Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-05 / 183. szám, csütörtök

Chrudim közelében a lótenyésztésé­ről híres Slatlnanyban František Bflek akadémikus kezdeményezésére 1947-ben hippológiai múzeum létesült. A múzeum egyedülállú hazánkban és a moszkvai után a második a világon Képünkön: látogatók a múzeum összehasonlító ana­tómiai osztályán. (Nősek — CTK — felvétele). <r SVIDNlKEN NÉGYMILLIÓ KORO­NÁS BEFEKTETÉSSEL csatornahálóza­tot építenek. Az építkezést a tervek szerint 1964-ben adják át rendelteté­sének. (Sty) A LEGOIABB RENDELKEZÉS SZERINT az angol királynő arcmását a fejken­dőkön szabad ábrázolni, de a csoma­golópapíron nem. A királyi gyermekek fényképei viszont díszíthetik a tanköny­vékcsomagolópapírfát, sót az ismeret­terjesztő irodalom fedőlapjait is. Megérkezett Szófiába a prágai taní­tók 80 tagú énekkara. A bolgár váro­sokban több hangversenyt adnak a csehszlovák művészek. A LIPTOVSKÝ MIKULÁS-l . járás­ban 24 községben adnak ki falusi újságot. 18 községben a falusi lap már rendszeresen megjelenik. (y) JAPÁN DÉLI ÉS KÖZÉPSŐ TERÜLE­TEIT az elmúlt napokban rendkívüli esőzések sújtották, amelyeknek két em­berélet esett áldozatul. Honshu-sziget központi területein 20 000 házat ön­tött el a víz és csaknem 6000 hektár rizsföld is víz alatt áll. Anglia legkorszerűbb színházát ez év Júliusában nyitják meg. A színház művé­szeti vežetôje -sir Laurence Olivier lesz. MERÉSZ VÁLLALKOZÁSBA KEZDTEK az olasz filmesek Bikini-szigetén, ahol 8 évvel ezelőtt az amerikaiak hidrogén­bombát dobtak le. Az olaszok megrázó dokumentumban mutatják be, milyen az élet ma ezen a szigeten. AZ AMERIKAI ÁLLAMI PROPAGAN­DAHÍV ATAL 100 000 dollárt költött csak a fényképes propagandára a szép Kennedyné indiai útjával kap­csolatban. Ez az összeg 50 amerikai földművescsalád évi jövedelmének fe­lel meg. Az élelmiszeripar legutóbbi újdon­sága a szárított méz. A sárga por vízzel összekeverve ismé' teljes érté­kű aromatikus mézzé változik. Elő­nye, hogy a por alakú mézet papír­zacskókba tehet csomagolni. OfABB TOZ ÉS FÜSTOSZLOP volt teg­nap látható a Hokkaido japán szige­ten levő Tokacsidake tűzhányó felett. Az újabb lávaömlésnek 5 személy esett áldozatul. 100 majmot szállított egy repülőgép Calcuttából az egyik párizsi tudomá­nyos intézet részére. Kb. egy órával a megérkezés előtt néhány majomnak sikerült kinyitni a ketrec ajtaját és kimászni. Kinyitották a többi ketrec ajtaját ls, úgyhogy rövid időn belül 100 majom mászkált a repü'őgépben. Néhány bemerészkedett a pilóta ka­binjába is, megrongálták ott a műsze­reket, úgyhogy a repülőgép kényszer­leszállást végzett. BRITANNIA AZ EGYETLEN EURÓPAI ORSZÁG, amelynek nincs nemzeti szín­háza. Az angol kormány végre meg­állapodott a londoni városi tanáccsal és utasítást adott az angol Nemzeti Színház felépítésére. A színházat a Themse déli partfán 2 millió font be­fektetéssel építik és 1964-ig Shake­speare 400. születésnapjáig készül el. SZÁMOS KÜLFÖLDI KÜLDÖTTSÉG RÉSZVÉTELÉVEL kezdődött meg Buda pesten a sportorvosok kongresszusa. Diktafonnal kombinált írógépet mu­tattak be New Yorkban, amely a han­gosan elmondott szöveget tökéletes helyesírással leírja, sőt angolból né­metre és franciára is lefordítja a szokványos üzleti levelek szövegét. TlCSIGl JAPÁN TARTOMÁNYBAN Ku­rljame közelében duzzasztót építenek, amely újabb emberéleteket követel ál­dozatul. A jelentések szerint ezen az építkezésen már 56 munkás vesztette életét. A világ legnagyobb orgonáján dolgozik Arthur Lord 71 esztendős ausztráliai mes­ter. 26 esztendeje készíti a zeneszerszá­mot, eddig 800 km hosszúságú drótot használt fel. Gondos szerveléssel o kenyércsota sikeréért Egy évvel ezelőtt ilyenkor a galántal járás me­zőgazdasági üzemei már learatták a gabona fe­lét, hanem többet. S most? A búzatenger még egészben hullámzik s a kalászok is csak itt-ott szőkiilnek. Három héttel később kezdődik a ke­nyércsata mint tavaly. Ez a tény fokozott igye­kezetre, gondos szervezésre készteti a mezőgaz­dasági dolgozókat, kombájnosokat, traktorosokat, járási és helyi vezetőket egyaránt. Mit tapasz­taltunk ezen a téren a galántai járásban? Igyekezet és tettrekészség A Járási Nemzeti Bizottságon úgy tájékoztattak, hogy Topofnicán, a há­rom EFSZ-ből egyesült Győzelmes út szövetkezetben szinte kifogástalan az előkészület. S a valóságban? Topolnica, Kajal és Pálovce egye­sített szövetkezetének sem nagy a ha­tára. Gabonájuk mindössze 360 hek­tár. Persze, ha kézzel kellene aratni? — Van négy kombájnunk — infor­mál Boros József, a szövetkezet el­nöke, majd meglepetésünkre hozzá­teszi: — Nem dicsekedhetünk komoly gépesítéssel. — Ezt meg hogy érti — kérdezzük, — hiszen csak 90 hektár gabona ara­tása vár egy-egy kombájnra.. — Igenám — magyarázza —, csak­hogy az Sz-4-eseket legtöbb helyen már az ócskavasba dobták. Nekünk meg abból van három és egy ZM-330­as. Ezeknek a teljesítménye még fele­annyi sincs, mint ez SZK-3-as szovjet kombájnnak. — Akkor talán még a kévekötő­gépekre is sor kerül? — Azt már nem — tiltakozik. — Ha tavaly megvoltunk nélkülük, most már nem szedjük elő a kivénhedt jó­szágokat. A kévekötőgép már a múl­té. — De ha olyan gyengék a kom­bájnok? Táncos István titkár válaszol. — Legtöbbszőr a vágószerkezettel volt baj. A dobja meg az egész csép­lőszerkezete még mindnek jó. És ez a lényeg. Mert ha rendre vágjuk ga­bonánkat, azaz kétmenetesen aratjuk, akkor a vágószerkezetet kikapcsoltuk a munkából. S ha minden jól megy, az idén még a szomszédoknak is se­gíthetünk. A kombájnosok felkészültségéről érdeklődöm. — Bízunk benne, hogy a kombáj­nosok mindent megtesznek a siker érdekében. Az ő javaslataik és vál­lalásaik alapján készült a gabona­betakarítási terv, mely szerint 12 nap alatt elvégezzük ezt a fontos munkát — állítják — majd kisvártatva hozzá­teszik: — reméljük, úgy is lesz. Hogy mire alapozzák a bizakodást? Olyan kombájnosaik vannak, mint Plelovszky Pál és Takács István, akik ugyan még nem kerültek az országos ranglista élére, nem dicsekedhetnek félezernél is több hektárral (ez rész­ben az öreg gépeken múlott, melyek­kel nem vághattak neki az ország­nak) de a szövetkezetükben rájuk váró feladat teljesítésénél becsülettel helytálltak. A bizakodás másik oka az, hogy jól kijavították a gépeket, elvégezték a „hideg" próbát. A kom­bájnoknak bizonyára nem kell majd várni pótkocsira, a lánctalpasoknak pedig szalmalehúzásra, mert a gabo­nabetakarítással összefüggő munkála­tokat személyek szerint osztották szét. A személyi felelősséget kedve­zően befolyásolja a prémiumrendszer. Az indulás tehát jónak ígérkezik, de ennek ellenére megkockáztatok egy kérdést. — A látottak alapján a felkészülés jó. A sokéves tapasztalat azonban ar­ra figyelmeztet, hogy az aratási elő­készületet nem mondhatjuk tökéle­tesnek, ha a szövetkezet rosszul áll a takarmánybetakarltással és a növény­ápolással ... lESEaEEBEBaaESEaEEBEEBSEEB: Az udvar körüli kövér parcellák dús takarmánytermésében gyönyör­ködik Szalai Béla, a blatnái AG ál­lattenyésztési csoportvezetője. (VI. Blažic felv.) Mielőtt befejezném, Boros elvtárs közbevág. — Nem is lenne nyugodt éjszakánk, ha ezen a téren valami hiba mutat­kozna. Különösen az idén, amikor az aratással egyidőben kerül sor a lu­cerna másodszori kaszálására. Ugyan­akkor a másodnövények, illetve tarló­keverékek vetését sem lehet kihagyni a számításból, mert kell a takarmány. Sok kell, hogy a következő gazdasági évben ne okozzon annyi gondot az állattenyésztési termékek szerződéses eladásának teljesítése. Számoltunk mindennel — és mutatja a tervet, mi­közben még megjegyzi, hogy 25 hek­tár őszi keverék helyén lassan már zöldül a másodvetés. — A terv szerint minden a legna­gyobb rendben lesz — mondom és mindjárt hozzáteszem —, bár elég gyakori, hogy a legreálisabb számítás is felborul. A titkár előbb megköszörüli a tor­kát, csak aztán válaszol, nyugodtan, megfontoltan. — Először azt akartam mondani, hogy nálunk a terv szentírás. De nem lett volna jó a hasonlat, mert az utóbbiban mind kevesebben, a terv­ben pedig mind többen bíznak. Az a mi biztos holnapunk alapja. Persze csak akkor — teszi hozzá gyorsan —, ha a vezetőség és a tagság a szerve­zés és a megvalósítás terén egyaránt mindent megtesz a cél érdekében. Van benne valami. Akik óvatosabbak Trsticén tavaly nagyon bevált a többmenetes gabonabetakarítás, köz­vetlenül kombájnnal alig arattak va­lamicskét. Meglepett tehát, amikor Sárkány elvtárstól, a helyi nemzeti bizottság elnökétől megtudtam, hogy az idén a 835 hektár aratni valóból 185 hektárt kévekötőgépekre tervez­tek. Amikor felvetem, hogy talán a kombájnosokban nem bíznak-e, Pus­kás János titkár megszólal: — Az idén óvatosabbnak kell len­nünk, mint bármikor. Csaknem három héttel később kezdődik az aratás, mint tavaly. S mi lesz, ha akkor meg minden egyszerre érik be? Nos, hát ezért javítottak ki négy kévekötőgé­jiet a fiúk, mert sose lehet tudni... Aztán a részletekre terelődik a szó. A 835 hektárból egy-egy kombájnra 167 hektár jutna. Ha átlagban napi 8 hektáros teljesítménnyel számolnak (ami a lehetőséghez mérten nem is kevés), akkor is több mint 20 napig el fog tartani az aratás. Ök pedig (mint az előbbiekből is kitűnik), szá­mítanak azzal, hogy a hűvös időjá­rás után gyorsan beérik a gabQna, s ez megköveteli, hogy a betakarítás ne húzódjon 14—18 napnál tovább. Na­gyon jól tudják ők, hogy a termelési költség szempontjából mennyivel elő­nyösebb a kétmenetes gabonabetaka­rítás, mintha kévekötőgépekkel, csép­lőkkel végzik ezt a munkát, hiszen a múltban s az előző években pon­tos kimutatást készítettek a kiadások­ról. Ám azt is tudják, hogy a gyors érés gyo^s betakarítást követel, mert ha kipereg a szem, a veszteséget semmilyen önköltségcsökkentés nem pótolja. Ezt sem lehet szem elől té­veszteni — mondják. Van-e alapja ennek az óvatoskodás­nak? — ez motoszkál az agyamban. Nem lehet rá nemmel felelni. Mert a tervteljesítéshez minden szem ga­bonára szükség van. S hogy ezt a trsticeiek komolyan megfontolták, ar­ról egy másik körülmény is meggyő­zően tanúskodik. Megegyeztek a ná­chodi szövetkezetesekkel, hogy azok az aratás kezdetén, (mivel náluk általá­ban két héttel később kezdődik az aratás), három kombájnnal segítséget nyújtanak a trstíceieknek, ha a hely­zet úgy kívánja. Aztán a szocialista munkaverseny. Az öt kombájnhoz 10 kombájnost osztottak be. Nemcsak úgy „divatból", hanem azért, mert számítanak arra, hogy néha a nap 24 órájából 20 órát fog dolgozni a gép. Nem hívei ugyan a cserélgetés­nek, mert szerintük, ahogy az iga­vonó állatok engedelmesebben cipel­ték terhüket a gazda biztatására, a gép is „szívesebben" mozdul, ha ava­tott kéz irányltja. Pers«e azt is bizo­nyosnak tartják, hogy 20 órán keresz­tül még a legnagyobb akarat sem ké­pes állandóan kiválót nyújtani. Ezért kell két-két ember minden kombájn­hoz. Tavaly Nagy István kombájnos 243 hektárról aratta le a gabonát a trsti­cei határban. Utána Sándor József kö­vetkezett, aki ZM-330-as kombájnjá­val 190 hektáros teljesítménnyel di­csekedhetett. Hogy az idén ki lesz az első? A kombájnokat jól kijavítottá*. A verseny ugyan még csak papíron, de tulajdonképpen már megindult. Ki ne szeretne első lenni? Nagy Istvánra most is számít a szövetkezet vezető­sége, de azzal is számol, hogy a fia­talabbak lelkesedése és igyekezete nem kis részben pótolhatja a több éves tapasztalatot. Lesz tehát Nagy Istvánnak komoly vetélytársa. Persze a vezetőség szerint nem is az a lé­nyeges, hogy ki nyeri a versenyt, ha­nem az, hogy a szövetkezet megnyer­je a kenyércsatát. Sürgető napok A felkészülés szempontjából a leg­jobbak közül választottam ki a két szövetkezetet. Hogy a valóságban is a legjobbak között foglalnak-e majd helyet, azt* a következő hetek döntik el. Egy azonban bizonyos — ahol jó a felkészülés, ott nagyobbak az esé­lyek a zökkenő- és természetesen a veszteségmentes gabonabetakarítás­ra. Járási méretben sem mondhatunk mindent a legideálisabbnak. Hogy miért? Június utolsó napjaiban még több mint 2000 hektáron kaszára vártafc az évelők, holott sok helyen már a má­sodszori kaszálást szervezték. A nö­vényápolásban ugyancsak van még tennivaló, ha azt akarják a járás me­zőgazdasági üzemei, hogy ezek a munkák ne akadályozzák a gabona­betakarítást. Mert mit érnek a szépen kidolgozott tervek, ha a tények egé­szen mást mutatnak? A galántai járás, Mátyusföld mező­gazdasági dolgozóira nagy feladatok várnak. 24 605 hektárról kell betaka­rítaniuk a gabonát és a repcét. A terv szerint 19 600 hektár gabonát több­menetesen takarítanak be. A gabo­nabetakarításhoz és az azzal össze­függő munkák elvégzéséhez 224 kom­bájn, 973 kerekes traktor, 931 pótko­csi, 320 elevátor, 71 szalmaprés és 165 lánctalpas traktor áll a szövet­kezetek rendelkezésére. Nem panasz­kodhat tehát egyetlen mezőgazdasági üzem sem, hogy a sikeres betakarí­tást a géphiány gátolja. Igaz ugyan, hogy átlagban 110 hektár gabona jut minden kombájnra. Az is igaz, nem képes ilyen telj«sítményre, de az is igaz, hogy sok függ a gépkezelők­től. Azt sem lehet kihagyni a számí­tásból, hogy az SZK-3-as szovjet kombájnokkal a múlt évben csaknem mindenütt 200 hektáron felüli telje­sítményt értek el. • Helytelen lenne tehát kifogásokat keresni arra vonatkozóan, hogy a já­rás nincs eléggé biztosítva gépekkel. A siker érdekében inkább másra van szükség. Arra, hogy a gépjavítás te­rén mielőbb behozzák a lemaradást. Mert nem lehet megelégedni azzal az állapottal, hogy június végén a gabonakombájnoknak csaknem egy­harmada, jónéhány rendrakógép, pót­kocsi, szalmaprés és elevátor még ja­vításra vár. • • • Az aratás kezdete már csak napok kérdése. Mint a tények bizonyítják, a járásban nem kielégítő a felkészülés. Kevés idő van hátra ahhoz, hogy a fogyatékosságokat minden szakaszon kiküszöböljék. Sikerre csakis akkor számíthatnak, ha ezt a néhány napot a lehető legjobban kihasználják mind a javítók, mind a nemzeti bizottságok szakbizottságai. Különösen az ellen­őrzés és a szervezés terén nagy az utóbbiak feladata. Reméljük, hogy a nagy és nemes cél nagy tettekre lel­kesíti a már oly sok sikert elért já­rás valamennyi dolgozóját. HARASZTI GYULA Indulásra készen Levelezőink az aratási előkészületekről Mezőgazdasági üzemeinkben be- ] [ fejezéshez közelednek az ' aratási j i előkészületek s dolgozó paraszt-( [ságunk nagy szorgalommal mun­', kálkodik a takarmánybetakarltás j J és a növényápolási munkák mi­J előbbi elvégzéséért. Nagy Árpád J i levelezőnk a Rimavská Sobota-i) | járás lenartovcei szövetkezetéből j i küldött tudósításában megírja,) 1 hogy a szövetkezetesek sikeresen j | betakarították az évelő takarmá-' »nyokat s most a szénabehordást i | szorgalmazzák. Az aratás meg­» kezdéséig itt is pontot tesznek a ( I növényápolási munkák végére. Zelenák István a bofi szövet- J 1 kezet aratási felkészüléséről tá­! jékoztatott. A termésbetakarítás­} ban ebben a mezőgazdasági üzem­ben is a gépeké a döntő szó,] Jf l3abonájuk jelentős részét a ta­> valy jól bevált kétmenetes eljá­| rással 14 nap alatt learatják. A j i gépek üzemképes állapotban bár- < ! melyik pillanatban megkezdhetik j >a munkát. A szövetkezet vezető- < 1 sége ezenkívül a tagok anyagi I érdekeltségét sem hanyagolja el, j i célprémium kitűzésével járul hoz- < [ zá az aratási munkák meggyorsl­i tásához. | Miért nem válaszoltak? Ezcel e 1 i jogos kérdéssel és szemrehányás- ] j sal kezdi Števo Kováč levelezőnk ( bíráló írását. Arról va<n szó ugyan- S i is, hogy félév múlt el azóta, hogy < | a Rimavská Sobota-i járás szö­i vetkezetei felhívással fordultak a J 1 trebišovi járás és a kelet-szlová- < kiai kerület, valamint a közép­i szlovákiai kerület cukorrépater­j mesztőihez, hogy legalább 400 má­! zsa répát termeljenek hektáron- ( ) ként. Eddig Kelet-Szlovákiából, de j i még a szomszédos luCeneci járás- ( | ból sem válaszoltak. Ettől elte- < kintve a |árás dolgozó' parasztsá­ga igen gondosan végzi a növény- j [ápolást, hogy a kitűzött termés­j hozamokat biztosíthassák. Hovátovább beérik a gabona s * i az említett munkákon kívül a kö-1 1 zellátásról sem feledkezhetnek < | meg mezőgazdasági dolgozóink. ] i Vyšný Caj község szövetikezetesei i olvassuk Iván Sándor košfcei' i levelezőnk írásából — a rossz! | munkaszervezés miatt igen sok ] i tejjel, hússal tartoznak a közellá-' 1 tásnak, termelésük nem éri el i ! az átlagszövetkezetek színvonalát. I A háztáji gazdaságokban tenyész- '< I tett tehenektől naponta 18 liter ] i tejet adnak el az államnak. Géci ' | György az év elejétől 363 liter 1 tejet vitt be a tejcsarnokba. Pócs ] József, Miko István és még töb- < ben mások ezzel szemben egy J deci tejet sem értékesítettek. Az aratási előkészületek a köz­1 ellátás biztosítását ugyancsak \ 1 nem szoríthatják háttérbe, a tej- i I eladásról, húseladásról a betaka- ] rítás Időszakában sem feledkez-1 hetünk meg. Elsők a kerületben A trnavai járás mezőgazdasági üze­mei a nyugat-szlovákiai kerületben elsőnek teljesítették szénaeladási tervüket. Ehhez a sikerhez nagymér­tékben hozzájárulnak a košolnái, šelpicei, bohdanoveel szövetkezet tag­jai, akik tervüket több mázsával túl­teljesítették. Egyébként a kerület­ben a szénafelvásárlás igen lassú ütemben halad, mert a betakarítás­ban a legtermékenyebb Járások, mint a galántai, Nové Zámky-1 és levicei, igen lemaradtak. Új gép öntözőcsatorna betonozására (CTK) — A brnói Ingstav vállalat dol­gozói a znojmói járásban sikeresen ki­próbáltak egy új gépet, amely az ontö­zficsatornák betonozására szolgál. A gép kibetonozza a kivájl medret és egy mű­szak alatt 400 négyzetméter betont rak le. Valtrovlcében, ahol a gépet a Krho­vlce—Helvtn csatorna bűvítésénél pró­bálták kl, egy műszak alatt 800 folyó­métert betonoztak ki vele. A gépet a brnói Ingstav vállalat fejlesztési mun­kahelyének kollektívája szerkesztette Mojmír Koukal mérnök vezetésével. A jó munka eredménye Aki a radzovcei határban az ál­lami gazdaság cukörrépája mellett elhalad, aligha állja meg anélkül, hogy egy-két dicsérő szót ne mondjon a szép, kövér növény lát­tán. De a községben is gyakran hallani afféle megjegyzéseket, hogy olyan cukorrépa, mint az It­teni gazdaságé, csak kevés helyen van a környéken. A földet a növény alá a lehető legjobban előkészítették. A vetést is, amint azt az idő megengedte hamarosan végrehajtották. Aztán gondos növényápolással segítették a növényt fejlődésében. A kártevő rovarok ellen ezidőben Gamadln rovarirtó vegyszerrel védték a fia­tal cukorrépát. De nem késleked­tek a második kapálással sem. A növényápolás munkálatait meg­könnyítette az a tény, hogy a nö­vényt 40 centiméteres sortávolság­ra ültették. Vagyis a megmunká­láskor alig szenvedett valami cse­kély kárt a cukorrépa. Nos, ezek után nem csoda hát a sok szép elismerő szó. A szorgos munkának a termésbetakarításkor sem marad el az eredménye. Csaba Zoltán, Radzovce RÖVID IDŰN BELÜL LEBONTÁSRA KERÜLNEK a medzevi hámorok, me­lyek több száz éven ál megőrizték a régi kovácsmunka különleges módját és gyártmányaikkal külföldön is is­mertekké váltak. Az egyik hámort a košicei Műszaki Múzeum veszh át és továbbra is üzemben tartja, hogy hir­desse a medzevi kovácsok munkáját. (WA) ŰJ SZ0 4 * 1962. július 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom