Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-28 / 237. szám, kedd

TISZTA A $ Ondrej Holod elnököt nem talál­^ tam irodájában. A hosszú, fekete asz­^ tal, s körülötte a székek üresen ásí­^ tottak a kora reggeli órában. Kisvár­J tatva í a titkárnő lépett be, kezében A nyugat-szlovákiai kerület egyik legkorszerűbb telefonközpontja a nitrai interurbán központ, amely évente csaknem 1200 000 beszélgetést közvetít. A beszélgetések több mint 5 százaléka nem tart tovább két percnél. Ké­pünkön a telefonközpont 11-tagú kollektívája, amely Margita Čuláková vezetésével törekszik a CSKP XII. kongresszusának brigádja megtisztelő cím elnyerésére. Ladislav Mofdist, a Mérnöki Építke­zés Nemzeti Válla­lat építkezésveze­tőjét (Košice) — aki már 14 éve dol­gozik az építészet­ben — „A szocia­lista munka úttörő­je" címmel tüntet­ték ki. Képünkön MikuláS Baco fő­mérnök t baloldaltf Ladislav Mofdisszal beszélget. J. VALKO, — (CTK) felv. (A. PrakeS — CTK — felv.) ^ néhány levéllel. ^ — Az elnök elvtárs még nem volt ^ Itt? — kérdezte. ^ — Amióta itt vagyok, nem I $ — No, ma sokáig vizitel 1 Valahol ^ fejmosás van I — szól titokzatosan, § de észrevette, hogy nem értem a ^ dolgot, hát hozzátette: — A rész­^ legeket járja, mindennap az az elsfi, ^ hogy körülnéz az üzemben. ^ Készséges mozdulattal egy újságot ^ tett elém: — Addig se unatkozzon, ^ olvassa el az újságunkat. A legfris­^ sebb szám! $ Sarkon perdült és ellibegett — fris­^ sen, akár az újság, mely valóban a ^ legújabb volt. Eddig sem unatkoztam, ^ mert a falon tgyancsak akadt nézni­^ való. A díszoklevelek és kitüntetések ^ egész seregével álltam szemben. Oj i keletkezésű volt valamennyi ós ko­^ moly eredményekről beszéltek. ^ Az újság első oldalán ez a cím ^ díszelgett: „Eddigi sikereink kötelez­> nfik hpnníinkpt" — alatta az első fél­méltatása. A tervet teljesítették 25 korona helyett 60 000-et takarí­§ nek bennünket i évi eredmények $ 139 700 korona értékben $ túl, az önköltségeken a vállalt ^ ezer S crapeuig J n^ataicnai, reijcancuc ^ műszaki-szervezési Intézkedések $ vét és a vállalt 85 000, minőséi | metű S alapszabályunk c A Kelet-Szlovákiai Vasmű 700 hektárnyi építkezési helyén dolgozik többek ^ ságot azonnal között a košicei Kohóipari Építészeti Üzem egyik kiváló kollektívája. v ' A „Kiváló munkáért" érdemrenddel kitüntetett Branislav DeveCka vezette ácsok e csoportja volt az első a kelet-szlovákiai kerületben, amely elnyer­te „a CSKP XII. kongresszusának brigádja" megtisztelő címet. M. Tuleja — ČTK — felv.) $ tottak meg, az anyagtakarékosság ke­letében a felajánlások szerinti 30 000 $ helyett 54 700 koronát, túlteljesftet­^ ték a munkatermelékenység tervét, J éspedig 3 százalékai, teljesítették a ter­minőségileg ^ c.au osztályú ruházal cikk helyejt § 93 846 aranyvédjegyest gyártottak. 30 óv körüli, alacsony ter­, , nagyon mozgékony férfi. Lep­$ lezett büszkeséggel figyeli, ahogy az $ újságot tanulmányozom és jegyzete­^ lek. Látom, nem titkolja, hogy ő ls ^ részese e sikereknek. | — Egy jds anyaghiány volt a 27-es ^ részlegen, azért maradtam ilyen so­^ káig 1 — magyarázza távolmaradását. $ — Ez is az üzemi bizottság elnö­$ kére tartozik? y ^ — Nem, de igyekszem megismerni problémákat. Kicsi az üzem, jő, ha vezetőségiek mindenről tudnak. — Mi hiányzott? — Gombok. Nem szállították idejé­5 ben a megrendelést. Már raktáron $ sincs olyan, amilyen éppen kell. A vá­^ rosba küldtünk egy embert, hogy ^ hozzon a boltból. Ez a végső meg­S oldás. Igyekszünk minden fogyatékos­ŕ kl ľ š lyan. S kiküszöbölni, válaszolta Ez az komo­Ha fontolóra ^ rossz alapszabály | kezetről, szervez slk fele tartalékként marad és zár­számadáskor fizetik kl. A vezető dolgozók számára megha­tározott prémiumok az állam iránti kötelességek teljesítésére, mind a be­vétel, mind pedig a kiadás termelési­pénzügyi tervének teljesítésére irá­nyulnak. Az egyes szakaszok vezető dolgozói számára (zootechnikus, ag­ronómus, csoportvezető, stb.) a pré­miumot úgy állapítjuk meg, hogy az a termelési csoportban egy dolgozóra eső összes prémium átlagánál 50 szá­zalékkal nagyobb legyen. A prémiu­mot az önköltségcsökkentésnél úgy vezetjük be, hogy a vezető dolgozó alapdíjazása a megtakarítás bizonyos százalékával nagyobbodik, ellenkező esetben pedig megfelelő százalékkal csökken. A funkcionáriusok, vagyis az elnök, a könyvelő, a raktáros, a pénztáros, az ellenőrző bizottság elnöke és az ellenőr a tervezett tiszta pénzbevétel túlszárnyalásáért kap prémiumot. Húsz százalékos túlteljesítésnél a prémium a tervnél nagyobb összeg 10 százalékát, 20 százalékon felüli túlteljesítésnél a tervezett összeget meghaladó összeg 15 százalékát teszi kl. A prémiumot az egyes funkcio­náriusok között funkciójuk szerint, vagyis alapdíjazásuk nagysága sze­rint osztják el. Prémiumot a vezető dolgozók­ig nak csak akkor adnak, ha a szövetkezet minden kötelességének eleget tett és teljes mértékben biz­tosította a szövetkezeti alapokat. A taggyűlés eltörölhet egyes megha­tározott prémiumokat, ha úgy láfja, hogy már nem gyakorolnának tény­leges hatást a termelési feladatok teljesítésére. Annak, aki nem dolgozott le há­romezer korona értékű munkát (150 munkaegység), nincs joga pré­miumra. Az Így kidolgozott prémiumfajták a legalkalmasabbak. Nagy részük a vállalaton belüli önálló elszámolás (hozraszcsot) elemeire épül. Ezt az önálló elszámolási rendszert fokoza­tosan bevezetjük EFSZ-einkben. Kü­lönösen az év közben adott egyszeri prémiumokat kezdik kihasználni, amelyekkel a szövetkezetek megte­remtik a termelési terv teljesítésének feltételeit. 1980-ban a senicai járás­ban a prémiumok az egész díjazási alap 0,70 százalékát, 1961-ben már 4,04 százalékát tették ki. Azok a szövetkezetek, amelyek már a múlt évben bevezették ezt a pré­miumrendszert, figyelemre méltó eredményeket értek el. Például a trnavai járásban levő elféri EFSZ, amely a múltban a lemaradók közé tartozott és jóformán egy munkát sem tudott Idejében és segítség nél­kül elvégezni, főként az új díjazásl­és prémiumrendszernek köszönheti jő eredményeit. Felsorolhatnánk még számos további EFSZ-t, akár a De­vínská Nová Ves-i, a récel, sládko­viöovól, vajkoveel, nemčinám és más szövetkezeteket, amelyek az új díja­zási formák, valamint a helyesen megállapított prémiumok és a dolgo­zók között ezáltal kialakult szocia­lista munkaverseny segítségével ugyancsak sikeres eredményeket ér­tek el. E szövetkezeteknek a prémiu­mok alkamazása terén nyert tapasz­talatait ez évben lényegesen el kell terjeszteni. Ennek érdekében meg­felelő prémium-szabályzatot kell ki­dolgozni, és azt az év folyamán is bátran fel kell használni a fogyaté­kosságok leküzdésére, hogy minden feltételt megteremtsünk a termelési terv teljesítése és túlszárnyalása ér­dekében. A mezőgazdasági termékek és a " szövetkezetek jövedelmének helyes elosztása a díjazás haladó formáinak érvényesítésével együtt ösztönzi a szövetkezeti tagokat és fokozza kezdeményezésüket, aktivitá­sukat még jobb eredmények eléré­sére. J. PEKÄR, a Mezőgazdasági ökonomiai Kutató Intézet dolgozója vesszük: nem is ez, sőt I Nagy igye­szervezőkészségről tanús­§ kodtak az elnök szavai. A prešovl ^ Nálepka Kapitány Ruhagyárban — ^ mlnt további beszélgetésünk során ^ kiderült — nagy súlyt helyeznek a i munkaszervezésre. Kiváló eredmé­^ nyeiknek ez az egyik „alapforrása". ^ František Olejár, a 127-es részleg $ mestere így nyilatkozott a munka­^ szervezés jelentőségéről: § — Sokat lehetne beszólni a mun­^ kaszervezés fortélyairól. Nálunk min­^ den munkás pontosan ismeri napi i tennivalóját. Tudja, mikor teljesíti a i tervet, s mikor nem. Szerintem ez ^ a legfontosabb. A dolgozóknak tisztá­^ ban kell lenniük feladataikkal s az­§ zal ls, mit kapnak, ha munkájukat ^ becsülettel elvégzik. Mi vezetők min­^ den igyekezetünkkel azon vagyunk, ^hogy biztosítsuk a termelés jó fel­^ tételeit. A hiányzó anyagot még a föld is előteremtjük. A dolgozókkal közvetlen kapcsolatot tartunk ^ fenn, hogy megismerjük a termelés ^ nehézségeit. Űk pedig nem restek, ^ nyíltan fejünkre olvassák esetleges § mulasztásainkat. A tervteljesítés ér­§ alól ^ állandó ^ dekében ez Igen hasznos. § S ha már a terv valóra váltásáról ^ beszélek, megemlítem, hogy nagy fl­^ gyeimet szentelünk az új munkamód­^ szerek alkalmazásának is. A futósza­^ lagrendszerű gyártás helyet például ^ bevezettük a folyamatos módszert, ^ melynek az a lényege, hogy egy mű­^ veletet több munkás végez, persze munkatárgyon. Ez a módszer | több I Külföldi vélemény | a „Pra£a 1962" kiállításról | (ČTK) — Lucien Berthetot, a Nem­^ zetközl Filatelista Szövetség elnöke a § „Praga 1962" postabélyeg-vllágkiállí­| tást méltatva a következőt mondotta ^ a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójá­^ nak: „Rendkívül meglepett a ki­^ állítás Iránti nagy nemzetközi érdek­& lődés." VÍZ A POHÁRBAN gyorsabb, tehát nagyobb munkater­melékenységet eredményez. Amíg Olejár mester kifejtette vé­leményét a munkaszervezésről, az üzemi bizottság elnöke beszólította Štefan Hajdúk elvtársat, a pártszer­vezet elnökét és Pavol Mikula ver­senyfelelőst. Az elejtett szavakból már értesültem arról, hogy ebben a gyár­ban a munkaszervezésen kívül külö­nösen jó a munkaverseny is. Kíván­csian vártam Mikula szavait. — A munkaverseny nálunk néhány évvel ezelőtt kimondottan formális volt — kezdte, mintha előadást tarta­na. — A felajánlások teljesítését sen­ki sem ellenőrizte, h'a egyáltalán vol­tak kötelezettségvállalások. A telje­sítmények értékelésekor pedig gyakran a személyeskedés, s nem a tény­leges eredmény volt a mérvadó. Sze­rencsére már túl vagyunk ezen. Há­rom éve következett be a teljes vál­tozás. A pártszervezet vette kezébe a verseny irányítását, s első felada­tunknak azt tartottuk, hogy a meste­reket tegyük felelőssé és érdekeltté a munkaverseny megszervezéséért és ellenőrzéséért. Megmagyaráztuk ne­kik, hogy a jól szervezett felajánlási mozgalommal komoly nehézségeket lehet leküzdeni. Akkor még baj volt a minőségi terv teljesítésével, a ki­esések is lemaradást okoztak, mert a csoportok nem vállalták hiányzó társuk munkáját. Egyes mestereknél a meggyőző szó sem használt. Ekkor az anyagi érdekeltség eszközét vá­lasztottuk. Annak a mesternek, aki elhanyagolta, nem szervezte meg, nem ellenőrizte, nem irányította a munkaversenyt, levontunk a prémium­mából. Ez segített. Amikor a szocialista munkabrigád címért folyt a vetélke­dés, már jó útra tereltük a munka­versenyt. Jelenleg 7 munkacsoport versenyez a CSKP XII. kongresszusá­nak brigádja, és 7 a szocialista mun­kabrigád címért. A dolgozók 96 szá­zaléka bekapcsolódott a szocialista munka versenybe. — A felajánlási mozgalomnak je­lenleg milyen céljai vannak? — ve­tettem közbe, mikor néhány másod­percnyi szünetet tartott. — Jelenleg nincsenek különösebb problémáink. A félévi terv minden feladatát lényegesen túlteljesítettük. Figyelmünk főleg a minőségi köve­telmények valóra váltására irányul. Az „aranyvédjegyes mozgalomnak" nálunk többéves hagyománya van s az idei első félévben csúcsteljesít­ményt értünk el, amikor felajánlá­sainkat is túlteljesítettük. Nem fe­ledkezünk meg a gépek jó karban­tartásáról, a dolgozók szakképzett­ségének gyarapításáról, az anyagta­karékosságról, az újítómozgalomról és a társadalmi munkáról sem. A versenyfelelősből áradt a szó, s ceruzám fürgén rótta a soro­kat. Nagy buzgalma nemcsak most mutatkozott meg, hanem akkor is je­len van, amikor munkáját végzi. Rendszeres, pontos kimutatást vezet a munkaverseny eredményeiről. Fi­gyelemmel követi a mesterek, rósz­legblzalmiak, csoportvezetők viszo­nyát a munkaverseny Iránt. Nem riad vissza attól sem, hogy mulasztásaiért bárkit is „bevádoljon" a pártbizottság vagy a szakszervezeti bizottság előtt. Tudja, hogy a szervezéstől és irányí­tástól függ az egész verseny sikere. Ahol a vezetőség-őszinte érdeklődés­sel foglalkozik a munkaversennyel, ott a dolgozók nem maradnak tét­lenek, mert bennük megvan a tennl­akarás, a kezdeményezés. A prešovi Ruhagyárban a vezetőség nem kezeli e kérdést félvállról. Rendszeresen értékeli a felajánlások teljesítését, havonta és negyedéven­ként megjutalmazza a legjobb dolgo­zókat s ügyel arra, hogy meglegyenek azok a feltételek, amelyek lehe­tővé teszik a dolgozók kezdeményezé­sének teljes kibontakozását. A ruha­gyárban tehát — helyes módszerek­kel — fel tudták kelteni a dolgozók érdeklődését a munkaverseny iránt. Természetesen fáradozásukat siker koronázta. — Három éve ismeretlen nálunk a terv nem teljesítésének fogalma — mondta Štefan Hajdúk elvtárs. Három éve minden hónapban valóra váltjuk a tervfeladatokat, minden hónapban fizetünk prémiumot. Ez nálunk any­nyira természetes jelenség, hogy a fordítottját már el sem tudjuk kép­zelni De ne higgye, hogy sikereink önteltséget szülnek. Sőt 1 Akármilyen kis lemaradás ís mutatkozik, máris lázban ég az egész gyár, hogyan fog­juk behozni. Dolgozóink odaadók, fe­gyelmezettek, egyszóval öntudatosak. Ez az utolsó mondat sokáig a fülemben csengett, és igazáról üzem­járás közben meg is győződtem. A ru­hagyár dolgozói nem panaszkodtak a vezetőkre, dicsérték őket. Minde­nütt csak ezt hallottam: „Ügy megf itt minden, mint a karikacsapás 1" Ahol a munkásoktól hallja ezt a Iá* togató, ott tiszta víz van a pohárban. (szó) A dunai határőrség Gazdačko kiugrott refte­kéből, ráfogta a fegyvert... s néhány pillanat múlva a hívatlan vendégtől a határ­őrség elvette iránytűjét, ké­sét és tovább vezette ... Azt hitte, hogy kljátszhatja ha­tárőreink éberségét. Nos „katonai tudománya" töké­letesen csődöt mondott. Sem az éjszaka sötétje, sem az álcázás nem segít a határ­sértőkön ott. ahol a határ­őrök éberen vigyáznak. ZDEN*y ŠTASTNÍ, a határőrség főhadnagya. 1962. augusztus 28. ÜJ SZÖ 5 S A dunai határőröket társaiktői, a határhegyeket és utakat őrző kato­náktői csak egyenruhájuk — á ten­gerészruha különbözteti meg. Szlová­kia déli részében gyors csónakjaikon közlekednek a Dunán. A dunat határőrség egyik alakula­tában a zöldsapkás fiúk minden hé­ten összejönnek leányokkal és a he­lyi tizenkétéves iskola leánynövendé­ketvei, akik a határőrökhöz hasonlóan szívesen táncolnak. Így jött létre a 42 tagú dal- és táncegyüttes, amely a „DUNA" nevet viseli. Az együttes a környező községeket járja, hogy szórakozást nyújtson tarka műsorá­val. Az egyik táncos — képünkön lát­ható — JOLIUS GAZDACKO. Civilben a bardefovt Augusztus 29. Üzem mun­kása. Határöregyenruháján a „Pél­dás katona" kitüntetés díszeleg. Etel­ka Colková szívélyesen mosolyog rá. Tudfa, hogy nemcsak kiváló táncos, akinek kezében a fokos a legmaga­sabbra lendül, hanem mlnt katona is mindig helytáll, s az elsők között van. Felettese, a tapasztalt Záhorský határőr-tiszt, nemigen szeret dicsérni. Az a véleménye, hogy minden ember még tökéletesebbé válhat, mint amt­lyen — s ebben bizonyára igaza van. De Gazdačko tettéről — amelyet du­nai határaink védelme érdekében tett — ő is elismeréssel beszél. A határőrök mindennap elindulnak egységükből, hogy lelkiismeretesen őrizzék a Duna mentén húzódó hatá­rainkat. Mindegyikük ismert itt a te­repet, az alkalmas átkelő helyeket, úgyszólván minden követ. Az egyik helyre Gazdačko még leszerelése után ts sokáig fog emlékezni. Nemrégen történt, hogy Mlchalčík katonával őrjáratra indult. Hallgatták a folyó ismerős neszeit. Amikor vala­milyen zaj törte meg a víz csobogá­sát, Gazdačko, az őrjárat vezetője ki­adta a parancsot: Megvilágítani a te­repet. Semmit sem láttak, valami mégis nyugtalanította őket. Néhány pillanat múlva újból neszt hallottak. Egy magas, vékony álak csendesen kúszott a bozótban. Egy­szerre teljesen megvilágította a nem messze lévő fényszórókból ráirányítot fény. — Allji — kiáltja az őrjárat parancsno­ka. A férft nem áll meg, a bokrok köz a parton előre­rohan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom