Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-21 / 199. szám, szombat

HELSINKI, A VIII. VILÄGIFjCSÄGI TALÁLKOZÓ VÁRO­SA VÁRJA A FIATALOKAT. KÉPÜNKÖN A FINN FŐVÁ­ROS EGYIK FORGALMAS UTCÁJA A BELVÁROSBAN (CTK—Bures felv.} Izraeli tudósításunk: A Soblen-ügy Július 4-én Jeruzsálemben nagy tüntetés volt. A tün­tetők először a miniszterel­nökség épülete előtt gyüle­keztek, majd a parlament elé vonultak, elárasztották a kör­nyék utcáit. A felvonulók so­raiból a következő feliratú táblák emelkedtek kl: A ki­adatás bűn — a kormány szégyene", „Dr. Soblen kiadá­sa — országunk törvényeinek megszegése I" Ml váltotta ki ezt a meg­mozdulást? • Ki dr. R. Soblen? Dr. Róbert Soblen egy Ame­rikába kivándorolt zsidó, fog­lalkozására nézve elmegyó­gyász. Az Egyesült Államok­ban bíróság elé állították, s azzal vádolták, hogy a Szov­jetunió részére kémkedett a második világháború idején. A „vád" szerint adatokat gyűjtött a Németországból menekült antifasisztákról, akik a háború után vissza­térnek Németországba. Eny­nyl a „vád". Az Ítélet: élet­fogytiglani börtön. Dr. Soblen beteg, öreg em­ber. 61 éves é6 vérrákban szenved. Betegségére való te­kintettel az amerikai hatósá­gok 100 000 dollár óvadék el­lenében szabadlábra helyez­ték. Dr. Soblen azonban nem nyugodott meg ennyivel, az igazságtalan vád és ítélet megsemmisítését követelve perújításért folyamodott. Ezt a kérelmét elutasították és közölték vele, hogy bünteté­sét le kell töltenie. Soblen erre megszökött Amerikából és repülőgépen Izraelbe uta­zott. • Az ü gy kirobban Dr. Soblen június 26-án az Air Francé egyik gépén ér­kezett Tel-Avivba. 28-án az izraeli hatóságok letartóztat­ták. Azzal gyanúsítják, hogy hamis okmányokkal érkezett Izraelbe és a járásbíróság el­rendelte 10 napos fogvatartá­sát. A dolog nagy feltűnést kel­tett. Izraelben ugyanis léte­zik egy törvény, amely ki­mondja, hogy minden zsidó, aki más országból Izraelbe érkezik: hazajön. M. Silver­mann, a belügyminisztérium igazgatója kijelentette, hogy ez a törvény minden zsidóra vonatkozik, még akkor ls, ha más ország törvényei szerint bűncselekményt követett el, Ilyen esetben azonban a bel­ügyminiszternek kell dönte­nie további sorsáról. Ha ez így van, akkor miért tartóztatták le Soblent? Hi­szen az ürügy egészen átlát­szó : ha valakit üldöznek, ak­kor saját nevére szóló okmá­nyokkal nem hagyhatja el azt az országot, amelyből me­nekül. A dologra fényt derít Lincoln Veitnek, az USA kül­ügyminisztériuma szóvivőjé­nek újságírók előtt tett nyi­latkozata : „Az USA Igazság­ügyminisztériuma felkérte a külügyminisztériumot, köve­telje Izraeltől Soblen kiadá­sát." A szóvivő hozzátette: „Az USA és Izrael között nincs kiadatási egyezmény, de ha lenne is, Ilyen esetre nem vonatkozna," • Mégis kiadtá k 1 Amilyen hirtelen kirobbant, olyan hirtelenséggel igyekez­tek befejezni ez ügyet az Izraeli hatóságok. Július else­jén egészen váratlanul beje­lentették, hogy Soblent, mi­előtt ügyét a minisztertanács megtárgyalta volna, kiutasí­tották az országból, s ezzel kiadták ' üldözői kezébe. Az Indok: „Álnéven érkezett az országba." Az okra azonban az A1 Hamismar napilap vilá­gít rá: „Dávid Ben-Gurio<n mi­niszterelnök két nappal Sob­len kiadása előtt V. Barbour amerikai nagykövettel tár­gyalt. A kiutasítás a minisz­terelnök parancsára történt." + öngyilkosság a repülő­gépen Kövessük azonban Soblen útját. Az öreg orvost repülő­gépre ültették és az Egyesült Államok felé vitték. Amikor a gép vagy félórányira volt a londoni repülőtértől, Soblen — az elítélt „kém" börtönbe vezető útján felvágta az ereit és késsel a hasába szúrt. A londoni repülőtéren leszállí­tották a gépről és súlyos ál­lapotban kórházba vitték. Ál­lapotára való tekintettel to­vábbi szállítása lehetetlenné vált. Az izraeli Kol Haam más­nap vezércikkben így kom­mentálta az esetet: „Az ön­gyilkossági kísérlet a kiutasí­tást rendelet kegyetlenségét bizonyítja. Az Öreg, beteg em­bert — aki űzött vadként országunkba menekült Igaz­ságtalanul hozott ítélete előtt — ez az Intézkedés utolsó re­ményétől fosztotta meg és a kétségbeesés örvényébe taszította. A felelősség ezért a súlyos bűnért Ben Gurion miniszterelnökre és Mose Haim Sapira belügyminiszter­re hárul, aki maguk döntöt­tek és nem várták meg a kormány ülését... A kiutasí­tás igazi oka: a Washing­tonbúi érkezett parancs." • Az iig y nem fejeződött JteT A gyors Intézkedés célja az volt, .hogy mielőbb tűnjék el a közvélemény elől a Soblen­ügy. Ez korántsem sikerült. Izrael Kommunista Pártja és még három más párt köve­telte, hogy a parlament sür­gősen tárgyaljon az ügyről. A parlament elnöksége elutasí­totta az ügy sürgős Jellegét. M. Szné képviselő ekkor In­terpellációt nyújtott be a bel­ügyminiszterhez: „Miért űzték kl dr. Soblent az országból?" Megszólalt a közvélemény: a tudósításunk elején említett tüntetésen tiltakoztak a tör­vényellenes cselekedet ellen. Egyetemi tanárok, a szellemi élet számos kiválósága tilta­kozó nyilatkozatot tett közzé. A lapok hasábjain is az elé­gedetlenség kap hangot. A közvélemény nem tűri, hogy háta mögött a vezetők önké­nyes, törvényellenes döntése­ket hozzanak. Soblen most a brlxtoni rabkórházban várja, megadja-e neki Anglia a me­nedékjogot. A lényeg azon­ban az izraeli közélet szem­pontjából az. hogy az eset fényt derített r4: Izrael veze­tői semmibe veszik sajét or­száguk törvényeit, s hogy ezt tegyék, ahhoz elég, ha az USA dobbant egyet. DAN JEHUDA KUBAI RIPORT: Az Oriente tartomány déli részén, kétszáz kilométer hosszúságban és negyven ki­lométer szélességben húzódik a Sierra Maestra, Kuba legen­dás hírű hegysége. 1956-ban Itt kezdték el a felkelők Fidel Castro vezeté­sével harcukat, amely 1959. január 1-én Batista diktátor bukásával és a népkormány­zat megteremtésével végző­dött. A forradalom előtt Sierrát „Kuba szegényháza" néven ismerték. Három évvel a ku­bai nép nagy győzelme után a vidék egészen más képet nyújt. 1700-nől több Iskola épült itt, nincs Írástudatlan. 37 korszerűen berendezett kórházban az orvosok százai gondoskodnak Sierra Maestra lakosságának egészségéről. A volt nagybirtokot állami ko­operatívák és népbirtokok váltották fel, a mezőgazdasá­gi munkások ezrei jutottak földhöz. Vakolólopátokkal felszerelt hadsereg A kubai forradalom egyik legnagyobb alkotása a Sierra Maestrőban, a 9000 hektáron elterülő Camllo Cienfuegos iskolaváros A tervbe vett 40 Iskola-komplexumból eddig egy készült el. 500 gyermek látogatja Itt az internátus! Iskolát és mesterséget tanul. A forradalomnak ezt a művét látogattuk meg. Santiago de Cubát, Oriente tartomány fővárosát a dél­után folyamán hagytuk el. Rö­viddel célunk elérése előtt hosszú'településen haladtunk át. 2000 dús, virágos kerttel Camilo Cienfuegos — Kuba iskolavárosa övezett családi ház fogadott bennünket. A forradalmi had­sereg nős katonái laknak itt családtagjaikkal, őket rendel­ték ide az iskolaváros felépí­tésére. A nőtlenek — mint­egy 3000 katona — az iskola­város melletti táborban nyer­tek elhelyezést. Ezek a vako­lólapátokkal és fűrészekkel felszerelt katonák építik az iskolavárost. A forradalom gyermeke Arbusl kapitány mintegy 45 éves. Haja kissé deres, arca naptól és széltől cserzett. Megtudjuk, hogy Fidél Castro harcosai közül való, aki Sier­ra Maestra parasztjait már 1957-ben felvilágosította nyo­morúságos életük okairól. Most az iskolaváros politikai tisztje. „Városunk a forradalom va­lódi gyermeke, az építkezés ura és építője — a felkelők hadserege — kezdi Arbusl ka­pitány a felvilágosítást. „For­radalmunknak 20 000 áldozata volt. Itt ugyanannyi — 20 000 diákot képezünk ki. Ogy ne­veljük őket, hogy mindegyi­kük egy-egy elesett harcosun­kat helyettesíthesse. Ügy ne­veljük őket, hogy az élet min­den nehézségével meg tudja­nak birkózni" — mondja a politikai tiszt. Ilyen üdülők épülnek Kuba-szerte a dolgozóknak Rövid éjszakai pihenés után 5 órakor éles füttyszó riaszt fel álmunkból A hideg zu­hany alatt a fáradság utolsó maradványa is csakhamar el­illan. Majd hatvantagú diák­sereggel, hálótársainkkal, reg­geli testgyakorlásra, labdarú­gó-mérkőzésre megyünk. Igazi város Reggeli után megtekintjük a várost. Mialatt terepjárónk az egyik épületről a másikig visz, Arbusi kapitány mesél: „Ha a város készen lesz, 1600 épület áll majd itt. Ed­dig csak 50-et fejeztek be, további 500 épülőfélben van. Az iskolaépületeken és a diáK­ság számára készülő interná­tusűkon. kívül több mint 40 termelő telepet készítünk. Az Iskolaváros már most önellá­tó, sőt a környékbeli faivaK is tőle kapnak számos mező­gazdasági terményt. Az Isko­lavároshoz tartozó népbirto­kon 1000 tehenet és ugyan­ennyi hízósertést nevelnek, 1500 hektárnyi területet rizs­zsel vetettek be. Saját vágó­hidunk, hentesárugyárunk és füstöldénk van. Városunk nyomdavállalatában fogják nyomni a tanköynveket diák­jaink számára. A cementgyár­tó üzem az építkezés befeje­zése után tovább fog termelni a Sierra Maestra lakói részé­re," — tudósít minket a ka­pitány. Végezetül Fidél Castro har­costársa frissítő italra hív be lakásába, ahol a legnagyobb barátsággal veszünk tőle bú­csút. Kurt Hoffmann Bulgáriai tudósítónk írja: B' ! ulgárlában a Fekete tenger menti fürdőhe­lyeľ r május elején a leglátot­tabbak. Ilyenkor repülőgé­pek, autóbuszok, vonatok, de gépkocsik, motorkerék­párok és egyéb közlekedési eszközök szinte özönlenek a Fekete-tenger partjai felé. Ez idén május derekán kezdődött a bulgáriai tenge­ri fürdőhelyek idénye. Sok ezer külföldi vendég élvez! itt a gyönyörű, verőfényes időjárását és a frissítő ten­geri fürdőzést. Ez Idén mintegy 65 000 vendég érkezik külföldről a bulgáriai tengeri fürdőhe­lyekre. Csehszlovákiából több mint negyvenezren jönnek, akik túlnyomórészt az Aranyhomokparton , üdülnek. Minden évben annyi honfi­társunk üdül ezen a gyönyö­rű helyen, hogy bárki meg­értetheti magát csehül vagy szlovákul. Az éttermekben kiszolgáló pincérek, a szál­lodai alkalmazottak is sok cseh szót tanultak meg tu­ristáinktól. Bulgáriában ez az egyetlen hely, ahol néha a bolgárok sem értik meg egymást. Miért? Bulgáriá­ban ugyanis más a Jelbe­széd, mint nálunk. Ellenkező ugyanis a igenlés és tagadás fejmozdulata. A bolgár sze­mélyzet a csehszlovákiai üdülők kedvében járva meg­szokta, hogyha nemet akar­jelezni, akkor fejét rázza, ha pedig Igent, akkor bólint H" más bulgáriai fürdőhe­lyekről látogatnak vendégek Séta a Fekete-tenger pertján avagy: egy kis utikalauz nyaralók részére az Aranyhomokpartra és nem tudják, hogy itt már minden szokásainkhoz Iga­zodik, gyakran bosszúsan távoznak, mert úgy vélik, hogy semmit sem kaphatnak a vendéglőkben. A bőkezű természet Igazi paradicsommá változtatta a Fekete-tenger partját. Na­gyon változatos és dús a bolgár tengerpart növényvi­lága. Árnyas erdők fedik a folyók torkolatának környé­két és nem ritkák a szőlők, a gyümölcsöskertek, a sze­met gyönyörködtető parkok és a számunkra szokatlan mandula — és fügefaligetek. Az Időjárás hónapokon át alig változik, csaknem állan­dóan azonos a hőmérséklet. A ki élvezni akarja az Itte­ni táj szépségeit, annak azt ajánljuk, utazzék végig a mintegy 380 km hosszú par­ton. A Fekete-tenger bulgá­riai partjának legészakibb pontja a Kallakra-fok, dmely csipkézett szegélyű vörös szikláival messzire nyúlik a tengerbe. Itt élnek a rit­kán látható tengerlakók — a bajuszos rozmárok és In­nét délre csaknem a levegő­ben lebeg a magas part a világszerte gyógylszapjáról Ismert „Tuzlata" nevü' vidék SP3JR? . -X •• -•:;•<•• :: FESTŐI SZÉPSÉGŰ BOLGÁR TÁJ (A szerző felvétele) fölött. Itt egy balneológlal szanatórium és számos gyö­nyörű villa épült. A szana­tóriumot kiváló műút köti össze Balcsik városával. Me­sébe Illőek a part fehér sziklái és csaknem a tenger közvetlen közelében áll az egykori román királynő gyö­nyörű parkkal övezett nyári laka. A magas part fokoza­tosan lankásodik Kranuvo község irányába, ahol nem­zetközi pionírtábor ütötte fel sátrait. Innét ismét emel­kedik a part a világhírű várnai gyógyfürdő irányába. Várnától 14 kilométernyire északra van Bulgária egyik legnépszerűbb üdülőhelye — az Aranyhomokpart. Néhány évvel ezelőtt Itt még lakatlan pusztaság volt és most a tengerpart köz­vetlen közelében s az erdő­borította dombokon ls szá­mos korszerűen berendezett szép szálloda, vendéglő, bár, kávéház, nyári színház, te­nisz- és röplabdapálya stb. áll az üdülők rendelkezésé­re. Mindez olyan harmoni­kus építőművészen elgondo­lásokra utaló látképpé ol­vad egybe, amely a leghíre­sebb tengeri fürdőhelyeké­vel is vetekszik. A több mint 3 kilométer hosszú strand valóban aranyszínű. Az Aranyhomokparttól Vár­nába vezető utat mindenütt szőlők, kertek, parkok öve­zik, amelyeken szebbnél szebb üdülőhelyek és villák sorakoznak. Várnától mint­egy 8 kilométernyi távolság­ban egy óriási park kellős közepén állnak a „Druzsba" gyógyfürdő gyönyörű épüle­>81. . V alamivel tovább nyúlik messzire a tengerbg iz Emlne-fok s a mögötte Neszebír öbölben kis félszi­geten terül el a minden ol­dalról tengerrel körülvett, hasonló nevű' ősrégi kisvá­ros ls. Látképe felidézi azt a kort, amikor Constantinus császár 8000 gályája megtá' madta a várost — a kon­stantinápolyi pátriarcha ak­kori nyári székhelyét. A rég­múlt tanúi a még ma is jó­karban levő városi kapu, az erődítmény vastag falai, a tengerbe omlott őrtorony s a bizánci birodalom Idejéből származó 40| templom marad­ványai. A jelenkorról a nemrég kiépült Napospart . fürdőhely épületei — mo­dern szállodák, vendéglők, kávéházak, cukrászdák stb. — tanúskodnak. H a tovább haladunk a nagy bolgár öböl lrá nyába, az a benyomásunk, mintha a hullámokból emel­kedne kl egy további ódon klsvároar — Pomorie, ame lyet az 1. e. IV. században alapítottak az akkori Apolló­niából (Szozopol) bevándo rolt telepesek. Innét a Fekete-tenger partján tovább haladva már a török határhoz közele­dünk. A Maszlen-foktől nem messze terülnek al a Pri­morszko, Kiten és Micsurin fürdőhelyek szebbnél szebb strandjai. Szépségével vetek­szik velük Ahtopol fjordsze­rű sziklás partjával és a tö­rök határ közvetlen közelé­ben levő utolsó bulgáriai tengeri fürdőhely — Szine­morec is. A nyári idény után alig csökken a bulgáriai tengeri fürdőhelyek látoga­tottsága, hiszen a perzselő nyári napokat rendszerint a mi nyarunkhoz hasonló meleg ősz követi, amelynek különös varázst kölcsönöz a sokféle nedvdús érett gyü­mölcs Illata. A tenger és partjai még késő ősszel ls festői szépségűek. Aki pedig nyugalomra, pihenésre vá­gyik, annak erre télen ls ki­váló alkalma adódik a bul­gáriai tengeri üdülőhelye­ken. Ľubomír Hájek ÜJ SZŐ 4 * 1982. július 21. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom