Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-17 / 75. szám, szombat

N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRS BESZEDE •v TFolytatás az 1. oldalról)' 'építésének még a legkisebb szaka­szán végzett munka ls — gyakran döntő fontosságú egész müvünk szem­pontjából. A Szovjetunió Legfelsőbb . Tanácsá­nak választásai hazánkban tavasz kez­detére esnek, arra az Időre, amikor a természet, az ember új erőt és új energiát gyűjt. Üdvözöljük a kommu­nizmus építésének e tavaszát harco­san, teljes fegyverzetben, mint a jó földműves, aki a tavasz köszöntésére a földeket jó maggal veti be. Öriási léptekkel haladunk a kommunizmus felé Elvtársak! A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának legutóbbi választá­sat, amint emlékeznek, 1958. március 16-án zajlottak le. Már akkor határo­zott léptekkel haladtunk előre a Le­nin által kitűzött cél felé — hogy utolérjük és túlszárnyaljuk a gaz­dasági fejlődésben a legfejlettebb tő­kés országokat Ezekben az években azonban előrehaladásunk méretei és üteme még jobban meggyorsult, és megnövekedett. Néhány sokatmondó statisztikai adatot sorolok fel., Míg az USA ipari termelése évi gyarapodásának átlagos üteme e négy év alatt 2,2 százalék volt, a Szovjetunióban e gyarapodás 10,1 százalékot tett ki. Hazánk acél­termelése ezen Időszak alatt 19.0 millió tonnával, vagvis 38 százalékkal növekedett, míg az USA-ban 14,3 mil­lió tonnával, vagyis 14 százalékkal csökkent. A Szovjetunió kőo!a|fe|>ése 1957-tői 1961-ig 67,7 tonnával növe­kedett, vagyis 69 százalékkal lett na­gyobb, addig az USA-ban csak 1 szá­zalékkal gyarapodott. Hazánkban a munkások és az al­kalmazottak száma az u'óbbi négy év alatt 12 millió 900 ezer személy­lyel, tehát 24,2 százalékkal emelke­dett. A Szovjetunióban már rég nincs munkanélküliség Minden szovjet em­bernek joga van a munkára, és mun­kájáért a társadalomtól a munka mennyisége és minősége alapján kap díjazást Az Amerikai Egyesült Álla­mokban azonban a munkanélküliek száma ezen idő alatt 1,9 millióval növekedett, s 4 700 000 Tőnyl óriási hadsereget képez. Ezenkívül sok mil­lióra rúg a csak részben alkalma­zott amerikaiak száma. Ha összehasonlítjuk ezeket az ada­tokat, amelyekben szemléletesen tük­röződik a mi országunk és a kapi­talista világ legfejlettebb .országának gazdasága, büszkék vagyunk szocia­lista rendszerünkre. E rendszer le­hetővé teszi népünknek a népgazda­ság valamennyi ágának gyors ütemű fejlesztését és a feltartóztathatatlan előrehaladást a kommunizmus ra­gyogó magaslatai felé. Programunk ünnepélyesen hirdeti, hogy már 1970-ben megelőzzük az Amerikai Egyesült Államokat mind az Ipari és a mezőgazdasági terme­lés terjedelmét, mind pedig az egy lakosra eső termelést Illetően, 1980­Ig pedig jelentősen túlszárnyaljuk Amerika jelenlegi színvonalát. Még nemrégen Nyugaton sokan nenj hit­ték el, hogy ez elérhető, sőt akad­tak, akik terveinket kinevették. Az idők azonban változnak, s ma már nemcsak az amerikai tudósok és bu slnessmannok, hanem maga Kenne dy elnök is beismeri, hogy fejődé­sünk gyorsabb, mint az övék. Most csak azon vitatkoznak, milyen Idő­pontban szárnyaljuk túl őket. Há' csak vitatkozzanak. Az élet mutat|a meg majd nekik, kinek volt Igaza — és az már nem fog sokáig tar­tani. Amikor Jóváhagytuk a hétéves ter­vet, Nyugaton dühödten kiabálták: „Fantasztikus tervi" „Propaganda tervi" De elmúlt három év, és mit látunk? E három év alatt csupán terven felül körülbelül annyi Ipart terméket termeltünk, mint ameny­nyit az egész szovjet ipar 1937-ben termelt. Elvtársak I Pártunk programja kl mondla, hogy a Szovjetunióban lénye gében húsz év alatt felépítjük a kom munlzmust, s ma megnézhetjük, hogy a szovjet nép hősies munká|ával már mire volt képes a XXII. kongresszus óta eltelt rövid idő alatt. Csupán az utolsó négy hónap fo lyamán (1961 novemberétől 1962 feh ruárjáig) hazánkban csaknem két szer annyi ipari terméket termeltünk mint az egész első ötéves terv alatt vagyis többet, mint az egész 1950 es év folyamén. E négy hónap alatt például 24 mii lió tonna acélt olvasztottunk, vagyis csaknem hatszorta többet, mint az egész 1913 as évben. 58 millió tonna kőolajat fejtettünk tehát csaknem kétszer annyit, min' amennyit a Szovjetunió a Nagy Hon védő Háború kezdete előtt egy egés> év alatt termelt. Négy hónap alatt mintegy 122 mil­liárd kilowattóra villanyáramot ter meltünk, vagyis két és félszerte töb­bet, mint a háború előtt, 1940-ben és többet mint az egész 1952-es év fo­lyamán. Ilyen óriási léptekkel halad' tehát a szovjet nép a kommunizmus felé I A moszkvaiak becsületére válik, hogy jelentősen hozzájárulnak a szov­jet Ipar fejlesztéséhez. A moszkvai ipar egészben véve sikeresen teljesí­ti és túlszárnyalja a tervet. A kali­nyinl körzet dolgozói is a kitűzött ha­táridő előtt teljesítették a tavalyi ter­vet. Mint az önök képviselőjelöltje, örömmel állapítom meg, hogy a kali­nyini körzet az első helyen áll a moszkvai körzetek között és a szo­cialista munkaversenyben B párt XXII, kongresszusának méltó üdvözléséért elnyerte a vörös vándor-zászlót. Si­keresen teljesítették az Idei év ja­nuári és februári tervét. Engedjék meg, hogy hasonló sikereket kívánjak önöknek további munkálukban. Meg kell azonban mondanunk, hogy a moszkvaiak még több termé ket adhatnának, ha minden vállalat teljesítené a tervet. Sajnos még nem sz a helyzet. Tavaly 39 moszkvai üzem nem teljesítette termelési tervét. Még rosszabb volt a helyzet januárban és februárban: az ipari termelés tervét /5 moszkvai üzem és gyár nem telje­sítette. Moszkvai elvtársak, teremtsünk rendet házunk táján Nem illik, hogy a kommunizmus felé az út teljes szé­lességében szétszóródva haladjunk, amint az néha megtörténik, a rosszul edzett emberek csoportjában: az erő­sek elől vannak s a gyengék valahol hátul kullognak Sokkal könnyebb és örömtelibb a kommunizmus felé ve zető út, ha szorosan felzárkózott egyenletes síkban haladunk I A nagy programot a mezőgazdaságban is teljesíteni kell Elvtársak I Ezekben az években je­lentős sikereket értünk el a mezőgaz­daságban ts. Számos jelentős intéz­kedés következtében mint például a mezőgazdasági termények felvásár lásl árainak emelése vagy a GTÁ-k átszervezése következtében, ami ál­lal a kolhozok megfelelő gépekhez jutottak, a kolhozparasztok, a szovhoz "dolgozók és valamennyi mezőgazda sági dolgozó áldozatkész munkájának következtében mezőgazdasági terme lésünk lényegesen növekedeti, és gyarapodott a szarvasmarhaállomány is. Nemrégen már elmondottam, hogy a gabonatermelés például a tavalyi évben 8 milliárd 380 millió pudot tett kl, ami annyit jelent, hogy az 1953-as évhez viszonyítva 66 százalékkal nö­vekedett A hústermelés vágósúlyban elérte a 8 millió 800 ezer tonnát, vagyis 50 százalékkal növekedett, a vajtermelés 894 000 tonnát tett ki, vagyis 80 százalékkal volt nagyobb, mint 1953-ban; a tejtermelés elérte a 62 millió 500 ezer tonnát, vajyls 71 százalékkal múlta felül az 1953 évi termelést. 1 Az utóbbi négy év alatt a hűs álla nl felvásárlása 45 százalékkal, a tejé 38 százalékkal növekedett. Ez mind természetesen jó dolog, de a mező gazdaság fejlesztésében elért ütem nár nem lehet elegendő számunkra. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül slsősorban azt, hogy a Szovjetunió lakosainak száma ezen évek alatt 15 nlilióval gyarapodott, s másodszor ízt, hogy a lakosság pénzjövedelme 33 százalékkal növekedett. Ebből kö vetkezik, hogy a hús és a tej piaci forrásai csak egy kevéssel növekedtek jobban, mint a lakosság pénzjövedel me. Amint tudják, nemrégen a párt Köz­ponti Bizottsága plenáris ülést tar­tott. Azt hiszem, nem kell önöket részletesen tájékoztatnom a plenáris ülés lefolyásáról, mert e plénum anyagait terjedelmesen közölte a saj­ió. A plénum alaposan megtárgyalta i mezőgazdaság helyzetét, s kitűzte a konkrét utadat ahhoz, hogy a kom munlzmus építésének nagy program iát sikeresen teljesítsük a mezőgazda sági termelésben Is. De ehhez mind annyiunknak alaposan neki kell gyűr kőznünk. Már nem egyszer beszéltem a mun­<atermelékenység döntő jelentőségé ről, amely a haladás mércéje s a nép Metszínvonala emelésének fontos for ása. Amint ismeretes, hazánkban az anyagi termelés általános ter|edel mének 20 év alatt mintegy ötszörösé e, vagyis négyszáz százalékkal kell lövekednie A dolgozók száma azon ^an ezen idő alatt csak negyven szá 'alékkal emelkedik. Hogyan leszünk képesek az anya termelést ötszörése növelni? Csu oán a munka társadalmi termeié <enysé«ének fokozásával I Közgazdá -zaink elvége/'ék a szükséges számi 'ásókat s arra a következtetésre ju­tottak, hogy a munkatermelékenység­nek, az Iparban kitűzött 4—4,5-szö rös és a mezőgazdaságban 5—6 szo­ros növelése teljesen reális, mert a tudomány és a technika páratlan fej­lődése, a káderek szakképzettségének lényeges emelkedése és a munkaerő források ésszerű kihasználása bizto­sítja. A feladat teljesítését megkönnyíti az 1s, hogy alapvetően megváltozott a szovjet emberek munkához való viszonya. A munka egyre inkább élet­szükségletté válik minden szovjet em­ber számára. Ez az új .munkához való viszony már világosan meg­nyilvánult a kommunista munkabri­gádok, céhek és üzemek tömeges mozgalmában. Rohamosan emelkedik az életszínvonal Elvtársak! A kommunista párt, an­nak Központi Bizottsága és a szov­jet kormány a Legfelsőbb Tanács új választásai előtt a népnek számot ad arról ls, hogyan teljesítettük a ter­vet az életszínvonal emelése terén. A nemzeti lövedelem négy év alatt 38 százalékkal növekedett, egy lakos­ra számítva pedig 29 százalékkal. Ez Idő alatt az Egyesült Államok nemzeti jövedelme csak 9 százalékkal, egy lakosra számítva pedig csak 2 százalékkal lett nagyobb. A nemzeti jövedelem gyarapodása alapján növekedett a dolgozók reál­jövedelme Is. Ezen Idő alatt rendet teremtettünk különféle népgazdasági ágazatok munkásainak és hivatal­nokainak bérezése terén. Ezzel egyidejűleg . emelkedett a munkások és hivatalnokok munkájá­nak díjazása, főként azoké, akiknek az alapbére alacsony volt. Most már több mint 40 millió munkás és hiva­talnok díjazása az új szabályok sze­rint történik. A hétéves terv végéig a bérminimum havi 50—60 rubelre emelkedik, emellett a bérek terjedel­me nemcsak a gyengébben fizetett alkalmazottak kategóriáinál növek­szik, hanem a közepes bérátlaggal rendelkező munkásoknál és hiva­'alnokoknál Is. Ezen évek alatt Jelentősen növe kedett a kolhoztagok jövedelme Is. A munkások és hivatalnokok bérének és a kolhozparasztok jövedelmének növekedésén kívül nagymértékben gyarapodott a lakosságnak a társa­dalmi alapokból eredő jövedelme Is. Az állami eszközökből fizetett vala­mennyi Illetmény és segély — nyug­díjak, segélyek, ösztöndíjak, Ingyenes tanítás, ingyenes orvosi kezelés stb — összege 1961-ben 26 milliárd 400 millió rubelt tett kl és 30 százalék­kal volt nagyobb, mint 1957-ben. Ezen évek egyik legjelentősebb szo­ciális Intézkedése a munkások és hivatalnokok 7 és 6 órás munkaide­jének bevezetése volt. A munkahét *artama ezáltal hat és fél órával le­rövidült. Hangsúlyozni kell, hogy emellett a munkások és hivatalnokok bére nemcsak hogy nem csökkent, ha­nem jelentős részüknél növekedett Jelentős sikereket értünk el a köz­szükségleti cikkek termelésének növe­lésében. Ezt minden szovlet ember érzi. Most a ml feladatunk, hogy a közszükségleti cikkek termelésének növelésével egy!de|flleg lényegesen megjavítsuk a cikkek minőségét is és bővítsük a választékot. Hazánkban évről évre fejlődik a lakásépítés. Csak ez elmúlt négy év alatt a városokban és lakótelepeken 315 millió négyzetméter lakőfelület épült, tehát mintegy 9 millió korsze­rűen felszerelt lakás. Ez csaknem kétszer annyi, mint a cári Oroszor­szág vámsainak lakásalapja volt 1913 ban A kolhozparasztok és a vidéki értelmiség ezenkívül 2 600 000 csalá­di házat épített a vidéken Az utóbbi 5 évben 50 millió szovjet ember — az egész lakosságnak csaknem egy negyede költözött új lakásba! Nézzük hazánk fővárosát, Moszk­vát. Az utóbbi négy év alatt itt több új lakás épült, mint amennyi a For­radalom előtt volt. S szem előtt kell tartanunk, hogy a korszerű, jól fel szerelt lakásokat távolról sem lehet a régiekhez hasonlítani, amelyek a leg­szükségesebb felszereléssel sem ren­delkeztek. A lakásépítésnek ezt az óriás! fel tendülését csak az tette lehetővé, hogy a párt- és a kormány állandó 'igvelmel szentel a lakásépítésnek s korszerű ipari alapon szervezi meg. A szovlet embereknek naj?v örömet szereznek tudományunk és technikánl fejlődésének figyelemre méltó sikerei, s örömmel tölti el őket a kultúfa további fejlődése Ehhez minden elő feltételünk megvan, elvtársak. Fő- és közép-szakiskoláinkat például 'avaly 3 millió 300 ezer fő és közép 'skolal képesítésű szakember hagvta nl tehá' 550 000-rel több, mint az '•VS négy évben. , Nem beszélhetünk büszkeség nél kül arról, hogy a szovjet általános Iskolák tanulólnak száma ezen idő alatt 8,5 millióval emelkedett. Hogy ez mit jelent, azt meggyőzően mu­tatja a tény, hogy a forradalom előt­ti Oroszország általános iskolái vala­mennyi tanulójának száma 9,7 milliót tett kl. Az elmúlt négy év alatt te­hát a diákok száma annyival emel­kedett, ahány az Októberi Forrada­lom előtt az egész országban tanult. A szovjet tudomány és technika alkotó sikereit olyan történelmi győ­zelmek koronázták, mint a világ el­ső mesterséges holdjainak, az első mesterséges bolygó felbocsátása, az ember lángelméje és munkája ál­tal megalkotott első űrhajók, amelye­ken hőseink J. A. Gagarin és G. Sz. Tyitov korszakalkotó földkörüli repü­léseiket végezték. Mindez, éppúgy mint számos más nagyszabású siker, egyszer s mindenkorra a világtudo­mány és technika kincsestárát fog­ja gazdagítani. Társadalmunk életében a szovjet népi értelmiség munkáját tisztelet és megbecsülés övezi. S mindent meg­teszünk azért, hogy a tudomány és a technika, a nép szocialista kultúrá­ja továbbra is ugyanilyen gyorsan fejlődjék s az emberiség előtt példá­ját adja milyen hősiességre képes a kommunizmust építő nagy nép. A marxizmus mutatta úton haladunk Amikor pártunk új programját ké­szítette elö, a társadalom fejlődésé­nek törvényeiből Indult kl, melyeket Marx, Engels és Lenin fedeztek fel. A marxisták-leninisták az új világ forradalmi építői. Világnézetüket te­kintve elsősorban materialisták, s po­litikájukat a néptömegek létérdekei­nek és életük gazdasági feltételei­nek mélységes megértésére alapozzák. Marx forradalmi fordulatot vitt a tudományba, a világtörténelem fel­fogásába, rámutatott arra a termé­szetszerűségre, hogy az embernek elsősorban ennie, innia, laknia kell, hogy először dolgoznia kell, s csak azután foglalkozhat politikával, böl­csészettel, vallással. Rámutatott, hogy a kapitalista társadalom nem képes megteremteni a néptömegek biztonsá­gos életének feltételeit, hogy a ki­zsákmányolók uralma alatt az emberi­ségnek óriási többsége szükségsze­rűen rabszolgamunkára és tengődésre van ítélve. A marxista fan a nemzetközi mun­kásosztályt felvértezte a társadalmi fejlődés távlatainak megértésével, megmutatta a szocializmusba, a kom­munizmusba — a legigazságosabb tár­sadalmi rendszerbe — vezető helyes utat. Marx, Engels és Lenin első íz­ben mutattak rá, hogy csupán a szo­cializmusban lehet az egész termelés tervszerű szervezésének segítségével a társadalom termelőerőit és a ter­mékeket olyan mértékben gyarapí­tani, hogy az emberek ésszerű szük­ségleteit egyre nagyobb mértékben fedezhessék, és Ilyen társadalmat csak a szabad nép — a történelem igazi alkotója építhet fel. Pártunk Lenin hagyatékához hűen minden ténykedésének értelmét Lenin nagy eszméinek megvalósításában — a kommunista társadalom felépítésé­ben, a tartós és Igazságos béke meg­teremtésében, a nép minden anyagi és szellemi szükségletének maradék­talan kielégítésében látja. E nemes célkitűzés alá rendeltük a kommunizmus anyagi-műszaki alap­jának felépítésére, az Ipar és a mező­gazdaság fejlesztésére, a tudomány és a kultúra fejlesztésére progra­munkban foglalt konkrét terveket. A Szovjetunióban ezen az alapon bizto­sítjuk, hogy a nép életszínvonala a legmagasabb legyen, bármelyik tőkés országhoz viszonyítva. Örömmel állapítom meg, hogy a szovjet nép telies egyetértéssel hagy­ta Jóvá a lenini párt nagyszabású programját, amely a marxi-lenini ta­nokat alkotó módon tovább fejleszti A nép Időt nem vesztegetve munká­hoz látott, hogy közelebb hozza a kommunizmus nagy győzelmét. Ez újabb meggyőző bizonvíték arra, hogy a párt ügye és a nép ügye elválaszt­hatatlanul összefügg. Külpolitikánk — béke­politika Drága elvtársak! A gazdasági és kulturális építésben elért sikereinket n'em nehéz értékelni: A termékek mennyiségét és minőségét, az új épü­leteket, a nép életszínvonalát, a kul­túrát és az iskolarendszert, mindezt ki lehet fejezni számokkal. Bizonyá­ra nehezebb olyan mércét találni, amellyel épp ilyen szemléletesen és pontosan kifejezhetnénk azt, amit a nemzetközi ügyek terén értünk el. De ebben Is vannak kétségtelen muta­tóink. Külpolitikánk fS vívmánya — s a szovjet emberek erre éppoly büszkék lehetnek, mint a népgazdasági tervek" sikeres teljesítésére — a béke, amely hazánk kommunista társadalmának kibontakozó építését kíséri. A világhelyzet ugyan továbbra Is bonyolult ős feszült. Az Imperialista hatalmak agresszív körei megretten­ve a szocialista országok sikereitől, nem tudnak lemondani arról a gon­dolatról, hogy tüzet nyissanak. De már messze mögöttünk vannak azok az idők, amikor a nemzetközi ügyek­ben akadálytalanul azt tehették, ami nekik tetszett. Most az imperialis­táknak körültekintően kell eljárniok. Nincs már monopóliumuk az atom­fegyverre és más korszerű fegyver­nemekre. Mindezekkel a Szovjetunió elegendő mennyiségben renaelkezik, emellett az atomfegyverek szállítá­sára jobb eszközeink — hatalmas in­terkontinentális rakétáink vannak. Ma csak őrült robbanthat ki a szocia­lista államok ellen háborút. Az impe­rialisták számára ez öngyilkosságot jelentene, mert elegendő eszközünk van arra, hogy minden támadót meg­semmisítsünk. Az imperialistáknak számolniok kell a szocialista tábor hatalmával és a világ békeszerető erőivel. A Szovjetunió és a békeszereta nemzetek kitartóan a béke megszilár­dítására, a fő nemzetközi problémák megoldására törekszenek. E problé­mák a német békeszerződés megkö­tése, az általános és a teljes lesze­relés kérdése, a gyarmati rendszer minden formájának és megnyilatko­zásának felszámolása — a nemzetek figyelmének középpontjában állanak. A német kérdésről Fontos, mondhatni döntő magaslat, amelyet a tartós békéhez vezető úton meg keli hódítani, a német béke­szerződés megkötése s ezen az ala­pon Nyugat-Berlin kérdésének meg­oldása. A Szovjetunió, a Német Demokrati­kus Köztársaság és a közép-európai helyzet normalizálására törekvő más szocialista országok álláspontja elég­gé világos. Abból a helyzetből indu­lunk ki, amely a hitleri Németország szétzúzása után ténylegesen kiala­kult : a két szuverén német állam létezéséből — és a háború után kitű­zött határok létezéséből. Megértjük és tevékenyen támogatjuk 6 harcot, amelyet szövetségesünk, a Német De­mokratikus Köztársaság, nemzetközi helyzetének, szuverenitásának megszi­lárdításáért folytat. Megelégedéssel mondhatjuk, hogy e komoly harcban már jelentős sikereket értünk el. A nyugati hatalmak politikusainak most egyre jobban tekintetbe kell venniök azt a történelmi tényt, hogy két né­met állam létezik, amelyek közül az egyik szocialista úton fejlődik és fog fejlődni. A Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának megerősítése szem­pontjából különösen nagy jelentősé­gűek voltak Nyugat-Berlin határain az NDK kormánya által múlt év augusztusában foganatosított intézke-; déHk. Az NDK kormánya szuverén Jogát gyakorolta határai biztonságának vé­delmére. A szocialista Németország munkásai és parasztjai a Brandenburg gt kapunál újból megmutatták a nyu-i gatnémet militaristáknak és a nyugat-: berlini provokatőrőknek, hogy a Kelet felé vezető út előttük egyszer s mindenkorra lezárult. Ez jelentős siker volt, ennek érdeme, hogy a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és valamennyi szocialista ország még szilárdabb pozíciókból folytathatja harcát a békeszerződés megkötéséért. Tudják, hogy a szovjet kormány kijelentette, nem ragaszkodik valami­lyen sorsdöntő határidőhöz a német békeszerződés megkötésének tekinte­tében. A szovjet kormány ezt azért jelentette ki, hogy jobb feltételeket teremtsen a német kérdésről folyta­tandó véleménycserére és tárgyalá­sokra. Szeretnénk megoldani a máso­dik világháború örökségeként fenn­maradt kérdéseket,' szeretnénk meg­kötni a német békeszerződést, ennek alapján Berlint szabad demilitarizált várossá nyilvánítani, s megszüntetni ott a megszálló rendszert. Ezt azok­kal az országokkal együtt akarjuk elérni, amelyek a hitleri Németország ellen hamoltak. Ez nagymértékben hozzájárulna a nemzeteknek a nem­zetközi feszültség enyhítéséért s a világbéke biztosításáért vívott közös harcához. E rendezés gúzsbakötné a visszavágásra vágyó nyugatnémet mi­litaristákat, s bizonyos mértékben se­gítené felújítani az együttműködés szellemét is a múlt háború volt szö­vetségesei között. Ezért a szovjet kormány nem saj­nál sem Időt, sem fáradtságot, hogy a nyugati hatalmakat megnyerje a német kérdés békés rendezésében való részvételre De egészen világo­san meg kell mondani, hogy komolyan C] SZO 2 * 1962. március 17,

Next

/
Oldalképek
Tartalom