Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-15 / 104. szám, vasárnap

A lenini nemzetiségi politiku meghozza gyümölcsét (Folytatás az 1. oldalról) ség minden tagja lássa: a párt és a kormány gondoskodik szükségleteiről, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság valóban hazája, otthona, amelyben biztosítják munkáját, kenyerét és művelődését, amelyben megvan minden Joga és kötelessége, amelyek mint egyenjogú állampolgárt megilletik. Hazánk nemzetiségi viszonyai további kedvező alakulásának területén ls a legfontosabb, alapvető kérdéseket e gazdasági feladatokban látjuk. Ismeretes, hogy a burzsoá köztársaság idején a burzsoázia az általános nemzetiségi elnyomás mellett külön lehetetlenné tette Szlovákia, s benne a déli és keleti járások gazdasági fejlődését, ahol a szlovákok mellett magyar nemzetiségű dolgozók is élnek. A kapitalista kormány ezeket a területeket céltudatosan az iparilag fejlett országrészek agrárfüggelékévé tette és a munkanélküliség révén olcsó munkaerőtartalékot hozott létre. A magyar dolgozók túlnyomó része mint béres és zsellér talált alkalmazást a magyar grófok és más nagybirtokosok birtokain, mások napszámosokként építkezéseken és más tőkés vállalatokban dolgoztak, illetve teljes vagy részleges munkanélküliek voltak. Életszínvonaluk rendkívül alacsony volt. A kis- és középparasztok mérKarol Bacílek elvtárs beszéde hetetlenül eladósodtak, és csak a férfiak, asszonyok és gyerekek könyörtelen robotja mentette meg őket a koldusbottól. Csehszlovádkia Kommunista Pártja Szocialista hazánkban ezt a helyzetet alapjában megváltoztatta. Szlovákia szocialista iparosítása keretében sok új, nagy és korszerű üzem épült Dél-Szlovákiában is, többek között olyan vidékeken, ahol azelőtt semmiféle ipar sem létezett. Hangsúlyozni kívánnám, hogy ezek az új üzemek a családok tízezreinek biztosítanak munkaalkalmat és szakmai kiképzést, s ugyanakkor megváltoztatják DélSzlovákia egész arculatát is: országunknak ez a része is fokozatosan fejlett ipari-mezőgazdasági területté alakult át. Ez a tény kedvezően befolyásolja az emberek életét és gondolkodását, az üzemek körül új kulturális gócpontokat hoz létre, és minden tekintetben emeli a lakosság életszínvonalé t. ^ Ezt alapvető és elsőrendű fontosságúnak tekintem. A gazdasági alap fejlődésétől függ végeredményben a kultúra felvirágzása és az emberek életszínvonalának minden tekintetben való emelkedése is. Ez a fejlődés Igen kedvezően befolyásolja a nemzetiségi kapcsolatok alakulását ls, megerősíti az egyenjogúság tudatát, kölcsönös bizalomra és közeledésre vezet. A jövőben tovább folytatjuk DélSzlovákia iparosítását. A ma már teljes üzemben levő gyárak mellett hamarosan elkészül a Salai új, hatalmas arányú vegyipari üzem, épülőben van a Rimavská Sobota-i élelmiszeripari kombinát, és a Kelet-Szlovákiai Vasmű. Azt terveazük. hogy 1970-ig számos további fontos üzemet építünk fel. Életünkben rendkívül nagy jelentőségű azonban a mezőgazdaság fejlődése is. Dél-Szlovákiában, ahol legjobb a föld, ahol dolgos emberek élnek, nagy és aránylag legjobban gépesített szövetkezetek és állami gazdaságaink vannak, ez a szabály különösen érvényes. Mint ismeretes, államunk jelenleg ezen a területen soha nem látott nagy összegeket fordít talajjavításra. Ilyen körülmények között az adottságokból egyenesen következik. hogy a dél-szlovákiai mezőgazdaság valóban a szocialista nagyiizemi termelés példaképe legyen, jelentősen hozzájáruljon köztársaságunk általános gazdasági fejlődéséhez és fontos szerepet játsszon a dolgozók életszínvonalának és kulturális színvonalának emelésében. Az önök kulturális egyesülete — a Csemadok — főleg faluhelyen feji ki munkásságot. Ezért igen fontos, hogy kulturális-népművelő és nevelőmunkájával, a népi művészegyüttesek tevékenységével elősegítse mezőgazdaságunk, főleg az EFSZ-ek fejlődését, hogy hozzájáruljon új falvaink gazdag és termékeny életéhez. Szerfölött fontos kérdés, hogy valamennyi dolgozó részt vegyen a közéletben, az állam vezetésében és Igazgatásában. Oj járásaink vannak, ahol együtt élnek és dolgoznak szlovák és magyar nemzetiségű állampolgárok. Ezekben a járásokban és községekben a szlovák és a magyar dolgozók együtt választják meg irányító szerveiket. Éppen itt, a konkrét és eleven gyakorlati munkában kellő gondot kell fordítani a nemzetiségi kérdésre, mert a mindennapi érintkezés, a mindennapi együttes munka során szilárdíthatjuk meg leginkább a nép egyenjogúságán, közös érdekein alapuló testvéri egységünket, közeledésünket. Az elszigetelődés és a nemzeti elzárkózás politikája ártalmas és veszélyes. E téren, annak érdekében, hogy pozitív értelemben fokozzuk a magyar nemzetiségű állampolgárok részvételét együttes erőfeszítéseinkben, főleg a vegyes lakosságú községekben. a párt vezetésével sokat kell tenniük főleg a szlovák nemzetiségű funkcionáriusoknak, s ehhez sokban hozzájárulhat munkásságával és befolyásával a Csemadok is. Ezért oly nagy jelentőségű az Ifjúság, a priagyar és a szlovák nemzetiségű dolgozók együttes munkája a nemzeti bizottságokban, szövetkezetekben, társadalmi és tömegszervezetekben, amilyenek a CSISZ, az FSZM, CSSZBSZ, a nők bizottsága,, HESZ, amelyek egész népünk egységes és közös szervezetei. E szervezetekben a munka nem aprózható fel nemzetiségi hovatartozás szerint, nem alakíthatunk keretükben valamiféle elszigetelt szlovák vagy magyar csoportokat. Ez eltávolítana egymástól és rendkívül ártana közös ügyünknek. Ezért e téren szívósan kell dolgtozni, megoldani az esetleg felmerülő ellentéteket, leküzdeni az egyik és a másik részről megnyilvánuló helytelen nézeteket. Ez különösen érvényes a népművelő munkában amely a Csemadok tevékenységének , javarészét képezi. E téren még igen sok apró munka vár ránk. Sok helyütt fogyatékosságok tapasztalhatók főleg abban, hogy Dél-Szlovákia járásainak több vidékét az állami népművelő intézmények nem vonják be kellőképpen a Csemadok helyi szervezeteit a közös munkába, nem értik meg mindig eléggé, hogy egyik legfontosabb feladatuk, hogy hatáskörükben bevonják a Csemadok-ot a közös munkába, és elősegítsék a tartalmában új, szocialista és formájában nemzeti kultúra felvirágzásét. Másrészt — gyakran az előbbi jelenség következtében — egyes Csemadok-csoportok részérő] azt tapasztaljuk, hogy viszszavonulnak, elszigetelődnek a népművelési Intézmények munkájától. Ezeket a hibákat mindkét részről sok türelemmel és megértéssel kell leküzdenünk és érvényre kell juttatnunk azt az elvet, hogy a Csemadok kölcsönös együttműködés formájában hajtja végre és egészíti ki a népművelési intézmények tevékenységét, amennyiben egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságunk kulturális felvirágzásának keretében fejleszti a magyar dolgozók kultúráját. A kultúra nemzeti formájának fejlesztése tartdó harc. Magyaros dalia mú során nem szabad megfeledkeznünk szocialista tartalmáról sem. Szlovák népi művészegyütteseink előtt gyakran hangsúlyozzuk, hogy ne hanyagolják el a múlt kulturális örökségét, a szlovák népművészet gyökereit, de mégis szabaduljanak meg a szűrcsizmától, a múlt idők elmaradottságától, amelyet a kultúra kétségtelenül magában hordoz, s azt kívánjuk tőlük, hogy műsorukat hozzák összhangba a mai igényekkel. Ez teljes mértékben vonatkozik a Csemadok munkásságára is. Itt is elvből ügyelni kell arra. hogy tevékenységével támogassa a pártot és az államot a mai fontos problémák megoldásában. Nemzetközi tekintetben a feladat a béke megőrzéséért folytalüktetésű hatásos békedalok, a békés együttélés elveit kifejező jelenetek vagy színielőadások, amelyekben kifejezésre jut a gyermekeink békés fiatalságát biztosító gondunk, népünk békés élete, békeharcos elszántsága, s ugyanakkor a fiatal férfiak katonai szolgálatához való helyes viszony ís — mindez megszilárdítja nemzeteink elszántságát és egységét a jobb jövőért és a békéért folytatott harc ban. Belpolitikai téren — mint már említettem — a legfontosabbak a fejlett szocialista társadalom felvirágoztatásával kapcsolatos feladatok, ami azt Jelenti, legfontosabb, hogy teljesítsük feladatainkat az alapiparágak/ és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak kiépítése, új üzemek, iskolák, lakóházak és más szükséges létesítmények építése, a közlekedésügy és a mezőgazdaság területén. Mindez elősegíti új, gazdag életünk fellendülését. Lehetséges egyáltalán, elvtársak, hogy egy kulturális szervezet, amilyen a Csemadok is, elforduljon e korszakalkotó eseményektől? Nem kellene-e a Csemadok színpadain hatalmasan zengenlök az országépítést dicsérő daloknak? Nem kellene-e délszlovákiai falvainkban új magyar daloknak vlsszhangozniok, amelyek a szövetkezeti parasztok új életét és ÚJ munkáját, a traktorosok, kombájnosok munkájának költészetét éneklik meg és emléket állítanak a komplexbrigádok dolgozóinak, akik kenyértermő végtelen mezőinkön meghonosítják az ipari munkások munkájának technikáját és módszereit. Ezért kell ösztönöznünk Íróinkat, zeneszerzőinket, festőinket és többi művészünket, hogy művészetüket állítsák a nép szolgálatába, támogassák a pártot és a népet a kulturális forradalom kifejlesztésében, amely új, szocialista elemeket visz szlovák és magyar nemzeti kultúránkba. Kulturális szervezeteink, köztük a Csemadok is, törekedjenek arra, hogy kulturális-népművelő munkájukkal jelentősen elősegítsék a szocialista demokrácia valamennyi formájának elmélyítését. A CSEMADOK színjátszó csoportjaiban, minden népművészeti együttesben olyan művészi társulataink vannak, amelyek igen hatásosan bírálhatják meg hibáinkat és fogyatékosságainkat, éles szatirikus formában ítélhetik el a szövetkezeten belüli demokrácia ellen vétőket, azokat, akik megbontják az állami fegyelmet és szétlopkodják a szocialista tulajdont, nevetségessé tehetik a maradiségot és az ostobaságot, és így egy kis találékonysággal ez a kritika nagyon konkréttá és hatásossá tehető, ha falvaink és városaink adott viszonyaiból Indul kl. A CSEMADOK kulturális-népművelő munkáiéban nagyon fontos az ifjúság nevelése. Sajnos, nem lehetünk mindig teljesen elégedettek azzal, amit e téren néha filmgyártásunk, esetleg televízlónk népszerűsít, hisz gyakrabban találhatunk műsorunkban olyan elemeket, amelyek az Ifjúság életének rossz oldalait mutatják meg a jó jelenségek rovására, néha több a huligánság és a házastársi hűtlenség, mint fiaink és leányaink pozitív viszonya a munkához, tiszta szerelme, legény és leány szép és tiszta kapcsolata, amely a jövendő boldog családi élet alapja lesz. Ne a züllést mu. tassuk be, hanem elsősorban a munkához és az élethez való helyes viszonyt propagáljuk, a férfinek a nőhöz, a gyerekekhez való helyes viszonyát, hisz ebből nő ki a kommunista ifjúság új életérzése, amelytől idegen minden huligánság és könnyelműség, s amely tartalommal keil, hogy megtöltse fiatalságunk életét. Magától értetődik, hogy amikor e kérdésekkel foglalkozunk és mondanivalónkat művészi formába igyekszünk önteni, nem szabad megfeledkeznünk sem a pozitív, sem a negatív jelenségekről. De az jusson túlsúlyra, az tűnjön ki, ami pozitív, s nem az, ami negatív. A negatív jelenség ne homályosítsa el a pozitívumokat. Hisz nem is olyan nehéz bebizonyítani, hogy a huligán, a könnyelmű fiatalember nem lehet boldog ; boldog csak a szorgalmas fiatalember lehet, aki világosan látja, megérti jövőjét, és felkészül a jövendőre. Elvtársak 1 A nemzetiségi kérdésről és a nemzeti kultúra fejlesztéséről szólva továbbra is abból kell kiindulnunk, hogy a szocializmusban e téren két törvényszerű és egymástól elválaszthatatlan Irányzat hat, amelyek ugyanannak a haladó fejlődési folyamatnak két oldalár jelentik. Egyfelől szocialista nemzetek hallatlan gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése. másfelől e nemzetek fokozatos közeledésének folyamata, amelynek előmozdító elemei valamennyiünk közös, nemzeteinket egybekötő tulajdonságai Ez a folyamat nemcsak nálunk megy végbe, hanem az egész szocia lista rendszer keretében látható és megfigyelhető. Törvényszerű és ha ladó folyamat ez, amely az új gazdasági és politikai viszonyok alapján megy végbe. A párt e folyamatból indul ki, szervező és tömegpolitikai munkájával igyekszik elősegíteni, megkönnyíteni e folyamatot. Figyelembe veszi azt a tényt, hogy a szocialista nemzetek közeledése hosszan tartó folyamat, amelynek önkéntesen demokratikus szellemben, a dolgozók akaratának megfelelőn kell lefolynia. Annál nagyobb jelentőségű e folyamat keretében helyes politikánk, tömegpolitikai és ideológia: munkánk, amely a proletár és szocialista nemzetköziség elvei alapján egysészilárdítja meg a nemzetek gét és testvériségét. Az önök kulturális egyesületének a CSEMADOK-nak ls egyik legfontosabb feladata, hogy országunkban ily irányban fejtse ki tevékenységét. Ezért engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban megemlékezzem még néhány további problémáról, amelyek helyes értelmezése és érvényesítése konkrét feltételek között meszszemenő jelentőségű. Elsősorban a kétnyelvűség elvének érvényesítéséről van szó a vegyes lakosságú járásokban és községekben. Sok járásbati betartják a kétnyelvűséget. Az új területi beosztás bevezetése után azonban itt-ott előfordul hogy a magyar nemzetiségű lakossággal kapcsolatban elhanyagolják és lekicsinylik ezt a párt kitűzte fontos és helyes elvet, s ugyanakkor nem teljesítik mindig következetesen a párt egyéb helyes határozatait sem. Nem érthetünk egyet az efféle gyakorlattal, elsősorban az általunk kitűzött célok érdekében sem, s- ezért az SZLKP Központi Bizottsága külön gondot fordít e kérdésre, hogyan érvényesítik a gyakorlatban a párt irányelveit. A vegyes lakosságú községekben és járásokban a kétnyelvűség elvének betartása politikailag igen fontos a kölcsönös bizalom megerősítése szempontjából és az önkéntes közeledés érdekében. Pártunk érvényre juttatja ezt az elvet, s ennek fő értelme, oka mindenekelőtt az, hogy a hivatalos helyiségekben, középületekben és nyilvános gyűléseken minden állampolgár szabadon fejezhesse kl magát azon a nyelven, amelyen folyékonvan beszél és ugyanakkor tökéletesen meg is értse, miről tárgyalnak. Ezért ebben az értelemben helyesen és megfelelő érzékkel elhelyezni a mindkét nyelven értő funkcionárlus-kádereket. Ez az elv nem áll ellentétben az-'. zal, hogy köztársaságunk magyar nemzetiségű állampolgárainak saját érdekükben meg kellene tanulniok szlovákul. A szlovák nyelv elsajétí-. tásának szüksége gyakorlaHí követeH ményekből adódik, hogy magyar dol-: gozóink köztársaságunk bármely területén, bármely munkaszakaszon egyen jogúan érvényesülhessenek. Ezért az egyik oldalon be kell tar-' tani a kétnyelvűség elvét, másfelől ügyelni kell arra, hogy a magyar tanításnyelvű iskolák, a nemzeti bizottságok, a Csemadok és a többi tár-i sadalml szervezet hathatósan hozzájáruljon ahhoz, hogy főleg az Ifjúság, de az idősebb magyar nemzeti-: ségű állampolgárok is tökéletesen eU sajátítsák a szlovák nyelvet. Pártunk nagy gondot fordít az új nemzedék — az iskolaköteles fiatalság nevelésére. Erről tanúskodik a CSKP KB nemrég hozott határozata is, amely az ifjúság között végzett munkáról szól, va lám in t az iskolai nevelés és oktatás megjavításáról és elmélyítéséről hozott határozat. Az iskolaügy — tehát a magyar nyelvű iskolák — kiépítésében is első helyre a nevelés és az oktatás minőségét és tartalmát tesszük. Köztársaságunkban ma valamennyi iskola oktatási tartalma egységes, és az ifjú nemzedék neveléséről szocialista társadalmunk gondoskodik. Az általános iskolák tanulói Ingyen kapják tankönyveiket és tanszereiket. Természetesen ez a magyar nyelvű Iskolákra ls vonatkozik. Nagyon kedvezően kell értékelni azckat a lépéseket, amelyeket 1959 után tettünk, hogy egyre közelebb hozzuk a szlovák és a magyar nemzetiségű ifjúságot és a helyi iskolák tanítóit. Az alulról jövő kezdeményezések alapján «gyes községekben, ahol előzőleg külön szlovák és külön magyar tannyelvű Iskola működött, maguk a lakosok fogtak hozzá közös igazgatású iskolák szervezéséhez, amelyeknek a pionír- és ifjúsági szervezete is közős. Erre főleg ott került sor, ahol megvannak a szükséges előfeltételek (közös épület, káderek, stb.) Ilyen közös iskolákat létesítettek Dunajské Stredán, Calovon, Samorínban, Holicén, Komárnóban és egyebütt. E közös iskolákban a nevelés és az oktatás jól beválik, megerősödött a tanítók együttműködése, és a tanulók barátsága. Jó dolog ez, helyes kezdeményezés, amelyet a párt támogat. Az ilyen közös iskolák további létesítésénél következetesen ügyelni kell azonban arra, hogy megfontoltan járjanak el, a kezdeményezést politikailag jól előkészítsék és az egyesítést csakis a szülők teljes és önk' hozzájárulásával hajtsák vé A párt nem érthet egyet azzal 1 a közös szlovák-magyar iskolák létesítésében adminisztratív módon járjanak el, csupán a járási és kerületi nemzeti bizottság utasítására, a helybeli lakosok, állampolgárok hozzájárulása nélkül, mivel az efféle adminisztratív eljárásnak, amely nem jár együtt a lakosság között végzett munkával, egyáltalán semmi köze a CSKP nemzetiségi politikájához. Ezt azért hangsúlyozzuk, mivel az Iskola szervezeti felépítésének minden megváltoztatásához hozzá kell járulnlok a szülőknek és a helyi szerveknek. A marxizmus-leninizmus szellemében azt valljuk, hogy az embert kultúra eredményeit és gyümölcseit minden ember anyanyelvén sajátíthatja el legjobban. Nálunk ez az elv érvényesül minden alapfokú és középiskolában. Ugyanakkor — mint már említettem — az a meggyőződésünk, hogy a szlovák nyelv tanítása a magyar iskolákban a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiségű állampolgárok legsajátabb érdeke. Ezáltal a magyar tannyelvű iskolák tanulói 8—12 esztendő folyamán elsajátíthatják a szlovák nyelvet. Ezek a diákok nyelvi nehézségek nélkül folytathatják tanulmányaikat köztársaságunk bármely főiskoláján. Elvtársak! A magyar nemzetiségű lakosság közölt végzett munkáról szóló párthatározat a jelenben és a jövőben egyaránt fontos szerepet játszik ab-, ban, hogy megteremtsük a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a magyar nemzetiségű dolgozók élete sokoldalú fejlődésének előfeltételeit. Továbbra is ügyelni fogunk arra, hogy mindennapi életünkben, szocialista alkotmányunk szellemében mindenütt nemzetiségi különbség nélkül elmélyítsük és -betartsuk a dolgozók egyenjogúságának elvét. Hiszszük és tudjuk, hogy e marxista-leninista elv alapján tovább mélyül szocialista hazánk minden dolgozójának gondolkodásában a proletár és szocialista nemzetköziség, a csehszlovák szocialista hazafiság. A győzelmes szocializmus korát éljük. A szocialista világrendszer, élén a Szovjetunióval, sikeresen harcol a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért és versengéséért, azért, hogy az emberiség életéből eltűnjenek a háborúk. Népünk tántoríthatatlanul halad előre kitűzött célja — a fejlett szocialista társadalom felépítése felé. Utunkat az SZKP nagyszerű programja világítja meg. A CSKP XII. kongresszusára készülünk. Mindent megteszünk, hogy leküzdjiik a nehézségeket, hogy népünk egyre jobban és egyre boldogabban éljen. Jövőnktet kezünk munkájával teremtjük a gýárakban, a földeken, a kutatóintézetekben és a többi munkahelyen. Tegyünk meg mindent azért, hogy a terv teljesítésével és túlteljesítésével méltón köszöntsük pártunk XII. kongresszusát — annak a pártnak a kongresszusát, ame>y semmi áldozattól sem riad vissza a népünk boldogságáért folytatott harcban és a szocializmus győ-: zelméhez vezesse népünket. Éljen a CSKP — szocialista társa y dalműnk vezető ereje! Éljen és virágozzék nemzeteink és nemzetiségeink testvéri egysége! Éljen a Szovjetunió, amely tántoríthatatlanul őrködik a nemzetek békéjén és boldog jövendőjén! Éljen a béke! 1982. április 15. Uj SZÖ 3 *