Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-18 / 48. szám, vasárnap

Ifirhiekckröl Matild nem dolgozik Matild, csinos, életrevaló leány, tizenhét éves. Szemében fiatalos fény csillog. Szemöldöke festve, körmén lakk vöröslik. Iskolába nem fár, állásban nincs. Nem, nem dologkerülő. Dolgozni szeretne. De nem dolgozhat... ^Közepes tanuló volt. Tanítót sze­rették. 0 is kedvvel járt az iskolá­ba. Egyszer azután valami történt. Az órákon nem figyelt tanítói ma­gyarázatára, réveteg tekintettel bá­mult maga elé.. — Ml történt? Téged valami bánt >— szólította meg egyszer tanítója. Lesütötte szemét, felzokogott. Egy szó nem sok, annyit sem lehetett be­lőle kicsikarni. A tanító hivatta az édesanyját. — A leányt valami bántja. Nem tanul, nem figyel... Az anya szeméből ls könny csor­dult. A közös fájdalom könnye. Ap­juk otthagyta őket, más asszonnyal él. A család nyugalma felborult. Amikor hónapok múlva mégis visszatért, a család békéfe nem állt helyre. Örökös veszekedések, szem­rehányások. A leány menekült ott­honról. Anyja szívesen engedte mo­ziba, sétára színházba — legalább addig nem hall semmit, legalább ad­dig megnyugszik az érzékeny, lassan felnőtté érő gyermeki lélek. Matild barátai körében fól érezte magát. Tizenhat elmúlt, amikor az első fiú sorsdöntőén felbukkant éle­tében. Az első szerelem új, ismeret­len érzése kerítette hatalmába. Amit a kihűlt családi fészek nem adott meg, a szerelem százszorosan kár­pótolta. Tizenkilenc éves fiúra akadt, aki szerette őt, ragaszkodott hozzá. Oj világot fedezett fel: kettőjük szerelmének csodálatos varázsa le­igázta, megbűvölte. Szerelmes volt, szeretett és a fiú szerette öt. Fen­séges érzés! A tízenhatéves leány kimaradt az Iskolából. Nem ment egy hétig és nem ment azután se. Az Igazgató felkereste az apát. — A leánynak valami baja van? j— A lánynak? — csodálkozott. — Miért nem jár Iskolába? Mi tagadás, nem tudott róla. Res­tellte a dolgot, de eltitkolták előtte. A leány is, a felesége ts. Hara­gosan érkezett ,haia. Megnyugtatták beteg, orvoshoz jár, az igazolványt beszerezi és minden rendben lesz. Nem kételkedett, nem is ellenőriz­te. Néhány nap múlva közölték ve­le, hogy a leányt eltanácsolták az iskolából. Magyarázták, hogy későn vitte az igazolást, meg hogy igaz­ságtalanul jártak el vele szemben, dehát most már mit tegyenek? Majd munkát keres. Az apa azt is tudomásul vette. Többet nem tett. Ojabb növel ismer­kedett meg, és csak néhanapján nek, hanem a termést tisztességesen be Is taka­rítják. És mintha csak a ml malmunkra akarná hajtani a vizet, a szomszédos szövetkezetből hoz ellentétes példát. Azt mondja: — Azoknak ls az a bajuk, hogy ahányan van­nak, annyifelé húznak. Nem tudnak rendet te­remteni portájukon. Ogyis mondhatnánk, a sok bába között elvész a gyerek ... F ogadjuk útravalónak az elnök szavát, és menjünk vissza újból a Dolný Bar-i szövet­kezetbe. Bíró Pált most is az Irodában találjuk. Mintha csak az egy nappal ezelőtt megkezdett beszélge­tést folytatná, így kezdi: — Nem herdálják azok a pénzt. Megbecsül­nek minden fillért. Rendet tartanak a házuk tá­ján. Sokszor elnézem őket, hogy nálunk még alig ébred a falu, ők meg már a határban szorgos­kodnak, este pedig, amikor nálunk már a lámpa sem ég, náluk még javában folyik a cséplés, vagy takarmányt gyűjtenek. EJ, más emberek azok kérem... Igaz, nincs olyan szövetkezet, amely munka nélkül Is képes volna jólétet teremteni. Ezt Bíró Pálék saját maguk is tapasztalják. Lehet, hogy Dolný Báron ls akadnak még olyan emberek, akik munka nélkül szeretnének jól élni, de még így sem lehet azt állítani, hogy más emberek volná­nak, mint a szomszéd falusiak. Kezdetben ama­zoknál sem volt minden úgy, ahogyan szerették volna, de később megtalálták a munka szervezé­sének azt a formáját, amely egyrészt jobb mun­kára serkent, másrészt nevel is. És ezen a téren a falu kommunistáié a babér. így azonban nehéz volna nyilatkozni a Dolný Bar-i pártszervezet tagjairól. Sajnos, a példamutatás nekik még nem fegyverük, sőt esetenként maguk ls vétenek a párt- és az állami fegyelem ellen. Az alapvető hiba tehát a nevelőmunka hiánya. Vitathatatlanul hiba történt a tervezésnél is. Amikor a múlt esztendő elején húsz koronát terveztek munkaegységenként, ezt minden reális alap nélkül tették. Lehet, hogy úgy gondolták, lesz ahogy lesz, a papírnak meg mindegy, mit írnak rá. Hogyan is várhatnának reszesedést ott, ahol sem a növénytermesztésben, sem az állat­tenyésztésben nem teljesítették a termelési ter­yet. A növénytermesztésben Igaz, hogy csak 50 000 járt haza. Bejelentette a válást. Fe­lesége megijedt. Férje jól keresett és minden hibája ellenére is gondos­kodott a család anyagi ellátásáról. De mi lesz most? Két családot a jó fizetésből sem képes kielégíteni. Az asszony hajthatatlan. Nem vá­lik. Előbb állást keresett. De a két­éves fiúcskát hirtelen nem tudta bölcsödében elhelyezni. Nem baj, a leány nem jár iskolába. Egyelőre nem megy munkába és a gyerekkel lesz. Hetek, hónapok múltak el. A kép nem változott. Az apa néhá-néha ha­zatért, hogy szép szóval, később fe­nyegetéssel rávegye az asszonyt a válásra. — Nem tudom megérteni, — pa­naszkodik az asszony — húsz évig jó voltam a férjemnek, most meg egyszerre... — Nem tudok tovább vele élni — jelenti ki a férj. Nem tud? Húsz évig tudott? — Nehezen — hangzik a válasz. — Rendetlenség az egész lakásban. Így volt két évtizeden át. Nem ott­hon ez. Nem bírom tovább! Az asszony délelőtt munkában, leánya a kis öcsi dadája. Délután kiöltözik és sokszor csak az éjfél veti haza. Az első szerelem varázsa régen szertefoszlott. Oj ismeretsége­ket keres. Ez is jobb, mint az otthoni veszekedést hallgatni. Kisöccse te­her számára. Délelőtt otthon van, de a lakásban továbbra ts nagy a ren­detlenség. Anyja nem tanította rend­Több húst tejet termeinek ? A LEVOČSKÉ LUKY-I r NEMESÍTŐ § A LLOMÄS ÁLLATTENYÉSZTÉSI DOL- $ GOZOL IS BEKAPCSOLÓDTAK A XII. ^ PARTKONGRESSZUS k u 1 r ú r n TISZTELETÉRE $ INDÍTOTT SZOCIALISTA MUNKAVER- ^ SENYBE. S Például a termelési eredményeiről ^ híres Juraj Musinský vállalta, hogy a ^ gondjaira bízott növendékállománynál fc naponta tlz dekagrammal növeli a ^ tervezett átlagsúlygyarapodást és ki- ^ logrammonként egy százalékkal csök- ^ kenti a termelési költségeket. Ezt a ^ felajánlását becsülettel teljesíti. Ezen- ^ kívül a tenyészvásárokra felhajtott i fiatal bikák értékesítéséből 50 ezer ^ koronával többet akar elérni a terve- ^ zettnél. ^ Mária Lackóvá borjúgondozó fel- ^ ajánlotta, hogy a borjak tervezett na- i pi átlagos súlygyarapodását öt deka- ^ grammal növeli, s emellett egy száza- ^ lékkai csökkenti a költséget. ^ Vasif Sipko, Jan Carnugurský, Va- | slľ Sekal és Peter Oleksak fejőgulyá- § sok, akik jelenleg is 8—9 literes napi ^ fejési átlagot érnek el tehenenként, ^ vállalták, hogy az évi fejési átlagot ^ ötven literrel túlszárnyalják minden ^ A szocialista munkaverseny keretén | ELBESZÉLÉSEK ÉS RIPORTOK belül tett felajánlások értéke mégha- u ladja a 120 ezer koronát. Teljesítésük- s íabomír SmrCok elsősorban dráma­kel több hús és tej kerül asztalunk- ^ ír ó i dő nként azonban váltja a műfa­^ jókat és kisebb lélegzetű prózai mű­' i veket is Ír. Nemrég jelent meg — AZ Oj TECHNIKA UTAT TÖR MAGÁNAK k szlovák nyelven — tíz elbeszélése minden termelési ágban. A fa- és mü- \ Egyszerű hőstettek címmel. anyagok megmunkálására szolgáló ma- § Smrčok olyan író, akl képes új Az Altaj környéki „Család" kolhoz tagjai a közelmúltban 420 személyt befogadó gyönyörű kultúrházat építettek. A nagy termen kívül klubhe­lyiségeket, olvasótermet, s az érdekkörök munkájára alkalmas helyisége­ket is találhatunk a kultúrházban. (ČTK — TASZSZ — felvétele) ra. rókát például ez ideig külföldön szerez- \ protílémákat felkutatni az emberek tUk be. A Náradí nemzett vállalat hull- \ életében, de elbeszéléseinek művészi ni üzemének dolgozói ma maguk állít- \ színvonala a problémakeresésben mu­ják elö ezeket oly módon, hogy ke- \ tátott tehetségén alul marad. * •--•- — ménvfém Izsugorított karbid) lapocs- 8 Több elbeszélését (Búcsúzás, Ledön­re, ilyen környezetben nőtt fel. Nem kákat h eg eszten ek a marókések élére. í tött fa, Nyugtalan folyó, Eljegyzés, zavarja a piszkos padló, a szennyes \ Egy kis szerencse) ugyanazon problé­edény se. Amint anyja megjön, ro- y han, menekül. * Hová? Hol'tölti az estéket? í \ TÉTI WÍTÍÁKftlV Szülei nem tudják hová, kivel fár.\ A ltL 1 MALLÄ3VJJ i ma ügyes és leleményes változatainak ^ kell tekintenünk. Milyen problémáról ^van szó? A múlt erkölcseitől terhes Š ember társadalmi és magánélete kö­A leányt az utcára űzték. Az pedig sok veszélyt rejteget. F elme rül a kérdés: ml lesz Matildból? Nehéz a válasz. Mindenesetre felbomlott családi /élet, a szülői fe lelőtlenség áldozata. S most csak a kérdés, megtalálja-e társadalmunk a módot, hogy a szülők súlyos mu- § lasztását orvosolja. Zs. L. § sem az író Irodalom (V. Lomoz tehát nem képes áthidalni a szerep­lői érzelmi és közélete közötti ellen­téteket. Smrčok Egyszerű hőstettek cfmíj elbeszélésgyűjteményét riport-gyűjte­ménye, a Felébred a föld című kötet követte. A könyv sok friss és konkrét anya­got tartalmaz mai életünkről: üze­mekről, földművesszövetkezetekről, sőt még hivatásos színházról is. A problémák tarkasága nem vezetett kompozíciós feldaraboltsághoz. Az egyes riportokat a vonathangszóró kommentárja köti össze. Sikertelenebb a második kísérlet — a hitetlenkedő baráthoz intézett levelek közbeikta­tása, mert olyan „arany igaz" monda­tokat ismétel, amelyeket a riportok­ban már elmondott. (P) ň Ä •, Ľubomír Smrčok: Prostá hrdinstvfi. Kí* adta a Szlovák Írószövetség. Ara: 9,10 KCs. Ľubomír Smrčok: Prebudená zem. Kf« adta az Osveta, Bratislava. Ára 10,90 Kčs. ČTK — felvétele) ^ kifejező eszközeit használja. Az író Mily en kiállításokra készü a Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége ^ A Csehszlovák Képzőművészek Szö- A Československý spisovateľ kiadó-' S vétségé tervet állított össze a prágai vállalat nagytermében három külföl­». ,. d i jp Ca nj enlsch) T Zobehir, F. Ma­sereel) kiállításon kívül, megrendezik a Dikobraz kiállítását, a szlovákiai műkedvelő képzőművészet kiállítását és Bartovský, Jiroudka, J. Sudek és más egyéni és csoport-kiállítást. Az Oj Csarnokban többek között megnyílik a politikai plakát-kiállítás korona hiányzik a terv teljesítéséhez, de annál nagyobb a lemaradás az állattenyésztésben. A be­vételi terv teljesítéséhez közel másfélmillió ko­rona hiányzik. Hogy miért? Válaszoljon erre Bíró Pál. — Az eladási tervvel szemben közel hat vagon sertéshússal maradtunk adósak. Marhahúsból 73 mázsa a lemaradás. Százhetvenezer tojást tervez­tünk eladásra, de csak hetvennégy ezerig futotta az ígéretből. Tejből ís 34 000 literrel maradtunk adósak. Még az ís rontott a szövetkezet helyzetén, hogy kellő ellenőrzés híján a munkaegységekkel is csáki szalmájaként bántak. A termelési felada­tokat nem teljesítették, mégis közel háromezer­rel több munkaegységet merítettek ki a tervezett­nél. T ovábbi baj, hogy az új termelési módszerek még nagyon is újaknak számítanak a falu­ban, és lemaradás mutatkozik a gépesítésben is. Ez természetesen a termelési költségek alakulá­sában is visszatükröződik. Míg például a szomszéd szövetkezetben minden liter tej negyvenkilenc fillér jövedelmet jelent, náluk a termelési költség hatvan fillérrel magasabb az eladási árnál. Furcsa dolog az is, hogy emberi erőt alkalmaznak a trá­gyarakásnál, holott a szövetkezetnek van trágya­rakó gépe. Ez a „luxus' több mint kétezer fölös­leges munkaegységbe került. Gépi rakodásnál kétszázötven mázsa trágya felrakása került volna egy munkaegységbe, így pedig negyven mázsáért adtak egy munkaegységet. Ilyen gazdálkodás mellett nem igen lehet szá­mítani részesedésre az esztendő végén. Az év végi gazdasági mérleg adatai után újból szabadon folyik a beszélgetés. Bíró Pál a szak­emberekre tereli a szót. Saját helyzetüket újból a szomszédékhoz méri. — Űk már neveltek szakembereket. A mieink Idegenekre szorulnak. Már nem egy zootechnl­kust kaptunk, de a nehézségek láttán ahogy jöt­tek, úgy el is mentek. Akadt közöttük olyan is, akinek a szövetkezet vezetősége kötött útilaput a talpa alá... Pedig hát kellenének a szakembe­rek. Alig négy malacot tudunk elválasztani egy kocától... Bíró Pál helyesen látja a dolgokat, csupán még azzal kell kiegészíteni szavait, hogy, szouis ^ kiállítótermek részére. ^ Közismert hazai művészek és mű­^ vész-kollektívák műveiből, továbbá a ^ haladó olasz képzőművészet remekei­S bői a Mánesz teremben rendeznek ki­| állítást. ^ P. Kafka szobrászatát és a húszas § évek cseh festészetét a Nemzeti Ga- u _ . r § léria gondozásában a prágai Vár lo- és itt' rendezik meg Peter de Francie, § vardájában mutatják be. neves angol festő kiállítását is. 8H •• HB •• 9B •• •• •EG A Špál-Galéria Janáček, Paus, Gros, Kopecký, Sychra, Flejšar, Dydek, Su­szádjukban az ifjúság soraiból nevelnek új szak- 'ek, Weiner-Král és mások műveit ál­embereket, és mint ottani látogatásunk során ls Htja ki. meggyőződhettünk róla, nem félnek őket megbízni Iskolai tankönyv-illusztráció kiállf­komoly, felelősségteljes tisztségekkel. Hozzá kell tás t nyitnak a Városházán. A Hollar­még tenni azt is, hogy a kútnikyi szövetkezet ve- terem műsorában a következő neve­zetősége törődik 'a fiatalsággal. Kultúrházat ren- ke t olvashatjuk: J. Duchoft, J. HadlaC, deztek be számukra, mozigépet, televíziós készü- K- Tondl, A. Karásek, L. jirinová, stb. léket, lemezjátszós rádiót ajándékoztak a fiata- A z említett hazai grafikusokon kívül lóknak. Üdülni küldik a kiváló dolgozókat, sport- a japán grafika kiállítását ls terve­felszereléssel jutalmazzák őket egy-egy nagy- ék­szerű teljesítményért. Röviden: olyan körülménye- I fi ú képzőművészeink műveit az ket teremtettek számukra, hogy nem vágyódnak Ale š teremben fogják kiállítani. Ezen­el a faluból, jövőt látnak szövetkezetükben. kívül a szovjet és lengyel grafika - Más már ott az élet, folytatja Bíró Pál. Most müseit ls Ut muta ti ák b e" is 25—30 000 korona részesedést kap egy-egy A Mladá fronta kiállító termében család. Gyermekpótlékot kapnak autón járnak megrendezik Wirkal finn iparművész a szövetkezeti tagok. Micsoda szép és emberi kiállítását. dolog például az, hogy a Nemzetközi Nőnap al- Ki s egyéni kiállításokat a Károly­kaiméból virágot ajándékoznak a szövetkezet asz- tér i galéria tervez, szonyainak. Karácsonykor ajándékot juttatnak az A Csehszlovák Képzőművészek Szö­Iskolásoknak. Másképpen gondolkoznak mér ott vétségé a kerámia nemzetközi kiállí­az emberek. A szövetkezeti bolt kerületi viszony- tásának előkészítésére is nagy gondot latban is legjobban teljesíti az eladási tervet, fordít, mert ez a kiállítás lesz a kép* a kocsma meg lassan becsukhat... Ezt nevezem zőművészet idei kiállításai közül a leg­én életnek... nevezetesebb. (rp) Jói megszervezik a munkát Igaz, Bíró elvtárs, náluk már más az élet, * De ezt az újat, jobbat maguk teremtették meg, a falu kommunistái és az ő példájukat, út­mutatásukat követő szorgalmas szövetkezeti tagok. A sta r? H á)-i művelődési otthon va­Helyes az az elgondolásuk, hogy rövidesen ren- "tősége néhány figyelemre méltö kul­deznek egy látogatást a szomszédba és a kútni- ^ .akoso'ľtTcsak^ľ^á^ Ä kyak is örömmel várják ezt, sőt ígéretet tettek, mányos és tervszerűen működő lsme­hogy titkukat nem rejtik majd véka alá, szívesen retterjesztő körökben gyarapíthatják ls­segítenek jótanácsokkal. Ezen a találkozón a Dol- mereteiket, hanem alkalmuk adódik ný Bar-1 kommunisták is megtanulhatják, hogyan ' öbb érd ekes előadás meghallgatására is. születik a példamutatás, hogyan lehet lránylta- " "rgykflrökre vonat­ni, szorgalomra, a közös iránti felelősségérzetre ľľaUásl'Ärtľsoľk^Ätt nevelni, hogyan lehet megtanítani az embereket nyege, a Februári események jelentősé­szocialista módon dolgozni és élni. ge, stb. Dolný Báron Is' lehet jó élet. Hogy mikor lesz K nt Z ar nlf SÄ gy lv ® k„ C, 10 keretében d r,­ez? Mindenekelőtt tőlük', valamennyiüktől függ. ef^/st A cikk elején azt állítottuk, nincs különbség a két címen, A Starý Háj-1 művelődési otthon falu határa között. Befejezésül még annyit: nincs vezetősége a már szokásos vasárnap dél­különbség a két falu népe között sem. Ami ma eIö ttl gyermekműsorokon kívül tervba különbség tűnik, jó nevelőmunka következtében vJ"l filmvígjátékok vetítését egy gyér­hnlnanra már a mrtltň lohfit P* trv i<5 lesz ha "ekkarnevál s a Győzelem Nap a alkal­noinapra mar a múlté lehet, ts így is lesz, na mäb6I Unn ep éIye s a ka démia megrende­a falu kommunistái is akarják. Zését SZARK A ISTVÁN j. M. J9B2. február gj SZO g jjy

Next

/
Oldalképek
Tartalom