Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-25 / 55. szám, vasárnap

A GYŐZELMES FEBRUÁR ÚTJÁN Megvédjük a nép forradalipi vívmányaitI (ČTK felvétele) GYURCSÓ ISTVÁN: Qielmiáit Elkopik talán, ha gyakran Idézzük: — vagy Inkább szép ünnep leszel, Február Az évfordulókon, lám, csak becézzük, hogy kl volt, ml volt a Nép, a Proletár. Idegeink, bár újra élik, vívják ama csatározást: — Munkáshataloml — és a zászlók, transzparensek fölírják évenként győzelmünket e nagy napon, de mégis csak ünnep, és ahogy kopik, elfut egyik év a másik év után, a harcok napja, mint Nap leáldozik, s csak tüzet gyújtunk, mint késő délután erdőn, legelőn pásztorok gyújtanak, hogy míg amaz lobog egész éven át, e görögtűz után a hamu alatt, csak apró, kis parázs húzza meg magát. Kevés ez így, csak ünneppé idézni ama sorsot fordító hétköznapot. A húszéves ifjúság hogyan méri fel helyét, ma, ha csak kiált egy nagyot! — Kenyér, víz, levegő legyen ama nap. Táplálék: nélküle élni se tudjunk, és ha majd szívünk naponta máglyát rak, így lehet a Februárt továbbadnunk. Hazánk népe a Februári Győzelem 14. évfordulóját ünnepli ÖOLGOZÖINK MILLIŰI TIZENNÉGY ÉVVEL EZELŐTT A CSKP ZÁSZLAJA ALATT ÖSSZEFOGTAK ÉS MEGHIÚSÍTOTTÁK A KÖZTÁRSASÁG ELLENSÉGEINEK CSELSZÖVÉSÉT. ÖRÖKKÉ EMLÉKEZNI FOGUNK DOLGOZÓ NÉPÜNK 1948. FEBRUÁR 2S-I GYŐZELMÉRE. Az üzemek a Februári Győzelem évfordulójának tiszteletére szilárdítják vállalásaikat. Párt- és szakszervezeti gyűléseken, sajtótízperceken, ez üzemi hangosbeszélők műsoréban, üzemi lapokban és faliújságokon behatóan méltatják a februári eseményeket. Ostraván, a oNépi Milíciák terén szombaton leleplezték a Milicista emlékművét, Gajda szobrászművész alkotását. A smíchovi Tatra Vagongyárban ugyanazon a napon ünnepi estet rendeztek a gyár miliclstái. A februári győzelem tiszteletére rendkívüli színielőadásokat tartanak. A prágai Nemzeti Színház vasárnap bemutatja a Libuše című operát. A Smetana Színház Az eladott meny-; asszonyt, a Tyl Színház pedig a Kau-: kázusi krétakört tűzte műsorra. A bratislavai Kultúra és Pihenés Park-: jában szombaton ünnepi esten szere-: peltek a színészgárda neves művészei és a Slovan-Dimitrov sportegylet tagjai. A CSISZ-szervezetek ls közreműködnek az ünnepi rendezvényeken. A prágai Július Fučík Pionír- és Ifjúsági Otthonban február 15-től 25-ig filmbemutatót rendeztek. A látogatók megtekinthették a Tanúságtétel Anna, Vörös fény Kladno fölött című filmeket. A hadsereg művelődési Intézményei is sokolíalú műsorral emlékeztek meg a 3,4 év előtti dicső napokról. Megünnepeltük a szovjet hadsereg napját (ČTK) — M. A. Volosin vezérőrnagy, a prágai szovjet nagykövetség katonai attaséja pénteken fogadást rendezett a szovjet hadsereg napja alkalmából. A fogadáson részt vettek Dolanský, Fierlinger, Hendrych, Novotný, Šimunek, Široký és Köhler elvtársak, a párt és a kormány képviselői, Dubček és Slavik elvtársak, a CSKP KB titkárai, Pillér miniszterelnökhelyettes, Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, Václav Dávid külügyminiszter, a tábornoki kar és más politikai személyiségek. A fogadáson megjelent M. V. Zimjanyin, a prágai szovjet nagykövet és A. K. Kortunov, a Szovjetunió Minisztertanácsa gázipari főigazgatóságának vezetője. A vendégek között voltak még a prágai képviseleti hivatalok katonai és légügyi attaséi is. Az est szívélyes, baráti légkörben folyt le. (Folvtatás az 1. oldalróll a dolgozók legmagasabb erkölcsiés életszínvonala. A mi köztársaságunk és a többi szocialista ál-, lam szemléltetően igazolja a szo-i clalista forradalom lenini elméletének valóban nemzetközi érvényét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a többi szocialista ország kommunista és munkáspártjainak győzelmes harca a hatalom meghódításáért, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért például szolgál a kapitalista országok proletáriatusának a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcá- j ban. Hruscsov elvtárs az SZKP XXII. i kongresszusán így jellemezte a szocialista tábor országaiban szerzett tapasztalatokat a szocializmus építése terén: „A nemzetközi munkásmozgalom a szovjetunióbeli tanulságok mellett ma már a proletárdiktatúra új formája, a népi demokrácia fejlődéséből leszűrt tapasztalatokkal is rendelkezik. Ilyenek: a forradalom demokratikus szakasza, a szocialista szakaszra való békés áttérés, a parlament és a többpártrendszer felhasználása a szocializmus érdekében. Jelentősek továbbá az iparilag fejlett tőkés országok munkásmozgalmának tapasztalatai a szocialista társadalmi rend megteremtéséért vívott harcban, valamint a gazdaságilag elmaradt országoknak a tőkés fejlődési szakasz elkerülésével a szocializmusra való áttérése. Gazdagítja tapasztalatainkat a falu szocialista átalakításának az a módja is, amikor a parasztságnak a föld magántulajdonához való hagyományos ragaszkodása miatt nem kerül sor nacionalizálásra." Pártunk a gyakorlatban alkotó módon használta fel a marxizmus-leninizmus alapelveit, a szo-: cialista forradalom és a szocialista építés törvényszerűségeit, és azokat hazánk konkrét viszonyainak megfelelően alkalmazta. Ezért a mi pártunk forradalmi harca is gazdagítja a marxizmusleninizmus elméletét. Ugyanakkor mi ls bőségesen merítünk abból az elméletből, amelyet főképp a Szovjetunió Kommunista Pártja fejlesztett tovább. „A Szovjetunió Kommunista Pártja gazdag és be-: vált tapasztalatainak felhasználá-' sa és aktív alkalmazása országunk viszonyaira az alapvető feltétele annak, hogy pártunk teljesen elsajátítsa a leninizmust, és megszilárdítsa helyzetét, mint a munkásosztály elismert forradalmi élcsapata, Csehszlovákia népeinek vezető ereje" — jelentette ki Antonín Novotný elvtárs pár-: tunk megalakításának 40. évfordulója alkalmával elhangzott be-i szédében. Pártunk fennállásának egész ideje alatt alkotó módon alkalmazta a marxizmus-leninizmus tanításait, az SZKP-nak mindazokat a gazdag tapasztalatait, amelyek nemzetközi érvényüknél fogva tovább fejlesztik a marxizmus-leninizmus elméletét. A szocialista társadalom építése során elért sikereink igazolják a legkézzelfoghatóbban, hogy helyesen alkalmaztuk azt a lenini tételt, mely szerint a szocialista rendszer csak akkor teremthető meg, ha a munkásosztály a politikai hatalom megszerzése után valamilyen formában létrehozza a proletariátus diktatúráját. Beigazolódott, hogy hazánkban a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet megvalósításakor a népi demokratikus rendszer — amely a dolgozók uralmát jelenti a munkásosztály vezetésével — eredményesen hajtotta végre a proletárdiktatúra feladatát. Megtörte az áruló burzsoázia ellenállását, megvédte és megszilárdította a forradalmi vívmányokat, és elejét vette a tőkés rendszer restaurálásának. Hazánkban is történelmi tapasztalatok igazolják a proletárdiktatúra teremtő, átalakító szerepét: új, magasabb fokra emelte a demokráciát, miután valamennyi dolgozó számára biztosította a teljes szabadságot és a jogokat, tág teret adva a nép alkotó erőinek kibontakozására, és mérhetetlenül meggyorsította a társadalmi haladást. Az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott program rendkívül fontos új tételekkel gazdagltja a marxi-lenini államelméletet, azt a marxi-lenini tanítást, amely az egész kommunista és munkásmozgalom legfontosabb kérdése. Leszögezi, hogy amikor a szocializmus teljes és végérvényes győzelmet aratott a Szovjetunióban, és az ország a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakába lép, szükségtelenné válik a proletariátus diktatúrája, miután nincsenek meg többé azok a feladatok, amelyeket a társadalom csupán a proletárdiktatúra segítségével oldhatott meg. A program szavai szerint: „A proletariátus diktatúrája biztosította a szocializmusnak — a kommunizmus első szakaszának — teljes és végleges győzelmét, biztosította a társadalom átmenetét a kommunizmus építésébe. Ezzel teljesítette történelmi küldetését, és a belső fejlődés szempontjából a Szovjetunióban már nem szükségszerű. Az az állam, amely a proletárdiktatúra államaként jött létre, új, jelenlegi szakaszában össznépi állammá, az egész nép érdekeit és akaratát kifejező szervvé alakult át." Ez azt jelenti, hogy miután létrejöttek az objektív társadalmigazdasági és politikai feltételek, és a szocialista társadalmi viszonyok a fejlődés magasabb fokára emelkedtek, a proletárdiktatúra állama a társadalom valamennyi osztályára és rétegére támaszkodó, egyetemes népi szocialista állammá alakul. Míg a szocializmus a proletárdiktatúra államában épül fel, a kommunizmus építése az össznépi államban megy végbe. Az össznépi állam új szakasz a szocialista állam fejlődésében, igen fontos mérföldkő azon az úton, amely előkészíti a szocialista társadalmi önigazgatást. A proletárdiktatúra államának össznépi állammá való átnövése a Szövfötunióban azért vált lehetségessé, mert ott már régen megszűntek a kizsákmányoló osztályok és az osztályellentétek. Kialakult a munkások, parasztok, értelmiségiek eddig még soha nem látott társadalmi, politikai, eszmei egysége, és a munkásosztály világnézete, eszményei az egész szovjet nép világnézetévé és eszményelvé váltak. A proletárdiktatúra állama tehát nem örök életű, sem nem az állam utolsó formája. Az állam utolsó formája az össznépi állam. Létrejöttének feltételeit a proletárdiktatúra teremti meg azáltal, hogy mint a szocializmus építésének eszköze gazdasági-szervező és kulturális-nevelő, valamint eszmei-politikai meggyőző tevékenysége révén a proletárdiktatúra államának uralkodó eszméje — a szocializmus — az egész nép eszméjévé válik, és a szocialista építés során megszilárdítja az egész nép bizalmát a szocializmus iránt. Ebből kiviláglik, hogy a proletárdiktatúra alapvető funkciója nem az elnyomás, hanem a szocialista társadalom felépítésének megszervezése. Mi sem természetesebb, hogy hazánkban is a fejlett szocialista társadalom építésének befejezése után, amikor már a kommunizmus általános építésének időszaka kezdődik, a proletárdiktatúra állama össznépi állammá változik. Egyúttal kezdenek kirajzolódni a kommunista társadalmi önkormányzat körvonalai is. Ez a fejlődés törvényszerűsége, ami annak a következménye, hogy a proletárdiktatúra állama nálunk is biztosította a szocializmus győzelmét. Már mai fejlődésünk menete igazolja, hogy szocialista köztársaságunkban — ahol győzött a szocializmus — mennyire előrehaladt államunknak össznépi állammá való átalakulása. Az SZKP új programja szerint — amelynek nemzetközi érvényességét minden kommunista párt elismeri — „a proletárdiktatúra államának össznépi állammá alakulása a szocialista állam fejlődésének általános törvénye a kommunizmushoz vezető úton", A mi államunk ma még a proletárdiktatúra állama, amelyben azonban mindjobban kibontakozik a proletariátus diktatúrájának mélységesen demokratikus, alkotó jellege. Ez abból ered, hogy valamennyi dolgozó számára biztosítja a legszélesebb demokratikus jogokat és a teljes szabadságot, nálunk is új és magasabb fokra emelte a demokráciát. Pártunk mindent megtesz, hogy a proletárdiktatúra államában tovább fejlődjön, tökéletesedjen és elmélyüljön a szocialista demokrácia. Főleg azáltal, hogy megteremti az előfeltételeket a dolgozók mind szélesebb rétegének bekapcsolására az államigazgatásba, a gazdasági és a kulturális építés irányításába, a közügyek intézésébe és ellenőrzésébe a nemzeti bizottságokon, a tömeg- és társadalmi szervezeteken keresztül. Minden fontos társadalmi és jelentősebb közérdekű kérdésben döntés előtt országos vita keretében kéri ki az egész dolgozó nép véleményét, majd a döntést a néppel szoros kapcsolatban, akaratával összhangban hozza meg. Ebben látja a szocialista demokrácia kiszélesítését, mert ez a népakarat érvényesülését jelenti az állam vezetésében. A proletárdiktatúrának ma már nálunk sem az elnyomó funkciója az elsődleges, hanem gazdaságiszervező, eszmei-politikai és kulturális nevelő tevékenységében nyilvánul meg. Ez természetes, miután már nálunk is csak két osztály létezik, éspedig a munkásosztály és a vele szövetséges szövetkezeti parasztság osztálya. Nem létezik már kizsákmányoló osztály, amellyel szemben az elnyomás eszközeit kellene alkalmazni. A szocializmus és kommunizmus építésének érdekközössége nem állítja egymással szembe, hanem még közelebb hozza egymáshoz a munkásokat, a parasztokat és az értelmiséget. Ebből fakad, hogy a proletárdiktatúra államának uralkodó eszméje és a kommunizmus felépítése hazánkban is az egész nép eszméjévé és célkitűzésévé válhatott. Ezzel teljesült az egyik nagyon fontos feltétele annak, hogy a mi köztársaságunk is belátható rövid időn belül — a fejlett szocialista társadalom megvalósulásával — össznépi állammá alakuljon át. A fejlődésnek ez az útja vezet a szocialista demokrácia további és teljesebb kibontakoztatásához, amikor mérhetetlenül megnő a dolgozók tömegszervezeteinek jelentősége. Szélesül jogkörük, miután az állami és társadalmi tevékenység sok kérdését önkéntes, társadalmi munka keretében oldják meg. Ez a társadalmi fejlődési folyamat az össznépi állam kialakulásához vezet nálunk is. Hazánkban is — mint a közelmúltban a Szovjetunióban — a marxizmus-leninizmus tanítása, amely eddig csakis a munkásosztály ideológiája volt, ma már meghódította egész dolgozó népünk eszét és szívét. Ez azt jelenti, hogy köztársaságunkban is a munkások, szövetkezeti parasztok és értelmiségiek kölcsönös viszonyában mindjobban megszilárdulnak a kommunista elvek, erősödik a baráti osztályok szövetsége, és teljesebbé válik a társadalom politikai, ideológiai és erkölcsi egysége. Azt jelenti, hogy a proletárdiktatúra az egész nép hatalmát megtestesítő össznépi hatalommá, az egész nép akaratát és érdekeit képviselő egyetemes, össznépi demokráciává válik. Mindez a pártunk által vezetett dolgozó nép februári győzelmes harcának eredményeképp jött létre. A februári dicső győzelem tette lehetővé, hogy CSKP, amely a győzelem lelkesítő ereje és szervezője volt, ma már a munkásosztály pártjából köztársaságunk egész dolgozó népének pártjává válik, miután az egész dolgozó nép magáénak vallja a párt politikáját és programját. A februári győzelem elévülhetetlen nagy érdeme, hogy megteremtette a szocializmusba és a kommunizmusba való átmenet feltételeit. ÜJ SZÖ 2 ti 19B2. február 25,