Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-04 / 152. szám, hétfő

* A baloldali erők nagy lehetőségei Az Olasz Kommunista Párt vezetősége az olaszországi helyzetről Róma (CTK) Az Olasz Kommunista Párt vezetősége a belpolitikai hely­zetről folytatott vita befejező részé­ben határozatot fogadott el, amely­ben rámutat az olaszországi politikai helyzet romlására. Ezért a felelős­ség a Kereszténydemokrata Pártra és a kormányra hárul, mert nem haj­landó teljesíteni kötelezettségüket a parlamenttel és az országgal szem­ben. A kormány halogatja az energe­tikai források államosítását és ezzel meghosszabbítja a bizonytalanság Időszakát. A pártvezetőség hangsúlyozza, hogy a baloldali erők együttesen megaka­dályozhatják, hogy a „balkőzép" kö­pönyegként szolgáljon az eddigi po­litika folytatására. A Keresztény­demokrata Pártnak választania kell a Jobboldallal, vagy a parlamenttel és egyes baloldali pártokkal kötendő szövetség között. Ennek a döntésnek elsősorban olyan Intézkedésekben kell megnyilvánulnia, mint a villany­erőművek haladéktalan államosítása és a föld átadása a bérlők tulaj­donába. Véget ért a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának ülése Budapest f CTK J — Budapesten jú­hlus 2-án este végetért a Szakszerve­zeti Világszövetség végrehajtó bizott­ságának 25. ülésszaka. A végrehajtó bizottság tagjai a záróülésen befejez­ték a vitát azokról a kérdésekről, amelyek az ülésszak napirendjét ké­pezték és változásokat javasoltak a titkárság összetételében. A végrehajtó bizottság tagjai egy­hangúlag jóváhagyták az ülésről szó­ló közleményt, valamint a világ dol­gozóihoz és szakszervezeteihez inté­zett kiáltványt, amelyben felszólítják őket, folytassák a harcot a békéért és a leszerelésért. Jóváhagytak több to­vábbi okmányt is. ORLYBAN Párizs repülőterén röviddel felszállás után lezuhant egy Boeing 707 típusú amerikai gyártmányú repülőgép­Roncsai között 131 ember lelte halálát. A DPA megjegyzi, hogy az Idén ez már az Ilyen típusú amerikai repülőgépek harmadik katasztrófája. OLASZORSZÁGBAN megünnepelték a köztársaság napját. Rómában ez alkalom­ból katonai díszszemlét rendeztek. (CTK) A nyugat-nemet és nyugat berlini egyetemeken újra felélesztették a „Burschen­schafť'-ukat, amelyek mindig a sovinizmus melegágyai voltak. Ezek a legény­vagy diákegylet címen mfikíidö szervezetek a legszélsőségesebb revansizmust hirdetik és ápolják. Nem csoda — az ,,úri gyerekek" közül nem egynek az apja vissza szeretné szerezni Csehszlovákiában. Lengyelországban, vagy az NDK-ban államosított nagybirtokát. Képünk egy ilyen Burschenschaft revansista szellemű parádéján készült. (CTK felv.) Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet-kubai ifjúsági gyűlésen A Kreml kongresszusi palotájában szombaton nagyszabású szovjet—ku­bai ifjúsági gyűlést rendeztek abból az alkalomból, hogy ezer kubai fia­tal a Szovjetunióban folytatott tanulmányai során elsajátította a mező' gazdasági gépkezelés szakmáját és hamarosan visszautazik hazájába. A nagygyűlés elnökségében helyet foglaj^ak Nyikita Szergejevics Hrus­csov miniszterelnök, Jurij Gagarin és Germán Tyitov űrhajós pilóták, Szergej Pavlov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első titkára, és a szovjet ifjúsági szervezet más ve­zetői. Ott volt Benito Besada Ramos Kuba moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A Kubai Köztársaság Ideiglenes moszkvai ügyvivője a gyűlésen mon­dott beszédében népe nevében üd­vözölte a szovjet kormányt, valamint annak az iskolának tanárait és ok­tatóit, amelyen a fiatalok tanultak. A barátsági gyűlésen felszólalt Nyikita Hruscsov miniszterelnök. A hamarosan haza .induló kubai Ifjak­hoz szólva hangsúlyozta: igen nagy munka és harc vár rájuk, amelyet a belső ellenséggel és a nehézségekkel kell megvívniuk, s amely „az or­szágban végbemenő folyamatok mély megértését követeli." Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a szovjet népnek az Októberi Forrada­lom győzelme után nagy nehézsé­geket kellett átélnie. „A nép felkel, mert szegény és mert kirabolják, de a nép győzelmével az anyagi jólét nem születik meg azonnal. Dolgozni kell, hosszú utat kell megtenni, gé­peket kell alkotni, üzemeket kell épí­teni és fejleszteni kell a műveltsé­get" — hangsúlyozta. A szovjet kormányfő ezután rá­mutatott, hogy a kubai népnek vala­mivel könnyebb legyűrnie a nehéz­ségeket, minthogy forradalma után nincs egyedül, ahogy a szovjet nép volt. „A Szovjetunió ma segít Ku­bának és a jövőre nézve is meg­ígéri ezt a segítséget." Hruscsov ezután a Szovjetunióban végrehajtott árrendezéssel kapcsola­1 tosan arról beszélt, hogy egyes élel­miszercikkek árának felemelése szükséges, de ugyanakkor ideiglenes jellegű intézkedés, amely elősegíti a mezőgazdaság gyors fellendülését. A A spanyol kormány engedményekre kényszerült Madrid (CTK) — A hivatalos spa­nyol lap közölte, hogy megszűnik a bányászok és vasutasok munkabéré­nek a földrajzi kerületek szerint való megállapítása, emelik az építőmunká­sok bérét és fizetett szabadságuk 10 nap helyett 15 nap lesz. Az Associa­ted Press hírügynökség becslése sze­rint ily módon a bányászok 40 szá­zaléka, mégpedig javarészt a legrosz­szabbul fizetett kategóriákban 5—10 százalékos béremeléshez jut.. A Franco-kormány kénytelen-kellet­len határozta el magát erre a lépésre. Ez legjobban abból a nyilatkozatból tűnik ki, amelyet Ullestres kereske­delmi miniszter mondott a barcelo­nai nemzetközi vásár megnyitása al­kalmából. Elítélte az általános bér­emelés követelményét, mert állítólag ez komolyan veszélyeztetné Spanyol­ország gazdasági életét és inflációt idézhetne elő. meggyőződését, hogy a Szovjetunió­ban létrejön az élelmiszercikkek bő­sége. Mint rámutatott, a szocializmus ellenségei azt szeretnék, ha a szovjet kormány másfajta döntést is hoznai csökkentené a honvédelmi kiadáso­kat és ezzel olyan feltételeket te­remtene, amelyekre az ellenség hiá­ba vár" — hangsúlyozta Hruscsov. Hozzátette, hogy egyetlen öntudatos' munkás, egyetlen öntudatos paraszt és értelmiségi dolgozó sem egyezne bele a jelenlegi körülmények között a védelmi kiadások csökkentésébe. Hruscsov végül jó utat. kitartást és bátorságot kívánt a fiatal ku­mlniszterelnök kifejezte azt a szilárd : baiaknak. A szovjet haditengerészeti repülőgépe k ütőereje A Krasznaja Zvjezda szombati szá­ma Ruban repülő vezérőrnagy, első osztályú katonai pilóta cikkét közli a szovjet haditengerészethez tartozó légierők hadgyakorlatáról. A cikkíró megállapítja, hogy a repülőgépanyahajó-egységek az óceán bármely pontján, bármely időpontban sebezhetők, tekintet nélkül az idő­járási viszonyokra. A szovjet hadi­tengerészet rakétavlvő repülőgépei­ről, aminőket tavaly a tuslnói légi­parádén bemutattak, Sok száz kilo­méter távolságból ls észre lehet ven­ni és pontosan el lehet találni a ha­.dihajókat, anélkül, hogy e repülőgé­pek az ellenség légelhárításának ha­tókörébe kerülnének. Ruban vezér­őrnagy Idézi az amerikai tengerna­gyoknak azt az állítását, hogy a ma­gas fokú manőverezési képességű repülőgépanyahajók és a ja rejtőző képességű tengeralattjárók erőinek egyesítése nagy ütőerőt és sebezhe­tetlenséget eredményez. „Ezek az urak saját magukat csap­ják be" — jegyzi meg a fenti állí­tással kapcsolatban a cikkíró. Lemond a brazil kormány Rio de Janeiro (CTKJ — A brazil kormány szombaton nyilatkozatot közölt arról, hogy benyújtja lemon­dását a képviselőháznak. Döntését azzal indokolja, hogy a kormány egyes tagjai fellépnek az október 7-i választásokon, és az alkotmány értelmében a választások előtt há­rom hónappal le kell mondaniuk nyilvános funkciójukról. Ezzel kapcsolatban a munkáspárt par­lamenti csoportja különnyilatkozatot adott ki a párt programjáról. A kor­mányon levő munkáspárt úgy véli,­hogy az új kormány köteles folytat­ni az eddigi külpolitikát, amellyel a nemzeti kongresszus és a brazil nép túlnyomó többsége egyetért, ^ Venezuelai tengerészek felkelése a kormány ellen A nyugati hírügynökségek egybe­hangzó jelentése szerint a venezuelai Puerto Obfilln víros tengerés7eti tá­maszpontján egy katonai egység fellá zadt Betancourt elnök kormánya el­len. A felkelők létszámát egyes je­lentések 400-ra, mások 1200-ra be­csülik. Élükön Pedro Medina Silva fregattkapitány, a támaszpont pa­rancsnokának korábbi helyettese áll. Puerto Cabello. Venezuela leg­nagyobb tengerészeti támaszpontja Caracastől mintegy 200 kilométerre nyugatra fekszik. áll, Be­a felkelők ellenőrzése alatt azonban „feltételezik", hogy a tanoourt-kormányhoz lojális tisztek parancsnoksága alatt álló hadihajók elhagyták a kikötőt, mielőtt a felke­lők elfoglalhatták volna őket. Ugyan­csak caracasi közlések szerint, a felkelést a városban állomásozó más katonai erők nem támogatják. A ten­gerészeti támaszpont víz- és villamos energia szolgáltatását elvágták. A támaszpont felé kormányhű csa­patok indultak. Ugyanakkor az AFP jelentése szerint Moron városéban, Puerto Cabellótól 30 kilométerre leckét látják, melyet a gyarmati rendszer nemzetünknek adott. Si Sli­man ezredes, a hadsereg vezérkari főnökének helyettese így jellemezte a történteket: „Sétif után végleg el­veszítettünk minden reményt, hogy békésen is megegyezhetünk Francia­országgal. Csak egy út maradt: a nemzeti felszabadító háború. Idő kérdése volt, mikor érnek meg ennek összes feltételei." Si Sliman ezredeshez később még visszatérek. Nagyon haladó, művelt és meggondolt ember, izig-vérig köz­gazdász, emellett a „toll embere" közíró, politikus, egykor Mascara vá­ros polgármestere Algéria nyugati ré­szén, Oran vidékén. Most ls, mint minden alkalom-mai, amikor algé­riaiakkal beszélgettem, az vplt az erős benyomásom, hogy ez a nép nem cél nélkül ment háborúba, csupán a ha­dakozás kedvéért, hanem azért, mert a büszke és hős nemzet másképp már nem tárgyalhatott. Ű is, mint az előbb említett Allaua, a forradalom előtt a nacionalista UDMA [Union Démocratique Musul­tnan Algerien — Algériai Demokra­tikus Muzulmán Unió) párt, Ferhat Abbasz pártjának tagja volt. Tapasz­talataik alapján százezrekkel egye­temben mindketten ráébredtek, hogy a nacionalista pártok eddigi meddő parlamentisdije mit sem változtathat a gyarmati valóságon. Ezért támogat­ták a Forradalmi Egység- és Akció­bizottság (CRUA) 1954. évi felhívását, csatlakoztak a forradalomhoz, mely a gyarmati elnyomás ellen, a nemzeti szuverenitásért és szociális igazsá­gosságért harcra egyesítette az egész népet. Si Sliman ezredes, akinek barátsá­gát rendkívül nagyra becsülöm, órá­kat szentelt személyemnek. Nyílt esz­mecserét folytattunk. A hadseregben, a vezérkarnál tett látogatásom már a vége felé közeledett, összeszedtem jegyzeteimet, s amikor le akartam rögzíteni a következtetéseket, sok kérdés merült fel. Az ezredes türel­mesen, fiatalos mosollyal, nagy tárgy­ismerettel válaszolt kérdéseimre. Köz­ben valaki mindig megzavart minket, a szerencsésebbek közé Kormányforrások szerint a tenge részeti támaszpont teljes mértékben | egyes katonai egységek csatlakoztak a felkeléshez. 'sssssAfsssss&ssssssssssssssssssssssssssssssssssssMssssssssssssssi A felkelés egy hónapon belül a má­fc sodik katonai megmozdulás Betan­tartoznak, dító hadsereg legközelebbi zászlóal- S court elnök ellen, aki Latin-Ameriká­vagy talán még nem tudják, hogy jának parancsnokával és durván rá- § ban egyike a Kuba-ellenes amerikai szeretteik is a halottak milliói kö- ripakodott, hogy „tűnjék el" a zászló. ^ politika leghívebb támogatóinak, zött vannak. Nem kell mondanom, hogy nem tűnt ^ Mint emlékezetes, május 4-én Caru­Az algériaiak szeretik zászló- e1- Ezt nem egy szá I- hanem esy vo- ^ pano városában lázadt fel egy kato­jukat, bár a nemzeti lobogóhoz való n a'szerelvényre való ezredes nem i nal egység és a kormánycsapatok jog nem az egyedüli ok volt, amiért í^íf elérni a háború egész ld ej e Š csa k > éS ier ö bevetésével tudták h/rth* c^i^iTc^ nJn alat t" fc visszafoglalni a várost, s leverni a attam teDegni durván ácsolt —o— —• ——" j, , a déli sziklás hegységek leg- hadsereg válogatott alakulatai április S kormánycsapatok vasárnap levertéK a i pontjain, vagy az északi 21-én abból az alkalombői, hogy Ben $ te nserész felkelést. 20 ember életét — úgy látszik, az ezredes 24 órát dolgozik naponta. Utána mindig pon­tosan visszatért oda, ahol beszélge­tésünk félbeszakítottuk, s logikusan egymás mellé sorakoztatta a ténye-: ket. Megemlítette a kezdeti nehézsé­geket, az első partizánosztagok óriási áldozatait, ugyanakkor a forradalmi hullám feltartóztathatatlan előretöré­sét. 1955 augusztusában a kabíllal Suman völgyben rendezett forradalmi kongresszus első ízben világosan ki­tűzte a forradalom fő szociális cél­jait, elsősorban a földreformot. Be­szélt az erőkről, melyek lehetővé tet­ték a francia támodások kivédését, a partizánhadsereg megőrzését és kibő­vítését, a hegyek megvédését. El­mondta, hogyan alakult ki politikai­lag a forradalom apparátusa. Beszélt a forradalmi egység elvi jelentőségé­ről, a forradalom hűségének, a nép hűségének alapvető jelentőségéről, arról, hogy nem szabad megállítani a forradalmat, hanem tekintettel a le­hetőségekre, tovább kell fejleszteni és előbbre kell vinni. Beszélt a győ­zelemmel kapcsolatban most felme­rülő és mindjobban jelentősebbé vá­ló kérdésekről. Egyszer, jóval azután, hogy csat­lakozott a partizánokhoz és utoljára hírt kapott a családjáról, éjjel vala­milyen megbízatást teljesített városá­ban. „Kétszáz méterre voltam a há­zamtól, a feleségemtől és gyerme­keimtől — mesélte. — Mégsem me­hettem haza. Szigorúan parancsba ad­ták, hogy kerüljem otthonomat. Visz­szatértem a hegyekbe anélkül, hogy megtudtam volna, élnek-e. Ma sem tudom, mi van velük." Sli Sliman jól tudja, hogy nem ő az egyetlen. Algéria hegyeiben ezrével vannak olyanok, akik semmit sem tudnak családjuk sorsáról. Élnek? Vagy talán koncentrációs tábor la­kói? Hol raboskodnak? Esténkint megelevenednek az emlékek. Előke­rülnek a kopott, régi fényképek, me­lyek annyiszor jártak már tűzben, aztán újra visszakerülnek a zsebekbe. „Ma már nyolc éves, — mondja az egyik. — Amikor elmentem, kétéves íj volt, s pár szót már gagyogott," űk A Nemzeti Felszabadító Hadsereg díszszemléje Melekben. Az algériai nemzeti felszabadító S felkelést. Az AP jelentése szerint a hadba szálltak. Sok ezer ilyen zász­lócskát láttam lebegni durván ácsolt rudakon magasabb ^.„juu*, bouim — — * — — s t mn k hegyek erdőóriásaiban. Néhol már a Bella és társai ellátogattak az algé- § veszten e- lu u megsebesült, fegyverszünet előtt is lengtek, rend- rlai-tunéziai határ mentén fekvő Me- ^ szerint ott, ahol a katonák biztos me- i ek városba, díszszemlét tartottak. A ^ és dfé kgiLrők á^ kz támadásai ellen 5'! kele t" a l^ al h e^ ekbe n °P erá1 0 I fegtöbb heíyen azonban t:sak március tanosztagok öt-tíz embert küldtek 19-én, a tűzszünet napján tűzték ki ld e< aki k hallatlanul rövid idő alatt ^ A lA0SZI katonal kald(msé K Le az algériai lobogókat. gyakoroltak be a díszlépést. Ez volt az ^ tábor noknak, a nemzeti katonai tanács Ez is szálka volt a franciák sze- els ö díszszemléjük. Kivágták a rezet. ^ elnökének vezetésével június 2-án MOSZK­mében .. - . .. . . .« , a Challe kolt kl - —. , ^ nan a szocialista tábor országaiba uta­\ i zik. Felkeresi a Szovjetuniót, Lengyelor­S szágot, Csehszlováklát, és Magyarorszá­gi ^got. (CTK) i HÁROM BUNDESWEHR-KATONA szom­^ haton átszökött a Német Demokratikus ^ Köztársaságba. (CTK) ^ A NEUES DEUTSCHLAND, Németország ^ Szocialista Egységpártjának központi lap­s ^ ja Berlinben szombaton megrendezte az - i 5. sajtó ünnepélyt, amelyen részt vettek s a külföldi testvárlapok képviselői ls. S (CTK) ^ NOSAVAN lázadó hadserege május fo­^ lyamán 69 ízben Intézett támadást a lao­^ szí királyi hadsereg és a Pathet Lao egy­% ségek hadállásai ellen. A Laosz Hangja fc jelentése szerint a lázadók támadásait si­^ került visszavetni. (CTK) i TOKIÓBAN Ikeda miniszterelnök szék­^ háza előtt háromezer ember tüntetett az > USA légköri atomfegyver-kísérletei ellen. $ (CTK) ^ LAGOSBAN június 2-án véget ért az af­^ rikai államok monrovlai csoportja kül­^ ügyminisztereinek értekezlete. A Reuter 'wí ' ^ hírügynökség közlése szerint az értekez­« J* > léten kidolgozták az afrikai államok szer­,„>, ! :|É||I|1|||É ^ vezetének alapokmányát. ^ AZ AMERIKAI atomenergia-bizottság i jelentése szerint az Egyesült Államok a ^ Nevada sivatagban június 1-én néhány ^ ezer tonna ,,kts hatóerejű" atomrob­IA szerző felv. J s bántást hajtott végre. (CTK) 1862. június 4. Oj SZÖ 3 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom