Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-16 / 74. szám, péntek

fi vállalások mögött emberek állnak Példás felajánlások pártunk XII. kongresszusa tiszteletére • A lem aradásért a nejnzeti bizottságok képviselőit terheli a felelősség • Szavatartó sz övetkez etesek A prešovi járäs a kelet-szlovákiai kerület azon járásai közé tartozik altol eredményes volt az éveieji indulás a felvásárlás terén A jelenlegi eredmények viszont arra engednek következtetni, hogy a nemzeti bizott­ságok és felvásárlási szervek munkájának kezdeti lendülete alábbhagyott ebben a járásban. Hiszen a sertéshúson kívül egyébből nem teljesitik időben tervüket. Különösen a tej és tojáseladás terén nagy a lemaradás. ÉLENjÁRÚK ES LEMARADOZÚ K zetők is élnek, akik nemcsak név­. , , _ szerinti tisztségviselők, hanem aktív A járási nemzeti bizottság épüle- épItől szerve zői társadalmunknak, tének tágas eiocsaraokában hatalmas Pártunk és hazánk lrán t, szere tetüket táblák tájékoztatnak a felvásárlás pártlink köz eigő kongresszusa tiszte­helyzetéről A „dicsérjük oldalon a letére tet t felajánlásaikkal és azok a husfelvásárlas terén elenjáro szö- teljesítésével is kifejezésre juttatják, vetkezetek neveit olvashatjuk. Mošu- r , . , rov 377, Lažany 241, Šariš 228, Vef. Lehe t' e ketelkedni például a Dne­Šariš 203,3, Žipov 216 százalékra tel- novská Nová Bes-i szövetkezetesek jesftik tervüket. szavahihetőségében, akik vállalták, A tábla másik oldalán a kullógokot h oáy « z e'ső negyedévben terven fe­bírálják. Konkréten Odol község lakó- 'öl 5000 tojást, 1000 kilogramm mar­sait, akik 4,1, a hajtovkaiak 9,3 szá- hahúst adnak át, amikor március el­zalékra teljesítették csak a húsfel­vásárlás előirányzott tervét. Szinte képtelenségnek tűnik, hogy Chmiany, jakubovany községekben 4500 tyúk két hónap alatt csak 2200 tojást tojt. Ez fél tojást jelent egy-egy tyúkra? Nem jobb a helyzet Široké községben sem, ahol a szövetkezet 1000 tyúktői na­ponta csak 3—4 tojást értékesít. ső napjaiban tervüket marhahúsból 288, sertéshúsból 201 és tojásból 158 százalékra teljesítik. Szavatartó emberek a haniskai szö­vetkezet tagjai is. Felajánlásuk 20 ezer liter tej, 30 mázsa hús, 200 má­zsa burgonya, 150 mázsa termény terven felüli értékesítését tűzte ki az év végéig. Jelenlegi tervüket marha­A polomal HNB képviselői, — akik húsból 392, sertéshúsból 209,8 száza­magángazdák — nem járhatnak elől Iékra teljesítik. jó példával, amikor saját tervfelada­tukat sem teljesítik az állam iránti Tomáš Hyžany, a HNB elnöke ugyan tervét 77, Jozef Bujňáček titkár pedig 12 tojással felfektette túl de mind­Hasonló a helyzet a Malý šariš-i szövetkezetben is, ahol az év végéig terven felül 50 ezer liter tej, 79 má­zsa hűs, 150 mázsa termény és 200 ez nem jogosíthatja fel őket arra, mázsa burgonya értékesítését vállal­hogy elégedettek legyenek. Vagy ták. Jelenleg marhahúsbői 197, sertés­olyan könnyen napirendre lehet tér- hűsből 356 százalékra teljesítik tér­ni szerintük afelett, hogy a HNB vüket évben S ^flľtTSllľ « * "T" "T^JT tásra, Martin Kmef képviselő, a helyi ven feIü l ' uttatni 0 P res0V 1 ' árS s Jednota üzletvezetőjének apja meg néhány szövetkezetének tagjai, hanem negyvenet. Martin Mlženčík 170, Mi- a háztájiból is. Šarišská Poruba szö­chal Filip 138, Štefan Miženčík 160 vetkezetesei minél több tejet, tojást tojással adós. Valent Dzurus, a HNB akarnak átadni közellátásunknak. To­tagja a részére előírt 205 tojásból já s*ból két hónap alatt közel 2800 még egyet sem adott át a közel- darabot adtak ei, s egynéhányan, látásnak. Krásna Lúka község jelenleg arról nevezetes, hogy egy termékből sem teljesíti eladási tervét. De csoda-e? tehetjük fel a kérdést, amikor a HNB mint Ján Rozsypaný, Eduard Šlezin­ger már túlteljesítették vállalásaikat. Demjata községben 101 a háztáji gazdálkodók száma. Egy sincs köz­, „ . ,,, , , , tűk, aki ne tett volna felajánlást a mezőgazdaság, szakbizottságának el- CSKp m kongresszusának tiszt e. wKUö annwino »-<-7-/->I! r\ 'S r> I c- tántvoivol ° nöke annyira „szolidáris" társaival, högy ő sem teljesíti kötelezettségét, mert ..ugvan mit szólnak akkor a gazdatársak?" ... Huszonegy azoknak a községeknek a száma, ahol minden termékből nagy e lemaradás. Ezek közé tartoznak Ba­jerovce, Brezovica, Kyjov és más köz­letére. Ök is tejből, tojásból juttat­nak többet a tervezettnél, de akad­nak olyanok is, mint Ján Kuchár, Šte­fan Kačmár, ján Kračunovský, Mária Rákosová, akik egy-egy sertést is fel­ajánlottak. Ahogy a felajánlások tel­jesítésének eddigi eredményei mutat­ják, feltételezhető, hogy a demjata! ségek. Kyjovon például tervenfelüli SZÖ Vetkezetesek a vállalt 25 700 tojás szarvasmarha-állomány van, de mar hahús-eladásből a község csupán 25 százalékra teljesíti tervét. értékesítését túlszárnyalják. Az ígéret betartásában főleg Ján Dankovič, An­na Rákošová, Ondrej Pelenčák szövet­llllIllllíllIIIlllltlIIIIIillllIlllilMlllllllllflIIIIIItlIllllllllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIilIlllllIIIIIIIIIIlIllIflIIIMIIIIIIIIIIIIllilllllIltltlIllllllll A kémia jelentősége a mezőgazdaságban A DOLGOZOK életszínvonalának Számos vegyszert alkalmazunk, s egy­szüntelen emelkedése a szocialista re nagyobb mértékben, állam alapvető vonása, amihez a ter- A növényvédelemben alkalmazott melés rendszeres növelése szükséges vegyszerek Igen hatékonyak, gyorsan valamennyi ágazatban Szocialista köz- felhasználhatók és kevés munkaerőt társaságunk harmadik ötéves terve is igényelnek. A belterjes mezőgazdasá­a termelőerők széleskörű fejlesztését gi nagyüzemi termelés mai feltételei irányozza elő. Nem csekély feladatok között gyakran ez az egyedüli lehet­állnak éppen a mezőgazdasági terme- séges beavatkozás, amellyel gyorsan lés előtt amely az ember fő szükség- meggátolhatjuk, lokalizálhatjuk vagy letét, az élelmiszerellátást biztosítja, megszüntethetjük egyes káros ténye­Az egységes földművesszövetkeze- zö k előfordulását és ártalmas hatását, teknek és az állami gazdaságoknak el Az ut6bb i években igen beváltak pel­kell érniük a mezőgazdasági termelés dá u' a gV° m elle ni szelektív vegysze­növekedését valamennyi mutatóban. rek a gabona a len, a kukorica, a Tekintettel a nagyarányú ipari- és hüveiyesek, néhány zoldsegfajta és lakásépítkezésre mér nem lehet nö- ma s növények termesztésében. A vegy­velni a mezőgazdasági földterületet, szere k alkalmazása lényegesen hoz­sőt ellenkezőleg, a következő években zájárult a hozamok növeleséhez, az némi csökkenéssel számolhatunk. Ha- önköltségcsökkentéshez, a munkaerő­zánkban az egy lakosra eső szántó- megtakarításhoz, és más előnyei is földterület - 37 ár - más államok- v o, lta k- A, vegyszerek mezőgazdasági hoz .viszonyítva igen kevés. Ezért a felhasznalásának hatasát, mint a ke- a f öi de t, ezért a gyom könnyen el­mezőgazdasági termelést csak egy mizálás nagy szerepének bizonyítékát, burjánzik. A herbicidek a hozamok módon növelhetjük, mégpedig az egy részletesebben taglaljuk. növelésén kívül a kétkezi munka hektárra eső termelés fokozásával, A VEGYSZERES GYOMIRTÁSBAN megtakarítását és pótlását teszik le­a belterjesség növelésével. A termelés igen fontos a növények fejlődését hetővé egyes zöldségfajtáknál is. így fokozásán kívül azonban meg kell ol- szabályozó herbicíd anyagok alkal- például a Prevenol és az Alisa nevű dánunk a munkatermelékenység kér- mazása. Ezek közül a gabonaféléknél készítményeket a hagymaföldeken dését is és e téren meg kell szüntet- hazánkban elsősorban a MCPA típust használhatjuk fel, a Prevenolt pedig nünk a mezőgazdasági és az ipari (Dikotex) és a 2,4 D-t (Agrionj al- a sárgarépa és a petrezselyem ter-i termelés között fennálló lényeges kalmazzuk. Az utóbbi időben kismér- mésztésnél. Kísérletek folynak a her-í különbséget. tékben felhasználtuk a MCPB és a 2,4 Míg a termelékenység kérdését el- DB típusokat is (Legumex M és D). sősorban fokozott gépesítéssel és új A kontakt herbicidek közül hazánk­technológiai munkafolyamatok beve- ban a gabonaféléknél a DNOK (Ra­zetésével oldjuk meg, a magasabb fex) jelzésűt alkalmazzuk, felhasz zárólag Dikotex-et alkalmaztak. MH előtt e vegyszert gyakorlatilag alkal-: mázták volna, a len gyomtalanítása, ami nagyon fontos az ipari feldolgo­zás szempontjából is, igen költséges, fizikai munkát igényelt. Az átlagos mértékben elgyomosodott lenterülete-, ken a helyesen és idejében végrehaj-, tott permetezés következtében a ho­zam átlag 3—4 mázsa szárral és 1—2 mázsa maggal növekedett. A permetezés költsége, beleértve a vegyszer árát ' is,' megtérül 25 kg középminőségű lenszár árából. Emel­lett értékelnünk kell az emberi mun­ka megtakarítását ís, ami igen fon­tos a munkatermelékenység növelése szempontjából. A DNBP típusú herbicidek fontos küldetést töltenek be a nagyhozamú borsófajták termesztésében. E bor­sófajták ugyanis nem fedik be eléggé blcidek felhasználására más növény-* fajtáknál ls. Az említett herbicidek köztil gya* kffriatilag valamennyi kapható a ke-í reskedelemben, de nem elegendő hozamok elérése összefügg a mező- nálható továbbá a DNBP is (BNP-20J. mennyiségben, úgyhogy számos herbi-i És mindez nem bántja a nemzeti ke zeti tagok járnak élen bizottságok önérzeté}? felelős képviselőinek FELAJANLÁSUKAT BECSÜLETTEL TELJESÍTIK Még az a jó, hogy a prešovi járás községeink többségében másfajta ve­És neoi lehetne minden községben ezek szerint eljárni? Véleményünk szerint igen, de ehhez szükséges, hogy elsősorban a nemzeti bizottságok a rendszeresen végzett jó szervező munkának teremtsék meg a feltételét KULIK GELLERT Gyorsítsuk meg a mezőgazdasági gépek javítását (ČTK) — A kedvezőtlen időjárás A Dunajská Streda-i járásban már elodázta a tavaszi munkálatok kezde- minden traktor, süt a kukorica-vető­tét. Ennek ellenére a mezőgazdasági gépek és más munka-gépek is készen­gépek egy része még javítatlan. A nyugat-szlovákiai kerületben a kere­kes traktorok 6 százaléka és a lánc­talpas traktorokból 100 javításra vár. létben állnak. A Bratislava-vidéki, a komárnöi és a levicei járásban azon­ban a traktoroknak csak 90 százalé­kát javították ki. MSMMM9 gazdasági termelés széleskörű kemi- a herbicidek alkalmazásának gazda­zálásával. A mezőgazdaság fejleszté- ságosságát a gabonatermesztésben sének alapja ugyanis a növényter- többször kipróbálták mind kísérleti, mesztés, csupán ennek növelése te- mj n d üzemi feltételek között. Az remti meg az állattenyésztési terme- eredmények azt mutatják, hogy gyom­lés és az egész élelmiszeripar fejlesz- irtás után 3—8 mázsával emelkedik tésének előfeltételeit. a hektárhozam, vagyis 10, sőt 30 szá­Mit jelent a mezőgazdaság kemizá- zalékkal lesz nagyobb. Az eredmények lása? természetesen függnek a talaj elgyo­A nagy hozamok egyben azt jelen- mosodásától, az egyes terményfajták­tik, hogy a talajból számos alapvető tói, a gyomirtás Időpontjától, tekin­tápanyagot vonunk el, amelyeket más tetbe véve a növények és a gyom fej­formában vissza is kell juttatnunk, lődését, a vegyszer fajtáját és ada­emellett általában is növelni kell a golását, valamint az éghajlati viszo­talaj tápanyagkészletét. Ez feltétle- nyokat. nül szükséges a föld termőképességé- A gabonaféléknél vegyszeres gyöm­nek rendszeres növeléséhez. irtással eddig átlagosan (1961-ben Például az a gabonatermés, amelyet mintegy 600 ezer hektáron) a hoza­a legközelebbi években akarunk el- mok 1 0_ 15 száz alékos minimális nö­értti, mintegy 130 nlillió kilogramm vekedését értük el, ami csupán 20 nitrogént, több mint 150 millió kg mazsá s hektárhozamnál 2—3 mázsa egyéb tápanyagot, elsősorban foszfor- szemet tesz ki. A gyom elleni perme­savat és salétromot von el a talajból, tezéssel kapcsolatos költségek az E tápanyagokat a mezőgazdasági üze-, MCPA ős a 2,4 D vegyszernél körül­inek nem képesek maguk pótolni is- belül 75 k g takarmány értékű szem tállótrágyával, komposzttal és zöld- árána k felelnek meg. A DNBP, MCPB trágyázással, a magas hektárhozamok és a 2,4 DB vegyszereknél a költség ezért elképzelhetetlenek műtrágyák mj nt egy felével nagyobb, mivel az alkalmazása nélkül. Ezeket pedig aruk ls mag asabb. Látható tehát e vé­nem a mezőgazdaság, hanem a vegy- deke zés nagy gazdasági jelentősége, ipar állítja elő. Egyes államokban a hisz a ráfordított költségek a nyers­hozamok lényeges növekedését éppen termelésben 3—4-szeresen megtérül- melésben. a műtrágyák fokozott alkalmazásával ne k_ Az értékesebb gabonafajtáknál, érték el. Az eddigi kísérletek azt mu- Igy a vetőmagvaknál a hatékonyság tatják, hogy teljes trágyázással a ga- még nagyobb. Vegyszeres gyomirtás folyik a ku-: korica termesztésben is. E téren ha­zánkban ma főként 2,4 D, Atrazin és bona hektárhoaamait legalább 33, a burgonyáét 53, a cukorrépáét 30, a szénáét 76 százalékkal növelhetjük. Ezért a tervezett hektárhozamok el­érése elképzelhetetlen a vegyipar ha­tékony segítsége nélkül. A segítség abban rejlik, hogy elegendő mennyi­ségű és megfelelő összetételű műtrár gyát termel és szállít a mezőgazda­ságnak. Az ístállótrágya azonban to­vábbra is a növénytáplálás alapja marad. A TERMÉSHOZAMOK folyamatos cidből nem lehet teljesen kielégíte-; nl a keresletet. Ez a helyzet az Atra-t zinnál, a Simazlnnál, Prevenolnál és a 2,4 D típusú vegyszernél. Ennek oka a korlátozott behozatali lehetőd ség, valamint az, hogy a kísérleti aU kalmazás után a gyakorlati szüksége let gyorsabban növekszik, mint a vegyszerek nagyüzemi előállítása. Ezért a herblcideket elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a legnagyobb gazdasági eredményt hozzák. A MEZŐGAZDASÁG KEMIZÄLÄSÁN belül a növényvédelmi vegyszerekhez hasonlóan nagy jelentőségűek az ál«i lattenyésztési termelés védelmét szol-* gáló készítmények is. A gazdasági ál-: latok közös istállózása megköveteli az egészségügyi előírások '•betartását. Az istállók rendszeres fertőtlenítése, a rovar- és patkányirtás ma nélkülöz-; hetetlen feltételek az állatok fertőzé-i ses betegségei és a járványok meg-i előzéséhez. Ezeket az előírásokat azonban a mezőgazdasági üzemek —. bár kötelességük volna — nem tart-* ják be kellőképpen, aminek aztán ma­guk vallják kárát. Mint látható, a vegyészet fontos sze­repet tölt be a mezőgazdasági ter­Jelentősége szüntelenül növekszik majd annak arányában, ahogy a mezőgazdasági üzemeink szükségleteinek fedezésére szállított vegyszerek mennyisége gyarapszik. A mezőgazdaság kemizálása azonban nemcsak egyes vegyszerek egy hek­Slmazln típusú herblcideket alkalma-; tá r földre jutó arányát Jelenti. A ve­zunk. A gyomirtás gyakorlati ered' 1 ményei a kukoricatermesztésben is gyi anyagok széleskörű alkalmazása u számos más problémát is felvet, ame­a különböző talajfeltételek között és lyeket a mezőgazdasági gyakorlatnak a különböző körzetekben megerősí- k e" megoldania. Első helyen áll e tik, mennyire előnyös az ilyen védő- vegyszerek felhasználásának jövedel­intézkedés. Például a Központi Me-: mezősége, vagyis az, hogy elsősorban zőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti In-: °da kell vegyszer, ahol a legnagyobb tézet által 6 különböző helyen vég-: a gazdasági hatása. Figyelembe kell rehajtott kísérletek folyamán a Si- vennünk a vegyszer hatását a termés növelésének másik módja a még min- ma Zi n alkalmazása következtében a értékére és ľ minőségére, biztonságos dig nagy veszteségek csökkentése. Számos kártevő, betegség és a gyom még mindig nagy károkat okoz a nö­vényekben és a termésben. Számos példa alapján bebizonyosodott, hogy a termés 15, sőt 20 százalékos vesz­teségét okozza a gyom. A burgonya- d aságban, az Ifjúsági Falu EFSŽ-ében sorban a mezőgazdasági üzemek dol ipenész elterjedése 30, sőt több száza- és másutt. Emellett jelentős a mun- gozóinak fokozott szakképzettsége —————— s J lékkai is csökkentheti a burgonya ho- kamegtakarítás is a növények gon- szükséges. Enélkül nem lehet az új O ,-T r*>f>A+ A tXmnfrnf. nlnfow/lii . . - ... ... „ . nVt n t lr X <• ~ 1. " „. f_ X ­zöldfélék anyaghozama 40—60 szá­zalékkal, vagyis 200—300 mázsával, a szemhozam pedig 6—10 mázsával nö­vekedett hektáronként. Hasonlóan ki­magasló gyakorlati eredményeket ér­tek el például a Bajcsi Állami Gaz­és idejében való felhasználásuk le­hetőségét stb. A kemizálás alapjaként figyelembe kell venni például a ta­lajelemzés, a vetőmagtermesztés, a higiéna stb. terén nyert ismereteket és tapasztalatokat is. Ehhez első­és a szőlőkben a peronoszpóra elter- hozam 30 mázsa silóanyaggal vagy 1,5 tünk el jó eretimiényeket, ha a kemt $ jedése teljesen tönkreteheti és meg- mázsa szemmel növekszik. A herbici- zá lős fejlődésével párhuzamosan ^ semmisítheti az egész termést, köz- deknek a következő évben termesz- rendszeresen emelkedik a mezőgaz­i vetlenül a szüret előtt. Az eddig is- tet t növényekre gyakorolt esetleges dasági dolgozók szakképzettsége is. Í meretlen dohány-peronoszpóra, amely kedve zôtlen hatása helyes adagolás- VÁCLAV TROJAN ^ tömeges méretekben az utóbbi két ev sa]) a használati utasítások és a meg­§ folyamán fordult elő, megsemmisítet- fe)eIÖ ld ö betartásával és a követke­^ tf> ŕs értéktelenné tette a várt termés „ í : „k. CSEHSZLOVÁK ÉS LENGYEL ME­mo­Magas-Tát­s te es erteKteienne tette a vart termes ző nö vény helyes megválasztásával " ifi jelentős részét. A veszteségek meggá- teljesen kiküszöbölhető. Bevált ilyen TE0 R°. L.? cf" S 0,í c "ögyaranyú rí tolását, - ami komoly tartalékot je- esetekben kukoricát termelni a ku- 11 0S rá f«t készítenek elő a Mag t ^ lent, — a károkozók hatékony pusz- korjca u tý n ez igen jó hozamokat ra met e°>" 01 6giéjárol és klimatológiá­; $ tításával érhetjük el. Ez igen fontos eredményezett és a növényápolásnál járó 1- A terepmunkákat már befe­intézkedés a nagy és jó minőségű ho- egyes mu nkákar megtakaríthattak. ^ zamokért folyó munkák rendszerében, š A napsütéses márciusi időjárást a Magas-Tátrában rendkívül élve­zik a hazai és külföldi üdülők. A téli sport kedvelői a Hrebienokon levő szakszervezeti üdülő környé­kén kiváló síterepen sportolhatnak. (Š. Petráš — CTK — felv.). jezték, a gyűjtött anyagot most ki­értékelik és feldolgozzák, úgyhogy A MEGFELELŐ ADAGOLÁSSAL és a hatszáz oldälas, 150 térképpel és idejében alkalmazott 2,4 D vegyszer számos táblázattal ellátott közös mű a kukorica hozamát az elgyomosodás 1964 elején jelenik meg. foka szerint 30 százalékkal is nö- • • . velte. Emellett e vegyszer alkalma­zásénak költsége az Átrazin költsé- A SZOVJET FŐISKOLÁK és hazánk geinek csupán egyharmada. A kuko- főiskolái tudományos egynttműködésé­ricánál tehát igen előnyös ez a vegy- nek keretében a zvoleni erdészeti és szer gazdaságossági szempontból is. faipari iskolába látogatott Viktor Jev­A herbicidek alkalmazása bevált a grafovics Vihrov professzor, a minszki lennél is. A len ápolásánál eddig ki-, belorusz technológiai intézet rektora. 1362. március 14. Ül SZÖ 5 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom