Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-25 / 83. szám, vasárnap

Komp/ex gépesítéssel a siker érdekében A TAVASZI MUNKA SfflBBrföBS: Minden perc drága Gondos szervezés — rugalmas munkaterv • Több műszakban dolgozzanak a gépek • A késlekedés ne vehessen vámot az idei termésből • A kongresszusi szocialista munkaversenyt a mezőgazdaságban is szervezzük tömegmozgalommá • Ne feledkezzünk meg az ősziek ápolásáról 6 Traktorosok! Rajtatok az ország szeme! MWiiMmM vii : Amikor 1960-ban hírül vettem, hogy a Veľké Kosihy-i Állami Gazdaságban több mint 40 mázsa árpa termett hektáronként, azonnal odacsalogatott a kíváncsiság. Mi lehet a nagy termés titka — ez furdalta az oldalam. Nos, a gazdaság Igazgatója eléggé kurtán elintézett. — Ősszel három szántást kapott a föld, amelyikbe az árpa került. De én nem ezt tartom a leglényegesebbnek, hanem azt, hogy a gofidosan előkészített talajba már február harmadik hetében elvetettük a magot. A mezőgazdasági termelésben tavaly a poprádi mozgalom s ezzel együtt a Havličkúv Brod-1 burgonyatermesztő körzet sikere vitte el a pálmát. A szárazsággal sújtott évben a sok mezőgazdasági üzemben elért több mint 200 mázsás átlagos hektárhozamról Hlaváč mérnök, a burgonyatermesztés ismert szakembere így nyilatkozott: — Megtaláltuk, Illetve a gyakorlatban megvalósítottuk a nagyüzemi burgonyatermesztés helyes módszerét. Komplex gépesítéssel néhány nap alatt kiültethetjük a burgonyát, az idejében végzett, vagy inkább azt mondhatnám, hogy korai ültetéssel biztosltjuk a szükséges tenyészidőt s ezzel a nagy hozam legdöntőbb feltételeit már megteremtettük. Szóval a siker főképpen az idejében végzett munkán alapszik. Említhetnénk még sok-sok példát. A többi között azt is, hogy a polanyiak 10,5 mázsa mákot, a henčloviak 41 mázsa rozsot stb. termeltek egy-egy hektáron, de felesleges hosszúra nyújtani a felsorolást. E néhány példából is minden kétséget kizáróan kívánkozik az a következtetés, hogy a nagy termés a talaj tápereje mellett leglényegesebben az idejében végzett vetéstől függ. • NAGY, DE NEM BEHOZHATATLAN A KESBS A naptár szerint már néhány napja tavasz van, azonban az időjárás eddig ezt nem nagyon vette figyelembe. Tavaly ilyenkorra már több mint 6000 hektár földben csírázott a tavasziak magja. Csaknem egy hónapja, hogy a komárnói járás néhány szövetkezetében megkezdték az árpa vetését, a Bodrogközben néhány szövetkezetben pedig a mák vagy a napraforgó került földbe. Azóta azonban leállt a munka. Hetekkel meghosszabbította uralmát a tél. Jogos tehát a parasztember aggodalma. Ez azonban nem vezethet arra, hogy siránkozva az 1962. évi termést az időjárásra bízzuk. A csüggedés itt nem segít, sőt határozottan súlyosbítja a helyzetet. Ha a kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt meg is késtünk a tavasziak vetésével, akkor ennek a gyakorlatban azt kell jelentenie, hogy most sokszorozott erővel látunk a munkához. A CSKP Központi Bizottságának februárt határozata, valamint az SZLKP Központi Bizottságának március 21—22-t illése részletesen foglalkozott az idei tavaszt munkák fontosságával. A hozott határozatok hangsúlyozzák, hogy az 1962. év, a CSKP XII. kongresszusának éve, döntő fontosságú a mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából. A múlt évhez viszonyítva jelentősen növelni kell a termelést, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíthessük. Azt is kiemelik a határozatok, hogy a sikerhez elsősorban az idejében végzett tavaszt munkák tárulhatnak hozzá. Az tehát a feladat, hogy gondos szervezéssel, a gépek tökéletesebb kihasználásával a tavaszi munkákban behozzuk a késés okozta lemaradást. Mert erre van lehetőségünk. • SIRÁNKOZÁS HELYETT HATÉKONY INTÉZKEDÉSEK Az utóbbi napokban több szövetkezetet meglátogattam. Túlzás és sértő lenne azt állítani, hogy a mezőgazdasági üzemek nagyobb részében ölhetett kézzel várják a tavaszt. PadáňA gyengén áttelelt őszieket fejtrágyázni kell, s ezt el is végzik a kallnkovói asszonyok ban, Okočon, Brestovecen vagy Hamuliakovóban egyaránt sokat foglalkoznak azzal, hogyan szervezzék újra a tavaszi munkákat. Mert a korábbi számítást áthúzta az időjárás. Ha megjavul az időjárás, napok alatt kell majd elvégezni annyi munkát, amenynyit eredetileg hetekre terveztek. Eszerint kell megszervezni a gépek és az emberek, főképp a traktorosok munkáját. Ilyen gondok között találtuk Ochránek Emilt, a kaltnkovót szövetkezet elnökét és Jurácsek Pál csoportvezetőt ls. Vakargatták ugyan eleget a fejüket, mi legyen az ősziekkel, hogyan szervezzék meg a tavasziak alá a talajelőkészítést és a vetést, de dicséretükre legyen mondva, nem volt ez meddő fejtörés. Az elnök szerint arra való az ember feje, hogy gondolkozzék, és legyen következetes, ha valami okosat kisütött. ök kisütöttek egynéhány elismerésre méltó dolgot. Ha valahol, náluk igazán szükség van az okos Intézkedésekre, mert például a tavalyi év kezdetéhez viszonyítva most kétszer annyi a sertésük, sokkal több a szarvasmarhájuk, ezeknek pedig enni kell, ha azt akarják, hogy ne csak az állomány száma, hanem a hús óe a tejtermelés ls növekedjék. Mit tett és tesz a vezetőség? Először is részletesen megtárgyalták az újabb feladatokat a tagsággal, amikor látták, hogy a korábbi tervet felborította a tavasz késése. A lemaradás behozását elsősorban a traktorok több műszakos bevetésére alapozták. Igen ám, de ehhez több traktoros ls kell. Mert mit ér az, ha naponta 16—18 órát dolgozik a traktor, de ezt az időt egy traktorosnak kell a gépen kihúznia. így csak minimálisan növekszik a teljesítmény, a gép meg nincs kellőképpen kihasználva. • ASSZONYOK A VOLÁNNÁL Mint sok helyen másutt, Kalinkovón is elsajátította néhány asszony a traktorvezetést. S mikor a komoly helyzetben megoldást kerestek a szövetkezetesek, az asszonyok, név szerint Bednáriknfi és Gál Zuzana nem húzódtak félre. Vállalták, hogy a műtrágyát ők szórják el mind az ősziekre, mind a tavasziak alá. ök a volánnál, asszonytársaik pedig ,a munkagépeken állnak helyt — így vállalták. És az eredmény? Az agrotechnikai követelmények alapján földbe kívánkozó műtrágyákat már elhintették, télen az őszi keveréket trágyázták. A férfi traktorosok főképpen a szükséges gépek javításán és a talajelőkészítésnél szorgoskodtak. Igen, múlt időről van szó, mert a javítással mér régebben végeztek, az árpa, a zab és a borsó talaját pedig előkészítették a vetésre. Sőt a kukorica alá is megkezdték a talajmüvelést. Hogy a kedvezőtlen tavaszon mikor dolgoztak? Jurácsik csoportvezető így nyilatkozott: — Szinte loptuk a perceket a szeszélyes időjárástól. Ezért dicsekedhetünk ennyi eredménnyel. Most már a vetés van soron, remélem, a jő felkészülés segít a lemaradás behozásában. • MOZGÓSÍT A PRÉMIUM Még valamit meg kell említenem. Azt, hogy a tervezgetés, számítgatás közben a vezetőség egy nagyon hatékonynak ígérkező határozatot hozott. Mégpedig: a 644 hektáros szövetkezetben 125 000 koronát fordítanak prémiumozásra. Nem akármilyenre, hanem — ahogy ők elnevezték — az időprémiumra. Vagyis az idejében elvégzett munkáért a munkaegységre járó díjon kívül még külön jutalmat is adnak. Ezen keresztül szervezték meg a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyt. Hogy ez mennyire mozgósító, azt az eredményekből látjuk. Megkésett a tavasz — ez megváltoztathatatlan tény. De nem megváltoztathatatlan az előzetesen elkészült terv, amely a megváltozott helyzetben kiigazításra szorul. A Központi Bizottság határozata arra szólítja fel mezőgazdasági dolgozóinkat, a nemzett bizottságokat, hogy tegyenek meg mindent a tavaszt munkák sikeres elvégzése érdekében. Népgazdasági fontosságú ügy ez. Ne tévesszük szem elől, hogy a siker eléréséhez megvannak a feltételeink. Csak arra van szükség, hogy a tavaszi munkák időszakában egyetlen gép se vesztegeljen. A XII. kongresszus évében ezt joggal elvárja mezőgazdasági dolgozóinktól és elsősorban traktorosainktól a párt s a. munkásosztály. HARASZTI GYULA A

MEZŐGAZDASÁGI termelés 1962-re tervezett 5,1 százalékos növelése, parasztjaink és az egész ország népe jólétének további fokozása most már nagyobb részt azon is múlik, hogyan sikerül a kései tavasz ellenére minél hamarabb elvetni a kalászosokat és a kapásnövényeket. Nagy munka vár a következő napokban a mezőgazdaság dolgozóira, hiszen csaknem egyhónapos késéssel kezdhetjük csak meg a tavaszi munkákat. Már annyira kitolódott a vetés ideje, hogyha megkezdődik a munkák dandárja, a nap minden percét, óráját a leggazdaságosabban fel kell használnunk, hogy egy-két nap alatt elvethessük a tavasziakat. Idő volt elég a felkészülésre. Az ember és a gép egyaránt készenlétben várja már, hogy beköszöntsön az igazi tavasz. S addig is, amíg teljes lendületet vesz a munka, úgy jó, ha módosítjuk a tavaszi munkák tervét s úgy osztjuk be a tennivalókat, hogy a torlódás esetleg súlyos terméskiesést ne okozzon. Naptár szerint már itt a kikelet, ám az időjárás eléggé mostoha. Rendszerint ilyen tájban a korán elvetett zab, árpa már kisorolt, most meg alig néhány száz hektáron vetettünk csak borsót és árpát. Nem is elég, ha azt mondjuk, hogy használjuk ki a nap minden percét. Ki kell hangsúlyoznunk, ha az időjárás jóra fordul, dolgozzék minden gép két műszakban, mert egy szikrányi késés is nagy veszteségeket okozhat. Jó munkával, szorgalommal, közös összefogással sok minden pótolható. A szakemberek és a gyakorlati élet is bizonyítják, hogy az amúgy is későn Indult vetés megkezdése után minden kihagyott nap 30 kg gabonaveszteséget jelent hektáronként. Száz hektáron ez már 30 mázsa gabona I Ezért a rendkívüli helyzet fokozottabb feladatok elé állítja mind a falusi pártszervezeteket, mind a helyi nemzeti bizottságokat. A gyakorlatban ez ügy fest, hogy úgyszólván egy nap sem telhet el a tavaszi munkák időtervének alapos, részletes ellenőrzése nélkül. Azzal is törődniük kell a mezőgazdaság felelős vezetőinek, irányítóinak, hogy a lehetőségekhez mérten betartsák az egyes kalászosok vetéstervét, s csak abban az esetben vessenek mondjuk árpa helyett kukoricát, ha a helyi viszonyok, a természeti feltételek nem teszik lehetővé a kalászosok vetését. Egyébként ügyelni kell — erre figyelmeztetett a CSKP KB februári ülésének a határozata is —, hogy a rosszul telelt ősziek helyébe lehetőleg tavaszi búzát vessünk, annyit, hogy legalább 40 ezer hektárral gyarapodjék a búza vetésterülete. S

ZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA Központi Bizottságának legutóbbi ülésén is behatóan foglalkoztak a tavaszi munkák gyors elvégzésének kérdésével. Az SZLKP KB határozata is leszögezi, hogy az ősziek esetleges kiszántása csakis alapos megfontolás alapján történhet. S ha már nincs más kiút, akkor tavaszi búzával pótoljuk a hiányzó területet. Lesz olyan vidék is, ahol annyira megkésnek a vetéssel, hogy a takarmánynak szánt árpa, illetve tavaszi keverékek helyett kénytelenek lesznek kukoricát, vagy hüvelyeseket vetni. A határozat figyelmeztet: mind az évelők, mind a hüvelyesek vetéséhez elegendő vetőmag van az állami készletekben, így minél előbb be kell nyújtani az igényléseket. C HA MÁR A TAKARMÁNYJ NÁL tartunk, gondoljunk elsősorban a kukoricára és fokozottabb figyelmet szenteljünk az idén e takarmánynövény termelésének. Évek óta takarmányhiánnyal küzdünk. Arra kell tehát törekednünk, hogy a takarmányterületeken belül azoknak a növényeknek az arányát növeljük, amelyek egységnyi területen a legtöbb tápanyagot adják. A takarmányhozamok növelésének legnagyobb tartaléka most a kukoricatermesztés fokozásában rejlik. A kukoricatermesztők több éves tapasztalata bizonyítja, hogy egy hektár kukorica 2,8-szor annyi tápértéket ad, mint a zab és 2,2-szer annyit, mint a tavaszi árpa. A kukorica a mezőgazdaság valóságos kincsesbányája, a hektárhozam minden százalékos emelése sok millió kiló hústöbbletet jelent. A kukorica termésátlagának növelésére még sok kiaknázatlan lehetőség nyílik. Az elmúlt évek felmérése alapján kiszámították — az SZLKP KB határozata is kihangsúlyozza, menynyire fontos betartani a hektáronkénti 40 ezer egyedet, — mert a kukoricánál előforduló agrotechnikai hibák hektáronként annyi veszteséget okoztak, amelyből 300—400 kiló élősúlyt lehetett volna előállítani. Ezek szerint csak a „hagyományos" agrotechnikai módszerek gondosabb alkalmazásával is már nagymértékben növelhetjük a hozamokat. A vetéssel egyidőben a rosszul telelt ősziek ápolására is gondolnunk kell, mert a hideg éjszakák veszélyesek a hótakaró nélküli vetésekre. Ilyen helyzetben különösen megnövekszik a fagyás veszélye. Ez esetben a leghatásosabb első beavatkozás, ha műtrágyázzuk a gyengébb vetést, majd — ha napközben lehetséges — a fagyos éjszakák után azonnal hengerezzünk és később boronálunk. A felmelegedés következtében tápanyagok pótlására pedig gyorsanható fejtrágyákat kell alkalmazni. |I MOST A LEGFONTOSABB TEENDŐ? Erre receptszerűeii nem adhatunk választ. A lényeg az, hogyha kedvezőre fordul- az -időjárás, használjuk ki gazdaságosan a gépeket, dolgozzanak nyújtott- és éjjeli műszakokban, hogy a lehető leggyorsabban elvethessük a tavasziakat. Fontos az, hogy úgy, mint a XII. kongresszusra tett kötelezettségvállalások bizonyítják, lelkesedésben, szorgalomban most se legyen hiány s a falusi kommunisták és a nemzeti bizottságok tagjai irányítsák úgy a munkák menetét, hogy egy-két nap alatt földbe kerüljön a tavasziak magva. (m-f) M

1 Az Állami Szociális Biztosító Hivatal közleménye (CTK) — Az Állami Szociális Biztosító Hivatal figyelmezteti mindazokat a munkaadókat, akik időnként foglalkoztatnak munkásokat, vagy bizonyos idényre, esetleg nem rendszeres segítségre alkalmaznak dolgozókat, hogy az Állami Szociális Biztosító Hivatal 1957. december 11-1 irányelvei értelmében 1962. április 30-ig be kell nyújtaniuk az illetékes közegnek e dolgozókra vonatkozó nyilvántartási lapokat (383 sz. űrlap), amelyeken fel kell tüntetniük az említett kategóriákba sorolt alkalmazottak 1960—1961. évi keresetét és foglalkozását. Az alkalmazottak sajátkezüleg aláírják a nyilvántartási lapokat, melyeknek fejlécén alá kell húzni az al-' kalmazott foglalkozását megjelölő szót, (például házi munkás stb.). Az említett nyilvántartási lapok átadását a járási nemzeti bizottság szociális biztosítási osztálya ellenőrzi. Túlteljesítették felajánlásukat A kelet-szlovákiai síkságon teljes ütemben folynak a talajjavító munkálatok. A Košicei Műszaki Építővállalat dolgozói jó munkaszervezéssel, a szocialista munkaverseny segítségével figyelemre méltó eredményeket érnek el. A lépegető bágerrel dolgozó munkaközösség Jozef Palus vezetésével pártunk XII. kongreszusa tiszteletére vállafta, hogy az első negyedévben a tervben előirányzott 57 ezer köbméter helyett 72 ezer köbméter földet mozgat meg. A csoport nemcsak teljesítette, hanem túlteljesítette vállalását, mert már 80 ezer köbméter földet mozgatott meg. M. S. Plzeňi sör a Núbiai-sivatagban (CTK) — A Plzeňi Sörgyár dolgozóinak kollektívája e napokban kapta meg a prágai Károly Egyetem Egyiptológiai Intézete levelét, aiiielyben igazolja, hogy a 12 fokos plzeňi Kür a Núblai-sivatag éghajlata alatt mit sem veszít kiváló tulajdonságaiból. Az Egyiptológiai Intézet expedíciójának tagjai ugyanis tavaly részt vettek az Egyesült Arab Köztársaságban az óegyiptomi műemlékek megmentésében és mellékesen felülvizsgálták a plzeňi ÍZ fokos sör minőségét is. Szülők és tanítók közösen A sládkovičovói alapfokú kilencéves iskola tanítói és az Iskola szülői munkaközösségének tagjai közösen tanulták be- és adták elő Katájev: Bolondos vasárnap című háromfelvonásos vígjátékát. A sztnelőadást közkívánatra, megismételték. Az előadásokból befolyt pénzt az Iskolai műhely felszerelésére fordítják. Fehér Dóra, Sládkovičovo Lapunk folyó évi Január 25-1 számának negyedik oldalán „Amiről beszélni kell' rovatunkban Felelős emberek felelőtlen ígéretei című cikket közültünk A trnavai Magasépítő Vállalat bírálatunkra válaszolva értesítette szerkesztőségünket, hogy a vállalat a cikkben említett fogyatékosságokat folyó évi február 14-ig eltávolította, a hibákat kijavította. A Horná Potőü-i iskola igazgatója azonban február 15-én újabb rejtett hibák észleléséről tett jelentést. E hibákat március 5-én Jegyzőkönyvbe foglalták és az Illetékesek ígéretet tettek, hogy április 30-ig eltávolítják őket. UJ SZO 4 * 1962. március 25.