Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-08 / 66. szám, csütörtök

JÓL FELKÉSZÜLTEK A TAVASZI MUNKÁKRA V A žilinai járásban a Teplička nad Váhom-i EFSZ azok közé a szövetkezetek közé tartozik, amelyek már régen rájöttek a gépesítés előnyeire. Állítólag ők voltak az elsők a járásban. Milan Ďunkel szövetkezeti elnök és fivére, Vladimír, a gépesítő, aki csak három évvel ezelőtt jött az iparból a mezőgazdaság segítségére, jól tudja, hogy a gépek az egyik leghatékonyabb eszközt jelentik a mezőgazdasági termelés, a munkatermelékenység növelésében, vagyis abban, hogy a mezőgazdaság az Ipar színvonalára emelkedjék. Éppen ez a gépekhez való viszonyuk, a csalha tatlan segítőtársba — a gépbe vetett bizalmuk vezetett minket a szövetkezetbe. A gazdasági udvart teljesen beborította a fehér hótakaró. Az egyik oldalán a tehénistállók, sertésólak húzódnak, az udvar közepén nyitott színben állnak a mezőgazdasági gépek, kombájnok, trágyaszórók, vetőgépek stb. és mindjárt a kapunál balkéz felől egy hosszúkás épületben vannak a garázsok, a Javító- és kovácsműhely. A garázs nyitott ajtaján át láttuk, hogy itt tartják a szövetkezetesek a traktorokat. A műhelyben és a garázs előtt ls mozgalmas élet folyt. A traktorosok és a gépesítési központ javltómunkásai jól felhasználták a téli szünetet. A műhely előtt álló Super mellett Vladimír Dungel gépesítő segített Martín Talapka és Alojz Procházka traktorosoknak a villanyvezeték megjavításában, a műhelyben pedig Ignác Mintái, Rudolf Dungel és Emil Dungel traktoros Václav Hajek szerelővel a trágyaszőrókat Javította és tisztította. A gépek javításának rendkívül nagy figyelmet szentelnek az egész szövetkezetben. Ezt bizonyította a szövetkezet elnökének és Stefan Dungel agronómusnak a látogatása is, akik éppen felülvizsgálták a garázsokban levő traktorokat. Amikor később ellenőrizték a színben lévő többi gépet ls, a gépesítők csoportjához léptek. — Nos, hogy megy a munka — kérdezte az elnök. — Jól. Válaszolta a gépesítő. — Már nincs sok hátra. Csak befejezzük a trágyaszórók és a boronák javítását. A traktorok és a gépkocsik A jövő komplexbrigádja már rendben vannak, a Super kivételével. Hiányzanak ugyan az alkatrészek, de már jöhet a tavasz. A Teplička nad Váhom-1 EFSZ gépesítési központjának dolgozói valóban jól felkészülnek az idei tavaszra. Mihelyt befejezték a mélyszántást, nagy kedvvel hozzáláttak a gépek javításához. Amint Vladimír Dungel gépesítő elárulta, elég gépük van javításra és karbantartásra, de a komplex földművelésre mégis kevés. Igaz, hogy nemrégen új gépeket kaptak a gabona kétmenetes aratására, de alig várják, hogy megérkezzen a motoros saraboló gép, a két burgonyaültető, az önműködő rakodó, a műtrágyazúzó, a trágyaszállító kocsi, az Istállótrágya-szóró gépek stb., amelyek vásárlását erre az évre tervezték. Talán már eltalálta az olvasó, mire törekednek a szövetkezet gépesítői és tráktorosai. Sokat hallottak és olvastak a komplexbrigádokról. Hogy nincsenek tapasztalataik? Sebaj, hisz a gépesítés úttörői közé tartoznak a járásban. Több oktatáson vesznek részt, találkozókat terveznek, a délszlovákiai EFSZ-ek komplexbrlgádjainak tagjaival. Es végeredményben senki sem mondhatja róluk, hogy nincsenek tapasztalataik a gépekkel. Ogy akarják biztosítani a munkák elvégzését, hogy időre minimális költséggel, fáradságos robot nélkül dolgozzanak. Éppen ez ösztönzi a legjobban a tepličkai gépesítőket munkaszervezésük megváltoztatására. Idei feladataik a múlt évi eredményekhez viszonyítva sokkal nagyobbak. Tavaly bizony nem teljesítetHogyan növeljük a burgonya hozamát Az Idei tál szokatlan zordsággal köszöntött hazánkra. A múlt évi decemberi, az idei januári ás február elejei hideg próbára tette burgonyaprizmáinkat. Természetesen a prizmában most még külsőleg sem lehet megállapítani a fagykárt. Rendszeres ellenőrzéssel azonban már tájékozódtunk a prizmák soriéról. Most már főleg csak arra törekedjünk, hogy a fagykár következményeit csökkentsük. A fagyos prizmában — mihelyt enyhébbre fordul az idő — a fagyott részeken rothadási gócok keletkeznek. Az ilyen prizma hamarosan bemelegszik A bemelegedett helyek fölött a hótakaró elolvad, a főidből hamar kiolvad a fagy, a prizma erősen gőzölög, és a föld több helyen besüpped. A prizma hőmérséklete semmi esetre se emelkedjen 8 C fok fölé, mert ilyenkor megindul a gumókban a csírázás, majd később a káros csíragumó-képződés, amely kelés! hiányt és kisebb termést eredményez. Az erősen bemelegedett prizmát gombosvlllával forgassuk át. majd a külső hőmérséklettől függően vékonyabb-vastagabb szalmatakaró alatt hütsük. A burgonya termesztésekor Igen hatásos beavatkozás a csíráztatás. Ennek előnye ugyanis nemcsak a termés időbeni értékesítéséből származó jövedelemtöbbletben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a korábban behordott növény helyét a silókukorica foglalhatja el. A vetőgumónak szánt prizma több helyéről a tél végén — mihelyt lehet — vegyjink gumómintát. A csíráztatást a burgonya tényleges ültetése előtt 30—40 nappal hamarább kell megkezdeni. A kiválogatott egészséges Ultetőburgonyát erre alkalmas ládákba vagy polcokra helyezzük 12—15 fokos, jól megvilágított helyiségben, hogy rövid, zömök, zöld csírákat fejlesszen. Az ilyen gumó elültetése után gyorsabban kel kl és növekszik, hamarabb virágzik, nagyobb gumókat növeszt és 14—20 nappal korábban kerülhet piacra, amiből szövetkezeteink szép bevételhez jutnak. A tárolt burgonya ugyanis tavasszal csírázik, ize romlik, tápértéke csökken, a gumó fonynyad, és étkezésre használhatatlanná válik. Nem csoda tehát, hogy június második felében az újburgonya már nagyon ték a cukorrépa, a lucerna, a lóhere, a tavaszi keverékek és a silókukorica vetési tervet. A takarmányhiány részben hatott az állattenyésztési termékek piaci termelésére. Nem teljesítették a tervezett hús- és tejfelvásárlást, igaz, hogy egyrészt az állatgondozók rossz munkája következtében, de az istállótér hiánya miatt ls. Idén végre tudatára ébredtek, mily nagy felelősség hárul rájuk az élelmiszerellátás terén. És éppen itt van a legnagyobb szerepük a gépesítőknek. El kell érni, hogy elegendő takarmányuk legyen az állattenyésztési termelés céljaira és emellett teljesítsék a gabona tervezett piaci termelését is stb. Érdekes, mily jól tudnak számolni a gépesítők. Kiszámították, hogy csupán az egy mázsa burgonya termelésére fordított költség 1961-ben 20 korona körül mozgott. Az ültetés és a betakarítás komplex gépesítésével legalább 12 koronát takarítanak meg minden mázsa burgonyánál. Az Idén elhatározták, hogy 60 hektáron termelnek burgonyát. A szövetkezet vállalása így szól: „Az egész területen 160 mázsa átlagos hozamot érünk el, ebből körülbelül 17 hektáron legalább 200 mázsát." A szövetkezet elnöke bízik benne, hogy a traktorosok hamarosan újabb felajánlással csatlakoznak ehhez a vállaláshoz, mert szükséges az elegendő mennyiségű takarmány, hogy az állattenyésztési termelés dolgozói teljesíthessék a hús, a tej és a tojástermelésben tervezett feladatokat. És az elnök ismerve őket, jól tudja, h.ogy a „fiúk" Vladimír Dunkel gépesítő vezetésével az idén ezt meg is teszik. J. S. keresett cikk, amelyről — bár magas a fölvásárlási ára — mégsem mondhatjuk, hogy elegendő mennyiségben áll a közellátás rendelkezésére. Helyes cslráztatással 30—35 nap alatt minden gumón 4—6 rövid, erős csira képződik, amelyek hossza 1—3 cm között mozog. Ültetés előtt 2—3 nappal csökkentsük a helyiség hőméisékletét 9 fokra, hogy az ültetfigumók megedződjenek. Csak akkor UltetUnk, ha a talaj hőmérséklete elérte a 7—8 fokot. A burgonya nagyobb terméshozamának lehetőségeit, amelyek a talaj jó előkészítésében rejlenek, eddig nem használtuk ki eléggé. Mivel a burgonya vízigényes növény, jó agrotechnikával sok csapadékot kell tárolnunk a földben. Amint azt a körülmények megengedik, a lehető leggyorsabban simítással és boronálással porhanyítsuk a talaj felületét. E munkák sorrendje a talaj minőségétől függ Nehezebb talajokon jobb előbb boronálni, a könnyű talajokon pedig előbb stmitúzzunk . és csak azután boronáljunk. A talajmüveléshez szükséges eszközöket gépcsoportokban is alkalmazhatjuk. Az ilyen megmunkálás alkalmával nem vész el sok a talajnedvből, és meggyorsítjuk a gyom csírázását. A burgonya ültetése előtt okvetlenül szükséges a talaj felületének porhanyltása és a gyomirtás. A földet 12—14 cm mélyre porhanyítsuk meg. Nehezebb talajon, ahol gyakori a csapadék, a sekély szántás is alkalmazható, de a kétszeres boronálás sokkal előnyösebb, főleg ha a második horonálás más irányú és mélyebb. Nitrogéntartalmú trágyákból burgonyatermesztéshez legjobb a kénsavas ammóniák. Felét az ültetés előtt, a másik felét pedig a burgonya levelezésekor alkalmazzuk. A meszet vakszántás előtt poralakban adagoljuk. Igaz, a burgonya előcsíráztatása némi többletmunkát és befektetést igényel, de ez a kettős termés értéke révén bőségesen megtérül, lőleg, ha az említett agrotechnikai munkálatok sorrendjét betartjuk. Az előcsíráztatás, valamint a jól alkalmazott agrotechnika, a jobb és olcsóbb burgonyatermesztés biztos záloga. - tis Javítják a traktort • •••••••••• Értékelték munkájukat Járásunkban a bolkoveel EFSZ vezetősége jói felkészült a zárszámadásra. A zárszámadáson megtárgyalták a múlt hiányosságait, és jó tervet készítettek erre az évre. A tagság élénk vita ke- | retében foglalkozott a szövetkezet fejlesztésének kérdéseivel. A közgyűlés ünnepe volt az egész falunak. A szövetkezet vezetősége minden lakost meghívott a közgyűlésre, s az azt követő szlnlelőadásra is. A faluban lakó üzemi dolgozók ls reggelig együtt mulattak a szövetkezeti tagokkal... A bolkoveel öregek véleménye szerint ilyen jól sikerült, bensőséges, baráti hangulatú mulatság nem volt még Bolkovcén. Sólyom László, Lučenec y\ei4icsak főző kanálla I • •• A

meleg napsugarak és a langyos szelő hatására a stelnicai szövetkezet földletröl ts eltűnik lassan a hótakaró. Ez azt jelenti, hogy küszöbön a talajelökészítő munkák és a vetés elvégzésének Ideje. A szövetkezet vezetősége jó gazda módjára — mint a múlt években — most is egybehívta a tagságot, hogy megtanácskozza velük a legfontosabb munkák elvégzésének módját, a munkaszervezés bonyolult, sokrétű kérdéseit. Messze környéken kötelességtudó, szorgalmas embereknek ismerik a falubelieket, akik ezúttal sem vallottak szégyent, pontosan megjelentek a szövetkezeti gyűlésen. A nemrég átálakított tágas kultúrházban minden szék gazdára talált, mire fán Mojžiš elnök üdvözölte a megjelenteket. Szavaiból félreérthetetlenül kicsendüli, hogy ez Idén mily fontos terveket kell megvalósítania a szövetkezetnek. Több mint hét százalékkal kell fokoznlok a termelést, hogy lépést tarthassanak a közös gazdálkodás eddigi fejlődésének ütemével, teljesíthessék az árutermelés fokozására tett felajánlásaikat. Ondrej Biba agronómus múlt évi tapasztalatai alapján főleg a munkaszervezés kérdéseiről beszélt, ami tavaly bizony sok gondot okozott a vezetőségnek. — Főleg az asszonyokra apellálok — mondotta felemelt hangon.— Előfordult ugyanis, hogy a répaföldön szinte hemzsegtek, más munkaszakaszon ugyanakkor kevés volt a munkaerő. V

olt ám ebből haddelhadd! Zúgolódtak, egymásközt zsörtölődtek az asszonyok, így adtak kifejezést nemtetszésüknek. Altg várták, hogy az agronómus befejezze mondanivalóját. — Minket hibáztattok? Azt gondoljátok, hogy az asszonyokat terheli a felelősség a rossz munkaszervezésért? Hányszor mondtuk, hogy családonként mérjétek ki a megművelésre váró kapásnövényeket? — kiabálták a felháborodott asszonyok a vezetőség felé. Olyanná változott a terem eddig szerény, csöndes hangulata, mtnt a felkavart méhkasé. Csupán az öreg Ondrej Gajdoš felszólalása tompította a feszültséget. — Ami igaz, az igaz — szólott szigorú hangon a vezetőséghez. — Senki sem vethet követ a mi asszonyainkra. Ha az egyelésről, kapálásról volt szó, mind a répaföldön hajlongtak, nélkülük szénánkat sem takaríthattuk voľna be veszteségmentesen. Ám nézzük meg az állattenyésztést. Itt ts főleg nőt munkaerőkkel találkozhatunk. A férfiak csak a takarmány szállítással foglalatoskodnak. r^ajdoS bácsi szavai jól ráptrítottak az elnökre, agronómusra és az asztal mögött ülő vezetőségi tagokra. Ján Puškár könyvelő bátortalanul, szinte szótagolva kért bocsánatot a gyűlésen „támadt" félreértésért. — Nem akarom a vezetőséget menteni, valóban ml követtük el a hibát a munkaszervezésben, mert nem hallgattunk eléggé a tagságra, az asszonyokra. Elmondhatom, a nőknek köszönheti szövetkezetünk, hogy néhány év óta az elsők közé tartozunk a járásban. De az asszonyok se sértődjenek meg. Hányat javasoltunk már közülük a vezetőségbe? Minden évzáró gyűlésen. Persze, egyikük sem akar funkciót vállalni. Sokkal közvetlenebb lenne velük a kapcsolat, ha az asszonyok soraiból is lenne csoportvezető. Ha derekasan megállják helyüket a termelés legfontosabb szakaszain, a vezetés és a munkaszervezés csínját-bínját is, tudom, könnyen elsajátítják. A könyvelő szavat komoly kérdést vetettek fel. Hány szövetkezetünk van, ahol az asszonyok kivonják magukat a vezetésből. Igaz, sok helyen meg is van erre az okuk. Sielnlcán például, mint Ctčmanová Mária sertésetetőnő elmondotta, a HNB nem gondoskodott a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások hálózatának kiépítéséről. Nincs a faluban mosoda, a fontosabb közszükségleti cikkek beszerzéséért a járási székhelyre kell utazníok. Az óvoda kérdése szintén nincs megoldva, hiszen a csúcsmunkák idején — nyáron — a szünidő miatt zárva van. Ha mégis funkciót vállalnának, ez azt jelentené, az asszonyok számára, hogy a „két műszak' helyett — munkábajárás, a házi teendők elvégzése — hármat kellene teljesíteniük. Sajnos, ez nemcsak a sielntcaiak problémája. Másutt is hasonlók gátolják a nők bekapcsolódását a társadalmi munkába. A HNB titkára azonban megígérte, hogy ez idén az óvodát a nyári Idény alatt is nyitva tartják és a szövetkezet majd gondoskodik a mosoda üzembehelyezéséről. Ez megkönnyíti az asszonyok munkáját, tág lehetőséget nyújt hivatásuk betöltésére a társadalmi élet egyéb szakaszain is. E

nnek fejében a szövetkezetben dolgozó asszonyok felajánlást tettek és megígérték, hogy pártunk kongresszusa tiszteletére 237 ezer korona terménytöbblettel fokozzák a közös gazdaság árutermelését. A sielnicai asszonyok bebizonyították, hogy nemcsak főzőkanállal, hanem kapával, gépekkel és tollal, ceruzával a kezükben ís megállják helyüket a falu szocialista építésében. SZOMBATH AMBRUS Elégedett emberek A közelmúltban ünneplőbe öltözött asszonyok, férfiak, fiatalok és öregek ballagtak a mulal kultúrház felé. A zárszámadásra gyülekeztek. — Most már érdemes a közösben dolgozni — mondogatták egymásnak az emberek. Arról nem nagyon beszéltek, ami eddig fájt. Bár ezt a két esztendőt nem olyan könnyű elfelejteni. A tagok figyelmesen hallgatták az elnöki beszámolót. Csak akkor hallatszott A DRAHOVCEI SZÖVETKEZETESEK (trnaval járás) tavaly több mint 100 százalékra teljesítették a sertéshús felvásárlási tervét. Ez évben az első két hőnapban ugyancsak eleget tettek kötelességüknek, és megvan a lehetőség arra, hogy az 1982. évre tervezett 1400 mázsa sertéshús helyett (1200 hektár mezőgazdasági terUleten gazdálkodnak) néhány tonnával többet adjanak piacra. A képen: Jozef Rusňák zootechnikus és a három gondozó, Margita Brezovská, Helena Segešová és Anna Cesneková eladásra válogatják a sertéseket. (K. Cích — ČTK-felv.) egy-két szisszenés, amikor a növénytermesztés fogyatékosságairól volt szó. Azután az építkezés fontossága, az állatállomány teljes összpontosításának szükségessége, a munkaegységekkel való takarékosság, a tagok iskoláztatása stb. került szóba. Az elnök azt is megemlítette. hogy javult a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetőségének együttműködése. A könyvelő a termelési eredményekről számolt be, gabonafélékből csak 60 százalékra érték el a tervezett hektárhozamokat. Valahol tehát mulasztás történt ... Az állattenyésztésből túlszárnyalták a tervezett bevételeket. A nyolckoronás eíőlsghez még öt koronát oszthattak munkaegységenként a zárszámadás napján. Taps, mosolygó arcok, elégedett emberek — ezt láthattuk a gyűlésen. S jött a vita. — Miért nem műtrágyáztunk idejében? Egy másik hozzászóló azt sürgette, hogy gőzerővel kell hozzáfogni az építkezéshez, mert 1952 óta a szövetkezet alig épített valamit. Ojabb kérdések. — Ml lesz a vizenyős földekkel a Csevice körül és a Malomvölgyön? — Miért termelünk olyan zöldségfélét, amely határunkban nem vált be? — Mi lesz az utánpótlással, a fiatalokkal? Igen, a fiatalok. Ez a kérdés csak felvetődött, de a helybeliek nem nagyon szóltak hozzá. Nem, mert a tagok nagyobb része maga sem akarja, hogy gyermeke a mezőgazdaságban dolgozzon. Elfelejtik talán, hogy ma mér a mezőgazdaságba is szakemberek kellenek? Nem a szakképzettség hiánya volt-e a közelmúlt évek eredménytelen gazdálkodásának az oka? A szövetkezet jelenlegi vezetői földszerető, tapasztalt parasztemberek. De a fejlődéshez az szükséges, hogy az említett és nem említett fogyatékosságokat már a közeljövőben közös erővel eltávolítsuk. Budai József 1962. március 8. ÜJ SZÖ 5 *