Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-15 / 104. szám, vasárnap

Üdvözlő távirat 1 Kim Ir Szén elvtárs 50. születésnapja alkalmából TISZTELT ELVTÁRS! ötvenedik születésnapja alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja, Csehszlovákia egész népe elvtársi üdvözleteit és jóklvánatait küldi. Megmelékezünk az ön jelentős részvételéről a hős koreai nép harcában amelyet az ország felszabadításáért és egységéért, függetlenségének az imperialista támadások elől való megvédéséért, a szocializmus felépíéséért vivtak. A Koreai Munkapárt és Csehszlovákia Kommunista Pártjának testvéri együttműködése szilárd alapokat teremtett országaink népe barátságának és szolidaritásának kibontakozására a békéért, a szocializmus győzelméért vívott harcban. Pártjainkat egybefűzi a közös feladatok, amelyek a marxi-lenini pártokra a 81 kommunista és munkáspárt Nyilatkozatából hárulnak, egybefűzik a közös kommunista célkitűzések, amelyekhez utat mutat a Szovjetunió Kommunista Pártjának programja. Tisztelt Kim Ir Szeri elvtárs, jó egészséget és sok sikert kívánunk a koreai nép javáért és Korea békés egyesítéséért végzett munkájában. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Köszöntjük Afrika népét (CTK) — A Nemzetközi Kapcsolatok Ápoló Csehszlovák Társaság április 15-e — az afrikai szabadság napja — alkalmából nyilatkozatot tett közé, melyben hangsúlyozza, bogy hazánk népe mindig az elnyomott nemzetek oldalán állt és tőle telhetőleg támogatta azt a harcot, amelyet függetlenségükért, a gyarmati rendszer, valamint régebbi s újabb csökevényeinek felszámolásáért vívtak. A nyiltkozat hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia népe maradéktalanul támogatja az angolai, mocambiquei, Portugál Guinea-i, az ugandai nép és további gyarmati országok népe szabadságharcát. A Nemzetközi Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság egyben örömét fejezi ki afölött, hogy Algériai népe már a közeljövőben élvezheti a nemzeti felszabadító harcban aratott győzelmének és békés életének gyümölcseit. AFRIKA NAPJA A

ngolában lángba borulnak a települések a portugál gyarmattartók martalócainak dúlása nyomán, a Dél-Afrikai Köztársaságban, a volt birkózó sir Roy Welensky rhodésiai és nyasszaföldi „paradicsomában" mesterséges rezervációkba kényszerítik a bennszülött lakosságot, Kenya népe harcának döntő szakaszát vívja a függetlenség küszöbén... Harminckilenc ország 52 millió lakosságának osztályrésze még Afrikában a gyarmati • sors. 52 millió ember várja a szabadság napjának felvirradását. Ghana, Guinea, Mail, az EAK és most Algéria példája lelkesíti a sok millió benszülöttet, akik különböző feltételek között haroolnak az emberi életviszonyokért, melyeket a gyarmati uralom megszüntetésével remélnek kivívni. „A világ a viharos nemzeti felszabadító forradalmak korát éli" — jellemezte a gyarmatok helyzetét az SZKP programja. Ez a jelenség a legszembetűnőbb Afrikában, a fekete földrészen, ahol 1960-ban 18 ország rázta le a gyarmati igát, tavaly pedig Sierra Leone és Tanganyika nyerte el függetlenségét. A nyáron Ruanda-Urundinak, ősszel pedig Ugandának kell felszabadulnia. Az ENSZ közgyűlésének előző ülésszakai megkondították a gyarmati rendszer lélekharangját. Nagyszerű dokumentumot fogadott el a világszervezet a Szovjetunió javaslatára: Nyilatkozat a gyarmati és függő országoknak adandó szabadságról. A szovjet kormány indítványozta: temessék el korunk gyalázatát, a gyarmati rendszert és 1962 végéig adják meg a függentlenséget valamennyi gyarmati és függő országnak. A nyugati küldöttségeknek sikerült megakadályozniuk a problémát gyökeresen megoldó szovjet javaslat elfogadását, s így az említett Nyilatkozat végrehajtásának időpontja bizonytalan. A gyarmattartó Imperialista hatalmak érzik, hogy szorul a hurok a nyakuk körül. Tudják, hiába fékezik- gyarmatbirodalmaik felbomlását, uralmuk előbb-utóbb megszűnik, mert a történelem kimondta megfellebbezhetetlen ítéletét. Hisz a sötét Afrikában, melvnek az első világháború előtt csak három szabad állama volt, ma már a 253 millió afrikai közül több mint 20n millió független hazában él A szabad népek családja, tovább fog gvarapodnl. A koncéhes Imperialisták azonban soha sem adják fel a reményt, s most gyarmati rendszerük végleges összeomlása előtt körmönfontabb eszközökkel, újabb bűnös praktikákkal akarják megőrizni uralmukat. Afrika az imperialista világ k'.ncsesbánvála Afrikéból kerül kl a tőkésvilág gyémánténak 96. kobaltjának 71. aranyának 60 foszforának 42, krómiának 37, rezének 24. mangánércének 21, antimónjának 34 százaléka. K

ik a legnagyobb ellenségei az afrikai népeknek? A. nemzetközi Imperialista monopóliumok, melyek az Egvesült Államok Imperializmusára támaszkodva a gyarmatosítás út formáit érvényesítik Az angol, belga, holland, francia és nyugatnémet tőkével összeházsso dott amerikai monopóliumok Afrikában mindenütt „légüres teret" — vákuumot látnak, ahol gazdaságilag megvethetnék a lábukat. Az amerikai „segítség", az amerikai beruházás önzetlensége — blöff. Hisz a második világháború után 1945 és 1960 ' között az afrikai országok mindössze egy százalékát kapták a világ minden részébe folyósított amerikai segítségnek. Az imperialisták nagyon jól tudják, hogy a politikai önállóság kivívása még nem jelenti a teljes függetlenséget, sőt gazdasági függetlenség nélkül keveset ér a politikai szabadság. Ezért most gazdasági téren folyik a küzdelem az afrikai népek leigázásáért. Horribilis összegeket ruháznak be az amerikai monopóliumok az afrikai országokban. Az amerikai magánberuházások már 1959-ben meghaladták a 843 millió dollárt, nem szólván a 900 millió dolláros kormánykölcsönről. Bonn ugyancsak nem akar elmaradni Uncle Sam mögött: 1960-ban 179 900 000 márkát-ruházott be az afrikai országokba. A legravaszabb üzleti fogásokkal hatol be az afrikaiak életébe. Az imperialista dollárpolitika gyakorlati következményének legkirívóbb példája a feldarabolt Kongó sorsa. A gyarmattartók cselszövései megbontották a nemzeti egységet s a monopolista társaságok ural az ENSZ égisze alatt érvényesítik az „oszd meg és uralkodj I" elvet. íjasonló jelenségeket észlelhe" tünk a volt francia gyarmatokon ls (Niger, Csád, Elefántcsontpart, Közép Afrikai Köztársaság, Szenegál), ahol a korrupt burzsoázia lepaktált a volt gyarmattartókkal. Kérdés, felismerik-e az afrikai népek a helyes utat? Az afrikai államok casablancai csoportjának Ghana, Guinea, Mali, EAK, Algéria helytállása és politikája azt bizonyítja, hogy csak a határozott antiimperialista összefogás, a lealázó Imperialista egyezmények elutasítása lehet a nemzeti érdekeknek megfelelő politika. Az afrikai népek nem kérnek a Közös Piacból és más hasonló Imperialista „áldásból". Kwame Nkrumah, a ghanal nép yezére nemrégen kijelentette: „Szilárdan és engesztelhetetlenül ellenezni fogunk minden olyan egyezményt, mely kilátásba helyezné Afrika egyesítését Európával, és spanyolfalként leplezhetné a gyarmati kiváltságok megszilárdítását Afrikában." A szocialista táborral együttműködő. következetes imperialistaellenes politikát folytató afrikai állomok az egység megteremtésére törekszenek a fekete földrészen, mert csak így győzhetnek és számolhatják fel a gyarmati rendszer átkos maradványait. < A szovjet kezdeményezésre, megalakult tlzenyolchat8lmi leszerelési bizottság munká|ában ma már számos afrikai ország is részt vesz. Tevékenységével pozitívan hozzájárul az emberiség legfőbb vágyának megvalósulásához, s tgazolia az SZKP programjának megállapítását: „A felszabadult országok és a szocialista államok népeinek a háborús veszély elleni harcban tett együttes erőfeszítése az egyetemes béke hatalmas tényezője." A

z afrikai népek nincsenek egvedül. A több! szocialista orsrággal egyetemben minden segítséeet megadunk nekik, hogy a fekete földrész népe ls szabad és boldog legyen, s élvezze a béke áldásait. LÖRINCZ LÁSZLÖ y////////////////////y/>7////////y BESZÁMOLÓ a CSEMADOK VIII. országos közgyűlésén A nemzetközi helyzet, valamint a CSKP XII. kongresszusára történő előkészületek ismertetése után dr. Szabó Rezső főtitkári beszámolójában ezeket mondta: A jó népgazdasági eredmények elérése, a fejlett szocialista társadalom építése elválaszthatatlanul összefügg az ember nevelésével. Fontos követelményként áll előttünk az ember tudásának, kultúrájának továbbfejlesztése, és a szocialista erkölcs megszilárdítása. E követelmény annál is fon-: tosabb, mert bár gazdasági életünkben felszámoltuk a kapitalizmus maradványait, de az emberek gondolatvilágában még élnek a burzsoá csökevények. Kulturális fejlődésünk el-, marad az anyagi fejlődés mögött. Ránk, a Csehszlovákiai Magyar DolgozóŔ Kultúregyesületének taglaira e fontos szakaszon még nagy munka vár. Feladatunk a tudományos világnézet elmélyítése, az ember nemes tulajdoňságainak, a kommunista erkölcs vonásainak megszilárdítása, a szakképzettség fokozása, tagjainknak ős a csehszlovákiai magyar dolgozóknak a rendszeres tanulásra való megnyerése, az általános műveltség fokozása, az esztétikai nevelés elmélyítése és a népművészeti munka fellendítése. E célok érdekében dolgoztunk az elmúlt években ls. Eredményeinket azért tudtuk elérni, mert kultúrmunkásaink önzetlen munkáját segítették a pártszervek és -szervezetek. Szinte általánossá vált, hogy a párt falusi szervezeteinek bizottságai félévente, de legalábbis a Csemadok évzáró közgyűlése előtt egyszer egy évben részletesen értékelik a Csemadok helyt szervezeteinek munkáját, megvitatják a felmerülő problémáikat és konkrét segítséget nyújtanak a hiányosságok kiküszöbölésében. Ez évben minden egyes járási konferenciánkon részt vett a járási pártbizottság bürójának küldöttsége. A járási és kerületi pártbizottság illetékes dolgozói rendszeresen segítik a Járási vezetőségek munkáját is. Eredményeink elérését elősegítette, hogy tovább javult a Csemadok együttműködése a népi közigazgatási szervekkel és a társadalmi szervezetekkel, továbbá, hogy tervszerűbbé vált a munka és szervezeteink az egységes földművesszövetkezetekkel szoros együttműködésben, a népművelési otthonok keretében dolgoznak. Több értekezletet tartottunk közösen a Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kulturálisügyi szakosztályával a Csemadok és a járási nemzeti biz»ttságok kulturális dolgozói részére. A népművelési intézettel karöltve az elmúlt évben 24 alkalommal hívtunk öszsze központi* méretű iskolázást, szemináriumot és aktívát. Az iskolázásokon 1259 személy vett részt. Ezek áz iskolázások összesen 114 napot tettek ki, s költségeik, melyeket a népművelési intézet fedezett, 354 000 koronát jelentettek. Ezeket az iskolázásokat a járási és helyi szervezeteink vezetői, az ének-, zene-, tánc- és színjátszőcsoportok rendezői, karmesterei, illetve vezetői részére tartottuk. Az előadói munkát és az országos szemináriumokat a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társasággal közösen szervezzük. Az elmúlt évben a legjobb előadók bevonásával öt szemináriumot rendeztünk országos méretben a következő témákról: A CSKP 40 éves harca, A Kelet-Szlovákiai Vasmű építésének jelentősége, a Csallóköz vízgazdálkodásának jelentősége, A nagy és összevont egységes földművesszövetkezetek vezetőségének ökonómiai problémái és A szocialista hazafiságra való nevelés a proletár nemzetköziség szellemében. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságával közösen vitatjuk és oldjuk meg a magyar nemzetiségű ifjúság kérdéseit. Csoportjaink aktívan bekapcsolódnak az ifjúsági alkotóversenybe. bizonyítja ezt az is, hogy jelenleg 255 csoportunk versenyez. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetséggel is megállapodtunk az együttműködés elmélyítése érdekében. Kulturális népnevelő-munkánk fellendülésének, eredményeink elérésének további tényezője dolgozóink munkakultúrájának állandó javulása, A gépekkel ismerkedő és szervezett nagyüzemi termelésben dolgozó emberek fogékonyabbak a technika, de ugyanakkor a kultúra minden ágazata iránt is mint a múlt emberei voltak, akik csak saját falujukat, legjobb esetben néhány szomszédos községet ismertek és a legfejlettebb munkaeszközük a kapa, ásó, lapát vagy a kasza volt. A népművelési munka megjavítása érdekében az elmúlt két évben iskolázásokat tartottunk járási bizottságunk tagjai és helyi szervezeteink vezetői részére. Hasonló iskolázásokat tartottak járási bizottságaink Is. Ezeken a két-háromnapos oktatásokon, több mint 3100 Csemadok-funkcionárius vett részt. Az előadók, szakkörvezetők és nyelvtanfolyam-vezetők részése 14 alkalommal rendeztünk kétnapos szemináriumot, melyeken 1250 személy vett részt. Az előadók részére a Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság szlovákiai bizottságával, valamint a népművelési intézette] az elmúlt két évben 52 előadói segédanyagot adtunk ki 32 000 példányban. A Szlovák Nemzeti Tanács iskola és kulturális ügyi szakosztálya javaslatunkra hárota tankönyvet adott kl a szlovák nyelvtanfolyamok hallgatói részére 15 000 példányban. Az iskolázásokon résztvett előefdók a kiadott előadási anyagokból VII. országos közgyűlésünk óta a múlt év végéig 3662 esetben tartottak tudományos politikai és ismeretterjesztő előadást. Ezeken az előadásokon 180 ezer hallgató vett részt. A közelmúltban sokat foglalkoztunk a szlovák nyelv oktatásénak kérdésével s megállapíthatjuk, hogy eredménnyel. Helyi szervezeteink az elmúlt két év alatt 6846 hallgató részvételével 382 szlovák nyelvtanfolyamot szerveztek. E téren a legszebb eredményt a levicei járásban érték el, mivel itt 75 tanfolyam mű-: ködött 11^9 hallgatóval. Népművelési munkánk egyik fontos ága a könyvvel végzett munka. Az irodalmi termékek megvitatásával, népszerűsítésével és terjesztésével dolgozóink nevelését és anyanyelvünk ápolását kívánjuk szolgálni. Dél- és Kelet-Szlovákia magyarlakta községetben egyre több és jobb népkönyvtárat találhatunk. A könyvvel való ellátás terén nagy segítséget nyújt a Szépirodalmi Könyvkiadó, mely évente többszázezres példányszámban több mint száz művet ad ki. A VII. országos közgyűlés határozatának a könyvvel végett munkára vonatkozó részét teljesítettük a legjobban. Az elmúlt három év alatt például több mint 900 Irodalmi vitaestet, előadást, illetve szerzői estet szerveztek csoportjaink. A helyi szervezeteknél mindig eseményszámba megy a csehszlovákiai magyar írók műveiről megrendezett szerzői est, melyen az Író is részt vesz. Szabó elvtárs ezután a falu és városszépítési akcióról beszélt. Központi Bizottságunk minden évben meghirdeti a falu és városszépítési 'versenyt. Helyi szervezeteink túlnyomó többsége a verseny keretében kultúrházak építésénél vállalt munkát és védnökséget. A Csemadok helyi szervezeteinek aktív közreműködésével az illetékes helyi nemzeti bizottságok messzemenő támogatásával, a helyi nyersanyagforrások felhasználásával az 1960-as évben községeinkben 32 olyan művelődési otthon épült, melynek építése felett a Csemadok vállalt védnökséget. 1960ban a Csemadok-tagok 426 296 brigádórát dolgoztak le, több mint 2 millió korona értékben. 1961-ben újabb 37 községben épült kultúrház a Csemadok-tagok brigádmunkájával, akik ez évben 200 000 brigádórával többet dolgoztak le, mint tavaly. Munkájuk összértéke meghaladta a hárommillió koronát. Kulturális munkánkban a fő helyet a színjátszás képezi. Helyi csoportjaink mindegyike bemutat évente legalább 1—2 színdarabot. A VII. országos közgyűlés óta eltelt három év alatt színjátszó csoportjaink 6850 alkalommal léptek fel egész estét betöltő előadással. Ezeket az előadásokat összesen mintegy másfél millió ember tekintette meg. Jelenleg 364 állandó színjátszó csoportunk van. A színjátszócsoportokban összesen 7500 személy tevékenykedik. Ezek a számok arra figyelmeztetnek, hogy szírijátszóinkkal a jövőben még többet kell foglalkoznunk. Két fő feladat áll előttünk. Az egyik színjátszócsoportjalnk műsorpolitikájának további javítása, a másik az előadások művészi színvonalának az emelése. A kulturális tömegmozgalom második fontos szakaszát a népművészeti csoportjaink munkája képezi. E téren örvendetes fejlődés észlelhető a tánccsoportoknál és sajnálatos pangás az énekkaroknál. Ezt igazolták a pártunk 40. évfordulója alkalmából megrendezett dal- és táncünnepélyek ls. Az itt bemutatott műsorszámok mind tartalmi, mind színvonal szempontjából népi együtteseink fejlődéséről tanúskodtak. Az országos rendezvényeken kívül 1959-ben 36 járási és körzeti Csemadok-napot, aratási és békeünnepséget rendeztünk, melyeken 290 csoport 5300 szereplőjét 32 500 néző tekintette meg. 1960-ban 27 körzeti és járási Csemadok-napon 270 csoport 5400 sze-í replője 35 400 néző előtt lépett fel. 1961-ben 29 Ilyen rendezvényre ker rült sor, mélyeken közel 300 kultúrcsoport szerepelt. A nézők száma meghaladta a 35 000-et a szereplőké pedig az' 5000-et. Központi Bizottságunk az aktíván szereplő énekkarokat, zenekarokat és szólistákat elismerő oklevéllel tüntette ki. Az országos dal- és táncünnepélyek mellett az énekkari mozgalom felvirágoztatása érdekében 1960 végén dalostalálkozókat rendeztünk. A múlt évben megrendeztük az első országos ének- és népi zenekari fesztivált. A táncmozgalom terén jóformán a semmivel kezdtük. Mégis ma már 164 tánccsoportunk

; 4 műkedvelő népi együttesünk van. A táncosaink száma 2536. Az előadó ezt követően a Csemadok szervezeti életéről beszélt, majd ezei ket mondta: A szervezeti élet terén VII. orszá-i gos közgyűlésünk óta javulás állt be, de ez a javulás nem áll arányban adott lehetőségeinkkel. Az előttünk álló időszakban a szervezeti élet terén a következő fő feladatok várnak ránk; 1

A Központi Bizottság részéről ja• vitanl kell az elvi irányítást, következetesen harcolni Kell a téves nézetek ellen, rendszeresebben elősegíteni a kulturális anyagok kiadását, koordinálni a munkát, jobban aktivizálni a központi elnökség és a Központi Bizottság tagjait és tovább kell szorgalmazni a központi iskolázások és szemináriumok rendszerét. 2

A járási bizottságok részéről éu• datosítani kell, hogy a kerületi bizottságok megszűnésével a járási bizottságok munkája szervezeti életünk dön;ő része lett. Fokozni kell az önállt kezdeményezést, pontosabbá tenni a határozatokat, azokat következetesebben kell teljesíteni és ellenőrizni. Széleskörű aktivista hálózat kiépítésével kell megjavítani a járási szakbizottságok munkáját. A feladatok kitűzésénél mindenkui a járás adott helyzetéből kell kiindulni. Ahol még lehetséges, meg kell alakítani a Csemadok helyi szervezeteit. 3

Helyi méretben: tervszerűvé kell • tenni a munkát, rendszeressé a vezetőségi és taggyűléseket, a Csemadok kulturális munkáját, a népművelési otthonok. Illetve a x egységes földművesszövetkezeti klubok keretében kell vé* gezni. Mind a népművelési, mind a népművészeti munkánál a helyi problémákból és a helyi termelési feladatokból kell kiindulni. A helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság közreműködésével kell segíteni megoldásukat. Meg kell szilárdítani az együttműködést a többi társadalmi szervezettel, elsősorban a CSISZ szel, > oda kell hatni, hogy minél több fiatal tanuljon a szakiskolákon és az egyetemeken. Mozgósítani kell a Csemadok tagságát a többi társadalmi szervezetben végzendő aktív munkára. A helyi szervezeteink vezetősége a Csemadok jó és rendszeres munkájával szerettesse meg szervezetünket a falujukban élő magyar dolgozókkal és nyerje meg őket tagoknak. Helyi szervezeteinkben rendezzék idejében és maradéktalanul a tagdíj kérdését. Központi Bizottságunk úgy látja, hogy ezeknek a feladatoknak teljes!-, tése megszilárdítja szervezeti életűn-: ket, és jobb feltételeket teremt a nép-< művelési és kulturális tömegmozgalml munka széleskörű kibontakoztatás sára. Beszéde befejező részében az előadd ismertette a Csemadok új szervezeti szabályzatát, majd befejezésül ezeket mondta: 13 évvel ezelőtt, 1949 márciusában, amikor szervezetünk, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete megalakult, a Csemadok alapító tagjai az alakuló közgyűlésről táviratban köszöntötték pártunk Központi Bizottságát. E távirat így kezdődött: „Mi, a Csemadok tagjai, egy szívvel és egy akarattal Csehszlovákia nemzeteivel és nemzetiségeivel kéz a kézben akarunk haladni a szocializmus útján, mely a világ valamennyi államának egyedül lehetséges útja." Most 13 év után szervezetünk VIII. országos közgyűlésén boldogan állapíthatjuk meg, hogy azóta is az akkor kitűzött úton haladtunk és haladunk eredményesen. A Szovjetunió vezette béketábor népeinek millióival együtt előre a világbékéért I Pártunk vezetésével cseh és szlovák elvtársainkkal vállvetve megingathatatlanul és elválaszthatatlanul előre a fejlett szocialista társadalom építéséért hazánkban a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban! Ül SZÍ) 2 * 1S62. április 15.