Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-13 / 102. szám, péntek

A Kelet-Szlovákiai Vasmű építői A Kelet-Szlovákiai Vasmű termelő részlegein eddig már több mint 30 munkacsoport versenyez a szocialista munkabrigád címért. Képünk: Pavel Kočan munkacsoportját mutatja a hídalkatrészt gyártó részlegen. Hazánk különféle kohó- és gépipari üzemeiben közel 1800 szakembert oktatnak a Kelet-Szlovákiai Vasmű számára. A jövő szakemberei közül a legtöbben a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműben sajátítják el a kohászok és gépgyári dolgozók számára szükséges gyakorlati és elméleti tudást. Felvételünkön: Takács Györgyöt és Ján Simftákot láthatjuk, akik a vítkovicei vasmű üzemi munkaiskolájának rendszeres hallgatói. (Ján Kočiš felvételei) HARCOLJUNK A BALESETEK ELLEN Köztársaságunk területén csaknem mindennap előfordul valamilyen baleset. A balesetek oka sokféle, és „tapasztalatból" tudjuk, hogy az egyéneknek, a vállalatoknak, s a népgazdaságnak is jelentős károkat okoznak, nem beszélve a gyászoló özvegyekről és gyermekekről. Nézzük például, milyen károkat okoztak a balesetek a košicei Mérnöki Építészeti Vállalatban, ahol a balesetek száma 1961-ben az előző évhez viszonyítva nemcsak hogy nem csökkent, hanem még növekedett is. Míg 1960-ban összesen 197 baleset fordult elő, és a balesetek miatt 3795 műszakot mulasztottak, 1961-ben már 4377-et. 1961 folyamán baleset következtében a vállalatok egy dolgozójára 1,05 mulasztott nap esett. Az építészeti igazgatóságok közül a legtöbb, vagyis 49 baleset (közülük 1 halálos) a 0,2. sz. igazgatóság üzemében történt. Ha itt, valamint a 0,3., 0,4. és más igazgatóságokon a balesetek és a mulasztott műszakok nem fordultak volna elő, a košicei Mérnöki Építészeti Vállalat sikeresebben teljesíthette volna tavalyi feladatait. Bár a vállalatvezetőség sok mindent tett a balesetek számának csökkentésére, ez a törekvés nem járt eredménnyel. Az elvtársak február havi komplex elemzésükben rámutatnak, hogy a legtöbb baleset anyagmozgatás és teherszállítás közben fordult elő. A balestek 40 százaléka ezeken a munkaszakaszokon történt. A leggyakoribb ok az, hogy a dolgozók nem tartják be a szükséges elővigyázatossági rendszabályokat. J A balesetek okai ismeretesek, mégsem tudjuk idejében megakadályozni őket. Az „eredmény" pedig az, hogy a múlt évben a vállalatban nem csökkent a balesetek száma Másutt is hasonló a helyzet, sőt sok helyütt az idei év első negyedében sem állott be javulás. Ez intő jel, elsősorban azok számára, akik a munka- és egészségvédelemről gondoskodnak vagy pedig a balesetekért felelősek. Ezek elsősorban a szakszervezeti dolgozók, a munkabiztonsági és egészségvédelmi bizottság tagjai, az építésvezetők, a mesterek, technikusok, valamint a csapatvezetők, a kollektívák vezetői és az FSZM szakaszbizalmijai. Az említettek naponta az építők és a munkások között vannak az építkezéseken, ezért feladatuk, hogy a munkafolyamatokat tökéletesítsék a biztonság szempontjából is. Már késő, amikor a sérült legközelebbi munkatársai, rendszerint a baleset bekövetkezése után megállapítják, figyelmeztetik, „hogyha" jobban vigyázott volna magára, „hogyha" betartotta volna a biztonsági előírásokat, használta volna a védőeszközöket stb. a baleset nem következett volna be. Minden balesetnél ott szerepel a szerencsétlen szó — „hogyha". Az illetékesek csak akkor javasolnak és hoznak megfelelő intézkedéseket, amikor a baleset már bekövetkezett. Az ilyen „álláspont" alapvetően hibás, sok esetben büntetendő is, mert a baleseteket idejében meg kell előzni. A balesetvédelembe minél több dolgozónak kell bekapcsolódnia, elsősorban az FSZM funkcionáriusainak és aktivistáinak. A balesetek megakadályozására számos intézkedés tehető, csak az a fontos, hogy idejében javasolják, és haladéktalanul megvalósítsák azokat, ahol a hiányos munkabiztonsági és egészségügyi feltételek megkövetelik. A baleseteket meg lehet előzni az alkalmazottak gyakori és következetes oktatásával is. Figyelmeztetni kell a dolgozókat a munkájuk folyamán a gépek kezelésében, a járművek vezetésében stb. elkövetett hibáikra. A balesetek megelőzéséhez tartozik oktatófilmek vetítése, az egyes üzemek, Igazgatóságok és mesterek között vállalaton belüli verseny megszervezése a legjobb baleset-elhárításért és a balesetek csökkentéséért. A Stavoindustria vállalatban például a fenti Intézkedések segítségével állandóan csökken a balesetek száma. A vállalat a balesetek csekély száma következtében Jobban tudja teljesíteni tervfeladatalt ls. A többi építészeti vállalatban is állandóan harcolni kell a balesetveszély ellen, hogy építőiparunkban ezen a szakaszon ls javulást érjünk el. MIKULÁS MATESEJE I Gyógyítható-e a szívinfarktus ľ Az embert szív csodálatos motor. Percről percre, áráról órára, napokon, éveken át a legkisebb szünet nélkül szivattyúzza a vért az erekből a tüdóbe és a verőerekbe. Egy pillanatra sem pihenhet meg — ha megállna, ez halálunkat jelentené. A modern kor, a kapkodással, sürgős elintéznivalókkal teli élet jobban igénybe veszt, fárasztja a szivet, mint az egykori lassúbb élettempó. Szervezetünk „nagy fordulatszámmal" működik. Egyre nagyobb teljesítményt követelüijik szívünktől ts. A szívinfarktus (szívtrombózis) fo- ütötték fel fejüket és tömegesen szedgalom alá soroljuk a koszorús erek ték áldozataikat. Ma egyrészt hatéhirtelen elzáródását. Ezeknek az erek- kony gyógyszereink vannak ellenük, nek az a feladatuk, hogy vérrel lás- másrészt meg tudjuk őket előzni, sák el a szívet. Márpedig a szívnek Ezért ma már csak a halálesetek elecsodálatra méltóan nagy teljesltmé- nyésző százalékát okozzák ezek a nyéhez valóban gazdag és rendszeres betegségek. Minthogy azonban minenergiaforrásra van szüksége, amelyet den ember halandó, s egyre nagyobb oxigéndús vér alakjában kap meg. A életkort élünk meg, túlsúlyba kerülkoszorús ér eldugulása esetén a szív- tek a szívbetegségek és a rosszlndulzom bizonyos részében megszűnik a latú daganatok, mint a halál okozói, vérellátás, s ennek következtében a A szívbetegségek között pedig éppen szövet e része fokozatosan elhal (nek-, az infarktus áll az első helyen, rózls). Az infarktus leggyakrabban a A

z elmondottakból természetesen bal szívkamrát sújtja. A heveny (akút) infarktus persze kedvezőtlenül befolyásolja e kamra működését. Amennyiben az infarktus csupán kisebb méretű, a páciens néha nem ts érez különösebb nehézségeket. Ha viszont nagyobb méretű, azonnali halált ls okozhat, a szív szöveteinek elhalása, vagy pedig a vérérnek az infarktus helyén való megrepedése következtében. A közepes méretű Infarktus gyakran kigyógyul, csupán heg marad a szívizmon. Amennyiben ez a sebhely az egész szívfalon áthatol, zavarokat okoz a szívizom működésében. • A modern kor betegsége-e az infarktus? Erre a következő választ adhatjuk: A régebbi időkben az orvosoknak nem voltak eléggé pontos ismereteik a betegségekről és gyakran összetévesztették őket. Századunk elején, különösen a különleges készülékek feltalálása révén gyors fejlődésnek indult a diagnosztika. Ami az infarktust Illeti, elektrokardiográf segítségével lehetővé vált a felismerése; az elektrokardiográffal tudvalevőleg meg lehet állapítani a szív villamos feszültségének változásalt s egyúttal a szívműködésben mutatkozó elváltozásokat és zavarokat. Nincs bizonyíték arra sem, hogy az infarktus csak az utóbbi időkben terjedt volna el nagyobb mértékben. Kétségtelen, hogy az utóbbi években a szív- és érbetegségek leggyakrabban okoznak halált. Az emberek ál talában azt gondolják, hogy ez a fokozott élettempónak a következménye. Ámde a dolog másik oldalát is látnunk kell. Az átlagos életkor az utóbbi évtizedekben rohamosan növekszik. Az emberek igen nagy százaléka éli meg az ún. kritikus életkort. Ebben a korban pedig az embenem következik, hogy a magas korral együttjáró . betegségek ellen nem küzdhetünk, nem előzhetjük meg őket. Amint már leszögeztük, az emberi életkor meghosszabbodott s a jövőben még hosszabb lesz. Az orvostudomány is szüntelenül fejlődik. Például néhány évvel ezelőtt még nem ismertük a penicillint, a sztreptomtcint stb. A Járványos betegségek ellen már megtaláltuk a hatékony gyógyszereket. A daganatokkal és szívbajokkal szemben még nem teljes mértékben. De ezekre is sor kerül, már az Infarktussal is felvettük a harcot. Intézetünkben egyelőre az Infarktus következményeit gyógykezeljük, azokat a hegeket, amelyekről már fentebb említést tettem. Ezek sem mind egyformák. Az infarktus mérete szerint kisebb vagy nagyobb sebhely marad vissza. Ha ez a heg terjedelmes, ún. szívklöblösödés, — tágulás (szívaneurizma) keletkezik. Oly módon jön létre, hogy a szívizomnak az a része, amely az ér eldugulása következtében nem kap elegendő tápanyagot, elhal. Nekrózis következik be s az eredeti erős szívfonadékot kötőÁltalában úgy vélik, hogy manapság rohamosan nő a szívbetegek száma, régebben állítólag nem volt annyi infarktus Komoly, életbevágó kérdések ezek, ezért megkértük dr. Bohumil SPACEK professzort, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagját, a prágai Klinikát és Kísérleti Sebészett Intézet főorvosát, magyarázza meg, mi tulajdonképpen a szívinfarktus, csupán a mai kor betegsegének tekinthető-e, hogyan védekezhetünk ellene. Válaszát az alábbiakban foglaljuk össze: sok a balkamra elülső oldalán fordulnak elő s nagyobb felületet fog-, lalnak el. Hozzá kell még tennem, hogy eredetileg azon töprengtem, hogyan lehetne a rossz vérellátású szívhez valamilyen oldalsó vérkeringést vezetni. Különféle lehetőségeket próbáltam ki, végül a bordaközi izmokat kezdtem használni. Állatokon végzett kísérletek közben először akút infarktust Idéztem elő, majd a bekövetkezett szívtágulás helyét műtét útján összekötöttem a bordaközi Izmokból készített lebennyel. Az Izomcsönkokból kinőttek ugyan egyes erek, de ez nem volt elegendő: a felvarrt izom ezzel szemben mechanikusan érvényesült, az elhalt rész nem volt kitéve igénybevételnek, s az állatok életben ma-; radtak. Amikor első ízbpn végeztem embe-: ren kísérletet a szívkiőblösödésnek műtét útján való eltávolításával, Bailey amerikai sebész is operálta már a szívaneurizmát. ö azonban kivágta az öblösödést, majd a szivet összevarrta. Ezt a módszert nem tartom egészen helyesnek. A tapasztalatok alapján kétféle aneurizmát különböztetünk meg: a) kidudorodó, kinövést mutató szívtágulást, amelyet levágással lehet eltávolítani; b) lapos tágulásokat, amelyek rendszerint az infarktus következményei) ezeknél a rezekció (kimetszés) a balkamra lényeges megklsebbedését eredményezi s más nehézségeket ls okoz a betegnek. Ezért úgy vélem, hogy az általam bevezetett módszer helyénvaló különösen a bal szívkamra elülső részén szövet helyettesíti. A sújtott szívkörzet nem eléggé rugalmas, nem húzó- előforduló aneurizmák esetében. Ezt dik össze elegendő mértékben, s ily bizonyltja betegeink, hosszú évekig módon a szívfal kidudorodik, kiöblö- tartó ellenőrzése is. södik. A szív működése elégtelen lesz Kísérleteimre külföldön ls felfi(insufficentia) Orvosi gyakorlatom- ltek Hasonlő műtéteket kezdett ban sebészeti úton igyekszem kikü- ' . ., , .. _ . , szöbölni ezeket a veszélyes táguláso- v

é«

ezn

l Moszkvában Petrovszkij prokat. Az aneurizmoráfia sejébe toljuk, felette öltések segítségével a lehető legjobban összehúzzuk ri szervezet már sokkal hajlamosabb a heg széleit. A műtétet szaknyelven Módszerem lényege a következő: a bordaközi és mellkasi izmokból lebenyt alakítok kl, amelynek szárán vérerek haladnak át. Az ily módon előkészített lebenyt aztán a kiöblösö- , , , dés helyére varrjuk. A dudort a rá- h

ogV kedvezően befolyásolhatom a bevarrott lebennyel együtt a szív bel- tegség lefolyását, amely egyébként fesszor. ö azonban a bordaközi Izom helyett rekeszizmot használ. Tudomásom szerint kb. 11 beteget operált sl-í kerrel. Mint látják, eredeti igyekezetem, hogy több vérrel lássam el a megsérült szívet, nem sikerült ugyan teljesen, ezzel szemben elértem azt, a szívbetegségekre, mint fiatalkorban. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy régebben sok ember halt meg fertőző betegségben (tífusz, himlő, vörheny, tuberkulózis stb.). Ezek a aneurysmoraphiá-nak nevezik. Már hét éve végzem ezeket a műtéteket, mintegy 40 szívkiöblösödésben szenvedő pácienst operáltunk meg. Az eredmények Igen jók, külöbetegségek gyakran járványszerűen nősen akkor, ha ezek az elváltozálegkésőbb öt éven belül halált oko-, zott. Valóban jó érzés látni, hogy első páciensem, akit hét évvel ezelőtt operáltam, ma is él, szenet hord fel a lakásába s ugyanúgy mozoghat, mint a többi egészséges ember. (Tudomány és Technika) SZÖVETEK — SZOVES NÉLKÜL (Budapesti tudósítónktól) — „Büszkéit lehetnek kirakataikra" — jegyzi meg egy-egy Budapesten járt külföldi vendég. Valóban, ha elsétálunk a ruházati boltok előtt, megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy a magyar konfekclós áruk kivitele és minősége az elmúlt évek során sokat javult. A jövőben természetesen számolni kell az Igények további fokozódásával és ez komoly feladatokat jelent a textilipari szakemberek számára: hogyan szélesíthetik kl a ruházati Ipar alapanyagbázisát a termelés növekedésének megfelelően? Erre a kérdésre kerestünk választ a Lőrinci Vattagyárban, ahol az újfajta szövés nélküli, úgynevezett tűzéssel készült kelmékkel foglalkoznak. Bátran állíthatjuk, hogy az új kelmegyártási technológia forradalmasítja a textilipart. Azonos idő alatt 15—20-szor annyi tűzött kelme állítható elő, mint azonos szélességű szövöttárú. De honnan is Magyar textilipari kutatók nagy jelentőségű eredményei származik az elnevezés „tűzött kelme"? Pogány Péter, a Vattagyár fiatal mérnöke ad választ a ':érdésre. A fonási folyamatot megelőzi a feldolgozásra kerülő alapanyag kártolása. A kártológépről széles, világos színű anyag, az úgynevezett kártolt fátyol kerül le. A hagyományos eljárás szerint ezt megfonják és az így készült fonalból szövik a textiliákat. A Lőrinci Vattagyárban felhagytak a hagyományos módszerrel és a kártolt fátyolt cikkcakk varrással, úgynevezett féltrikó-kötéssel tűzik át, az erre a célra . kialakított varrógépen, melyet nemrég fejlesztettek kl az NDK-ban. A kártolt fátyolból ezál'al megnövelt szilárdságú kelme lesz, amelyet felsőruházati cikkek készítésénél vatelin helyett lehet használni. De korántsem.ez az egyetlen alkalmazási lehetőség. Az eljárás továbbfejlesztésénél — és a kutatók jelenleg ezzel foglalkoznak — az egyszer már tűzött „bundát" ismét átvarrják gyapjúfonállal, s az eredmény a jő minőségű kabátszövetekhez hasonlő. igen tetszetős kivitelű kelme. (Egyébként imás országokban, Csehszlovákiában ls gyártanak tűzött kelmékből kitűnő felsőruházati cikkeket, gyermekrurhákat.) A lehetőségek szinte végtelenek — a tűzéshez felhasznált fonal minőségétől függően igen sokféle kelmét lehet létrehozni. Nemesebb tűzőfonallal például plüsszerű anyagot, továbbá frottírt is előállítottak a kísérleti gyártás folyamán. Persze félreértés ne essék: a tűzött kelmék zöme nemcsak k«I-: sejében, hanem tartósságában ls vetekszik a hagyományos, szövéssel előállított anyagokkal — és ez igen lényeges szempont. És még egy érdekes alkalmazási terület: a Győri Mübőrgyárban igen jó minőségű műbőrt állítottak elő, úgy hogy a műanyagréteget tűzött kelmékre vitték fel. Az újfajta kelmék gyártásánál az elmondottakon kívül még számos ügyes technikai fogást alkalmaznak és nem is a tűzés az egyetlen módszer: sikeres kísérletek folynak a ragasztott anyagú kelmékkel ls. Ezeknél a kellő szilárdságot tűzés helyett megfelelő műanyagalaoú ragasztókkal való átitatással biztosítják. Jelenleg ezeket az anyagokat ipari célokra (szűrőszövetek, stb.) használják, de alkalmazási területük napról napra szélesedik és segítenek a népgazdaság egyik komoly problémájának megoldásában. Ligeti György 1962. április 13. 0] SZÖ 5 *