Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-24 / 141. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesül jetele! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZ0TTJA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. május 24. csütörtök • 30 fillér * XV. évfolyam, 141. szám Felbecsülhetetlen érték Az idén a rendkívül megkésett tavasz még inkább fokozta a gondot a szövetkezetekben, a iószág takarmányozásában. Az őszi keverékek is későbben érnek kasza alá, s termésük is alatta marad a korai kitavaszodás éveiben elért termésnek. Ennek a következménye, hogy több lucernát kell zölden megetetnünk az állatállomány jó tejelése érdekében. Ez viszont nem a legszerencsésebb dolog, hiszen abból, amit most megetetünk, aligha rakhatnak télen az állatok elé. Márpedig — néhány év tapasztalata is bizonyítja — a hús- és egyéb mezőgazdasági termék hiánya éppen a téli és a tavaszi hónapokban okoz nehézséget a közellátásban. Éppen ezért az utóbbi hónapokban, hetekben, talán a kelleténél is többet beszélt a városi dolgozó a faluról, és bizony kevés dicsérő szó hangzott el a szövetkezeti gazdálkodásról. Persze nem a szó rossz értelmében, hiszen ma már tudja a városi nép, hogy a nagyüzemi gazdagodás megteremtésével a mezőgazdasági termelés több mint egy évtizede alatt sokat fejlődött, sok mindent adott az orgzágnak. Azt is tudja a városi dolgozó, hogy jóval több hús fogy mint régen, amikor is hétközben igen kevesen engedhették meg a sertéssültet, s hogy ma már úgyszólván a többség azt tartja, nem is étel az, ami hús nélkül készül, meg hogy naponta legalább egyszer kell, hogy húst egyék az ember. És mindennap sok, igen sok hús kell, annyi, hogy a mezőgazdaság mai termelési körülményei között nem bírja ellátni az egész országot, ezért kell mázsaszámra külföldről behozni a húst. Am a húsért sok oly értékes gépet, — mezőgazdasági gépet is — adunk, ami nagyon hiányzik a népgazdaság — az ipar és a mezőgazdaság — további fellendítésére irányuló törekvésünkben. Mindezt tudja és megérti a városi dolgozó, csak az nem megy a fejébe, hogy, — ha azért elmarasztalják a szövetkezeti tagokat, ők azonban nyomban készek a válasszal: Kevés a takarmány, rossz volt az időjárás, gyenge volt a termés. Ez viszont nem teljesen ül, nem minden szövetkezet esetében elfogadható érv. Szóval eljutottunk a dolgok gyökeréig. Megérti a városi nép a falu ügyes-bajos dolgait, a szövetkezeti vezetők temérdek gondját, ám abba mégsem nyugszik bele senki ebben az országban, hogy egyes szövetkezetekben úgyszólván rendszerré vált az eladási szerződések megszegése, más szóval nem adják el az államnak azt amire szavukat, paraszti becsületszavukat adták. Szóval, ha ma még nem is tudja a mezőgazdaság hússal és egyéb élelmlszerfajtákkaWeljes mértékben ellátni az országot, az viszont vitathatatlan, hogy jóval többet adhatnának, mint eddig Azért írunk mostanában oly sokat erről, mert most van itt az ideje annak, hogy a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében oly fontos takarmánytermést sikerrel és veszteség nélkül betakarítsuk. Mert ha sok vész kárba, kevesebb lesz a pajtában. Azt viszont egyetlen becsületesen gondolkodó szövetkezeti tag sem akarja, hogy megismétlődjék az idei tavasz. Nehéz napok voltak, sok helyütt csak szalmával etették a teheneket. Szalmától viszont nem ad sok tejet a tehén. S minden bizonnyal nem hallgatta szívesen egyetlen egy szövetkezeti tag sem mindazt, amit az utóbbi hónapokban a szövetkezetekről megállapítottak, akár a vonaton utazók, vagy a húsért sorlan álló városi asszonyok. Meg aztán, és ez nem az utolsó, sőt első kell, hogy legyen minden faluban, minden szövetkezetben: A kongreszszusi kötelezettségvállalások teljesítése. És ez, a pártnak adott szó, nagy szó, ennek valóra kell válnia, ha törik, ha szakad. A parasztember mindig büszke volt becsületességére, meg arra, hogy ha kimondja az á-t, hozzáteszi a bé-t is. S méginkább mélyebb értelmet nyert most a paraszti becsület, azzal, hogy a pártnak adta a szavát, annak a pártnak, amely megszabadította a a falu népét a gürcöléstől, emberré formálta a föld művelőjét. Azzal kezdtük, hogy a kései ta* vasz folytán később mehetett a jószág a legelőre, több zöldtakarmány fogy »1 mint máskor, és most a húsellátásról, a kötelezettségvállalásról beszélünk. Ez azért történt, mert egyik sem választható el a másiktól. Mert ha vállaltuk, hogy több húst adunk, akkor takarmány kell. Furcsán hangzik, ám így van, takarmány nélkül akaratlanul ls megszegjük á pártnak adott szavunkat, mert ha nem lesz elegendő eledele a jószágnak, kevés lesz a tej, a hús, s nem lesz túlteljesítés. Erre gondoljunk most ezekben a napokban, hiszen sok szövetkezetben megkezdték már a lucerna betakarítását. És éppen a betakarítással járó veszteség nálunk még túl nagy. Szakemberek számításai szerint évente 50 százalék tápérték megy tönkre a lucerna helytelen szárításával, a gondatlan betakarítással. Még aem minden szövetkezetben élnek a betakarítás új módszerének a lehetőségével. Pedig — hozzávetőleges számítás szerint — egy hektár földön szárított lucerna termeséből 7200 liter tejet lehet előállítani. Műszárítással — hideg, illetve meleg levegővel — viszont az emiitett mennyiségű takarmányból 19 000 liter tejet adhat a jószág. Koronákban számítva: az előbbi esetben 12 960 korona, az utóbbi esetben 31 800 korona a haszon. Nagy a különbség, úgy-e? Egyes helyeken arra hivatkoznak, hogy kevés a gép e módszer megvalósítására. Nem fogadható el az ilyen kibeszélés, mert egy kis jóakarattal az is megvalósítható. A galántai járásban a sopánkodás helyett inkább tettekre került sor. A galántai traktorállomáson már készül is a betakarításhoz a 12 forgató- és gyűjtőgép. Nem kell különösebben hangsúlyozni — minden földművelő tudja — a mezőgazdaság szempontjából a takarmány felbecsülhetetlen érték. S úgy jó, ha már most gondolunk a télre és bőséges takarmányt hordunk kazalba, rakunk a pajtákba. Ezért az idevonatkozó felvilágosító munkát, a közös gazdálkodás további fellendítésének fontos részét képező takarmányalap megteremtésének biztosítását, a kommunistáknak, a szövetkezeti pártszervezetnek kell biztosan kézben tartania. A szövetkezet akár az egyik, akár a másik oldalára sántít: mindenképpen nehéz az előrejutás. Am, ha nem hagyjuk az egyik „lábát" sem lesántulni, más szóval sok, nagy tápértékű takarmányt készítünk, a jövőben jut hús és tej terven felül is a piacra és valóra válik a párt XII. kongresszusára adott paraszti szó. A nagy terméshozamért Silókukorica — sok takarmány * Az egyelésnél a prémium is serkentsen * A gyors munka a jó szervezéstől függ * Küszöbön a szénakaszálás Tavasszal sok gazdaságban okozott gondot az állatok takarmányozása. Ez arra késztet, hogy most a takarmány fejlődése idején minden alkalmat felhasználjunk a gazdag termés biztosítására. A kukorica és cukorrépa az a növény, amely mindenkor sok és jó takarmányt biztosít, ha idejében elvetjük és gondosan műveljük a fejlődés időszakában. * * — A Stavoindustria dolgozói Detva mellett víztárolót építenek. A nehezen hozzáférhető építkezés színhelyére helikopterekkel szállítják a betont. A tároló a környék ipari üzemeit látja majd el vízzel. . (F. Kocián — CTK felvétele) Új lakónegyed Bratislavában A bratislavai Strkovecen gyors ütemben folyik a lakásépítkezés. Az itt épülő 3951 lakásegységben előreláthatólag 16 000 lakos talál majd szép, korszerű új otthonra. Ez a lakónegyed csupán egynegyede az „F"-körzetben jelépülő lakótelepnek, amely 60 000 lakos számára biztosít otthont. A lakónegyedben már felépítették az első négy hatemeletes panelházat, amelyekben egyenként 56 lakásegység van. Az első lakók már be ts költözködtek modern otthonaikba s a következők május végén kapnak lakáskulcsot. A bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozói igyekszenek határidő előtt befejezni az építkezési munkálatokat. Így például a Vavrinec fuhoS vezette szocialista munkabrigád 10napos időelőnnyel dolgozik s így máris teljesítette a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére tett felajánlását. Az új lakónegyedben három 24-tantermes alapfokú iskola, négy óvoda, ezenkívül kibővített kereskedelmi hálózat, vendéglők, kulturális intézmények is épülnek. A célszerűen elhelyezett lakótömbök közt gyermekek részére játszótereket s az egészségügyi követelményeknek megfelelően parkosított, f ásított térségeket építenek. A tavaszi munkák a vége felé közelednek. A magtakarmányra szánt kukoricavetés befejezése (országos méretben) már csak napok kérdése. A mezőgazdasági üzemek A LEGNAGYOBB SÚLYT A SILÓKUKORICA VETÉSÉRE FEKTETIK. Ez helyénvaló is, mert az évelők a rossz teleiés után gyengébb termést ígérnek, s ezt a hiányt pótolni kell, ha nem akarunk ismét takarmányhiányban szenvedni, mint idén tavaszszal. A silókukoricavetés folyamatos menetének van azonban egy fékezője. Csaknem minden gazdaságban úgy tervezték (és helyesen), hogy A SILÓKUKORICA EGY RÉSZÉT AZ ÖSZI KEVERÉKEK UTÄN VETIK. Igen ám, de a kései kitavaszodás miatt a keverékek betakarítása is késik, és ennek tudható be, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben csak 61 százalékra, a kelet-szlovákiai kerületben 57 százalékra és a közép-szlovákiai kerületben még 50 százalékra sem teljesítik a silókukorica vetési tervét. A gazdaságoknak most arra kell törekedniük, hogy MIHELYT A FÖLDRŐL LEKERÜL A KEVERÉK, NYOMBAN ELŐKÉSZÍTSÉK A TALAJT KUKORICA ALÁ. Jó minőségű takarmányra számíthatunk a cukorrépa termesztése által is, ha idejében végezzük el az egyelést. Minden napi késés nyolc mázsa répával és három mázsa levéllel csökkenti a hozamot. Tavaly az egyes gazdaságokban jelentősen gyorsították az egyelést az erre a célra juttatott különprémiumok. A VýCapyOpatovce-i szövetkezetben (nitrai járás) tavaly 116 hektáron ÖT NAP ALATT VÉGEZTÉK EL AZ EGYELÉST s a gazdaság 443 mázsás hozamot ért el hektáronként. Tehát a prémium jő serkentőként «hatott. Természetesen ez egyelésnél nagy előnyt jelent, ha csokrosító gépekkel átvágják a sorokat. Az viszont a szervezés dolga, hogy hány szövetkezeten kívülit vonnak be az egyelésbe. Sehol se lassítsák a munka ütemét azzal, hogy egy-egy tagnak nagy területet hagynak egyelni a több munkaegység és természetbeni szerzése miatt, mert A CUKORRÉPA 40—50 SZÁZALÉKA ALKALMAS EGYELÉSRE ÉS ENNEK MÉG TÖBB MINT A FELE KAPÁRA VÁR. Szóval a mezei munkák helyzete elég komoly, ha figyelembe vesszük, hogy a napokban beköszönt a szénakaszálás ls, és nem minden mezőgazdasági üzemben állnak készenlétben az e célra szükséges gépek. A ventillátorokból — melyek tavaly jól beváltak — 2764 nincs fölszerelve szénaszárításra. Emellett sok szövetkezet és állami gazdaság hiába igényel ventillátort, nem kaphat, mert azok vették el előle, akik nem használják föl. Helyes lenne, ha felajánlanák az igénylőknek, hogy idejében berendezkedhessenek a mesterséges szárításra, mert az idén A FEHÉRJEDÚS TAKARMÁNYOKNAK NAGY KELETJE LESZ. A takarmányalap biztosításának feltétele a jól szervezett és gyors munka. A nagy hozamok érdekében kellő gondot kell fordítani a kukorica és cukorrépa termesztésére. Elsősorban a még zsákokban levő kukorica elvetésére, mert a középkorai fajtáknak a tejes-viaszos érésig négy hónapi tenyészidőre van szükségük s a késés az esetleges korai fagyok miatt kárral járhat Egy gazdaság sem engedheti meg magának, hogy az értékes kukorica a silógödör helyett a komposztba kerüljön. (us) Teljes lendülettel folynak a moszkvai leszerelési világkongresszus előkészületei Moszkva (CTK) — Vjacseszlav Kocsemaszov, a moszkvai békei'ongresszus szovjet előkészítő bizottságának elnöke a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy júliusban több mint kétezer küldött és vendég részvételét várják a leszerelési és béke-világkongroszszuson. Angliából, Franciaországból, Olaszországból, Brazíliából, az Egyesült Államokból, Indiából, Japánból és sok más országból neves államférfiak, tudósok, vállalkozók, művészek jelentették be részvételüket. Számos nagy nemzetközi és nemzeti szervezet támogatja a kongreszszus eszméit. Sok ismert személyiség, köztük Bertrand Russel angol filozófus, Cyrus Eaton amerikai iparmágnás, Jean-Paul Sartre francia író, Pablo Picasso festő, Pablo Neruda költő szorgalmazta a kongresszus összehívását. A kongresszus feladata a leszereléshez és a békéhez vezető űt megtalálása, a népek megmentése az atomhaláltól. Ez az eszme hasson át minden becsületés embert, aki átérzi a helyzet komolyságát. Bővülnek kulturális kapcsolataink Tunéziával (CTK) — Sedli Klibl tunéziai niű-; velődés- és tájékoztatásügyi államtitkár szerdán, május 23-án Lefejezte csehszlovákiai látogatását, chova dr. F. Kahuda, iskola- és Kuiturálisügyi miniszter meghívására jött. A tunéziai vendég hatnapos látogatása alatt hazánkban több megbeszélést folytatott kulturális életünk vezető dolgozóival és főként a kulturális intézmények programjait és njuniíamódszereit tanulmányozta. Megtetcintette a Prágai Tavasz több előadását, valamint Zoubeir Rurki tunéziai festőművész kiállítását. S. Klibit csehszlovákiai látogatása végén fogadta Viliam Široký miniszterelnök és Václav Dávid külügyminiszter. A látogatás utolsó napján dr. František Kahuda, iskola- és kulturálisügyi miniszter, valamint S. Klibl államtitkár memorandumot írtak alá a két ország közötti kulturális együttműködésről. oiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiioiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiii , V • . .V ^ A Magas-Tátra gyönyörű tájai várják az üdülőket és kirándulókat. (J. Tachezy - CTK - felvétele)