Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-24 / 172. szám, vasárnap

Rapacki miniszter válasza Goldwitzer tanár kérdéseire Teljes lendülettel folyik a népszavazási kampány Az FLN kiáltványa: Az^algériai nép tiszteletre méltó államot teremt a független Algériában • Az OAS terrorja Oranban lankadatlanul tovább tart • Bombarobbanások Párizsban Bonn (CTK) — A „Blätter für deut­feche und internatlonale Politik" című nyugatnémet folyóirat Júniusi számé­ban közzétette azt a levelet, amely­ben Adam Rapacki, a Lengyel Nép­köztársaság külügyminisztere vál^ szolt Gerhard Goldwitzer, a stuttgar­ti Szépművészeti Akadémia tanára, az atomfegyverkezés ellenzői nyugat­németországi szervezet tagjának le­velére. Rapacki miniszter levele bevezető részében megcáfolja azokat az érve­léseket, amelyekkel egyes nyugati kö­rök igyekeznek megakadályozni és közép-európai atommentes övezet lé­tesítését. Elsősorban azt állítják, hogy ez az övezet kedvezőtlen helyzetbe hozná a NATO-t, mert kárára vál­New York (CTK) — Anglia, az USA és további gyarmati hatalmak képvi­selői hiába kísérelték meg az ENSZ közgyűlésén, hogy meggátolják a dél­rhodésiai helyzet megvitatását. E Kér­désben mintegy 40 küldött szólalt fel és határozottan követelte, hogy Dél-Rhodésia esetében érvényre kell juttatnia gyarmati rendszer ellenLnyi­A Német Békeszövetség kérdései Rusk amerikai államtitkárhoz Köln (CTK) — A „Német Békeszö­vetség" haladó nyugatnémet párt el­nöksége a következő kérdésekre kért írásban választ Rusk amerikai állam­titkártól : © Bonni látogatása alatt hivatalo­san kijelentheti-e, hogy az USÁ-nak nincs szándékában atomfegyvereket bocsátani a bonni kormány rendelke­zésére; 0 támogatja-e vagy sem az USA kormánya a közép-európai atommen­tes övezet tervét; Q mit tervez konkrétan az ameri­kai kormány a nyugat-berlini feszült­ség enyhítésére s a tartós béke fel­tételeinek megteremtésére; ® hajlandó-e az amerikai kormány nyíltan elítélni bizonyos nyugatné­met és nyugat-berlini köröknek a nyugat-berlini helyzet kiélezésére irá­nyuló akcióit, s hozzájárul-e megis­métlődésük megakadályozásához? toztatná meg a két nagy katonai cso­port erőviszonyát. Rapacki miniszter hangsúlyozza, hogy az atommentes övezet létesítésének lengyel terve szerint mind az első, mind a máso­dik szakaszban egyenlő lenne az ér­dekelt felek erőviszonya. Az első sza­kaszban ugyanis sor kerülne a nuk­leáris fegyverkezés beszüntetésé­re, a második szakaszban pedig a hagyományos fegyveres erőket is korlátoznák. Rapacki miniszter leve­lében arra is figyelmeztet, hogy a lengyel terv célja a háború veszélyé­nek elhárítása az atommentes öve­zetben, s ennek következményeként egy rakéta és nukleáris fegyverek­kel előkészített világháború iehető­i ségének korlátozása. latkozatot és az ENSZ alapokmányá­nak cikkelyeit. Harmincnyolc afrikai és ázsiai or­szág küldöttei határozati javaslatot terjesztettek elő, melyben követelik az 1961. évi fajvédő „alkotmány" ha­ladéktalan hatálytalanítását és egy új alkotmány kidolgozását a dél-rho­desiaí nép részvételével. ft Biztonsági Tanács a kasmíri kérdésről tárgyal New York (CTK) — A Szovjetunió képviselői szilárd magatartásának kö­szönhető, hogy a Biztonsági Tanács péntek éjjeli ülésén meghiúsultak az USA-nak az India és Pakisztán közöt­ti'feszültség kiélezésére irányuló kí­sérletei. Az USA kormánya meddő mesterkedései után most már nyíltan egyetért Pakisztánnal abban, hogy Kasmír nem lehet Indiával szervesen összefüggő terület. A pénteki ülésen Írország képviselője az USA képvise­lői által kidolgozott határozati javas­latot terjesztett elő, melynek elfoga­dása gyakorlatilag azt jelentené, hogy nemcsak Pakisztán, hanem a Biztonsági Tanács is kétségbe vonja India szuverén jogát Kasmír területé­re. Krisna Menőn. India képviselője felháborodással elítélte a határozati javaslatot. Az ülésen elnöklő francia képviselő ennek ellenére szavazásra terjesztette elő a javaslatot. A sza­vazás eredménye azonban elutasító választ adott a javaslóknak. A csehszlovák jószolgálati küldöttség Maliban Bamako (CTK) — A Mali Köztár­saságban időző csehszlovák jószolgá­lati és baráti küldöttség František Krajčír, külkereskedelmi miniszter vezetésével, június 22-én Ségou kör­zetbe látogatott. A küldöttség tagjai Ndoure Hamacire, a Mali Köztársa­ság kereskedelmi, ipari és bányaügy! minisztere kíséretében megtekintették Markaiéban az ország legnagyobb fémmegmunkáló üzemét, amelynek nyolc műhelyében jelenleg 360 mun­kás készít mezőgazdasági gépeket, fémbútort, csónakokat és motorokat! Az üzem villanyteleppel és öntődével is rendelkezik. A csehszlovák jószol­gálati és baráti küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a Niger folyó öntözési hálózatát s a Sansand Ingu-i folyam-szabályzó gátat. Meg kell szilárdulnia a demokratikus egységnek Hága (CTKJ — Hollandia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága az ország politikai helyzetének meg­vitatása után nyilatkozatot tett közzé, mely szerint De Quay miniszterelnök és Luns külügyminiszter támogatja az amerikai imperialisták, de külö­nösen a nyugatnémet reakció tevé­kenységét. Hollandia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága azzal a felhí­vással fordult az ország demokrati­kus erőihez, hogy a kommunistákkal együtt tegyenek meg mindent Hollan­dia demokratikus egységének meg­szilárdítására. Ülésezett az NDK Nemzeti Frontjának országos tanácsa Berlin (CTK) — Az NDK Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa Berlin­ben pénteken tartott ülését E. Cor­rens tanár, az országos tanács elnö­ke nyitotta meg és beszédében éle­sen tiltakozott a Nyugat-Berlinből irá­nyított állandó provokációk ellen. A fő beszámolót A. Norden tanár, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottsága politikai bizottságának tagja tartotta és részletesen elemezte a Nemzeti Front bizottságainak je­lenlegi konkrét feladatait. , A GIZEXGA védelmére alakult nemzet­közi jogászbizottság kairói üléséről le­velet intéztek a Kongói Köztársaság kairól ügyvivőjéhez, amelyben követelik, hogy tájékoztassa az ülést Gizenga je­lenlegi sorsáról. (CTK) Algír (CTK) — Az FLN az algíri rádióban felhívással fordult valameny­nyi algériaihoz, hogy július 1-én a Franciaországgal együttműködő Algé­ria függetlenségére szavazzon. • 1962. július 1. az algériai állam megújhodását fogja jelenteni a vér­rel, könnyel, szenvedéssel teli 132 év után. • 1962. július 1-vel tetőfokára hág az ellenállási harc, melynek lángja az évtizedes gyarmatosítás idején sem aludt ki az algériai nép szívében, s amelyet 1954. november 1-én a Nemzeti Felszabadulás Frontja szer­vezett meg. A kiáltvány figyelmeztet! az algé­riai franciákat, hogy az eviani egyez­ményben megjelölt garanciákat szi­gorúan betartják. A kiáltvány végül leszögezi: Az algériai nép tiszteletre méltó álla­mot teremt a független Algériából, olyan államot, mely hű marad a for­radalom eszméihez. Fasisztaellenes tüntetés Párizsban üzemben nagygyűlést rendeztek, me­lyen a .kommunista párt vezetői mondtak beszédet. Az OAS tovább gyilkol Grady extábornok, az OAS oraní parancsnoka a rádióban bejelentette, hogy a terroristák folytatják tevé­kenységüket. Röviddel ezután felrob­bant és leégett az oranl városháza. A fasiszták Böneban ls hallatnak' magukról. Csütörtökön húsz bomba robbant a városban. Constantlne kör­nyékén négy tömegsírra bukkantak. Az egyikben ezer meggyilkolt algé­riait temettek el. Pénteken csak egyetlen esetberf szegték meg a tűzszünetet, amikor Is­meretlen tettesek megtámadtak egy autót, melyben súlyosan megsebesí­tették az FNL két tagját és fontos okmányokat kerítettek hatalmukba. Pénteken délután Párizsban is négy bomba robbant. A merényleteket a haladás hívei ellen követték el. Közeledik a népszavazás „A fasizmus nem tör át! Lőjjé­tek agyon Salant 1 Az antifasiszták egységben! Az OAS-isták — SS-le­gények" jelszavak jegyében nagy tün­tetést rendeztek Párizsban a meggyil­kolt Pierre Verger kommunista me­rénylői ellen. A tett helyszínén üde virágokat helyeztek az utcakövezetre. A merénylet elleni tiltakozásul több Az Ideiglenes algériai végrehajtó 1 szerv megvitatta az európaiak rész­vételét a rendfenntartó segédszerv­ben, melynek az első időszakban 225 tagja lesz. Az algériai önrendelke­zési népszavazást július 1-én és 2-án rendezik meg — jelenti a Francé Presse. A hivatalos eredményt jú­lius 3-án hirdetik kl. Algériában június 19. óta folyik a népszavazási kampány. A képen: Az algériaiak Si Moktar, a nemzeti felszabadító hadsereg őrnagya beszédét hallgatják. ^ ,„ c • [CTK felvétele) AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉN DÉL-RHODÉSIÁRÓL TÁRGYALTAK Jl&í HOCHMAH: tftti^' 1 nagy menetelések AZ ALGÉRIAI nemzeti felszabadító hadsereg haditevékenységét rendkí­vül gyors menetek jellemzik. A gyorsaság volt valamennyi fegyver­ténye sikerének záloga, tőle függött az egész alakulat élete. Nemcsak az óriási túlerővel, hanem a legkorsze­rűbb haditechnikával, a francia pa­rancsnokok vietnami partizánháborús tapasztalataival kellett felvenniük a harcot. A nyolcéves vietnami iskolát kijárt tábornokok és ezredesek a vi­szonyoknak megfelelően alkalmazták előző tapasztalataikat. Az algériai francia hadsereg egész szervezetét, fegyverzetét és hadműveleti tervét a „pacifikálás" követelményeihez ido­mították. Nézzük a példákat: egyetlen hábo­rúban sem vetettek be annyi helikop­tert, mint Algériában. A helikoptere­ket gyártó amerikaiaknak előnyös volt ez, mert kipróbálhatták gyártmá­nyaikat, s ezért bőven ellátták a franciákat. Ezért hajthatott végre a gyarmati hadsereg — különösen a Challe-offenzíva idején — gyors csa­patmozdulatokat a legkülönbözőbb pontokon, s vághatta el a hátráló partizánok útját, támadhatta hátba a harcoló hazafiakat. Helikopterekkel minimálisan rövid idő alatt bonyo­lította le a csapatszállításokat. Ennek ellenére a helikopterek sem hozták meg a kívánt katonai ered­ményt. A nemzeti felszabadító had­sereg ugyanis mesterien elsajátította a rendkívül gyors menetelés titkát, a francia szakértők pedifc, ezzel az új jelenséggel egyáltalán számol­hattak. így például egy algériai osz­tag este 11 órakor N-ben megtámad­ta a kaszárnyát. A visszavágó hadmü­veletek parancsnoka, mondjuk egy francia ejtőernyős ezredes, gyorsan tervet dolgozott ki a partizánok fel­tételezett visszavonulási területének bekerítésére. A kietlen hegyi terepen legfeljebb 50 kilométeres éjszakai menetre számíthatott, de már ez ls sok volt. A körzetben francia alaku­latokat helyeztek el különböző része­ken. Vártak reggelig, aztán bezárták a kört és megindultak a közepe felé. Nagyon elterjedt módszerré vált a megjelölt területek fokozatom átfésü­lése, de estefelé rendszerint megálla­pították, hogy a körülzárt térség üres. A partizánok elpárologtak, s a dühödt ezredesek szokásukhoz híven a lakosságon álltak kegyetlen bosz­szút, ha egyáltalán megengedték, hogy a közelükben algériai - polgári személyek élhessenek. Az algériai partizánok a francia vezérkarok és szakértők elképzelései szerint messzemenően túllépték az „emberi lehetőségek határát". A vi­dék és a természet alapos ismeretére támaszkodva a nehéz hegyi terepen nem ötven, hanem kilencven kilomé­tert is megtettek egy éjszaka teljes fegyverzetben. Másnap este pedig rendszerint más francia objektum ellen intéztek támadást a hegytömb túlsó oldalán, azután megint elillan­tak. Számtalan Ilyen esetről hallottam, de szemtanúja is voltam egy menete­lésnek. A nehéz hegy! viszonyok kp­zött óránkénti hét kilométeres gyor­sasággal megtett ötvenkilométeres menetelés után a fáradtság legkisebb jelét sem mutatták a harcosok. Pedig rosszul öltözötten, rossz lábbelivel, nagyon silány koszton az északi he­gyektől a Szaharáig vonultak és har­coltak* Milyen erős akarat, milyen nagy haii>szeretet, mennyi önfeláldo­zás! Még a halott vagy sebesült par­tizánokat sem hagyták el. A halotta­kat menet közben a legközelebbi al­kalommal temették el, a járni nem tudó sebesülteket pedig az osztag cipelte magával. Nagy veszteségeik voltak, de sokakat megmentettek. Valamennyi esetben a biztos haláll jelentette, ha valaki a gyarmati csa­patok kezébe került. Rabah Mohamed századparancsnok elmesélte az ő esetét. Hajdan Racque francia telepes mezőgazdasági idény­munkása volt Phillipeville vidékéri. Az 1958-as nyári francia offenzíva idején lábsérülést szenvedett, s baj­társai egy álló hétig hordozták ma­gukkal a hegyekben. Egész ejtőer­nyős ezred üldözte őket, s kutyákkal kutatta a nyomukat. A partizánok fél napig a fqilyó medrében gázoltak előre, míg végre sikerült lerázni ül­dözőiket. A menetelés végén a kime­rültségtől, vérveszteségtől, a nagy fáj­dalomtól és éhségtől Mohamed Rabah már Inkább halott volt, mint élő. Két hónapig ápolták, míg talpra tudott állni és pár lépést tett sebesült lábá­val. Utána hat és fél évig harcolt újabb sebesülés nélkül. Érdekesség kedvéért megjegyezzük, Khelil Habib zászlóaljparancsnok hogy Racquenak több mint ötezer hek­tár földje van és aratáskor 500 mun­kást foglalkoztat. Régi alkalmazott­jainak többsége már régen a hegyek­be vándorolt. Bogabrin tőre Most Bogabrinról akarok beszélni. Az asztalon előttem fekszik fekete nyelű, széttört tokú tőre, mely szu­ronynak is beillene. Ajándékba kap­tam Khelil Habib zászlóaljparancs­noktól. Khelil Habib 23 éves korában a francia hadsereg hadnagya volt és a NATO kötelékében Nyugat-Németor­szágban teljesített szolgálatot. 1956 elején megszökött, s hat éve a nem­zeti felszabadító hadsereg soraiban harcol. A francia hadseregben szerzett ka­tonai ismereteit az algériai forrada­lom szolgálatában kamatoztatja. A legutóbbi két évben eredményes támadásra vezényelte zászlóalját a Challe-vonal ellen. Távcsövön meg­mutatta nekem a'francia hadállásokat és frontszakaszokat, melyek ellen zászlóalja harcolt. Az utolsó este pedig Amar Bogabrfhról beszélt. Messze délen ritka píniaerdőben Khelil kis bunkerjében üldögéltünk. Khelil száraz hasábokat dobált a tűzre. Hűvös éjszakai szellő hatolt be a Szahara felől. A tőrt előbb lát­tam, mint történetét hallottam volna. Khelil levette a gerendáról, néhány­szor megforgatta a kezében, azután nekem adta: „Vidd el emlékül. A leg­jobb barátomé volt." Kezembe veszem a tőrt, tenyerem­re fektetem. Tokja széttört. A tűz fénye visszaverődik pengéjén. Közön­séges francia rohamkés, ki tudja, hány gazdája volt már, s mi mindent műveltek vele. „Legalább három évig minden bevetésnél magával hordta Bogabrin. Előtte meg? A tárgyaknak nincs életrajzuk ..." Máshol is meg­ajándékoztak késsel, arról legalább tudtam, hogy ejtőernyős diverzánskés, és hogy a tulajdonosa egy német, valószínűen SS-legény volt, aki A1-: gérlában végleg befejezte véres pá-: lyafutását. Bogabrin tőrének története azonban a gazdájánál kezdődik s nála is végződik. Amar Bogabrin Khelil zászlóal-: jának egyik századparancsnoka volt. Nem egészen 27 éves korában esett el. Kislánya, akit anyjával együtt a közeli Ciufból francia koncentrációs táborba hurcoltak, ha életben ls ma-: radt, soha sem látja viszont apját. Bogabrin húszéves korában elment a hegyekbe, megszökött a francia hadseregből. A partizánoknál három-; szor sebesült meg, s többször beblzo-i nyitotta rendkívül nagy bátorságát és leleményességét. Nagyon népszerű volt. Sajnálják, hogy még egy fény-i kép sem maradt utána. Gyakran em-t leget'k ... Az Idén március 1-én a zászlóalj nagyobb fegyvertényt hajtott végre a Challe-vonal ellen. Amar Bogabrin az egyik ellenséges erődítmény ellen vezette századát. A rajtaütés sikerült, feladatukat teljesítették, az erődít­ményt felgyújtották, a leglonistákat kifüstölték. A vonal négy helyen meg-, szakadt. A zászlóalj az akció befejezése után visszavonult. Bogabrin százada fedezte a nehezebb fegyverzet elszál­lítását. Visszavonuláskor két hegy-: gerinc között felfedezte őket egy francia felderítő gép és „155"-ös lö­vegekből tüzet nyitott rájuk. A szá­zad veszteségeket szenvedett. Elsők között sebesült meg Bogabrin. Egy re­peszdarab térde fölött leszakította a lábát. A golyózápor olyan sűrű és heves volt, hogy a század órákhosz­szat hasalt a hegy alján. Bogabrin hevenyében kötést kapott, de állán-; dóan vérzett. Mire órák múlva beszál­lították a zászlóalj orvosi rendelőjébe, már késő volt, elvérzett. Március 2-án halt meg. A hegyek között homokos földbe temették, melyet annyi algé­riai hazafi vére áztatott. 1382. június 3. ÜJ SZÖ 5 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom