különös hatás, ezért megváltoztatta taktikáját. Felváltva — egy nap dopant, másnap pedig merkantopurint adott a szarkomás kísérleti állatoknak. Ezzel meglepő, az eredetinél ^ ban akad bove négyszer nagyobb hatást ért el. Mi ^ Elsősorban is ezeket elemzi a RUtörtént tulajdonképpen? fc DÉ PRÄV0 augusztus 19. számában I. V. Szorokinovova a tudományos S megjelent szerkesztőségi cikk. Igaz folyóiratban nem tett közzé hipoté- fc ugyan, hogy az utóbbi két esztendőzist a rák elleni készítmények hatá- ? ben tapasztalható bizonyos minőségi sának saját tapasztalatok alapján $ fejlődés, és az is letagadhatatlan, észlelt folyamatáról. Mi azonban igen ^ hogy egy-egy műsorszám elviseli a értékesnek tartjuk. Én ezt a törvény- & legkomolyabb bírálatot is. így pelszerűséget következőképpen magya- S dáulnéhány televíziós játék, számos ráznám. § gyerek- és ifjúsági műsor, a külföldi A daganat ellen használt szer nem- | fesztiválokon is eredményes TV-filcsak a daganat életképességét csök- $ mek, a műkorcsolyázó- és a szertorke n tette, hanem a rákos sejtekben $ na-világbajnokság közvetítése eltsvégbemenő egyes biokémiai folyama - $ menéssel nyugtázható. Nem lehetünk tokát is megzavarta. A sejtek erre i azonban elégedettek, mert ez csak a támadásra ellentámadással vála- ä néhány csúcsteljesítmény, amelytol szóltak és más folyamatok segítsé- § az átlag messze elmarad, gével az előzőtől eltérő biokémiai $ A televízió elsősorban azért érdemreakcióval „rukkoltak ki". Bebizo- ^ » meg az elmarasztalást, mivel munyosodott, hogy ugyanannak a készít- § sorkoncepciója nem elégge céltudatos ménynek további támadása az első- S és megengedhetetlenül nagy a színnél már kevésbé „veszélyezteti" a S vonalkülönbség egyes műsorszámok beteg sejteket, amelyek megszokták § között. A belpolitikai adások legkoaz adott gyógyszert. Merőben más a § molyabb gyengéje a kifejezestelen helyzet, ha másodszor már nem S képanyag, a kommentárok, a belpoliugyanaz a szer, hanem más készít- S "kai témákról folytatott beszélgetémény a kísérletező „fegyvere". A sej- S sek kevéssé vonzó formája. Tartalmi ^^ 1 , O cľomnnntKnl wíownt nrt h i ó n telső támadásba űj é le t le h _ _ újabb, ismeretlen"eilen^éggel találták § s amelyek az érdeklődés központjámagukat szemben, amely minden ed- k b a" állna k- A külpolitikai kommendigi „fáradozásuk" eredményét meg- § tálásban ezzel szemben elég gyakran semmisítette. A sejtek alig „tértek § tanúi lehetünk annak, hogy a: z erdemagukhoz" s alkalmazkodtak a vá- | kes forma keresese következtében ratlan változáshoz — és íme a har- $ elsekelyesedik a mondanivaló, sőt a madik napon ismét az első támadóval S közérthetőség is csorbát szenved, kellett „farkasszemet nézniük". Mind- $ A művészi programban ls jelenez más szóval azt jelenti, hogy két s *°sek az aránytalanságok^ Így pélkülönböző gyógyszer váltakozó alkal- § a tav a'y bemutatott 40 televíziós mazása megzavarta a ráksejtek „szer- ^ játék között nem egy még éretlen vezettségét". Most már nem válthat- $ kidolgozatlan volt, egyes filmek sem tak ki a gyógyszerrel szembeni.ellen- ^ érdemelték meg a bemutatást és a hatást és így nem kerülhetett tfr $ nezok elégedetlenek - joggal - a alkalmazkodásra, illetve megszokáľra $ különféle kvízekkel, nem is beszélve se m 5 arról, hogy az esztradműsorok java Ebben látom a moszkvai -kolléganő | aluli színwkísérleteinek értékét. Lehet, hogy ő A J* 1™?" 1 kapcsolatban hemaga mindezt másként látja. Kísér- § > yesen birá!)ák 0Zt a t körülményt, letel ázonban így vagy amúgy, de | « ^^eft teľevíz £ ľép'kétségkívül rávilágítanak a sokat ke- § késéssel kerülnek a televíziós képresett odavezető utak egyikére, hogy ^ a ráksejtek már nem szokhatják meg & ,, . ... a rák elleni szereket. Az onkológia Š 7 Ó. k™ k szakképzettséguFfe általános terén világszerte ténykedő gyógy- | műveltségük gyarapításában Ezért szervegyészek és orvosok pedig 8 min- ^l^^L^ 8 ľ'Ä,^ den kutatómunkájukkal ezt a célt | ? v ,' öbb lly e"J^' 8y ú "klust követik s tekinthetünk meg, a többi között ma^ tematikai és fizikai, politechnikai és B Döntő támadásba! ^mezőgazdasági tanfolyamokat, továb^ bá, hogy oroszul és angolul tanulAz onkológusok kísérletei alapján ^ hatunk, bizonyos következtetésekre jutottak. | A RU DE PRÁVO szerkesztőségi cikHa a kísérleti állat rákban megbe- § zárórésze azt a követelményt tegedett végtagját amputálják, akkor ^ hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a a beavatkozás után rohamosan me- ^ televízió országos jellegét, kiegyentasztázisok keletkeznek a szervezet- i súlyozni színvonalát és az Intervízió ben. Egészseges végtag amputálását fc keretében, a műsorszámok átvételéazonban nem követik metasztázisok. § néj növelni kell az igényességet. Látszólag képtelenség, de az elsőd- ^ leges daganat bizonyos mértékben | A Keser ű • ^ megakadalyozza ujabb rákos gocok ^ - 2 keletkezését. S a természet tehát azt i Egr i Viktor Keserű égbolt című sugallja, hogy olyan vegyszereknek fc novellagyűjteményéről a hazai magyar is kell lenniük, amelyek megakadá- N s ajtón kívül több értékelést olvastunk lyozhatják a metasztázist okozó rák- § má s lapokban is. így például a masejtek élősködését. ^ gyarországi NÉPSZABADSÁG és a MALaboratóriumunk munkatársai kü- ^ GYÁR NEMZET közölt a minap melönböző utakon haladva iparkodnak Ä leghangú, elismerő bírálatot erről a a közös cél elérésére. E helyen em- ^ könyvről. A PRAVDA augusztus 24i lítést kell tennünk az utak egyikéről. S számában Magda Gregorová írása feAmikor a rosszindulatú daganatok a ^ dezi fel Egrit — a novellistát. Elsősejtek aktív szaporodása esetén sok- ^ sorban arra mutat rá, helytelen jekal jobban reagálnak a rák elleni ^ lenség a szlovák olvasót nem tájéágensek (hatáskiváltó tényezők) ^ koztatni a hazai magyar irodalomról, csapásaira", mint máskülönben. Bi- § A Z t j S kifogásolja, hogy kevés alkoconlrnnmro yoloi'rrlriín />r> Dnlnilrí-nnim O . - • ..<..., . . t, - * i , K. ük ^ gyarországi irodalomtól törvénysze ugyanis a rosszindulatú sejtek szapo- ^ rűen eltérő, sajátos vonásokkal renrodását jelentősen támogató szereket ^ delkezik és nézete szerint érdekes adtak be a kísérleti állatoknak. Első ^ volna kimutatni a cseh, szlovák és a irodalom kölcsönhatábenyomásunk csak az lehet, hogy ez § hazai magyar a módszer okvetlenül sietteti a kí- ^ sát. sérleti állatok pusztulását. Amikor § Magáról a könyvről a cikkíró az azonban a kísérletezők röntgentherá-^ elismerés, a dicséret hangján szól. piával is próbálkoztak, megállapítot- ^ „Míg első prózai írásaiban nem egyták, hogy a besugárzás sokkal hatá- ^ szer irodalmi példákat követett — sósabb az előbb említett állatokra, ^ írja Egriről — és a divatos irodalmi mint azokra, amelyeknek daganatait i ízlésnek hódolt, később a fokozatos a rosszindulatú sejtek szaporodásá- ^ emberi és írói érés folyamatában elnak mesterséges előidézése nélkül § mélyül életszemlélete, művei sajátos sugározták be. E szerint a ráksejtek ^ és egyéni jelleget öltenek." A Keserű tulajdonképpen előbb „lépremennek" ^ égbolt novellái közül részletesebben a serkentő szernek, amelyet azután S hármat ismertet (a címadó elbeszé„nyakoncsíptek". Tréfásan vagy ko- & lés, Anna, A tűzpróba), mint az egyemolyan ítélve meg ezt a kis sikert, $ temes csehszlovákiai novellatermés mindenesetre el kell ismernünk, hogy ^ nagy mértéktartással megírt hozadéez a módszer is figyelemre méltó. ^ kát. Különben kiemeli még a mű stlMagától értetődő azonban, hogy ezt ^ lusgazdagságát, valamint a legjobb a „provokatív" módszert még szám- S elbeszélések drámaiságát, talanszor ki kell próbálnunk a kísér- !s letí állatokon, mielőtt új fegyver- i Válságban a nyugati film ként sorolhatnánk a rák elleni harc $ — s arzenáljába. § Giuseppe de Santist, a kiváló olasz (Nauka i Zsizny) fc filmrendezőt az elmúlt években alkalmunk volt megismerni a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál Szabad Fórumának vitáiban. Világhírű művein kívül szenvedélyes hangú és egyben megalapozott felszólalásai is arról tanúskodtak, hogy érett marxista művész. De Santis most a NOVÄ DOBA 34. számában jelentkezik néhány nézete szerint szubjektív észrevételt tolmácsoló elemző cikkel, amely a jelenlegi nyugati filmgyártással foglalkozik. Hangsúlyoznunk kell, hogy szavait szinte fenntartás nélkül aláírhatjuk. A nyugati világ embere jelenleg válságban él, s különösen az értelmiség elhagyatottnak érzi magát. Ez visszatükröződik a filmekben is, elsősorban az olasz alkotásokban. A legjobb rendezők igyekeznek felfedni az • emberi egyéniség legrejtettebb zugait, de a nagy mesterségbeli tudás és tehetség ellenére távolról sem eléggé eredményesen. Ezt az a körülmény magyarázza, hogy az ember kérdéseihez a metafizika síkján közelednek, vagyis nem vizsgálják az ember problémáit a környezetbe' ágyazva. A nyugati filmtermés további jellemző vonása a naturalizmus, az erotika, sőt a szadizmus elemeinek térhódítása. De Santis ezzel kapcsolatbari leszögezi, hogy az olasz neorealizmus válságban van. Érdekes megfigyelni a filmvállalkozók azon törekvését, hogy a tömegek figyelmét el akarják terelni az égető szociális kérdésekről. így például melegen támogatják az antifasiszta élű háborús filmek forgatását, hiszen ezek egyrészt rendszerint közönségsikert aratnak, másrészt nem érintenek időszerű szociá-; lis kérdéseket. De Santis rangsorolása szerint a nyugati kinematografiák közül jelenleg a japán áll az élen, mivel legjobb alkotásaiban a felette időszerű téma nagy művészettel karöltve jelentke-; zik. Az olasz filmgyártás a második, míg a francia, bizonyos visszaesés után, a fiatal rendezők „frontáttörésének" szakaszába lépett. Az „új hul-: iám" képviselői ugyan még tartalmi viszonylatban nem hoztak sok újat és kimagasló alkotásuk ls aránylag kevés, viszont törekvéseik érdekesek és reménytkeltőek. Ezzel szemben az; amerikai film eljutott a mélypontra. Ennek egyik tünete például a tehetséges, de Hollywood által béklyóba vert Marilyn Monroe tragikus halál* Is. Amerika csak egy-két kiváló rendezői egyéniséget mutathat fel, ami^n lyen például ütanley Kramer, Georgri Stevens és Dávid Lean. A többi nyugati filmgyártást is elsősorban a sorozatban készülő kommersz áru jel-Iemzi és csak elvétve érvényesül egy-egy nagy rendező. De Santis azzal zárja sorait, hogy a nyugati film válságának okait a burzsoá társadalom általános válságában kell keresnünk. Elsősorban a társadalom fejlődésétől függ, milyen utakat fog a jövőben követni a nyugati filmművészet. A kamaraz ené ben nagyhatalom vagyunk Általánosan ismert tény, hogy a zene cseh előadóművészei világszerte a legnagyobb elismerésnek örvendenek. Talán még fokozottabb mértékben vonatkozik ez kamaraegyütteseinkre, amelyek közül a legjobbak bebarangolják az összes földrészeket és sorra aratják a babért a leghíresebb hangversenytermekben. A TVORBA 33. számában meginter-i júvolta egyik neves kamaraegyüttes sünknek, Prága kvartettjének tagját, Bŕetislov Novotnýt. A válaszokból megtudjuk, hogy a világsiker főleg a magas fokú technikai tudással párosuló átélésnek köszönhető. Kamara 7 együtteseinkre továbbá az is jellemző, hogy az első ütemtől kezdve megfogják a közönséget,, láthatatlan kapcsolatot létesítenek vele. Az előadóművészét az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, s ennek legjellemzőbb vonása az a törekvés, amelynek célja a •művek mélységeinek és magasságainak feltárása. Ezzel magyarázható az, hogy a programokból kezdenek kiveszni a kimondottan technikai csillogásra, a közönség elkápráztatására építő müvek. Ezzel a folyamattal párhuzamosan növekszik az érdeklődés a kamarazene iránt. Ezen a téren Bŕetislav Novotný szavai szerint nagyhatalomnak számi-' tunk. Végeredményben nem csekélység az, hogy nálunk több kvartett érte el az élvonalat, míg mondjuk például Franciaországban, Olaszországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Spanyolországban büszkék egyetlen egy ilyen együttesre is. Már nem is beszélünk arról, hogy míg nálunk csak Prágában két operaszínházunk van, addig egész Spanyolországban egy, Olaszországban pedig a világhírű milánói Scala csak félévet játszik. Egyszóval nem csoda, ha irigyelnek minketl G. I. . C TI SZLÖ 5. * i
