Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-04 / 152. szám, hétfő

|Nem a kényelemről van szó Javítsuk a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat • A vidéket sem lehet mostohaként kezelni • A leviceiek példája követőkre vár • Igen sok múlik a nemzeti bizottságokon • A nőbizottságoké legyen a kezdeményezés Napjainkban igen sok sző esik a közszolgáltatást üzemek és a helyi gazdálkodás munkájáról. Gyakran dicsérjük őket, de nem egy esetben bí­ráljuk is. Jogosan. Egyszer a jehérnemű mosása, máskor a harisnya, vagy az elromlott és hetekig meg nem javított vízcsap miatt. Felesleges gond, Idegesség, nemegyszer pedig anyagi károk keletkeznek belőle. Ar­ról nem is beszélve, hogy az asszonyok — akik a második műszakot is végzik — munkája nehezül meg ezzel. Hazánkban az asszonyok foglalkoz- Nehézségek vannak a ruhatisztítás­sal ts. Annak ellenére, hogy fejlett gépiparral rendelkezünk, mosődáink, tisztítóink nem rendelkeznek megfele­lő technikával, illegve gépekkel. A trna­vat Kovosmalt évek óta a puszta ígéretnél marad. Ennek tudható be, hogy hosszú a tisztítás Ideje. A leg­A Bíloveci és az Ivánka pri Dunaj-i Ál­lami Gazdaság dolgozói a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére versenybe lép­tek a mezőgazdasági termelés növelése érdekében. Képünkön: Marta Kolenová, az ivánkai állami gazdaságban dolgozó héttagú CSISZ-kollektiva vezetője és Má­ria Poporná 10 000 csirke nevelésére vál­lalt kötelezettséget (T. Andrejcak — CTK — felv.) KONSZTANTYIN PAUSZTOVSZKIJ szovjet írót 70. születésnapja alkal­mából a Munka Vörös Zászló Érdem­renddel tüntették ki. EGÉSZSÉGES EMBERNEK AZ TEKIN­TENDŐ, aki évente legfeljebb 16 napot beteg —, állapítja meg a Világegészség­ügyi Szervezet statisztikai kimutatása. HAVAZÁST ÉS JÉGVERÉST JELENTET­TEK Stockholmból. Tegnap éjszaka egész Svédország területén fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, néhol mínusz 5 fokig. A meteorológusok továbbra is rendkívül hűvös időt jósolnak. JÚNIUS 1-ÉN MUTATJA BE a prá­gai Realista Színház Mesterházy La­jos 11. parancsolat című színművét. EGY ANGOL EGÝETEMI TANÁR olyan készüléket szerkesztett, amely ultra­hang segítségével jelzi a vak ember út­jába kerülő akadályokat. JEAN PAUL SARTRE és Simoné de Beauvoir kiváló francia Irők a Szov­jetunió írószövetségének meghívására Moszkvába érkeztek. MINDEN EDDIGI CSILLAGNÁL KI­SEBBET fedezett fel egy amerikai csillagvizsgáló. A bika csillagképében található csillagocska 100 millió fényév távolságra van Földünktől. A CSEHSZLOVÁK LÉGIFORGALMI TÁR­SASÁG repülőgépjei április folyamán csaknem egymillió kg postaküldeményt szállítottak. Ez évben előreláthatólag 10 millió kg postaküldeményt szállítanak majd a repülőgépek. A CSEH FILHARMÓNIA, amely az idén részt vesz a skandináv országok zenei fesztiváljain, pénteken tartotta első fel­lépését Bergenben: A közönség zsúfolá­sig megtöltötte a nézőteret és lelkesen fogadta művészeinket. AZ EIFFEL-TORONY FELÉPÍTÉSE ÖTA 318 életunt vetett véget úgy életének, hogy leugrott a torony 57 méter magas alsó teraszáról. STARÝ SMOKOVECBEN A TÁTRAI GA­LÉRIÁBAN e napokban nyílt meg a ja­pán grafikusművészeti kiállítás. A BERLINI WEISSENSEEI 8. közép­iskola diákjai 50 rózsatövet adtak át a csehszlovák nagykövetség képviselőinek a lidicei rózsakert részére. MEGÁLLAPÍTOTTÁK, HOGY AZ EM­BER belső szervei az öregedési fo­lyamattal fokozatosan veszítenek súlyukból. A férfiagyvelő például 20—29 éves korban általában 1389 gramm súlyú, 70—80 éves korban pedig már csak 1266 grammot nyom. A KÖZÉP CSEHORSZÁGI FRUTA ÜZEM Ovona néven ú) alkoholmentes üdítő italok gyártását kezdts meg. Az új italt kizárólag friss gyümölcsből, minden vegyianyag hozzáadása nélkül készítik. JÜNIUS 1-ÉN HAVAZOTT a Német Demokratikus Köztársaságban. Greifs­waldban fürdőzés helyett hógolyózni me­hettek a gyerekek. AZ ESKISEHIR TÖRÖK VÄROS re­pülőterén megrendezett pénteki ün­nepségnél súlyos katasztrófa történt. A tribün közelében álló F-86-os tí­pusú lökhajtásos repülőgép hirtelen felrobbant. A robbanás következté­ben további 5 repülőgép gyulladt meg, s a lángok a tribünt is elér­ték. 50 ember életét vesztetne, so­kán megsebesültek. A BRATISLAVAI SLOVNAFT DOLGOZÓI a Trnava közelében levő chtelnicai volt kastélyt nyári pionlr-üdülőközpont­tá alakítják. Már ez év júliusában meg­érkezik ide a pvermekek első kétszáz­tagú csoportja. NEMZETKÖZI KONFERENCIA KEZDŐ DÔTŤ Prágában a túlérzékenységi be­tegségekről. A hazai szakembereken kívül 120 külföldi vendég vesz részt 3 konferencián. tatása napról napra növekszik. Ez­zel párhuzamosan kellene növekednie a közszolgáltatás hálózatának, a kü­lönböző szolgáltatásoknak is. Sajnos {ez nem minden esetben van így, kü­í lönösen ami a mosást és a tiszti­• tást illeti E téren a szlovákiai ke­j{ rtiletek színvonala igen rossz. De beszéljenek a számok. Az országos átlag egy lakosra számítva évente 1,45 kg jehérnemű mosása, Szlová­kiában pedig csak 0,95 kg. Az élen Bratislava város és a nyugat-szlová­kiai kerület van. Bratislavában az 1 lakosra eső átlag 8 kg, a nyugat­szlovákiai kerületben 1,48 kg, a kö­zép-szlovákiai kerületben 0,5 kg és a kelet-szlovákiai kerületben 0,6 kg. A fenti adatok azt a tény' igazol­ják, hogy a vidéki lakossággal igen keveset törődünk, sem a nemzeti bi­zottságok sem pedig a járási közszol­gáltatási üzemek. A michalovcel, a humennéi, és a bardejovi járásban a fehérnemű mosása terén az átlag 0,3—0,6 kg. Hasonló a helyzet a kö­zép-szlovákiai kerületben is. A leví-, cei járásban megértették, hogy a vlt déki asszonyok munkájának meg­könnyítése is feladatuk. Autók járják a falvakat és előre meghatározott Időben a helyszínen gyűjtik össze a mosásra, tisztításra és javításra szói ruló ruhákat. így járnak el a vissza­szállításnál is. Nem egy szövetkezet, állami gaz­daság dicsekedhet jól dolgozó női munkacsoporttal. S a mezőgazdasági munka Idénymunka. Tavasztői őszig, kora reggeltől késő estig a határban kell lenniük az asszonyoknak is. A mosásra, varrásra már csak vil­lanyfénynél kerülhet sor. S ezt a tényt észre kell venniük a helyi nem­zeti bizottságoknak. Tudjuk, nem megy minden egyszerre, azonban az illeté­kesek körzeténként a leviceiek példá­ja nyomán megoldhatják a mosást, a tisztítást, valamint a javítandó háztartási gépek, berendezések ösz­szegyűjtését, megjavítását. Ezen a téren a nemzeti bizottságok mellett működő nőblzottságoknak kell kezde­ményezniük. ök ismerik legjobban asszonytársaik problémáit, nehézsé­geit. több közszolgáltatási üzem ezért az express szolgáltatások bevezeté­séhez folyamodik. Ezzel látszólag meg is oldják a problémát, és beyé­teli tervet túlteljesítik. De ki fizet erre rá? A lakosság! Éppen ezért le kell szögezni, hogy ez az eljárás nem helyes, Nem az express szol­gáltatások hálózatát kell növelni, ha­nem a szolgáltatások „rendes" for­májának Időtartalmát rövidíteni. -Ha győzik az express tisztítást, miért ne lehetne ennek csökkentésével a kö­zönséges formák határidején rövidí­teni? A termelőszövetkezetek, valamint a helyi ipari üzemek nagy mérték­ben elhanyagolják a javítási munká­latokat holott ez volna a feladatuk, nem pedig egyes „árucikkek" előállí­tása. Az anyagmegtakarítás terén ls volna mit tenniük. Mert mi történik akkor, ha eltörik egy aj'ózár rűgó­ja? Ahelyett, hogy kijavítanák, újat tesznek a helyére. Ráfizet a rendelő, a kerületi beszerzők pedig szaladgál­hatnak az országban az ajtózárakért. Mindez arra vall, hogy a nemzeti bizottságok nem értették meg a he­lyi gazdálkodások küldetését, annak ellenére, hogy ezek munkájáért ők a felelősek. A hiba talán onnnan ered, hogy általánosságban írják elő és ellenőrzik a helyiipari vállalatok tervelt, nem pedig a lakosságnak nyújtott szolgáltatások alapján. Nem akarjuk azt állítani, hogy az említett üzemek nem fejlődtek, de sok-sok akadálynak tűnő dolog gyak­ran csak a szűklátókörűség miatt akadály. Éppen ezért nem árt, ha a járási nemzeti bizottságok illeté­kes szakbizottságai napirendre 'űzik a lakosságnak nyújtott szolgáltatáso­kat. Ha netán elégedetlenkednek a lakosok — különösen falvakon — ne gondolják, hogy csupán a kényelem­ről van sző. h Németh János A poprádi Tatra Vagongyar legnagyobb munkacsarnokában e napokban kezdték meg tökéletesített típusú kocsialvázak és vasúti kocsik, például kavics és mész­kő szállítására kiválóan alkalmas magas oldalfalú, billenthető teherkocsik gyár­tását. Képünkön (baloldalt) Michal Ovsanko és Michal Olejár szintetikus tes­tékkel vonnak be kettőskerekeket. (J. Valko — CTK — felvétele) Közösen a világbékéért Európai országok vas- és kohómunkásainak közös nyilatkozata (CTK) A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Lengyel Népköztársaság szakszervezeti dolgozói az Osztrák Ko­hó-, Gépipari és Bányaalkalmazottak Szövetsége képviselőinek jelenlétében kétnapos találkozójukon megtárgyalták a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit, elsősorban is az új háború kiküszöbölésének kérdését. Kétnapos ülésszakuk befejező részében határoza­tot hoztak, amely szerint minden eszköz­zel meg keli akadályozni, hogy a Német Szövetségi Köztársaság aggresszív körei a német népet és Európa nemzeteit új háborúba sodorják. A zárócikkely kötelezi a találkozón résztvett szakszervezeteket, hogy szilár­dan együttműködjenek a világbéke biz­tosításáért folytatott harcban. Hétfő, június 4. A BRATISLAVAI MOZIK MOSORA: HVIEZDA: Bűnözök (olasz) 15.30, 18, 20.30, SLOVAN: Ma éjjel meghal a város (lengyel) 15.30, 18, 20.30. PRAHA: Dúvad (magyar) 10.30, 13.45, 16, 18.30, 21 MET­ROPOL: Ártatlan varázslók (lengyel) 15.30, 18. 20.30, TATRA: Nyomorultak II. rész (francia) 15.45, 18.15, 20:45, POHRANIČNÍK: Hajnali párbaj (szov­jet) 15.45, 18.15, 20.45, MIER: Ki­rálylány a feleségem (francia) 16.30, 19, PALACE: Légy boldog, Anna (bol­gár) 22, VÁRUDVAR: Macska (spanyol) 28, HVIEZDA: (kertmozi): Tamango (franeia) 20, OBZOR: Háború _és béke (I.—II. rész (USA) 18, 20.30, STALIN- GRAD: Kozákok (szovjet) 17.30, 20, MLADÝCH: Állatok között (NDK) 15.30, PARTIZÁN: 800 mérföld az Amazonason (mexikói) 17, 19.30, NÁDÉ): Néma arcok (indiai) 20. A KOSlCEI MOZIK MOSORA: SLOVAN: A baskervíllel kutya (angol), TATRA: Bűnözök (olasz). PARTIZÁN: A nagy pénz (angol), ŰSMEV: Amerika francia szemmel (francia) DUKLAi Római olimpiai játékok (olasz). A BRATISLAVAI SZÍNHAZAK MŰSORA: NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19), Oj SZlNPAD: Švejk, a derék katona (1?). A KOSlCEI A 1.1, A MI SZIMIIAZ MUSURA; Ma és holnap: A víg özvegy (19). A televízió műsora: BRATISLAVA: 18.00 Utazás a Föld kö­rül. 18.30 Telesport. 19.00 TV Híradó. 19.30 A ltdicei tragédia 20. évfordulójára. 20.00 Prágai Tavasz 1962. Bohuslav Mar­tinű: Lidice emlékezete. Beethoven: IX. szimfónia. 21.30 Ján Ponifian költő 60 éves. 22.00 TV Híradó. BUDAPEST: 19.50: Közvetítés Prágából. Prágai Tavasz 1962. Szimfonikus hang­verseny. 21.15: Hírek. IDŐJÁRÁS: Változó felhőzet, helyenként zivatar. Délutáni legmagasabb hőmérséklet 14— 16 C fok. Enyhe északi szél. •VSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS.rSSSSSSSSSSf/SSSSSSSSArSSSS7*//*SSS/SS*SSfSS/SSSS/ySfSSSSSSfSSfSSSSfS/S^^ A szóbanforgó események 1945. május 8-án, a hitleri Németország kapitulációja napján kezdődtek, ami­kor hazánkon — a birodalom utolsó Schörner-rezerváciőján kívül — Európában mindenütt elhallgattak a fegyverek és a világ a barna pesti­sen aratott győzelmet ünnepelte. Az események színhelye Sétif, az akkor 40 ezer lakosú város volt, mely Constantinetől 120 kilométerre nyu­gatra fekszik. Azon a napon sok ezer ember vonult ki az utcákra és •örült, hogy véget ért a háború. A francia és az algériai nemzeti zász­lóval vonultak fel, békésen tüntet­tek, senkit sem támadtak. A tömeg zöme nő és gyermek volt. Sokaknak apja, fia, férje vagy kedvese egyéb­ként Európában volt, miután az első francia hadsereg, keretében végig­járta a harc útjait és becsülettel részt vett a náci Németország le­verésében. Az algériaiak több mint száz évig Idegen egyenruhát viseltek, ide­gen hadseregben szolgáltak, idegen zászló alatt csatáztak Idegen hábo­rúkban. A gyarmati rendszer eltipor­ta minden jogukat: a földhöz és a nemzet! iskolához, ez önálló nemzeti politikához és a nemzeti élethez va­ló jogot. így került zászlójuk is in­dexre ... Abd el Rani barátom, az algériai nemzeti felszabadító hadsereg na­gyobb alakulatának politikai komisz­száriusa egy este elmesélte nemzeti zászlajuk történetét. Beszélgetésünk színhelye valahol északon volt. Már­cius kezdetét mutatta a naptár. Kint loccsos hó hullott a ragadós sárba. Bent olajkályha melegített bunke­runkban egy magas hegyoldal tövé­ben. A bunker falán a hadművelet színhelyének térképe fölött kis se­lyemzászló függ. Francia ágyúgránát izzó repeszdarabja perzselt szélű lyu­kat ütött rajta. Az algériai zászló már 130 évvel ezelőtt, Abd el-Kader emir idején há­romszínű volt: zöld mezőben fehér kör, a körben vörös félhold és öt­ágú vörös csillag. A szfnek 'jelké­pesek : a zöld a természetet, az algé­riai hegyek színét; a fehér a gondo­lat és a szív tisztaságát; a vörös a hazáért elesett harcosok vérét jelké­pezi. A félhold és a csillag elhelye­zése a zászlón ugyanolyan, mint más arab államok zászlaín, olyan, mint az újhold hajnalhasadáskor Köíép­és Közel-Kelet egén. A mai algériai zászló merőlegesen zöld és fehér mezőre osatódlk. A A repeszdarabtól tépett harci zászló vörös félhold átszeli a zöld mező peremét, a csillag a fehér mezőben van. A forradalmi szellemű algériai Ifjúság már a második világháború előtt ezt a formát választotta nem­zeti zászlajának. A gyarmattartók szigorúan tiltották az algériai zászló kifüggesztését. A francia hadseregben szolgáló algé­riaiak (még a szpáhik és a harkik is) kötelesek voltak a francia triko­lór alatt menetelni, viszont a ma­rokkóiak 1956-ban kivívott függet­lenségük előtt is használhatták nem­zeti zászlajukat a francia lobogó mellett. A francia hadsereg algériai alakulatairak egyetlen megkülönböz­tető jele a katonák jobb zubbony­ujjára varrt félhold volt. A franciák nagy kegyesen megengedték, hogy ne kereszttel, hanem félholddal jelöljék a francia érdekekért elesett algériai­ak sírját. Algéria zöld-fehér nemzeti zászla­ja bizonyára felbőszítette a gyarmat­tartókat, mint valamikor Gőringet a kultúra emlegetése: rögtön pisztoly­hoz vagy nagyobb kaliberű fegy­' verhez nyúltak. Tragikus epizód em­lékeztet rá, mely a forradalom kez­dete, 1954. november 1. előtt egy egész évtized fejleményeire rányom­ta bélyegét. Aisaui Állana constantinei mun­kás, az események szemtanúja me­sélte el a történteket. A változatos­ság kedvéért ez már délen volt, a tébessa! hegyek sziklakazamatáiban. Először forduit elő, hogy Allaua egész este el sem mosolyodott, pedig nagy kópé, örökké tréfálkozik. A „sétif i eset", vagy találóbban „constantinei mészárlás" került Szó­ba. Erről pedig beszélni kell, ha vi­lágosan akarjuk látni az algériaiak viszonyát Franciaországhoz. Nagyon valószínű, hogy Algéria legújabb tör­ténelmének tárgyalásakor minden vi­ta a „sétifi eset"-ből indul ki. Ke­serves tapasztalatot szerzett akkor az ország és a nép, a seb azóta sem gyógyult be, ma is fáj. A, francia megszálló hivatalok más véleményen voltak. Gyorsan megál­lapodtak ,más szövetséges szervek képviselőivel, elsők között az ame­rikaiakkal. Géppuskával és kézigrá­náttal felfegyverzett hadsereg és csendőrség vonult ki a tüntetők el­len. Patakzott a vér Sétif utcáin. A hallatlan vérengzés híre gyor­san elterjedt Constantine környékén és nagy felháborodást keltett. Tün­tetések törtek ki Constantlneban, BÔ­neban, Batnában, La Calleban és más városokban. A megszállók megint fegyvert fogtak. A tömegmészárlá­sok több mint egy hétig tartottak, s megrendítő „eredménnyel" zárultak: 45 ezer halottat számoltak össze. Ez történt a második világháború befe­jezése után az első órákban. Tizenhét év telt el azóta. Algé­ria keleti részein, az algériai nem­zeti felszabadító hadsereg alakula­taiban, melyeket a télen és tavasz­szal meglátogattam, nagyon sok Constantine vidéki katona, parancs­nok és politikai tiszt szolgál, javarészt fiatalok, akik a véres mészárlások Idején alig lehettek hat-tlz évnél Idősebbek. Jól tudják, mi történt. Az eseményekben a legszemléltetőbb Ül SZO 2 * 1962. június 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom