Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-24 / 82. szám, szombat

Az SZLK P Közponfi Bizottságának határozata (Folytatás az 1.' oldalról) fokozott mértékben veszít nedvessé­gébűi és elburjánzik a gyoin. O A kukarica hektárhozama lé­nyeges mértékben függ az egyedek i teljességétől Ezért nagy gondot kell fordítani a vetésterület kiválasztására, a vetőmag előkészí­tésére, a helyes vetésre úgy, hogy a szemes kukorica vetésterületének minden hektárján legalább 40 ezer szár legyen, a silókukoricából pedig BĎ ezer szár. Nagy gondot kell for­dítani továbbá a kukorica gondozásá­ra és a gyomirtásra. O A kukoricatermesztés színvo­nalának emelése megköveteli az emberek és a gépek alapos előké­szítését. E célból gondoskodni kell arról, hogy mindenütt kukoricater­mesztőket képezzünk ki. A Minden járásban politikai, szer­vezési és anyagi szempontból a lehető legnagyobb mértékben ki kell bontakoztatni a hektáronként 50 má­zsa szemes kukorica és 500 mázsa silókukorica elérésére irányuló moz­galmat. E mozgalomban fel kel hasz­nálni a nagy termések mestereinek utóbbi években nyert tapasztalatait is. valamint a trnavai járásnak e moz­galom fejlesztésében szerzett tapasz­talatait. E célból a legközelebbi idő­ben igényesen és konkrétan ki kell dolgozni a nagy kukoricatermés el­érésére irányuló komplexintézkedése­ket. A szakembereket konkrétan fele­lőssé kell tenni minden egyes EFSZ­ben és állami gazdaságban a nagy kukoricahozamok elérésére foganato­sított intézkedések megvalósításáért. A közép- és északi körzetekben a fontos takarmánytermény a burgonya. Már számos mezőgazdasági üzem megmutatta a poprádi mozgalom ke­retében elért eredményeivel, hogyan kell biztosítani a dolgozók élelmezé­se és az ipar szempontjából oly fontos termény termelésének a/fej­lesztését. A nagy burgonyatermések széles méretekben való elérése megköveteli, hogy a pártszervezetek a nemzeti bi­zottságok, az EFSZ-ek és az állami gazdaságok útján a következő intéz­kedések megtételéről gondoskodja­nak : I Az elraktározott ültetőburgonya • minőségének felülvizsgálásáról és a burgonya osztályozásával elér­téktelenedésének megakadályozásáról. Minden egyes mezőgazdasági üzem köteles elegendő ültetőburgonyáról gondoskodni saját szükségleteire. Ki kell használni azt a lehetőséget is, hogy tnás EFSZ-ektől nyerjenek kise­gítésképpen ültetőburgonyát. Az ül­tetőburgonya szélvágása alacsony burgonyatermést hozott és vírusos betegségek elterjedését okozta, ezért a nagy termések érdekében nem sza­bad az ültatőburgonyét szétvágni. 2 A legmagasabb fekvésű helye­• ken is legkésőbb május köze­péig be kell fejezni a burgonya ülte­tését és be kel tartani a tervezett területeket. Az SZLKP Központi Bizottsága em­lékeztet az 1961. február 23—24-i ha­tározat teljesítésének szükségességére és elvárja, hogy a bardejovi, Spišská Nová Ves-i, prešovi, Liptovský Miku­láš-i, martini, žilinai, Dolný Kubín-i, zvoleni és más járások sokoldalú po­litikai-szervező munkát végeznek a poprádi mozgalom továbbfejlesztése érdekében, azért, hogy hektőronként 200 mázsás burgonyatermést érjünk el, most már nagy területeken. Szövetkezeteink és állami gazdaső­gaink takarmánymérlegeiben az emészthető fehérjék hányadúnak meg­javítása szempontjából lényegesen bővíteni kell a hüvelyesek vetésterü­leteit^jikár keverve ültetjük, akár pe­dig magában. Az állami alapokban elegendő hüvelyes vetőmagkészlet van a vetésterület lényeges kibőví­tésére. E készleteket teljes mérték­ben ki kell használni. A tavalyi alávetés nem teljesítésé­nek és a vetésterület jelentős részé­nek a kedvezőtlen ősz és tél miatli kiesése következtében az évelő takar­mányok hasznossági területe jelentő­sen csökkent. Ez megkövetelj, hogy az evelő takarmányokat tavasszal épp úgy gondozzuk, hengereljük mint a téli gabonát,'*a lucernát pedig bo­ronáljuk és trágyázzuk. Az évelő takarmányok vetőmagkész­letét illetően aránylag jó helyzetben vagyunk, és ezt fel kell használni arra, hogy az alávetést mindenütt el­végezzék Hogy már az idei alávetés­ből termést kapjunk, a lóhereféléket zab és hüvelyes keverék közé kell vetni. A tavaszi árpába az alávetést ajánlatos az árpa vetésével egyide­jűleg végezni, s ahol a vetésforgó megengedi, az ősziek közé is kell vetni. Az évelő takarmányban mutatkozó hiányt gabona és hüvelyeskeverék fo­kozott vetésével kell enyhíteni. A hegyaljai és hegyi körzetekben a szélastakarmány-termelésben a leg­nagyobb tartalékot a rétek és lege­lők képezik. A szarvasmarha belter­jes nagyüzemi tenyésztése megkövete­li e tartalék maradéktalan kihasz­nálását. A hegyaljai és hegyi körze­tekben a járási pártbizottságoknak és a (NB-knek fél kellene használniuk'a Banská Bystrica-i járás elvtársainak tapasztalatait a rétek és legelők ter­mőképességének növelésében. Ezen a téren is komplexintézkedésekre van szükség a gondozásban, a trágyázás­ban, az újra-megművelésben, trágyá­zásos gazdálkodás létesítésében, a „kosarazásban" stb. A réti széna és az évelő takar­mányok betakarítására idejében és olyan igényesen kell felkészülni, mint az aratásra és a cséplésre. Az agro­technikai határidőben való betakarí­tás érdekében teljes mértékben fel kell használni minden technikai esz­közt, az ifjúság és a nők segítségét. A betakarításnál előforduló vesztesé­gek meggátolása céljából az idejében végzett betakarításon kívül fel kell használni a takarmányfélék mestersé­ges szárítással, silózással stb. való tartósításának minden módját. A nagy kukorica- és burgonyater­més és más takarmányok nagy ter­mésének elérése céljából — anyagilag érdekeltté kell tenni a termelőket és fel kell használni a prémiumok kifizetésének előnyeit azok számára, akik a munkákat jól végez­ték és túlszárnyalták a termények tervezett hektárhozamait, — az egész termelési folyamat alatt rendszeresen értékelni kell az SZLKP járási bizottságainak irodáiban, a JNB-k tanácsaiban és a mezőgazdasá­gi szakbizottságokban az agrotechni­kai intézkedések színvonalát, minősé­gét és idejében való alkalmazását, —a CSKP XII. kongresszusára vál­lalt kötelezettségeket a takarmányfé­lék, főként a kukorica és a burgonya hozamainak túlszárnyalására kell irányítani. Elsősorban ezeknél a ter­ményeknél kell kibontakoztatni a százasok mozgalmát, komplexcsopor­tokra és -brigádokra való fokozatos áttérés céljából. A kötelezettségválla­lásokat továbbá a takarmányfélék idejében való betakarítására és tar­tósítására, a betakarítás új nagyüze­mi termelési technológiájának felhasz­nálására és a takarmányfélék tartó­sítására keil irányítani. — a sajtó, a rádió és a televízió dolgozóitól, a propagandistáktól és agitátoroktól, az SZLKP Központi Bi­zottsága elvárja, hogy a takarmány­kukorica és burgonya nagy hektárho­zamai elérésének ebben az évben rendszeres figyelmet szentelnek és tevékeny segítséget nyújtanak a leg­jobb mezőgazdasági üzemek és ter­melők tapasztalatainak elterjesztésé­ben, mégpedig az egész termelési és vegetációs folyamat idején. Az új nagyüzemi termelési tecllnika érvényesítése a szemes kukorica ter­mesztésben megköveteli a szárítóbe­rendezések kérdésének gyors megol­dását is. A hegyi és hegyaljai körzetekben a nagy kiterjedésű rétekről a széna ide­jében való betakarítása szükségsze­rűen megköveteli, hogy a hegyi- és hegyaljai körzetekben használatos mo­toros kaszálógépek gyártásúval kap­csolatos huzavonák megszűnjenek, és hogy e gépeket már az idei kaszálás­nál felhasználhassák. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elvárja, hogy a gépiparban, a kerületi nemzeti bi­zottságokon, az SZNT-ben és a Szlo­vák Tervbizottságban levő kommunis­ták hamarosan megoldják a nehézsé­geket, főként a motoros kaszálógé­pek gyártásának anyagi-műszaki ellá­tása terén, hogy e gépek szállításá­nak idei tervét túlszárnyalhassuk. A CSKP Központi Bizottsága ez év februárjában újból hangsúlyozta, hogy szüntelen gondoskodást kell fordítani a föld termőképességének növelésé­re és a szántóföldalap bővítőére. E tekintetben a szlovákiai kerületek­ben jelentős tartalékaink vannak. A központilag irányított vízgazdasági és talajjavitási építkezések tervének teljesítésén kívül a pártszerveknek és -szervezeteknek állandó figyelmet kell fordítaniuk minden egyes EFSZ és ál­lami gazdaság földalapjának komp­lex termővétételére. III. A föld komplex termővétételének igényes feladatai megkövetelik, hogy: valamennyi falusi pártszervezet az EFSZ-ekben, az állami gazdaságok­ban, a GTÁ-kon, a mezőgazdasági beruházásokat előkészítő járási központokban gondoskodjon arról hogy a szövetkezetek és az álla mi gazdaságok műszaki-szervezési intézkedéseik során mindig szá­moljanak a föld termővétételének, 4 minősége megjavításának, területe bővítésének, tervei megvalósításá­val és a földalapnak a saját fel­tételek alapján való teljes kihasz­nálásával. Az intézkedésekben meg kell határozni, és körül kell határol­ni a mezőgazdasági üzem, a GTA, az ifjúsági szervezet, a védnöksé­gi üzem és a talajjavítási szövet­kezet feladatait. Arra kell töre­kedni, hogy a föld termővétételé­ben az idei feladatok lényeges részét a CSKP XII. kongresszusáig teljesítsék. Megköveteli továbbá, hogy a me­zőgazdasági feladatok teljesítésé­nek rendszeres értékelésébe az SZLKP járási irodáiban, a párt­szervezetek Ülésein, esetleg a köz­ségekben taríutt nyilvános párt­gyűléseken belefoglalják a föld ter­mővétételére ás a földalap kibőví­tésére tett intézkedések teljesítésé­nek ellenőrzését is. IV. A CSKP Központi Bizottságának, az SZLKP Központi Bizottságának, vala­mint a kerületi és járási pártbizottsá­goknak a szarvasmarha, és különösen a tehénállomány fejlesztésében és hasznosságának növelésében a döntő fordulat elérésére hozott határozatait nem teljesítik kielégítően. Az utóbbi években egyes járásokban erősen csökkent a tehénállomány. E kedvezőtlen fejlődés fő oka az, hogy az EFSZ-ek többsége nem érti meg kellőképpen a szarvasmarhate­nyésztés jelentőségét, s így az SZLKP kerületi és járási bizottságainak hatá­rozatait, valamlht a CSKP KB és az SZLKP KB határozatait politikailag és szervezésileg nem biztosítják kellő­képpen az egyes szövetkezetekben és állami gazdaságokban. Egyes párt­szervezetek és nemzeti bizottságok a törzsállattenyésztési és az állatorvosi szolgálat, a szarvasmarhatenyásztés fejlesztésének nem szentelnek olyan figyelmet, amilyent az állattenyésztési termelés e döntő ágazata megérdemel. A szarvasmarhatenyésztés helyzeté­nek megjavítása szükségessé teszi, hogy az EFSZ-ek, az állami gazdasá­gok pártszervei és -szervezetei, a nemzeti bizottságok és a mezőgazda­sági üzemek : a) gondoskodjanak arról, hogy a borjú-, a növendékmarha (üsző) és a tehéntenyésztésben az állami gazdaság legjobb dolgozói, a párttagok, az EFSZ legjobb tagjai dolgozzanak, b) a takarmányalap fejlesztésére irányuló intézkedéseikben elsődlege­sen jó minőségű, elegendő takarmányt biztosítsanak a tenyésztésre alkalmas fiatal üszők nevelésének céljaira, ame­lyek a szövetkezetek és a gazdaságok állománya újratermelésének alapját képezik majd, s ezzel oldják meg az állatállomány egészségének megjaví­tását is. A szarvasmarhatenyésztésben fokozottabban érvényesítsék az alföldi és hegyi körzetek együttműködését, c) elsődlegesen oldják mag a bor­jú- és növendékmarhatenyésztésben dolgozó szövetkezetesek anyagi érde­keltségét. E dolgosókat érdekeltté kell tenni a minőségi Mutatók elérésében : pl. a borjak elhullásmentes elválasz­tása, az üszők jó erőnléte és borjaz­tatás, \ d) foganatosítsanak következetes intézkedéseket annak érdekében, hogy az EFSZ-tagoktól és a parasztoktól borjúkat vásároljanak a közös te­nyésztés céljaira. Ne engedjék a bor­júkat levágni és így biztosítsák a szarvasmarhaállomány gyors gyarapo­dását. Különös gondot kell fordítaniuk a CSKP Központi Bizottságának a nagy befogadóképességű borjúistállók építéséről hozott határozata megvaló­sítására, e) szenteljenek fokozott figyelmet a szarvasmarha hizlalásának és így gondoskodjanak a szarvasmarha ter­vezett vágósúlya betartásáról és a hús jobb minőségéről, f) gátolják meg a juhállomány to­vábbi általános csökkenését és tegye­nek intézkedéseket a juhállomány nö­velésére a hegyvidékeken, g) szervezzék meg a legjobb fejö­nök, marhagondozők és tenyésztők rendszeres tapasztalatcseréjét. E cél­ból meg kell szervezni a fejőnők, az állatgondozók kölcsönös látogatásait és a legjobbak iskoláztatását. Fokozni kell a járás vezető funk­cionáriusainak és dolgozóinak talál­kozását a legjobb állattenyésztési dolgozókkal és ezáltal is át keil vin­ni tapasztalataikat a lemaradó mun­kahelyekre. h) javítsák meg az állatorvosi, zootechnikai és állattenyésztési szol­gálatot, a borjúk, a teriyészüszők ne­velését minden mezőgazdasági üzem­ben. E célból aktivizálni kell az SZLKP járási bizottságai mellett mű­ködő állattenyésztési termelési bi­zottságokat, s így keli gondoskodni e szervek részvételéről az állatte­nyésztési termelés feladatainak tel­jesítésében, s így kell azokat egy­ségesen irányítani. V. A pártszervek jóváhagyott intézke­déseit és a felelős funkcionáriusok ígéreteit az állattenyésztési termékek felvásárlásának jobb teljesítésére nem tartják be kellőképpen, így az állat­tenyésztési termékek felvásárlásának helyzete nem javul, és az év eleje óta egy kerület sem teljesíti felvá­sárlási feladatait. Hogy alapvető fordulatot érjünk el a felvásárlási feladatok teljesítésé­ben, szükséges, hogy a nemzeti bi­zottságok és a felvásárlási szer­vek, az SZLKP kerületi és járási bizottságai gondoskodjanak az idei felvásárlási feladatok jobb teljesíté­se érdekében jóváhagyott kormány­határozat következetes végrehajtásá­ról. Elsősorban a vágómarha osztá­lyozásáról van szó, az 1962. I.—III. negyedévében tervezett felvásárlás teljesítése céljából. Továbbá — a sertéseknek a gyorsított in­tenzív hízlalására való kiválogatásá­ról, — az egyszer fiaztatott anyaserté­seknek a törzsállomány kiegészítésé­re való kiválogatásáról, — a tejfel vásárlás feladatai telje­sítésének felülvizsgálásáról az egyé­.nileg gazdálkodó parasztoknál és e szektorban a feladatok teljesítésé­nek megjavításáról, — a szövetkezet saját termeléséből nem biztosított tojás- és tejfelvá­sárlási feladatok egy részének a szö­vetkezet tagjaira való szétírásáról van szó. Az SZLKP kerületi bizottságainak és az SZLKP járási bizottságainak azokban a járásokban, amelyek 1962. febrnár 25-ig a CSKP Központi Bi­zottságának bejelentették, hogy az ál­lattenyésztési termékek felvásárlásá­nak feladatát nem teljesítik és azok­ban a járásokban, amelyek a felada­tok teljesítéséről nem nyilatkoztak, újból alaposan felül kell vizsgálniuk a feladatok teljesítésének lehetősé­geit s a kormányhatározat elveinek következetes érvényesítését szem előtt tartva intézkedéseket kell foga­natosítaniuk az idei felvásárlási fel­adatok teljesítésére. Az SZLKP kerületi és járási bizott­ságainak, valamennyi falusi pártszer­vezetnek, a nemzeti bizottságokban és a felvásárlási szervekben levő kommunistáknak fokozniuk kell a politikai és szervező munkájukat a szövetkezeti tagok, az állami gazda­ságok dolgozói, a parasztok és vala­mennyi gaz.'asági állattenyésztő köré­ben. Mindennapi tömegpolitikai mun­kájukkal a tej-, a hús- és a tojás­beadás egyenletes teljesítésére kell vezetni őket. Emellett teljes mérték­ben ki kell használni az egyes mező­gazdasági üzemek feladatai túlszár­nyalásának lehetőségeit ás e termé­keknek olyan termelőktől való meg­szerzését is. akikkel nem kötöttek el­adási szerződést. VI. Ä mezőgazdaságfejlesztés feladatai­nak sikeres teljesítése megköveteli az irányító és a szervező munka megja­vítását. Az irányító munkát a kerü­let, járás és mezőgazdasági üzem fő problémáinak megoldására kell fordí­tani. Minden egyes EFSZ-ben adódnak olyan fontos problémák, amelyek megoldása a mezőgazdasági termelés további sikeres fejlesztését biztosít­ja. Ez megköveteli a szövetkezet eme problémáinak közelebbi ismeretét és megkülönböztetett segítségnyújtását a járás részéről. E célból az SZLKP járási bizottsá­gainak a feladatok teljesítése során teljes mértékben fel kell használniuk mindazokat a mozgató erőket, ame­lyekkel a járás a mezőgazdaság irá­nyításában rendelkezik, tehát a nem­zeti bizottságokat, azok valamennyi szakbizottságát, a felvásárlási szer­vezeteket, a törzsállattenyésztési és az állatorvosi szolgálatot és a többi járási intézményt. El kell érni, hogy mindenki teljes felelősséget vállaljon azokért a feladatokért, amelyek a mezőgazdaságban reá hárulnak. Kö­vetkezetesen érvényesíteni kell a já­rási nemzeti bizottságok új szerve­zésének elvét, amely szerint a mező­gazdaság problémáinak komplex megoldásában a JNB szakbizottságai és szakosztályai részt vesznek. Bz to­vábbi Igényeket támaszt a JNB-funk­cionárinsok és dolgozók magas fokú szaktudása iránt. A pártszervezeteknek a járásokban és a falvakon erőfeszítéseiket a jó­váhagyott határozatok megjavítására és ellenőrzésére kell összpontosíta­niuk. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésére irányuló határozatok meg­követelik, hogy rendszeresen vissza-: térjünk rájuk, ellenőrizzük követke-: zetes teljesítésüket. A kerületek és járások vezető funkcionáriusai munkarendszere fon­tos részének kell tekinteni a szövet-: kezetesekkel, traktorosokkal, az álla-: mi gazdaságok dolgozóival közvetle-' nül a munkahelyeken való rendszeres személyes találkozást. Fel kell hagy­ni azzal a gyakorlattal, hogy a járá­si funkcionáriusok a helyi vezetőkkel és az egyszerű dolgozókkal csak a tag- és nyilvános gyűléseken, esetleg az aktívákon találkoznak. A funkcionáriusok és a dolgozók eleven kapcsolatának módszere segí­ti elő a leghatékonyabban a falusi problémák helyes megoldását. A mezőgazdasági termelés és a fel-; vásárlás feladatai megkövetelik, hogy teljesítésükben valamennyi mezőgaz­dasági dolgozó tevékenyen részt ve­gyen. E feladatok teljesítésének leg­hatékonyabb módszere a szocialista munkaverseny fejlesztése. Pártunk kezdeményezésére számos EFSZ és állami gazdaság kötelezettséget vál­lalt, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. Ter­jed a nagy termések mestereinek mozgalma is. E mozgalom szőmos résztvevője szép eredményeket ért el a termelésben és szemléletesen mu­tatja a tartalékok feltárásának és a termelés növelésének útját.: A me­zőgazdasági dolgozók kötelezettsége­ket vállalnak pártunk XII. kongresz­szusának tiszteletére is. Elterjedt a szocialista munkabrigádok, valamint a CSKP XII. kongresszusa elneve­zésért versenyző brigádok, csapatok és munkahelyek mozgalma is. Az SZLKP Központi Bizottsága nagyra értékeli mezőgazdasági kollektívák és dolgozók e kezdeményezését. Az SZLKP Központi Bizottsága el­várja, hogy a védnökségi üzemek és a többi munkahely dolgozói hatékony segítséget nyújtanak az idei tavaszi munkák idejében történő jó elvég­zésében, és a mezőgazdaság terve­zett feladatainak teljesítésére irányu­ló egyéb intézkedések megvalósítá­sában. I Az SZLKP Központi Bizottsága meg van győződve róla, hogy valamennyi kommunista és mezőgazdasági dolgo­zó, a pártszervek és -szervezetek, a nemzeti bizottságok, a tömegszerve­zetek, az EFSZ-ek és az állami gaz-' daságok, a felvásárlási szervezetek mindent megtesznek a CSKP KB ez év februári határozatának teljesítéséért és valamennyi munkahelyen kötele­zettségvállalási mozgalmat és szocia­lista munkaversenyt indítanak a CSKP XII. kongresszusának tisztele­tére. SZLOVÁKIA / KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KŰZPONTI BIZOTTSÁGA. A KSZT üdvözlő távirata a francia dolgozó nők megszervezéséről tárgyaló országos értekezletnek (ČTK)'— A francia szakszervezeti központ — CGT — Párizsban^ már­cius 24- és 25-én országos értekez­letet rendez, melynek résztvevői a francia dolgozó nők jogvédelméről és eddiginél nagyobb mérvű szer­vezettségének lehetőségeiről tár­gyalnak. Az értekezlet fő célja a francia dolgozó nők mozgósítása, hogy még nagyobb mértékben ve­gyenek részt a gazdasági, illetve szociális követelmények teljesítésé­ért, a demokratikus és szabadságjo­gokért s a világbékéért folytatott harcban. A csehszlovák Központi Szakszervezeti Tanács az értekezlet résztvevőinek üdvözlő táviratot kül­dött, amelyben többek között közli, hogy hazánk, dolgozói fokozott fi­gyelemmel követik a francia nők részvételét azokban a történelmi je­lentőségű küzdelmekben, melyeket a francia dolgozók folytattak a múltban és vívnak ma is. A Központi Szakszervezeti Tanács egyben- sok sikert kíván az értekezlet résztvevői­nek. 0 J SZÔ 2 * 1982. március 24. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom