Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-21 / 199. szám, szombat

Fontos lépés a nemzetközi feszültség enyhítésének útján Meg kell akadályozni a nuk eárís fegyverek elterjedését Genf (ČTK) — Július 19-én ülésezett Genfben a feszültség enyhítésével foglalkozó albizottság, amelyet a 18-hatalmi leszerelési bizottság alakított. Az albizottságot meghízták a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló konkrét javaslatuk kidolgozásával. , 'Az albizottság a napirend két f>ontját tárgyalja meg. Az első pont azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyek oélja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása. E pont sürgős megtárgyalását o Szovjetunió javasolta. A második pont a háború hirtelen kirobbanása lehetőségének korlátozására irányuló intézkedéseket tartalmaz. Ezt a pontot az USA javasolta. Az ülés első felszólalója V. A. Zorin, szovjet Ikülügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője volt. V. A. Zorin beszédében az atomfegyverek terjesztésének betiltásával foglalkozott. Kijelentette, a szocial'sta tábor országainak küldöttségei már több ízben hangsúlyozták, hogy a békét fűképpen a nukleáris háború kirobbanásának lehetősége veszélyezteti. Ezért az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatok főképpen a veszedelem gyors kiküszöbölését tartják szóm előtt. Zorin hangoztatta; a nukleáris nagyhatalmaknak kötelezniiük kellene magukat arra, hogy nem adnak át nukleáris fegyvereket, vagy az ilyen fegyverekre vonatkozó információkat olyan országoknak, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel; ezek az országok viszont kötelezik magukat arra, hogy nukleáris fegyvereket nem gyártanak és nem engednek be országuk területére. Ez különösen fontos — mondotta Zorin —. minthogy jelenleg fokozott erőfeszítések történnek bizonyos haderők, elsősorban a nyugatnémet haderő nukleáris fegyverekkel való felszerelésére. Zorin hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének meggátlása azért is időszerű, mivel tárgyalások folynak a NATO nukleáris „hatalommá" tétele végett. Ezután Dean, az amerikai küldöttség vezetője szólalt fel. Elsősorban Az amerikai militaristák veszélyeztetik a békés lakosság életét Washington (ČTK) — Az USA szárazföldi haderejének parancsnoksága elhatározta, hogy Utah és Űj-Mexikó államok lakott területe felett végez kísérleteket harci rakétákkal. Az USA szárazföldi erőinek képviselője közölte, hogy a rakétaszakértőknek nem elegendő a 160 km hoszszú új-mexikói White Sads-i lövőtér. Ezért az Utah állambeli Blandingban és az új-mexikói Ft. Wingat-ban építenek kísérleti lőtereket. E területek lakosságát azzal akarják megnyugtatni, hogy a rakétákat egyelőre nem szerelik fel nukleáris töltetű lövedékkel. I Ijrakezdték Genfben a leszereléU si tárgyalásokat, végső megoldásának küszöbére érkezett a laoszi kérdés, szovjet nyilatkozat látott napvilágot Nyugat-Berlinről, Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet találkozott Kennedy amerikai elnökkel — ezek a múlt hét legjelentősebb külpolitikai eseményei. A nemzetközi politikai kibontakozás leglényegesebb kérdéseiben magyarázatot is hozott a múlt hét: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az amerikai újságíróknak adott interjújában világosan kifejtette a Szovjetunió álláspontját a legégetőbb kérdésekben, magyarázattal szolgált a jelenlegi fejlődés számos vonatkozásában. • Fájó fog, amelyet ki kell húzni — ezzel a hasonlattal magyarázta Hruscsov elvtárs a nyugat-berlini helyzetet. A nyugat-berlini kérdéssel foglalkozó szovjet jegyzék konkrétan és hivatalos formában mondja meg, miért kell mielőbb „kihúzni ezt a fájós fogat": mert „...a Nyugat-Berlinből az NDK ellen irányuló provokációs tevékenység egyre kihívóbb és veszélyesebb jelleget ölt." A jegyzék tényeket sorol fel arról, hogy „a fegyveres támadások, gyilkosságok, robbantások és bűntények nem különálló incidensek, hanem az NDK és a vele szövetséges szocialista országok ellen irányuló, korábban elhatá rozott agresszív cselekmények." A szovjet jegyzék nyomatékosan felhívja a figyelmet az agresszív cselekmények megszüntetésére és a nyugat-berlini helyzet haladéktalan normalizálásának szükségességére. A a nyugatnémet kormány politikáját igyekezett védelmezni. Azt állította, hogy a i Egyesült Államok máris tett bizonyos lépéseket a háború kitörésének meggátlására. Az amerikai küldött felszólalásában ismertette az amerikai leszerelési tervezet azon pontjait, amelyeknek megvalósítása szerinte csökkentené a háború kitörésének kockázatát. . Wright angol küldött felszólalásában támogatta az amerikai küldöttet. Hasonló értelemben szólalt fel Cavalletti olasz és Burns kanadai küldött is. Dr. Jiíí Hájek, Csehszlovákia külügyminiszter-helyettese, a csehszlovák küldöttség vezetője rámutatott, hogy a világon fennáll az a reális veszedelem, hogy a nukleáris fegyvereket azokra az államokra is kiterjesztik, amelyek eddig nem rendelkeznek ezekkel a fegyverekkel. A csehszlovák küldöttség a múlt tanácskozás során több ízben nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy különösen veszedelmesek a Német Szövetségi Köztársaság erőfeszítései a nukleáris fegyverek megszerzéséért, amelynek militarista körei e fegyverek segítségével akarják lefektetni revansista és militarista politikájuk alapját. Dr. Hájek beszédében a leszerelésre vonatkozó szovjet javaslat elfogadásának szükségességéről szólt. Megállapította, hogy a háborús veszély csökkentésének igen fontos eszjköze a közép-európai etomfegyvermentes övezet létrehozása. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya kifejezte teljes egyetértését a Lengyel Népköztársaság kormányának a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó javaslatával és támogatja a többi atomfegyvernnentes övezet létesítésére vonatkozó javaslatokat is. Az albizottság július 24-én tartja következő ülését. A londoni nők megcsodálják a csehszlovák üvegipar remekműveit, az angol fővárosban megnyílt csehszlovák ipari kiállításon. (ČTK — Keystone felvétele). Algériában tovább folynak a tárgyalások a kormányban felmerült ellentétek áthidalására Néhány nap múlva megindul a választási kampány A perui lázadó tábornokok kormányt alakítottak Lima (ČTK) — A legutóbbi limai jelentések szerint a zendülő tábornokok július 19-én megalakították „a kormányt", amelynek élén Pérez Godoy hadseregtábornok, a puccs fő szervezője áll. A miniszterek mindannyian magasrangú katonatisztek. Peru nagyobb városaiban folytatják a letartóztatásokat. Prado lemondatott elnököt és belügyminiszterét egy hadihajón tartják fogva. A katonai csoport kitűzte az új választásokat 1963 június második vasárnapjára. Algír (ČTK) — A hírügynökségek legutóbbi jelentése szerint egynapos megszakítás után július 19-én felújították a katonai-közigazgatási területek képviselőinek titkos tanácskozását. A területi tanács különmegbízottai az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával és Ben Bella csoportjával megismertették a tárgyalások eddigi eredményeit és megállapították a tanácsnak a kormányban felmerült ellentétek elsimítására irányuló javaslataival kapcsolatban elfoglalt álláspontjukat. A területek képviselőinek tanácskozása előreláthatólag rövidesen véget ér. A tanácskozás lefolyására, valamint az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának képviselőivel Algírban és a Ben Bella csoporttal Tlemcenben folytatott tárgyalások eredményére vonatkozólag a tárgyaló felek szigorú titoktartást fogadtak. Ezalatt a fővárosban a választási kampányra készülnek. Az algériai ideiglenes végrehajtó szerv döntése Az USA 1961/1962. évi költségvetése 6,3 milliárd dollár hiánnyal végződött Washington (ČTK) — Az USA pénz ügyminisztériuma közölte, hogy az 1962. június 30-ával végződő gazdasági év 6,3 milliárd dollár hiányt mutat ki. Az eddiginél nagyobb hiány a második világháború óta csupán 1953-ban, a koreai háború idején és 1959-ben volt. alapján a választási kampány július 26-től augusztus 8-ig tart. Az alkotmányos nemzetgyűlés egyéves funkciós időszaka 1963. augusztus 12-én lejár. Az algériai ideiglenes végrehajtó szerv dekrétuma szerint az alkotmányos nemzetgyűlés hatáskörét és munkatartalmát csupán az algériai alkotmány kidolgozására és az új ideiglenes algériai kormány kinevezésére korlátozzák, amely kormány funkciós időszaka a jövő évben az új algériai választások kírásának napján ér véget. Fares Tlemcenbe érkezett Algír (ČTK) — Abderrahman Fares, az algériai Ideiglenes végrehajtó szerv elnöke július 20-án reggel repülőgépen Tlemcenbe érkezett. Délelőtt Ben Bellával, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának miniszterelnök-helyettesével és Ferhat Abbassal, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának volt-miniszterelnökével tárgyalt. Az USA semmibe veszi a világközvélemény tiltakozását Washington. (ČTK) — Az USA Atomerő Bizottsága közölte, hogy július 24-én a Johnston-sziget felett további magaslégköri nukleáris fegyverkísérletet hajtanak végre. A robbantás egy megaton, vagyis 1 millió tonna tnt erejű lesz. A. A. Gromiko Genfben Genf (CTK) — A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere július 20-én repülőgépen Genfbe érkezett, hogy részt vegyen a Laoszról tárgyaló értekezlet záróülésén és az egyezmény aláírásán. A. Gromiko a repülőtéren kijelentette, hogy a Laoszról elért egyezmény helyes megoldás, amely megfelel délkelet-ázsiai népek érdekeinek, valamint a laoszi nép nemzeti érdekeinek és vágyainak. Laosz példája és a megkötött egyezmény arról tanúskodik, hogyha az érdekelt államok hajlandók lesznek megegyezni a vitás kérdésekben, a megállapodás lehetséges. Tíz nap múlva kezdődik a VIT Moszkva (ČTK) — A világ minden tájáról érkeznek Helsinkibe Ifjúsági küldöttségek, hogy részt vegyenek a tíz nap múlva kezdődő Világifjúság-i Találkozón. Leningrádban várják a Gruzija szovjet hajót, amely 414 kubai fiatalt visz Helsinkibe. A fesztivál nemzetközi előkészítő bizottsága 117 ország szervezeteivel tart kapcsolatot. Számra nézve a francia küldöttség a legnagyobb, amelynek 60 ifjúsági szervezet képviseletében ezer tagja van. Nagyobb számú az olasz, a nyugatnémet, és az amerikai küldöttség. Az USA újabb gazdasági hanyatlása előtt Washington (ČTK) — Az amerikai lapok az utóbbi időben egyre gyakrabban fejezik ki a közeledő gazdasági hanyatlás feletti aggodalmukat. Neves, gazdasági megfigyelők megállapítják, hogy a 18 hónappal ezelőtt kezdődő vállalkozó tevékenység fellendülése alábbhagyott. Ezt a nézetet hivatalos statisztika ls megerősíti. Az amerikai burzsoá sajtó egyáltalán nem kételkedik abban, hogy az USA gazdasági életében már most megmutatkoznak a válság jelei. A vélemények csupán abban térnek el, hogy egyesek szerint a gazdasági hanyatlás később áll be. Az U. S. News And World Report írja, hogy a várt gazdasági hanyatlás 1963-ban áll be. Gazdasági szakértők nem tartják kizártnak, hogy a hanyatlás már ez év utolsó negyedében bekövetkezik. Anglia ne lépjen a Közös Piacba London (ČTK) — Az Angol Munkáspárt képviselői és a nemzetgazdászok, akik kampányt folytatnak Nagy-Britanniának az Európai Közös Piachoz való csatlakozása ellen, Londonba értekezletet hívtak egybe. Az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség és a Brit Nemzetközösség tagállamai képviselőinek e négynapos értekezlete július 19-én ért végett. Az értekezlet résztvevői a záróülésén egyöntetűen állást foglaltak EKP-hoz való csatlakozása ellen. a nagyvilágban szovjet kormány arra is figyelmeztet, hogy az ez irányú diplomáciai lépések nem jártak olyan eredménnyel, amilyenre a Szovjetunió, mint az NDK szövetségese méltán számított. Mi történt a szovjet jegyzék nyilvánosságra hozatala óta? Mintegy válaszképpen megrendezték a Nyugat-Berlinben állomásozó amerikai csapatok gyakorlatát, amely során vagy 1500 katonát riadóztak, hogy megmutassák a nyugatnémet revansistáknak: mint eddig, ezután is számíthatnak a megszálló hatalmak támogatására. A revansisták ezt ki is használták és a múlt héten újabb fegyveres összetűzést provokáltak ki. Washingtonban Kennedy elnök Dob rinyin szovjet nagykövettel folytatott eszmecserét a nyugat-berlini kérdésről. A megbeszélés eredményeit nem hozták nyilvánosságra, semmiféle részletek nem szivárogtak ki. Valószínű azonban, hogy Kennedy elnök és Dobrinyin beszélgetése a legújabb szovjet javaslattal volt kapcsolatban, amely szerint a nyugati nagyhatalmak csapatait Berlinben a NATO és a Varsói Szerződés kisebb államainak katonái váltsák fel. A megfigyelők úgy vélik, hogy Kennedy az amerikai kormány eddigi álláspontja megmásíthatatlanságának adott kifejezést és ezen a beszélgetésen a legújabb szovjet javaslatokat elutasította. Erre a következtetésre Rusk külügyminiszter kijelentése ad okot. Rusk ugyanis kijelentette, hogy a nyugati nagyhatalmak megszálló csapatainak kivonása Nyugat-Berlinből nem képezheti a további tárgyalások alapját. Kétségtelen azonban, hogy a szocialista országok nem tűrhetik a végtelenségig az ellenük irányuló nyugat-berlini akciókat, nem tűrhetik, hogy a NATO agresszív tömb támadó céllal haditámaszpontot tartson fenn egy szocialista ország kellős közepén. Ezért jelentette ki Hruscsov elvtárs, hogy a megszálló csapatokat Nyugat-Berlinből ki kell vonni. A Szovjetunió csupán azért nem jelöl meg határidőt a Németországgal kötendő békeszerződés aláírására, mert az eddigi akadékoskodások, az USA sorozatos elutasításai ellenére is még mindig reméli, hogy sikerül megegyezésre jutni és a kérdést ésszerűen rendezni lehet. A Szovjetunió és a többi erre hajlandó állam a békeszerződést Németországgal meg fogja kötni. A „fájó fog", tehát akárhogyan is, de orvosára talál. Hogy ez a „foghúzás" fájdalommentes lesz-e, az az USA és szövetségesei józan belátásán múlik. • Genfi csalódás Az egyhónapos nyári szünet után folytatódó genfi leszerelési tárgyalások eddigi eredményei csalódást okoztak. Főleg az utóbbi héten mutatkozott meg, hogy az értekezleten résztvevő NATO-hatalmaktől mi sem áll messzebb, mint a leszerelés haladéktalan megvalósítása. Gromiko szovjet külügyminiszter egy korábbi alkalommal találóan jellemezte a nyugdti hatalmak mesterkedését, amikor a háború előtti Népszövetség gyakorlatára emlékeztetett — ott is mindenki a számára legkellemetlenebb fegyvert próbálta kiütni a másik kezéből, s katonai fölényre igyekezett szert tenni. Ugyanezt teszik ma is Genfben az Egyesült Államok és szövetségesei. Ez az igyekezetük a múlt hét genfi fejleményeiben is megnyilvánult: Amikor a Szovjetunió előállt kompromisszumos javaslatával, az USA hasonló engedékenység helyett további követelményekkel hozakodott elő s egyoldalú engedményeket akart kicsikarni a Szovjetuniótól. Ez járhatatlan út. A genfi tárgyalások eddigi menete bebizonyította, hogy az egyoldalú katonai, előnyszerzés kilátástalan s minden erre irányuló igyekezet leleplezi a nyugati hatalmak céljait. Ebben az irányban tehát nem haladhat tovább a nyugati politika, ha nem akarja nyíltan bevallani a világ előtt, hogy ellenzi a leszerelést. Ez és a világ közvéleményének egyre fokozódó nyomása némi reményt nyújt arra, hogy a NATO-hatplmak józanabb álláspontra kényszerülnek a leszerelés kérdésében. • Genfi siker Genfben még egy értekezlet kezdődött — a Laoszról tárgyaló konferencia. A leszerelési értekezlettől eltérően itt nagy haladásnak lehetünk tanúi. Jóváhagyták a Laosz semlegességéről szóló okmányokat, s ma már megvannak az előfeltételei, hogy július 24-én az értekezletre érkezett külügyminiszterek aláírják a laoszi kérdést véglegesen rendező szerződést. Laosz kérdésében tehát siker.t hozott az a törekvés, amelynek célja a vitás kérdések békés rendezése volt. Ma már elmondhatjuk, hogy a laoszi kérdésben elért eredmény példaképül szolgálhat számos más nemzetközi probléma megoldásánál is. Laosz problémájának rendezése szinte tollba mondja a következtetést: Az imperialista háborús erők csak akkor váltják fel a megegyezésről hangoztatott szavaikat tettekké, ha arra kényszerülnek, ha a nép álhatatos harca más választást nem hagy számukra. Vonatkozik ez elsősorban a délkelet-ázsiai övezetre, főleg DélVietuamra, ahol az USA tovább folytatja „hadüzenet nélküli háborúját" az ország lakossága ellen. Ezekben a napokban múlt 8 esztendeje, hogy aláírták az Indokínára vonatkozó genfi egyezményt. Ez az egyezmény megtiltotta a katonai tömbökhöz való csatlakozást az Indokína területén létesített országoknak. Délkelet-Ázsia békéjét csak akkor tekinthetjük biztosítottnak, ha úgy mint Laoszban, Dél-Vietnamban is érvényt szereznek a genfi egyezmény szellemének. V. G. 1982. július 21. ÜJ SZÖ 3 *