Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-05 / 94. szám, csütörtök

Készülnek a Csemadok országos közgyűlésére •r/ŕ/m/.tggmmtKmigwiiMiw/M^^ S A Csemadok berkeiben serény munka folyik a VIII. országos közgyűlés jó előkészítésére. Nem kis m un k 3 ez, ha tekintetbe veszszük, hogy 500 küldött elhelyezéséről, kényelméről kell gondos kodtii, mégpedig a legapróbb részletekig, hogy minden küldött otthonosan érezze magát és azzal a megállapítással távozzék a köz gyűlésről, érdemes volt azon részt venni. A Csemadok tagsága sokat vár a közgyűléstől, elsősorban azért, mert hazánk építésének gyors ütemű fejlődése következtében, a SZKP XXII. kongresszusa útmutatása nyomán, mi is rátérhetünk rövidesen egy új, magasabb típusú társadalmi rendszer, a kommunizmus építésének útjára. A Csemadok Központi Bizottsága és titkársága mindent megtesz, hogy a közgyűlés küldötteinek ne legyen oka panaszra. Az országos közgyűlés azonban csak abban az esetben hozza meg a várt eredményt, ha a küldöttek is felkészülve jönnek el. Ezért az országos közgyűlés előkészítési időszakában a Csemadok helyi szervezeteinek vezetőségei mindenütt tagsági gyűléseket hívnak össze, amelyeken megbízzák küldötteiket, hogy tolmácsolják nézetüket és ismertessék javaslataikat az országos közgyűlésen. A tagsági gyűléseken már idáig is sok értékes hozzászólás hangzott el és nak tiszteletére. A kötelezettségvállalásokat a helyi szervezetek beküldik az országos közgyűlésre, hogy ezekkel is alátámasszák a CSEMADOK tagság azon elhatározását, hogy készen állnak a feladatok végrehajtására, melyeket a közgyűlés tűz k; a kulturális forradalom továbbfejlesztése, a kommunista típusú ember kinevelése szempontjából. A helyi szervezetek vezetőségei számos községben helyesen használják fel a közgyűlés előkészítésének időszakát a tagtoborzásra is. A községek egész sorát említhetnénk meg, ahol a CSEMADOK tagság az országos közgyűlés tiszteletére már most rendezte egész évi tagdíjilletményét. Az országos közgyűlés időpontjában, április 13 —14 és 15-én a helyi szervezetek túlnyomó többsége kultúrműsorral és egyéb szórakozással összekötött ünnepi taggyűléseket hív öszsze, melyeken a CSEMADOK aktivistái előadásokat tartanak azokról az elvi jelentőségű kérdésekről, amelyek a CSEMADOK munkájának gerincét alkották és a jövőben is alkotni fogják. Az ünnepi taggyűlésről üdvözlő táviratokkal és kötelezettségvállalásokkal köszöntik az országos közgyűlést. GOGH LÁSZLÓ, a CSEMADOK Központi titkárságának dolgozója. VITA A „PALACKPOSTÁRÓL" CSONTOS VILMOS: Hajnali dobpergés Hat éves se voltam, Amikor hallottam. — Anyám jajdult, s apám homlokára Felhőt takart a katonaLáda, tyely a padlásról újra lekerüli. — Á kelő nap is könnyekbe merült. Harminc éves voltam, És újra hallottam. — Parancs hangzott el és menni kellett. Velem jutott a vonat keletnek, Ahol j agy, vér, s üszkös romok vártak, — Nyomai ama szörnyű kaszásnak. — Harmadszor úgy — hajnal, Hogy ne jöjj, s nem halljam Halál hangján a dobot peregni: A békének bástyát kell emelni! Minden kéz e célbői kezdje dolgát, S nem döntik le, kik megostromolják! A Csehszlovákiai írók Szövetsége magyar szekciójának ez idei első irodalmi vitadélutánján Fábry Zoltán „Palackposta" című müve került megvitatásra. A vitaindító beszámolót Turczel Lajos kritikus tartotta. Beszámolója elején röviden vázolta azokat a körülményeket, amelyek között az esszéciklus született. Külön hangsúlyozta Fábry Zoltán bátor emberi és írói magatartását a fasizmus legerőteljesebb előretörése idején. Esszéi felvilágosítottak és harcra szólítottak a fenyegeszámos értékes kötelezettségvál- , tjj veszély ellen, lalás történt Csehszlovákia Kom- j Az elöadó ezulán rátért a gyüjt

e. munista Pártja' XII. kongresszusá- 1 mény egyes részeinek ismertetésére Fraňo Gibala ötven éves Gibala, az újkori szlovák szobrászat középnemzedékének egyik érdemes, realista szemléletű képviselője a kezűrzavarába, amit az Öngyilkosság a vasúti síneken, Tragédia a Dyje folyón s a Kárpáti favágók sztrájkja je- j szerű megjegyzéseket fűztek a Palackés értékelésére. Megállapította, hogy a Palackpostában Fábry ugyanúgy, mint többi müvében is, a vox-humánát szólaltatja meg. Az a tény, hogy ezek az esszék még a második világ^JmfSSSSS/f/fS/Sfff/S/SSSSSSSSSSflrS/Sf/J^fSfSSSSSS/SSf/f/S//SS/ŕSSSSS////SSS/S/SS/SSfS/SS KULTURÁLIS HÍREK IONESCO NEM ÍR TÖBB SZÍNPADI MÜVET, mert aggasztja, hogy 49 éves korára saját stílusának rabjává lett. Ezentúl filmet ír, először £gy paróháború elején íródtak, egyáltalán nem diát amelynek címe : Múlt szombaton jelenti azt, hogy a mai olvasónak nincs mit mondaniuk. A fasizmus és a háború veszélye ma is fennáll. A kötet, amint már címe is mutatja, palackposta útján üzen a mának, a ma emberének. Ma ezek az eszmék a békepolitikával való aznnulást jelentik, ugyanakkor figyelmeztetnek is, hogy a béke megőrzéséhez aktív összefogásra van szükség. Végül megjegyezte, hogy Fábry Zoltán olyan írói egyéniség, aki következetesen, újra és újra visszatérően, a béke és háború problémájára összpontosítja a figyelmet. A beszámoló után élénk vita alakult ki. A felszólalók közül többen adaléklet-szlovákiai Krajná Polanán született lez. —• A munka társadalmi értékére ! p

0

sta és Fábry müveihez általában 1912. április 5-én. Atyját a 'világ- utal két alapos kompozíciójában: a > A vita során felvetődött a kérdés, mi háború sodorta el. Az arva paraszt- kiegyensúlyozott felépítésű Villanygyerek első forma- és színélményei a szerelőkben, falu kis fa templomihoz, annak primi- g

rző; meleg líráva

l formált gyertív. titokzatosan ható szentképeihez, m

ekportréi itthon, s külföldi kiála fiatalság tarka népviseletéhez, a látástól vakulásig dolgozó felnőttek munkamozdulataihoz kapcsolódtak. — Már a népiskolában is jobban vonzza a rajz, mint a betű, és az összegyűjlításokon is (Moszkva, New York, Jugoszlávia, Berlin) díjakat és elismerést hoznak. — Kitűnő technikai felkészültséggel örökíti meg kulturális életünk néhány képviselőjét. Nem tött gyertyacsonkokból figurákat min- elégszik meg a portréhasonlósággal, táz. Tanítója felfigyel kétségbevonhatatlan tehetségére, s a tizenhatesz tendős fiút a hoficei ipar- és szob hanem az ábrázolt belső világát, egyéniségét, eszményeit is igyekszik kifejezni. Ezért oly meggyőző erejűek i rászati 'iskolába juttatja be, ahol öt- a nemzetébresztő tudós Kmeť, a költő évet tölt s a prágai akadémián Kaffka Krár é

s Ondrejov, modern festészeprofesszornál négy évet. Hoficéből tünk meg

alapítója: Fulla arcmásai, hozta magával a ko s a márvány _ A le

gj

0b

b valóságlátó hagyomászeretetét. Ez e két anyag hatarozza nyokr

a támaszkodva formálja a Néni eg kezdeti formaképzését es szob- ger táncosnötj a R

a

gyá

s cigányt, és rászi ízlését. A márvány lagyan for- népi típusaitj a

z utóbbiak tűnnek fel máit, sima felülete összhangban van épületplasztikáinak allegorikus figulírai kompozícióival. Ebből az el- rälba

n. [Tél és Nyá

l.

; A

z i

gazs

äg és képzelésből alakult ki Gibala szobrá- Bíráskodás Prešov ) szi vérmérséklete, mely a barokk felszabadulás ' után már a sznplasztika dinamikus érzésével roko- A felszabadulás u án már a szoť

f.. , cialista társadalom talajaból fakadó , , . .... , ... művészettel formálja alkotásait, a Tobb iskolai munkájával nyer el^so köztíri szobroka

t ^ emlékműveket. díjat. Biztos kompozíciós, — és ter- A hábo

rú és a felkelés hősi motíérzékkel formálja figuráit s fejezi ki vumaíj a ng

p §i

ete, a ma kibontabennük szenvedéllyel és erőteljesen kozó fejlődése képezik mondanivalőa gyakran tragédiába hajló emberi ját. Magával ragadó két legismertebb sorsot s fedi fel a lélek harcát. A kompozíciójának forró pátosza: a nincstelenségből jött, a sokat nélkülöző Zlatá Baňa-i emlékmű homokkőből ifjú érzékenységével lát bele a har- faragott, gyermekét a tűz pusztítása mincas évek társadalmi visszásságaiba, elől menekítő elszánt anya alakja, — és a tokajíki tragédia háborús őrülettől elriasztó, embertelen kegyetlenségét kárhoztató szoborcsoportja. Miután a lélekmérgező fasizmust elítélte s ünnepelte a felszabadítókat, és kegyelettel adózott a harcban elesetteknek, az élő ma felé fordul s a munka diadalát, az építő ifjúságot, a szociális gondoskodást dicsőíti. Kórházak homlokzatát s előcsarnokait, iskolákat és moitern áruházakat, tereket, díszkutakat és parkokat ékesítik plasztikái, melyek fokozatosan haladnak a zártabb, összefogottabb fogalmazás felé. — Legutóbbi munkáin újfajta ábrázolási módot észlelünk. A Poprádon épülő nemzetközi nagy szálloda új építészeti formanyelvéhez idomul plasztikája. A Tátra magasbatörő szikláit, a Nemzeti Park állatait, a természet szépségeit szabadon élvező embert érzékelteti erősen sűrített rö'vidítéssel, kockázatos kalandok mellőzésével, korszerű hangvétellel. Gibala a hazai realista szobrászművészet folytatója, és egyéni színnel gazdagítója. Az egész társadalomhoz szóló, humanista tartalmú művei alkotásánál vésőjét meleg emberség irányítja. Kívánjuk, hogy a jövőben is a béke és haladás eszméi, az emberi megértés és boldogulás vágya ihlessék. BÄRKÁNY JENŰNÉ (az oka annak, hogy Fábry művei a mai ifjúság körében nem találnak megfelelő visszhangra? A vita résztvevői közül néhányan azon a véleményen voltak, hogy a mai világhelyzetben az életünkben beállt változások következtében az ifjúság a békeharcot természetesnek veszi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ifjúság közömbös Fábry esszéinek gondolati igazsága iránt. A vitában kisebb véleményeltérések ellenére kikristályosodott a lényeg: Fábry Palackposta című műve ma is küldetést teljesít. KORPÁS PÁL SÜE : M i v m Ä**' • - • P W ' sS? t. - r!3 a gőzfürdőben. • * • JANA BREJCHOVÁ ÉS JAROSLAV MARVAN magyar filmben szerepel. Április közepén kezdik forgatni Prágában a „Vasárnap — hétköznap" című koprodukciós filmet, amelyet Máriássy Judit írt, Máriássy Félix rendez és amelyben az említett művészeken kívül Ruttkay Éva és Gábor Miklós játszik főszerepet. • * • CSUHRAJT a cánnes-i nemzetközi filmfesztivál zsűrijének tagjává választották. • • • A SZOVJET kormány Johannes Setnper észt írót 70. születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntette ki. Johannes Semper mint közéleti személyiség is ismeretes. LENIN-RENDDEL TÜNTETÉK KI 60. születésnapja alkalmából Gabita Muszerepovot, a Kazah írószövetség elnökét. • * • PRÁGA VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁSKÖRÉBEN 12 színház tartozik. A színészek és az alkalmazottak száma 1600, ami 100-zal több a Nemzeti Színház tagjainak számánál. ÁPRILISBAN SZLOVÁKIÁBAN TÖBB ÜJ KÜLFÖLDI ÉS HAZAI FILM KERÜL „Század eleje", Lenin száműzetéséről szóló szovjet filmet. Az olasz filmművészetet a „Bérgyilkos" és az. olimpiai játékokról készült dokumentumfilm képviseli. Bemutatásra kerülnek továbbá „A gyáva", az „Ördög csapdája" című új csehszlovák filmek. • * * GRIGORIJ KOZINCZEV, A DON QUI!OTE FILM RENDEZŐJE megkezdte Shakespeare Hamlettjének a megfilmesítését. A film zenéjét Dmitrij Sosztakovics szerzi. A Nitrai Pedagógiai Intézetben nagy gondot fordítanak az esztétikai nevelésre. A képzőművészeti tanszék mellett jól működik a szobrászati kör. A . , ,, , i kör munkáját Machala József szobrász BEMUTATÁSRA. Meg kell említenünk i

rányítja. gépünkön: Sidó Zoltán III. közülük a „Lelkiismeret lázadása című háborúellenes NDK-beli és a éves hallgató Önarcképén dolgozik. (Molnár J. felvétele.) Lev Tolsztoj: kCöcsög /Qljosa Rövidesen megjelenik magyar nyelven Lev Tolsztoj műveinek több kötetre tervezett gyűjteményes kiadása. Az itt közölt elbeszé)és a Gazda és cseléd — Hadzsi Murát című kötetéből való. E kötet a nagy orosz klaszszikus legszebb öregkori elbeszéléseit, kisregényeit nyújtja az olvasóknak. Aljoska egy paraszt kisebbik fia csizmáját, apja kucsmáját, ködmönét, volt. Köcsögnek azért nevezték el, és felvitték a városba. Aljasa nem mert egyszer az anyja elküldte egy győzött örvendeni új öltözékének, de ?

os

ű szaladt, vigyázott, nem felejtetvarrtak a nyakába. A gazda felesége, anyja, lánya, fia, a boltossegéd, a szakácsnő • hol ide, hol oda küldözgették, hol ezt, hol amazt végeztették el vele. Egyebet se hallott naphosszat, mint: „Szaladj csak oda, öcskös", vagy: „Intézd el, Aljosa. Csak nem felejted el, Aljosa? Vigyázz, el ne felejtsd, Aljosa." Es Alköcsög tejjel a kántornéhoz, ő pe- a kalmár elégedetlenkedett, dig elbotlott és eltörte a köcsögöt. — Azt hittem, smbert állítasz Édesanyja elnáspángolta, a gyerekek Szemjon helyébe — szólt Aljosa apte el, mindenre ráért, mindent elvégzett, mindig mosolygott. Bátyja csizmáját hamarosan elnyűtmeg attól fogva Köcsögnek csúfot- jához, miután szemügyre vette Aljo- te, a gazda összeszidta, amiért lyuták. Rajta is ragadt a név: Köcsög sát. — Ahelyett egy ilyen tejfe- kas csizmában jár, amiből kiláts/ik Aljosa. lesszájú kölyköt hozol. Mit kezdjek a csupasz lábujja, s ráparancsolt, veCingár, nagy fülű legényke volt ez vele? az Aljosa, a füle úgy elállt, mint — Tud ez mindent: befogni, hajtaa szárny: az orra is nagy volt. Ezért ni és amellett dolgos, szorgalmas, is csúfolták a gyerekek: „Aljoskának Szemre hitványka, de izmos, olyan az orra, mint a karó a dom- — Majd meglátjuk, bon". A faluban volt iskola, de a — Es ami a fő: engedelmes. Es bára emiatt, ŕélt, hogy az apja, ha gyen új csizmát a vásáron. A csizma új volt, Aljosa nem győzött benne gyönyörködni, hanem a lába csak a régi maradt, estére fájt a sok futkosástól, és Afjosa haragudott a lábetűvetésre nem volt kedve Aljoská- ég a munka a keze alatt. majd eljön a pénzért, megharagszik, nak, meg ideje sem igen jutott rá. — No, nem bánom, hagyd itt. Aljo- amiért a kereskedő a csizma árát levonja a béréből. Télen Aljosa még sötétben kelt, fát Bátyja egy kereskedőnél szolgált a sa tehát ott maradt a kalmárnál, városban. Aljosa még jóformán ki se A kalmár családja nem volt valátszott a földből, s már segítenie lami népes: felesége, öreg édesany- aprított, azután felsöpörte az udvart, kellett apjának. Hatesztendős volt, ja, nagyobbik fia, aki már házas volt, megetette, megitatta a tehenet, meg amikor nővérkéjével már a juhokat, egyszerű nevelésben részesült, apjá- a lovakat. Azután befűtött, kitisztitotmeg a tehénkét őrizte a legelön; mi- nak segített az üzletben, meg a kikor valamennyire fölcseperedett, a sebbik —- ez tanult, gimnáziumot véglovakkal járt ki nappal is, éjszaka zett, egyetemre is járt, de onnét kiis. Tizenkét esztendős korában már zárták, most otthon élt — meg még szántott, szekerezett. Ereje kevés egy gimnazista kislány, volt, buzgalma annál több. Es mindig Aljoskát eleinte nem kedvelték: ta a gazdáék cipőjét, ruháját, rendbetette, begyújtotta a szamovárokat, azután vagy a segéd hívta, hogy segítsen árut hordani, vagy a szakácsné állította oda tésztát dagasztani, lábost mosogatni. Aztán a városba küldjókedve volt. Ha a fiúk kinevették, igen parasztos volt, rossz a ruhája, ték, számlát behajtani. „Miért mennél magad, majd Aljosa elszalad. Aljosa hé, Aljoska!" Es Aljosa szaladt. Futtában reggelizett, ebédelni is ritFraňo Gibala: Kelet-Szlovákia tavasza hallgatott, vagy ő is velük nevetett, meg a modora is, mindenkit tege Ha édesapja összeszidta, szótlanul zett — de hamarosan hozzászoktak, meghallgatta és engedelmeskedett. S Még a bátyjánál is jobban dolgozott, mihelyt vége lett a fejmosásnak, mo- Csakugyan szófogadó és készséges kán ebédelt a többiekkel. A szakácssolyogva hozzálátott ahhoz, amit ép- volt, mindenért őt szalajtották, és nő váltig szapulta, hogy nem eszik pen végeznie kellett. mindent szívesen, gyorsan elvégzett, akkor, amikor a többiek, de azért Tizenkilenc éves volt, amikor a egyik munkát a másik után, megál- sajnálta, és mindig félrelett neki mebátyját besorozták katonának. Apja lás nélkül. A ház körül is, meg a leg ételt ebédre vacsorára. Különöbeszerezte őt a bátyja helyére a ke- boltban is reáhárult minden munka, sen sok volt a munka ünnep előtt reskedőhöz. Ráadták a bátyja ócska Minél többet végzett, annál többet és ünnepnapon. De Aljosa örült az ÜJ SZÖ 6 * 1962. április 11,