Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-25 / 234. szám, szombat

fáBRy zolráw: iiitiiiiimiiiiiimtiiiiiimmi Ik&lmm és tyi&lcosai Weimar és a német klasszicizmus egyjelentésű fogalmak. Goethe és Schiller szálláshelye a világkultúra legismertebb és legnagyobb német adaléka. És Himmler, az SS-főnök — kultúrát, világot, emberséget és igaz németséget arculcsapón és orcapirítón — éppen itt rendezte be egyik leghírhedtebb haláltáborát, melynek az e nemben egyedülálló és legnagyobb KZ regény — „Védtelenül farkasok között" — állított múlhatatlan emléket. Bruno Apitz könyve az antifasiszta ellenállás hősi eposzét Jelenti. A buchenwaldi KZ (koncentrációs tábor) krematóriumának falán egy márványtáblán a kôvetkežó szöveget lehet olvashi: „Örök dicsőség a né met nép nagy fiának, a német munkásosztály vezérének ERNST THÄLMANN-nak, akit 1944. augusztus 18-án e helyen ölt meg a fasizmus". Az 1944 es szeptemberi német újságok viszont ezt a jelentést hozták: „1944. augusztus 28-án egy Weimar környéki terror-támadás alkalmával a buchenwaldi koncentrációs tábort több bombatalálat érte. Az Ily módon életüket vesztett foglyok közt vannak Breitscheid és ThHImann volt birodalomgyűlési képviselők". Az emléktábla augusztus 18-át tünteti fel, Thülmann halála napjául, a hivatalos Jelentés viszont 10 nappal későbbre rögzíti a dátumot. Itt valami baj van. Igaz és hiteles csak az egyik dátum lehet. De melyik? Emléktáblák, melyek végeredményben történelmi adatokra támaszkodnak, általában egyezni szoktak az Igazsággal, a valósággal. Hazudni, félrevezetni azok szoktak, akiknek vaj van a fejükön. A hivatalos náci jelentések a Reichstag-gyújtogatástól a háború végéig a hazugságok sorozatát szülték. Elég, ha Ausztria, Csehszlovákia, vagy Magyarország megszállására, Lengyelország és a Szovjetunió megtámadására gondolunk: az agresszor a megtámadottakat avatta támadókká! A hazugság nagy mestere — Goebbels — csak azt adhatta, ami a lényege! Thälmann esetében sem lehetett másképp. A nácizmus hivatalos jelentései — a megtévesztések — láncreakcióként szülték a hazugságokat. Thälmann, a hivatalos jélentés szerint angolszász bombatámadás áldozata lett. 1944. augusztus 28-án azonban ilyen támadás egyáltalán nem volt. Thälmann viszont akkor már tíz napja halott volt. Meggyilkolták és elhamvasztották! Az Összes német koncentrációs táborok közt a buchenwáldiban működött a legjobban a kommunista párt vezette, egységesen irányított ellenállási mozgalom. (Apitz regénye épp ez ellenállás hősi éneke!) A foglyok mindent tudtak, a komité összeköttetésben állt mindönkivel: a tábor fogoly kulcspozícióiban hétpróbás antifasiszták mozgatták a gépezetet A foglyok mindent tudtak", mindenkit ismertek, de Thfilmannt soha senki sem látta Buchenwaldban, mert ThStmann sosem volt Buchenwald foglya. „Ha Ernst Thälmann meggyilkolása előtt a buchenwaldi táborban tartózkodott volna, akkor vele épp úgy félvettük volna az összeköttetést, mlnt Rudi Breitschetd-dal", hangoztatták a komité tagjai. Breitscheid, a szociáldemokrata antifasiszta, az Izolációs barakkban élt feleségével és a fogoly Mafalda hercegnővel, az olasz király lányával. Az augusztus 24-i fés nem az uffból szopott 28-i) bombatámadás őket temette el, ahogy Stanislaus Rosploch fogoly vallotta a buchenwaldi perben. A két nőt megmentették, de Breitscheidot holtan húzták ki a romok alól. Thälmannak, halálának, holttestének se híre, se nyoma nem volt. A weimari anyakönyvi hivatal Rudolf Breitscheidot az augusztus 24-i (tehát nem a 28-i) ellenséges légitámadás áldozataként tünteti fel. Thälmann nem volt Buchenwald foglya, ez a koncentrációs tábor csupán legyllkolásának színhelye lett. A meggyilkolásé és az elhamvasztásé. Élve mindössze 1—2 percig tartózkodott a táborban: úton a fő kaputól a krematórium bejáratáig. Thfilmannt egyszerűen Idehozták kivégezni és elhamvasztanil Az angolszász bombatámadásoknak semmi közük sem volt Thälmann halálához. Az itt és így elpusztult Breitscheid viszont jő apropó volt: egyszerűen hozzácsapták a hat nap előtt legyilkolt Thälmann nevét is. A gyilkosok alibit kerestek és találtak, és ezt az angolszász bombázók szállították. Gondoljuk el: micsoda perverzitás volt fogolytábort, antifasiszták, tehát „szövetségesek" szálláshelyét bombázni! Még ha az oldalt eső SSkaszárnyákra koncentrálták volna a támadást. De a veszteségek arányszáma az ellenkezőjéről tanúskodik. A tábor főorvosának augusztus 27-1 Jelentésében a 24-i támadásról a következő adatokat tudjuk meg: SS-80 halott, családtagok — 24 halott, foglyok — 320 halott, plusz 525 súlyosan sebesült, ami egyjelentésű a halállal, hisz a súlyos sebesülteket, vagy beteget, a KZ-ben nem szokták kigyógyítani, hanem egyszerűen — gázba küldik. Thälmann halála hamis, hazug alibit kényszerltett ki a gyilkosokból. Gyáván, titokban kellett a német munkásosztály vezetőjét az útból eltakarítani: csalni kellett, hazudni, a bűnt másokra hárítani, és a jól sikerült félrevezető komédián nagyokat kuncogni és röhögni. A buchenwaldi per azonban napfényre hozott mindent. Vladislav Spisar csehszlovák fogoly vallja: „Thälmann 1944 májusa óta a bautzeni fogház egyes szárnyának második emeletén a 11-es magánzárka lakója volt. Naponta kétszer vitték sétára. A foglyoknak, ha vele találkoztak, el kellett fordulniok. Agusztus 15. és 18. között, a pontos dátumra már nem emlékszem, Thälmannt autón, két másik SS autó kíséretében elvitték. Elmenetele után• a fogházban mindenki arról beszélt, hogy Weimarba vitték". A perdöntő vallomást a lengyei Marian Zgoda mondotta, aki a buchenwaldi krematórlumban „dolgozott": „Augusztus 17 én délután parancsot kaptunk: befűteni a krematóriumba! Utána mindenkit a barakkokba zavartak, a fűtöknek is el kellett menniök ... En este, a szellőztető nyíláson át kibújtam a barakkból, és egy salakdomb mögé rejtőzve figyeltem, ml lesz. Az SS vezetők egyremásra jöttek és bementek a krematóriumba Ottó Stabscharfűhrer vezetésével. Idegesek voltak és egyikük mindig ki kinézett a kapu jelé. Látnivaló volt, hogy transzportra vártak. A telefon állandóan csengetett. Éjfél után 10 perccel a két főnök kijött a krematóriumból, kinyitották a kaput, hogy egy személyautót bocsássanak be. A kocsiból három civil szállt ki: egy fogoly és kísérőt. A foglyot csak hátulról láthattam: erős alkatú volt, széles vállú és kopasz. Az SS felállt a krematórium bejárata előtt. A foglyot előre engedték, amikor aztán belépett a krematóriumba, három lövés dördült. Utána az összes többi SS és a civilek ts bementek a krematóriumba. Az ajtót behúzták maguk mögött Körülbelül három perc múlva egy negyedik lövés dördült: a kegyelemlövés. 25 perc múlva a parancsnokok kijöttek és Ottó, egyikük kérdésére — „ki volt ez az ember?" — így felelt: „Thälmann, a kommunista vezér". Másnap a kályhatisztításnál a hamu színéből láttam, hogy a halottat ruhástól égették el. A hulla hamuja általában fehér szokott lenni, de na ruhával együtt égetik el, a hamu sötét marad". így halt meg az az ember, az a fogoly, akiről Andersen-Nexő mondotta: ,/iémán és mégis hatalmasan, a biztos erő tudatában testesíti meg a szenvedő, de a holnap győző embert, a fövendő Németországot". Dugva, rejtve, titokban ölték meg azt a férfit, „akire az egész világ és a munkások szeme tekint". Ezt Romáin Rolland mondottal Egy gyilkosság aktáit közöltük. Thälmann mghalt, de mi történt a gyilkosokkal? Mi történhet NyugatNémetországban kommunisták, antifasiszták, táborlakók gyilkosaival, vagy rabtartóival? Ml történhet Nyugat-Németországban a fasizmus eszmei vagy korbácsos hájcsáraival? Miniszteri posztot kapnak, államtitkárok lesznek, a tegnapi vérbírákból főügyészek és az SS-ekből nyugdíjigénylők és nyugdíjélvezők. Akik ma a fasiszta háború második menetére készülődnek, azok a tegnapi tekintetnélküllség aktorait kénytelenek aktivizálni vagy holnapra tartalékolni. Mi történt Thälmann gyilkosaival? A gyilkos különítmény, a „Kommando 99" parancsnoka, Wolfgang Ottó, nem követte öngyilkosként főnökét, Hlmmlert a halálba, nem nyelt ciánkállt, mint beosztottja, Hofschulte, Ottó 1949-ben még amerikai fogságban volt, de különösebb baja nem történt. Wilhelrn Pleck és Ottó Grotewohl követelték, hogy állítsák bírák elé, de az amerikaiak fagyos hallgatással feleltek. Ottó szabadlábra került és ma — halld és csodáld — Geldernben a katolikus Szent Mihályiskola tanítója 1 A gyilkos, mint tanítói A lehazudott gyilkosság tettese, mint pedagógus

t Ml jó származhat ebből? Csak a rosszak rossza, gyilkosságok gyilkossága: a teklntetnélküll ség új háborúja, a katasztrófa nlhlliz musa A nyugatnémet gyerekek és ifjak minden akadályoztatás nélkül gyilkosok iskolájába kerültek: gátlástalan mesterlövészek kezébe! A német fasizmust a kezdet kezdetén, mint a „gyilkosság kultúráját" marasztaltuk el. Ahol minden a háborúra koncentrálódik, ott tanító és gyerek egy gyilkosság tudatosításában edződik jóelőre a nagy tekintetnélküliségre. E gyilkos szellemiség kifejlesztésében, kiterebélyesítésében Wolfgang Ottó, Thälmann egyik gyilkosa, nem maradhat tétlen szemlélő. Tanító volt és gyilkos lett. Gyilkos • volt és tanító lett. A körfogás logikája megdöbbentő. A gyilkosság kultúrájának a mai bonni atmoszférában nincs Ottónál predesztináltabb és méltóbb képviselője. Gyilkos és tanító a háborús légkörben adekvát, egyjelentésű fogalmakká válnak. A háború tanítója a gyilkosság csíráit hinti el. Az eredmény nem maradhat él: Peter Hössl esete önmagáért beszél. A nyugatnémet lapok ma tele vannak e névvel. Egy jól frizírozott gyilkos nevével és rémtettével. Peter Hössl a 21 éves jó családból való fiatalember mlntafiú volt: rendszeresen járt gyónni és áldozni, munkahelyén csak jót mondhattak róla. De volt egy szerelme és szenvedélye: a fegyver, a lőfegyver. És egyetlen vágya — saját vallomása szerint az volt, hogy puskával, éles golyóval emberekre lőhessen. Szerette nézni és látni, hogy a mit sem sejtő áldozat mint bukik fel. „Nem volt semmi különösebb okom, ami tettemet magyarázná. Szükségét éreztem, szinte belső parancsként, hogy emberre lőjjek", — vallotta. Vedd ehhez a külső parancsot és megkapod a német fasizmus magyarázatát, és megérted egész ská Iáját és szörnyűségét. A belső és külső parancs ezen a síkon a gyilkos szadizmusban találkozik. Ottó és Hössl portréja egymásra kopírozva: a fasizmus hiteles képét vetíti. „Olyan korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasul, hogy önként, kéjjel öl, nemcsak parancsra". Radnóti Miklós fasizmust leleplező verssora még sokáig marad érvényben: a tegnapi és holnapi gyilkosok egyformán igazolják. A két gyilkosság, mint közös vonás' mindenképpen kimutatható. A különbség mindössze annyi, hogy Hössl későn született. Olyan időpontban Indult embervadászatra, amikor ezért még börtön járt, Ottó ugyanezért megkapta a lovagkeresztet — és börtön helyett katedrát: a gyilkos tanító lett. ThHImann gyilkosa mint a német gyermekek tanítója: ebben a tényben, ebben a mondatban benne van a német fasizmus tegnapi és mai története. Tegnapi és mai változatlansága, kihatása. Thälmannt Buchenwaldban gyilkolták meg: a német munkásosztály vezetője Weimar halottja lett. Akárcsak Goethe és Schiller. És ez nem lehet véletlen. A gyilkosok a német klasszicizmus szülő- és éltető talaján voltak kénytelenek megölni azt az embert, aki a gyilkosság kultúrájának, a fasiszta háborúnak, az imperializmus penetráclájának volt egyik legpotenciálisabb ellenereje. Goethe és Schiller örökét, hagyományát, humanizmusát a fasizmus nem vállelhatja, nem valósíthatja. Ezt csak a fasizmus embertelenségén túlérő erők és tényezők tehetik. Amikor a gyilkosok Thälmann hamvait weimari földön szórták szét, akaratlanul ls egyenlőségi jelet tettek a három halott közé. És ezzel ki is mondották önmaguk felett az ítéletet. A klasszikus humanizmus és a szocialista humanizmus máig érőn együtt és egyszerre helyezi vád alá a gyilkosság kultúráját: a fasizmust. • • • • KULTURÁLIS HIREK V. Szobolrfv: „Szabadságot Afrikának!" (A budapesti nemzetközi riportfoto-kiállítás díjnyertese.) (Foto: CTK—MTI) VWWÍWV//Í1

M

BW

W 1Arfrsssssrssss*/srŕrmwsrs/ss/SŕAWfrrŕs. f

tWMWwwwww^ * IVAN RJADCSENKO: KORSZELLEM A század máglyára hajit minden boszorkányos történetet. Űj világok sejtése gyújtja ki Mars-lakók álmait. A vén várázsió sem huny már szemet, míg csődöt mmid a mágia: gyorsan tankönyvhöz ül, hisz nem lehet tudatlanul meghalnia. Korunk, munkával verd az ostobát, ki időt töprengésre költ! fizikusokra és költőkre vár édesanyánk, a ráncos arcú föld. Hol éles pengeként hasít a rím, és eloszlik a vak sötét, hol forró atommáglyák füzein költészet ontja melegét. Mézem a Göncölt a folyó felett. A fizikát s a költészetet mindennap lázasan dicsőítem: a csillagokba visznek győztesen! CSONTOS VILMOS: BÖLÖNI SÁNDOR fordítása & B Fegyvernélküli világot! r • F. Chopin müveinek 30 kötetes kiadása 1970-tg jelenik meg Lengyelországban. Jelenleg az eláő kötetet nyomtatják, amely balladákat tartalmaz. Az egyes magyarázatokat több világnyelven írják. • Varsó hat legnagyobb filmszínháza bölcsődét és óvodát rendezett be azoknak a szülőknek a kisegítésére, akik a filmelőadás idejére nem tudják kire bízni gyermeküket. • Az Iliász és Odisszea tudományos kutatása napjainkban is folyik. Londonban nemrég jelent meg Álan J. B. Wace és Frank H. Stubblngs egyetemi tanárok könyve a „A companlon to Homer". Ez az enciklopédikus gyűjtemény az angol és amerikai tudósok legjelentősebb Homérosztanulmányait tartalmazza. • Az NDK kormánya 17 millió márkát Irányzott elő Dresden (Drezda) felújítására. A képmúzeum újjáépítése után a Johanneum- és Albertinum-paloták restaurálását kezdik meg. Ä lelkeddel olvasd, S vésd szíved falára, Vagy harmattá olvaszd, S szórd hajnali tájra: Csillanjon, s Itasson Szomjas mezőséget, Az embernek adjon Óhajtott bőséget. — A szíveddel olvasd, • Vagy csaik nézd és érezd; Félelemmel sorvaszt A fegyver — s te rég ezt Álmodod, s az álmod Már milliók álma: ' Békét, Szabadságot Álmodsz a világra! — Olvasd a lelkeddel, S szónak vedd a szádra, Mind a két kezeddel Formáld a munkádba. Szórd a barázdába, Mint a magot szoktad, Leheld minden tárgyra, Š ez adjon csóikodnak Tüzet — mámorítót, Mi lobbant szerelmet: — Békére csábítót Rajongjanak — benned! 'S/ssssssssssssA*sssfssŕsss/fSS/ssssssss/rrfsssssssSffSsssŕssssssss/s/ŕsrssŕssssssssssss//sssss/fsssss/^ Filmháború Locarno miatt A locarnói filmfesztiválon Francois Reichenbach francia szerző nyerte el az első dijat Un coeur grand i:omme ca [Ilyen nagy szívj című filmjével. A második díj nyertese az olasz Luigl Zampa „Anni rugnnti" (Uvöl'.ő ívek), a harmadik díjé pedig Karel Zeman „Báró Miinchausen" című filmjével. A svájci és a nyugatnémet filmipar üres kézzel távozott a fesztiválról s emiatt felháborodásában azt a vádat emelte a zsűri ellen, hogy az részrehajló a szocialista államok filmtermelése javára, noha csak egyetlen szocialista film. Karel Zeman íllmje került a helyezettek közé, az is csak harmadik díjat nyert.*A vita mind jobban elmérgesedett. A svájci filmipar csúcsszervezete határozatban tiltakozott a döntés ellen, s egyes jobboldali nyugatnémet lapok Is a váduskodók mellé álltak. Ezzel szemben a Neue Zürcher Zeitung háfomhasábos cikkben foglal állást a zsűri és a válogató bizottság mellett. A cikk írója klfejejtl. hogy éppen a „keleti államoknak" lehetne Jogos panaszuk a döntés ellen, mert a több kiváló szovjet és a más szocialista állam részéről benyújtót film vehette volna fel méltán a versenyt a két első helyezettel. A Zürcher Zeitung szerint rengeteg alacsony színvonalú film érkezik a nyugati filmfesztiválokra, s a válogató bizottság túlságosan ts elnéző a sok gyenge francia, amerikai, olasz és angol film elbírálásánál Nem kétséges — írja a Zürcher Zeitung kritikusa —, hogy a „keleti filmmek" nagy része jóval magasabb szinvonalat képvisel a legtöbb benyújtott nyugati filmnél. 1962 augusztus 25. ÜJ SZO 7 *