Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-25 / 83. szám, vasárnap

EMLÉKEZÉS HERZENRE 1812. mircius 25-én született s a „Ki a bűnös" című nagyregé­Alekszandr Ivánovics Herzen, ma- nyét stb. terialista filozófus a 19 század Ekkor már hIres tr 6 Belínszkljjel orosz irodalmának kimagasló J 1 alakja. Születésének 130. évfordu­lóján megemlékezik róla az egész haladó világ. j telhöjteknek gijemekckrö i \ dyprpkpk ps a ÍPlPVÍ7ÍÓ •J'sssssssssss/s*ssfsss,„,ssssss'ssss/ssssssssssssssssssssssssssyss, •*• * VU Vl» VU (A llv/iv/ f ItliV tozott házirend egyik lényeges új gyermekeknek már régen ágyban keh ».„n» äo ^..u. í., <1 ——o— mozzanatává válik 18 és 22 óra kö- lene lenniük. Az éjszakázó gyermek együtt az irodalmi és kulturális élet X merkedjem tanítváhyaim otthoni kör- zött a „televlziónézés". Mi ebben a állanota naevmértékben le­naladó szárnvának élén áll. Irodalmi. ti l^ötiiitom roinno nAm n nnnnraO •in1r>l>t O O £ O/ A napokban családlátogató-kör­™ útra indultam, hogy megis­. , , „ — xedjem tanítványaim otth< haladó szárnyának élén áll. Irodalmi, ô nyezetével. Körutam — sajnos Herzen Moszkvában született. Apja, aki gazdag földbirtokos volt, nem so­kat törődött neveltetésével. Sokat ol­vasott és közben figyelte a körülötte zajló életet, hallgatta a jobbágyanyó­kák dalalt és mesélt, melyek megta­nították őt az egyszerű nép és hazá­publlclsztikai és népnevelői munkás-X hozta meg a kívánt eredményt, talán r Bo aiminai r,™™ mľeS^S^pwÄ 1' f ért > ľ e rl kéS01 ldöpo,ltba n' este 6 elítlľendTek tartom a túlzásba vitt 1847 elején családjával együtt kül-V óra után került sor látogatásaimra. nem a rossz? - kérdezheti valaki. rom oi hat) a gyerek nyűgössé, étvágy­Pedagógiai szempontból feltétlenül talanná i „fejfájóssá" válhat, s mivel Itélendonek tartom a túlzásba vitt .. .. .. „ televíziózást, amikor a szórakozásra nem alhat,a ki magát, az iskolában íwn^ntawn^' amikorFranciaország- o Volt ebben ugyan némi célzatosság, fľrdítottórák károsan bľfolyásoTbat- óra közben ls könnyen alszundlt vagy ban, Olaszországban és Magyarorszá - 0 mivel arra is kíváncsi voltam, vajon gon magasra csaptak a forradalom X az esti órákban sok diákomat talá­hullámai. Habozás nélkül igenli a 5 lom-e még tanulásba mélyedve. Nos, mentesUenünk kell forradalmat. Miklós cár hívja haza, X ilyen esettel nem találkoztam. Talfln Mi hat a teendő? de ő nem hisz a „kegyelemben". Tud- \ véletlenül adódott úgy, hogy vala­ja szeretetére. Lelkében kltörölhetet-: ja: otthon Szibéria vár rá. A prole-V mennyi meglátogatott családban van len nyomot hagyott az 1825-ös de­kabrista felkelés. „Pesztyelnek és tár­sainak kivégzése végzetesen felger-; tarlátus ügyéért lemond hazájáról. X TV-készülék, de az talán már nem Ezekben az években kínzó eszmei Q volt véletlen, hogy mindenütt a csa­krizlssel küzd. Szeme láttára válnak 11ád, vagy éppen a gyerekek látoga­Ják a család kiskorú tagjainak neve- pedig az egész tanítási idő alatt bá­lését. E káros befolyásoktól pedig gyadt, figyelmetlen és álmos. Így vál­gyermekeinket. hat a túlzott televíziózás a gyermek egészségi állapotának és tanulmányi E lőször is, már a televíziókészü- előmenetelének megrontójává. lék megvásárlása utáni na- Sajnos, igen csekély azoknak a póktól ügyeljünk arra hogy a gye- családoknak a száma, amelyek a ne­rekek ne. váljanak a televízió rabjai- velés sz empont)ából helyesen tudják jesztette telkem gyermeki álmait" — semmivé a forradalml remények. | tásom időpontjában már ott ültek a v á- Semmi esetre sem engedhetjük kjhasznälni a televíziót. Nemrég me ľr nyő h előt t!° mi ni iskola ľ "feVdata ik sélte nekem egy apuka, aki egyéb­mellett. Igen rossz lenne gyermekeink ként is csak az ifjúsági adasok meg­ľremlberľ 1'meľv e«be*wh"köwe az dalom élére állana. 'De V filozófus^ nek - mondta nem kis"büszkeséggel napirendjének olyan beosztása is, tekintését engedélyezte hetedik osz­Kremlben, mely egybe volt KOtve az „ X — „>,.„,„->..„, —. mely a délutáni és esti órákra esu- # tályos kisfiának, hogy a múltkor, mi­Irta később Herzen. Tizennégy éves gyermekként részt vett I. Miklós cár koronázásán a Megértette, hogy a nemzet boldogu- X képernyő előtt, lásához egy új forradalom szükséges, A — Tessék elhinni, nincs műsor, de nem látja az erőt, amely a fórra- J amit ezek a gyerekek végig ne nézné­uralkodóháznak a kivégzett dekabris­ták fölött ült halotti torával. Ez a „mocskos" ünnepség határkő Herzen életében. Megtanulja gyűlölni az egész cárizmust, hogy legjobb barát­jával, Nyikolaj Ogazjovval (jelentős forradalmár nem veszti el Oroszor- h látogatásom alkalmával egy anyuka, szág nagy jövőjébe vetett hitét. Meg- x _ Mulatságos, kérem, mire képesek indítja a „Národnyikok" mozgalmát, fl ezek a gyerekek — mesélte egy másik és a „paraszt utópista szocializmus" í s zoiő. — A kisfiam nagyon szereti a ideológusaként lép fel. A parasztság- X filmeket. Szokatlan figyelemmel nézi ban „született szocialistákat" lét. Ez 0 végig valamennyit, s másnap már ő pán két tevékenységgel számolna: a tanulással és a televízió nézésével. A jól összeállított napirendben kellő időt kell biztosítani a másnapi taní­tási órákra való előkészületre. Az javai, NyiKOiaj ugaz ovvai eieiuos -— ' ' " J V BS'S vniamouuyu, a luasuap ui« u kértsptjes hoev a friss levegőn filozófus és író) örök hűséget esküd- a „szocializmus" azonban nagyon tá-X a z előző este látott film hőse. Volt ' -ít- wlék Mstn™ll«s jön a dekabrista mozgalom mártír­jainak. 1829 őszén beiratkozik a Moszkvai Egyetemre, melyet 1833-ban be is fe­jez. Alig egy év múlva már „veszé­lyes embernek" tartja őt a cári ud­var. A következő évben száműzött­kónt kell elhagynia Moszkvát. Az öt­éves számkivetés, a brutális cári vol állt a mai értelemben vett szo­cializmustól. 1852 nyarán Herzen Svájcból Lon­donba költözik. Ez az Időszak forra­dalmi tevékenységének és irodalmi után fia ötöst vitt haza a diákköny­vecskéjében, büntetésül megtiltotta a TV-nézést mindaddig, mlg a fiú az ötöst ki nem javítja. Alig egy hét alatt a fiú kijavította a rossz osztály­. ~ ., x , - „ .. „ , való mozgás, séta" játék, testnevelés zatot és l^mét boldogan ült oda a ?ra m ,NeS 6 Dabae r Kuány é's ki ugyanok elengedhetet- képernyő elé. ľvozné feUoroC mi minden Mosta len, az egészséges életmód szempont- „ gy másik szül ö _ energik us I nában jálékaľk lk a televtzľóbľn'íá- ^ anyuk a ~ «"ól info/mált, 1 hnfľt-tntt nnntiňinak. hQgy a Tv lfJúság l műsorálnak meg­kezdése előtt ellenőrzi két iskolás gyermekének házi feladatait, kikérde­zi a másnapi leckét és csak ha min­den rendben van, akkor kerül sor a Jottak alapján alakulnak De ez talán délutánra beiktatott pontjainak, munkásságának tetőfoka. .Londonban o nem is baj. Hiszen amíg a gyerekek A televízió műsorában a gyermek­szabad orosz sajtót létesít. 1855-ben X a televíziókészülék előtt ülnek, leg- és ifjúsági adások — nagyon helye­sen — nem foglalnak el annyi időt, hogy ez a gyerekeket különösebben megindítja a „Poljarnaja zvezda" i alább nem rosszalkodnak * „ <,„* ni,i.«>Mte ^ h,r,,tai,c ra n f Sarkcsillag) c. folyóiratot. Ebben í Családlátogató-körutam végén le r f, nn [.„,. van aKKnr Kp r... sn r _ éves számkivetés a Dru aus cin k ö „ fl z , h f „ forradal-$ vontam a tanulságos következtetést: megterhelné. A hiba csupán az, hogy V 0"' "" o r . " ™.! g elSZántabb € 8 mi műveket, mint „Belinszklj levele j a televízió napjainkban a szellemi igen sók szülő szó nélkül eltűri, hogy készülék bekapcsolására. _Ime, ji JTV Gogolhoz", Lermontov „A költő halá-Xéiet igen elterjedt tartozéka. Rájöt­Iára" c. versét. Itt jelenteti meg saját o tem azonban arra is, amit a szülők­filozófia! tanulmányait és Ogarjov 4 tői szerzet értesüléseim jól bizonyíta­teszi az Ifjút 1840-ben Péterváron találjuk Her­zent. Itt megismerkedik és barátságot köt Belínszkljjel, a szocialista forra­dalmárral és e kor legnagyobb kriti­kusával. Munkatársa lesz az Otye­csesztvennije Zápiszki (Hazai feljegy­zések) c. folyóiratnak. Azonban' itt sem maradhat sokáig. Üjra száműzik, ezúttal Novgorodba. Mikor kegyelmet kap, szülővárosában telepszik le. A moszkvai évek (1842—47) na­gyon fontos és gyümölcsöző ével éle­tének és munkásságának. '„A XIX. század 40-es éveinek feudális Orosz­országában — írja róla Lenin — olyan magaslatra tudott emelkedni, hogy egy színvonalon állott kora leg­nagyobb gondolkodóival." Ezekben az években Írja Herzen néhány nagyobb filozófiai művét a „Krupov doktor" című elbeszélését, szabadelvű művelt. A Sarkcsillag évente csak egyszer jelenik meg. Herzen ezt kevésnek tartja. így indítja meg 1857-ben a „Kolokol"-t (Harang), amely kezdet­ben kéthavonként, aztán hetenként jelenik meg. A Harang csakhamar a haladó erők legforradalmibb sajtó­szervévé válik. Titkos utakon juttat­ják el a Sarkcsillaggal együtt Orosz országba, ahol sokszorosítják és kéz a gyerekek a család felnőtt tagjaival és a. nevelés helyes, pozitív Jellegű együtt a televízió egész esti műsorát kapcsolatának néhány példája. Hiszen végignézzék, amely gyakran a késő a z apróbb büntetések, jutalmazások í nak, hogy mindazok a műsorok, me- éjszakai órákba nyúlik és számos j ei €n tékeny szerepet játszanak a ne­gyeket a gyermekek a televízióban olyan műsorszámot is tartalmaz, velésbe n g s mert a helyes neveIés végignéznek, feltétlenül befolyással amely nem a gyermekek számára ké- eszközt meeraead a nozitív A-SRRRSS SSYRSRASIRS dik meg gyermekeiknek a kimondot­tan felnőtteknek való TV-műsorok megtekintését. A bevezetőül említettek jól bizo­cselekedeteik alakulására. S ha már a televízióról beszé­lünk, szóljunk néhány szót azokról a pedagógiai problémákról is, melyek kétségtelenül felmerülnek a _ . . talevízió fokozatos térhódítása követ­ről kézre adják. Bejut még a cári V kez tében. Köztudomású, hogy e TV- -nyitják, hogy a gyerekek gyakran ké­palotába is. A Harangban közli fő- A készülékkel a legtöbb családban meg- szek utánozni a televízióban látotta­művét is, a „Bilojei dumľ'-t (Emié- í változik az addig szokásos házirend, kat. Nos, a felnőtteknek szóló műso­kezések és elmélkedések). h & „varázsdoboz" elbűvöli az egész rokban gyakran láthatnak olyasmit is, Herzen életének utolsó éveit Pá- 0 családot a gyerekektől a nagyszülő- aminek utánzásáért egyáltalán nem rizsban tölti. Itt Is hal meg tüdő- X ki g és eleinte bizony műsorkezdéstől lennénk hálásak a TV műsor szer­gyulladásban 1870 januárjában. fl műsorzárásig az egész család ott lel- kesztőségének. A műsorok gyakran VASZILY JÁNOS )S kendezik a képernyő előtt. A megvál- igen későn fejeződnek be, amikor a Csak helyeselni lehet azoknak a szü- ledkezzünk meg a TV ilyen irányú löknek az eljárását, akik nem enge- felhasználásáról sem. SÁGI TÖTH TIBOR ?? MILYEN IDÖ VÁRHATÓ?" A meteorológia gyorsan fejlődő tudomány 'A meteorológusok március 23-án ünnepelték immár másodízben a me- tudomány. Ennek ellenére nagy lé­teorológiai világnapot. Az idei ünnepségek az egész világon „A meteoro- péseket tett előre, valamennyi tudo­lógia a mezőgazdaság szolgálatában" jelszó jegyében zajlottak le. A me- mány közül a legjobban kiépített teorológiai világszervezet a jelszó meghatározásakor bizonyára azt a nemzetközi együttműködéssel büsz­tényt vette figyelembe, hogy a meteorológia legnagyobb gyakorlati ér- kélkedhet Ez a z együttműködés leg­telmét éppen a mezőgazdaságban kapja. Hasznosságáról ma már min- fe b időjárásjelentések terén denki meggyőződhetett, viszont kevesen ismerik ennek a tudománynak ' ' a fejlődését, módszereit és távlatait. A meteorológiai vizsgálatok gyöke­rei visszanyúlnak a régmúlt időkbe. Kezdetben az ember az időjárás je­lenségeit a Nappal, Holddal és más égitesttel hozta kapcsolatba. Ezzel lerakta az ún. asztrometeorológia alapjait, amely szerint az égitestek állása befolyásolja az időjárást. A legtöbb meteorológiával kapcsola­tos följegyzést a régi babilóniai és egyiptomi agyagtáblák őrzik. Az első könyvet Aristoteles (t. e. 384—322) Irta Meteorológika címen. Az első megfigyelések Az időjárási jelenségek vizsgálatá­ban Jelentősebb haladást a 15. szá­zadban értek el, mely a nagy ten­geri utak és felfedezések kora volt. A technika fejletlensége következté­ben az érdeklődés központjában csak a légáramlatok és tengeri áramlatok figyelése állt. A tapasztalatokat azonban a pontatlan és rendszerte­len mérések miatt nem lehetett szak­szerűen feldolgozni. Ezért ekkor még nem beszélhetünk a meteorológiáról, mint tudományról,. mely csak a 17. század első felében kezdett fejlőd­ni. A következő századokban már nagyobb területen és rendszereseb­ben végeztek megfigyeléseket. Az első megfigyelőállomások Európában a XVIII. században keletkeztek. Később felvetődött a megfigyelések összegezésének és feldolgozásának a kérdése, amely azonban véglegesen csak a távíró feltalálásával oldódott meg. A megfigyelések összegezésé­vel, lerakták az időjárási jelenségek tudományos módszerekkel való vizs­gálásának alapjait. Világszervezet A 20. században az atmoszférában végzik a megfigyeléseket.. Már a 19. század végén ls hőmérővel ellátott gumiléggömböket bocsátottak a ma­gasabb légiétegekbe. Ezek helyébe a 20. században a sztratoszférikus lég­gömbök, repülőgépek és rádiószon­dák léptek. A rádiószonda olyan au­tomatikusan működő meteorológiai észlelhető. Egy-egy ország időjárásjelentésének elkészítéséhez fel kell használni a közeli és távolabbi országokban vég­zett megfigyelések eredményeit is. Csehszlovákia ezen a téren minden európai országgál kapcsolatot tart állomás, amely hidrogénnel megtöl- fenn. A jelentéseket a megfigyelőál­tött léggömb segítségével kerül fel az atmoszférába. E műszer által na­ponta kétszer szerezhetünk tudomást az atmoszféra 15—30 km-es magassá­gig terjedő légrétegeinek nyomásáról, hőmérsékletéről és nedvességtartal­máról. Ezek a mérések fontos adato­kat szolgáltatnak az időjárásjelenté­sekhez. Az időjárás nem ismer politikai határokat. Sokszor elég nagy gyor­sasággal vonul az egyik területről a másikra. így azután a megfigyelé­seket csak rendszeres nemzetközi lomások távíróval továbbítják. A meg­figyelések időpontja, a műszerek és a sifrfrozás, melyek segítségével köz­lik a jelentéseket, egyöntetűek. Az időjárásjelentéseknek nenjcsak a népgazdaság egyes ágaiban vesz­szük hasznat, hanem ki-ki személye­sen is. Nálunk 1919-től közlik rend­szeresen a nagy nyilvánosság részé­re az időjárásjelentést, mely ha rö­vid időre szóló, 80—85 százalékban beválik. Nagyobb megbízhatóságot lényegében a többi közép-európai me­megfigyelések anyagát összegezve, megállapítja az egyes területek ég­hajlati viszonyait. Ennek azután hasznát vehetjük a mezőgazdaságon kívül a szanatóriumok és más egész­ségügyi intézmények építkezési he­lyének megválasztásánál. A mező­gazdasági meteorológia tárgya: mi­lyen az időjárás hatása a növények­re. A bioklimatológia pedig az idő­járásnak az emberi szervezetre való hatásával foglalkozik. A meteorológia fejlődése a követ­kező évtizedekben egyre gyorsabban halad majd előre. Az Időjárásjelen­tések hitelének javításán kivül, amit főképp a meteorológiai műholdak és kibernetikus számológépek segítségé­vel érnek el, a meteorológusok meg­próbllkoznak emberi . közbelépéssel befolyásolni az éghajlatot és az idő­járást. Ez nagyon igényes feladat, de a technika segítségével itt is számít­hatunk bizonyos eredményekre. A meteorológiai tudomány állan­dóan tökéletesítve munkamódszereit és kiterjesztve kutatási területét egyre több szolgálatot tesz az em­bernek, ezért államunk sokoldalúan támogatja e tudomány fejlesztését. DK. PETER FORGÄC, a bratislavai Hidrometeorológiai intézet dolgozója. A nép szerelmese Száz évvel ezelőtt, 1862. március 23-án Kutná Horán született Gabrie­la Preissová cseh írónő. Gyermekkorát szülőhelyén a polgárt család nyu­godt környezetében töltötte, később pedtg Plaüanyban élt, ahová szülei átköltöztek. A cseh nemzet kulturális központ­jában, Prágában megismerkedett a cseh irodalommal, a színházzal. Prá­gából Preissová a morvaországi Ho­doninba ment, ahol megismerte at egyszerű falusi népet, annak szoká­ssait, szociális, nemzetiségi és vallási ellentéteit. Preisová irodalmi működését Ké­pek Slovackóból című művével kezd­te n\eg. Ez a vidék, ahol 1880-tól 1893-ig élt, értékes prózai és drá­mai realista művek megírására ihlet­te öt. Morvaország és Szlovákia ha­tárán élő nép temperamentumának, gyönyörű népviseletének, az itt élő emberek gazdag érzésvtlágának sze­relmese lett. Megismerte a cukor­gyári munkások nehéz munkáját és kizsákmányoltságát, foglalkozott a fiatalok problémáival. A Képek Slo­vackóból című művének egytk el­beszélését 1889-ben dramatizálta. Gaz­dina roba című színmüvét a prágai Nemzett Színházban 1889-ben bemu­tatták és nagy sikere volt. Ugyancsak e környezetből merítet­te tárgyát egy másik drámáfa a fe­nufa is. Még ma is a cseh és szlo­vák színjátszó együttesek műsorán szerepel. Gabriela Preissová mindkét darabját megzenésítették. A Gazdina roba ötlete alapján komponálta Foer­ster zeneszerző Éva című operáját, L. janátek pedig a híres jenuja című operáját. O. SMOLINSK? együttműködéssel lehet végezni. Ezt teorológiai állomások sem tudnak el­az együttműködést 1950-ig a Nem­zetközi Meteorológiai Társulat Irá­nyította. 1950. március 23-án az ENSZ indítványozására megalakult a Meteorológusok Világszervezete. A Meteorológusok Világszervezete fennállásának 11. évfordulóján a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy 1961-től március 23-át, mint a meteorológia világnapját ünneplik msg. Példás nemzetközi együttműködés A szervezet tagállamai kötelesek betartani a közös megállapodás irányelveit és hátározatalt. Csehszlo­vákia kezdettől fogva tagja a világ­szervazetnek. Nemcsak átveszi más oiszágok állomásainak tapasztalatait, hanem maga ls aktívan hozzájárul a meteorológiai tudomány fejlesztésé­hez. érni. Itt meg kell említeni, hogy a terület nagyob tagoltsága megnehe­zíti az időjárás előrejelzését. A gaz­dagon tagolt területen kis távolságú különbségek mellett is nagy elté­rések lehetnek az Időjárásban. A rövid időre szóló időjárásjelen­téseken kívül távlati, sokszor egy hónapra érvényes jóslásokba is bo­csátkoznak. Ezek hitelessége termé­szetesen kisebb mint a rövid időre szélóké. Sokoldalú hasznosítás A szinoptikus meteorológia az idő­járási jelenségekkel fogjalkozó tu­dománynak- esak az egyik ága. Ezért helytelen, a meteorológia kuta­tási területét csak az időjárás­jelentésekre korlátozni. A mete­orológiai tudomány többi ága is hasz­nos szolgálatot tesz a népgazdaság­A meteorológia viszonylag fiatal nak. így pl. a klimatológia több évi A legmagasabban fekvő meteorológiai megfigyelőállomásunk csúcson van. a Lomnici 1982. március 23. (JJ SZÖ 15 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom