Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-04 / 182. szám, szerda

Egyik napról a másikra szinte szemlátomást változtatja színét a ga­bona. Kivált a déli Járásokban érik rohamosan. A legelőbb jelentkező ka­lászos az őszi árpa. A Radváň nad Dunajom-i szövetkezet egyike azok­nak a gazdaságoknak, amelyek az elsők között kezdenek az aratáshoz. Hogyan készültek fel a szövetkeZete­sek erre a nagy munkára? ... és más nem is érdekli, csak az aratási előkészület? — kérdez felelet helyett Herverth Antal könyvelő —, mert másról is lehetne írni. Annyi bizonyos, hogy az olyan szö­vetkezetről, mint az övéké, mindig akad írnivaló. Tavaly is 21 korona helyett 27 koronát fizettek egy mun­kaegységre. Sőt, aki nem vette ki a szabadságát, annak munkaegységen­ként még egy további koronával tol­dották meg a fizetését. Egymagában ez a tény is érdekes. Minden esetre a könyvelő szívesebben bespél a kere­seti lehetőségekről, mint az előkészü­letről, ami érthető is. Most is a ker­tészetben dolgozók keresetét, munka­eredményeit latolgatja. — Baranyai Lajos főkertész meg­emberelte magát — ejti ki a szokott­nál halkabban, mintha csak magának mondaná, önkéntelenül fölkelti az ember figyelmét, mi rejlik a megem­berlésben, bár bizonyosnak vehető, hogy az eredményt nem könyvelheti el csupán a kertész számlájára, hi­szen az 52 hektáros kertészetben 43 asszony is dolgozik. Persze, _^tt nemcsak Baranyai elv­társról van sző, hanem a kapások­ról, a haladottabb munkamódszer megszervezéséről. Tavaly akadt olyan asszony is, aki egy munkaegységet sem szerzett naponta, s az idén ket­tőt is, pedig a normák nem gyengéb­bek. Mindössze az a változás történt, hogy az asszonyok négy csoportot alakítottak, és a tervezett hozamon felüli termékért prémiumot kapnak. Ez a gondolat már a téli szövetkezeti munkaiskolán is felvetődött, hogy így lenne helyes, és nagyon jól bevált. Az asszonyok ugyanis maguk döndöttek afölött, ki kivel, illetve me­lyik csoportban fog dolgozni. Nem tudni, ez a tény váltotta-e ki a jobb eredményt, vagy a prémium beveze­tése, de ez nem is lényeges. Fontos, hogy a munka ügyesebben megy és e kertészet már százezer koronával több zöldséget adott el a tervezett­nél. Herverth elvtárs kitér a védnökség! üzem és a szövetkezet közötti vi­szonyra is, mert amint mondja, erről is érdemes beszélni. — Ezt nevezem kölcsönös segít­ségnek — jegyzi meg, s tényekkel támasztja alá, .mennyit segítenek egymásnak. — A mieink — mármint a szövetkezetesek — egy vasárnap brigádra mentek, árut raktak ki a hajóból. (Tudniillik a védnökségi üzem a Komárnói Dunahajózási Vál­lalat), s bizony megdicsérték őket a jól végzett munkáért. Természetesen ilyen körülmények között a vállalat sem marad adós a készségért. Két embere: Győri Mihály és Huszár László most is egy Diesel­motort javít a kertészet számára, hogyha szükség lesz rá, legyen mivel öntözhi. A szövetkezeteseknek is jő az ilyen segítség, mert kevés a szak­emberük. Nagyra értékeli a tagság az alkatrészek beszerzését is, s a hajó­sok olyan emberek, akik megfordul­nak mindenféle, és ha valamit nem találnak az üzletekben, maguk elké­szítik. Jól mondta a könyvelő, akad más is, amiről írni lehet. Belekezd áz állattenyésztési termelés elemzé­sébe is. Annyit el is mond, hogy hús­ból a félévi terv feladatait már tel­jesítette e szövetkezet. Tovább azon­ban nem jut, megérkezik Kalácska József agronómus'és Anda Bálint el­nök, így az aratási előkészületekre terelődik a beszéd. Szó ami szó, az előkészület már nem tart sokáig. Lehet, mire e sorok napvilágot látnak, az őszi árpa már rendekben szárad. Nem sok van be­lőle. A 31 hektárból csak 2,5 hektár maradt meg, a többit ki kellett szán­tani. Ám így is 205 hektár gabonája van a szövetkezetnek, és ha már egy­szer sor került az őszi árpa aratá­sára, a többi sem várat magára so­káig. — Ami a gépek javítását illeti, arra már nincs gondunk — mondja az el­nök. — Az újfajta aratáshoz csak egy kombájnunk és egy rendrakónk van, de az aratással 10 nap alatt végzünk. Hogy 10 nap alatt végeznek, ezt azért állíthatja az elnök, mert amint ismeretes, náluk korán érik a gabo­na, s ezért kaphatnak akár 5 kom­bájnt is kisegítésképpen. A járásban az idén is 70 kombájn fog segíteni a tachovi járásból. Ezek szerint a radvaňiaknak valóban nem tarthat soká az aratás. — Az előkészület nálunk tulajdon­képpen most már csak a határban fp­lyik — jegyzi meg az agronómus. Két dologra gondol és magyarázatá­ba kezd. — Fontos, hogy a kapásnövények az aratásig gyommentesek legyenek — mondja —, a kapálás jól megy, nincs lemaradás. Motorkerekén kivisz a határba, és megmutatja, hogy így van. A dohánybpn (mivel már nagy) és a kukorica vezető soraiban (mivel ezek nem minden esetben párhuzamosak) lovasfogatokkal végezték el a sorkö­zi művelést, nehogy kár essék a nö­vényben. A többi helyen traktorosok saraboüak. A hét közepéig a kézi ka­pálást is befejezik és az emberek, a gépek, a lófogatok mind segíthetnek az aratásban. Szóval ez lenne a ha­! tárbeli előkészület fogalmának egyik I része. Kalácska elvtárs a másik dol­gon a gabona érését érti, mivel első­sorban ettől függ az aratás kezdete. Félig-meddig lóg az eső lába, néha szemerkél is, mikor a határt járjuk. — így van ez jól — dicséri a borús időt az agronómus —, egy-két nappal inkább tolódjon el az aratás, mint­hogy besüljön a gabona. A múlt va­sárnapi forróság sem tett jót. Ennek az árpának a kivételével a többi ga­bonát kétmenetesen aratjuk, — vál­toztat a témán, mikor a negyven hektárnyi nagyságú Határra-dűlőhöz érünk. Az árpa között szép sűrű a lu­cerna. Azért akarják kévekötővel aratni, mert így megmarad a szalma között a lucerna, és a töveket is meg­javítja a sok apró herelevtfjl. — Ez a búza nem tetszik nekem — mutat az agronómus az árkon túl a pavlovicei fajtára —, ebből többet nem vetünk. A mi homokos talajun­kon — amint látszik — jobban be­válik a szlovák 200-as. Nézze, meny­nyivel sűrűbb. Az igaz, hogy a pavloviceiből több kifagyott és ritka maradt, ítélkezni fölötte azonban még korai lenne, hi- t szen a kalásza kétszer akkora, mint a szlovák 200-asé. Nem tudni, melyik ad jobb termést. Nemsokára eldől, hoev melyik lesz a jobb ... Benyus József Arat ógépek a Seneci szövetkezet földjein Ember és gép egy cél szolgálatában Üj technológiáé a döntő szó Országszerte lázasan folynak az aratási előkészületek. Az előzetes számítások, mérlegelések alapján 14—18 nap alatt biztos helyen tárol­hatjuk az idei gabonatermést. Igen örvendetes, hogy a küszöbönálló ga­bonabetakarításban egyre nagyobb mértékben fogják alkalmazni az új technológiát. Az idei aratásban 10 400 gabona­kombájn segíti a gyors és a vesz­teségnélküli betakarítást. Ez a szám 1700-al magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. Mezőgazdasági üzemeink ezenkívül háromezer rend­rakógéppel, ezer arató-kötőgéppel és kétezer tartálykocsival bővítették gépállományukat. Rudolf Sulko, a seneci szövet­kezet agronómusa többször elha­ladt a nagy őszi repcetábla mel­lett, s itt-ott kezébe vette és mor­zsolgatta az olajos magvakkal te­li fürtöket. Majd az út szélére ment, ahol Jozef Kapustiar trak­toros és segédje, Stefan Bálint Szabó Árpádnak, a szövetkezet gépesítöjének segítségével egy szovjet rendvágó gépet állított be. Néhány szót váltottak egymással, majd hamarosan felbúgott a traktor és utána, illetve a rendvágó mögött szaporodtak a levágott őszi repceso­rok. Szár szár után dől rendre, az éles kések szünet nélkül dolgoznak. Az emberek mosolyognak, hisz van rá okuk. — Jó termés — kiáltja túl a mo­torzúgást Stefan Bálint a szemlélő­dő agronómushoz intézve szavait. — Nem rossz — válaszolja hal­kabban Sulgo agronómus mintegy magának. — A fiúk beleizzadnak, míg betakarítják. — A kombájnokon dolgozó fiúkra gondolt. Ilyen volt a helyzet a múlt hét végén a seneci hatúrban, amikor a szövetkezetesek az idén első ízben láttak hozzá 35 hektár őszi repce kaszálásához. Juhász Pál és Karol Mikeska SK-3-as kombájnjukkal las­san összegyűjtik a földről a leka­szált repcét. A kombájnok teljes erővel dolgoznak. Sietni kell, hisz érik az árpa, a búza, a szemes-keve­rékek. .. 632 hektár gabona. Ebből 432 hek­táron az idén Szabó elvtárs csoport­ja—a komplexbrigád — kétmene­tes módszerrel akarja betakarítani a gabonát. A nyári munkák politikai szerve­zési terve — amelyet Sulko agro­nómus, a gépesítő és a seneci szövet­kezet többi vezető dolgozójának se­gítségével készített- — azt mondja, hogy a komplexbrigád 35 tagja — traktorosok és kombájnvezetők — az idei aratást Ifilenc nap alatt elvég­zi. A gópeket alaposan előkészítet­ték. A feladatokat Is felosztották az egyes gépek s az emberek szerint. A teher fő súlya azoknak a vállán nyugszik, akik a rendvágó-gépeken és a kombájnokon fognak dolgozni, de nem becsüli le a szalma össze­A Kvetoslauoui Állami Gazdaság blatnát üzemrészlegén a gazdasági épü­letek mellett létesített dús legelön van mit harapniuk a fejősteheneknek. A legeltetést szakaszoson végzik. így minden szál füvet teljes mértékben értékesítenek a tehenek. VI. Blažic felv.) Jól dolgozik a komplexlirigád Péter-Pál estéjén Ülésezett a Zemianska Olča-i egyetemesen gépesített míinkabri­gád. Halász János, a szövetkezet elnöke köszönetet mondott a komplexbrigád tag­jainak a tavaszi növényápolási, növény­védelmi és szénabetakarítási munkálatok Időbeni és jó elvégzéséért. Mindenki tu­dása és igyekezete legjavát adta az el­múlt szezonban, de a legodaadóbban mégis Pálfy László traktoros dolgozott, aki a szénaOfisjftjtűgéppel 260 hektár évelő takarmányt gyűjtött össze. A gyűlés második felében az elnök ismertette a már küszöbönálló aratási feladatokat. Ezek korántsem egyszerűek. Hisz 586 hektár gabonaíélét learatni, 452 hektár szalmát kazalozr.i és 414 hektár tarló­hántast elvégezni röpke 14 nap alatt nem kis dolog. Az aratási teendőket kombájnokkal és rendrakókkal nagyobb részben kétmenetes módon végzi a szö­vetkezet. A tarlóhántás podij három láne talpas traktor feladata. A 32-tagú — traktorosokból, kombájnosokból és gép javítókból összetevődő — csoport tagjai a gépek kipróbálásánál észlelt apró fo­gyatékosságokra mutattuk rá. Ígérték, hogy az aratási munkálatokban mindvé­gig odaadással fognak dolgozni. Kása Mihály, Zemianska Olŕ 1.'' A telepre egymás után érkeznek a lucerná­val megrakott kocsik. A harmadik kazlat rakják a sklabinai szövetkezetesek (lufieneci járás) — Jozef Lavko v zootechnikus tölti be a kazalmester szerepét. Kísérőmmel, Príbeli János könyvelővel szóba elegye­dünk vele. — Lesz belőle elég? — kezdem a beszélgetést. — Az első kaszálásból van 30 vagonnal — vála­szol, a zootechnikus, s hozzáteszi — reméljük a második kaszálás több lesz és biztosíthatjuk télire a szükséges 52 vagon szálas­takarmányt. A nyáron ta­karéskodkodunk, amennyi­re csak lehet, keveréket etetünk — és a szecskázók felé mutat, akik az esti • etetéshez készítenek szecs­[kát a félig száraz keverék­- bői. rtközben említette a könyvelő, hogy a i szövetkezet tejből nem tel­jesítette a félévi tervet, j Az ok, mint legtöbb eset­ben, a kevés takarmány. (Most ugyan, mivel van > zöldtakarmány növekedett | a tejhozatn, de a téli fejés | nem érte el a kívánt szín­Sok függ a jó irányítástól ú l tet. Ezért járnak el jól a sklabinaiak, akik akkor ta­karékoskodnak a takar­mánnyal, mikor lehet, mert télen bizony nagy keletje lesz. A zootechnikus magukra hagyja a kazalrakókat és bemutatja a sertésállo­mányt. A szövetkezet mar­hahúsból teljesítette a fél­évi tervet, hanem sertés­húsból nagy a lemaradás. A 145 mázsának csak a fe­lét tudja eladni a hónap végéig. Az állomány meg­van, csakhogy itt is ki­csi a takarmányadag, már februárban csökkentették, így azután a súlygyarapo­dás se nagy. Nem tehet­tek másképpen, tavaly ke­vés termett tavaszi árpá­ból 14,6 mázsa hektáron­ként. Az idén azonban többre számítanak, mert őszi szántásba vetettek és a műtrágyát sem sajnálták. — De nézze, már elmúlt Péter-Pál napja, és milyen zöld még a gabona — mu­tat a könyvelő a keríté­sen túl az árpadűlőre, pe­dig most nagyon jól jön­ne, ha olyan korán kezd­hetnénk az aratást, mint tavaly. Bizony a süldőkéi is előbb lehetne piacra szállítani. A szövetkezete­sek felkészültek az aratás­ra és gazdag termést vár­nak. Testvérek között is lesz 28 mázsa árpatermé­sük hektáronként és a bú­za is szép, mert télen is műtrágyázták. — Olyan fordulatféle állt be a szövetkezet gaz­dálkodásában, új agronó­mus-mérnök irányítja a termelést, most már min­den jobban megy, jegyzi meg a könyvelő. intha ellentét lenne az állítások között. Az egyik részről hiányos tervteljésítős, a másik részről jobban érvényesül a szövetkezet. Igen, ez így van. Az év végéig azonban teljesíti feladatait, a szük­séges állomány megvan hozzá. Persze jobb lenne, M f ha idejében küldenék piac- j ra az árut. — Jövőre már így lesz, j vélekedik a zootechnikus j — tanultunk a múltból és j igyekszünk annyi takar­j mányt termeszteni, ameny-1 nyire szükségünk van. Sok jel utal arra, hogy J a szövetkezet valóban új < útra tért. A lucernát hideg! levegővel szárítják, a cu-| korrépánál csokrosító-gép­pel gyorsították az egye­J lést, a gabona jelentős ré­szét kétmenetesen aratják j le. Szóval az új technoló­gia utat tör, s a tagság] nagyobb munkakedvvel! dolgozik, mint azelőtt. Eb-V ben nagy szerepe van an-< nak is, hogy a részesedés- < kor is jutott 3 korona j munkaegységenként. A z idén még többre 1 számíthatnak a szö- j vetkezetesek. A szép ga­bonatáblák mellett többet i hoz a kertészet is, mert j négy hektárral növelik a j területét, nyolc hektáron j pedig korai burgonyát ter- j mesztenek. Korán elkezd­j ték a szállítását, s 220 ko­ronás eladási áron ebből Is j jó hasznot érnek el. Így! van ez, a jó irányítástól j sok függ. húzását és kazalba rakását, a gabo­nának a kombájnoktól való elhor­dását stb. sem. A lánctalpas trakto­rok is készen állnak. 510 hektár felszántása vár rájuk. Azután pedig a tarlókeverékek vetése... Sokat várnak a seneci EFSZ­ben a szocialista munkaversenytől. RUDOLF SULKO agronómus az őszi repcét nézi Ugyanis e szövetkezetben a szocia­lista munkaversenynek mély gyöke­rei vannak. Halották-e már a nevét Juhász Pálnak, a traktoros kombájnvezető­nek? Vagy Karol Mikeskáét? Ez utóbbi a múlt évben egymaga több mint 400 hektárról csépelte ki a ga­bonát. A járás legjobb kombájnve­zetőjeként értékelték. Az idén nem hagyja nyugton őket Stefan Bizlknek, a Palárikovói Álla­mi Gazdaság dolgozójának kezdemé­nyezése, aki nemrégen versenyre hívta fel a kombájnvezetőket. A leg­nagyobb learatott területért és a legmagasabb hektárhozamokért, az aratás legkisebb veszteséggel törté­nő jó elvégzéséért és az egy mázsa gabonára eső legkisebb üzemanyag­fogyasztásért fognak versenyezni. A Bratislava-környéki járásból e felhívásra elsőként Juhász Pál kom­bájnvezető válaszolt. Bizik verseny­felhívását maradéktalanul elfogadta. Ezenkívül a CSKP XII. kongresszu­sának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy feladatát 7 nap telje­síti, a kombájnok üzemzavaralt ki­küszöbölt úgy, hogy azok ne befo­lyásolják a napi teljesítményt, a géphibákat a kombájn rendszeres ellenőrzésével előzi meg, és ha EFSZ-ében befejezték az aratási munkákat, más mezőgazdasági üze­mekbe megy segíteni. Valóban pél­dás kötelezettségvállalás. Az aratás megkezdődött s ugyan­akkor megindult a\harc az idővel a gabona mielőbbi kicsépléséért és el­raktározásáért. Ezért készítették elő alaposan gépeiket, ezért akarják az emberek önmagukat is felülmúlni a versenyben. J. S. Az aratási verseny kezdeményezői A dél-morvaországi kerület aratá­si versenyébe eddig a mezőgazdasá­gi üzemek 417 kombájnvezetője küldte el benevezését. A legtöbben a bfeclavi és a znojmői járásból je­lentkeztek. . Stanislav Dušek, a znoj­moi GTÄ kombájnosa tavaly 400 hek­tárról takaríto.ti be a gabonater­mést. A munkuóidemrenddel kitünte­tett Karel Cizler 300 hektár teljesít­ményével vonta magára a figyelmet. A kerület szövetkezetei az idei ter­més *öbb mint 56 százalékát kom­bájnok segítségével *akarítják be. ÜJ SZÖ 4 * 1962 július 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom