Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-07 / 185. szám, szombat

> Mozgalmas napok Algériában Ben Khedda a kormány tekintélyének megszilárdítására törekszik • Az oráni véres események részletei Ben Khedda, az algériai ideiglenes kormány elnöke algíri rádióbeszédében bejelentette, hogy az alkotmányozó gyűlés megválasztásáig és az új kormány megalakulásáig az ideiglenes kormány fogja irányítani Algériát. Felszólította az algériaiakat, az ország egész területén segítsenek megszilárdítani a kormány tekintélyét. Hangoztatta, hogy az ország újjáépítésének feladatai; és a forradalom céljainak elérése megköveteli a nemzeti erők egységét. Felszólította az algériaiakat, fejezzék be a függetlenség kikiáltásának ünnapségeit és térjenek vissza a munkába. •ír Nasszer, az EAK elnöke csütörtökön Ismét fogadta Ben Bellát, az ideiglenes algériai kormány elnökének helyettesét. A Reuter szerint három órán át folytatott megbeszéléseikről nem ad'ak ki közleményt. Az AP szerint el-Medani, Algéria képviselője az Arab Ligában Algírba utazik, hogy az ideiglenes kormány tagjaival tárgyaljon. •ír A függetlenség ünnepségei idején Ot-ánban vérfürdőt idézett elő az OAS. Míg Algírban teljes a rend és a nyugalom, s a dolgozók fegyelmezetten viselkednek, Oránban nagyon feszült a légkör. Az európaiak lázasan csomagolnak. Csütörtök óta érvénybe lépett a kijárási tilalom.'Az elnéptelenedett utcákon a nemzeti felszabadító hadsereg páncélosai cirkálnak. A Reuter szerint a francia alakulatok csütörtökön este a pályaudvar közelében tüzet nyitottak az algériaiakra. A nemzeti felszabadító hadsereg oráni para-ncsnoka az ideiglenes végrehajtó hatalom Intézkedését megelőzve elmozdította hivatalából az eddigi francia prefektus" és algétöztetnének ki lakatlan vidékre. Pénteken újabb tűzharcra került sor Orán európai negyedében, ahol előző nap mintegy száz ember vesztette életét. N^gy-Britannia Kommunista Pártja követeli a fasiszta összejövetelek betiltását London (ČTK) — Nagy-Britannia Kommunista Pártja Közpoht* Bizottságának politikai bizottsága július 6-án nyilatkozatot adott ki, amelyben követeli a fasiszták összejövetelének betiltását. Nagy-Britannia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai bizottságának nyilatkozata utal azokra a kilengésekre és garázdálkodásokra, amelyet a fasiszták vasárnap a TraA délafrikai fajgyűlölők emisertelen terve Johannesburg (ČTK) — Az Associated Press hírügynökség johannesburgi tudósítójának* közlése szerint a Dél-Afrikai Nemzeti Párt azt javasolta a kormánynak, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság fokvárosi tartományának felét „tisztítsa meg a néger lakosságtól". E terv szerint 10 év alatt az afrikaiakat egy terméketlen vidéken létesített elzárt területre telepítenék. A Nemzeti Párt emlékirata két szakaszban javasolja az áttelepítés végrehajtását; az elsőben 117 000 és a másodikban 300 000 bennszülöttet költöztetnének ki lakatlan vidékre. Sztrájkba léptek az olasz nyomdászok Róma (ČTK) — július 6-án Olaszország egész területén sztrájkba léptek a nyomdászok, a lapok és a hírügynökségek dolgozói. Béremelésért 1 és a munkahét lerövidítéséért sztrájkolnak. A sztrájk következtében Olaszországban több napon át nem jelennek meg a I^pok. falgar téren elkövettek, és hozzáfűzi : „aki egyet ért azzal, hogy Hitler és Mussolini csodálói London szívében találkozzanak, megtiporja a demokratikus elveket". Az angol kommunisták felszólítják a parlamentet, hozzon törvényt, amely egyszer s mindenkorra betiltaná a fajgyűlölő és antiszemita propaganda terjesztését. Provokáció Laosz légiterében Peking (ČTK) — A LSOSZ Hangja rádióállomás közölte, hogy felségjelek nélküli lökhajtásos repülőgépek az utóbbi Időben több ízben megsértették Laosz légiterét A Kőedény síkság térségében, Baubau járásban, a Xieng Khouang tartományban, továbbá Tathong és Taboun járásokban figyeltek meg repülőgépeket. * A szovjet és a koreai államférfiak táviratváltása Moszkva (ČTK) — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének első évfordulója alkalmával a szovjet és a koreai államférfiak üdvözlő táviratot váltottak. Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev elvtársak Kim Ir-Szen és Csoj Jon-Gen koreai államférfiakhoz intézett táviratukban megállapítják, hogy a szovjet—koreai szerződés a távolkeleti és világbéke s biztonság magszilárdítását követi, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság függetlenségének szilárd biztosítéka. Ausztria elismeri az Algériai Köztársaságot Bécs (ČTK) — Az osztrák kormány július 5-i esti ülésén Goi'bach kancellár és Kreisky külügyminiszter tájékoztatták a kormány tagjait az osztrák kormányküldöttség szovjetunióbeli és franciaországi látogatásáról. Az osztrák kormány elhatározta hogy elismeri az Algériai Köztársaságot és rövidesen felveszi vele a diplomáciai kapcsolatokat. Meghalt William Faulkner Oxford (ČTK) — Július 6-án 64 éves korában elhunyt William Faulkner, Nobel-díjas amerikai író. Új épületet kap a moszkvai Lumumba Egyetem Moszkva (ČTK) — Moszkva délnyugati részében megkezdik a Lumumba Egyetem új épületcsoportjának építését. Az építkezési terveket a legjobb moszkvai építészek dolgozták ki, és különös tekintettel voltak arra, hogy a külföldi diákoknak a lehető legjobb tanulási és pihenési lehetőségeik legyenek. Minden fakultásnak külön épülete lesz étteremmel és társalgókkal. Az egyetemi épületekben műhelyeket, laboratóriumokat, klinikát, klubot és sportstadiont is berendeznek. LONDONI TUDÓSÍTÁSUNK fe'sorülouiok oi angol békeharcosok A ngliából, ahol a békemozga** lom az utóbbi években rendkívül nagy teret hódít, a lakosság legszélesebb rétegeit képviselő csoport utazik Moszkvába, hogy ott az angol nép üzenetét és jókívánságait tolmácsolja a kongresszusnak. A kongresszus angliai előkészítő bizottsága lezárta a moszkvai béke-világkongresszus küldötteinek és megfigyelőinek névsorát. Angliából 113-an vesznek részt. A kongresszus 50 kimagasló kezdeményezőjének élén Bertrand Russel világhírű filozófus áll. Moszkvában C. D. Farley, a százak bizottságának titkára fogja őt képviselni. A résztvevők névsorában tudósok, 'tnres írók, közismert szakszervezeti funkcionáriusok, színészek és más neves személyiségek szerepelnek. Az üdvözletekből idézzük Venessa Redgreve színésznő sorait: „Nem érdekel, hogy ki szervezte a kongresszust és hol tartják meg. Ilyen világkongresszus minden évben lehetne. A világ népeinek a kölcsönös megértés és szeretet kapcsolatait kellene megteremteniük, amelyeket semmilyen politikus nem zavarhatna meg. Sir Compton Mackenzie író így nyilatkozik: „A leszerelés sokkal biztosabb „megfélemlítő" eszköz, mint az atombombii. Bízom benne, hogy a kongresszus meggyőzi valamennyi nemzet politikusait arról, hogy az emberiség békés jövőjét csakis az általános leszerelés biztosíthatja." A tudományos Dolgozók Egyesületének titkára kijelentette: „A tudósok úgy járulhatnak hozzá a kongresszushoz, ha megmutatják az utat, hogyan lehet megmenteni a tudomány és a technika tisztaságát. A tudomány ajánlja fel segítségét a világnak az éhinség és betegségek megszüntetésére." Angliában valóban figyelemre méltó a nők elszánt békeharca. Az asszonyok országszerte fáradhatatlanul agitáltak az atombomba-kísérletek, a német militarizmus és az Angiiában elhelyezett amerikai atom-támaszpontok ellen. Buzgalmukról tanúskodik az a tény, hogy a küldöttek több mint egy negyede békeharco- nő. fudith Cook aszszony, aki hathónapos kisfiával nemrég Amerikában járt, hogy Kennedy elnöktől az atombombakísérletek beszüntetését követelje, most az elsők között repülőgépen útra kél Moszkvába. Kisfiát is magával viszi. Tacci-Morrisné, közismert tauntoni békeharcos szintén a kongresszus küldötte. Egy televíziós nyilatkozatban „miért harcol a békéért"? kérdésre nem rég í|y válaszolt: „Ha a világ asszonyai mind összefognának a békéért, a férfiaknak abba kellene hagyniuk a háborúskodást." Számos szakszervezet küldi ki képviselőit Moszkvába, hogy az angol ipari munkások százezreinek nevében szólaljanak fel a leszerelés és a béke érdekében. Az országos atomleszerelési kampányt 25 megfigyelő és küldött képviseli a kongressuson. A essex-i atomháborúellenes bizottság a szak- és békeszervezetekkel együttműködve közös küldöttséget állított össze, mely újságkivonatokat, fényképeket, könyveket, verseket, üzeneteket visz magával Moszkvába. Azok a szervezetek és egyesületek, amelyek, nem tudtak senkit sem kiküldeni, pénzadományokkal járultak hozzá más küldöttek költségeinek fedezéséhez. A kongresszus fennkölt céljai minden várakozást felülmúló lelkes és spontán visszhangot váltottak ki. A béke- és szakszervezetek most nagygyűléseket készítenek elő, amelyeken majd beszámolnak a kongresszusról visszatért küldöttek. MONTY META Folytatják e szovjet-amerikai tárgyalásokat Kennedy elnök sajtóértekezlete Washington (ČTK) — Kennedy amerikai elnök csütörtöki sajtóértekezletén válaszolt az újságírók kérdéseire. Kennedy hangsúlyozta az USA kormányának azt a szándékát, hogy folytatja az amerikai—szovjet tárgyaláso kat, bár ezeket eddig nem koronázta siker. Hozzáfűzte, hogy Rusk államtitkár rövidesen találkozik Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövettel, akivel főképpen a nyugat-berlini kérdésről fog tárgyalni Az amerikai elnök az ún. nyugateurópai szövetségről szólva kijelentette, hogy Nyugat-Európa egyesítése meggyorsul, ha Nagy-Britanniát felveszik az Európai Közös Piacba. Kennedy elutasította a jövedelmi adó azonnali leszállításának követelményét és rámutatott, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy 1963 januárjától csökkenti az adót. Beismerte, hogy a kormányt nyugtalanítja a gazdasági helyzet. Kennedy kéri továbbá, hogy a kongresszus hagyja jóvá a javasolt 4,7 milliárd dollár külföldi segítséget. Kennedy szerint ezzel a külföldi segítséggel akarják szavatolni „az USA biztonságát". A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése Szófia (ČTK) — A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága július 4-én és 5-én plenáris ülést tartott. A BTA hírügynökség jelentése szerint a plénum meghallgatta Anton jugov beszámolóját, a párt-, állami és gazdasági aktíva júniusi tanácskozásán kijelölt feladatok teljesítésének eredményeiről. Todor Zsivkov tájékoztatta a plánumot a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kommunista és munkáspártjai képviselőinek június 6-i és 7-i moszkvai tanácskozásáról, valamint a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének májusi látogatásáról. A teljes ülés határozatokat hozott a napirendi pontokkal kapcsolatban. Az USA további nukleáris fegyverkísérleteket végez Washington (CTK) — Az amerikai atomerő-bizottság közölte, hogy a nevadai sivatagban több mint 200 méternyi mélységben rövidesen 100 000 tonna tnt erejű hidrogénbomba-robbantást végez a föld alatt. Az atomerő-bizottság igyekszik lebecsülni a rádióaktív hulladék veszdelmes voltát, emellett azonban beismeri, hogy a robbantás után hatalmas földoszlop tör a magasba és bizonyos százalék radioaktivitás a levegőbe is kerül. A kísérleti térség mintegy 100 km-nyire fekszik Las Vegas várostól. Honolulu (CTK) — Az USA, amely a világ közvéleményének határozott tiltakozása és a világhírű tudósok figyelmeztetése ellenére július 6-án 10 órakor a csendes-óceáni Johnston sziget felett magaslégköri nukleáris fegyverkísérletet szándékozott végrehajtani, a kísérletet a rakéta műszaki hibái .miatt további 24 órával elhalasztotta. ' r//////////////////////////^^^^ A

nemzeti felszabadító mozgalmak ellenállhatatlan erővel törrhk utat napjainkban. Az imperialista gyarmatosító hatalmak minden cselszövése, gáncsoskodása ellenére újabb és újabb országok lépnek a független nemzeti fejlődés útjára, rázzák le az évszázados gyarmati uralmat. Az elmúlt héten három afrikai ország nyerte el függetlenségét. Rwanda, Burundi és Algéria lépett az önálló fejlődés útjára. Számos gyarmati terület: Nyaszaföld, Brit Guyana stb. politikai vezetői követelték hazájuk függetlenségének azonnali ktkiáltását. Az első lépések nehézsé

gei Kétségtelen, hogy a legjelentősebb politikai esemény Algéria függetlenné válása volt. Az ország népe több mint hétéves kegyetlen háborúban vívta ki függetlenségét. A francia gyarmatosítók már csak akkor távoztak, amikor belátták, hogy Algériában nem győzhetnek^ mivel az egész nép egy emberként szembeszáll a gyarmatosítással. Az algériai népszavazás eredménye ezt be is bizonyította. A függetlenség kivívása azonban csak az első lépés. A népszavazással még nem hárították el a gyarmati múlt átkos maradványait, az imperialisták cselszövéseit. A gyarmatosítók természetesen minden eszközzel arra törekszenek, hogy ellentéteket, viszályokat robbantsanak ki az algériai forradalom vezérkarában, ideiglenes kormányában. És az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy a cselszövések bizonyos eredménnyel jártak. Az egész ország a függetlena nagyvilágban ség kikiáltását ünnepelte, az elkövetkező szabad élet mámorában élt £s az Ideiglenes kormányban máris komoly ellentétek robbantak ki. A miniszterek egy jelentős része ugyanis megfosztott több jelentős katonai parancsnokot funkciójától, amivel Ben Bella miniszterelnök-helyettes nem értett egyet. Ben Khedda miniszterelnök s a kormány egyes tagjai azt állítják, hogy a választásokig az ideiglenes algériai kormány vezesse az ország ügyeit. Ezzel szemben Ben Bella és számos katonai parancsnok azt vallja, hogy az ország ügyeit az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács (a parlament szerepét betöltő szerv) irányítsa. Ez lényegében azt jelenti, hogy a francia gyarmatosítók jóváhagyásával megalakított ideiglenes végrehajtó szerv tagjait bevennék az ideiglenes kormányba és ők készítenék elő a parlamenti választásokat, amely lehetővé tenné a képviselőjelöltek kiválogatásának befolyásolását. Vagyis a nemzeti felszabadító hadseregnek, amely az algériai függetlenség kivívásában a legjelentősebb szerepet vélte és a legnagyobb áldozatokat hozta, minimális lenne a politikai befolyása, pedig az algériai ; forradalom leghaladóbb, a gyarmatoi sítókkal való megalkuvás ellen legi következetesebben harcoló szárnya. Ezek után érthető, hogy a francia hivatalos körök miért akadályozták az utolsó pillanatig a Marokkóban és Tunéziában állomásozó algériai egységek hazatérését. Az algériai kormányban kiéleződött ellentétek szinte törvényszerűek, hiszen a forradalom egyesített valamennyi gyarmatosítás el/enes irányzatot, most azonban differenciálódnak az erők. Az imperialisták pedig természetszerűleg maguk hasznára akarják fordítani az ellentéteket. Bízunk azonban abban, hogy ez nem sikerül, az algériai vezetők nem teszik kockára a nehezen kivívott szabadságot és megtalálják a közös nevezőt egy demokratikus, a nép érdekeit figyelembe vevő egys?gkormány megalakítására, amely elengedhetetlenül szükséges a halaszthatatlan építőmunka mielőbbi megkezdéséhez. A Párizs-Bonn tengel

y és az USA A nyugati sajtó mostanában rengeteget ír a nyugat egységének szükségességéről és a nyugati politikusok sem mulasztják el az alkalmat, hogy kihangsúlyozzák a kapitalista világ összefogásának jelentőségét. Hogy is állunk hát ezzel a sokat ^hangoztatott egységgel? Kennedy elnök a.% amerikai szabadság napján mondott beszédében hangoztatta, hogy a nyugati egység megteremtésének első feltétele az, hogy Anglia minél előbb belépjen a Közös Piacba. Az amerikai elnök úgy képzeli, hogy Anglián keresztül majd az Egyesült Államoknak is könnyebb lesz egész Nyugat-Európát magához láncolni. A helyzet azonban nem olyan egyszerű, mert ezerriyi imperialista érdek ütközik össze és áll az egység útjába. Már hónapok óta folynak a tárgyalások Anglia belépéséről, mindeddig azonban nem sikerült tető alá hozni a megegyezést. De Gaulle francia elnök ugyanis nem szívesen látja Angliát a Köaös Piacban, mivel szerinte Anglia hegemóniára tehet szert e gazdasági közösségben. A francia elnök vágya pedig az, hogy országa vezető szerepet töltsön be az európai *kontinensen, a nyugati katonai szövetségben. Ezért szívesebben látná, ha a szigetország egy későbbi időpontban csatlakozna. De Gaulle nagy terveinek megvalósí'tását Nyugat-Németország segítségével sze»etné elérni, s ezért törekszik a Párizs—Bonn tengely erősítésére. Ezt szolgálja Adenauer franciaországi látogatása is. A francia elnök támogatja a revansista hidegháborús politikát, szembe száll a német kérdés békés rendezésével csak azért, hogy Adenauer támogatásával elérje céljait. Még Nyugat-Németország atomfegyverkezésébe is belemegy azért, hogy az USA és Anglia mellett a harmadik „vezető országgá" tegye Franciaországot. Ez azonban nagyon veszedelmes politika — nemcsak Franciaországra, hanem egész világ békéjére. A bonni kancellár ugyanis egyre gyakrabban ismételgeti, hogy „az isten Németországot választotta ki Európa megteremtésére és rábízta Európa vezetését és védelmét". Ezek a szavak elég nyíltak, de Gaulle azonban úgy látszik nem ért belőlük. Pedig Nyugat-Németország gazdasági ereje vetekszik a Közös Piac többi öt országának együttes erőivel. Katonai téren pedig már ma a legerősebb. Ha Adenauernak sikerül de Gaullenál elérni a francia—nyugatnémet közös vezérkar megteremtését, nem kell nagy jóslási képesség hozzá, hogy előre lássuk, itt is a Bundeswehr kezébe kerül a vezetés A PárizsBonn tengelyből hamarosan Bonn— Párizs tengely lesz és a nyugati szövetségen belül a teljes vezetés átcsúszik a revansista Nyugat-Németország kezébe. Az annyira óhajtott nyugati egység kilátásai nem valami rózsásak, a Közös Piachoz, a „kis Európához", a NATO-hoz fűzött vérmes remények túlzottak és minél többet írnak és beszélnek róla, annál nagyobbak az ellentétek, mert egy csárdában nem lehet dudás Anglia is, Franciaország is, Nyugat-Németország Is, és ráadásul még az Egyesült Államok is. SZŰCS BÉLA 1962. július 7. ÜJ SZŐ 3 *