Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-25 / 55. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Seifert-módszer követője UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. február 25. vasárnap * 30 fillér * XV. évfolyam, 35. szám A GYŐZELMES FEBRUÁR ÚTJÁN Irta: DÉNES FERENC Népeink életében történelmi fordulópontot jelentenek a tizen­négy évvel ezelőtti februári na­pok. Köztársaságunk munkásosz­tálya pártunk vezetésével győzel­met aratott a reakció felett és a társadalom döntő tényezőjévé vált. Hatalomra jutásával új kor­szak kezdődött: befejeződött a nemzeti és demokratikus forrada­lom átnövése a szocialista forra­dalomba. A nép lett az ország iga­zi ura. Megkezdhette a harcot jö­vőjéért, amelyet a CSKP tárt fel előtte. Ez a jövő a szocialista tár­sadalmi rendszer félépítése az új, szabad, független, kizsákmányo-. lástól és elnyomástól mentes köz-: társaságban. Pártunk bölcs politikája tette lehetővé, hogy 1948 februárjában hazánkban a forradalmi átalaku­lás békés úton ment végbe, a nemzeti demokratikus forradalom békés úton fejlődött tov.'bb szo-: cialista forradalommá. A munkás-: osztály a párt vezetésével vérál-; dozat nélküli harcban zúzta szét a reakciós burzsoáziát, és ezzel végleg szabaddá tette köztársasá­gunk népei számára a szocializ-: mus építéséhez vezető utat. Eb­ben a harcban bontakozott ki a CSKP nagy politikai érettsége és szilárd szervezeti fejlettsége, ami-: kor a forradalmi változásokat al-i kotmányos keretek között, a par-í lamenti elvek és szokások be-3 tartásával valósította meg. Állam-: hatalmi pozícióját felhasználva a tömegek aktív forradalmi részvé­telével juttatta hatalomra a pa-: rasztsággal szövetséges munkás-: osztályt. A párt elévülhetetlen nagy ér-i deme, hogy a fasiszta megszállás alatt is népünk szabadságharcá­nak élére állott, kitűzve a nem-: zeti és a demokratikus forrada-: lom jelszavait: a német megszál­lók kiűzését, a fasiszta diktatúra felszámolását, a nép hatalmára támaszkodó új népi demokratikus állam felépítését a munkásosztály vezetésével, valamint az ország szabadságának, állami független-, ségének kiharcolását és biztosí­tását a Szovjetunióval való meg-) bonthatatlan szövetség segítségé­vel. Ez a harci program végered-; ményben a februári győzelem zá-i loga lett, miután nemcsak mun-i kásosztályunk, hanem köztársa-: ságunk egész dolgozó népének döntő többsége vallotta magáé­nak. Ezért válhatott széleskörű népi mozgalom programjává. A februári események eredmé­nye a munkásosztály békés úton történő hatalomátvétele nemcsak hazánk népei, hanem a nemzetkö­zi munkásmozgalom számára is történelmi jelentőségű esemény, miután élő tanulságként szolgál annak a lenini tételnek az igazo-: lására — amelyet az SZKP XX. kongresszusa és a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai nvilatkozatai is hangsú­lyoznak — hogy békés úton is el lehet jutni a szocializmushoz. Népi demokratikus államunk a Szovjetunió Németország feletti történelmi győzelmének, népeink munkásosztály vezette nemzeti felszabadító harcának eredménye. A népi demokratikus állam meg­testesíti a dolgozók uralmát a munkásosztály vezetésével, bizto­sítja a kapitalizmusból a szocializ-; musba való átmenetet, és az adott történelmi helyzetben sikeresen valósítja meg a proletárdiktatúra funkcióját. Ez a tény igazolja Leninnek azt a közismert megállapítását is, mely szerint „a tőkés rendből a kommunizmusba vezető átmenet sokféle politikai formát hoz létre, a lényeg azonban múlhatatlanul egy marad: a proletárdiktatúra". A népi demokrácia lényegében a Szovjetunió győzelmével és a fasizmus vereségével kialakult új nemzetközi erőviszonyok eredmé­nye, és viszonylag békésen, véres polgárháborúk nélkül végzi a proletárdiktatúra funkcióját. A népi demokrácia győzelme Cseh­szlovákiában szemléltetően meg­mutatta azt is, hogy a szocialista forradalom és a proletariátus dik­tatúrája nemcsak iparilag fejlet­len és kulturális téren visszama­radt agrárországban arathat győ-: zelmet, hanem olyan fejlett ipar-: ral és magas kultúrával rendelke­ző államban is, mint amilyen a Csehszlovák Köztársaság volt. A februári győzelemmel a cseh-: szlovákiai burzsoázia végleg el-i vesztett minden lehetőséget, hogy saját erejéből megdönthesse a né-: pi demokratikus rendet és feltá-: maszthassa a kapitalizmust. Vég­leg eldglt, kié legyen országunk­ban a politikai és gazdasági ha­talom, és milyen társadalmi rend­szerben fejlődjék tovább népgaz-, daságunk. A februári győzelem nemzetkö­zi jelentőségét növeli az a tény is, hogv keresztülhúzta a nyugati imperialisták tervét:, a számukra kulcspozíciót jelentő Csehszlovák Köztársaságot elszakítani a Szov­jetuniótól, és az áruló burzsoázia segítségével 1920 példájára fel­újítani a tőkés rendszert. Ennek alapján éket akartak verni a né­pi demokratikus országok közé, és egyúttal hadállásaikat előretol­ni Kelet felé a Szovjetunióval szembeni pozíciójuk megerősítésé­re. Munkásosztályunk és egész dolgozó népünk harci egységén hajótörést szenvedtek a nemzet­közi imperializmus kísérletei köz-; társaságunknak a béke és a szo-; cializmus táborából való kiszakí-i tására. A februári harcban lelep-; leződtek az áruló jobboldali szo-: ciáldemokraták is, a balszárny pe­dig a marxizmus-leninizmus ál-; láspontjára helyezkedve megte-: remtette a lehetőséget a szociál-: demokrata párt egyesülésére Csehszlovákia Kommunista Párt­jával. A marxizmus-leninizmus forradalmi elméletének a szociál-í demokrata ideológia feletti győ-; zelmével megvalósult hazánkban a munkásmozgalom teljes egysége. A februári győzelem biztosított ta köztársaságunknak a szocializ­mushoz vezető fejlődését, és meg­szilárdította a Szovjetunióhoz és a népi demokratikus országokhoz fűződő kapcsolatainkat. Ezzel kezdetét vette köztársaságunk fejlődésének új korszaka — a szocializmus építése. A szocializmus felépítésével ha­zánkban és az ezutáni további si­kerekkel rácáfoltunk a burzsoá ideológusoknak és ügynökeiknek arra az állítására, hogy a szo­cializmus megvalósítása forradal­mi úton nem biztosíthat életszín­vonal-emelkedést a munkásosz­tálynak és az összes dolgozók­nak, hogy ez csak a kapitaliz-­musban lehetséges. íme, a mi or­szágunk, valamint a többi szocia­lista ország sikerei, elsősorban a Szovjetunió győzelmes előretörése már a kommunizmus építésének útján az egész világ előtt bebi j zonyítja, hogy nem reformokkal és osztálybékével, hanem éppen a társadalom forradalmi átalakítá­sával érhető el gazdasági ős kul-> turális felemelkedés, ezzel együtt (Folytatás a 2. oldalon) Ä Szlovák Nemzet Tanács Szlovákia gazdaságának 19(2. évi fejlesztéséről tárgyalt (Tudósítónktól) Szombaton, február 24-én a Szlovák Nemzeti Tanács 8. ülése Szlovákia gazdaságának 1962. évi fejlesztéséről tárgyalt, foglalkozott továbbá az SZNT és szervei 1962. évi költségvetésével. A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén részt vett Otakar Siműnek, a CSKP KB politikai irodá­jának tagja, miniszterelnökhelyettes, az Állami Terv­bizottság elnöke és Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára. Rudolf Strechaj miniszterelnökhelyettesnek, az SZNT elnökének megnyitó szavai után Michal Sabolöík, az SZNT alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke beszá­molt a népgazdaság fejlesztése állami tervéből Szlová­kiára háruló feladatokról. Ján Marko képviselő a beszámolóhoz hozzászólva ismertette a szlovákiai magnezittermelés helyzetét. Be­szélt a magnezit-üzemek problémáiról, az exportfelada­tok teljesítéséről és a beruházásokról. Ján Štencl kép­viselő a nemzeti bizottságok által irányított üzemekkel foglalkozott. Bírálta a nyugat- és közép-szlovákiai épít­kezések kerületi szövetségeit a lakásépítkezésben mu­tatkozó lemaradásukért. A vitában felszólalt Otakar Šimunek elvtárs, aki nép­gazdaságunk fő feladatait elemezte. Rámutatott arra, hogy a cseh és szlovák országrészek ökonómiai ki­egyenlítése feltételezi a népgazdasági terv következetes teljesítését Szlovákiában. A múlt évi lemaradás egyes kulcsfontosságú üzemekben és a mezőgazdaságban fé­kezi e párt által kitűzött feladat teljesítését. Siműnek elvtárs a továbbiakban azokkal a kérdésekkel foglal­kozott, melyek különös figyelmet érdemelnek: a mun­kaerők kérdésével és a szakképesítés növelésével. A délutáni vitában elsőnek Mária Madarová képviselő szólalt fel, aki a nitrai és a levicei járás gazdasági helyzetével foglalkozott. A termelési feladatok teljesí­tését az említett két járásban jelentősen előmozdítja a CSKP XII. kongresszusa előtti munkaverseny. Külö­nös gondot fordítanak a mezőgazdasági termelés növelé­sét érintő feladatokra. Madarová képviselő több köz­séget említett, ahol példásan valóra váltják az ötéves terv négy év alatti teljesítésére tett kötelezettségválla­lásokat. Sámuel Takáč mérnök, az SZNT építészeti meg­bízottja főleg az építészeti üzemek tervteljesítésében mutatkozó lemaradásról beszélt. Az építőipar január­ban 93,6 százalékra teljesítette a tervet, s egész évi feladatainknak csak 6 százalékban tett eleget. A mulasztás szlovákiai méretben körülbelül négy munkanap. Az épí­tészeti üzemek az elkövetkező hetekben és hónapokban a lemaradás pótlására fordítják figyelmüket, hogy má­jus l-re és azokon az építkezéseken, ahol túlságosan nagy az adósság, az első félévben eleget tegyenek a (Folytatás a 4. oldalon j Szlovákia ipari fejlődésének üteme 1962-ben is megelőzi az országos átlagot Michal Saboičík elvtárs beszéde Á kormány január 24-1 ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a nép­gazdaság fejlesztésének 1962. évi ál­lami tervét — kezdte beszédét Sa­boičík elvtárs. — A terv biztosítja az anyagi termelés további gyors nö­vekedését és az anyagi eszközöket újabb fontos ipari termelőhelyek lé­tesítésére, a műszaki fejlesztés kér­déseinek megoldására összpontosít­ja, s ezáltal fokozza a munka terme­lékenységét. Az 1962. évi terv szá­mol a nép életszínvonalának további emelésével. A harmadik ötéves terv alapvető céljaiból kiindulva — melyek között a köztársaság egyes részeinek gazda­sági színvonala közötti eltérés megszüntetése is szerepel, — az idei terv minden szempontból biztosítja Szlovákia gazdasági fejlődésének gyorsabb ütemét. Szlovákia ipari jel­lege tehát ez évben is gyorsabb ^"ütemben fokozódik az "országos át­lagnál. Az 1962. évi terv kidolgozása sok munkát igényelt. Ez elsősorban azok­ból a nehézségekből adódott, ame­lyekkel az 1961. évi terv teljesítése közben találkoztunk. A tavalyi terv Munkaérdemrend Jirí Trnkának (CTK) — Jirí Trnka, államdíjjal és Csehszlovák Békedíjjal kitüntetett ér­demes művész február 24-én töltötte be 50. életévét. Antonín Novotný, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a kormány Javaslatára Jiíí Trnkának a csehszlovákiai bábfilm­gyártásban szerzett érdemeiért a Munkaérdemrendet adományozta. A magas állami kitüntetést a művész­nek dr. František Kahuda, iskola- és kulturálisügyi miniszter adta át a születésnapján rendezett ünnepségen, amelyen részt vettek a művészi szö­vetségek és a csehszlovák bábfilm képviselői. teljesítése nem volt egyenletes, kü­lönösen néhány alapvető ipari ága­zat és a mezőgazdaság maradt le. Ezért az idei terv a népgazdasá­gunkban felmerülő akadályok leküz­désének eszköze és a döntő szaka­szok fejlődéséhez vezető út. Az idei terv megteremti köztársaságunkban a népgazdaság gyors ütemű fejlődésé­nek feltételeit, a harmadik ötéves terv további éveiben is. Sabolöík elvtárs beszámolóját az 1962. évi terv elemzésével folytatta, összehasonlítva azt, az 1961. évi terv teljesítésének eredményeivel. Kije­lentette, hogy Szlovákia ipari terme­lése az 1960. évhez viszonyítva 12,2 százalékkal növekedett és magasabb, mint ahogy a harmadik ötéves terv 1961-re előirányozta. Ennek ellenére ez 1961-es terv teljesítésében Szlová­kiában is sok probléma és hiányos­ság merült fel, amelyek fékezték a fejlődés gyors ütemét és gátolták gazdaságunk minden lehetőségének és tartalékainak kiaknázását. Tavaly a terv teljesítésében főleg az év vé­ge felé állt be rosszabodás, ami ked­vezőtlenül hatott az összeredmé­nyekre is. A tervteljesítést illetően a legna­gyobb hibák a mezőgazdaságban me­rültek fel, ami teljes egészében visz­szatükröződött az állattenyésztési termékek felvásárlásában s az 1962-, es takarmányalap csökkenésében. Bár a beruházási tervet nagy vona» lakban Szlovákiában 2,7 százalékkal túlteljesítettük, a gépszállítások ké­sedelme miatt 245 millió koronát nem fektettünk be a központosított épít­kezéseken. Növekedett a megkezdett építkezések száma. A Szlovák Tervbizottság elnöke ez< után felsorolta az ipar, a közleke­dés és a lakosság ellátása vonalán az 1961-es évi terv teljesítésében felmerült hiányosságokat. Utána rá­tért a szlovákiai tervfeladatok jel­lemzésére. Bejelentette, hogy a CSKP KB 1961. november 17-i irányvona­lával összhangban az állami terv biz­tosítja Szlovákia gazdasági fejlődé­sének az ország többi részeihez vi­szonyított gyorsabb ütemét. Tovább fokozódik Szlovákia ipari Jellege, s a népgazdaság szükségletei kere­tében a fő figyelmet elsősorban a gépészeti és a vegyipari temelés fo­kozására fordítjuk. A mezőgazdasági termelésben a termelés fokozásának meggyorsításá­ra helyezzük a súlyt s előtérbe Ike­rül a talajjavítás, a vetésterületek szerkezetének megváltoztatása. Több takarmányt és kukoricát kell vetni, gyarapítani kell a tehénállományt és (Folytatás a 4. oldalon) Véget ért az FNSZ-közgyűlés XVI. ülésszaka New York (CTK) — Pénteken es­te véget ért az ENSZ közgyűlése XVI. ülésszakának második része, amely ez év január 15-én kezdődött. Az ENSZ közgyűlésének plénuma tu­domásul vette a Gyámsági Tanács beszámolóit és határozatokat ha­gyott jóvá Ruanda Urundi ügyében, valamint az önrendelkezési jog nél­küli területekről szóló tájékoztatá­sokról. A szocialista országok küldöttségei nem támogatják a Ruanda Urundira vonatkozó határozatot és ezért tar­tózkodtak a szavazástól. A határozati javaslat előterjesztői kiegészítették javaslatukat egy további cikkellyel, amelynek értelmében belga katonai alakulatok jogosan állomásoznának Ruanda Urundi területén akkor is, ha ezt a területet függetlenné nyil«: vánítják. Az ENSZ közgyűlésén határozatot hoztak a mindeddig Nagy-Britannia uralma alatt levő Dél-Rhodésia jövő­jéről is. A Dél-Rhodésiából érkező legújabb hírek szerint e területen egyre nagyobb méreteket ölt a faj«! gyűlölet és a gyarmati kizsákmányol lás. Az ülésen elfogadott határozat ér«i telmében a dél-rhodésiai kérdést,­mint gyarmati problémát további fe-' lülvizsgálás céljából a tizenhetes bí< zottság elé terjesztik. A szocialista brigádok érderhe A berouni Tiba Üzem fonodájában, annak ellenére, hogy a részleg be­rendezése általában harminc éves, egyes munkacsoportok olyan teljesít­ményt értek el, amilyent a terv csak az 1984-es esztendőre ír elő. Mind­ez elsősorban a részleg szocialista munkabrigádjainak érdeme, amelyek a szovjet újítónő, Valentyina Petris­csejeva módszere szerint személyi számlákat vezetnek az önköltség csökkentésére és a termelékenység növelésére. A CSKP XII. kongresszu­sának tiszteletére a Božena Drdová és Mária Skropilová vezette szocia­lista munkabrigádok elhatározták, hogy az idei feladatokat két nappal előbb teljesítik és a fonal minő-.égét 5 százalékkal javítják. Felvételünkön Mária Limportová látható, a Škropi­lová csoport egyik kiváló tagja. ÍJ. Tachezi — CTK — felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom