Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-01 / 31. szám, csütörtök

a. MAR NEM DÖNTENEK egész Latin-Amerika sorsáról Washingtonban A Punta del Este-i értekezlet bebizonyította az Amerikai Államok Szervezetének fokozódó belső ellentéteit • Az USA óriási erőfeszítéseinek eredménye Kuba kizárása • Latin-Amerika egész lakosságának 70 százalékát kitevő országok nem hajlandók megszakítani kapcsolataikat a forradalmi Kubával Punta del Este (CTK) — Az amerikai államok külügyminiszterei öt napon át folyó titkos megbeszélés után január 31-én a kora reggeli órákban nyilvános ülésre jöttek össze, amelyen az USA és a 13 latin-amerikai ország küldöttségei, — amely országok kormányai az észak-amerikai imperialisták közvetlen támogatásának köszönhetik létezésüket, — határozatot szavaztak meg, miszerint Kubát kizárják az Amerikai Államok szervezetéből. Argentína, Brazília, Mexikó, Chile, Bolívia és Ecuador, vagyis azok az országok, amelyekben Latin-Amerika lakosságának mintegy 70 százaléka él, elutasították a határozat jóváhagyását, oár az észak-amerikai küldöttség minden eszközt felhasznált arra, hogy elnyerje beleegyezésüket a Kuba-ellenes határozathoz. Még siralmasabb tény az USÄ-ra nézve, küldöttségének nagy erőfeszítést kellett kifejtenie, hogy megszerezze* a kétharmados többséget. A Kuba kizárásáról szóló határozat elfogadása az USA küldöttsége azon kétségbeesett törekvésének eredménye, hogy ne térjen vissza Washingtonba üres kézzel és legalább minimális eredményt érjen el, amelyet az imperialisták sikerként könyvelhetnének el. Az USA eddig sohasem volt kénytelen annyira eltérni eredeti terveitől, mint most Punta del Estében. Az .amerikai küldöttség azzal a szándékkal jött az értekezletre, hogy keresztül hajszolja a Kubával folytatott diplomáciai kapcsolatok kollektív megszakítására vonatkozó határozatot és a Kuba elleni gazdasági szankciókat. Kénytelen volt azonban megelégedni a Kuba kizárásáról szóló határozattal abból a szervezetA gyarmatosító hatalmak Csombét mentik [Folytatás az 1. oldalról) Kongói Köztársaság miniszterelnökének személyes részvételét a Biztonsági Tanács november 24-1 határozata teljesítésének megtárgyalásánál és úgy véli, hogy az első ülés után a tárgyalást elhalasztja Adoula kongói miniszterelnök New Yorkba érkezéséig, hogy személyesen vehessen részt a megbeszéléseken. A tanács ülésének lefolyása azonban világosan megmutatta, hogy a gyarmatosító hatalmak, élükön az USA-val és Nagy-Britanniával akadályozzák a Biztonsági Tanács november 24-i határozata teljesítésének megtárgyalását és előnyben részesítik saját céljaik megvalósítását a tanácson kívüli kulisszák mögötti mesterkedésekkel. Az USA és Nagy-Britannia képviselői a kongói kérdés megtárgyalásának megakadályozására törekszenek, hogy így titokban tarthassák kulisszák mögötti cselszövéseiket, amelyekkel ügynökeiket, elsősorban Csombét szeretnék megmenteni A nyugati hatalmak durván megszegték a Biztonsági Tanács eljárási szabályait is. Mindez a gyarmatosító hatalmak önző érdekeit szolgálja és semmi köze nincs a kongói néphez, amelynek főtörekvése a Kongói Köztársaság egységeinek és függetlenségének megmentése. bői, amelyből Kubának soha sem voít haszna. „A plátói elkülönítés" ahogyan ezt az Intézkedést a Combat című francia lap nevezi, nem zárhatja el Kubát a latin-amerikai államoktól, mert a legnagyobb és legfontosabb latin-amerikai országok nem engedtek az USA nyomásának és továbbra is fenntartják dijlomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolataikat Kubával. Az USA kormányára mért legsúlyosabb csapás az, hogy az értekezlet végleg szertefoszlatta a „a kontinentális egységről" szőtt legendát. Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke, a Punta del Este-i értekezleten részt vett kubai küldöttség vezetője kijelentette, hogy az értekezlet lefolyása Kubát nem lepte meg, mert közismert volt az a tény, hogy az értekezlet Kuba ellen irányul. „Az értekezlet eredményének nem lesz hatása a kubai forradalomra, — mondotta az elnök. — Az értekezleten nem Kuba, hanem az Amerikai Államok Szervezete szenvedett vereséget, Kuba megnyeri a csatát tekintet nélkül az Amerikai Államok Szervezetére. Tévedés lenne ezt hinni, hogy Amerika sorsa az értekezlet döntésétől függ. Amerika sorsa nemzeteinek kezében van." A Kuba kizárásáról szóló határozaton kívül több határozatot szavaztak meg, amelynek különböző formában úgynevezett képviseleti demokráciát ajánlanak a latin-amerikai kormányoknak. A határozatokat záróülésen írják alá, amelynek időpontját még nem közölték. Az ENSZ képviselője meglátogatta Gizengát Leopoldville (CTK) — Llnner, a kongói hadműveletek vezetője a január 31-1 sajtóértekezleten közölte, hogy január 30-án este meglátogatta Antoine Gizengát, a kongói miniszterelnök első helyettesét, akit a kongói központi kormány Leopoldville közelében törvényellenesen egy katonai táborban fogva tart. Linner megkérdezte Gizengától, szüksége van-e az ENSZ védelmére, ^inner állítása szerint Gizenga nem kérte az ENSZ védelmét, azonban fenntartotta azt a jogot, hogy a jövőben esetleg védelmet kér. Az ENSZ képviselőinek beavatkozását állítólag a kongói központi kormány kérte, amely felszólította az ENSZ-et, hogy vállalja a felelősséget Gizenga életéért. Adoula meglátogatja Kennedyt Leopoldville (CTK) — Cyrille Adoula kongói miniszterelnök, aki a lagosi értekezletről visszatért Leo^oldvillébe, kijelentette, hogy február 1-én repülőgépen New Yorkba utazik, ahol részt vesz a Biztonsági Tanács tárgyalásán, amelyen a kongói helyzetet vitatják meg. Adoula kijelentette, hogy amerikai tartózkodása idején felkeresi Kennedy elnököt. Edmund Gulliont, az USA kongói nagykövetét Washingtonba hívták, hogy vegyen részt Kennedy és Adoula találkozásának előkészítésében. GRONCH! elnök kedden fogadta Mer zaborát, a képviselőház és a szenátus tésük tárgyát Fanfanl miniszterelnök kereszténydemokrata kormányának küszöbön állö lemondása képezte. Általában az a nézet, hogy Fanfanl szombaton jelenti be hivatalosan lemondását. (ČTK) GAGARIN Január 30-án este a kairói elnökét. Találkozásukról nem adtak kl televízióban beszédet mondott. Másnap hivatalos közleményt, de római politikai megtekintette az EAK fovárosának nekörökben az a vélemény, hogy beszélge- vezetességeit. (CTK) TOVÁBB FOLYNAK BajororarSgban az amerikai . hadsereg hadgyakorlatai, melyeken 6000 repülőgépen ideszállított amerikai katona vesz részt. (CTK) CLAY TÁBORNOK, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja NyugatBerlinben megelégedését fejezte ki, hogy a Rias uszító rádióállomás, hála az amerikai támogatásnak, bővíti működési terét. (CTK) A KELETPOROSZORSZÁGI honfitársi egyesület a hét végén Aachenban revanslsta találkozót tartott. Határozatot fogadtak el, melyben szovjet és lengyel területekre tartanak igényt. (CTK) A GYILKOS ÉS FELSZERELÉSE (A Komszomolszkaja Pravda karikatúrája) Waldeck Rochet: á néptömegek egysége megakadá'yozza Párizs (ČTK) — Az Humanité január 31-i számában kivonatosan közölte Waldeck Rochetnek, a Francia Kommunista Párt főtitkára helyettesének beszédét. Waldeck Rochet rámutatott arra, hogy a Franciaországban uralkodó helyzetet az utóbbi időben a fasiszta veszedelem növekedéa fasizmus előretörését se jellemzi. Ez a veszedelem abból A Francia Kommunista Párt azon a támogatásból ered, amelyet a titkos a nézeten van, hogy még szélesköhadsereg szervezetének a hadserg, a rűbben kell megszervezni a nép farendőrség és a közigazgatás nyújt. sisztaellenes akciót. Az akciós egység fő akadálya a jobboldali szocialista vezérek politikája, akik szövetségre lépnek a titkos hadsereg szervezetével nyíltan rokonszenvező reakciós erőkkel. Waldeck Rochet élesen bírálta Guy Mollet, jobboldali szocialista vezér politikáját. A főtitkár helyettese beszédének befejező részében kijelentette: meg vagyunk győződve róla, hogy a néptömegek akciós egysége meghiúsítja a felforgatók mesterkedéseit és Január 27-én sok ezer párizsi búcsúzott el Roger Boissiertől, akit a francia fasiszták bombamerénylete ölt meg á francia külügyminisztériumban. (CTK — felv.J A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága az SZKP XXII. kongresszusáról Ulan-Bator (ČTK) — A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának második plenáris ülése, amely január 29-én ért véget, meghallgatta és megtárgyalta J. Cedenbalnak, a párt Központi Bizottsága első titkárának „Az SZKP XXII. kongresszusának eredményei és a Mongol Népi Forradalmi Párt feladatai" című beszámolóját és egyhangú határozatot fogadott el a beszámolóról. A határozat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa korunk jelentős történelmi eseménye volt. A XXII. kongresszus óriási jelentősége abban rejlik, hogy a történelem folyamán első ízben fogadta el a kommunista társadalom felépítésének tudományosan kidolgozott konkrét programját. A XXII. kongresszus hangsúlyozta, hogy az SZKP XX. kongresszusának lenini irányvonala teljes győzelmet aratott. A mongol nép ugyanúgy, mint a szocialista tábor többi országainak nemzetei az SZKP programjából újabb erőt nyert építőmunkájához. Megalkuvással nem lehet felszámolni a gyarmatosítást Véget ért az afrikai államfők lagosi értekezlete Lagos (CTK) — Nigéria fővárosában január 30-án véget ért az afrikai államfőit értekezlete, amelyen a monroviai csoport országainak 19 képviselője vett részt. Ghana, Guinea, Mali, az Egyesült Arab Köztársaság, Marokkó, Líbia, a casablancai csoport tagállamai, továbbá Tunézia, Szudán és Tanganyika nem vettek részt az értekezleten. A TASZSZ tudósítójának jelentése szerint a casablancai és monroviai csoport közötti ellentétek fő oka az volt, hogy az értekezlet szervezői nem voltak hajlandók meghívni a harcoló Algéria képviselőjét. A casablancai alapokmányt aláírt országok elítélik Franciaország algériai háborúját. Ezzel szemben a lagosi értekezlet egyes résztvevői nem támogatják az algériaiakat. Kongó kérdésében -az értekezlet résztvevői azt az álláspontot foglalták el, feltétlenül szükségesek olyan intézkedések, amelyek Kongót megvédenék az USA és más nyugati ba-j talmak intrikáitól. Az értekezlet határozatai kifejezik azt a szándékot, hogy az ENSZ-ben önálló afrikai csoportot alakítsanak állandó titkársággal New Yorkban, ami alapjában véve az egységes afrt-s kai-ázsiai tömb kettészakadását jelentené a nemzetközi szervezetben. Az afrikai-ázsiai egység felszámolása csupán a gyarmatosítók javána válnék. Nem lehet véletlennek tekinteni azt a tényt, hogy Lagosban egyes nyilat-i kozatok visszavonulásra felszólító jelként hangzottak. Akadtak olyan szónokok, akik azt javasolták, hogy a gyarmatosításnak csupán 1970-ben vessenek véget! A lagosi értekezlet az Angolára vo-: natkozó határozatában felszólította Salazár kormányát, ismerje el ArH gola és Portugál-Guinea népének önn rendelkezési jogát. Az értekezlet el-< ítélte a Dél-Afrikai Köztársaság faj-e gyűlölő politikáját is. KOMMENTÁRUNK A csőd s s élén H

a Dél-KOrea gazdasági helyzetét az ENSZ külön-bizosttság „szakszerűen" kidolgozott jelentése alapján, ítélnénk meg, azt hinnők, hogy az ország gazdasági helyzete eredményesen, konszolidálódik. Pedig a valóságban nyomort és szenvedést láthatunk itt, a világ egyik legszerencsétlenebb országában. A dél-koreai emberek élete a tavalyi májusi puccs előtt sem volt rózsás. A burzsoá lapok szöuli jelentései is elárulták ezt. Dél-Korea gazdasága szörnyű Hanyatlásnak indult — jelentette az AFP. A vállalatok 8G százalékát bezárták — közölte a szöuli rádió. A munkások napi 10—18 órát dolgoznak a létmininum egyharmadának megfelelő éhbérért, viszont az árak 1947-hez képest 29-szerte emelkedtek — állapította meg a Koreai Bank havi közlönye. 1600 000 parasztgazdaságban éheznek, — jelentette a dél-koreai Tongjan sajtóiroda. A májusi puccsal az Egyesüli Államoktól támogatott katonai junta vette át a hatalmat. A délkoreal népnek fájdalomdíj fejében megígérte a korrupció elnyomását és a gazdaságfejlesztési terv kidolgozását. Ma, miután sok dél-koreai hazafit agyonlőttek és bebörtönöztek, az egyszerő nép legszélesebb rétegei egyre világosabban felismerik, hogy éppen az ő érdekeit áldozták fel az amerikai imperialisták osztály-, politikai, gazdasági és katonai érdekeiért, hogy félrevezették és becsapták. Botrányba fulladt a korrupció ellen bejelentett nagy harc, Gazdasági fejlődés helyett további hanyatlás következett be. • HOLLÓ A HOLLÓNAK.... A korrupció elleni harc volt a katonai Junta népszerű jelszava, mellyel munkához látott. A második világháború utáni években elterjedt korrupció a velejéig rothadt dél-koreai rendszer rákfenéje. A hatalom új bitorlói külön bizottságot létesítettek a legnagyobb kapitalista csalók szigorú megbüntetésére. Azokkal akartak elbánni, akik óriási összegeket harácsoltak öszsze a különféle „külföldi segítségek" „felhasználásával". Ügy látszott, erélyes lépés készült a dél-koreai gazdaság megmentésére. Ám másként alakult a helyzet. Kiderült, hogy a korrupció rettenthetetlennek vélt ellenfelei Igen gyorsan átvedlettek a korrupció nagymestereivé. 58. megnevezett mágnás közül csak 27-et ismertek el bűnösnek és sújtottak olyan bírsággal, mely elenyésző töredékét képezte a várt és ígért büntetésnek. Nevetségesen végződött a korrupció elleni egész küzdelem. Természetesen a megbírságolt tőkések jó pblitikai szolgálatot tettek a juntának és most eljött az adósságok törlesztésének ideje. Csakhamar emelkedtek az árak és nem volt véletlen, hogy éppen a megbírságolt vállalattulajdonosok gyáraiból kikerülő termékek drágultak. (Selyemárú, nylon, festékek, cement, liszt, újságpapír). Eleinte mindenkit felháborított a szóban forgó kapitalisták pimasz hidegvérűsége. Azonban nem csodálkoznak rajta, mert kitudódott, hogy azok, akik harcolni akartak ellenük, lepaktáltak velük, s maguk is húsosfazéknál ülnek. • NAPRÖt-NAPRA ROSSZABB A HELYZET Dél-Korea gazdasági helyzetét legjobban az UPI amerikai sajtóiroda tudósítója Jellemezte: „A konjunktúrát a koreai háború utáni legmélyebb hanyatlás jellemzi..." Az ország ipari össztermelése a puccs idején csak egyharmadát képezte a japán megszállás idején elért termelésnek, s a puccsot követő öt hónapban további 8,3 százalékkal csökkent. Egymás után zárják be kapuikat a gyárak és már csak a munkások 10—20 százaléka dolgozik. A bányák több mint 90 százaléka csökkentette a fejtést. A textilipar jóformán teljesen leállította a munkát. A mezőgazdaságban még katasztrófálisabb a helyzet. Dél-Korea az az ország, mely egyre kevesebbet termel, viszont egyre tribb pénzt fordít az aránytalanul nagy hadsereg, rendőrség és besúgók eltartására. A puccs óta eltelt fél év alatt 224 és fél milliárd hvanról 283 milliárd hvanra növekedett a forgalomba hozott pénz mennyisége. Tavaly 16-szor annyi adót vetettek ki, mint 1953-ban, az idén pedig 32 százalékkal nagyobb adót fog fizetni a lakósság tavalyhoz képest. Dél-Koreában nem a gazdaság, hanem az infláció virágzik. Minden második ember munkanélküli. E tények láttán nagy ábrándnak tűnik az ötéves gazdasági terv. A junta egyenlőre egy évvel elhalasztotta a megvalósítását. Ebből ls kitűnik, hogy nem reális a terv ... Egyre gyakrabban Jelennek meg hírek arról, hogy erősödik a katonai klikkel szemben álló ellenzék. Az országot az amerikai segítség sem mentheti meg. Ám van egy reális kivezető út: az ország mindkét részének egyesítése, a Koreai Nép! Demokratikus Köztársaság eredményes népgazdaságának segítsége, hogy az ország déli részén ls fellendíthessék a gazdasági életet. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népe készségesen megadná ezt a segítségei. R. £. 1982. február 1. UJ SZO 3 *