Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-19 / 136. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljefelc ! UJSZO SZIOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONT1 BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1962. május 19. szombat * 50 fillér • XV. évfolyam, 136. szám A két pírt- és kormányküldöttség aláírta a közös közleményt Pénteken a délutáni órákban a prágai Várban zárótárgya­lásokra ültek össze a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldött­ségei. A zárótárgyalások befejező részében aláírták a két kül­döttség közös közleményét. A tárgyalások után Walter Ulbricht elvtárs ünnepi estet rendezett a Czerny-palotában. Az NDKpárt-és kormányküldöttsége a Nemzetgyűlésben Tudósítónktól. — Május 18-án, pén­teken összeült a Nemzetgyűlés plé­numának 14. ülése. Az ülésen részt vett Antonin Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök és a hazánkban tartózkodó német párt- és kormányküldöttség Walter Ulbricht­nak, Németország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottsága első titká­rának, az NDK Államtanácsa elnöké­nek és Bruno Leuschnernek, Német­ország Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottsága Politikai Irodája tag­jának, az NDK miniszterelnökhelyet­tesének vezetésével. A fontos ülésen megjelentek a CSKP KB politikai irodájának tagjai és pót­tagjai, a kormány tagjai, a Nemzeti Front szervezeteinek, a központi hi­vataloknak képviselői, a prágai diplo­máciai testület tagjai, az üzemek dol­gozói, csehszlovák és külföldi újság­írók, a rádió, televízió, híradó és a film munkatársai. A képviselők lelkes ovációban ré­szesítették a kedves vendégeket, No­votný elvtársat, majd Zdenék Fier­linger, a Nemzetgyűlés elnöke meg­nyitotta az ünnepélyes ülést. Az elő­terjesztett programot a képviselők egyhangúlag jóváhagyták. Fierlinger elvtárs ezután üdvözöl­te az egybegyűlteket. — Ez a látoga­tás számunkra különösen örömteljes és jelentős esemény — mondotta — hiszen bizonyítja a két ország közöt­ti kölcsönös kapcsolatok további el­mélyülését és azt az őszinte és ter­mékeny együttműködést, amely a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság között politikai, gazdasági és kul­turális téren fennáll. Ez az együtt­működés a szocialista internacionaliz­mus szellemében már akkor kezdő­dött, amikor megalakult az NDK, és népe az NSZEP és a Nemzeti Front vezetésével erélyes határozottsággal és következetességgel elutasította a régi porosz nacionalizmus csökevé­nyeit, a militnrizmust, a nagyhatalmi sovinizmust és mindazt, ami a náciz­mus tragikus korszakára emlékezte­tett. Fierlinger elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, milyen fontos számunk­ra, hogy északi határainkon valóban demokratikus német állam alakult, amelynek élén a német nemzet leg­jobb fiai állanak, akik már a háború előtt rettenthetetleniil harcoltak a ná­cizmus ellen. Ezek az igazi becsüle­tes hazafiak megismerték a náci kon­centrációs táborok minden borzalmát és most nehéz feltételek között a nyugati hatalmak fokozódó nyomása ellen következetesen harcolva, a bon­ni rendszer provokációit kivédve ve­zetik népüket. Az NDK megalakulása óta az az igyekezet vezérli őket, hogy egyesítsék a német nép haladó erőit. Éppen ezért az NDK hivatott arra, hogy alapját képezze a jövő demokra­tikus, haladó és békeszerető egységes Németországának. y Beszéde végén Fierlinger elvtárs ki­emelte, Csehszlovákia igazságosnak és fölöttébb kívánatosnak tartja, hogy a békeszerződés megkötésével az NDK-nak minél hamarabb lehető­sége nyíljon jogait érvényesíteni, hogy mint haladó szellemű és békés államot nemzetközileg elismerjék, te­kintélyét tiszteletben tartsők. Cseh­szlovákia a szocialista tábor többi ál­lamával egyetemben mint hű szövet­séges rendíthetetlenül védeni fogja az NDK érdekeit. — A baráti kapcsola­tokat tovább szilárdítva — mondotta — hiszünk abban, hogy együttes erő­vel, kölcsönös segítséggel és bizalom­mal a békét megvédjük. Fierlinger elvtárs ezután átadta a szút Walter Ulbrichtnak, aki a Nem­zetgyűlés óriási tapsától kísérve lé­pett a mikrofonhoz, a képviselők fel­állva éltették a két ország közötti barátságot, az NDK-t, a békét. A jelenlevők feszült figyelemmel hallgatták végig Ulbricht elvtárs be­szédét és gyakran szakították félbe helyeslő tapsukkal. Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés és az egész csehszlovák nép nevében megköszönte Ulbricht elvtárs tartal­mas felszólalását. — A két párt és kormány nevében folytatott tárgyalá­sok — jelentette ki — minden bi­zonnyal hozzájárulnak a kölcsönös együttműködés elmélyítéséhez. A kö­zeljövő bebizonyítja, hogy a bonni ál­lam úgynevezett „gazdasági csodája" és az egész áldemokratikus liberaliz­mus romantikája, amellyel a nyugat­német állam a monopolkapitalizmust leplezi, rövidesen eltűnik és a bonni állam dolgozói tudatára ébrednek va­lódi helyzetüknek. Közben azonban kiderül, hogy az alapok, amelyen az NDK új szocialista gazdaságát építi, mennyivel megbízhatóbbak. Végül az NDK lesz az, amely a német népet az ÉJ, boldogabb élat útjára vezeti. Fierlir.j"'' elvlárs felkérte Ulbricht elvtársat, hogy tulmácsolja az NDK népének a csehszlovák nép őszinte baráti üdvözleteit. A Nemzetgyűlés Fierlinger elvtárs szavai után ismét forró tapssal fejez­te ki örömét afelett, hogy körükben köszönthetik az NDK népének kül­dötteit. A szünetben a német elvtársak be­szélgettek a képviselőkkel, majd me­leg búcsúzkodás után eltávoztak. Mielőtt még a program további na­pirendi pontjának megtárgyalására került volna sor, a képviselők ke­gyelettel adóztak a közelmúltban el­hunyt Ladislav Wait képviselő emlé­kének, aki 1954 óta volt a Nemzet­gyűlés tagja. Ladislav Wait, mint a Nemzeti Front Központi Bizottsága el­nökségének tagja és a Csehszlovák Szocialista Párt alelnöke minden ere­jét a szocializmus építésének, hazánk felvirágzásának szentelte. A Nemzetgyűlés a külpolitikai bi­zottság javaslatára egyhangúlag jóvá­hagyta a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Magyar Népköztársaság 1961. november 2-án aláírt szerződé­sét a polgári, családi és büntetőjogi ügyek jogi viszonyának rendezéséről. A szerződés alapján a szerződő felek polgárai a másik állam területén olyan jogi védelemben részesülnek, mint az illető állam saját állampol­gárai. A szerződés részletesen rögzíti a jogi segítség formáit és módjait, a szerződő felek polgárait érintő szemé­lyi, családi és más kérdések törvé­nyes elintézési módját. Gabriel Cíž előadó a javaslatot ismertetve hang­súlyozta, hogy a szerződés fontos sze­repet tölt be a két szocialista állam kapcsolatában. Jozef Való, a Nemzetgyűlés elnök­sége nevében tájékoztatta a plénumot az elnökség törvényes intézkedéseiről, amelyek értelmében: 1. a Csehszlo­vák Mezőgazdasági Akadémia beleol­vad a Csehszlovák Tudományos Aka­démiába, 2. A mezőgazdasági termé­kek felvásárlását ellátó központi igaz­gatóság létesül. A plénum egyhangú­lag jóváhagyta a törvényes intézke­déseket. Ezzel kimerítette a progra­mot és befejezte ülését. EGY FRONTON HABCOIUHK Walter Ulbricht elvtárs beszéde a Nemzetgyűlésben Walter Ulbricht elvtárs beszéde bevezető részében az NDK lakossá­gának, Népi Kamarájának, Államta­nácsának és kormányának baráti, testvéri üdvözleteit tolmácsolta a Nemzetgyűlésnek és Csehszlovákia egész népének. Rámutatott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségére mély benyomást gyakorol mindaz, amit a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­ban e napokban látott és hallott. Az önök köztársaságának lakosai — mondotta — büszkén beszéltek sike­reikről. Nem titkolták azonban a ne­hézségeket sem, amelyeknek leküz­hetetlen szocialista tábor, amely a Szovjetunió vezetésével a társadalom fejlődésének egyre döntőbb tényezőjé­vé válik. A világ fejlődésének fő irá­nyát most már nem az imperializmus, hanem a szocializmus határozza meg. Saját boldog jövőjükért viselt fele­lősségük és nemzetközi kötelességeik tudatában országaink dolgozói min­den erejüket a szocializmus győzel­mére mozgósítják. Közös célunk még szorosabban egybefűz bennünket. Jól ismerjük egymást, és megértjük egy­más problémáit. Együttműködésünk további elmélyülése lényegesen hoz­zájárul ahhoz, hogy a két ország­J t • . • • -V." \ . { - • \ i f "S aHiiial ... .. -• : aBKSPÜawflB Walter Ulbricht elvtárs beszédét tartja a Nemzetgyűlésben. [ČTK — telefoto.) déséért szívósan harcolnak. Küldött­ségünk meggyőződhetett róla, hogy a munkások, a szövetkezetesek, az új szocialista értelmiségiek, az ország valamennyi lakosa a dicső kommu­nista párt s marxi-lenini Központi Bizottsága vezetésével egyre újabb si­kereket ér el a szocialista társadalom fejlesztésében. Nagy benyomást tett ránk Csehszlovákia népének alapos felkészülése Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának XII. kongresszusára, amely az állam továbbfejlődése szem­pontjából nagy jelentőségű lesz. Amikor még az első világháború előtt, mint asztalossegéd jártam a a mai Csehszlovák Szocialista Köz­társaságben — mondotta Ulbricht elvtárs — az ország és népe még a Habsburg-monarchia elnyomása alatt sínylődött. Amikor az első világhá­ború után 1926-ban, mint Németor­szág Kommunista Pártjának funkcio­náriusa itt jártam, Csehszlovákia dol­gozói kemény harcot vívtak szociális jogaikért a tőkés elnyomás ellen. Országuknak a dicső szovjet had­sereg által történt felszabadítása után több ízben Jártam Csehszlová­kiában. Megismerkedtem az önök országával és derék lakosaival har­cai és fejlődésük különböző szaka­szaiban. Tanúja voltam akkor a Cseh­szlovákia népe életében lezajlott nagy forradalmi változásoknak. Ezek eredménye, hogy népük most szabad szocialista társadalmát, boldog életét építi. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói szívük mélyéből gratulálnak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság testvérnépének történelmi vívmányai­hoz. A békés német államban a dolgo­zók rendkívül bonyolult és súlyos kö­rülmények között rakták le a szocia­lizmus alapjait. Most 'minden erejük­kel azon dolgoznak, hogy befejezzék a szocializmus építését. A szocialis­ta nemzetköziség elvei alapján fej­lődnek és tökéletesednek baráti, test­véri kapcsolataink, kölcsönös segít­ségünk és együttműködésünk. így folytatjuk a közös harc hagyomá­nyait, amely mindig egybefűzte né­peink legjobb fiait, különösen a mun­kásosztályt s forradalmi élcsapatát, a két ország kommunista pártját. Ma ls egy fronton harcolnak a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság polgárai, új feltételek között küz­denek a régi ellenség, a német impe­rializmus, a militaristák és a revan­sisták ellen, akik a bonni Szövetségi Köztársaságban ismét kezükben tart­ják a politikai és katonai hatalmat. Világviszonylatban is óriási válto­zások álltak be. Létrejött a legyőz­ban feladatainkat még Jobban meg­oldjuk, nehézségeinket még gyorsab­ban leküzdjük és újabb sikereket ér­jünk el harcunkban. A Németország és Európa békéjé­ért, népünk nemzeti kérdésének bé­kés megoldásáért vívott harcban a Német Demokratikus Köztársaság sok­oldalú erősítése döntó fontosságú. Elégtétellel tölt el bennünket, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozói — éppúgy, mint a szocialista tábor többi államának dolgozói szoli­dárisak a Német Demokratikus Köz­társasággal, a béke, a demokrácia és a szocializmus Európa szívében lévő megbízható védőbástyájával. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói tudatában vannak felelőssé­güknek a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. Most minden erejüket köztársaságuk gaz­dasági alapjának megszilárdítására összpontosítják. Ez szükséges ahhoz, hogy eleget tegyünk a német mun­kás-paraszt állam történelmi felada­tának — biztosítsuk e békét és a szo­cializmus győzelmét. így példát mu­tatunk Nyugat-Németország lakossá­gának, hogyan rázhatná le az Impe­rialisták és a revansisták uralmát, hogy hazánk nyugati részében is győzedelmeskedjék a béke, a nemze­tek közötti megértés és a haladás gondolata. Vannak emberek, akik nehezen ér­tik meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság, Németország kisebbik része 17 millió lakosával példaképül szolgál az 56 millió lakosú Nyugat­Németországnak. A történelem azon­ban már gyakran bebizonyította, hogy a történelmi átmeneti időszakokban —, mint amilyen a mi korunk is, — nem a lakosság száma, a négyzetkilo­méterek mennyisége, vagy a kizsák­mányoló osztályok kezében felhalmo­zódott gazdagság játszik döntő szere­pet abban, hogy kié lesz a jövő, ki fogja a Jövőt alakítani. Sokkal na­gyobb mértékben döntő az, hogy kl jár el a törvényszerű társadalmi és történelmi fejlődéssel össíhangban, ki alakítja a jövőt és ki dolgozik érte. Ezért a két német állam életképes­ségének és távlatainak elbírálása szempontjából sem az a döntő, me­lyiknek a területe nagyobb. A Német Demokratikus Köztársa­ság lakosait éppúgy, mint Nyugat­Németországét, 1945-ben a Szovjet­unió lés a Hitler-ellenes koalíció töb­bi hatalma szabadította fel a fasizmus és militarizmus véres uralma alól. Külföldi barátaink gyakran kérde­zik tőlünk,* hogyan volt lehetséges, hogy Nyugat-Németország dolgozói 1945 után újból a német imperialisták és militaristák uralma alá kerültek. Ennek több oka van. Az uralkodó körök, a konszernek urai, a bankárok és militaristák, akik Németországot katasztrófába sodorták, a vereség kö­vetkezményeit már az első világhá­ború után arra használták fel, hogy a népet revansista háborúba kerges­sék. Hasonlóképpen jártak el az ural­kodó körök 1945 után, A lakosság elégedetlenségét ismét arra használ­ták fel, hogy eltereljék a figyelmet saját felelősségükről azért a súlyos helyzetért, amelybe népünk került, és sovinizmust szítsanak, revanš szelle­mű célokat szorgalmazzanak. E törekvésükben támogatják őket az imperialista nyugati hatalmak, el­sősorban az USA, amely a nyugatné­met revansistákat és militaristákat eszközül használja fel a szocialista országok ellen, a nyugatnémet terüle­tet pedig katonai támaszponttá épí­ti kl. Az imperialista nyugati hatal­mak azáltal, hogy támogatják a nyu­gatnémet imperialistákat és milita-, ristákat, megszegték a volt Hitler­ellenes koalíció valamennyi egyez­ményét, mindenekelőtt a potsdami egyezményt. A nyugatnémet nono­póliumokkal szövetkezve Nyugat-Né­metországot a NATO-hoz csatolták, hogy ezzel meggátolják Németország újraegyesítését. Hazánk dolgozóinak harcukban, a háború következményeinek felszámo­lásáért és a szocializmus felépítésé­ért nagy nehézségeket kell iekiiz­deniök. Németország kettészakítása önkényesen szétszakította a szerve­sen egybenőtt német gazdaságot. A Német Demokratikus Köztársaságnak a fontos ágazatokban nincs nagyobb nyersanyag ipara. A nyugatnémet imperializmus agresszív politikájával s a még nyitott határok feltételei között éveken át gyakorolt rendsze­res, zavaró tevékenységével nagy gazdasági veszteségeket okozott a Német Demokratikus Köztársaságnak. Az NDK határai Berlinben 1961. au­gusztus 13-ig nyitva voltak, ez az oka annak, miért késett a szocializ­mus gazdasági törvényeinek teljes érvényesülése, s ezáltal szocialista rendszerünk fölényének érvényesülé­se is Nyugat-Németország kapitalis-í ta rendszere felett. Az 1961 augusztus 13-án határaink biztosítására tett intézkedések ke­resztülhúzták a nyugatnémet revan-: sista politikusok militarista provo-. kációs terveit és biztosították a hé-; két Európának ebben a részében. Időközben az egész világ tudatára ébredt annak, hogy az úgynevezett „fal"' lényegében nem különbözik bármilyen más államhatártól. Igaz, szokatlan, hogy ez az államhatár egy várost szel ketté, amely 15 év­vel ezelőtt még egy egészet alkotott. Berlin kettészakltásáért azonban az imperialista nyugati hatalmak és nyugat-berlini segítőtársaik felelő­sek. Ök szakították ketté nemcsak Berlint, hanem Németországot is. De éppen úgy, ahogy az államokat elválasztó határokon át normális Kapcsolatok fejlődhetnek ki, eljön az ideje annak is, amikor normális kap­csolatok alakulnak ki a Német De­mokratikus Köztársaság és fővárosa, valamint Nyugat-Berlin között, és — Nyugat-Németországgal szomszédos határainkon — az NDK és Nyugat­Németország között. Államhatáraink biztosítása lénye­gesen korlátozta az imperialista erők befolyását népgazdaságunkra. Most az a fontos, hogy pótoljuk a veszte­ségeket, és a társadalom termelőerői­nek fejlődésében megfelelő ütemet érjünk el. 1962 első negyedében a Német Demokratikus Köztársaságban a brutto termelés 7 százalékkal, a munkatermelékenység pedig 9 száza­lékkal növekedett. Ezen az úton ha­ladunk továbbra is tervszerűen és si­keresen előre. Népgazdaságunk továbbfejlődése és biztosítása az imperialista zavaró be­avatkozással szemben minden erőiik teljes megfeszítésén kívül megköve­teli a gazdasági szerkezet megváltoz­tatását, valamint a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával folytatott szoros gazdasági együtt­működést Is. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban tett látogatásunk folyamán alaposan megtárgyaltuk az orszá­gaink közötti kapcsolatot, különösen pedig gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésünk megerősíté­sét. Megelégedéssel ál^pítottuk meg, hogy a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség 1959 novemberében a Német Demokratikus Köztársaság­ban tett látogatása folyamán létre­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom