Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-15 / 104. szám, vasárnap

A lenini nemzetiségi politiku meghozza gyümölcsét (Folytatás az 1. oldalról) ség minden tagja lássa: a párt és a kormány gondoskodik szükségleteiről, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság valóban hazája, otthona, amelyben biztosítják munkáját, kenyerét és mű­velődését, amelyben megvan minden Joga és kötelessége, amelyek mint egyenjogú állampolgárt megilletik. Hazánk nemzetiségi viszonyai to­vábbi kedvező alakulásának területén ls a legfontosabb, alapvető kérdéseket e gazdasági feladatokban látjuk. Is­meretes, hogy a burzsoá köztársaság idején a burzsoázia az általános nem­zetiségi elnyomás mellett külön lehe­tetlenné tette Szlovákia, s benne a déli és keleti járások gazdasági fejlődését, ahol a szlovákok mellett magyar nem­zetiségű dolgozók is élnek. A kapita­lista kormány ezeket a területeket céltudatosan az iparilag fejlett or­szágrészek agrárfüggelékévé tette és a munkanélküliség révén olcsó mun­kaerőtartalékot hozott létre. A ma­gyar dolgozók túlnyomó része mint béres és zsellér talált alkalmazást a magyar grófok és más nagybirtoko­sok birtokain, mások napszámosok­ként építkezéseken és más tőkés vál­lalatokban dolgoztak, illetve teljes vagy részleges munkanélküliek voltak. Életszínvonaluk rendkívül alacsony volt. A kis- és középparasztok mér­Karol Bacílek elvtárs beszéde hetetlenül eladósodtak, és csak a férfiak, asszonyok és gyerekek kö­nyörtelen robotja mentette meg őket a koldusbottól. Csehszlovádkia Kommunista Párt­ja Szocialista hazánkban ezt a helyze­tet alapjában megváltoztatta. Szlová­kia szocialista iparosítása keretében sok új, nagy és korszerű üzem épült Dél-Szlovákiában is, többek között olyan vidékeken, ahol azelőtt semmi­féle ipar sem létezett. Hangsúlyozni kívánnám, hogy ezek az új üzemek a családok tízezreinek biztosítanak munkaalkalmat és szakmai kiképzést, s ugyanakkor megváltoztatják Dél­Szlovákia egész arculatát is: orszá­gunknak ez a része is fokozatosan fejlett ipari-mezőgazdasági területté alakult át. Ez a tény kedvezően befo­lyásolja az emberek életét és gondol­kodását, az üzemek körül új kulturá­lis gócpontokat hoz létre, és minden tekintetben emeli a lakosság életszín­vonalé t. ^ Ezt alapvető és elsőrendű fontossá­gúnak tekintem. A gazdasági alap fej­lődésétől függ végeredményben a kultúra felvirágzása és az emberek életszínvonalának minden tekintetben való emelkedése is. Ez a fejlődés Igen kedvezően befolyásolja a nemzetiségi kapcsolatok alakulását ls, megerősíti az egyenjogúság tudatát, kölcsönös bizalomra és közeledésre vezet. A jövőben tovább folytatjuk Dél­Szlovákia iparosítását. A ma már tel­jes üzemben levő gyárak mellett hamarosan elkészül a Salai új, hatal­mas arányú vegyipari üzem, épülőben van a Rimavská Sobota-i élelmiszer­ipari kombinát, és a Kelet-Szlovákiai Vasmű. Azt terveazük. hogy 1970-ig számos további fontos üzemet építünk fel. Életünkben rendkívül nagy jelentő­ségű azonban a mezőgazdaság fejlő­dése is. Dél-Szlovákiában, ahol leg­jobb a föld, ahol dolgos emberek él­nek, nagy és aránylag legjobban gé­pesített szövetkezetek és állami gaz­daságaink vannak, ez a szabály külö­nösen érvényes. Mint ismeretes, álla­munk jelenleg ezen a területen soha nem látott nagy összegeket fordít ta­lajjavításra. Ilyen körülmények között az adottságokból egyenesen követke­zik. hogy a dél-szlovákiai mezőgaz­daság valóban a szocialista nagyiize­mi termelés példaképe legyen, jelen­tősen hozzájáruljon köztársaságunk általános gazdasági fejlődéséhez és fontos szerepet játsszon a dolgozók életszínvonalának és kulturális szín­vonalának emelésében. Az önök kulturális egyesülete — a Csemadok — főleg faluhelyen feji ki munkásságot. Ezért igen fontos, hogy kulturális-népművelő és nevelő­munkájával, a népi művészegyüttesek tevékenységével elősegítse mezőgaz­daságunk, főleg az EFSZ-ek fejlő­dését, hogy hozzájáruljon új falvaink gazdag és termékeny életéhez. Szerfölött fontos kérdés, hogy va­lamennyi dolgozó részt vegyen a köz­életben, az állam vezetésében és Igaz­gatásában. Oj járásaink vannak, ahol együtt élnek és dolgoznak szlovák és magyar nemzetiségű állampolgárok. Ezekben a járásokban és községek­ben a szlovák és a magyar dolgozók együtt választják meg irányító szer­veiket. Éppen itt, a konkrét és eleven gyakorlati munkában kellő gondot kell fordítani a nemzetiségi kérdés­re, mert a mindennapi érintkezés, a mindennapi együttes munka során szilárdíthatjuk meg leginkább a nép egyenjogúságán, közös érdekein ala­puló testvéri egységünket, közeledé­sünket. Az elszigetelődés és a nem­zeti elzárkózás politikája ártalmas és veszélyes. E téren, annak érdekében, hogy pozitív értelemben fokozzuk a ma­gyar nemzetiségű állampolgárok rész­vételét együttes erőfeszítéseinkben, főleg a vegyes lakosságú községek­ben. a párt vezetésével sokat kell tenniük főleg a szlovák nemzetiségű funk­cionáriusoknak, s ehhez sokban hoz­zájárulhat munkásságával és befolyá­sával a Csemadok is. Ezért oly nagy jelentőségű az Ifjúság, a priagyar és a szlovák nemzetiségű dolgozók együttes munkája a nemzeti bizott­ságokban, szövetkezetekben, társadal­mi és tömegszervezetekben, amilye­nek a CSISZ, az FSZM, CSSZBSZ, a nők bizottsága,, HESZ, amelyek egész népünk egységes és közös szerveze­tei. E szervezetekben a munka nem ap­rózható fel nemzetiségi hovatartozás szerint, nem alakíthatunk keretükben valamiféle elszigetelt szlovák vagy magyar csoportokat. Ez eltávolítana egymástól és rendkívül ártana közös ügyünknek. Ezért e téren szívósan kell dolgtozni, megoldani az esetleg felmerülő ellentéteket, leküzdeni az egyik és a másik részről megnyilvá­nuló helytelen nézeteket. Ez különö­sen érvényes a népművelő munká­ban amely a Csemadok tevékeny­ségének , javarészét képezi. E téren még igen sok apró mun­ka vár ránk. Sok helyütt fogyaté­kosságok tapasztalhatók főleg abban, hogy Dél-Szlovákia járásainak több vidékét az állami népművelő intézmé­nyek nem vonják be kellőképpen a Csemadok helyi szervezeteit a kö­zös munkába, nem értik meg mindig eléggé, hogy egyik legfontosabb fel­adatuk, hogy hatáskörükben bevon­ják a Csemadok-ot a közös munkába, és elősegítsék a tartalmában új, szocialista és formájában nemzeti kultúra felvirágzásét. Másrészt — gyakran az előbbi jelenség következ­tében — egyes Csemadok-csoportok részérő] azt tapasztaljuk, hogy visz­szavonulnak, elszigetelődnek a nép­művelési Intézmények munkájától. Ezeket a hibákat mindkét részről sok türelemmel és megértéssel kell leküzdenünk és érvényre kell juttat­nunk azt az elvet, hogy a Csemadok kölcsönös együttműködés formájában hajtja végre és egészíti ki a népmű­velési intézmények tevékenységét, amennyiben egész Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságunk kulturális fel­virágzásának keretében fejleszti a magyar dolgozók kultúráját. A kultúra nemzeti formájának fejlesztése tartdó harc. Magyaros dalia mú során nem szabad megfeledkeznünk szocialista tartalmáról sem. Szlovák népi művészegyütteseink előtt gyak­ran hangsúlyozzuk, hogy ne hanya­golják el a múlt kulturális öröksé­gét, a szlovák népművészet gyökereit, de mégis szabaduljanak meg a szűr­csizmától, a múlt idők elmaradott­ságától, amelyet a kultúra kétségte­lenül magában hordoz, s azt kíván­juk tőlük, hogy műsorukat hozzák összhangba a mai igényekkel. Ez tel­jes mértékben vonatkozik a Csema­dok munkásságára is. Itt is elvből ügyelni kell arra. hogy tevékenysé­gével támogassa a pártot és az álla­mot a mai fontos problémák megol­dásában. Nemzetközi tekintetben a feladat a béke megőrzéséért folyta­lük­tetésű hatásos békedalok, a békés együttélés elveit kifejező jelenetek vagy színielőadások, amelyekben ki­fejezésre jut a gyermekeink békés fiatalságát biztosító gondunk, népünk békés élete, békeharcos elszántsága, s ugyanakkor a fiatal férfiak kato­nai szolgálatához való helyes viszony ís — mindez megszilárdítja nemze­teink elszántságát és egységét a jobb jövőért és a békéért folytatott harc ban. Belpolitikai téren — mint már említettem — a legfontosabbak a fej­lett szocialista társadalom felvirá­goztatásával kapcsolatos feladatok, ami azt Jelenti, legfontosabb, hogy teljesítsük feladatainkat az alapipar­ágak/ és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak kiépítése, új üzemek, iskolák, lakóházak és más szükséges létesítmények építése, a közlekedés­ügy és a mezőgazdaság területén. Mindez elősegíti új, gazdag életünk fellendülését. Lehetséges egyáltalán, elvtársak, hogy egy kulturális szervezet, ami­lyen a Csemadok is, elforduljon e korszakalkotó eseményektől? Nem kellene-e a Csemadok színpadain ha­talmasan zengenlök az országépítést dicsérő daloknak? Nem kellene-e dél­szlovákiai falvainkban új magyar daloknak vlsszhangozniok, amelyek a szövetkezeti parasztok új életét és ÚJ munkáját, a traktorosok, kombájno­sok munkájának költészetét éneklik meg és emléket állítanak a komplex­brigádok dolgozóinak, akik kenyér­termő végtelen mezőinkön meghono­sítják az ipari munkások munkájá­nak technikáját és módszereit. Ezért kell ösztönöznünk Íróinkat, ze­neszerzőinket, festőinket és többi mű­vészünket, hogy művészetüket állít­sák a nép szolgálatába, támogassák a pártot és a népet a kulturális for­radalom kifejlesztésében, amely új, szocialista elemeket visz szlovák és magyar nemzeti kultúránkba. Kulturális szervezeteink, köztük a Csemadok is, törekedjenek arra, hogy kulturális-népművelő munkájukkal je­lentősen elősegítsék a szocialista de­mokrácia valamennyi formájának el­mélyítését. A CSEMADOK színjátszó csoportjaiban, minden népművészeti együttesben olyan művészi társulata­ink vannak, amelyek igen hatásosan bírálhatják meg hibáinkat és fogya­tékosságainkat, éles szatirikus formá­ban ítélhetik el a szövetkezeten be­lüli demokrácia ellen vétőket, azo­kat, akik megbontják az állami fe­gyelmet és szétlopkodják a szocialis­ta tulajdont, nevetségessé tehetik a maradiségot és az ostobaságot, és így egy kis találékonysággal ez a kritika nagyon konkréttá és hatásossá tehető, ha falvaink és városaink adott viszo­nyaiból Indul kl. A CSEMADOK kulturális-népművelő munkáiéban nagyon fontos az ifjúság nevelése. Sajnos, nem lehetünk mindig telje­sen elégedettek azzal, amit e téren néha filmgyártásunk, esetleg tele­vízlónk népszerűsít, hisz gyakrab­ban találhatunk műsorunkban olyan elemeket, amelyek az Ifjúság életé­nek rossz oldalait mutatják meg a jó jelenségek rovására, néha több a hu­ligánság és a házastársi hűtlenség, mint fiaink és leányaink pozitív vi­szonya a munkához, tiszta szerelme, legény és leány szép és tiszta kap­csolata, amely a jövendő boldog csa­ládi élet alapja lesz. Ne a züllést mu. tassuk be, hanem elsősorban a mun­kához és az élethez való helyes vi­szonyt propagáljuk, a férfinek a nő­höz, a gyerekekhez való helyes viszo­nyát, hisz ebből nő ki a kommunista ifjúság új életérzése, amelytől idegen minden huligánság és könnyelműség, s amely tartalommal keil, hogy meg­töltse fiatalságunk életét. Magától értetődik, hogy amikor e kérdésekkel foglalkozunk és mondani­valónkat művészi formába igyekszünk önteni, nem szabad megfeledkeznünk sem a pozitív, sem a negatív jelensé­gekről. De az jusson túlsúlyra, az tűnjön ki, ami pozitív, s nem az, ami negatív. A negatív jelenség ne homá­lyosítsa el a pozitívumokat. Hisz nem is olyan nehéz bebizonyítani, hogy a huligán, a könnyelmű fiatalember nem lehet boldog ; boldog csak a szor­galmas fiatalember lehet, aki vilá­gosan látja, megérti jövőjét, és fel­készül a jövendőre. Elvtársak 1 A nemzetiségi kérdésről és a nem­zeti kultúra fejlesztéséről szólva to­vábbra is abból kell kiindulnunk, hogy a szocializmusban e téren két törvényszerű és egymástól elválaszt­hatatlan Irányzat hat, amelyek ugyan­annak a haladó fejlődési folyamatnak két oldalár jelentik. Egyfelől szocia­lista nemzetek hallatlan gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése. másfelől e nemzetek fokozatos köze­ledésének folyamata, amelynek elő­mozdító elemei valamennyiünk közös, nemzeteinket egybekötő tulajdonságai Ez a folyamat nemcsak nálunk megy végbe, hanem az egész szocia lista rendszer keretében látható és megfigyelhető. Törvényszerű és ha ladó folyamat ez, amely az új gaz­dasági és politikai viszonyok alapján megy végbe. A párt e folyamatból indul ki, szervező és tömegpolitikai munkájával igyekszik elősegíteni, megkönnyíteni e folyamatot. Figye­lembe veszi azt a tényt, hogy a szo­cialista nemzetek közeledése hosszan tartó folyamat, amelynek önkéntesen demokratikus szellemben, a dolgozók akaratának megfelelőn kell lefolynia. Annál nagyobb jelentőségű e folya­mat keretében helyes politikánk, tö­megpolitikai és ideológia: munkánk, amely a proletár és szocialista nemzetköziség elvei alapján egysé­szilárdítja meg a nemzetek gét és testvériségét. Az önök kulturális egyesületének a CSEMADOK-nak ls egyik legfontosabb feladata, hogy országunkban ily irány­ban fejtse ki tevékenységét. Ezért engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban megemlékezzem még néhány további problémáról, ame­lyek helyes értelmezése és érvénye­sítése konkrét feltételek között mesz­szemenő jelentőségű. Elsősorban a kétnyelvűség elvének érvényesítéséről van szó a vegyes lakosságú járások­ban és községekben. Sok járásbati betartják a kétnyelvűséget. Az új te­rületi beosztás bevezetése után azon­ban itt-ott előfordul hogy a magyar nemzetiségű lakossággal kapcsolatban elhanyagolják és lekicsinylik ezt a párt kitűzte fontos és helyes elvet, s ugyanakkor nem teljesítik mindig következetesen a párt egyéb helyes határozatait sem. Nem érthetünk egyet az efféle gyakorlattal, elsősor­ban az általunk kitűzött célok érde­kében sem, s- ezért az SZLKP Közpon­ti Bizottsága külön gondot fordít e kérdésre, hogyan érvényesítik a gya­korlatban a párt irányelveit. A vegyes lakosságú községekben és járásokban a kétnyelvűség elvé­nek betartása politikailag igen fontos a kölcsönös bizalom megerősítése szempontjából és az önkéntes közele­dés érdekében. Pártunk érvényre jut­tatja ezt az elvet, s ennek fő értelme, oka mindenekelőtt az, hogy a hivata­los helyiségekben, középületekben és nyilvános gyűléseken minden állam­polgár szabadon fejezhesse kl magát azon a nyelven, amelyen folyékonvan beszél és ugyanakkor tökéletesen meg is értse, miről tárgyalnak. Ezért eb­ben az értelemben helyesen és meg­felelő érzékkel elhelyezni a mind­két nyelven értő funkcionárlus-káde­reket. Ez az elv nem áll ellentétben az-'. zal, hogy köztársaságunk magyar nemzetiségű állampolgárainak saját érdekükben meg kellene tanulniok szlovákul. A szlovák nyelv elsajétí-. tásának szüksége gyakorlaHí követeH ményekből adódik, hogy magyar dol-: gozóink köztársaságunk bármely te­rületén, bármely munkaszakaszon egyen jogúan érvényesülhessenek. Ezért az egyik oldalon be kell tar-' tani a kétnyelvűség elvét, másfelől ügyelni kell arra, hogy a magyar ta­nításnyelvű iskolák, a nemzeti bizott­ságok, a Csemadok és a többi tár-i sadalml szervezet hathatósan hozzá­járuljon ahhoz, hogy főleg az Ifjú­ság, de az idősebb magyar nemzeti-: ségű állampolgárok is tökéletesen eU sajátítsák a szlovák nyelvet. Pártunk nagy gondot fordít az új nemzedék — az iskolaköteles fiatalság nevelésére. Erről tanúskodik a CSKP KB nem­rég hozott határozata is, amely az if­júság között végzett munkáról szól, va lám in t az iskolai nevelés és okta­tás megjavításáról és elmélyítéséről hozott határozat. Az iskolaügy — te­hát a magyar nyelvű iskolák — ki­építésében is első helyre a nevelés és az oktatás minőségét és tartalmát tesszük. Köztársaságunkban ma va­lamennyi iskola oktatási tartalma egységes, és az ifjú nemzedék neve­léséről szocialista társadalmunk gon­doskodik. Az általános iskolák tanu­lói Ingyen kapják tankönyveiket és tanszereiket. Természetesen ez a ma­gyar nyelvű Iskolákra ls vonatkozik. Nagyon kedvezően kell értékelni azckat a lépéseket, amelyeket 1959 után tettünk, hogy egyre közelebb hozzuk a szlovák és a magyar nem­zetiségű ifjúságot és a helyi iskolák tanítóit. Az alulról jövő kezdeménye­zések alapján «gyes községekben, ahol előzőleg külön szlovák és külön magyar tannyelvű Iskola működött, maguk a lakosok fogtak hozzá közös igazgatású iskolák szervezéséhez, amelyeknek a pionír- és ifjúsági szer­vezete is közős. Erre főleg ott ke­rült sor, ahol megvannak a szüksé­ges előfeltételek (közös épület, ká­derek, stb.) Ilyen közös iskolákat létesítettek Dunajské Stredán, Calovon, Samorín­ban, Holicén, Komárnóban és egye­bütt. E közös iskolákban a nevelés és az oktatás jól beválik, megerő­södött a tanítók együttműködése, és a tanulók barátsága. Jó dolog ez, he­lyes kezdeményezés, amelyet a párt támogat. Az ilyen közös iskolák to­vábbi létesítésénél következetesen ügyelni kell azonban arra, hogy meg­fontoltan járjanak el, a kezdeménye­zést politikailag jól előkészítsék és az egyesítést csakis a szülők teljes és önk' hozzájárulásával hajt­sák vé A párt nem érthet egyet azzal 1 a közös szlovák-magyar iskolák létesítésében adminisztratív módon járjanak el, csupán a járási és kerületi nemzeti bizottság utasításá­ra, a helybeli lakosok, állampolgárok hozzájárulása nélkül, mivel az efféle adminisztratív eljárásnak, amely nem jár együtt a lakosság között végzett munkával, egyáltalán semmi köze a CSKP nemzetiségi politikájához. Ezt azért hangsúlyozzuk, mivel az Iskola szervezeti felépítésének minden meg­változtatásához hozzá kell járulnlok a szülőknek és a helyi szerveknek. A marxizmus-leninizmus szellemé­ben azt valljuk, hogy az embert kul­túra eredményeit és gyümölcseit minden ember anyanyelvén sajátít­hatja el legjobban. Nálunk ez az elv érvényesül minden alapfokú és kö­zépiskolában. Ugyanakkor — mint már említettem — az a meggyőződé­sünk, hogy a szlovák nyelv tanítása a magyar iskolákban a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiségű állampolgárok legsajá­tabb érdeke. Ezáltal a magyar tan­nyelvű iskolák tanulói 8—12 eszten­dő folyamán elsajátíthatják a szlovák nyelvet. Ezek a diákok nyelvi ne­hézségek nélkül folytathatják tanul­mányaikat köztársaságunk bármely főiskoláján. Elvtársak! A magyar nemzetiségű lakosság közölt végzett munkáról szóló párt­határozat a jelenben és a jövőben egyaránt fontos szerepet játszik ab-, ban, hogy megteremtsük a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a magyar nemzetiségű dolgozók élete sokoldalú fejlődésének előfeltételeit. Továbbra is ügyelni fogunk arra, hogy mindennapi életünkben, szocia­lista alkotmányunk szellemében min­denütt nemzetiségi különbség nél­kül elmélyítsük és -betartsuk a dol­gozók egyenjogúságának elvét. Hisz­szük és tudjuk, hogy e marxista-le­ninista elv alapján tovább mélyül szocialista hazánk minden dolgozójá­nak gondolkodásában a proletár és szocialista nemzetköziség, a cseh­szlovák szocialista hazafiság. A győzelmes szocializmus korát él­jük. A szocialista világrendszer, élén a Szovjetunióval, sikeresen harcol a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttéléséért és versen­géséért, azért, hogy az emberiség éle­téből eltűnjenek a háborúk. Népünk tántoríthatatlanul halad előre kitű­zött célja — a fejlett szocialista tár­sadalom felépítése felé. Utunkat az SZKP nagyszerű programja világítja meg. A CSKP XII. kongresszusára ké­szülünk. Mindent megteszünk, hogy leküzdjiik a nehézségeket, hogy né­pünk egyre jobban és egyre boldo­gabban éljen. Jövőnktet kezünk mun­kájával teremtjük a gýárakban, a földeken, a kutatóintézetekben és a többi munkahelyen. Tegyünk meg mindent azért, hogy a terv teljesíté­sével és túlteljesítésével méltón kö­szöntsük pártunk XII. kongresszusát — annak a pártnak a kongresszusát, ame>y semmi áldozattól sem riad vissza a népünk boldogságáért foly­tatott harcban és a szocializmus győ-: zelméhez vezesse népünket. Éljen a CSKP — szocialista társa y dalműnk vezető ereje! Éljen és virágozzék nemzeteink és nemzetiségeink testvéri egysége! Éljen a Szovjetunió, amely tánto­ríthatatlanul őrködik a nemzetek bé­kéjén és boldog jövendőjén! Éljen a béke! 1982. április 15. Uj SZÖ 3 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom