Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)
1962-02-01 / 31. szám, csütörtök
A znojmoi Fruta dolgozói a legutóbbi összüzemi gyűlésükön elhatározták. hogy beneveznek a CSKP XII kongresszusának Szeme című versenybe és vállalták egyúttal, hogy még ez évben elérik az 19B5-re tervezett termelési szintet Felvételünkön: Júlia Curdová, a kész ételek részlegén a szocialista munkabrigád vezetője munka közben. (CTK felvétele) Uj gépek a szemestermények és kapásnövények betakarítására Hazánk mezőgazdasága az idén mintegy három milliárd korona értékű gépet, egyéb berendezést és pótalkatrészt kap, hogy mindjobban gépesíthessék munkájukat. A szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozói további 4500 csehszlovák gyártmányú rendrakóaratógéppel és 1750 magyar gyártmányú, technológiailag tökéletesített kombájnnal, illetve sajtológéppel végezhetik a gabona kétmenetes beta karí'.ását Ebben az évben további 1800 nagy teljesítőképességű szalma prést hozunk be a Német Demokrati kus Köztársaságból Hazánk mezőgazdasági dolgozóinak idén mintegy 10 000 gabonakombájn és több mint 5000 rendrakó-aratógép nyújt hathatós segítséget. A jičini Agrostroj dolgozói még a mezőgazdasági idény megkezdéséig 400 kétsoros cukorrépa-szedőgépet, a lučeneci Kovo üzemben pedig 1000 egyelőgépet készítenek A roudnicei Agrostroj üzem k&puját az idén hagyja el az első ezer különleges gép, amelyek kiválóan alkalmasak a cukorrépamagvak egyenletes vetésére, így lehetővé teszik a növényápolás munkaigényességének további csökkentését. A roudnicei Agrostroj további 1600 négyzetes fészkes ültetőgépet szállít hazánk burgonyatermesztőinek, akiknek már tízezer ilyen gép áll majd rendelkezésükre. Az említett üzem dolgozói ezenkívül még ez idén gyártják a kétsoros burgonyaültető-gépek nagysorozatát Ezek a különleges szerkezetű gépek főként, a lankás burgonyaföldeken tesznek majd kiváló szolgálatokat. A burgonyate'rmesztők már ez év első felében 1900, az év végéig további 1800 talajporhanyító géppel egészítik ki gépparkjukat Az Agrostroj üzemei 2600 egysoros burgonyaszedőgépet és 1600 burgonyaosztáiyozót gyártanak a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok részére, ezenkívül 1500 burgottyaszedőgépet hozunk be Lengyelországból és 850 kombájnt a Német Demokratikus Köztársaságból. Hazánk mezőgazdasági üzemei jelenleg mintegy 70 000 pótkocsival rendelkeznek és ez az állomány még ez idén további 27 000-rel gyarapszik. Az űj pótkocsikat a brandísi Gépgyár, a snínai Vihorlat üzem szállítja és bizonyos mennyiséget importálunk. Jó minőség = prémium Jozef Vidd a műszaki ellenőrző osztály vezetője, nap mint nap nyugtalanul várja a pöstást A póstást általában mindnyájan szívdobogva várjuk — már akinek van rá oka — azonban Vida elvtárs várakozása bizonyos mértékben szorongással is teljes. Mert ugye senkinek sem közömbös, milyen véleménnyel vannak a munkájáról. A dicséretet nem esik nehezünkre meghallgatni, sőt, általában jól Is esik, viszont ha bírálatot, esetleg reklamációt kell elszívlelnünk — ez már egy kicsit kellemetlenebb. Nos, Vida elvtársnak Is éppen ezért vannak nyugtalan percei úgy kilenc óra körül. A dolog lényegét még súlyosbítja az a tény, hogy Vida elvtárs ilyen idő tájt nemcsak a saját munkájáért várja a bírálatot, hanem a trenčíni Viliam Široký Ruhagyár valamennyi dolgozójának tevékenységéért is. Az ő kezébe érkező levelek ugyanis azokra a gyártási hibákra kérnek orvoslást, amelyek az üzem termékein keresztül jutottak el egészen a vásárlóig. Az a fehér boríték, amelyet az imént bontott fel, Levicéről érkezett. Az írásból látni, hogy a sorokat munkáskéz rótta a papírra. A vásárló panaszt emelt, mert az új télikabátja egyik zsebét lejjeb varrták, mint a másikat. A kabátot visszavitte az üzletbe. innen pedig már elküldték a gyárba. A csomag valóban megérkezett s a kabát most már visszakerül oda, ahonnét útjára bocsátották. Visszakerül a műszaki ellenőrzés illetékes dolgozójához, azután a részlegvezetőn keresztül a szabóhoz, aki felvarrta rá a zsebeket A hiba a differenciális normahatárokat túllépte — a panasz tehát jogos. Az egyik zseb négy centiméterrel lejjebb van. mint a másik. A hibát az ellenőrző osztály dolgozójának és a zsebvarró műveletet végző szabónak közös költségére távolítják el és a kabát visszakerül a vásárlóhoz. Szerencsére az Ilyen esetekből nincs sok Mert ha a hibát nem ls a gyár költségén javítják ki, a javítási idő mégis a gyárnak jelent veszteséget. nem beszélve arról, hogy az üzem hasonló minőségi fogyatékosságokkal bizony nem öregbíti jó hírnevét. Mert ma a minőség kérdése sem kevésbé fontos, mint a mennyiség problémája s éppen ezért igen dicséretre méltó a trencínl ruhagyárnak az az intézke dése, mely a fent említett eseteke; akarja végleg kiküszöbölni a gyár életéből. Ez az intézkedés pedig nem más, mint egy új prémiumrendszer bevezetése. Az új prémiumrendszer azonban nem a minőségi tervnek teljesítését volt hivatott elősegíteni. hanem e tervnek túlteljesítését! Ezért az új prémiumosztás nem helyettesíti a régit, hanem az eredetin kívül még ezt is elérhetik a dolgozók, ha munkájuk minősége megfelel a B vagy a D osztály követelményeinek Ugyanis az út prémiumrendszer abból áll, hogy havonta előre meg nem állapított Időpontban kétszer vagy háromszor, egy szakbizottság ellenőrzést tart a részlegeken s minőségi szempontból felülvizsgálja minden egyes dolgozó munkáját. Az ellenőrzés pontozás alapján történik. Egy s részlegnek száz pontja van, amelyből az észleír hibák fejében bizonyos pontmennyiséget vonnak le. Ha a megmaradt pontmennyiség eléri a B vagy D osztály ponthatárát, akkor a dolgozók két. 111. négyszázalékos prémiumban részesülnek az alapbérek összege szerint Ha viszont a pontmennyiség csupán az A osztály határát éri el, az adott részleg dolgozóinak a fizetéséből két százalékot vonnak le az elégtelen minőségért. Ilyen eset azonban csak kivételesen fordulhat elő, például ha üj fazonú öltönyök készítését kezdik el és éppen akkor érkezik meg az ellenőrzőbizottság. Ez új prémiumrendszerrel üzem vezetőségének az volt a célja, hogy kihasználva a dolgozók anyagi érdekeltségét, még inkább eredményessé tegye a minőségi mutatók teljesítését. S ma, az új prémiumrendszer bevezetésének negyedik hónapjában, nyugodtan elmondhatjuk, hogy az üzem vezetősége nem tévesztett célt. juraj Noska mester részlegén, ahol a f^rfi zakókat készítik, Pavla Šti- fánková'' a minőségi terv legjobb teljesítője, Pavla, fiatal barna szemű, nyílttekinettű lány, akiről az embernek az az első észrevétele, hogy ami a szívén, az a száján. Az új prémiumrendszerről így nyilatkozik : — Hasznos dolognak tarjuk. A gyárnak is előnyére válik, ha jó minőségű ruhákat készítünk, de mi sem utasítjuk vissza, ha fizetésünket megtoldják egy ötvenessel. Decemberben sikerült elérnünk a D osztályt. Izgatottan vártuk az ellenőrző bizottságot, mert még a hónap elején megszerveztük a szakaszonkénti minőségi ellenőrzést. Ez úgy történik, hogy a futószalag mellett dolgozó lányok minden ruhadarabnál ellenőrzik az előző művelet minőségét és ha hibát találunk, akkor visszaadjuk a mögöttünk dolgozó lánynak, javítsa kl. így aztán annyira megszoktuk a pontos munkát, hogy a bizottság sem talált hibát a munkánkban. A vezetőség kezdeményezését a zakőgyártó részlegen tehát még tovább tökéletesítették Ez az akció természetesen nemcsak ezen a részlegen, hanem az egész gyárban kedvező visszhangra talált. Ennek az új prémiumrendszernek külön jelentősége abban áll, hogy közvetlenül egyszerre érinti a részleg valamennyi dolgozóját. Tehát nem az egyéni teljesítmény kiértékeléséről van szó, hanem az egész részlegnek kell harcolnia a legnagyobb pontmennyiségért. A cél érdekében természetesen minden dolgozó ügyel a társára, hiszen csak akkor kapják meg a prémiumtöbbletet, ha valamennyien jól dolgoznak A trenčíni ruhagyár új prémiumrendszere — már a tapasztalatokból, Hll. az eddigi eredményekből ítélve — nagyon is eredményrevezető akciónak bizonyult. A ruhagyár dolgozóinak ez a kezdeményezése ls igazolja, hogy az üzemben nem félnek az új utak keresésétől, s lényegében éppen ezen az alapon okulhatna számos üzemünk a trenčíni példából. (sz<S| MEGGYORSÍTJÁK AZ OJ BÁNYAÜZEMEK ÉPÍTÉSÉT [CTKl — A prievidzai Bányáépítészeti Vállalat dolgozói a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségeik értelmében meggyorsítják s a tervben előirányzottnál gazdaságosabbá teszik az új szén- és vasércbányák építését. Az említett bányaépítészeti vállalat egyes üzemeinek dolgozói 26 kollektív felajánlást tettek, melyek szerint december 20-ig teljesítik ez évi munkatervüket és pénzben kifejezve 2 millió koronával túlteljesítik termelési tervüket. Elhatározták továbbá, hogy egy százalékkal nagyobb munkatermelékenységet érnek el, amit több műszaki-szervezési intézkedés gyors végrehajtása és az újítók hozzájárulása tesz lehetővé. eqyipromí urijegyzerek A tündöklő gyémánt minden fényében pompázott alattunk a város, ahogyan az ezüstmadái ablakán keresztül megpillantottuk. Teljes szépségében elénk tárult az éjszakai Kairó, amikor a TU a repülőtér fölé ereszkedett. A fáraók földjén álltunk. Siettem elintézni az útlevél- és a vámvizsgálattal kapcsolatos formalitásokat, hogy mielőbb a nagyváros fényei közé jussak. Csábítottak a kivilágított kirakatok, neonreklámok, jó ideig sétáltam a szálloda közelben, a legnépesebb utcákon : a? El Kalif Szarvat Pasa utcán, a július 26. utcán, Ibrahim pasa emlékműve körűi. Az éjszakai órákban igen zajosak a népes kairói utcák Különféle márkájú autók áradata özönli el az útvonalakat Igazi nagyváros. Nehezen aludtam el az első élmények izgatták képzeletemet. Reggel különös ébresztő vert -fel álmomból. Kukorékolásra ébredtem. Furcsa jelenség egy hárommilliós város szívében. Eleinte hallucinációnak. véltem, de amikor újra megszólalt a kakas s kukorékolása tovább visszhangzott, az ablakhoz léptem és szétnéztem. A közelben minden verőfényben úszott. A tizenkettedik emeleti szállodaszobából más kép tárult elém, mint éjjel, az éjszaka kivilágított birodalmának megannvi tündérszép tüneménye között. Egy emelettel lejjebb, a lapos háztetőn, közvetlenül ablakom alatt, liliputi kakas trónolt egy tyúkólnak kinevezett ládán és harsányan üdvözölte az úl nanet Körülötte tyúkocskák csipegették a tegnapi ele ség maradványait. — Jé, háztáli gazdaság — ismer tem fel a helyzetet Igen, Kairó les; forgalmasabb központjában a sze gények busás díjért engedélyt kap tak a bérházak tulajdonosaitól, hogv Ily módon gondoskortfanak élelem ről. A kis tyúkketrecek mellett agyagból, téglából, fából pléhböl összetákolt szegényes viskók roskadoznak. Itt él a szegény nép. mely nem tudja megfizetni a rendes lakások viszonyaikhoz képest túl magas bérét. Bármerre néztem, a lapos háztetőkön mindenütt ilyen viskókkal és tyúkólakkal találkozott a tekintetetem. A szegény embereknek kifizetődik az ilyen ketreces baromfitenyésztés. Hiába, nem megy olyan könnyen a hosszú gyarmati uralom áldatlan örökségének felszámolása. Még hosszú évekig érezhető lesz hatása. • VÉRREL — VEREJTÉKKEL ÉPÍTETT PIRAMISOK Eddig még senki sem tudta elfogadhatóan megmagyarázni, miért nem tudják elmulasztani a Kairóban járó idegenek a város központjától 13 kilométerre elterülő Gizeh felkeresését, hogy megtekintsék világhírű piramisait, ötezer éve állnak, dacolva az Idők fogával, tehát nem tűnhetnek el egyik napról a másikra. Én is mentegetődzöm, mert másnap A Ramszesz-emlékmű bizony siettem Gizehbe Tisztelettel néztem fel a Cheopsz piramis csúcsára Nem a 135 méteres magasságát csodáltam (az eredeti 146.7 méterből a többit az idő foga, a homokzáporral támadó viharok koptatták le), hanem a kőóriás alkotóit, azt a sok ezer rabszolgát, akik felépítették, az ügyes kezeket, amelyek szabályos alakzatokká faragták a köveket, azokat a munkásokat, akik a szédítő magasságba felhúzták azokat, akik messzi vidékekről ide szállították Mennyi emberi erő pocsékolódott el, mennyi vér folyt fölöslegesen, hány ezer rabszolga rogyott össze a halálos kimerültségtől, hogy felépüljön a halott fáraó sírja. A piramisok bal oldalán nyugvó, titokzatosan mosolygó szfinxek, a fáraók álmának hű őrei is tiszteletet érdemelnek. Kőszépségüket az orruk helyén tátongó üresség sem csúfíthatja el. A monda szerint a napoleoni hadjárat Idején egy eltévedt ágyúgolyó ütötte ezt a lyukat. Amikor a Cheopsz piramis lábánál a vendéglő gömbölyű asztalnál szürcsölgettem a kiváló feketét, tekintetem elkalandozott a sivatag felé, ahol látható vonal választja el az életet a haláltól, a Nílus termékeny zöld deltáját a beláthatatlan aranyló homoksivatagtól. Gondolataim újra visszatértek a rabszolgákhoz, a piramisok építőihez, akiknek a folyótól jó néhány kilométert kellett cipekedniük, amíg a kőrengeteget az építkezés színhelyére szállították. A Nílus deltája, az élet övezete, mely délen a folyó kékesbarna sávjává szűkül, Asszuánnál pedig kettészeli a Szovjetunió által épített nagy duzzasztógát. Északon termékeny kertté bővül, melyet apró csatornák erezete oszt fel szabályos és szabálytalan négyzetekre és téglalapokra. Az életadó delta örökéletű, akárcsak a piramisok. Gondolataimban hátat fordítottam a múltnak és visszatértem a jelenbe. Tarka tevekaravánon akadt meg a tekintetem. A kairól országút szélétől turistákat szállítottak a piramisokhoz. A díszes társaság nagy kurjongatással és rikoltozással fejezte ki nem mindennapi örömét. Vajon gondoltak-e ők is a néma kőszépség egyszerű építőire? • KHAN AL KHALILI Az egyiptomi dolgozókról elmondhatjuk, hogy aranykezűek. Erről a bazáron, az egyiptomi főváros másik nevezetes helyén győződtem meg. Örömmel fogadtam barátom meghívását, látogassak el Kairó ősrégi El Muszki-Khan al Khalili negyedébe ahol csodájára járnak a kézművesipar tökéletességének. Egymás mellett húzódnak az utcasorok, bennük egymás hegyén-hátán üzletek és műhelyek. Fémverők, szabók, aranyművesek, bőrdíszművesek, fafaragók és más kézművesek gyártják és kínálgatják itt termékeiket. A fémverők ügyesen dolgoznak a parányi vésőkkel és árakkal, kisebb-nagyobb kalapácsokkal. Nemcsak a felnőttek, hanem a gyermeke^ is tudnak bánni e szerszámokkal. Minden családtag kiveszi részét a kézmflvésmunkából. Az egyszerű, szabályos metszéseket a legfiatalabb, alig tíz éves fiúcska végzi, a díszítések és bonyolultabb műveletek elvégzése már a családfőt illeti. Tányérok, kávéskannák, tálcák, asztalokra és székekre illő díszveretek garmadával hevernek a polcokon, vagy csüggnek a falakon. Az egy méter átmérőjű tálcák hű másai a múzeumokban és templomokban őrzött hasonló tárgyaknak. Kora reggeltől késő estig kalapácsverés hallatszik a műhelyekből. A bőrdíszművesek árucikkei is gazdagok a díszítésekben. Szebbnél szebb látvány a szorgalmas kézművesek munkájának eredménye. E cikkek eladása szinte szertartás. A tulajdonos nem állná meg, hogy ne csábítsa be az idegent boltjába. Az árak viszonylag alacsonyak. Gyakran előfordul, hogy az idegen szó nélkül fizet. A helyi viszonyokban otthonos barátom figyelmeztetett, ne fizessem meg a kért árat. Gondoltam, felcsapok vásárlónak. A piramisok és egy Nílus parti falu képével díszített táskát akartam megvenni kislányomnak. Száztíz piasztert kért érte a kézműves. Cheopsz fáraó piramisa a Kairó melletti Gizehben A városban ugyanezt 90 piaszterért kaphatta meg az ember a rendes üzletben. Kereken kijelentettem, hogy drága és megindultam a kijárat felé. Erre megkérdezte, menynyit adnék érte. Megmondtam, hogy a felét. Erre ő fordított hátat nekem és kijelentette, hogy nem adja el. Már az ajtónál voltam, amikor utánam jött és 90 piaszterre szállította le a táska árát. Egy félórát alkudoztunk, civakodtunk, kötekedtünk. Kész, színház volt. Az árus agyba-főbe dicsérte portékáját, becsmérelte vetélytársait, hangoskodott, hogy mennyit kellett dolgoznia, vesződnie vele. Bevallom, én is lázba jöttem, a végén már evett a kíváncsiság, hogyan is végződik az alkudozás. Amikor végre 65 piaszterben megegyeztünk, öröm és elégedettség ült az arcán. Én is elégedett voltam ... — Ezt nevezi ő üzletitek — jegyezte meg a barátom. — Ha odaadtad volna neki vita nélkül a 110 piasztert, nem lett volna ilyen öröme, nem is nevetett volna." Hihetetlennek tűnt, de maga az árus is megerősítette ezt. Különben a kísérőm jóbarátja volt. Nehéz szívvel hagytam el ezt a jellegzetes életű városrészt, a meglepetések negyedét, ahol apáról fiúra szállnak a kézmű vés-hagyományok, s amelyet oly sajátos alkotómunka jellemez. Miloslav Mezuliánik 0] SZO 4 * 196 2- február 1.