Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-05 / 183. szám, csütörtök

Chrudim közelében a lótenyésztéséről híres Slatlnanyban František Bflek akadémikus kezdeményezésére 1947-ben hippológiai múzeum létesült. A múzeum egyedülállú hazánkban és a moszkvai után a második a világon Képünkön: látogatók a múzeum összehasonlító anatómiai osztályán. (Nősek — CTK — felvétele). <r SVIDNlKEN NÉGYMILLIÓ KORONÁS BEFEKTETÉSSEL csatornahálózatot építenek. Az építkezést a tervek szerint 1964-ben adják át rendeltetésének. (Sty) A LEGOIABB RENDELKEZÉS SZERINT az angol királynő arcmását a fejkendőkön szabad ábrázolni, de a csomagolópapíron nem. A királyi gyermekek fényképei viszont díszíthetik a tankönyvékcsomagolópapírfát, sót az ismeretterjesztő irodalom fedőlapjait is. Megérkezett Szófiába a prágai tanítók 80 tagú énekkara. A bolgár városokban több hangversenyt adnak a csehszlovák művészek. A LIPTOVSKÝ MIKULÁS-l . járásban 24 községben adnak ki falusi újságot. 18 községben a falusi lap már rendszeresen megjelenik. (y) JAPÁN DÉLI ÉS KÖZÉPSŐ TERÜLETEIT az elmúlt napokban rendkívüli esőzések sújtották, amelyeknek két emberélet esett áldozatul. Honshu-sziget központi területein 20 000 házat öntött el a víz és csaknem 6000 hektár rizsföld is víz alatt áll. Anglia legkorszerűbb színházát ez év Júliusában nyitják meg. A színház művészeti vežetôje -sir Laurence Olivier lesz. MERÉSZ VÁLLALKOZÁSBA KEZDTEK az olasz filmesek Bikini-szigetén, ahol 8 évvel ezelőtt az amerikaiak hidrogénbombát dobtak le. Az olaszok megrázó dokumentumban mutatják be, milyen az élet ma ezen a szigeten. AZ AMERIKAI ÁLLAMI PROPAGANDAHÍV ATAL 100 000 dollárt költött csak a fényképes propagandára a szép Kennedyné indiai útjával kapcsolatban. Ez az összeg 50 amerikai földművescsalád évi jövedelmének felel meg. Az élelmiszeripar legutóbbi újdonsága a szárított méz. A sárga por vízzel összekeverve ismé' teljes értékű aromatikus mézzé változik. Előnye, hogy a por alakú mézet papírzacskókba tehet csomagolni. OfABB TOZ ÉS FÜSTOSZLOP volt tegnap látható a Hokkaido japán szigeten levő Tokacsidake tűzhányó felett. Az újabb lávaömlésnek 5 személy esett áldozatul. 100 majmot szállított egy repülőgép Calcuttából az egyik párizsi tudományos intézet részére. Kb. egy órával a megérkezés előtt néhány majomnak sikerült kinyitni a ketrec ajtaját és kimászni. Kinyitották a többi ketrec ajtaját ls, úgyhogy rövid időn belül 100 majom mászkált a repü'őgépben. Néhány bemerészkedett a pilóta kabinjába is, megrongálták ott a műszereket, úgyhogy a repülőgép kényszerleszállást végzett. BRITANNIA AZ EGYETLEN EURÓPAI ORSZÁG, amelynek nincs nemzeti színháza. Az angol kormány végre megállapodott a londoni városi tanáccsal és utasítást adott az angol Nemzeti Színház felépítésére. A színházat a Themse déli partfán 2 millió font befektetéssel építik és 1964-ig Shakespeare 400. születésnapjáig készül el. SZÁMOS KÜLFÖLDI KÜLDÖTTSÉG RÉSZVÉTELÉVEL kezdődött meg Buda pesten a sportorvosok kongresszusa. Diktafonnal kombinált írógépet mutattak be New Yorkban, amely a hangosan elmondott szöveget tökéletes helyesírással leírja, sőt angolból németre és franciára is lefordítja a szokványos üzleti levelek szövegét. TlCSIGl JAPÁN TARTOMÁNYBAN Kurljame közelében duzzasztót építenek, amely újabb emberéleteket követel áldozatul. A jelentések szerint ezen az építkezésen már 56 munkás vesztette életét. A világ legnagyobb orgonáján dolgozik Arthur Lord 71 esztendős ausztráliai mester. 26 esztendeje készíti a zeneszerszámot, eddig 800 km hosszúságú drótot használt fel. Gondos szerveléssel o kenyércsota sikeréért Egy évvel ezelőtt ilyenkor a galántal járás mezőgazdasági üzemei már learatták a gabona felét, hanem többet. S most? A búzatenger még egészben hullámzik s a kalászok is csak itt-ott szőkiilnek. Három héttel később kezdődik a kenyércsata mint tavaly. Ez a tény fokozott igyekezetre, gondos szervezésre készteti a mezőgazdasági dolgozókat, kombájnosokat, traktorosokat, járási és helyi vezetőket egyaránt. Mit tapasztaltunk ezen a téren a galántai járásban? Igyekezet és tettrekészség A Járási Nemzeti Bizottságon úgy tájékoztattak, hogy Topofnicán, a három EFSZ-ből egyesült Győzelmes út szövetkezetben szinte kifogástalan az előkészület. S a valóságban? Topolnica, Kajal és Pálovce egyesített szövetkezetének sem nagy a határa. Gabonájuk mindössze 360 hektár. Persze, ha kézzel kellene aratni? — Van négy kombájnunk — informál Boros József, a szövetkezet elnöke, majd meglepetésünkre hozzáteszi: — Nem dicsekedhetünk komoly gépesítéssel. — Ezt meg hogy érti — kérdezzük, — hiszen csak 90 hektár gabona aratása vár egy-egy kombájnra.. — Igenám — magyarázza —, csakhogy az Sz-4-eseket legtöbb helyen már az ócskavasba dobták. Nekünk meg abból van három és egy ZM-330as. Ezeknek a teljesítménye még feleannyi sincs, mint ez SZK-3-as szovjet kombájnnak. — Akkor talán még a kévekötőgépekre is sor kerül? — Azt már nem — tiltakozik. — Ha tavaly megvoltunk nélkülük, most már nem szedjük elő a kivénhedt jószágokat. A kévekötőgép már a múlté. — De ha olyan gyengék a kombájnok? Táncos István titkár válaszol. — Legtöbbszőr a vágószerkezettel volt baj. A dobja meg az egész cséplőszerkezete még mindnek jó. És ez a lényeg. Mert ha rendre vágjuk gabonánkat, azaz kétmenetesen aratjuk, akkor a vágószerkezetet kikapcsoltuk a munkából. S ha minden jól megy, az idén még a szomszédoknak is segíthetünk. A kombájnosok felkészültségéről érdeklődöm. — Bízunk benne, hogy a kombájnosok mindent megtesznek a siker érdekében. Az ő javaslataik és vállalásaik alapján készült a gabonabetakarítási terv, mely szerint 12 nap alatt elvégezzük ezt a fontos munkát — állítják — majd kisvártatva hozzáteszik: — reméljük, úgy is lesz. Hogy mire alapozzák a bizakodást? Olyan kombájnosaik vannak, mint Plelovszky Pál és Takács István, akik ugyan még nem kerültek az országos ranglista élére, nem dicsekedhetnek félezernél is több hektárral (ez részben az öreg gépeken múlott, melyekkel nem vághattak neki az országnak) de a szövetkezetükben rájuk váró feladat teljesítésénél becsülettel helytálltak. A bizakodás másik oka az, hogy jól kijavították a gépeket, elvégezték a „hideg" próbát. A kombájnoknak bizonyára nem kell majd várni pótkocsira, a lánctalpasoknak pedig szalmalehúzásra, mert a gabonabetakarítással összefüggő munkálatokat személyek szerint osztották szét. A személyi felelősséget kedvezően befolyásolja a prémiumrendszer. Az indulás tehát jónak ígérkezik, de ennek ellenére megkockáztatok egy kérdést. — A látottak alapján a felkészülés jó. A sokéves tapasztalat azonban arra figyelmeztet, hogy az aratási előkészületet nem mondhatjuk tökéletesnek, ha a szövetkezet rosszul áll a takarmánybetakarltással és a növényápolással ... lESEaEEBEBaaESEaEEBEEBSEEB: Az udvar körüli kövér parcellák dús takarmánytermésében gyönyörködik Szalai Béla, a blatnái AG állattenyésztési csoportvezetője. (VI. Blažic felv.) Mielőtt befejezném, Boros elvtárs közbevág. — Nem is lenne nyugodt éjszakánk, ha ezen a téren valami hiba mutatkozna. Különösen az idén, amikor az aratással egyidőben kerül sor a lucerna másodszori kaszálására. Ugyanakkor a másodnövények, illetve tarlókeverékek vetését sem lehet kihagyni a számításból, mert kell a takarmány. Sok kell, hogy a következő gazdasági évben ne okozzon annyi gondot az állattenyésztési termékek szerződéses eladásának teljesítése. Számoltunk mindennel — és mutatja a tervet, miközben még megjegyzi, hogy 25 hektár őszi keverék helyén lassan már zöldül a másodvetés. — A terv szerint minden a legnagyobb rendben lesz — mondom és mindjárt hozzáteszem —, bár elég gyakori, hogy a legreálisabb számítás is felborul. A titkár előbb megköszörüli a torkát, csak aztán válaszol, nyugodtan, megfontoltan. — Először azt akartam mondani, hogy nálunk a terv szentírás. De nem lett volna jó a hasonlat, mert az utóbbiban mind kevesebben, a tervben pedig mind többen bíznak. Az a mi biztos holnapunk alapja. Persze csak akkor — teszi hozzá gyorsan —, ha a vezetőség és a tagság a szervezés és a megvalósítás terén egyaránt mindent megtesz a cél érdekében. Van benne valami. Akik óvatosabbak Trsticén tavaly nagyon bevált a többmenetes gabonabetakarítás, közvetlenül kombájnnal alig arattak valamicskét. Meglepett tehát, amikor Sárkány elvtárstól, a helyi nemzeti bizottság elnökétől megtudtam, hogy az idén a 835 hektár aratni valóból 185 hektárt kévekötőgépekre terveztek. Amikor felvetem, hogy talán a kombájnosokban nem bíznak-e, Puskás János titkár megszólal: — Az idén óvatosabbnak kell lennünk, mint bármikor. Csaknem három héttel később kezdődik az aratás, mint tavaly. S mi lesz, ha akkor meg minden egyszerre érik be? Nos, hát ezért javítottak ki négy kévekötőgéjiet a fiúk, mert sose lehet tudni... Aztán a részletekre terelődik a szó. A 835 hektárból egy-egy kombájnra 167 hektár jutna. Ha átlagban napi 8 hektáros teljesítménnyel számolnak (ami a lehetőséghez mérten nem is kevés), akkor is több mint 20 napig el fog tartani az aratás. Ök pedig (mint az előbbiekből is kitűnik), számítanak azzal, hogy a hűvös időjárás után gyorsan beérik a gabQna, s ez megköveteli, hogy a betakarítás ne húzódjon 14—18 napnál tovább. Nagyon jól tudják ők, hogy a termelési költség szempontjából mennyivel előnyösebb a kétmenetes gabonabetakarítás, mintha kévekötőgépekkel, cséplőkkel végzik ezt a munkát, hiszen a múltban s az előző években pontos kimutatást készítettek a kiadásokról. Ám azt is tudják, hogy a gyors érés gyo^s betakarítást követel, mert ha kipereg a szem, a veszteséget semmilyen önköltségcsökkentés nem pótolja. Ezt sem lehet szem elől téveszteni — mondják. Van-e alapja ennek az óvatoskodásnak? — ez motoszkál az agyamban. Nem lehet rá nemmel felelni. Mert a tervteljesítéshez minden szem gabonára szükség van. S hogy ezt a trsticeiek komolyan megfontolták, arról egy másik körülmény is meggyőzően tanúskodik. Megegyeztek a náchodi szövetkezetesekkel, hogy azok az aratás kezdetén, (mivel náluk általában két héttel később kezdődik az aratás), három kombájnnal segítséget nyújtanak a trstíceieknek, ha a helyzet úgy kívánja. Aztán a szocialista munkaverseny. Az öt kombájnhoz 10 kombájnost osztottak be. Nemcsak úgy „divatból", hanem azért, mert számítanak arra, hogy néha a nap 24 órájából 20 órát fog dolgozni a gép. Nem hívei ugyan a cserélgetésnek, mert szerintük, ahogy az igavonó állatok engedelmesebben cipelték terhüket a gazda biztatására, a gép is „szívesebben" mozdul, ha avatott kéz irányltja. Pers«e azt is bizonyosnak tartják, hogy 20 órán keresztül még a legnagyobb akarat sem képes állandóan kiválót nyújtani. Ezért kell két-két ember minden kombájnhoz. Tavaly Nagy István kombájnos 243 hektárról aratta le a gabonát a trsticei határban. Utána Sándor József következett, aki ZM-330-as kombájnjával 190 hektáros teljesítménnyel dicsekedhetett. Hogy az idén ki lesz az első? A kombájnokat jól kijavítottá*. A verseny ugyan még csak papíron, de tulajdonképpen már megindult. Ki ne szeretne első lenni? Nagy Istvánra most is számít a szövetkezet vezetősége, de azzal is számol, hogy a fiatalabbak lelkesedése és igyekezete nem kis részben pótolhatja a több éves tapasztalatot. Lesz tehát Nagy Istvánnak komoly vetélytársa. Persze a vezetőség szerint nem is az a lényeges, hogy ki nyeri a versenyt, hanem az, hogy a szövetkezet megnyerje a kenyércsatát. Sürgető napok A felkészülés szempontjából a legjobbak közül választottam ki a két szövetkezetet. Hogy a valóságban is a legjobbak között foglalnak-e majd helyet, azt* a következő hetek döntik el. Egy azonban bizonyos — ahol jó a felkészülés, ott nagyobbak az esélyek a zökkenő- és természetesen a veszteségmentes gabonabetakarításra. Járási méretben sem mondhatunk mindent a legideálisabbnak. Hogy miért? Június utolsó napjaiban még több mint 2000 hektáron kaszára vártafc az évelők, holott sok helyen már a másodszori kaszálást szervezték. A növényápolásban ugyancsak van még tennivaló, ha azt akarják a járás mezőgazdasági üzemei, hogy ezek a munkák ne akadályozzák a gabonabetakarítást. Mert mit érnek a szépen kidolgozott tervek, ha a tények egészen mást mutatnak? A galántai járás, Mátyusföld mezőgazdasági dolgozóira nagy feladatok várnak. 24 605 hektárról kell betakarítaniuk a gabonát és a repcét. A terv szerint 19 600 hektár gabonát többmenetesen takarítanak be. A gabonabetakarításhoz és az azzal összefüggő munkák elvégzéséhez 224 kombájn, 973 kerekes traktor, 931 pótkocsi, 320 elevátor, 71 szalmaprés és 165 lánctalpas traktor áll a szövetkezetek rendelkezésére. Nem panaszkodhat tehát egyetlen mezőgazdasági üzem sem, hogy a sikeres betakarítást a géphiány gátolja. Igaz ugyan, hogy átlagban 110 hektár gabona jut minden kombájnra. Az is igaz, nem képes ilyen telj«sítményre, de az is igaz, hogy sok függ a gépkezelőktől. Azt sem lehet kihagyni a számításból, hogy az SZK-3-as szovjet kombájnokkal a múlt évben csaknem mindenütt 200 hektáron felüli teljesítményt értek el. • Helytelen lenne tehát kifogásokat keresni arra vonatkozóan, hogy a járás nincs eléggé biztosítva gépekkel. A siker érdekében inkább másra van szükség. Arra, hogy a gépjavítás terén mielőbb behozzák a lemaradást. Mert nem lehet megelégedni azzal az állapottal, hogy június végén a gabonakombájnoknak csaknem egyharmada, jónéhány rendrakógép, pótkocsi, szalmaprés és elevátor még javításra vár. • • • Az aratás kezdete már csak napok kérdése. Mint a tények bizonyítják, a járásban nem kielégítő a felkészülés. Kevés idő van hátra ahhoz, hogy a fogyatékosságokat minden szakaszon kiküszöböljék. Sikerre csakis akkor számíthatnak, ha ezt a néhány napot a lehető legjobban kihasználják mind a javítók, mind a nemzeti bizottságok szakbizottságai. Különösen az ellenőrzés és a szervezés terén nagy az utóbbiak feladata. Reméljük, hogy a nagy és nemes cél nagy tettekre lelkesíti a már oly sok sikert elért járás valamennyi dolgozóját. HARASZTI GYULA Indulásra készen Levelezőink az aratási előkészületekről Mezőgazdasági üzemeinkben be- ] [ fejezéshez közelednek az ' aratási j i előkészületek s dolgozó paraszt-( [ságunk nagy szorgalommal mun', kálkodik a takarmánybetakarltás j J és a növényápolási munkák miJ előbbi elvégzéséért. Nagy Árpád J i levelezőnk a Rimavská Sobota-i) | járás lenartovcei szövetkezetéből j i küldött tudósításában megírja,) 1 hogy a szövetkezetesek sikeresen j | betakarították az évelő takarmá-' »nyokat s most a szénabehordást i | szorgalmazzák. Az aratás meg» kezdéséig itt is pontot tesznek a ( I növényápolási munkák végére. Zelenák István a bofi szövet- J 1 kezet aratási felkészüléséről tá! jékoztatott. A termésbetakarítás} ban ebben a mezőgazdasági üzemben is a gépeké a döntő szó,] Jf

l3abonájuk jelentős részét a ta> valy jól bevált kétmenetes eljá| rással 14 nap alatt learatják. A j i gépek üzemképes állapotban bár- < ! melyik pillanatban megkezdhetik j >a munkát. A szövetkezet vezető- < 1 sége ezenkívül a tagok anyagi I érdekeltségét sem hanyagolja el, j i célprémium kitűzésével járul hoz- < [ zá az aratási munkák meggyorsli tásához. | Miért nem válaszoltak? Ezcel e 1 i jogos kérdéssel és szemrehányás- ] j sal kezdi Števo Kováč levelezőnk ( bíráló írását. Arról va<n szó ugyan- S i is, hogy félév múlt el azóta, hogy < | a Rimavská Sobota-i járás szöi vetkezetei felhívással fordultak a J 1 trebišovi járás és a kelet-szlová- < kiai kerület, valamint a középi szlovákiai kerület cukorrépaterj mesztőihez, hogy legalább 400 má! zsa répát termeljenek hektáron- ( ) ként. Eddig Kelet-Szlovákiából, de j i még a szomszédos luCeneci járás- ( | ból sem válaszoltak. Ettől elte- < kintve a |árás dolgozó' parasztsága igen gondosan végzi a növény- j [ápolást, hogy a kitűzött termésj hozamokat biztosíthassák. Hovátovább beérik a gabona s * i az említett munkákon kívül a kö-1 1 zellátásról sem feledkezhetnek < | meg mezőgazdasági dolgozóink. ] i Vyšný Caj község szövetikezetesei i olvassuk Iván Sándor košfcei' i levelezőnk írásából — a rossz! | munkaszervezés miatt igen sok ] i tejjel, hússal tartoznak a közellá-' 1 tásnak, termelésük nem éri el i ! az átlagszövetkezetek színvonalát. I A háztáji gazdaságokban tenyész- '< I tett tehenektől naponta 18 liter ] i tejet adnak el az államnak. Géci ' | György az év elejétől 363 liter 1 tejet vitt be a tejcsarnokba. Pócs ] József, Miko István és még töb- < ben mások ezzel szemben egy J deci tejet sem értékesítettek. Az aratási előkészületek a köz1 ellátás biztosítását ugyancsak \ 1 nem szoríthatják háttérbe, a tej- i I eladásról, húseladásról a betaka- ] rítás Időszakában sem feledkez-1 hetünk meg. Elsők a kerületben A trnavai járás mezőgazdasági üzemei a nyugat-szlovákiai kerületben elsőnek teljesítették szénaeladási tervüket. Ehhez a sikerhez nagymértékben hozzájárulnak a košolnái, šelpicei, bohdanoveel szövetkezet tagjai, akik tervüket több mázsával túlteljesítették. Egyébként a kerületben a szénafelvásárlás igen lassú ütemben halad, mert a betakarításban a legtermékenyebb Járások, mint a galántai, Nové Zámky-1 és levicei, igen lemaradtak. Új gép öntözőcsatorna betonozására (CTK) — A brnói Ingstav vállalat dolgozói a znojmói járásban sikeresen kipróbáltak egy új gépet, amely az ontözficsatornák betonozására szolgál. A gép kibetonozza a kivájl medret és egy műszak alatt 400 négyzetméter betont rak le. Valtrovlcében, ahol a gépet a Krhovlce—Helvtn csatorna bűvítésénél próbálták kl, egy műszak alatt 800 folyómétert betonoztak ki vele. A gépet a brnói Ingstav vállalat fejlesztési munkahelyének kollektívája szerkesztette Mojmír Koukal mérnök vezetésével. A jó munka eredménye Aki a radzovcei határban az állami gazdaság cukörrépája mellett elhalad, aligha állja meg anélkül, hogy egy-két dicsérő szót ne mondjon a szép, kövér növény láttán. De a községben is gyakran hallani afféle megjegyzéseket, hogy olyan cukorrépa, mint az Itteni gazdaságé, csak kevés helyen van a környéken. A földet a növény alá a lehető legjobban előkészítették. A vetést is, amint azt az idő megengedte hamarosan végrehajtották. Aztán gondos növényápolással segítették a növényt fejlődésében. A kártevő rovarok ellen ezidőben Gamadln rovarirtó vegyszerrel védték a fiatal cukorrépát. De nem késlekedtek a második kapálással sem. A növényápolás munkálatait megkönnyítette az a tény, hogy a növényt 40 centiméteres sortávolságra ültették. Vagyis a megmunkáláskor alig szenvedett valami csekély kárt a cukorrépa. Nos, ezek után nem csoda hát a sok szép elismerő szó. A szorgos munkának a termésbetakarításkor sem marad el az eredménye. Csaba Zoltán, Radzovce RÖVID IDŰN BELÜL LEBONTÁSRA KERÜLNEK a medzevi hámorok, melyek több száz éven ál megőrizték a régi kovácsmunka különleges módját és gyártmányaikkal külföldön is ismertekké váltak. Az egyik hámort a košicei Műszaki Múzeum veszh át és továbbra is üzemben tartja, hogy hirdesse a medzevi kovácsok munkáját. (WA) ŰJ SZ0 4 * 1962. július 5.