Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-17 / 47. szám, szombat

Munkaszervezés és munkafegyelem Aranykezű emberek NEM ZŰRÜG A HARASZT, ha a szél nem fújja — mondja a közmondás. Mi sem alaptalanul tesszük, hogy oly sokat beszélünk építővállalataink fo­gyatékos tervteljesitéséről. Az építke zés egyike a legégetőbb problémáink nak, s ezért nem hagyhatjuk sző nél kül, hogy egyes épitővállalatok felü letes, könnyelmű magatartást tanúsí­tanak a tervteljesltéssel szemben, ami természetesen gátolja például a la­káskérdés sikeres megoldását. Miről is van sző tulajdonképpen? Elsősorban ls a munkaszervezésről, melynek hibái sok helyütt azt ered­ményezik, hogy a kőművesek vagy se­gédmunkások futnak az építkezések­ről, mert a vezetőség képtelen bizto­sítani a rendszeres anyagellátást, a munkák zökkenőmentes menetét. Má sodsorban pedig a munkafegyelemről. Sok építkezésen csaknem Ismeretlen a hétfői vagy a szombati műszak, a két műszakról nem 'ls beszélve! A hátralevő munkanapokon aztán 10—12 esetleg 14 órái becsületesen ledolgozni? Ugyan ki lenne erre ké­pes? Ennek alapján aztán érthető, hogy a tlzőraizásra szánt negyedórák egy vagy másfél órára nyúlnak, az ebédszünetek pedig gyakran két órán át tartanak Felesleges volna hangoz­tatni, hogy az ilyen munkabeosztás távolról sem összeegyeztethető a szo­cialista munkaerkölccsel, hiszen az építkezési vezetők, és egész biztosan maguk az építők is nagyon jól tud­ják ezt. TERMÉSZETESEN NEM MINDEN ÉPÍTKEZÉSÜNKÖN ILYEN A HELY­ZET A žilinai építővállalat II. Igazga­tósága például miért tudta a múlt évi tervet 4 millió korona értékben túl­teljesíteni? Miért van ott elég mun­kaerő? Miért nem hagyják ott a žill­nal építők a vállalatot? S miért tart­ják be a törvényes munkaidőt? Nos, a választ közvetlenül a mun kahelyen kaptuk meg. jurik Peter héttagú munkacsoportja jelenleg az épülő žlllnal Szakszervezeti Ház belső vakolását végzi. Azokban a termekben, ahol éppen dolgoznak, már fűtenek, s így a kellemes „lan­gyos" levegőjű szobákban szaporán folyhat a munka. — Milyen az anyagellátás? — kér­dezzük a csoportvezetőt. — Abban nincs hiba — felsli kur­tán. — S a gépesítés? — Arra sem panaszkodhatunk I — Egy héten hány napot dolgoz­nak? — Hatot. — Tehát szombaton ls? — Természetesen! Nálunk az már rég kiment a divatból, hogy a szom­batot más napokon dolgozzuk le. — Hogy-hogy kiment a divatból? Most nem |önne Jól a szabad szom­bat? — Dehogy nem! Csakhogy a nyolc órát jobban ki lehet használni, mint a tizenkettőt Meg aztán miért le­gyünk mi kivételek? A szombat min­denki számára munkanap — Mindnyájan így gondolkodnak? — A többség igen — s ez a fon tos! KOSTOLNÝ JOZEF MUNKACSOPORT­JA még három évvel ezelőtt amolyan „szedett-vedett" társaság volt. A nagy szervezőképességű mester mégis any­nyira vitte a kollektívával, hogy tavaly elnyerték a szocialista munkabrigád címet. A tanonciskoláiból kikerült fia­talokból és a „tanfolyamos" kőműve­sekből alakult csoporttal olyan mun­A tfíCíl ...OVCEI NÁLEPKA KAPITÁNY RUHAGYÁR dolgozói rendszeresen telje­sítik tervfeladataikat. Képünkön: Anna Sčekalová, az egyik szocialista mun­kabrigád vezetője, az üzem egyik üjdon ságát. a vasalógépet szemléli, melynek segítségével kétszeresére növelték a munkatermelékenységet. A gépet Zuzana Hrubejová kezeli (A. Mičák felv. - CT^l kát végzett, hogy csodájára jártak még az öregek ls A múlt évben pél­dául négy hónappal határidő előtt fejezték be az egyik vidéki Iskola építését. Általában olyan építkezésre küldik őket, ahol a vállalatnak már a körmére égett a dolog — tehát gyorsan kell cselekedni, hogy a terv ne csak terv maradjon A tíztagú csoport most a žlllnal fe­dett uszoda építésén fáradozik. — Azt szeretnénk, ha már ősszel megnyílnék — mondja az uszodára mutatva Kostolný mester. — S talán valami akadálya van an­nak, hogy addig elkészüljön? — Nincs Itt fennakadás semmiben. Az anyagszükségletet már két nappal előbbre Jelentem a vezetőségnek, s a kért mennyiséget idejében biztosítják. A többi aztán csak tőlünk függ! — Ezek szerint tehát Jó až együtt­működés a vezetőség és a csoport közt? — Igen, Jó I S azt hiszem, sikereink­nek is ez a titka, hogy idejében meg­kapjuk az építőanyagot, amelyre ép­pen szükségünk van. — Kostolný elvtárs, megmonda­ná-e, hogyan sikerült Ilyen kiváló csoportot szerveznie? — A mesternek határozottnak és megértőnek kell lennie. Tudtam, ki­vel, hogyan beszéljek, kinél használ a szép sző, s kinél a kemény beszéd. És tudom, milyenek az üzem érdekel is. Visszautat pedig sohsem ismer­tünk. Mindig a többséget igyekeztem megnyerni, s az esetleges akadékos­kodók miután a csoport nagyobb része mellettem volt, már nem mer­tek ellenem szegülni. És még egy fontos érv: megmondtam, ha keresni akartok, akkor dolgoznotok kell, és­pedig becsületesen! — S még most is vannak nézetel­térések? — Áh, azok már régen elpártoltak tőlünk I Megszoktuk a közös határo­zást, és ez ellen nincs ellenvetés. NAGY JÁNOS BETONOZÓ munka­csoportja pillanatnyilag az építkezési vállalat üzemi telepén dolgozik. A munkacsoport tagjai valamennyien Galánta, Nitra és Bratislava környé­kiek. A csoport magasan túlteljesíti tervét és a betonozásban rekordokat állit. Nagy János fiatalember. Bratislavai lakos és már tíz éve Zilinán dolgozik. Tisztelik és megbecsülik kiváló mun­kájáért. A vállalatnak pedig kellenek a becsületes dolgozók. Nagy János ls érzi, hogy nagy feladatokat teljesít s ezt az érzését a csoport többi tag­jára is ráruházza. Ezért nem csoda, hogy a kollektíva irigylésre méltóan dolgozik. A vezetőség aranykezű em­bereknek nevezi őket, s a jó elvtársi viszony a csoport és a vezetőség közt rányomja a bélyegét a tizenegytagú kollektíva munkájára is. AZ ISMERTETETT PÉLDÁK ALAP­JÁN már nem nehéz kitalálni a žili­nai építővállalat második igazgatósá­ga munkasikereinek — tervtúlteljesí­tésének — titkát. A vezetők önfelál­dozó harca az építőanyagok szükség­szerinti biztosításáért megfelelően ki­fejezésre jut a munkacsoportok mun­kájában. S nem is túlozunk, amikor önfeláldozó harcról beszélünk. Hogy mennyit kell futkosni, kérvényezni, sürgönyözni a cementért, tégláért, az acélszerkezetekért. Mennyi gondot ad a melléktermelés megszervezése, az előregyártott betonoszlopok idejében történő elkészítésének a megszervezé­se — azt nehéz volna „élethűen" toll­hegyre tűzni. Az üzem vezetősége azonban érzi mindennek a mulasztha­tatlan szükségességét s helyesen ér­telmezi, amikor azt tartja, hogy alap­jában véve ettől függ a tervteljesítés. És még valamitől — a munkafegye­lemtől ! Amint láttuk, a csoportok élé­re olyan mestereket választottak, akik biztosítják kollektívájukban az egyöntetűséget. Zilinán megértették azt, hogy hatszor nyolc óra alatt jobb és nagyobb teljesítményt nyújthatnak, mint négyszer 12 óra alatt. A tízórai és ebédszünetek kérdését is célsze­rűen és okosan oldották meg. A ket­tőből kölcsönös megegyezéssel egyet csináltak, s most már csak délben van félórás ebédszünet, amit be is tartanak. ján Hladký igazgató, Ľudovít Gróf főmérnök, Ján Baláž és Ľudovít Ho­das építésvezetők úgyszólván napi vendégek a csaknem húsz különféle építkezésen. Ez a közvetlen kapcso­lat azt eredményezi, hogy a vezetőség a helyszínen oldhatja meg a problé­mákat, észre veheti a fogyatékossá­gokat és a kellő időben orvosolhatja őket. A TANULSÁGOT LEVONVA TEHÁT ELMONDHATJUK, hogy az építőválla­lat sikeres tervteljesítését a kimon­dottan jó munkaszervezés, a szilárd munkafegyelem, a csoportok egységes közösségének a kiépítése eredményez­te. S éppen ez az, amire manapság a színvonalas berendezések mellett el­sősorban kell ügyelnünk ! SZABÚ GÉZA 1ŰJ szó A CSKP XII. KONGRESSZUSÁNAK TISZTELETÉRE ÍGÉRETEINKET VALÓRA VÁLTJUK A HANDLOVAI NAGYBÁNYÁBAN A CSKP XII. KONGRESSZUSÁNAK TISZTELETÉRE 91 KOLLEKTÍV ÉS 35 EGYÉNI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS SZÜLETETT. A negyedik részleg vállalta, hogy az első negyedévben 2130 tonna sze­net fejt terven felül, havonként 710 tonnát. Az egy tonnára eső önköltséget egy koronával csökkenti, ezzel 81872 koronát takarít meg. Dicséretre méltó felajánlás ez, mert a múlt évben bizony majdnem három koro­nával túlléptük az egy tonnára előirányzott önköltséget, ami több, mint három és félmillió korona különbözetet jelentett. Az előv?.,átok dolgozói vállalták, hogy 98 méter bányafolyosót nyitnak ter­ven felül; mégpedig Januárban 39, februárban 16, márciusban 43 métert. Az egész bánya kötelezettségválla­lása a következő: terven felül 2500 tonna szenet fej­tünk és 250 méter folyosót hajtunk! Ezt elsősorban a termelékenység növelésével érjük el. Fontos az önköltség csökkentése is: az új felajánlás 0,60 korona megtaka­rítást ír elő tonnánként, ami az év folyamán 200 000 koronát eredmé­nyez. Kombájnok segítségével 128 000 tonna szenet fejtünk, réselőgépekkel 41 000 tonnát mozgatunk meg. Az első negyedévben egy további aggregátort helyezünk üzembe, az „F 5" típusú kombájnnal megkezdjük a kísérleti fejtést. A lőmesteri képesítést 40 bányász fogja elnyerni. Továbbá 40 réselőt oktatunk ki. Kohóink részére 194 tonr.a ócska­vasat, vashulladékot gyűjtünk. Az üzem felajánlása 1 825 850 ko­rona megtakarítást jelent az első negyedévben. Minden előfeltétel megvan arra, hogy ígéreteinket valóra is váltjuk, mert az 1962-es esztendő szép ered­ményekkel kezdődött; mérlegünk po­zitív. TÖTH JÁNOS, Handlová Negyedmillió liter tej MAKRAI BÉLA szerény, a munkában peáig serény ember, így ismertk öt a Pusztafalust Állami Gazdaság királyfial részlegén, ahol már évek óta mint fejögulyás dolgozik. Eddtg minden évbenteljesítette, sőt túlszárnyalta a tervezett feladatokat. 1961-ben 12 tehenet bíztak a gondjaira s ezektől a tervezett 34 000 liter tejet már december 5-ig kifejte, s az év végéig még 2100 Itter tejet tjrmelt. Kiváló munkájáért többször kapott megérdemelt prémiumot és elismerést. De meg ls érdemli az olyan ember, mint Makrai fejögulyás. Hajnali jélnégykor már talpon van, dél­re ts etet és fel, s rendszerint még este fél nyolckor ls az Istállóban találhatjuk. A pontos takarmányozást éppen annyira fontosnak tartja, mint a jó gondozást. Nem véletlen, hogy nem egészen 7 év alatt meg­közelítőleg negyedmillió liter tejet fejt. A kongresszus évében még jobb eredmények elérésére törekszik, hogy mun­katársainak is bebizonyítsa: VAN LEHETŐSÉG A7. ÖTÉVES TERV NÉGY ÉV ALATTI TELJESÍTÉSÉRE. BELÄNYI JÁNOS Egy kőbánya életéből A közép-szlovákiai kőbányák kö­zött a Bulhary-i Kőbánya kicsi ugyan, de mégis jelentős feladat hárul rá. A szocialista munkaversenynek, a szo­cialista munkabrigád címért verseny­ző két kollektíva, valamint dolgozó­ink szorgalmas munkájának köszön­hető, hogy az 19Bl-es évi tervet 103,4 százalékra teljesítettük, s ugyanennyi­ra teljesítettük a munkatermelékeny­ség tervét is. Az önköltségen 85 ezer koronát takarítottunk meg. Van azonban egy fájós pontunk, mégpedig a balesetek száma. Az el­múlt esztendőben 25 kisebb-nagyobb baleset történt, melyeknek számát eb­ben az évben a felére akarjuk csök­kenteni oly módon, hogy rendszere­sen ellenőrizni fogjuk a kiadott vé­dőeszközök használatát, amelyek dol­gozóink testi épségének védelmére szolgálnak. Havonként a biztonsági előírásokról tanfolyamot rendezünk. Gondot okoz azonban az első ne­gyedévi terv teljesítése. Mivel nincs lehetőség arra, hogy újabb gépeket kapjunk, a meglevőket kell jobban ki­használnunk. FERENCZ BÉLA, Bulhary KUBA — dolgozóink szívügye Kubában — a baráti segítség keretében — kerékpárgyárat épí­tünk. A gyár ­<?ndezésén üze­meinkben már .olt iznak. A chebi Eska szerszámk,. „Uő részlege a sajtolőgépekhez szükséges szer­számok elkészítését kapta felada­tul, mégpedig június 30-ig. A rész­leg dolgozói a napokban elhatá­fozták, hogy beneveznek a CSKP XII. kongresszusának műhelye cí­méért folyó versenybe és kötele­zettségvállalásuk első pontjául a Kubának készülő szerszámok szál­lítási határidejének két héttel való lerövidítését tűzték ki. Lelkesen és egyöntetűen így válaszoltak az USA által kihirdetett Kuba elleni embargóra. A részlegen sok fiatal dolgozik. A fiatalok arra kötelezték magu­kat, hogy a CSISZ és testnevelési egyesületük aktív tagjai lesznek. A részleg dolgozói a gépállományt szocialista gondozásba veszik át. Komplexbrigádot és agit-kettősö­ket alakítanak az újítási javasla­tok realizálására és a technikai újí­tások bevezetésére. A tervet egyenletesen fogják teljesíteni és 25 600 koronát takarítanak meg, — és valamennyien bekapcsolódnak a városszépítési akcióba. Az egyik kollektíva már elnyerte a szocialista munkabrigád cimet, másik kettő versenyez érte. Ezt a példás részleget az elmúlt év folyamán elsőnek értékelték a nyugat-csehországi kerületben a szerszámkészítő részlegek közötti versenyében. ZSURAVLOV JÁNOS, Cheb. Sikeres munka a komárnői kikötőben A komárnói kikötő dolgozói a harmadik ötéves terv első fela­datait várakozáson felül jól teljesítették. Nagy­mértékben segítette ezt a Jó munkaszervezés és a szocialista mun­kaverseny. A kikötő dolgozói 1961. évi ter­vüket még november 24-én teljesítették, az év vjgéig még Jelentős munkasikereket értek el, s 4,6 százalékkal csökkentették az ön­költséget. 1962-ben sokkal na­gyobb feladatok előtt áll az üzem. E felada­tok megvalósítása érde­kében komoly intézke­dések történtek. Ezek közé tartozik az el­múlt év utolsó negye­débén a hatékonyság felülvizsgálása, amely­nek során sok fogya­tékosságra mutattak -á. A kikötő dolgozói idei feladataik valóra váltását a CSKP XII. kongresszusa tisztele­tére tett szocialista kö­telezettségvállalások­kal akarják elősegíteni. VALENT PÁL, Komárno JÓ ÚTON HALADNAK A košicei „Kroj obuv" szövetkezet­ben a Schwarz mester vezette tíztagú cipészcsoport az utóbbi időben kiváló eredményeket ért el a tervteljesítés­ben. A csoport a szocialista munka­brigád címért versenyez. Az elmúlt évben harmadik negyedévi tervüket 105,1 százalékra teljesítették, s terv­feladataikat azóta is rendszeresen valóra váltják. Nagy gondot fordíta­nak a minőségre, — s inlvel cipőjaví­tást végeznek — tudják, hogy munká­juk legnagyobb elismerése a lakosság megelégedése. Becsületes munkájuk­ról és nagy igyekezetükről tanúsko­dik az a tény is, hogy nemrég 14 napról 7 napra rövidítették a lábbeli javítási idejét. Rigó és Luptačík mes­terek például 5—6000 koronás for­galmat érnek el havonta. A csoport tagjai nem vetik meg az új munkamódszereket sem, rendsze­resen tanulnak az üzemi munkaisko­lában és gazdag a kulturális életük ls. Michal Frýd • • • hogy a terített asztál még gazdagabb legyen E gészen tavaszias, nap­sugaras téli délelőtt­re ébredt a kisváros. Mint­ha a verőfényes Idő ts ne­künk kedvezne. A Sahyi Állami Gazdaság épületé­nek folyósóján végigkísér bennünket az írógép zö­reje. Nagy Géza elvtársat, a szakszervezeti üzem bizott­ságának elnökét keressük. — Elnök elvtárs, — kezdjük a bemutatkozás után, — mi talajdonkép­pen arra vagyunk kíván­csiak, hogyan is áll a gaz­daság a szocialista munka­brigádok szervezésével. Válaszából megtudjuk, hogy pillanatnyilag három részlegen versenyeznek a szocialista munkabrigád címért az egyes munka­csoportok, s ezek közül a preselanyl anyasertés­gondozók már el is nyer­téli a megtisztelő címet. A jó munkáról a hely­színen akartunk meggyő­ződni. Útközben Nagy elv­társ arról beszélt, hogy ta­vasszal újabb munkacso­portok kapcsolódnak be a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe, mert a kertészet vezetője, Lalik József, aki elismert szakember, maga is támo­gatja e gondolat valóra váltását. Gépkocsink motorzajára elsőnek Lübke Alfonz, a munkarészleg vezetője tű­nik fel az egyik gazdasá­gi épület ajtajában. Barát­ságosan fogad bennünket. — Ö, a brigád!? — vá­laszolja kérdésünkre. Lát­szik rajta, hogy nem ml vagyunk az elsők, akik a környéken híres munkabri­gád felől érdeklődünk. Piri Ferenc, Velebný Jó­zsef, Szabó János és fele­sége, Teréz most is dol­goznak. Takarítanák, tisz­togatnak. — Mindig ilyen tiszta­ság van itt? — kérdezzük. Szabó fánosné hangjá­ban szinte sértődöttség érződik. — Hát mit gondolnak az Lübke AÜouz, e munkarészleg vezetője a szocialista munkabrigád négy tagjával. elvtársak, piszokban ls le­het dolgozni?! Lübke elvtárs, a munka­részleg vezetője elmond­ja, hogy a négytagú kol­lektíva még 1960 derekán jelentkezett a versenyre. Lássuk csak mit monda­nak a konkrét eredmé­nyek: P iri Ferenc, akinek a terv 390 malac elvá­lasztását írta elő, kötele­zettséget vállalt, hogy 420 darabot fog elválasz­tani, de még azt a válla­lását ts túlteljesítette, mert 481 darabot válasz­tott el és így az 1961. évi tervét 123,3 százalékra tel-' jesítette. Szabó János és felesége vállalták, hogy évi 390 darabot előirány­zó tervüket 30—30 darab­bal túlszárnyalják. Válla­lásukat mindketten teljesí­tették, de „János bátyánk" kissé lemaradt, mert amíg a takaros Ifjasszony vál­lalását 114,3 százalékra teljesítette, addig férje „csak" 106,9 százalékra. Ugratja is őt a felesége eleget, de a válasz min­dig ugyanaz: — Várj csak, majd eb­ben az évben! SÁGI R. JÖZSEF, Šahy 1982. február 1/7. Ü.J SZ© 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom