Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-24 / 82. szám, szombat

t Világ proletárjai, egyesül jetele ! / UJSZO SZLOVAKIA KOHMUNISTA PARTJA KÖZP0N1I BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1962. március 24. szombat • 50 fillér * XV. évfolyam, 82. szám Az SZLKP Központi Bizottságának határozata a mezőgazdasági termelés 1962. cvi tervszerű növeléséről és a felvásárlás biztosításáról a szlovákiai kerületekben Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1982. március 21—22-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdaság helyzetét, valamint a CSKP Központi Bizottsága 1962. február 6— 7-én hozott határozata teljesítésének politikai, szervezési biztosítását a szlovákiai kerületekben. A mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági termékek felvásárlása tervszerű növelésének problémáiról Dvorský, Cvik ás Chlebec elvtársak, az SZLKP kerületi bizottságainak vezető titkárai tartottak beszámolót. Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP KB ez év februári határozataiból kiindulva hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelés növelése idei feladatainak és a mezőgazdasági terményfelvásárlás szlovákiai feladatainak teljesítésével kapcsolatban a pártszervek és -szervezetek, a nemzeti bizottságok és valamennyi mezőgazdasági dolgozó intézkedéseit elsősorban a következű döntő feladatok biztosítására kell irányítani: — a tavaszi mezőgazdasági munkák gyors és jó elvégzésére, —• valamennyi mezőgazdasági üzemben saját termeléssel a takarmánybázis biztosítására, — minden EFSZ-ben és állami gazdaságban a föld komplex megművelésére, • — az EFSZ-ek ás az állami gazdaságok közös tenyészetében levő gazdasági állatok, főként a szarvasmarha — és a tervezett tehénállománynak és hasznosságának elérésére, — a mezőgazdasági termékek felvásárlásának egyenletes teljesítésére az egyes fajták alapján. E döntő feladatok teljesítése elsősorban a járásokban, községekben, az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban végzett irányító és szervező munka megjavulásától függ. Az idei tavaszi munkák gyors és Jó elvégzése különösen fontos a mezőgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervünk második éve feladatainak teljesítése szempontjából, mert ki kell küszöbölnünk a száraz ősz kedvezőt-, len hatását is. A sokáig tartó tél és a tavaszi munkák kései megkezdése fokozott igényeket támaszt a munkaszervezéssel és a mezőgazdasági technikával szemben. A talaj gyors előkészítése szükségessé teszi a gépek legnagyobb mérvű kihasználását és a munkának éjszakai műszakokban való megszervezését is. A déli és délkeleti járásokban pontosan le kell rögzíteni a tavaszi munkák tervét és a lehető legnagyobb mértékben le kell rövidíteni a talaj előkészítésére és a tavasziak vetésére kitűzött határidőt. Az így módosított terveket meg kell tárgyalni az EFSZek valamennyi tagjával és az állami gazdaságok dolgozóival, főként a növénytermesztési dolgozókkal. Száraz volt az ősz, és kevés volt a télen a csapadék a déli járásokban, ezért intézkedéseket kell tennünk a nedvesság simítózással és boronálással való megőrzésére. Szlovákia déli járásaiban nem elegendő a talaj nedvességtartalma. Az idén számításba kell vennünk az öntözés minden formájának felhasználását, és elsősorban az évelő takarmányféléket kell öntözni. E célból már most meg kell kezdeni az öntözőberendezések komplettizálását, a vízforrások felülvizsgálását és karbantartását. Az ősziek gondozása során még a befagyott talajt is alaposan be kell szórni műtrágyával, és mihelyt lehetséges, gyorsan el kell végezni a hengerelést és a boronálást. A gyengébb, megritkult vetést tovább kell trágyázni és tavasziak vetésével kell kijavítani. Tekintettel a kenyérgabona nagy jelentőségére, feltétlenül be kell tartani azt az elvet, hogy a gabona vetését bizottság tekintse > meg és a helyszínen állapítsa meg a szükséges agrotechnikai teendőket. Különös gondot kell fordítani a nagyhozamú fajták gondozására, amelyeknél az agrotechnikai intézkedések hatékonysága a leginkább megmutatkozik. Az ősziek és az évelő takarmányfélék kiszántására csak alapos, szakszerű megbírálás után kerülhet sor, csupán a legvégső esetben, éspedig a INB mezőgazdasági szakbizottságának beleegyezésével. A rosszul kelt őszi vetést, beszántott őszieket tavaszi búza vetésével kell pótolni. A kifagyott őszi repcét minden esetben tavaszi olajos növényekkel kell pótolni. A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakbizottságainak a feladata, hogy e napokban a felvásárlási szervezetekkel a magnemesítő és vetőmag termelővállalatokkal és a GTÁ-kal együtt újból felülvizsgálják a tavaszi munkák előkészítésének helyzetét, nevezetesen a vetőmagvak előkészítését és elosztását, s hogy éberen vigyázzanak arra, hogy semmi esetben se kerüljön sor a vetőmag csökkentésére. Hasonlóképp mint az ősszel, a szántás megszervezésénél a szocialista munkaversenyt a talaj jó előkészítésére, a vetési határidő lerövidítésére, az ősziek és az évelő takarmányok idejében való gondozására kell irányítani. Az SZLKP Központi Bizottsága a pártszervekhez és -szervezetekhez, az EFSZ-ek, állami gazdaságok, a traktorállomások, a nemzeti bizottságok, a tömegszervezetek, a mezőgazdasági iskolák és a többi mezőgazdasági intézmény valamennyi kommunistájához fordul, álljanak a tavaszi munkák konkrét irányításának élére, és harcoljanak e munkák jó és gyors elvégzéséért. Széles mértékben érvényesíteni kell a mezőgazdasági munkák megszervezésének új formáit a komplexbrigádok és csoportok útján. Arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb területen érjünk el két termést. A sajtó, a rádió és a televízió dolgozóitól most azt várjuk, hogy hatékony propagandával napról napra hozzájárulnak a tavaszi munkák gyors és sikeres elvégzéséhez. II. Az elegendő takarmány biztosítása szükségessé teszi, hogy nagy termést érjünk el, főként kukoricából, burgonyából, és takarmánycukorrépából, hüvelyesekből, évelő takarmányfélékből és szénából. Amint a CSKP Központi Bizottsága is hangsúlyozta, a takarmány biztosításában döntő jelentőségű a szemes kukorica, vaľamint a tejes-viaszos érettségű silókukorica. ' A nagy kukoricatermés elérése és a knkorica vetésterületének bővítése érdekében az állami gazdaságoknak, az EFSZ-eknek és valamennyi fokú nemzeti bizottságnak elsősorban is a következő intézkedéseket kell biztosítaniok: 1 A kukorica alá a talajt simítózással és boronálással kell előkészíteni a tavaszi munkák megkezdésének első napjától — úgy mint a többi tavaszi terménynél — egészen a vetésig. Mindenütt fel kell hagyni az eddigi helytelen gyakorlattal, amely szerint a kukorica alá a talajt csak közvetlenül a vetés előtt készítik elő. Ez esetben ugyanis a talaj (Folytatás a 2. oldalon) A mosti sztrájk 30. évfordulójának ünnepségei Szilárd egységben előre népünk boldog jövője felé Á BÁNYÁSZOK LELKESEN FOGADTÁK A CSKP KB KÜLDÖTTSÉGÉT • AZ ÉSZAK-CSEHORSZÁGI BARNASZÉNKÖRZET BÁNYÁSZAINAK FELAJÁNLÁSAI A CSKP XII. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE 30 évvel ezelőtt, 1932. március 23-án kezdődött a mosti sztrájk, a csehszlovák munkásosztály egyik legnagyobb, legdlcsőbb küzdelme. E történelmi esemény emlékére pénteken, március 23-án Mostban, a bányászok akkori harcának központjában, ünnepi ülést tartott a CSKP észak-csehországi kerületi bizottsága és mosti járási bizottsága. A város lakossága nagy ünnepi mantjesztáción vett részt. Röviddel féltíz titán érkezett a bányászok területi klubjának ünnepélyesen feldíszített épülete elé a CSKP KB küldöttsége ANTONÍN NOVOTNÝ, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök vezetésével. A küldöttség tagjai: JAROMlR DOLANSKÝ, a CSKP KB politikát irodájának tagja, BRUNO KÖHLER, a CSKP KB politikai irodájának póttagja és FRANTIŠEK MALIK, az 1932-es központi sztrájkbizottság titkára. A CSKP KB bizottságát STANISLAV VLCEK, az é szak-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára, LADISLAV LUX, az Eszak-Csehországi KNB elnöke, LADISLAV KREPERÁT, a CSKP mosti járási bizottságának vezető titkára és RUDOLF PESEK, a mosti ]NB elnöke fogadta szívélyesen. Röviddel ezután megkezdődött a bányászok központi klubjában az észak-csehországi kerületi pártbizottság és a mosti járási pártbizottság ülése. Az ünnepi ülésen több száz párt- és szakszervezett funkcionárius, valamint az észak-csehországi szénkörzet vezető dolgozói is részt vettek. A díszhelyen ültek az akkori központi sztrájkbizottság tagfai és a sztrájk résztvevői. I A jelenlevők dörgő tapssal és a párt lelkes éltetésével fogadták a CSŔP KB küldöttségét. A gyűlésen Stanislav Vlček, a CSKP kerületi bizottságának vezető titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogyha a munkásosztály egységes és harcrakész, akkor legyőzhetetlen. A 30 év előtti sztrájk egyesítette Most vidékének munkásosztályát. Beszéde további részében a kerület gazdasági feladataival foglalkozott. Stanislav Vlček elvtárs beszéde után Jaromír Dolanskp elvtárs, a CSKP KB politikát irodájának tagja emelkedett szólásra. Pártunk mindig tiszteletben tartja a forradalmi küzdelmek emlékét, hiszen ezekből nőtt ki munkásosztályunk egysége, érettsége és szilárdsága, elhatározása, hogy elsöpri a kapitalizmust és felépíti a szocializmust. E harcok során Ismerte fel, hogy a proletariátus és a kizsákmányolt tömegek egyetlen Igazi védelmezője és képviselője Csehszlovákia Kommunista Pártja. E küzdelmek történetében rendkívüli Jelentőségű a mosti sztrájk, amely határkő lett a csehszlovák proletariátus harcában. Dolansktf elvtárs részletesen felidézte a négyhetes tOmegsztrájk eseményeit. Hangsúlyozta, hogy a kommunista párt helyesen vezette a sztrájkoló tömegeket. A párt új Központi Bizottsága Klement Gottwalddal az élén\ az új taktika — mondotta — sikerre vezette a sztrájkot. A párt következetes politikája, a kommunisták, áldozatkész munkája és személyes példaadása elszigetelte az opportunistákat, kiharcolta a vezető szerepet a sztrájkszervekben és a sztrájknak tömegmozgalmi és forradalmi jelleget adott. Beszéde további részében Dólanskp elvtárs arról beszélt, mire köteleznek bennünket, kommunistákat e forra'dalmí hagyományok. A szocializmus fejlődése nálunk sem megy simán — mondotta —, le kell küzdenünk a kapitalista hagyományok és csökevények örökségét. A döntő feltétel a gazdaságunkban manapság érezhető fogyatékosságok leküzdéséhez a belső hiányosságok kiküszöbölésében rejlik, abban, hogy a gazdaság minden egyes láncszeme pontosan, jól és egyenletesen teljesítse a terv feladatait, kezdeményezően és minden erejével segítse a fő közös feladatok megoldását. Dolanský elvtárs beszéde befejezése után a Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett RUDOLF LORENC kért szót. Ismertette, milyen eredményeket értek el 1961-ig a szénfejtésben az észak-csehországi szénkörzet bányászai és azt ís, hogy milyen nehézségekkel küzdenek most. Valamennyiük nevében ígéretet tett, hogy lemaradásukat a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásaik teljesítésével behozzák. Az észak-csehországi kerületi pártbizottság és a mosti fárást pártbizottság ünnepi ülése az Internacionálé hangjaival ért veget. * s « Antonín Novotný elvtárs vezetésével a küldöttség délután megtekintette a mostt sztrájk 30. évfordulója aU kalmából megrendezett kiállítást. \ Már a kora délutáni órákban e{ mosti Béke teret betöltötték az egész járásból összegyűlt dolgozók. 3 óra körül viharos tapssal és lelkes éljenzéssel fogadták a manifesztáció résztvevői a CSKP KB küldöttségét, melyet Antonín Novotný elvtárs vezetett. A himnusz elhangzása után Ladislav Kreperát, a Járási pártbizottság vezető titkára megnyitotta a mosti dolgozók nagy-manifesztációját, majd átadta a szót Novotný elvtársnak. Antonín Novotný elvtárs beszédét a hallgatóság gyak-. ran szakította félbe helyeslő tapssal. A mantfesztáctó befejezéséül a résztvevők határozatot hagytak jóvá. A mostt fúrás dolgozói e határozatban tudatják a CSKP Közporjtt Bizottságával a XII. kongreszszus tiszteletére folyó szocialista verseny eddigi eredményeit. A felajánlások összértéke szerint 9 373 000 koronával túl szárnyalják a teljes termelés értékét és további milliókat takarítanak meg itt önköltségen. AZ ünnepi matiifesztáeló az Internatíonálé hangfaival fejeződött be. A CSKP KB' küldöttsége a délutáni Órákban visszatért Prágába. Antonín Novotný elvtárs beszéde Elvtársak, kedves barátaim 1 Harminc évvel ezelőtt a bányászok és a szénbárók, valamint az egész kapitalista rendszer között nagy összetűzésre került sor a dicső sztrájk a^almával. E harc, amely a Humboldt-bányában lángolt fel, nemcsak az észak-csehországi bányák egyik legnagyobb küzdelmévé fejlődött, hanem a kladwói és az ostravai sztrájkokkal együtt *a munkásosztály harcos felsorakozása lett a tőkés uralom ellen. A munkásosztály ezt a harcot szilárd egységben vívta, tekintet nélkül pártbeli, szakszervezeti vagy nemzetiségi hovatartozásra. A mosti sztrájk a gazdasági világválság harmadik évének elején tört ki. A válság során az egyes országokban a kapitalista rendszer a dolgozók tízmillióit bocsátotta el a munkából. Így az annyit emlegetett örök kapitalista stabilizáció és gazdasági fellendülés összeomlott. Csupán a mi köztársaságunkban több mint egymillióra rúgott a munkanélküliek száma. A nyomor nemcsak a munkáscsaládokat érintette súlyosan, hanem a dolgozó parasztságot is, akiknek ezerszámra kellett elhagyniok földjüket. A válság kiterjedt a városi középrétegekre és az értelmiséget sem kerülte el. A csehszlovák burzsoázia a válság minden nehézségét a dolgozókra hárította. Ezért a mosti bányászok fellépése a szénbárók támadása ellen a munkásosztály történetének mindig jelentős lapja lesz. A szénbárők beszüntették a Humboldt-bánya üzemeltetését és valamennyi dolgozójának felmondtak. Erre a mosti vájárok harccal válaszoltak. Éppen harminc évvel ezelőtt, 1932. március 23-án a Humboldt-bányában tüntető sztrájk kezdődött, amelyhez további tárnák is csatlakoztak. A sztrájk kiterjedt az egész körzetre, a bányászok politikai és szociális jogaiért vívott nagy küzdelemmé fejlődött. A sztrájk lelke, vezető politikai ereje, a harc irányítója kezdettől fogva Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A burzsoáziát meglepte a sztrájk mérete és harci ereje, de-elsősorban az, hogy élőn kommunisták állottak. A burzsoázia azt hitte, hogy a párt a válság után, amelyet az 1928-1929es években élt át, nem képes a munkásosztály harcainak élére állni. Most pedig a kommunisták olyan sztrájk vezető erői és szervezői voltak, amilyenre nálunk még nem volt példa. Nagy és nehéz küzdelem volt ez. A német és a cseh burzsoázia minden nemzetiségi ellentét ellenére összefogott a sztrájk ellen. A sztrájkolókkal szemben állt az erős államapparátus katonaságával és rendőrségével. A burzsoázia érdekeinek védelmére keltek a szociáldemokrácia és a nemzeti szocialisták vezérei. A tárgyalások az alkudozás, a szénbárókkal való kufárkodás politikája mellett szállottak síkra. De a szociáldemokrata és nemzeti szocialista munkások, valamint a többi politikai pártba tartozó munkások is vezetőjük ellenállása és akarata ellenére részt vettek a sztrájkban. A munkásosztály egysége szilárd ás harcos maradt. Ezt az egységet nem tudta megbontani az államapparátus sztrájktörésre Irányuló törekvése, a terror, a sztrájkbizottságok vezetőinek letartóztatása, sem pedig az, hogy a sztrájkolók közé lőttek,' minek során két bányász, Ján Kríž is Josef 3evčlk életét vesztette. Bár a bányászok egyhavi harc után a sztrájkot beszüntették, fontos győzelmet vívtak ki. Sztrájkjuk a burzsoá Csehszlovákiában a munkásosztály egyik legnagyobb küzdelme volt. E küzdelemben teljes mértékben megerősítést nyert a sztrájknak a kommunista párt által kitűzött fő Jelszava: „Egység — harc — győzelem 1" A mosti sztrájknak, a sztrájk lefolyásának, méreteinek és eredményének nagy visszhangja volt és következményei fontos szerepet játszottak a belső és az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom szempontjából. Pártunknak a mosti sztrájkbari és más harcokban nyert tapasztalatairól a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottságának XII. plenáris ülésén Klement Gottwald elvtárs, a sztrájk egyik szervezője számolt be. Kj^melte a sztrájk fő nemzetközi tanúiságét: „Most az a foriťos — s ezt újból ismétlem —, hogy mindig és mindenütt, valamennyi szakszervezetben bátran ős merészen síkra szálljunk a munkásság egysége mellett." Az észak-csehországi vájárok sztrájkja elsősorban nagy belpolitikai jelentőségű Csehszlovákia munkásosztálya és dolgozói szempontjából. Nemcsak hogy véglegesen szétfősz-: lottak a burzsoáziának a párt szétzúzásába és elhallgattatáséba vetett reményei, hanem ellenkezőleg, megmutatkozott, hogy a párt megerősö-: dött és megszilárdult helyzete a dol-, gozők körében. A mosti sztrájk meggyőzően bebizonyította, ha a munkásosztály egységes, a gazdasági válságok idején is felveheti a harcot a burzsoáziával. E harcoknak rendkívül fontos eredménye volt a munkásosztály s a töb-. bi dolgozó réteg egységének megszilárdulása. Ma állíthatjuk, hogy ez a harc ős ez az egység volt az az alap, amelyből a Jövő fasisztaellenes moz-i galom fejlődött ki s amely keresztülhúzta a burzsoáziának az ország fasic zálására irányuló törekvéseit. Az 1934-es és az 1935-ös években nagy mozgalom folyt a cseh burzsoázia reakciós erői ellen. Ezekben az években felsorakoztak a fasisztaellenes erők, melyeknek élén a munkásosztály állt. A haladó és hazafias erők nagy mozgalma győzelmesen visszaverte a fasizmus felsorakozását a köztársaságban, a jövő idpszak, a megszállók ellen, valamint a nemzeti szaDadságert vívott harc kialakulásának Jelentős politikai tényezője volt. E nagy küzdelemben kialakult a munkásosztály, a dolgozó nép és valamennyi haladó erő egysége • s a kommunista párthoz fűződő szilárd szövetsége. Ez az egység Jelentős politikai tényező volt a fasiszta megszállók elleni harcban ls, s nagy tapasztalatot Jelentett a munkásosztály és a többi dolgozó számára az új Csehszlovák Köztársaság megszületésekor. A köztársaság felszabadulása után a munkásosztály nagy többsége — s íFplytatás a 3. oldalon) #