Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-05 / 153. szám, kedd

I Banská Bystricán az állomás melletti új lakótelepnek már ötezer lakója van. Kát korszerű iskola is épült itt ezernyolcszáz diák részére. Képünkön az új lakótelep gyermekei iskolába mennek. (Fr. Kocian — CTK — felv.) EZ A VAGYAM, EZ A CELOM 'A minap négy fiatalemberrel be­szélgettem. Négy olyan „ifjúval", akiknek legfőbb gondjuk a tanulás, az éleťre, a munkára való felkészü­lés. Nem árt megjegyezni, hogy ket­ten 17, ketten 18 évesek. Olyan fia­talok tehát, akiket már szocialista társadalntunk nevelt emberré. A be­szélgetés, amely főleg az életről, a munkáról, a fiatalok vágyairól, ter­veiről szólt, hasznosnak bizonyult, mivel némi bepillantást engedett há­ború utáni fiatalságunk napi gondjai­ba és abba a nem kevésbé fontos problémába, hogyan is készülnek az életre. A négy fiatal a hurbanovói Mezőgazdasági Tanonciskola növen­déke. Akinek Gagarin és Tyitov a példaképe Bugár /e"j,ő elvtárs a következő sorrendben mutatta be neveltjeit: Szeibeczeder Károly, Szekeres László, Kajtár János és Szőcs Árpád. Mind­annyian falusiak, szüleik — Kaftár kivételével — szövetkezetben dolgoz­nak ... Másodévesek. Az iskola el­végzése után kitanult mezőgazdasági gépszerelők, illetve gépjavítók lesz­nek. Szeibeczeder Károlyról, erről a gép­javító szakmát tanuló jánosikovól fiúról Bugár elvtárs elmondta, hogy tanulmányi eredményei kivá­lóak, internátust viselkedése dicsére­tes. Karcsi rendkívül szorgalmas, igyekvő fiú. Sokat olvas, de szívesen néz filmet és televíztót is. Osztályá­ban CSISZ elnök, de tagja az inter­nátust CSISZ vezetőségének is. A szakma elsajátítása után otthon, a fánoSikovói, a Nové Lipnica-i és a Nové Košarisko-i szövetkezetekből egyesült a „Kikelet" nevet viselő EFSZ-ben akarja gyümölcsöztetni tu­dását ... — Persze — tette hozzá a szelíd tekintetű 17 éves fiú — csak akkor válhatok igazi szakemberré, ha ál­landóan gyarapítani fogom szakmai ismereteimet. Valahogy úgy érzem, hogy Gagarin és Tyitov is csak azért válhatott a világűr első meghódítójá­vá, mert sokat és állandóan tanult... En is hős szeretnék lenni a munká­ban. Ezért az a szándékom, hogy az iskola elvégzése után folytatom ta­nulmányaimat. A tudásom legjavával... Csendes, de élénk eszű. Mindent megfigyel, ha valamibe belekezd, ad r dig nem nyugszik, amíg munkájában nem ér el eredményt... Iskolai és műhelygyakorlati előmenetele nagyon jó ... Érdeklődése sokoldalú. Szereti a könyveket, több újságot járat. Elő­fizeti a „Komszomolszkaja Pravda" szovjet ifjúsági folyóiratot ts ... Le­velezői-baráti kapcsolatokat tart fenn több, különböző országbeli diákkal... Érdeklődik az eszperantó nyelv iránt is stb... — Mindezt már tudtam a 18 éves hrkovcei Szekeres Lászlóról, még mielőtt bemutatták volna. Amint - a nevelői szobába lépett, nyomban észrevettem, hogy teljesen ráillik a fenti leírás, hisz nyugtalan, kutató tekintete fürge és könnyed, de ugyanakkor szerény megjelenése sokat elárult tulajdonságairól. Laci — akárcsak Szeibeczeder — azért választotta ezt az Iskolát, mert szereti a gépeket. Nélkülük — sok­szor tűnik így neki — talán hiányoz­na ls valami az életből. — Miben látod életed értelmét? — kérdeztem a szlovákul és oroszul is beszélő, Petőfi, Goethe és Sha­kespeare-sorokat faló „nyugtalan" fiútól. — Abban, hogy minél nagyobb hasznomat vegyék az emberek — vá­laszolta meggyőződéssel... De foly­tassak bármilyen mesterséget is a jö­vőben, tudásom legjavával akarom szolgálni hazámat... Többet — jobbat — olcsóbban Azt hiszem, mtndannyian értjük e három szó óriási jelentőségét. A voj­nicei születésű 18 éves Kajtár Jani vallja ezt élete és munkája értelmé­nek. Helyes ez a megfogalmazás, mert társadalmunk minden egyes tagjának arra kell törekednie, hogy minél több, jobb és olcsóbb árut ál­lítson elő, hisz növekvő igényeinket csak így tudjuk kielégíteni. Igen ám, de ez csak akkor tartható be, ha ál­landóan fokozzuk szakképzettségün­ket, lépést tartunk a műszaki fejlesz­téssel, a kultúr) orradalommal. Most pedig lássuk csak, gondolt-e Kajtár Jani az említett követelményekre akkor, amikor élete értelmét a töb­bet — jobbat — olcsóbbat tömör jel­szó megfogalmazásában vázolta fel? Az iskolánkban szerzett szaktu­A kombájnok rajongója Alacsony fiú Szőcs Árpád, a 17 éves vlőanyl fiú. Komolyságával von­ja magára a figyelmet. Nevelője azt mondta róla, hogy „szereti az igaz­ságot, nézetét általában megvédi... Osztálytársat és tanítói szerénységé­ért, barátságáért, pontosságáért, meg­bízhatóságáért szeretik és becsülik," — Nagyon szeretem a kombájnt és a traktort. Talán ez vonzott ebbe az iskolába — mondta Árpi, majd némi tűnődés után hozzátette: — a segéd­levél megszerzése után otthon, a szö­vetkezetben szeretnék dolgozni, hogy segíthessek szüleimnek... A katona­ság után azonban tanulni szeretnék. Még nem tudom, hogy mit választok, de azzal tisztában vagyok, hogy ta­nulni fogok... Arra a kérdésre, hogy milyennek kellene lennie a mai fiatalságnak, így válaszolt: — Fegyelmezettnek. íme, a négy portré, mely ha egé­szében nem is teljes, mégis beptllan­dással nem elégszem meg. Feltétle- tás t nyújt fiatalságunk érzés-és gcki nül megszerzem az érettségit is — mondta a fiatal CSISZ-tag. A mat fiatal erkölcsi magatartását így határozta meg: — Nekünk fiataloknak nagyon meg kell becsülni ezt a társadalmat, ma­gunkévá kell tenni célkitűzéseit. Óv­nunk és védenünk kell minden el­lenségtől ... Kell, hogy öntudatosak legyünk. A haza iránti szeretetünket tettel, munkával fejezzük kl... Lehet, hogy egyesekre frázisként hatnak majd e szavak, de tény, hogy dolatvilágába. Annak az ifjúságnak a vágyaiba, terveibe s céljába, mely csaknem egyidős felszabadulásunk­kal; amelynek nem kell azon törnie a fejét, hogy mi lesz holnap, lesz-e munkája, lesz-e betevő falatja. A négy portréból kitűnik, hogy mind a négy fiatal tanulni akar. Nemcsak azért, hogy jobb, „életkö­rülményeket" biztosítsanak önmaguk számára, hanem azért, hogy ezzel — Szekeres szavaival élve — minél na­gyobb hasznára válhassanak az em­bereknek, annak a társadalomnak, amely minden lehetőséget megadott az egykori cselédember fia komolyan nekik a gondtalan tanulásra, gondolta mindazt, amit mondott. j KEZES JÖZSEF l tiJ szó KÖZÖS ERŐVEL Kicsi, hattagú villanyszerelő kollek­tíva vagyunk, a košicei Autójavító Mű­helyben. Januárban, amikor elhatároz­tuk, hogy bekapcsolódunk a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe, kötelezettségvállalást teltünk: teljesít­jük és túlszárnyaljuk a műszakilag in­dokolt normákat. A szakszervezeti Iskoláztatásokon hal­lottuk, milyen nagy eró rejlik a kol­lektív munkában , mennyivel könnyeb­ben lehet az akadályokat közös erővel leküzdeni. Erről egymás között ls be­széltünk, s csakhamar szokásunkká vált, hogy minden reggel, s meg­tárgyaljuk a napi feladatokat, és a munkát képességeink szerint oszt­juk szét. Bizonyos szakosítást vezet­tünk be, ami lehetővé teszi a na­gyobb teljesítmény elérését, ezért kö­telezettségvállalásunk reális volt. Ami' óta a címért vérsenyzünk, nyíltabban beszélünk a fogyatékosságokról és kö­zösen Igyekszünk azokat eltávolítani. Az 5 hónapi versenyidőszak alatt hulladék­anyagok feldolgozásával már 3000 ko­ronát takarítottunk meg. Továbbra ls mindent megteszünk azért, hogy bizto­sítsuk a villanyszerelési munkák meg­gyorsítását, a Jobb minőséget és a gaz­daságosságot. Kádár József, Fokozódik a munkaverseny A komárnói Szlovák Hajógyár IV. üzemrészlegében egyre jobban fokozódik a szocialista munkaverseny. A csoportok Petrovlcs művezető. Tár­nok, Kolarlk és Mlcuch mester vezeté­sével vállalták, hogy a „Z"-akció kere­tében 600 brigádórát dolgoznak le és ldíre befejezik, amivel lehetővé teszik" a további munkák, folyamatosságát az asztalosok, a villanyszerelők és a fes­tők számára. A második negyedévben terven felül 30 százalékkal csökkentik a selejtet. A szocialista felajánlás nagyban hoz­500 kg hengerelt anyagot takarítanak zájárul az egész üzemrészleg tervének meg. Továbbá vállalták, hogy az 1000 teljesítéséhez, tonnás nyitott uszály szerelését határ­Pászté Ferenc ÉPÜL, SZÉPÜL Bizonyos, hogy kevés olyan ember található köztársaságunkban, aki ne tudná azt, hogy a dél-szlovákiai kis mezővárosban — Salán — hatalmas NITROGÉNGYÁR épül. A gyár már eb­ben az évben zsákokba csurgatja első termékét, a műtrágyát. Természetesen tovább épül majd, s vele együtt épül, szépül Sala ls. A ga­lantai Járás e kis mezővárosából hama­rosan valóságos város lesz. Arról, hogy ez nem túlzás, nem áb­ránd, világosan beszélnek a tények, ugyanis Sala napjainkban hatalmas építkezések színtere. Az utcákat fel­túrják, hogy mielőbb elvégezzék a csa­tornázást. Az öreg épületeket lebont­ják, s helyükbe új, modern, három­négyemeletes lakóházak és más köz­épületek kerülnek. Meg kell említeni a 28 millió korona költséggel épülő ÚJ kórházat is, melyet 1963 végéig kell dolgozóink rendelkezésére bocsátani; a 4 millió 500 ezer korona költséggel épülő iskolát, melynek padjaiban az if­júság már 1963-ban tanul majd; a 4 mil­lió 642 ezer korona költséggel épülő szállodát, amelynek befejezésére és átadására 1963 első felében kerül sor; a kultúrpalotát és a 26 millióért épülő nagy kiterjedösű sportcsarnokot, me­. lyet a távlati tervek szerint 1970-ig kell felépítenil Plesnivý László Hiányzik a kezdeményezés Az az országos törekvésünk, hogy min­den talpalatnyi földet igyekszünk ki­használni, Nová Dedinkán ls érvényesül. Azonban mint minden szabálynak, ennek ls van „fehér foltja", rendhagyója. Ez pedig a HNB udvara. Ez az udvar széles, tágas, s habár a kis óvodások Játszóteréül szolgál, hoz­hatna termést is. Tudják ezt maguk a Nová Dedinkalak ls. Azért határozták el, hogy az udvar felét elkerítik, s a kis óvodások konyhájá­ra olcsó és főképp friss zöldség kerül majd. A lakosság társadalmi munkával le ls rakta a kerí­téshez szükséges oszlopokat. Ekkor aztán hirtelen le­lohadt a lelkesedés. Nem a lakosságban, a munka szervezől­benl A kertnek szánt helyen, tehát ősi szokása szerint, ki­zöldelt a csalán, gyom stb. Jó lenne, ha valaki elkiáltaná magát: — Gyerünkl Az óvodások szü­lei, de mások ls szívesen segítenének felásni a parlagon heverő udvart. S tekintve, hogy az épületben vízvezeték ls van, öntözéssel el lehetne érni, hogy a kert hamarosan meg is hálálná a fáradságot. A falu végen felelőtlen egyének vas-, üveg- és más hulladékot halmoztak fel. Szükséges lenne, hogy ezt megtiltsák, a rajtakapottakat megbüntessék. Az ed­dig felhalmozott szemét és hulladék el­távolítására pedig társadalmi munkát kellene szervezni. Nem mondhatná ezt a ,,gyerünk"-et' valamelyik .tömegszervezet? Sárgarépa, hagyma, petrezselyem zöldellne itt ha . .. (-trik felv.) Kifizetődik a kapásnövények gondos ápolása A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS nö­velésének feladata 1965-ig komoly, de vai járás zeleneői EFSZ-e 37 mázsa kukoricát és 353 mázsa cukorrépát reális" terv", mert a szocialista nagy- termelt egy hektáron. A fenti EFSZ­sében az egyes dolgozók Jó és idejé­ben végzett munkájukkal nagyobb eredményt érhetnek el, mint más nö­vényeknél. Az önköltség legnagyobb tétele e növényeknél a munka díja­hogy a számunkra oly fontos termény- zása, amely az összköltségnek mint­üzemi termelésen, a parasztság akti vitásán alapul az állam és a munkás osztály segítségével. Reális feltéte leink vannak ahhoz, hogy már 1965 ig egyes fő növényi- és állattenyész­ek nagy területen termelik a kukori­cát és a cukorrépát, például a zele­neči EFS2 a múlt évben szántóföldjé­nek 29 °/o-án termelt szemes- és siló­kukoricát, 12 százalékán pedig cukor­tési termékek fogyasztását túlnyomó répát. Érthető, hogy a növényeknek részt a hazai termelésből fedezzük, nagy figyelmet szentelnek, hisz a szö­Nem kevésbé fontos a nyersanyagter- vetkezetesek tudják, hogy a cukorré­melés növelése olyan hagyományos pa és a kukorica a takarmányalap 365 mázsás cukorrépa hektárhozam megfelelő díjazásával biztosítunk. Az bői minél nagyobb hasznot érjünk el. Ugyanez érvényes a kukoricára is, a takarmányalap és ezáltal az állat­tenyésztési termelés javításának esz­közére. AZ EMLÍTETT ELŐNYÖKÖN KÍVÜL a cukorrépa és a kukorica átlagos termelési színvonal mellett aránylag igen jövedelmező a szövetkezet szá­mára. A vajkovcel EFSZ a múlt évben egy 60 százaléka. A költségeket a rendelkezésünkre álló gépek kihasz­nálásával, de főként a hektárhozamok növelésével csökkenthetjük. Ez any­nyit jelent, hogy helyes agrotechni­kával és jó munkaszervezéssel is meg­teremthetjük az önköltségcsökkentés feltételeit. Igen fontos az anyagi érdekeltség helyes alkalmazása, amit a munka kiviteli cikkeink számára, mint a cu- fontos része. A cukorrépa népgazda­kor és mások, hogy továbbra is meg- ságunk egészének szempontjából is tarthassuk előnyös helyzetünket a vi- igen fontos ipari növény. A cukorrépa lágpiacon. A cukorrépánál tehát ez értékes takarmányt nyújt a szarvas­azt jelenti, hogy 1965-ig átlagosan marha etetésére, zöldje és a répasze­312 mázsát kell termelnünk hektáron- letek sok fehérjét tartalmaznak. Ezt ként, a répatermelő körzetekben pe- az állatokkal vagy közvetlenül etetjük dig 380—400 mázsát. Ugyanilyen fon- fel, vagy besilózzuk. Ugyancsak silóz­tos feladataink vannak a kukoricater- zuk a répaszeleteket is, mint a me­mesztésben, amelytől a takarmány- laszhoz hasonló szénhldrátos takar- mesztés ls Jól jövedelmezett számuk- m ert a nedves Időjárás következtében alap lényeges gyarapítását várjuk, a mányt. A cukorrépa továbbá igen Jó ra, ugyanis egy hektár kukorica mellett egy mázsa után 11,20 korona önköltséget mutatott fel, ami annyit jelent, hogy egy mázsa cukorrépából a szövetkezetnek 7,80 korona tiszta nyeresége volt. Egy hektár cukorré­pa nyerstermelése e szövetkezetben 6935 koronát tett kl, 4088 korona ön­említett növényeknél igen Jól felhasz­nálhatók az egyelésért, kapálásért, sarabolásért adott egyszeri prémiu­mok, amikkel a dolgozókat érdekeltté tesszük az agrotechnikai határidők betartásában. Ebben az évben úgy látszik, különösen fontos lesz az ag­költség mellett, a tiszta nyereség te- rotechnikai határidők betartása, fő hát 2847 korona volt A kukoricater- k§ nt a sarabolásnál és a kapálásnál, vetésterületek alapos bővítése és a kukorica hozamának növelése útján. növelik a föld termőképességét. A említett növények termelése vala­elővetemény számos igényesebb nö- nyerstermelése 6210 koronát tett ki, vény, például a sörárpa számára. A az önköltség pedig csak 3132 koronát, Az EFSZ-ek százai tűzik ki feladatul cukorrépa és kapásnövények tehát a tiszta nyereség tehát egy hektárra a tervek teljesítését, sőt túlszárnya- rendszeres vetésforgóban alkalmazva számítva 3078 korona volt. Hogy az lását Is. Számos EFSZ ünk már az elő­ző évben teljesítette a tervben kitű­zött feladatokat. Ezt az eredményt sok szövetkezet megközelíti, például a košicei járásban levő vajkovcel EFSZ a múlt évben átlag 54 mázsa kukoricát és 365 mázsa cukorrépát ért el hektáronként. Ugy,anjjjy a trna­gyorsan elburjánzik a gyom. A CUKORRÉPA ÉS A KUKORICA ápolásának legtöbb munkája még előt­tünk áll. Ezért tudatosítani kell, hogy a magas hozamok feltétele valameny­cukorrépa azonban munkaigényes nö- mennyi szövetkezet számára jövedel- ny i munka idejében való jó elvégzé­.. J ' Cű ,ami ío ün orr a onfnn+no.oKVi fal­vény. Minden, a cukorrépa termeszté­sére megfelelő feltételekkel rendelke­ző mezőgazdasági vállalatnak nagy figyelmet kell szentelnie e növénynek, mező legyen, nagy figyelmet kell for­dítani rájuk már növekedésük idején, az agrotechnikai határidők betartásá­val, helyes trágyázással stb. E növé­a talaj előkészítésétől kezdve a nö- nyek aránylag sok kézi munkát igé­vény gondozásáig és betakarításáig, nyelnek, ezért a nagy hozamok eléré­se, ami jelenleg a legfontosabb fel­adat. JOZEF PEKÁR, a Bratislavai Mezőgazdasági ökonómiai Kísérleti Intézet dolgozója. 1862. június 5. ÜJ SZÖ 5 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom